TARTALOM CONTENTS. KALLA Gábor: Csalog József emlékére... 9 In memoriam József Csalog BÁCSKAI Mihályné: Csalog József, a magánember...

Átírás

1

2

3 TARTALOM CONTENTS KALLA Gábor: Csalog József emlékére... 9 In memoriam József Csalog BÁCSKAI Mihályné: Csalog József, a magánember TROGMAYER Ottó: Én, Csalog MÓD László: Csalog József, a néprajzkutató József Csalog, the ethnographer VIZI Márta: Csalogovits József és a Tolnavármegyei Múzeum. Szemelvények a szekszárdi évekbõl József Csalogovits and the Tolna County Museum. His years in Szekszárd HORVÁTH Ferenc: Csalog József, a régész és muzeológus József Csalog, archaeologist and museologist * VISY Zsolt: A régészet és a genius loci Die Archäologie und der Genius Loci BÁCSMEGI Gábor FOGAS Ottó: A Körös-kultúra lelõhelyei Nagytõkén Sites of Körös culture at Nagytõke PALUCH Tibor: Maroslele-Panahát, legelõ. Újabb eredmények 50 év múltával Maroslele-Panahát. New advances fifty years later GOLDMAN György SZÉNÁSZKY Júlia: Szellemidézés. Antropomorf leletek a középsõ neolitikumból Conjuring up the past. Anthropomorphic finds from the Middle Neolithic SEBÕK Katalin KOVÁCS Katalin: Hengeres testû arcos edény töredékei a fiatal Szakálhátikultúra Rákóczifalva határában feltárt településérõl A cylindrical face pot from the late Szakálhát settlement at Rákóczifalva REZI KATÓ Gábor: Szegvár-Tûzköves, avagy ami megmaradt Szegvár-Tûzköves, or what remains T. BIRÓ Katalin: Egy sváb menyecske hozománya. Gondolatok a szegvár-tûzkövesi kõeszköz raktárlelet kapcsán The dowry of a Transdanubian maiden. The stone tool hoard from Szegvár-Tûzköves GULYÁS András S. TURCSÁNYI Ildikó: A Tiszai-kultúra két sírja Békés-Povádról Two burials of the Tisza culture from Békés-Povád ANDERS Alexandra: Térfelosztás és térhasználat az alföldi késõneolitikum házaiban Organisation of space and use of space in the Late Neolithic houses on the Great Hungarian Plain

4 RACZKY Pál SÁNDORNÉ KOVÁCS Judit: Festékanyag- és szervesedénybevonat-elemzések alföldi késõ neolitikus díszkerámiákon. (Az elsõ vizsgálati eredmények) Analysis of pigments nad organic coatings on the Late Neolithic fine wares of the Great Hungarian Plain. (Preliminary results) KNIPL István: Újabb leletek a császártöltési határban (Bács-Kiskun megye) New finds from the Császártöltés area BEDE Ádám: Csalog József alföldi halomkutatásai József Csalog s investigations of the mounds in the Great Hungarian Plain * KALICZ Nándor: Csalog Józseftõl a Medina-típuson keresztül a Starèevo-kultúráig From the Medina type to the Starèevo culture EGRY Ildikó: A Dunántúli vonaldíszes kerámia kultúra új lelõhelyei a Kisalföldön A new site of the Transdanubian Linear Pottery culture in the Little Hungarian Plane REGENYE Judit: Idoltöredék Bodorfáról (Veszprém megye). Adalék a DVK kultuszéletéhez A figurine fragment from Bodorfa (County Veszprém). Data to the religious beliefs of the Transdanubian Linear Pottery culture SÜMEGI Pál ILON Gábor JAKAB Gusztáv PÁLL Dávid Gergely TÖRÕCSIK Tünde: Neolit és rézkori régészeti kultúrák és környezeti hátterük az Alpokaljáról Neolithic and Copper Age cultures and their environment in the Alpine foreland TOKAI Zita Mária: Késõ neolit állatalakos fedõ Nagykanizsa-Palin, anyagnyerõhelyrõl A Late Neolithic animal headed lid from Nagykanizsa-Palin PÁSZTOR Emília P. BARNA Judit: A késõ neolit Lengyeli-kultúra körárkai. Lehetséges csillagászati ismeretek a Kárpát-medencében The enclosures of the Late Neolithic Lengyel culture. Evidence for astronomical knowledge in the Carpathian Basin P. BARNA Judit: Újabb adatok a dunántúli Sopot-kultúra kultuszéletéhez. Késõ neolitikus absztrakt állat alakú oltárok a Délnyugat-Dunántúlról The cult life of the Transdanubian Sopot culture. Abstract animal altars of the Late Neolithic from south-western Transdanubia ILON Gábor: A Lengyeli-kultúra baltás istene Szombathelyen (Vas megye) The Axe God of the Lengyel culture from Szombathely (County Vas) SZILASI Attila Botond: Techno-tipológiai megfigyelések a Szombathely, Parkerdei lakópark õskori telepének pattintott kõleletein. Elõzetes jelentés a 276. objektum pattintott kõeszközeirõl Techno-typological evaluation of the chipped stone implements from the prehistoric settlement at Szombathely-Parkerdõ Apartment Complex. Preliminary report on the chipped stone implements from Feature TÓTH Gábor: Újabb újkõkori emberi maradványok Vas és Zala megyébõl Anthropological finds from the Neolithic from Counties Vas and Zala ZALAI GAÁL István OSZTÁS Anett: A Lengyeli-kultúra települése és temetõje Alsónyék-Kanizsa-dûlõben A settlement and cemetery of the Lengyel culture at Alsónyék-Kanizsa-dûlõ

