A vírusok kutatásának gyakorlati és elméleti jelentősége

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A vírusok kutatásának gyakorlati és elméleti jelentősége"

Vince Pásztor
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 Vírustan - virológia Jenner himlő elleni vakcina (1798) Pasteur veszettség elleni vakcina (1885) Ivanovszkij az első növénykórokozó vírus felfedezése (dohánymozaik vírus) (1892) Loeffler és Frosch száj- és körömfájás, kórokozója (1987) Ellermann és Bang, Rous első daganatvírusok felfedezése (1908, 1911) Twort és d Herelle bakteriofágok felfedezése (1915, 1917) Stanley a dohánymozaik vírus előállítása kristályos formában (1935)

és körömfájás, kórokozója (1987) Ellermann és Bang, Rous első daganatvírusok felfedezése (1908, 1911) Twort

2 A vírusok kutatásának gyakorlati és elméleti jelentősége - vírusbetegségek diagnosztikája - szövettenyésztési módszerek - oltóanyag-kutatás és termelés - hozzájárul más tudományágak fejlődéséhez pl. genetika: reverz transzkriptáz felfedezése.

- oltóanyag-kutatás és termelés - hozzájárul más

3 - sejt és vírusinterakció tanulmányozása molekuláris szinten molekuláris virológia - vírus-gazdaszervezet kölcsönhatására vonatkozó ismeretek, a megfertőzött makroorganizmus reakcióinak vizsgálata.

4 A vírusok alapvető tulajdonságai kis méret; nincs sejtes szerkezet; az örökítő anyag csak egyfajta nukleinsav lehet: DNS vagy RNS; önálló anyagcsere hiánya; obligát sejtparazita. Vírus fertőző genetikai információ.

nukleinsav lehet: DNS vagy RNS; önálló anyagcsere

5 A vírusok megjelenési formái: virion: érett fertőző vírus; vegetatív vírus: a gazdasejtbe bejutó replikálódó vírusgenom; provírus: a gazdasejt genomjába beépült vírusgenom.

6 A vírust meghatározó kritériumok 1. a virion csak egyféle nukleinsavat tartalmaz. 2. a virion replikációját (szaporodását) a nukleinsavában foglalt genetikai információ irányítja a fogékony sejten belül. 3. a virion nem képes nőni és osztódással szaporodni.

a virion replikációját (szaporodását) a nukleinsavában foglalt

7 4. a vírusoknak nincs olyan enzimük, amely átalakítaná a táplálék potenciális energiáját olyan nagyenergiájú kötésekké, amelyek szükségesek a biológiai szintézishez. 5. a vírusok szaporodásukhoz igénybe veszik gazdasejtjeik riboszómáit (abszolút parazitizmus).

amelyek szükségesek a biológiai szintézishez. 5.

8 A vírusok eredete - a két legvalószínűbb hipotézis szerint: a vírusok degenerált sejtek vagy sejtmaradványok, amelyek úgy alakultak ki, hogy a sejtek sorozatos mutációk során elveszítették enzimrendszerüket és ezáltal függő viszonyba kerültek más gazdasejt enzimrendszerével.

alakultak ki, hogy a sejtek sorozatos mutációk során elveszítették

9 a vírusok önállósult nukleinsav-szakaszok, amelyek önállósulva képesek a sejten kívül is fennmaradni. Eszerint a különböző vírusok különböző sejtszervecskékből (mitokondrium, riboszóma) származhatnak.

10 virion nukleinsav + köpenyfehérje kapszid - kapszomerek külső burok (peplon): vírusspecifikus fehérjék, glikoproteinek

11 A vírusok csoportosítása szerkezetük és szimmetriaviszonyuk alapján 1. Helikális vírusok - a köpenyfehérje-alegységek csavarvonal (helix) mentén elsődlegesen hossztengely körüli szimmetriával helyezkednek el. - pl. a dohánymozaik vírus 300 nm hosszú, 18 nm vastag

12 - van olyan helikális vírus is, amely gömb alakú. Ezekben a nukleokapszidszál másodlagos csavarulatok révén gömb alakot vesz fel. Influenzavírus

13 2. Kubikális vírusok - a köpenyfehérje-alegységek egy szabályos kristályrendszer szerint rendeződnek; - a kapszomerek 5 vagy 6 szerkezeti egységből állhatnak és a víruskapszidban 5 vagy 6 legközelebbi szomszédjuk van; - ikozaéder forma; pl. Parvovírusok, Picornavírusok, Adenovírusok.

szerkezeti egységből állhatnak és a víruskapszidban 5 vagy 6

14 Adenovírus

15 3. Binális vírusok - a helikális és a kubikális szerkezet kombinálódik; - pl. a bakteriofágok. - a fejrész izometrikus, farok pedig helikális szerkezetű fehérjecső, amely spirális lefutású molekulaláncból épül fel.

