Országgy űlés Hivatal a Irományszám : -T-//(IJ.g 'f Érkezett : 2016 OKT 19,

Átírás

1 Országgy űlés Hivatal a Irományszám : -T-//(IJ.g 'f 72.3 Érkezett : 2016 OKT 19, Az Országgyű lés Fenntartható fejlődés bizottsága Címzett: Kövér László, az Országgy űlés elnöke Benyújtó : Sallai R. Benedek elnö k Tárgyalási szerepkör a HHSZ alapján : vitához kapcsolódó bizottság, 92. (3)-(4) bekezdés Az ülés időpontja : október 18. A Magyarország évi központi költségvetésér ől szóló évi C. törvény végrehajtásáró l szóló törvényjavasla t (T/ szám) Részletes vitáról szóló bizottsági jelenté s A bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat ( a továbbiakban : HHSZ) a alapján lefolytatta a törvényjavaslat részletes vitáját. A bizottság a törvényjavaslatnak a FIHSZ 92. (4) bekezdése szerinti bejelentésében megjelöl t szerkezeti egységeit megvizsgálva megállapította, hogy azok megfelelnek a HIISZ 44. (1 ) bekezdésében foglalt követelményeknek. A részletes vita során a bizottság az alábbi véleményt fogalmazta meg : Az Országgyűlés Fenntartható fejl ődés bizottsága megállapította, hogy a Magyarország év i központi költségvetésér ől szóló évi C. törvény végrehajtásáról szóló T/ szám ú törvényjavaslat megfelel a HHSZ 44. (1) bekezdése szerinti alkotmányossági, jogi és jogalkotási követelményeknek. A Kormány 2015-ben folytatta a ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai céljaina k megvalósítását: a költségvetési hiány alacsony mértéken tartását, az államadósság csökkentését, a z ország versenyképességének javítását, a foglalkoztatás növelését és az ország növekedés i potenciáljának emelését. A 2011 óta meghozott intézkedéseivel több százezer devizahiteles család terheit mérsékelte ben sor került a banki elszámoltatásra és a devizahitelek forintosítására. A lakosságot korábban sújtó árfolyamkockázat így eltűnt ban növekedési fordulat következett be a magyar gazdaságban. Növekedés közben az egyensúlyi mutatók is jól teljesítettek. A javuló trendb e illeszkedtek a évi eredmények is a következ ő területeken: bels ő kereslet, a háztartáso k fogyasztása, a reálbérek, a foglalkoztatás, ezen belül a versenyszférabeli foglalkoztatás, az export, a külkereskedelmi többlet alakulása. A feszesebbé váló munkaerőpiac 2015-ben még nem fokozta érdemben a versenyszféra béreinek növekedését.

2 A kedvez ő reálgazdasági és adósságfinanszírozási folyamatok tették lehetővé az év közben i költségvetési módosításokat, amelyek a következ ő célok sikeresebb ellátását biztosították : a migrációs sokk kezelése, az ingyenes gyermekétkeztetés, a megváltozott munkaképesség űek támogatására, közútépítés, a Modern Városok Program forrásának bővítése, a Budapest Liget Projekt, az adósságátvállalások (például a BKV Zrt.-től és az MTVA-tól). A környezetvédelem intézményi és ágazati eélfeladatainak kiadása 2015-ben az el őző teljesítéshez képest összességében 390 milliárd forinttal (70,5%-kal) n őtt. Az intézmények (Nemzeti Környezetügyi Intézet, nemzeti park igazgatóságok, környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági szervek, vízügyi igazgatóságok) évi kiadásai 20 8 milliárd forintot tettek ki. Az ágazat kiadásainak növekedését főként a KEOP projekte k megnövekedett kiadásainak, valamint a vízügyi igazgatóságok (KEOP és határvízi projektek évközi bevételeinek és kiadásainak rendezése) kiadásainak növekedése befolyásolta. A közlekedés fejlesztése területén jelentős előrelépések történtek. A ös években mintegy 100 km hosszban kerültek átadásra gyorsforgalmi úti fejlesztések. 300 km-en történt meg számo s főút burkolatának 11,5 tonna tengelyterhelésre történ ő megerősítése. A településeket elkerül ő utak megvalósítása (Győr, Nyíregyháza, Mórahalom, Kecskemét), a vasúti pályák, állomások fejlesztés e esetében is érdemi eredmények voltak. A városi közösségi közlekedés fejlesztése keretében több városban üzembe álltak környezetbarát városi autóbuszok. Az energetika területén megcmlítend ő, hogy az észak-déli energiafolyosó részeként elkészült é s július 1-jén megkezdte a kereskedelmi üzemet a szlovák-magyar kétirányú, 111 km hossz ú földgázvezeték február 9-én átadták a magyar-szlovák felújított kétirányú Százhalombattalpolyság kőolajvezetéket. A villamos energia végfogyasztói árai szeptember 1. óta nem változtak. Az Otthon Melege Programnak köszönhet ően több mint 85 ezer háztartás energiahatékonysági javulása érhető el. Az elavult háztartási készülékek cseréjével akár 20 ezer, míg a lakóépülete k korszerűsítésével akár 150 ezer forintot is megspórolhattak a magyar családok az éve s rezsikiadásaikon. A bizottság támogatja a törvényjavaslat elfogadását. év i A jelentés elfogadása során kisebbségben maradt bizottsági tagok véleményét a jelentés függelék e tartalmazza. A bizottsága törvényjavaslat részletes vitáját október 18-án lezárta. Budapest, október 18. Sallai R. Benedek elnök