5 GYÖRGY László: A Baden-kultúra települése Dunaszentgyörgy közelében A settlement of the Baden culture neardunaszentgyörgy HORVÁTH Tünde KÖHLER Kitti KUSTÁR Ágnes: Életmód és habitus a késõ rézkori badeni-kultúrában régészeti és antropológiai adatok alapján... Lifestyle and mental habits of the Late Copper Age Baden culture in the light of the archaelogical and anthropological evidence.... SZABÓ Géza: Csalog József bonyhádi mészbetétes temetõje az újabb kutatási eredmények és két egyedülálló lelet tükrében... The cemetery of the Encrusted Pottery culture at Bonyhád in the light of new research and two unique finds... MIKLÓS Zsuzsa VIZI Márta: Ete (Tolna megye) egy középkori mezõváros kutatásának közel 200 éve Ete, a medieval market town in County Tolna. Research over the past two hundred years HORVÁTH Ferenc: Elnöki zárszó. Széljegyzetek a szentesi Csalog József emlékkonferencia margójára Closing address. Comments on the Csalog József Memorial Conference Rövidítések jegyzéke List of abbrevations * A Koszta József Múzeumban 2008-ban rendezett Csalog József emlékkonferencia programja Pillanatképek a konferencia résztvevõirõl (fotó: Szabó J. József)

6 Medinától Etéig. Szentes 2009, A KÉSÕ NEOLIT LENGYELI-KULTÚRA KÖRÁRKAI. LEHETSÉGES CSILLAGÁSZATI ISMERETEK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN PÁSZTOR Emília P. BARNA Judit A Kárpát-medencében élt õskori népek kimondottan kalmazását jelzi, amelyek ebben a régészeti kulcsillagászati tudását célzó kutatásokat eddig alig túrában alakulhattak ki. A körárkok eredete azonban vagy egyáltalán nem folytattak. Kivételt képeznek a megnyugtatóan még nem tisztázott. Egyes kutatók Lengyeli-kultúra körárkai. Egyes kutatók szerint a feltételezik, hogy a Duna-medence középsõ vidékén körárkok ún. kapuinak tájolása jelezheti egy adott alakultak ki, mert a legnagyobb koncentráció ott közösségnek az égbolt rendszeres megfigyelésén figyelhetõ meg (KUZMA 1997, 50 51). Ennek ellentalapuló tudását. A körárkok kapuinak tájolását kap- mond az a tény, hogy a legkorábbi, de már klasszikus csolatba hozták már a Nappal, a Holddal, sõt még a formát mutató körárkok, pl. Sé (KALICZ 1984, csillagokkal is (GERVAUTZ NEUBAUER 2005; PA ; KALICZ 1998) és Sormás-Török-földek a VÚK KARLOVSKÝ 2004). Minden eddigi tájolási Dunántúlon találhatók és a kultúra legkorábbi célponttal kapcsolatos állítás azonban egy-két, vagy a (formatív) fázisába datálhatók (P. BARNA 2007). A Hold esetében maximum hat körárok vizsgálatán körárkok közt a legnagyobb formai és szerkezeti alapult holott több mint félszáz objektumot fel- hasonlóság a Dunántúlon, DNy-Szlovákiában és tártak már, ezért az ilyen állítások valószínûsége Alsó-Ausztriában figyelhetõ meg. Ez az a terület, igen csekély. Annak eldöntésére, hogy a csillagászat ahová a Lengyeli-kultúra kialakulása tehetõ (ZALAIvalóban játszott-e szerepet a Lengyeli-kultúra kör- GAÁL 1990, 20). árkainak létesítésében és/vagy használatában, A körárkok telepekhez, illetve települési csoporszükségessé vált a jelenleg elérhetõ és megfelelõ tokhoz kapcsolhatók. Megtalálhatók mind a telepeken adatot szolgáltató összes lengyeli körárok tájolási belül, mind pedig a telepeken kívül. A szerkezetük, adatainak összehasonlító elemzése és az eddigi kuta- alaprajzuk sokszor mutat nagyfokú szimmetriát, a tási eredmények kritikai vizsgálata (PÁSZTOR 2008). központi, gyakran üres tér pedig alkalmas nagyobb A körárkok Európa nagy területein egységes létszámú tömeg befogadására. Még azokban az kulturális idõhorizontot képviselnek, több kultúrában esetekben is, ahol valamilyen építmény maradványa is is megjelentek az Kr. e. 5. évezred elsõ felében található a körön belül, az nem a középponti területre (PETRASCH 1990; TRNKA 2005), s Közép-Európában koncentrálódik, hanem oldalra húzódva igyekszik a mindenhol megtalálhatók, ahol a késõ neolit kultúrák lehetõ legnagyobb szabad teret biztosítani (pl. Buè- a Vonaldíszes-kultúra alapjain jöttek létre (KALICZ any). Mindezek a rondellák létrehozásával kapcsola- 1984). A Lengyeli-kultúra körárkai mutatják a tos közösségi/kultikus, de mindenképpen összetett, legnagyobb formai hasonlóságot, szinte kanonizált több funkciós feltevéseket erõsítik, és ez az elképzelés formát sugallnak. A valódi körárkok szerkezete az vált napjainkra elfogadottá (KOVÁRNÍK 2008, 28). egymástól nagy távolságra lévõ lelõhelyeken is Feltehetõen a különbözõ funkciók nem választhatók jellegzetesen közös vonásokat mutat. A nagy formai szét élesen egymástól és egyik sem tekinthetõ ki- hasonlóság feltehetõen olyan szigorú szabályok al- zárólagosnak (KALICZ 1998). 205

