A POP-ok gyártására, felhasználására és kibocsátására vonatkozó hazai elõírások, a jogszabályi háttér bemutatása

Átírás

1 A POP-ok gyártására, felhasználására és kibocsátására vonatkozó hazai elõírások, a jogszabályi háttér bemutatása Összeállította: Kovács Gábor (KvVM) I. A témához kapcsolódó fõbb nemzetközi egyezmények és az EU szabályozás A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezõanyagok gyártásának,, valamint a melléktermékként történõ kibocsátásainak és veszteségeinek ellenõrzése, csökkentése vagy kiküszöbölése céljából a UNEP 2001-ben a globális, un. Stockholmi POP Egyezményt dolgozta ki, amit 150 ország mellett hazánk is aláírt. Az Egyezményt ami az 50. ország ratifikációja után lép hatályba - eddig 40 ország ratifikálta. Az Egyezmény szerint a Feleknek a hatályba lépést követõ két éven belül intézkedési tervet kell készíteni az Egyezményben vállalt kötelezettségek végrehajtására. Mi megfordítottuk a sorrendet és a ratifikációt megelõzõen készítjük el a végrehajtási tervet, hogy tisztában legyünk vállalásaink következményeivel és elõre lássuk a feladatokat, amelyekre fel kell készülnünk. A végrehajtási terv elõzetes elkészítésének egyik további szempontja volt, hogy a GEF (Globális Környezeti Alap) az UNIDO közremûködésével felajánlotta, hogy mintegy 450 eusd összegben támogatja a hazai végrehajtási terv elkészítését, vagyis a jelenlegi projektünket. A POP csökkentésre vonatkozó intézkedési terv elkészítésének további ösztönzõje volt az a körülmény, hogy idõszerûvé vált az ENSZ EGB 1998-as Aarhusi POP Jegyzõkönyvének ratifikációja, ami esetünkben idõben megelõzi a Stockholmi Egyezmény megerõsítését. Ismeretes, hogy az Aarhusi Jegyzõkönyv 16, míg a Stockholmi Egyezmény a 16-ból csak 12 POP anyagcsoportra irányul. Különbség, hogy az Aarhusi jkv. csak az atmoszférába kerülõ emissziókkal, míg a Stockholmi Egyezmény a levegõn kívül bármely közegbe jutó kibocsátásokkal is foglalkozik.

2 Az átfedések indokolják, hogy a két nemzetközi egyezmény ratifikációjával kapcsolatos intézkedési terv készítését összevontuk. Végül meg kell említeni egy újkeletû feladatot, ami az említett nemzetközi egyezményekkel kapcsolatos EU stratégiával függ össze: 2003-ban egy EU Parlamenti és Tanácsi Rendelet elõkészítése kezdõdött meg amit jelenleg Javaslat formájában tárgyalnak a POP-okra vonatkozó 79/117/EEC és 96/59/EC Irányelvek módosításáról. Ez a Rendelet egységes szerkezetbe foglalja, a jogi hézagokat kiküszöbölve egyértelmûvé teszi és valamelyest szigorítani fogja az említett két nemzetközi egyezmény elõírásait. Ez azt jelenti, hogy az EU tagállamok környezetvédelmi szinvonalához alkalmazkodik, de hazánkra nézve ez várhatóan nem vagy alig jelent majd többlet vállalást. A Rendelet hatályba lépése 2004-ben várható. II. Az Aarhusi POP Jegyzõkönyv feladatai idõrendben a legelsõk, egyszersmind a Jegyzõkönyv a Stockholmi Egyezményben szabályozott 12 vegyületcsoportot is tartalmazza. Az Arhusi Jegyzõkönyv 2003-ban a 16. aláíró ország ratifikációjával hatályba lépett, a magyar ratifikációs eljárás is a végéhez közeledik, mert a 2143/2003. (VII. 1.) Korm. határozat értelmében április 30.-ig az Aarhusi Jegyzõkönyvhöz kapcsolódó Intézkedési Tervet el kell készíteni. Ennek legfontosabb ajánlásait, feladatait és azok ütemezését beépítjük az e projekt keretében készülõ, a Stockholmi Egyezményhez kapcsolódó végrehajtási tervbe. Ezek után áttekintjük az Arhusi Jegyzõkönyv követelményeit és a hazai szabályozást, tekintettel arra, hogy az itt szabályozott 16 anyag között található a Stockholmi Egyezmény 12 vegyületcsoportja is. Az Aarhusi Jegyzõkönyvben három csoportba vannak sorolva az egyes anyagokra vonatkozó intézkedések: gyártás és felhasználás kiküszöbölése; korlátozott felhasználás és melléktermék kibocsátás-csökkentése. A Jegyzõkönyv jelenleg az alábbi anyagcsoportokra helyezi a hangsúlyt, figyelemmel arra, hogy a késõbbiek során lehetõség lesz a lista bõvítésére: - Növényvédõ szerek: aldrin, HCB (hexaklór-benzol), klórdán, klórdekon, DDT, dieldrin, endrin, heptaklór, HCH (hexaklór-ciklohexán; a lindán a legalább 99 %- ban gamma izomert tartalmazó keveréke), mirex, toxafén; - Mérgezõ vegyi anyagok: hexabróm-bifenil, PCB-k (poliklórozott bifenilek); - Melléktermékek: PAH-ok (policiklikus aromás szénhidrogének), dioxinok/furánok, HCB. 2