3 Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága Függelék Kisebbségi vélemény a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló 2014, évi C. törvény végrehajtásáról szóló T/ számú törvényjavaslat részletes vitájáról szóló bizottsági jelentéshez Az Országgyűlés Fenntartható fejl ődés bizottsága lefolytatta a törvényjavasla t részletes vitáját. A bizottság részletes vitáról szóló jelentésének elfogadása során kisebbségben maradt bizottsági tagok az egyes házszabályi rendelkezésekr ől szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat 92. (5) bekezdése és 117. (2)-(3) bekezdése alapján az alább i kisebbségi véleményt terjesztik el ő : Az MSZP képviselőcsoportjához tartozó bizottsági tag véleménye : Az Orbán-kormány ős költségvetésének egy varázsgömbb ől kiolvasott kiszámíthatatlan gazdaságpolitika volt az alapja, melyet számtalanszor módosítottak, a végére közel sem vol t az eredeti költségvetéshez. Mára már a 2017-es költségvetést is elfogadtuk, hasonl ó megalapozottsággal, varázsgömbb ől kiolvasott számokkal. Hiába kerültek egyensúlyba Magyarország pénzügyei makroszinten, ha mindeközben a hazai gazdaság egészének versenyképessége történelmi mélypontra zuhant. Lényegében ezt állapította meg a Világgazdasági Fórum legfrissebb elemzése, amely szerint Magyarorszá g hat helyett rontott, ezzel a 69. helyre esett vissza a listán. Még szembet űnőbb, hogy az Európai Unió 28 tagállama közül hazánk mögött csak a lényegében becs ődölt Görögország, a hozzá kereskedelmileg ezer szállal kötődő Ciprus és a politikai káoszba süllyedt Horvátország kullog. Már 2015-ben is a közm űszolgáltatók, hulladékgazdálkodó cégek, a víziközm ű-szolgáltató cégek a Fidesz rossz politikája miatt csak azért tudnak m űködni, mert elhivatott szakembere k polgármesterek és dolgozó emberek helyi szinten m űködtetik. Ezeket a rendszereket is a Fidesz-kormány tette tönkre. A rosszul, nem kell ő alapossággal megtervezett költségvetési törvény ismeretében, valamin t az Állami Számvev őszék által megfogalmazott hiányosságok és a fentebb megfogalmazott