7 PÁSZTOR Emília P. BARNA Judit A KÖRÁRKOK ÉS A CSILLAGÁSZAT A kör alakú árkok és az azokat megszakító földhidak rendszer egyetlen feltárt kapuja is, amelynek iránya (kapuk) szimmetrikus jellege korán felhívta magára a kelethez képest szintén 15º észak felé (2. kép 1). figyelmet. Az egymásra közel merõleges tengelyû A II. sz. körárokrendszer 8. sz. lehetséges kapuk szinte sugallták a fõ világtájak felé tájolás kapujának 1 az iránya (1. kép 1) szintén érdekes szándékát. Azok a kutatók, akik elfogadják, hogy a csillagászati/naptár eseményhez kötõdik. Ebben az körárkok létrehozásában a csillagászat is szerepet irányban nyugszik le a Nap november és február elsõ játszhatott, feltevéseiket egyes körárkok kapuinak hetében, azaz az ún. negyednapok (mid-quater-days) különleges tájolásaiban látják igazolva. Véleményük idõszakában. A kora középkori ír irodalomban szerint a tájolási irányokat a kaputengelyek található leírások alapján állítják, hogy a brit metszéspontjából mint képzeletbeli középpontból, a szigeteken korábban használatban volt egy õsi kapukon keresztül megfigyelhetõ csillagászati pán kelta naptár, amely szerint az év négy részre esemény iránya adja (NEUBAUER 2005, 56). osztása a negyednapok segítségével történt. 2 G. Zotti A Sormás-Török-földek lelõhelyen feltárt két e naptár használatára következtet a körárkok körárokrendszer archaeoasztronómiai vizsgálata a tájolásából. A Mittersommer (Midsummer) kifejezés Nap és a körárkok közti lehetséges kapcsolatot a nyári napforduló megnevezésére, pl. egy ilyen régi támasztja alá (P. BARNA PÁSZTOR 2006). Ha felosztás relikviája, mely Zotti szerint már a körárkok feltételezzük, hogy a Nap fontos volt a közösség idejében kialakulhatott. Ezen õsi naptár szerint a számára és figyelemmel kísérték a mozgását, napfordulók és a napéjegyenlõségek az évszakok bizonyára már korán észrevették, hogy tél közepétõl közepét jelzik, nem pedig a kezdetét. Egy így nyár közepéig a napfelkelték helye a horizonton meghatározott ( alternatív ) nyár május elejétõl egyre északabbra tolódik, majd a nyári napforduló augusztus elejéig tart, a tél pedig november elejétõl után az egész folyamat megfordul. Így a Nap februárig 3 (ZOTTI 2005, 76 77). Talán ezt a fel- ugyanabban az irányban kivéve a téli és nyári tételezést erõsíti a Sormás-Mántai-dûlõ lelõhelyen fordulópontokat kétszer kel föl az év folyamán. részben feltárt körárok kapujának az iránya is, 4 amely Elõször észak felé haladva, másodszor pedig a nagyon hasonló a Sormás-Török-földek II. sz. visszafordulás után dél felé mozogva. körárokrendszer 8. sz. kapujának irányához: 12º dél Megvizsgálva Sormás-Török-földek lelõhelyen a felé nyugattól mérve (2. kép 2). Eszerint e két kapu már feltárt kapuk és a Nap kapcsolatát, a következõ tájolásában éppen az alternatív tél kezdetének és érdekes eredményeket kaptuk. Az északi, I. sz. végének dátumai ismerhetõk fel. A vizsgált 51 körárokrendszer 1. sz. kapuja 15º-ra tér el észak felé a körárokból 18-nak (tehát több mint a harmadának) valódi keleti iránytól, szinte ugyanez az értéke (14 ) a van olyan kapuja, mely egy negyedelõ nap nap- déli, II. sz. körárokrendszer 1. kapujának, csak a nyugtájának vagy keltéjének az irányába mutat nyugati iránytól észak felé mérve (1. kép 1). Ez azt (PÁSZTOR 2008, kép). jelenti, hogy amikor az egyik irányban felkel a Nap (I. Az alternatív naptár további korai használatát sz. körárok 1. sz. kapu), a másik irányban (II. sz. erõsíti az a kutatási eredmény is, amely a Kilmartin körárok 1. sz. kapu) szinte ugyanazon a napon (Mid Argyll, Skócia) környékén található neolit (Kr. nyugszik le. A mai naptári hónapok segítségével e. 3. és 2. évezred: BRADLEY 1997, 64 65) sziklarajkifejezve, ez az esemény április közepén és augusztus zokat tanulmányozta. Ezeken a lelõhelyeken jellegvégén következik be. Mivel ugyanaz a két dátum zetes, sugár-, illetve küllõszerû bemetszéssel rendelszerepel mind a két körárokrendszerben, ez egyúttal kezõ koncentrikus körök sokasága található, olyan azt is jelzi, hogy a két körárokrendszert azonos elvek lapos sziklatömbök felületén, amelyekrõl zavartalan alapján tûzhették ki. Ennek az iránynak, vagy dátum- kilátás nyílik a délkeleti horizontra. A közel 100 nak a jogosultságát támasztja alá a séi körárok- sugárszerû vájat tájolásának meglepõen alacsony 1 A kapuk szimmetrikus elhelyezkedése alapján kiszerkesztett helyen a késõbbi feltárás során nem szokványos kaput találtunk, hanem a földhíd helyett egy fából épített, cölöpszerkezetes híd nyomait (P. BARNA 2007, 369; T. BÍRÓ MARKÓ 2007, 15). 2 Samhain jelezte november 1-jét, Imbolc február 1-jét, Beltane május 1-jét és Lughnasadh pedig augusztus 1-jét. 3 A régi terminusokat a kereszténység részben átvette, és számára fontos idõpontokat jelölt vele: Mindenszentek (nov. 1.), Gyertyaszentelõ Boldogasszony (febr. 2.). Május 1. (=majális) ünneplése is ilyen régi nyárkezdetre megy vissza. 4 A Sopot-kultúra települését egyszeres árok kerítette, tehát itt még nem a klasszikus értelemben vett rondelláról van szó (P. BARNA 206