3 Kötelezettségek és azok teljesítése Magyarország az EU jogharmonizációs tervét a jogharmonizációs program szerint végzi. A jogharmonizáció alapszakasza ( ) során a Jegyzõkönyv elõírásainak zöme már megjelent a hazai szabályozásban, ezzel megfelelõ keretet biztosítva a további kapcsolódó intézkedések megtételéhez. A Jegyzõkönyvben rögzített alapvetõ kötelezettségeket és azok teljesíthetõségét a következõ összeállításban foglaltuk össze: (a) Minden Fél köteles hatékony intézkedéseket hozni a Jegyzõkönyv I. Mellékletében felsorolt anyagok gyá rtá sának és felhaszná lásának beszüntetésére. Ezek az anyagok: aldrin, klórdán, klórdekon, DDT, dieldrin, endrin, heptaklór, hexabróm-bifenil, hexaklórbenzol (HCB), mirex, PCB és toxafén. A fenti tiltá s nem A DDT és PCB gyá rtá sa és felhasználá sa bizonyos esetekben tová bbra is lehetséges, ezért e két anyag a Jegyzõkönyv II. Mellékletében is szerepel. A Jegyzõkönyv I. Mellékletében szereplõ növényvédõszerek közül jelenleg Magyarországon az aldrin, DDT, dieldrin, endrin, heptaklór, hexaklór-benzol, klórdán és toxafén felhasználását a növényvédõ szerek forgalomba hozatalának és engedélyezésérõl, valamint a növényvédõ szerek csomagolásáról, tárolásáról és szá llításáról szóló 6/2001. (I. 16.) FVM rendelet tiltja. E rendeletbõl jelenleg hiányzik a mirex és a klórdekon, melyek használata azonban hazánkban soha sem volt engedélyezve. A mellékletben megjelenõ, egyéb vegyi anyagként felhasznált hexabróm-bifenil és PCB-k kiküszöbölése jelenleg nem teljesen megoldott. Szigorúan korlátozott felhasználásukat az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. (XII.20.) EüM-KöM együttes rendelet szabályozza. A felhasználás teljes betiltása jogszabályi elõírással megoldható. Gyakorlatilag a Jegyzõkönyv I. Mellékletének hatálya alá vont vegyi anyagok gyártása, valamint azok felhasználása sem folyik hazánkban, viszont azok gyártását kifejezetten tiltó intézkedések nincsenek. 3

