TARTALOM CONTENTS. KALLA Gábor: Csalog József emlékére... 9 In memoriam József Csalog BÁCSKAI Mihályné: Csalog József, a magánember...

Átírás

1

2

3 TARTALOM CONTENTS KALLA Gábor: Csalog József emlékére... 9 In memoriam József Csalog BÁCSKAI Mihályné: Csalog József, a magánember TROGMAYER Ottó: Én, Csalog MÓD László: Csalog József, a néprajzkutató József Csalog, the ethnographer VIZI Márta: Csalogovits József és a Tolnavármegyei Múzeum. Szemelvények a szekszárdi évekbõl József Csalogovits and the Tolna County Museum. His years in Szekszárd HORVÁTH Ferenc: Csalog József, a régész és muzeológus József Csalog, archaeologist and museologist * VISY Zsolt: A régészet és a genius loci Die Archäologie und der Genius Loci BÁCSMEGI Gábor FOGAS Ottó: A Körös-kultúra lelõhelyei Nagytõkén Sites of Körös culture at Nagytõke PALUCH Tibor: Maroslele-Panahát, legelõ. Újabb eredmények 50 év múltával Maroslele-Panahát. New advances fifty years later GOLDMAN György SZÉNÁSZKY Júlia: Szellemidézés. Antropomorf leletek a középsõ neolitikumból Conjuring up the past. Anthropomorphic finds from the Middle Neolithic SEBÕK Katalin KOVÁCS Katalin: Hengeres testû arcos edény töredékei a fiatal Szakálhátikultúra Rákóczifalva határában feltárt településérõl A cylindrical face pot from the late Szakálhát settlement at Rákóczifalva REZI KATÓ Gábor: Szegvár-Tûzköves, avagy ami megmaradt Szegvár-Tûzköves, or what remains T. BIRÓ Katalin: Egy sváb menyecske hozománya. Gondolatok a szegvár-tûzkövesi kõeszköz raktárlelet kapcsán The dowry of a Transdanubian maiden. The stone tool hoard from Szegvár-Tûzköves GULYÁS András S. TURCSÁNYI Ildikó: A Tiszai-kultúra két sírja Békés-Povádról Two burials of the Tisza culture from Békés-Povád ANDERS Alexandra: Térfelosztás és térhasználat az alföldi késõneolitikum házaiban Organisation of space and use of space in the Late Neolithic houses on the Great Hungarian Plain

4 RACZKY Pál SÁNDORNÉ KOVÁCS Judit: Festékanyag- és szervesedénybevonat-elemzések alföldi késõ neolitikus díszkerámiákon. (Az elsõ vizsgálati eredmények) Analysis of pigments nad organic coatings on the Late Neolithic fine wares of the Great Hungarian Plain. (Preliminary results) KNIPL István: Újabb leletek a császártöltési határban (Bács-Kiskun megye) New finds from the Császártöltés area BEDE Ádám: Csalog József alföldi halomkutatásai József Csalog s investigations of the mounds in the Great Hungarian Plain * KALICZ Nándor: Csalog Józseftõl a Medina-típuson keresztül a Starèevo-kultúráig From the Medina type to the Starèevo culture EGRY Ildikó: A Dunántúli vonaldíszes kerámia kultúra új lelõhelyei a Kisalföldön A new site of the Transdanubian Linear Pottery culture in the Little Hungarian Plane REGENYE Judit: Idoltöredék Bodorfáról (Veszprém megye). Adalék a DVK kultuszéletéhez A figurine fragment from Bodorfa (County Veszprém). Data to the religious beliefs of the Transdanubian Linear Pottery culture SÜMEGI Pál ILON Gábor JAKAB Gusztáv PÁLL Dávid Gergely TÖRÕCSIK Tünde: Neolit és rézkori régészeti kultúrák és környezeti hátterük az Alpokaljáról Neolithic and Copper Age cultures and their environment in the Alpine foreland TOKAI Zita Mária: Késõ neolit állatalakos fedõ Nagykanizsa-Palin, anyagnyerõhelyrõl A Late Neolithic animal headed lid from Nagykanizsa-Palin PÁSZTOR Emília P. BARNA Judit: A késõ neolit Lengyeli-kultúra körárkai. Lehetséges csillagászati ismeretek a Kárpát-medencében The enclosures of the Late Neolithic Lengyel culture. Evidence for astronomical knowledge in the Carpathian Basin P. BARNA Judit: Újabb adatok a dunántúli Sopot-kultúra kultuszéletéhez. Késõ neolitikus absztrakt állat alakú oltárok a Délnyugat-Dunántúlról The cult life of the Transdanubian Sopot culture. Abstract animal altars of the Late Neolithic from south-western Transdanubia ILON Gábor: A Lengyeli-kultúra baltás istene Szombathelyen (Vas megye) The Axe God of the Lengyel culture from Szombathely (County Vas) SZILASI Attila Botond: Techno-tipológiai megfigyelések a Szombathely, Parkerdei lakópark õskori telepének pattintott kõleletein. Elõzetes jelentés a 276. objektum pattintott kõeszközeirõl Techno-typological evaluation of the chipped stone implements from the prehistoric settlement at Szombathely-Parkerdõ Apartment Complex. Preliminary report on the chipped stone implements from Feature TÓTH Gábor: Újabb újkõkori emberi maradványok Vas és Zala megyébõl Anthropological finds from the Neolithic from Counties Vas and Zala ZALAI GAÁL István OSZTÁS Anett: A Lengyeli-kultúra települése és temetõje Alsónyék-Kanizsa-dûlõben A settlement and cemetery of the Lengyel culture at Alsónyék-Kanizsa-dûlõ