8 A késõ neolit Lengyeli-kultúra körárkai. Lehetséges csillagászati ismeretek... szórása azt jelzi, hogy igen távoli objektum egyáltalán tájolták valamilyen irányba, feltehetõen feltehetõen egy égitest lehetett a tájolások cél- csak a kapu/földhíd tengelye által kijelölt irány pontja a délkeleti horizonton. A 120 fokos átlagos lehetett a fontos. Ezt látszik alátámasztani az a tény is, tájolást Kilmartin esetében úgy is értelmezhetjük, hogy a többszörös körárkok esetében megtartották a hogy a készítõk számára az ebben az irányban felkelõ kapuk irányát (a közös tengelyt), még akkor is, ha az Nap november és február elsõ hetében, vagyis a árokrendszer alakját megváltoztatták, pl. Žlkovce negyednapokon, fontos eseményt jelzett (PÁSZ- esetében (PAVÚK KARLOVSKÝ 2004). TOR ROSLUND 2004). Bár ez utóbbi kutatás a Az alaprajz és a kapuk elhelyezése alapján úgy Lengyeli-kultúra koránál 5 fiatalabb idõszakba tûnik, hogy az építéskor törekedtek a szimmetriára. tartozó leletekkel dolgozott, mégis együttesen azt Ha négy kapuval rendelkezik az építmény, akkor mutatják, hogy már a neolitikumtól kezdve mu- általában a kapuk tengelye közel merõleges egytatkoznak szórványos adatok a negyednapok és az másra, ha kétkapus, akkor a tengely egyúttal, jó alternatív évfelosztás ismeretére. Hangsúlyozzuk megközelítéssel, a kör átmérõje is. A körárkoknak ezt azonban, hogy mindez csak feltételezés, és a kö- a szimmetria tulajdonságát használtuk ki az egy zépkori adatoknál korábbi írásos bizonyíték nincs az árokkal rendelkezõ építmények kaputájolásainak év fentebbi elvek szerinti felosztásának igazolására meghatározásakor. A szimmetriára való törekvésbõl (HUTTON 1996, ). következik, hogy az építmény kitûzésénél fel- A Sormás-Török-földek I. körárokrendszer 2. sz. tehetõen csak egyetlen kapu irányának betájolása kapuja szintén fontos irányt jelzett a település lakói bírhatott jelentõséggel az építtetõk számára, a többi számára (1. kép). A déli irány az, ahol a Nap és kaput már csak ezt felhasználva, szerkesztéssel minden égitest napi látszólagos pályájának csúcsára jelölték ki. Ha kétkapus a körárok, akkor egyszerûen ér, ereje teljében van. Ez az az irány, amely jelzi a Nap meghosszabbították ezt az irányt az ellenkezõ irányévi pályájának legmagasabb pontját is a nyári ba, ha négykapusra tervezték, akkor a két kapu közti napfordulókor. Ezt az irányt könnyû pontosan ki- távolság felezõpontjára merõlegesen húzták meg a tûzni, hiszen a Nap minden nap megmutatja. Az É D- másik átmérõt, ami másik két helyen metszette a kört. i irány fontossága tükrözõdik Sormás-Török-földek A merõleges irány szerkesztésére bizonyítéknak két körárka egymáshoz viszonyított elhelyezésében tûnik továbbá az a tény is, hogy a négykapus körárkok is (1. kép 1). A középpontjukat összekötõ képzeletbeli esetében az északi és déli kapuk kelet nyugati irányegyenes közel É D-i irányú, és metszi az északi nyal bezárt szöge a legtöbb esetben nem függ a keleti körárok déli kapuját. Az eltérés mindössze 1,6º (P. és a nyugati kapuk pontos tájolási értékétõl, vagyis jó BARNA 2007). megközelítéssel 90º 90º. A sormási kettõs körárkok egymáshoz viszonyí- A Nap mozgásával kapcsolatos égtájak közül a tott elhelyezése, a kapuk elrendezése tudatos terve- kelet lehetett a legfontosabb, amely a néprajzi zésre utal, amelyben jelentõs szerepet játszhatott a hagyományokban és szokásokban is mindig jelen- Nap. Ez mutatkozik meg véleményünk szerint az é- tõséggel bír. Feltételezhetjük, hogy a körárkok kapuipítmények helyszínének kiválasztásában is. Egy nak kitûzésében is a napkelte játszott szerepet. Ezt domb tetején és annak déli lejtõjén helyezkednek el, támasztja alá, hogy a két kapus körárkok kapui a hogy ezáltal is a legtökéletesebb kilátás nyíljon a ho- kelet nyugati tartományban találhatók és ezt erõsítik rizontnak arra a részére, ahol a Nap megkezdi napi út- azok az esetek is, amikor a körárokrendszeren belüli ját fölfelé az égen és halad a legmagasabb pontja felé. paliszádnak csak két bejárata van és az kelet nyugati, A Sormás-Török-földek körárokrendszerében pl. Glaubendorf 2. esetében (NEUBAUER 2005, 56). felfedezett, Naphoz fûzõdõ kapcsolat megerõsítése Ha a keleti tartományba esõ kapuk irányának ki- érdekében elvégeztük 51, a Lengyeli-kultúrához tarakkor a kapuk pontos iránya az adott helyen a téli és tûzéséhez a kitûzés napjának napkeltéjét használták fel, tozó körárok adatainak összehasonlító elemzését (PÁSZTOR 2008; PÁSZTOR P. BARNA ROSLUND nyári napforduló keltéi közti tartományba kell, hogy 2008). Azokat a Lengyeli-kultúrához tartozó kör- essen. A 48,5º földrajzi szélesség esetében (ezt az átlagot árkokat vizsgáltuk meg, amelyeknek alaprajza véve a szlovák, a Dél-Morva és az osztrák körárkokra) mutatja a jellegzetes közös vonásokat. 6 Ha a kapukat ez jó közelítéssel ± 38º-ot jelent a valódi kelethez 14 5 A Sormás-Török-földek lelõhelyrõl nyert kalibrált C -es adatok szerint Kr. e (P. BARNA 2007, 367). 6 Az ausztriai körárkok adatainak nagy részét a NÖ Landesmuseum 2005-ben kiadott katalógusából vettük (DAIM NEUBAUER 2005). 207