4 I. táblázat: A gyártás és felhasználás kiküszöbölésére elõirányzott anyagok a Jegyzõkönyv I. Melléklete szerint Szennyezõanyag, CAS szám 1 A Jegyzõkönyv elõírása Jelenlegi hazai szabályozás Szükséges további intézkedések Megjegyzés Aldrin Dieldrin Endrin Heptaklór* HCB Klórdán Toxafén Gyártás és felhasználás beszüntetése. * Használata megengedhetõ tûzhangyák irtására, zárt ipari villamos kapcsolószekrényekben. Gyártás nem folyik, de ezt jogszabály nem tiltja. Export/importja szigorúan korlátozott, engedélyhez kötött. engedélyezését a 6/2001. (I.16.) FVM rendelet tiltja. Felhasználásuk régóta megszûnt. Az anyagok gyártásának formális betiltását jogszabályba kell foglalni. További intézkedést nem igényel. hatóanyag. DDT Gyártás teljes Gyártása nem folyik, de beszüntetése a ezt jogszabály nem tiltja. hatályba lépéstõl számított egy éven belül. Felhasználás Export/importja szigorúan korlátozott, engedélyhez kötött. Gyártásának formális betiltását jogszabályba kell foglalni. hatóanyag. beszüntetése, kivéve a II. Melléklet szerinti engedélyezését a 6/2001. (I.16.) FVM rendelet További intézkedést nem igényel. korlátozott tiltja. Felhasználása esetekben. ban megszûnt. Klórdekon Gyártás nem folyik, de ezt Az anyagok gyártásának Mirex Gyártás és felhasználás beszüntetése. jogszabály nem tiltja. engedélyezését a 6/2001. (I.16.) FVM rendelet nem tiltja. Hazai felhasználásukat formális betiltását jogszabályba kell foglalni. engedélyezését a 6/2001. (I.16.) FVM rendeletben be kell tiltani. További hatóanyag. soha sem engedélyezték. intézkedést nem igényel. 1 CAS szám: Chemical Abstracts Service nemzetközi azonosító száma. 4

5 Szennyezõanyag, A Jegyzõkönyv Jelenlegi hazai Szükséges további Megjegyzés CAS szám elõírása szabályozás intézkedések Hexabróm-bifenil Gyártása nem folyik, de Gyártásának formális, ezt jogszabály nem tiltja. illetve Az iparban Export/importja szigorúan teljes betiltását használt vegyi Gyártás és felhasználás beszüntetése. korlátozott, engedélyhez kötött. Szigorúan korlátozott felhasználását a 41/2000. jogszabályba kell foglalni. Ehhez a 41/2000. (XII.20.) EüM-KöM egy üttes rendelet anyag. (XII.20.) EüM-KöM módosítása szükséges. együttes rendelet További intézkedést nem szabályozza. igényel. PCB-k Gyártás teljes Az iparban beszüntetése. Gyártása nem folyik, de Gyártásának formális használt vegyi (Poliklórozott- Felhasználás ezt jogszabály nem tiltja. betiltását jogszabályba anyag. bifenilek; beszüntetése, kell foglalni. /Aroclor/) kivéve a II. Export/importja szigorúan Melléklet szerinti korlátozott, engedélyhez További intézkedést nem korlátozott kötött. igényel. esetekben. 5