4 észrevételek alapján a Magyar Szocialista Párt képvisel őcsoportja nem tudja elfogadni a évi zárszámadásról szóló törvényjavaslatot. Az LMP képviselőcsoportjához tartozó bizottsági tag véleménye : A évi költségvetés több szempontból is a leszakadás költségvetése volt. Egyrészt távolodunk a közép- és kelet-európai, hasonló helyzetben lév ő országoktól, min d a pénzügyi mutatókat (pl. GDP-növekedés), mind a társadalmi-fejlettségi mutatókat tekintve... Másrészt folytatódott a magyar társadalom kettészakadása, a nagyobbik feléne k leszakadása. A romló oktatási mutatók, a statisztikai b űvészmutatvánnyal felérő foglalkoztatási mutatók, az egészségügy egyre áldatlanabb helyzete, a létminimum alat t él ők arányának növekedése párosult a kormány szűk,,baráti'' körének szolgáló bökezű osztogatással és a perverz újraelosztást megvalósító adórendszerrel. Ezek okozzák a társadalom szétszakadását. De ezekre a jelenségekre a kormány alig-alig reagált, s őt inkább súlyosbította a problémákat ben vált mindenki számára érezhet ővé a gazdasági fejlődés első számú akadályává vál t probléma, az elvándorlás. Rengeteg szakmában hiány van munkaeröbő l. Az LMP erre már hosszú ideje felhívta a figyelmet, és sorolta az ellene ható eszközöket is : általános béremelés a költségvetés átrendezésével, béremelések a közszférában, a közszolgáltatások és a vidék megerősítése. Ezzel szemben a ős költségvetés a 2010 utáni megszorítások bebetonozását tartalmazta. Az egészségügyben és a nyugdíjrendszerben, a környezetvédelemben és az oktatás i intézményrendszerben csökkentek a GDP-arányos kiadások. Elmaradtak a fenntartható gazdaságba történ ő beruházások is, tehát távolodunk egy olyan gazdaságtól, ami tartósan tudná biztosítani a jólétet és a jóllétet mindenki számára. Eközben egyre n ő a fölösleges vagy káros kiadás és a korrupció miatti veszteség. Ez 2015-ben különösen nagy volt, tekintve az EU-s pénzek költésének nagy mértékét. Ezek a rossz helyr e irányított források hiányoznak máshonnan, például az egészségügy forrásigénye s rendbetételéből, és még jobban fognak hiányozni, ha elapadnak az EU-s támogatások ben a környezetügy is a kormányzati munka és a költségvetés mostohagyereke volt. A korirány és a Földm űvelésügyi Minisztérium ismét társadalmi érzéketlenségét bizonyította, é s azt, hogy fogalma sincs, melyek az igazán fontos, megoldást igényl ő feladatok. Büszkén jelenti a közötti időszakra szóló, 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program évi, OGY általi elfogadását, miközben még az el őzőben foglalt legfontosabb feladatokat sem hajtották végre, és az új Program tartalmi elemeit ismerve a tárca évi teljesítménye egy gyenge reklámposzter kvalitásait mutatja. De nézzük a tényeket! 2

5 Miért olyan büszke a kormány, hogy 2015-ben jelentés készült a Kormány részére a hátrahagyott környezeti károk felszámolásában érintett területekr ől és a kármentesítési feladatokról? Ezeket a feladatokat már sok éve nyilvántartották az Országos Környezeti Kármentesítési Program keretében, feladatterv volt az idözített bombaként jellemezhető több ezer környezetszennyezés és kockázat folyamatos felszámolására (lásd Illatos út), a kormán y most mégis az újdonság látszatával számol be két olyan részleges kármentesítésr ől, amelyek megvalósításához a civil társadalom súlyos tiltakozása nélkül a mai napig hozzá sem fogott volna. De ha már a civil társadalomról beszélünk : a rendszerváltás óta ilyen mélyre a civil társadalomnak a közfeladatok átvállalását szolgáló támogatása nem süllyedt, nem beszélve az őket ért egyéb támadásokról (pl. Ökotárs és más szervezetek). A nekik pályáztatott 81 milli ó forint, vagy a Balaton fejlesztési feladataira FM-forrásból szánt 70 millió forint hogyan ál l összhangban pl. a Hungaroring Sport Zrt.-nek juttatott l I milliárd forint támogatással? Mi magyarázza, hogy a jelentős, ide-oda történő, sok milliárdos forrásallokáció dacára a hulladékgazdálkodási rendszer az összeomlás szélére jutott, és a katasztrófavédelem hivatot t orvosolni a helyenkénti müködésképtelenséget? Miért van az, hogy a természetvédelmi kártalanításra a tervezett összeg alig fele, az állam i génmegörzési feladatokra alig negyede jutott, miközben a Tokaj Borvidék Hegyközség i Tanács,szakmai" feladatait ennek sokszorosával, 3700 millió Ft-tal támogatták? És miért van az, hagy az energiafelhasználás hatékonyságjavítására az illetékes tárcánál eg y fillért sem terveztek, amit éppen csak sikerült felülmúlni? De az is további tanulmányokat igényel, hogy vajon a KEOP és a KEHOP költségvetés i tervezése és a megvalósulása között miért vannak egy éven belül nagyságrendi eltérések? Azt már kár is firtatni, hogyan alakultak a paksi atomer őművel kapcsolatos költések (a paks i atomer őmű leszerelésének el őkészítése 88 millió helyett 0.Ft: a radioaktívhulladék-kezelő működése millió ; Paks 11 tőkeemelése 28 helyett csak 14 milliárd). Mindezen felvetések csak a jéghegy csúcsát jelentik csak a évi költségvetés végrehajtása kapcsán, de ahhoz b őven elég adatot tartalmaznak, hogy ne fogadjuk el a z el őterjesztést A Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi C. törvény végrehajtásáról. Budapest, október : Sallai R. Benedek