9 PÁSZTOR Emília P. BARNA Judit képest, a 46,5º földrajzi szélesség esetében (Sormás, 3). Az ún. minimális helyzetû kettõ, egy adott helyen Magyarország) pedig ± 36º közé esõ értékeket. mindig a téli és nyári napfordulók által bezárt A tanulmányozott 51 körárokból 46 keleti kapuja szögtartományba esik. Ezért a minimális helyzetû e határok közé esik. Öt körárok (Sormás-Török- holdfordulópont körüli sûrûsödés megegyezik az földek II, Altruppersdorf, Ružindol-Borová, Svodin 1 ugyanahhoz az irányhoz tartozó napfelkelte felé és 2) keleti fele nincs feltárva. A szokásos szimmetria tájolásra való törekvéssel. Az ún. maximális helyzetû alapján feltételezhetjük, hogy Svodin 2 esetében a holdfordulópontok a napfordulópontokon kívül keleti irányba esõ kapuk tájolása, két másik kör- esnek. Ugyanakkor, ha a Hold déli, maximális árokkal (Cifer-Pác, Rosenburg) együtt, kívül esik a helyzetû fordulópontjának szögét vizsgáljuk meg, 128º-on (ami a nagyjából ehhez a szélességi körhöz szintén nem zárhatjuk ki a naptájolást, mert a Nap a tartozó téli napfordulópont szöge). Ez a három felkelte után nyugat felé vándorolva érinti a körárok (Svodin 2(?), Cifer-Pác, és Rosenburg), úgy maximális helyzetû fordulópont irányát is (2. kép 3). tûnik, nem a Nap segítségével tájolt. Mivel az nincs messze a téli napforduló napkeltéjének Ezekre a körárkokra ezért a Hold járásához való irányától, érintésének idõpontjában a Nap tájolás kérdését vetették föl, elsõsorban a szlovák még nem emelkedett olyan magasra abban az iránykutatók (GERVAUTZ NEUBAUER 2005, 73 74; ban, hogy emiatt, mint tájolási célpont, használ- KARLOVSKÝ PAVÚK 2002; PAVÚK KARLOVSKÝ hatatlanná váljon. 2004). Bár a Hold mind a néprajzi, mind pedig a Ha az elmondottak alapján vizsgáljuk meg a történeti források szerint szintén fontos szerepet játszott holdtájolású körárkokat, még Svodin 1 esetében is, és játszik az emberi kultúrákban, a mozgásához melynek feltételezett keleti kapuja a legtávolabbra keltéhez, nyugtához való tájolás sokkal nehezebb, esik (151º) a legdélebbi, vagyis a téli napfordulói annak bonyolult és gyors volta miatt. Így egy olyan napkeltét õl (128º), elképzelhetõ a Nap felé tájolás. társadalomban, ahol az emberek aktív élete alig több Hiszen a téli napforduló napkeltéje után közel 2 mint két vagy három 18,6 éves holdciklus, és az írás órával késõbb még mindig csak 12º magasan ismerete még nem könnyíti meg az emlékezést, nem túl tartózkodik a Nap a horizonton. Miért ne végezhették nagy a valószínûsége annak, hogy a Hold egy építmény volna e körárkok kitûzését napkelte után? A téli tájolásának célpontja legyen. A felsorolt körárkokon idõszakban még délben sem emelkedik a Nap olyan kívül azonban a szlovák kutatók állítása szerint ebbe a magasra a horizont fölé, hogy ne lehetne tájolás csoportba tartozik még pl. a szlovákiai Horné Otro- céljára felhasználni. kovce és Žlkovce lelõhely is (PAVÚK KALOVSKÝ A vizsgálatba bevont körárkok adatai alapján az 2004). Ez utóbbi bonyolult alaprajzának értelmezésével alábbi állítások összegezhetõk a Lengyeli-kultúra kapcsolatban feltételezik, hogy a települést egyetlen, körárkaira, melyek a legszabályosabb formát mutat- elõre megtervezett ütemben létesítették újonnan ér- ják az összes között (ZALAI-GAÁL 1990, 20). kezett letelepülõk, és az alaprajzot a Hold járásához 1. Ha a keleti irányba esõ kapuk tájolási értékét tájolták (KARLOVSKÝ PAVÚK 2002). Žlkovce, bár grafikonon ábrázoljuk, jól elkülöníthetõ csoporto- nem a klasszikus értelemben vett körárok, hanem a sulásokat figyelhetünk meg az adatokban (1. kép 2), körárokhagyományokat folytató paliszádépítmény, a ami azt jelzi, hogy a kapuk kitûzését bizonyára meg- legbelsõ, kissé ovális létesítmény szerkezete és a kapuk határozott idõszakokban feltehetõleg bizonyos a szokásos szimmetriát mutatják. Az északi és keleti ünnepekkor végezték. kapuk mellett megtartva a kapunyílások eredeti 2. A vizsgált 51 körárokból látszólag csak há- irányát az árokrendszert megtöbbszörözték, így a romnak a tájolása nem magyarázható az aktuális kapuk tájolása nagy biztonsággal megállapítható napkeltével, de teljesen ezeknél sem zárhatjuk ki a (PAVÚK KARLOVSKÝ 2004, Obr. 3). A szimmetria elve Nap felé tájolás lehetõségét, vagyis azt, hogy nem alapján a többi kapu értékei is jó megközelítéssel pontosan a Nap felkeltekor, hanem kicsit késõbb megadhatók. Ezek alapján Žlkovce egyértelmûen a végezték a kitûzést, mivel a kapuk a délkeleti tarto- napmozgással kapcsolatba hozható tájolású kör- mányba esnek. árkokhoz tartozik, Horné Otrokovce keleti kapuja 3. Lehet, hogy a körárkok kapuit építõik fel- pedig a napfordulóponton belül van. használták arra, hogy az évszakokat jelezzék egy A Nap és a Hold szétválasztásának lehetõségét földmûvelõ közösség számára ez elfogadható nehezíti az a tény, hogy míg a napkeltéknek kettõ, feltételezés lenne, ez azonban egyértelmûen nem addig a holdkeltéknek négy fordulópontja van, kettõ a bizonyítható és a történeti-néprajzi források sem délkeleti és kettõ az északkeleti tartományban (2. kép adnak biztos támogatást. A bizonyítás azért is nehéz, 208