6 (b) A Jegyzõkönyv a II. Mellékletében szereplõ anyagokra a további korlátozott felhasználás lehetõségeit szabályozza. Ezek az anyagok: DDT, HCH, PCB. A Jegyzõkönyv II. Mellékletében szereplõ korlátozott felhasználásra elõirányzott anyagok közül a DDT hazai mezõgazdasági használata 1966-ban megszûnt, viszont a Jegyzõkönyv által rendkívüli közegészségügyi helyzetek (malá ria, agyhártyagyulladás) esetében lehetséges alkalmazására a Jegyzõkönyv aláírásakor az egészségügy igényt tartott. Ismereteink szerint ezen biztonsági készleteket felszámolták, ezért a Jegyzõkönyv által lehetséges alkalmazása hazánkban nem indokolt. További lehetõségként a dikofol gyártására történõ felhasználás sem indokolt, mivel annak felhasználása szintén tiltott. A 6/2001. (I.16.) FVM rendelet továbbá tiltja mind a technikai HCH, mind pedig a lindán növényvédõszer felhasználás engedélyezését, viszont egyes korlá tozott felhaszná lá sra a Jegyzõkönyv lehetõséget biztosít. Ezek alapján megállapítható, hogy az érintett növényvédõszerek kiküszöbölésére hozott intézkedések hazánkban meghaladják a Jegyzõkönyv elõírásait. Hazánkban PCB-t nem állítanak elõ, felhasználása a 80-as évek óta nagymértékben csökkent, 1993-tól pedig szigorúan korlátozott (1997-ben ipari célra 1 kg-ot importáltunk). A Jegyzõkönyv és az EU elõírásainak megfelelõ PCB felhasználás korlátozását a 41/2000. (XII.20.) EüM-KöM együttes rendelet tartalmazza. A poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályait az 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet írja elõ. A melléktermékként történõ PCB kibocsátás melyet a Jegyzõkönyv jelenleg nem szabá lyoz fõleg pirogén eredetû, kisebb részben pedig egyes technológiákból származik. A kibocsátások csökkentése elsõsorban a tüzelõanyag felhasználások szerkezetének változásán alapul. A technológia eredetû kibocsátások további mérséklése a felhasználás korlátozásával érhetõ el. Gyakorlatilag egyik vegyi anyag felhasználása sem folyik hazánkban. 6

7 II. táblázat: A felhasználás korlátozására elõirányzott anyagok a Jegyzõkönyv II. Melléklete szerint Szennyezõanyag, A Jegyzõkönyv elõírása Jelenlegi hazai Szükséges további Megjegyzés CAS szám szabályozás intézkedések DDT Közegészségügyi szükséghelyzetben használata elfogadott Felhasználása szigorúan korlátozott, de közegészségügyi szükséghelyzetben és dikofol gyártására alkalmazható. (malária és fertõzõ agyhártyagyulladás). A dikofol gyártását jogszabály nem tiltja, de növényvédõszer További intézkedést nem igényel. hatóanyag. engedélyezését a 6/2001. (I.16.) FVM rendelet tiltja. HCH Gyártását jogszabály nem tiltja. (Technikai HCH; lindán) Felhasználás beszüntetése néhány megjelölt lehetõség kivételével a lindán esetében maximum a hatályba lépést követõ két éven belül. Export/importja szigorúan korlátozott, engedélyhez kötött. engedélyezését a További intézkedést nem igényel. hatóanyag. 6/2001. (I.16.) FVM rendelet tiltja. PCB-k (Poliklórozott -bifenilek; /Aroclor/) Felhasználása szigorúan korlátozott, de legkésõbb 2010., illetve év végéig a meghatározott feltételekkel alkalmazható. A Jegyzõkönyv elõírásának megfelelõ, szigorúan korlátozott felhasználását a 41/2000. (XII.20.) EüM- KöM együttes rendelet, illetve az 5/2001. (II.23.) KöM rendelet szabályozza. További intézkedést nem igényel. Az iparban használt vegyi anyag. 7