5 GYÖRGY László: A Baden-kultúra települése Dunaszentgyörgy közelében A settlement of the Baden culture neardunaszentgyörgy HORVÁTH Tünde KÖHLER Kitti KUSTÁR Ágnes: Életmód és habitus a késõ rézkori badeni-kultúrában régészeti és antropológiai adatok alapján... Lifestyle and mental habits of the Late Copper Age Baden culture in the light of the archaelogical and anthropological evidence.... SZABÓ Géza: Csalog József bonyhádi mészbetétes temetõje az újabb kutatási eredmények és két egyedülálló lelet tükrében... The cemetery of the Encrusted Pottery culture at Bonyhád in the light of new research and two unique finds... MIKLÓS Zsuzsa VIZI Márta: Ete (Tolna megye) egy középkori mezõváros kutatásának közel 200 éve Ete, a medieval market town in County Tolna. Research over the past two hundred years HORVÁTH Ferenc: Elnöki zárszó. Széljegyzetek a szentesi Csalog József emlékkonferencia margójára Closing address. Comments on the Csalog József Memorial Conference Rövidítések jegyzéke List of abbrevations * A Koszta József Múzeumban 2008-ban rendezett Csalog József emlékkonferencia programja Pillanatképek a konferencia résztvevõirõl (fotó: Szabó J. József)

6 Medinától Etéig. Szentes 2009, A TISZAI-KULTÚRA KÉT SÍRJA BÉKÉS-POVÁDRÓL GULYÁS András S. TURCSÁNYI Ildikó A LELÕHELY TÖRTÉNETE Békés-Povád a térség talán legrégebb óta ismert lelõ- telep eddig érintetlen részét is elkezdték hordani. E behelye Békés város északkeleti határában, az 1850-es jelentés nyomán Trogmayer Ottó végzett leletmentést években ásott Kettõs-Körös medrének keleti partján 1958-ban, és 8 õskori valamint 143, századi sírt fekszik. Régészeti lelõhelyként 1885 óta ismert. tárt fel (TROGMAYER 1962). Az ekkor elõkerült õskori A Tiszai-kultúra lelõhelyérõl az elsõ kutatás- leletek zömét továbbra is a Tiszai-kultúra anyaga jetörténeti összefoglalás és szakirodalmi ismertetés lentette, azonban néhány szakálháti díszítésû cserép, a Banner Jánostól származik (BANNER 1930, ). Badeni-kultúra néhány cseréptöredéke és bronzkori ke ben gyûjtést is folytatott itt diáktársaival, majd rámiadarabok is elõfordultak a sok a szarmata lelet 1925-ben és 1927-ben egyetemi hallgatóival (BAN- mellett. NER 1990, 20). Az elõkerült edénytöredékek alapján a A feltárás óta számos esetben végeztek gyûjtést a tell települést a Tiszai-kultúrához sorolta. területen, az elõzõekben megismert anyagon kívül a 1953-ban a békési Mezõgazdasági Szakiskola Tiszapolgári-kultúra néhány kerámiatöredékét, a szar- Tangazdasága számára Békés-Povádon csatornákat mata leletek között hun korra tehetõ cserepeket és az kezdtek ásni, eközben a kubikusok különféle leletek- avar korra keltezhetõ darabokat is találtak. A topogre, sírokra bukkantak. Zalotay Elemér helyszíni szem- ráfiai munka terepbejárásai során azonban már csak a léje során a Tiszai-kultúra nagy kiterjedésû telephelye lelõhely roncsait lehetett feltérképezni, eszerint a jobb mellett szarmata, illetve s -végû hajkarikával ellátott parti gát külsõ oldalán alacsony, széles hátság húzódik sírokról is beszámolt. észak felé, melyet keletrõl mélyebb fekvésû, egykor 1958-ban Gazdapusztai Gyula végzett újra helyszíni biztosan vízjárta terület kísér (MRT 10, 81 86). szemlét, és megállapította, hogy rizstelep építése miatt a A FELTÁRÁS Vízelvezetõ csatorna ásása miatt S. Turcsányi Ildikó 1970-es években itt talajmeliorációt végeztek, ennek 2002 július és október között megelõzõ régészeti során kb. 1,5 m mélyen dréncsövet fektettek le. A feltárást végzett a lelõhelyen (RégKut 2002 (2004) dréncsõ a feltárásra kijelölt sáv középvonalában fu- 180). Az ásatás 4 méter széles sávban a vízelvezetõ tott végig, szinte minden elõkerülõ objektumot részcsatorna 800 m hosszú nyomvonalára korlátozódott. legesen vagy teljesen elpusztítva. A nyomvonal a gát mellett húzódó út és szántóterület A feltárt terület északi felében szarmata, a déli között futott, mindkettõbõl kiszakítva 1-1 keskeny részén pedig avar kerámiával keverten kerültek elõ a csíkot. A környezõ földeken még alig kelt ki a napra- talaj felsõ részében a Tiszai-kultúra emlékei. A térforgó, így a munka megkezdésekor humuszolás képen pirossal jelölt a nyomvonalnak azon része, ahol közben lehetõség adódott a lelõhely területének teljes jellemzõen neolitikus anyagot találtak (1. kép 1). bejárására is. Feltûnt az a a régészeti topográfiai A feltárt nyomvonal északi része érintette a többmunkálatok során már megfigyelt és leírt rétegû tell területét. Ezen a részen került kibontásra az m-es világosszürke színû nagy folt, mely háromszög a házrészlet is, melynek padlóját legalább ötször újíalakban nyúlik be a szántóterületre, és felszínén rend- tották meg. A kibontott házgödör mellett (1. kép 2) a kívül sok lelet volt gyûjthetõ. Azt is megfigyelték, dréncsõ bolygatott sávjában találtak egy szinte teljes hogy a számunkra kijelölt terület is bolygatva volt. Az felületén mintás, élén bekarcolt, emberalakkal díszí- 117