10 A késõ neolit Lengyeli-kultúra körárkai. Lehetséges csillagászati ismeretek... mert az évszakok kezdete a körárkok idejében még RACZKY et al. 2005, Fig. 3; RACZKY ANDERS 2008). biztosan nem kötõdött pontos idõponthoz, ezért nem Hasonlóan sugárirányú a Svodín kisebb körárka tudjuk, hogy mekkora szórással számolhatunk. körüli házak elhelyezkedése is (NÌMEJCOVÁ- 4. Így a legtöbb, amit az 51 körárok csillagászati PAVÚKOVÁ 1986, 148). vizsgálatával állíthatunk, hogy a Lengyeli-kultúra A keleti kapu kitûzésével kezdhették a földmûvek hitvilágában a Nap, és nagy valószínûséggel a nap- létrehozását, úgy, hogy a kitûzés napján a napkelte kelte, olyan fontos szerepet játszott, hogy közös- helye a horizonton segítette a fõ kelet nyugati átségi/kultikus építményeinek létrehozásában is döntõ mérõvonal lefektetését. Érdekes megemlíteni, hogy a jelentõségû volt. vizsgált kétkapus földmûvek esetében az átlagos Ez a szerep nyomon követhetõ a régészeti lelet- tájolás szinte pontosan K Ny, ami azt jelzi, hogy a anyagban is (PÁSZTOR P. BARNA ROSLUND 2008). kitûzést a tavaszi vagy az õszi napéjegyenlõség körüli Csak a legszebb és leginkább egyértelmû példát idõszakban végezhették. említjük: a Polgár-Csõszhalmon elõkerült kultikus A három és több kapus körárkok léte sem mond együttes napkorongjait (2. kép 4) (RACZKY et al. ellent e feltevésnek, és a kapuk gyakori szimmetrikus 1996). A kerámiát díszítõ motívumok között is ott az elrendezése szintén a szerkesztési elméletet támogategyértelmû napszimbólum, pl. Sé, Sormás-Török- ja, bár a kapuk számára ebben az esetben nehezebb földek, Falkenstein stb. lelõhelyeken (PÁSZTOR P. értelmezést találni. Minden esetben van azonban BARNA ROSLUND 2008, Fig. 8 9). olyan kapujuk, amely megfelel a fenti elvárásnak. A A naptisztelet nyomon követhetõ a Lengyeli- leghíresebb háromkapus körárok, a németországi kultúrával kapcsolatban álló déli népcsoportoknál is. 7 Goseck bár nem a Lengyeli-kultúrához tartozik, Obre II-rõl (Butmir-kultúra) ismert két korong alakú, szintén támogatja feltevésünk: délkeleti és délnyugati felfüggeszthetõ tárgy, amelyeket A. Benac nap- kapuja Kr. e téli napforduló napkeltéje és szimbólumként (2. kép 5) határozott meg és a nyugtája felé mutat (BERTEMES SCHLOSSER 2004). hozzájuk kapcsolódó napkultuszt a település 1. és 2. Az 51 körárok között egyetlen egy sincs, fejlõdési fázisára tartotta jellemzõnek (BENAC 1973, amelynek tájolását ne lehetne a Nap mozgásának 82 84, Pl. XXVIII, 8). A. Benac a butmiri nap- segítségével értelmezni. Ha ezt összehasonlítjuk a szimbólumokat és velük együtt a kultusz eredetét a csekély számú (1 1) feltételezett csillagtájolással Danilo-kultúrára vezette vissza, ahol hasonló tárgyak (GERVAUTZ NEUBAUER 2005) és az ugyancsak ismertek (2. kép 6) (KOROŠEC 1959, T. XLVII, 6). bizonytalan (talán 3 eset) holdtájolással (PA- A Nap szerepet játszhatott a Lengyeli-kultúra VÚK KARLOVSKÝ 2004), valamint ismerve a Hold halotti kultuszában is. A halottakat általában arccal megfigyelhetõségének nehézségeit, állítjuk, hogy dél felé, vagy esetleg kelet felé temették el. Ezt csekély a valószínûsége annak, hogy a Napon kívül tapasztalhatjuk a kultúra ismert temetõiben, pl. más égitest lett volna a tájolások célpontja a Lengyeli- Mórágy-Tûzköves (ZALAI-GAÁL 2002, 42), Lengyel, kultúra körárkainak létrehozásában. Nem lehet a Zengõvárkony, Aszód (KALICZ 1985, 35 36) és kapuk közül mindig azt az egyet kiválasztani, amelyik Veszprém (REGENYE 2006, 14) esetében is. Nap- valamilyen égi jelenség felé tájolt, hiszen az 51 szimbolizmus tapasztalható a kultúra építészetében körárok átlagosan 3 kapuval számolva több mint is. Polgár-Csõszhalom esetében, az öt árokkal körül- másfél száz irányt jelöl ki a horizonton. Az említett vett belsõ szakrális térben az épületek fõtengelyei hibalehetõségekkel együtt, amelyeket csak több adat sugárirányban vették körül a központi építményt. A összehasonlításával lehet megbecsülni, nyilvánvaló, körárkon kívüli egyrétegû település házainak átlag hogy egyetlen vagy kevés számú objektum tájotájolása korrelációt mutat a körárok délkeleti kapu- lásának vizsgálata ritkán nyújt valóban hasznos jának irányával, amely úgy tûnik, hogy a téli nap- információt. forduló napkeltéjéhez tájolt (RACZKY et al. 1997; 7 Ld. P. Barna J. cikkét jelen kötetben! 209

