2010/10/27. Magyarország agrárszállító szerepet töltött be.

Átírás

1 2.Elıadás A magyar mezıgazdaság és ipar helyzete, változásai között; A vállalkozói attitőd megjelenése Magyarországon Papp Adrienn Egyetemi tanársegéd 1 Történelmi korrajz 150 éves török uralom Törökök kiőzése a magyar nemesek önként lemondanak a szabad király választásról I. József pestis áldozata lett III. Károly választás nélkül került a magyar trónra (Pozsony) DE: nincs fiú örökös, így lánya Mária Terézia követi a trónon ( ) Fia II. József- kalapos király ( ) 2 Népesség és társadalom a 18. századi Magyarországon Az európai országokéhoz hasonlóan jelentıs népességgyarapodás. Magyarország népessége a 18. század elején közel 4 millió fı. Jelentıs nemzetiségi beáramlások románok- Erdélybe szerbek, horvátok, szlovének a Dunántúl déli és nyugati vidékeire szlovákok- délre jelentıs német lakosság beáramlása 3 Népesség és társadalom a 18.századi Magyarországon II. Magyarország agrárszállító szerepet töltött be. A társadalom 93%-a szorosan kötıdött az agrárrendszerhez. 6-7 %-a sorolható a városlakók közé. A meglévı városok nem tekinthetık igazi európai városoknak (1786. Debrecen lakos; Pozsony fı) 4 Népesség és társadalom a 18. századi Magyarországon III. 19. század elsı fele - lassú átalakulás az ország társadalmi struktúrájában. Két irányú átalakulás Városok népességének növekedése Városok számának növekedése DE: a magyar társadalom továbbra is falusias jelleget mutatott. 5 A birodalmi gazdaságpolitika a 18. században I század- A Habsburgok birodalmi egységesítési törekvéssel léptek elı. A Habsburg Birodalom ásványkincsekben és mezıgazdasági területekben gazdag terület október 1. kettıs vámrendszer 5-20%-os vámértéket határozott meg. Egységesítési elméletek születése 6 1

2 A birodalmi gazdaságpolitika a 18. században II. Eszterházy Pál nádor Önálló Magyar Kamarát szeretett volna, Megtartotta volna a központi vám-és adórendszert. Kollonich Lipót Szorgalmazta a kereskedelem kiépítését, a manufaktúrák létesítését, részletesen átgondolt adórendszert kívánt. Javasolta németországi jobbágyok betelepítését. 7 Magyarország mezıgazdasága I. Az európai uradalmi szervezet két üzemformája a majorság és a paraszticsaládi gazdaság. Magyarországon ez a két üzemforma nem vált el egymástól! DE: 1848-as országgyőlések! 18. század elsı harmada- a népesség ugrásszerő növekedése- megugrott a kereslet az élelmiszerek iránt. 8 Magyarország mezıgazdasága II. Magyarország mezıgazdasága III. Javultak az ár- és költségviszonyok Nıttek a tıke- és munkaráfordítások 18. század utolsó harmada az ország területének közel 30-40%-a állt mővelés alatt as évektıl nagyarányú földnyerés (lecsapolás, irtás). Elterjedt az újraosztásos földközösség rendszere (parcellákat két-három évente kisorsolták, ami fölött a faluközösség döntött). 9 A korszakban a parasztok által használt három birtoktípust különböztethetünk meg: Indusztriális föld: Egyik alapformája az irtásföld volt, amely általában az allodiális földekhez tartozott, így az elvégzett munkáért cserébe három-hat évig a földesúr átengedte az irtóknak ingyen használatra. A bérlet lejárta után vagy visszaszállt a földesúrra, vagy meghagyta a bérlıknek. 10 Magyarország mezıgazdasága IV. Allodiális paraszt-birtok birtok: Az ország népességhiányos területein alakultak ki. Az uraság fölösleges allodiális birtokait paraszti használatba engedte át, amelyért cserébe járadékot kapott. Bármilyen mővelési ágú lehetett, leggyakoribb formája a szántó és a legelı. Közös haszonvételő területek: A parasztok a földesúr által közösen használt birtokolt területek. Pl. erdı, legelı, nádas. és 11 Magyarország mezıgazdasága V. Termelékenység elemzési módszerek: Kula: Y- árutömeg x- termelés a- termelés minısége b- saját fogyasztás 12 2

3 Magyarország mezıgazdasága VI. A fogyasztást állandónak tekintette, így az árutömeg bıvülése csakis minıségi változás következtében érhetı el. Azonban a magyar parasztság távol próbált maradni a piactól, amit konzervativizmusként is szokás emlegetni. 13 Magyarország mezıgazdasága VII. Hicks Xt- folyó év outputja Xt-1- elızı évi output p- átlagos munkás termelékenység w- munkások által elfogyasztott termékmennyiség 14 Magyarország mezıgazdasága VIII. Ha az átlagtermelékenység nagyobb, mint az egy munkásra jutó termékfogyasztás, akkor Xt nagyobb lesz, mint Xt-1, és a gazdaság p/w-1 ütemben bıvül. Ha növekszik a bérráta, vagy egy bizonyos termékmennyiség áthelyezıdik a nem termelı szektorba, akkor a mezıgazdasági többlet csökken. DE: sem p,sem w nem tekinthetı konstansnak az adott idıszakban kimondta, hogy p nagyobb, mint w biztosította a magyarországi mezıgazdaság növekedést. 15 Magyarország ipara I. Ipari változások Nyugat- Európában Folyamatos technikai megújulás. Tradicionális ipar szorosan kötıdött a mezıgazdasághoz. A hagyományos céhes erık sokáig tartották magukat. Kialakult a Verlag- system- a vállalkozó a parasztoknak nyersanyagot adott, a háziipar keretein belül elkészült termékeket pedig nekik adták el. 16 Magyarország ipara II. Magyarország ipara III. A kereskedelmi tıke egy részét iparba fektették, megindult egy tıkeigényes lassú növekedés, kialakult az üzletszerő gondolkodás, állami finanszírozás, pénzügyi rendszerek modernizálása. TEHÁT: minden feltétel adottá vált elkezdıdött az ipar forradalma, ami nem egy robbanásszerő esemény, hanem egy hosszú távú folyamat eredménye lett. 17 A hazai ipar strukturális rendszere: 1. Háziipar Magyarország túlnyomó része háziiparral foglalkozott Legfontosabb szövés, fonás. Nem pénzügyi többlet elérésére szervezıdött- munka-fogyasztás egyensúly. Fölös munkaerı-kapacitás teremtette meg a piacra lépés feltételét. 18 3