8 A Jegyzõkönyv által szabályozott legtöbb anyag export/importja hazánkban szigorúan korlátozott, engedélyhez kötött, melyeket az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselõ jogok kivitelérõl, illetõleg behozataláról szóló 112/1990. (XII.23.) Korm. rendelet sorolja fel. Továbbá ezek nemzetközi kereskedelmében jelenleg is alkalmazni kell az un. Prior Informed Consent (a továbbiakban: PIC) eljárást, melynek részletes szabályait az egyes veszélyes anyagok és veszélyes készítmények behozatalával, kivitelével összefüggõ bejelentési és elõzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási (PIC) eljárásról szóló 46/2000. (XII. 29.) EüM-FVM-KöM-GM együttes rendelet írja elõ. Az Európai Unióban a POP anyagokra konkrét közösségi szabályozás nincs, a PIC eljárás vonatkozásában az Európai Parlament és a Tanács 300/2002/EK rendeletével módosított 2455/92/EGK tanácsi rendelet van érvényben. (c) A Feleknek hatékony intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy a Jegyzõkönyv III. Mellékletében szereplõ anyagok (PAH-ok, dioxinok és furá nok, hexaklór-benzol) évi összes emissziói csökkenjenek a referencia évhez képest. A referencia évet ratifikálá skor kell megnevezni, és között bármely év vá lasztható, a Jegyzõkönyv 1990-et javasolja. A Jegyzõkönyv III. Mellékletében szereplõ kibocsátás csökkentésre elõirányzott szennyezõanyagok (PAH -ok, dioxinok/furánok, HCB) esetében 1985 óta értük el a legnagyobb arányú mérséklést, ezért referencia évnek az évet indokolt megadni. A PAH-ok kibocsátása az évhez képest jelentõsen csökkent. A referencia évben a kibocsátás kb. 65 %-át a lakossági tüzelés okozta. A lakossági széntüzelés visszaszorulása, a fölgáztüzelésre való átállás jelentõs emisszió csökkenést eredményezett. További csökkenés az egyetlen alumínium kohónál elõre elkészített anód alkalmazásával, továbbá hulladékok nyílttéri égetésének még szigorúbb korlátozásával, valamint a hulladékégetõk korszerûsítésével érhetõ el. A dioxin/furán kibocsátásunk is 1985 óta folyamatosan csökken. A hatályos levegõtisztaság-védelmi szabályozás immissziós határértéket ír elõ, valamint a hulladékégetõkre a Jegyzõkönyv elõírásai szerinti kibocsátási határértéket ad meg. A nagy, helyhez kötött légszennyezõ for rásokra a megjelent új levegõtisztaság-védelmi jogszabályok alapján bevezetendõ BAT-ok segítik elõ a további csökkenést. 8

9 A HCB felhasználása Magyarországon óta tiltott. Kibocsátás fõleg a hulladékok égetésébõl származik. A kibocsátás itt is csökkent az elmúlt 20 évben, további csökkentéséhez a meglévõ hulladékégetõknél a hulladékok égetésének mûszaki követelményeirõl, mûködési feltételeirõl és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeirõl szóló 3/2002. (II. 22) KöM rendelet elõírásainak teljesítése szükséges. (d) A Jegyzõkönyv I., II. vagy III. Mellékleteiben felsorolt anyagokra megfelelõ stratégiá t kell kidolgozni a még használatban lévõ árucikkek és hulladékok azonosítá sá ra, amelyek ilyen anyagokat tartalmaznak, s megfelelõ intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az ilyen hulladékok és árucikkek hulladékká vá lását követõen, azok környezetkímélõ módon legyenek ártalmatlanítva, illetve elhelyezve. Az egészségügyi tárca által kezelt kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvény, valamint a környezetvédelemi tárca által kezelt hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény és az új, EU-konform végrehajtási rendeletei egységesen szabályozzák mind a veszélyes anyag tartalmú árucikkek azonosítását és cimkézését, mind pedig az ilyen hulladékok megfelelõ ártalmatlanítását és nyilvántartását. (e) A nagy, helyhez kötött légszennyezõ forrá sokra a Jegyzõkönyv IV. és V. Mellékleteiben meghatá rozott kibocsá tási határértékeket és az elérhetõ legjobb technikákat (BAT: Best Available Techniques) kell alkalmazni. A mûszaki mellékletek követelményeit a Jegyzõkönyv VI. Melléklete alapján az új, illetve a meglévõ forrá sokra kettõ, illetve nyolc évvel a Jegyzõkönyv hatá lybalépése után kell betartani. A Jegyzõkönyv VII. Melléklete tar talmazza a mozgó forrá sokból történõ kibocsátá sok csökkentésére irányuló intézkedéseket. A Jegyzõkönyv IV. Melléklete a kommunális szilárd, a kórházi szilárd és a veszélyes hulladékot égetõ berendezés kategóriáknál állapít meg kibocsátási határértéket a dioxinokra és furánokra. A hulladékok égetésérõl szóló 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet elõírásai egyaránt megfelelnek az EU követelményeknek, a jelen Jegyzõkönyv, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás 2 követelményeinek /2001. (X.19.) Korm. rendel et az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól. 9