11 PÁSZTOR Emília P. BARNA Judit IRODALOM BENAC 1973 Benac, A.: Obre II A neolithic settlement Heldenbergs. Die Dreifache Kreisgrabenanlage of the Butmir group at Gornje polje. WMBH 4 (1973) Glaubendorf 2. In: DAIM NEUBAUER 2005, BERTEMES SCHLOSSER 2004 Bertemes, F. P. BARNA 2007 P. Barna, J.: A new site of the Lengyel Schlosser, W.: Der Kreisgraben von Goseck und Culture in Sormás-Török-földek (County Zala, seine astronomischen Bezüge. In: Der Geschmiedete South-Western Transdanubia). Preliminary report. Himmel. Hrsg.: Meller, H. Stuttgart 2004, In: The Lengyel, Polgar and related cultures in the BRADLEY 1997 Bradley, R.: Rock Art and the Prehistory Middle/Late Neolithic in Central Europe. Eds.: of Atlantic Europe. London Koz³owsky, J. Raczky, P. Kraków 2007, DAIM NEUBAUER 2005 Daim, F. Neubauer, W.: P. BARNA s.a. P. Barna J.: Újabb adatok a DNy- Zeitreise Heldenberg Geheimnisvolle Kreisgräben. dunántúli középsõ neolitikum idõrendjéhez. Hrsg.: Daim, F. Neubauer, W. Nieder- M MOÓ V. Debrecen s.a. österreichische Landesaustellung. St. Pölten P. BARNA PÁSZTOR 2006 P. Barna, J. Pásztor, E.: GERVAUTZ NEUBAUER 2005 Gervautz, M. Two Neolithic Enclosures at Sormás-Török-földek Neubauer, W.: Sonne, Mond und Sterne. In: (SW-Transdanubia, Hungary) and their possible DAIM NEUBAUER 2005, geometrical and astronomical role. UISPP HUTTON 1996 Hutton, R.: The Pagan Religions of the conference. Lisbon. BAR International Series 2006, British Isles. Oxford/Cambridge in press. KALICZ 1984 Kalicz, N. : Übersicht über den PÁSZTOR 2008 Pásztor E.: Megjegyzések a Lengyeli- Forschungsstand der Entwicklung der Lengyel- kultúra körárkainak tájolásához. Bemerkungen Kultur und die älteste Wehranlangen in Ungarn. zur Orientierung der Kreisgräbern der Lengyel- In: Symposium Poysdorf Hrsg.: Eibner, A. Kultur. ArchÉrt 133 (2008) Kaus, M. Urban, O. Wien 1984, PÁSZTOR P. BARNA ROSLUND 2008 Pásztor, E. KALICZ 1985 Kalicz N. Kõkori falu Aszódon. Múzeumi P. Barna, J. Roslund, C.: An interpretation of the Füzetek 32, Aszód orientation of rondels of the Neolithic Lengyel KALICZ 1998 Kalicz, N.: Figürliche Kunst und bemalte culture in Central Europe. Antiquity 82 (2008) Keramik aus dem Neolithikum Westungarns. Series Minor 10, Budapest PÁSZTOR ROSLUND 2004 Pásztor, E. Roslund, C.: KARLOVSKÝ PAVÚK 2002 Karlovský, V. Pavúk, A Possible Astronomical Orientation of Rock Carvings J.: Astronomická orientácia rondelov lengyelskej in the Kilmartin Area. In: European Archaeokultúry. Astronomische Orientierung des Rondels astronomy and the Orientation of Monuments in the der Lengyel Kultur. In: Otázky neolitu a eneolitu Mediterranean Basin. Ed.: Maravelia, A. A. BAR naših Krajín Hrsg.: Cheben, I. Kuzma, I. International Series 1154 (2004) Nitra 2002, PAVÚK KARLOVSKÝ 2004 Pavúk, J. Karlovský, KÁROLYI 1984 Károlyi, M.: Ergebnisse der V.: Orientacia Rondelov Lengyelskej Kultúry na Ausgrabungen bis 1980 in der befestigsten Smery Vysokého a Nízkeho Mesiaca. SlovArch 70-2 Ansiedlung von Sé, Westungarn. In: Symposium (2004) Poysdorf Hrsg.: Eibner, A. Kaus, M. Urban, PETRASCH 1990 Petrasch, J.: Mittelneolithische O. Wien 1984, Kreisgrabenanlagen in Mitteleuropa. BRGK 71 KOROŠEC 1959 Korošec, J.: Neolitska naseobina u (1990) Danilu bitinju. Prilozi. Zagreb RACZKY et al Raczky P. Anders A. Nagy E. KOVÁRNÍK 2008 Kovárník, J.: Aerial and Rondel Gy. Kurucz K. Hajdú Zs. Meier-Arendt, W.: Archaeology. In: Život a Smrt v mladší dobì Utak a múltba. Az M3-as autópálya régészeti leletkamenné. Life and Death in the New Stone Age. mentése. Budapest 1997, Ed.: Èižmáø, Z. Znojmo 2008, RACZKY et al Raczky, P. Meier-Arendt, W KUZMA 1997 Kuzma, I.: Die Großen Kreise der ersten Hajdú, Zs. Kurucz, K. Nagy, E. Gy.: Two unique Bauern Bildern der Jungsteinzeit in Zentraleuropa. assemblages from the late Neolithic tell settlement at In: Aus der Luft Bilder unserer Geschichte: Polgár-Csõszhalom. In: Studien zur Metallindustrie Luftbildarchäologie in Zentraleuropa. Katalog zur im Karpatenbecken und den benachbarten Regionen. Ausstellung. Hrsg.: Oexle, J. Dresden 1997, Hrsg.: Kovács, T. Budapest 1996, NÌMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1986 Nìmejcová- RACZKY et al Raczky, P. Anders, A. Hajdú, Pavúková, V.: Vorbericht über die Ergebnisse der Zs. Nagy, E. Gy.: Zwischen Himmel und Erde systematischen Grabung in Svodín in den Jahren Polgár-Csõszhalom, eine Siedlung in Ostungarn SlovArch 34 (1986) Ég és föld közt Polgár-Csõszhalom, egy település NEUBAUER 2005 Neubauer, W.: Am Fuße des K-Magyarországon. In: DAIM NEUBAUER 2005, 210