4 Magyarország ipara IV. Magyarország ipara V. 2. Céhes ipar Ellentmondásosan fejlıdött. Az ipari termelést gátló tényezı. A falusi vagy vidéki céhek nem folytattak minıségi termelést. 18. század közepe- megszületett az állami céhpolitika gondolata Mária Terézia-céh rendelet-célja: relatíve olcsó és rendezett áruellátást biztosítson a lakosság számára század 2. fele- céhek kívánságazárják ki a piacról az idegen termékeket. Fölbomlásának oka a birodalmi összefonódás- késztermék-beáramlás. Továbbá: a manufaktúrák elterjedése. 20 Magyarország ipara VI. Magyarország ipara VII. 3. Modernebb ipari struktúrák Manufaktúrák: 19. század elsı harmada Habsburg gazdaságpolitika erıs támogatását élvezték DE: szakmunkáshiány Tıkeszegénység Vállalkozási kedv hiánya nehezítette elterjedésüket. Az új manufaktúrák nem bizonyultak hosszú életőeknek 21 Textilipar Kétirányú változás: nıtt a munkamegosztás; elterjedtek a gépek Gız forradalmasítása Élelmiszeripar- szeszfızés Vasipar- 18. század második felétıl egyre fontosabbá vált. Sóbányászat- sójövedékek megakadályozták a felhalmozást. Szénbányászat- Ipari célokra elıször Budán és Pesten használták. A szénfogyasztást hátráltatta a rossz infrastruktúra. 22 A vállalkozó szellem megjelenése Európában I. Mi a vállalkozás? 1. Gazdaságtörténeti megközelítés: A társadalmilag szervezett munkatevékenységet és elosztási forma. (Kaposi 2002) 2. Közgazdasági- számviteli megközelítés: Minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerően, ellenérték fejében termelı vagy szolgáltató tevékenységet végez. ( SZTV 2000 C. 3. ) 23 A vállalkozó szellem kialakulása Európában II. Anglia: 13. század- gyapjú kereskedelem. Államhatalom meghatározó szerepe. 16. század fellendülés- városi tıke megjelenése a gazdaságban. Monopólium-osztogatás, kereskedelem katonai védelme, vámpolitikák, hajózási törvények Az államhatalom fokozatos kivonulása a gazdasági életbıl, már csak a keretfeltételeket biztosítása (19. század) 24 4

5 A vállalkozói szellem kialakulása Európában III. Németország: A német vállalkozások eredete a középkorra nyúlik vissza. A kézmővesek tekinthetık az elsı vállalkozóknak. Nagyobb részüket kézmőiparosok, kisebb részük kereskedık alkották Nem egy ágazati kölcsönhatásként jött létre, sokkal fontosabb volt az ipari szakértelem és az ipari lobby összefonódása az államhatalommal, amely késıbb sem vonult vissza. 25 Modern vállalkozások Magyarországon I. Kereskedık 18. század végi hadikonjunktúra fellendítette a kereskedelmet. Két nagy csoportja: testületi kereskedık, zsidó nagykereskedık. Hosszú távú fennmaradás, de alacsony profit jellemezte ıket. Zsidókkal szemben számos tiltás (pl. földvásárlási tilalom), DE: nagy volt a tıkeerejük 26 Modern vállalkozások Magyarországon II. Modern vállalkozások Magyarországon III. Bankárok, hitelezık 19. század elsı felében jelentek meg, fıként izraelita nagykereskedı családok. Megmaradt a hagyományos magánkölcsönrendszer, de egyre jobban elterjedt a hitelrendszer is. 27 Ullmann Móric 1830-as években az infrastruktúra felé fordult. Alapítója volt a Pesti Magyar kereskedelmi Banknak és a Gyáralapító Társaságnak İ finanszírozta a reformkorban az elsı vasútépítést. Kochmeister Frigyes A Hitelbank, az Értéktızsde és az Iparkamara megalapításában vett részt. 28 Modern vállalkozások Magyarországon IV es években már vidéken is megjelentek a polgári származású pénzkölcsönzık, akik 1840-tıl birtokszerzési jogukkal is élhettek. Tıkés ipari vállalkozók- sokan a céhekbıl kiemelkedve váltak önálló iparossá. 29 Forrás: 1. Honvári János: Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig, Aula Kiadó, Budapest, Kaposi Zoltán: Magyarország gazdaságtörténete , Dialóg Campus Kiadó, Budapest- Pécs

6 Köszönöm a figyelmet! 31 6