10 A Jegyzõkönyv V. Melléklete szerinti technológiákra az elérhetõ legjobb technikák bevezetése az egységes környezethasználati engedélyezési eljárással összhangban és az új levegõtisztaság-védelmi jogszabályok 3 elõírásai szerint történik. A Jegyzõkönyv VII. Mellékletében megjelenõ, új jármûvekre vonatkozó emisszió szinteket, az üzemanyag minõségi paramétereit a hatályos jogszabályok maradéktalanul tartalmazzák. Szintén e melléklet szerinti intézkedés a dioxin/furán kibocsátások további csökkentése érdekében a halogénezett szénhidrogének üzemanyagokban történõ adalékanyagkénti beszüntetése, melyet hazánkban az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. (XII.20.) EüM-KöM együttes rendelet ír elõ. (f) Közegészségügyi szükséghelyzetben és kutatási célokra a Felek felmentést kaphatnak a kötelezettségek alól. Az ilyen POP felhasználásról 90 napon belül részletes jelentést kell küldeni az ENSZ-EGB titkársá gának. A Jegyzõkönyv aláírásakor az egészségügyi tárca jelezte, hogy a magyar egészségügy továbbra is igényt tart a DDT és a lindán alkalmazására rendkívüli helyzetekben. Közegészségügyi szükséghelyzetben, valamint a dicofol gyártására a Jegyzõkönyv lehetõvé teszi a DDT és a lindán használatát. Tudomásunk szerint a DDT biz tonsági készleteket felszámolták, ezért a Jegyzõkönyv által megengedett lehetséges alkalmazása hazánkban nem indokolt óta a lindán mezõgazdasági felhasználása is megszûnt. (g) Minden Fél köteles nemzeti stratégiát, politiká kat és programokat kidol gozni a Jegyzõkönyvbõl fakadó kötelezettségek teljesítésére legkésõbb hat hónappal azt követõen, hogy ez a Jegyzõkönyv rá nézve hatályba lép. Az említett Kormányhatározat értelmében április 30.-ig kell elkészülni a Jegyzõkönyvbõl eredõ feladatok teljesítésének feltételeit és annak ütemezését bemutató intézkedési tervnek. Ez megfelel a Jegyzõkönyv fenti elõírásának. 3 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet a levegõ védelmével kapcsolatos egyes szabályokról. 10

11 (h) A Genfi Egyezmény Végrehajtó Testülete által megszabott idõszakonként az ENSZ-EGB titkársá gának információt kell szolgá ltatni a Jegyzõkönyv végrehajtá sá ra tett intézkedésekrõl, az emissziók alakulásáról, amelyet a Végrehajtó Testület fog felülvizsgá lni. Hazánk az ENSz-EGB felé rendszeresen szolgáltatja az elõírt kibocsátási adatokat. A Jegyzõkönyv hatályba lépését követõen a hazai már meglévõ szabályozásokon túl szükséges intézkedésekrõl melyeket a NIT is tartalmazni fog és a végrehajtás menetérõl az elõirt tájékoztatást a továbbiakban is szolgáltatni fogjuk. Az elõzõek alapján biztonsággal kijelenthetõ, hogy a Jegyzõkönyv hatályba lépésével a hazánkra háruló kötelezettségek túlnyomó többsége már teljesült, valamint a szükséges további intézkedések meghozatala és végrehajtása biztosítható. III. A Stockholmi POP Egyezményhez kapcsolódó jogszabályok részben az Aarhusi Jegyzõkönyv elõzõ pontban ismertetett - teljesítésével összefüggenek, részben viszont túlmutatnak rajta, hiszen nemcsak a levegõbe, hanem a vízbe, talajba, hulladékba jutó POP szennyezésekkel is foglalkoznak. Ezeket mivel az eltérõ környezeti elemekre eltérõ elõírások, határértékek vonatkoznak nem itt, hanem minden fejezetben a Jogszabályi háttér alcímnél részletezzük