16 - kisebb binális vírusoknál egy farokvégi tapadófonál van, míg a nagyobb, komplexebb vírusoknál 6 kontraktilis fehérjéből álló fonál biztosítja a gazdasejthez való kötődést és a nukleinsav sejtbe juttatását.

17 4. Komplex struktúrájú vírusok - mindazon vírusok amelyek nem felelnek meg az előbbi 3 csoport szimmetriaviszonyainak; - pl. a Poxvírusok.

18 - a virionok gyakran gömb alakúak, legtöbbször a külső burok miatt. - a kubikális és helikális formán belül lehetnek még ovoidok (pl. Poxvírus), pleomorfok (pl. Coronavírus), szferikusak (pl. Orthomyxovírusok, Retrovírusok), bacillusformájúak is (pl. Rhabdovírusok).

Poxvírus), pleomorfok (pl. Coronavírus), szferikusak (pl.

19 Orthomyxovírus Rhabdovírusok

20 A virionok molekuláris felépítése Nukleinsav a genom lehet: egyszálú (ss) - kétszálú (ds) lineáris - cirkuláris egy darabból több darabból álló osztatlan - osztott pozitív - negatív polaritású - minden egyes vírus nukleinsavának nukleotid szekvenciája, összetétele jellegzetes. - a vírusnukleinsav jellemzésére használható G/C arány.

osztott pozitív - negatív polaritású - minden egyes vírus nukleinsavának nukleotid

21 Fehérjék a szerkezeti fehérjék funkciói: a vírusgenom egyik sejtből a másik sejtbe való átjutását biztosítják; a vírusgenom védelmét szolgálják a nukleázokkal szemben; a víruspartikula fogékony sejthez való kötődésében vesznek részt; a virion strukturális szimmetriáját adják.

22 - a belső (core) fehérjék a nukleinsavhoz kapcsolódnak, illetve a virion saját enzimei. - a szaporodási ciklusban való megjelenésük, szerepük szerint a fehérjék feloszthatók: korai fehérjékre prekurzor fehérjékre késői fehérjékre - a fehérjék határozzák meg a vírus antigénjeit.

23 Enzimek: replikációhoz esszenciálisak: nukleinsav polimerázok, nukleázok és ligázok. a replikációhoz nem feltétlenül szükségesek: kinázok, dehidrogenázok, foszfatázok, neuraminidáz. a binális fágoknál a virion lizozim enzimje oldja fel a baktérium sejtfalát, elősegítve a sejt fertőzését.

24 Lipidek - foszfo- és glikolipidek, neutrális zsírok. - a lipidtartalmú vírusok érzékenyek éterrel és szerves oldószerekkel szemben, hatásukra elveszítik fertőzőképességüket. Szénhidrátok - a peplon glikoproteineket is tartalmaz, melyeket a vírus kódol. - szerepük van a vírus sejtreceptorokhoz való kötődésében, vírusantigének, neutralizációs antitestekkel kötődnek.

25 A vírusok tenyésztése - csak élő, fogékony sejtben képesek szaporodni. - a vírus gazdaspecificitása, szervspecificitása, a sejt, szerv, élőlény kora befolyásolja a vírus szaporodását. Állati vírusok szaporítása - kísérleti állat (szopós egerek); - csirkeembrió; - szövetkultúra (sejtvonal); - morfológiai (citopatogén) változások: sejtlízis, sejtnekrózis, sejtfúzió, zárványtestek, vakuolizáció, apoptózis; malignus transzformáció, sejtburjánzás.

26 Növényi vírusok tenyésztése - a gazdanövény mechanikus fertőzése; - szövettenyészetek alkalmazása; - lokális tünetek: szövetelhalás, klorotikus elszíneződés torz növekedés; - szisztémás tünetek: sárgulás, gyűrűfoltosság, érkivilágosodás, levélhólyagosodás. - mikroszimptomás megjelenés: zárványok, kloroplasztisz károsodás.

27 A bakteriofágok tenyésztése - érzékeny baktériumok fiatal, aktívan szaporodó sejtjeiben történik; - a litikus fágok hatására a levestenyészet feltisztul, tápagaron lévő sűrű baktériumtenyészeten a vírusszaporodás következtében tarfoltok, plakkok alakulnak ki.

Hasonló dokumentumok

Vírusok szerkezete, osztályozása, általános tulajdonságai és szaporodása

Vírusok szerkezete, osztályozása, általános tulajdonságai és szaporodása Történeti áttekintés Ramses kr.e. 1100 bőrlaesiok a múmián himlő Kanyaró és himlő pontos leírása: Rhazes kr.u. 900 Egyiptomi múmia