12 A késõ neolit Lengyeli-kultúra körárkai. Lehetséges csillagászati ismeretek ZALAI-GAÁL 1990 Zalai-Gaál I.: A neolitikus RACZKY ANDERS 2008 Raczky, P. Anders, A.: körárokrendszerek kutatása a Dél-Dunántúlon. Late Neolithic spatial differentiation at Polgár- Die Erforschung der neolithischen Kreisgraben- Csõszhalom, Eastern Hungary. In: Living well systeme in SO-Transdanubien. ArchÉrt 117 (1990) together. Eds.: Bailey, D. W. Whittle, A. and Hofmann, D. Oxford 2008, ZALAI-GAÁL 2002 Zalai-Gaál, I.: Die neolithische REGENYE 2006 Regenye J.: Õsrégészet Veszprémben. Gräbergruppe-B1 von Mórágy-Tûzkõdomb. I. Die Õskori település a város alatt. Veszprém archäologischen Funde und Befunde. Szek- T. BÍRÓ MARKÓ 2007 T. Bíró K. Markó A.: A kövek szárd Saarbrücken útra kelnek. In: Végtelen utazás Utak térben és ZOTTI 2005 Zotti, G.: Kalendarbauten? Zur idõben. Szerk.: Hoppál É. Budapest 2007, 15. astronomischen Ausrichtung der Kreisgraben- TRNKA 2005: Trnka, G.: Kreise und Kulturen- anlagen in Niederösterreich. In: DAIM NEU- Kreisgräben in Mitteleuropa. In: DAIM-NEU- BAUER 2005, BAUER 2005, THE ENCLOSURES OF THE LATE NEOLITHIC LENGYEL CULTURE. EVIDENCE FOR ASTRONOMICAL KNOWLEDGE IN THE CARPATHIAN BASIN Emília PÁSZTOR Judit P. BARNA A study of the relation between the Sun and the entrance was nonetheless oriented toward the Sun orientation of the entrances of two round enclosures cannot be excluded if we assume that its location was not investigated at Sormás-Török-földek in County Zala (P. determined exactly at sunrise, but slightly later, because BARNA 2007) yielded interesting results, suggesting that the three entrances in question fall into the south-eastern the position of the two enclosures relative to each other range; and the alignment of the entrances was the result of pre- 3. While it is possible that the entrances of the conceived planning in which the Sun played a major role enclosures were designed to mark the seasons a (P. BARNA PÁSZTOR 2006). reasonable assumption in the case of an agricultural In order to test our hypothesis that the enclosures at community there is no conclusive evidence in Sormás-Török-földek were oriented toward the Sun, we support of this assumption and neither does the examined and compared the relevant data of fifty-one historical and ethnographic record provide inconenclosures of the Lengyel culture (PÁSZTOR 2008; testable proof to this effect. A correlation of this type BARNA ROSLUND 2008). The analysis of the Lengyel would be difficult to prove because it seems unlikely enclosures, which can be regarded as the most regular that the onset of a particular season was linked to a structures among the period's known enclosures specific date and thus we have no idea of the extent of a (ZALAI-GAÁL 1990), can be summarised as follows: possible scatter; 1. Tabulating the orientation of the entrances facing 4. The astronomical analysis of the fifty-one east, the data show definite clusters (Fig. 1. 2), sug- enclosures at best indicates that the Sun and sunrise gesting that the location of the entrances was determined played an important role in the beliefs of the Lengyel at certain dates, most probably ceremonial days; culture and that this prominent role was reflected in the 2. Only three of the fifty-one examined enclosures construction of community/ritual buildings. This do not have an entrance whose orientation conforms to prominent role is also documented in the archaeological the point of sunrise, although the possibility that the record (PÁSZTOR P. BARNA ROSLUND 2008). 211

13 PÁSZTOR Emília P. BARNA Judit kép: 1: Sormás-Török-földek (BARNA PÁSZTOR 2006 után); 2: A szövegben tanulmányozott körárkok keleti horizont felé mutató kapujának tájolása (PÁSZTOR P. BARNA ROSLUND 2008, Fig. 4 után) Fig. 1: 1: Sormás-Török-földek (after P. BARNA PÁSZTOR 2006); 2: Orientation of the entrances aligned toward the eastern horizon of the enclosures (after PÁSZTOR P. BARNA ROSLUND 2008, Fig. 4) 212

14 A késõ neolit Lengyeli-kultúra körárkai. Lehetséges csillagászati ismeretek kép: 1: Sé (KÁROLYI 1984, Taf. 2 után); 2: Sormás-Mántai-dûlõ; 3: A Nap és a Hold mozgása a horizonton; 4: Polgár-Csõszhalom (RACZKY ANDERS 2008, Fig. 3 után); 5: Napszimbólum, Butmir-kultúra (BENAC 1973, Pl után); 6: Napkorong, Danilo-kultúra (KOROŠEC 1959, T után) Fig. 2: 1: Sé (after KÁROLYI 1984, Taf. 2); 2: Sormás-Mántai-dûlõ; 3: Movement of the Sun and the Moon on the horizon; 4: Polgár-Csõszhalom (after RACZKY ANDERS 2008, Fig. 3); 5: Sun symbol of the Butmir culture (after BENAC 1973, Pl ); 6: Sun disc of the Danilo culture (after KOROŠEC 1959, T ) 213

15 214. oldal