7 GULYÁS András S. TURCSÁNYI Ildikó tett agyagnehezéket (TURCSÁNYI 2007). A nyom- tudott a metszetfalban megfigyelni különálló rétegevonal északi felének déli szélén egy rontott gyula- ket, így valószínû, hogy a terület, ahol a sír elõkerült, varsándi cseréptöredékekkel keltezett gödröt, majd már a tellhez tartozó horizontális lelõhely lehetett. A kizárólag szarmata objektumokat bontottak ki. Egy kerámiák formája alapján a sírt nem tudjuk a Tiszaihosszabb, neolitikus leletektõl mentes terület után kultúra belsõ kronológiájába beilleszteni, mivel áljelentkezett egy nagyméretû õskori gödör. talánosak a kultúrán belül. Ettõl délre, a nyomvonalat keresztezõ árok mellett Kova- és obszidián pengék adásának a szokása északról és délrõl egy-egy sírt tártak fel. Mindkettõ a ismert a késõ neolitikumból. A szokás párhuzamát Tiszai-kultúrához tartozott. Az északi sír egy Vésztõ-Mágorról említhetjük, amikor a szentélyben, éves gyermek bolygatott sírja volt, a déli sírban egy egy áldozati tálban kova- és obszidiánpenge feküdt férfi csontvázát találták. két trapéz alakú vésõ és égett állatcsontok mellett. Békés-Povádon az edényen a kõbuzogány darabjai 3. sír (1. kép 3): T.: DNy ÉK. A bolygatott sírban egy mellõl kerültek elõ éves gyermek csontváza zsugorítva, a jobb oldalára A spondylusból készült nyaklánc mindenütt megvolt fektetve. Lábai felhúzva, karjai a test mellett feküdtek, található a késõ újkõkori temetõkben kagylóval, vagy koponyája nem volt a sírban. A sír alja a lehumuszolt felkagyló nélkül. Mind a spondylus, mind a mandulaszíntõl néhány cm mélyen feküdt, sírfoltot nem volt megkagyló a Földközi-tenger vidékérõl származik. figyelhetõ. 5. sír (2. kép 1): T.: DK ÉNy. Férfi csontváz zsugorítva, A buzogánnyal eltemetett férfiak jelentõs szerepet jobb oldalára fektetve helyezkedett el a sírban. Tér- játszhattak a késõ neolitikum idején. A jogar vagy deit felhúzták, karjai az arc elõtt feküdtek. Mellékletként buzogány a hatalom szimbóluma volt, így az azzal tett edények, kova- és obszidiánpengék és egy kõbuzogány eltemetett férfiak is hatalommal rendelkezõ, vezetõ a sír északkeleti részében, a jobb csukló környékén, a spon- helyet tölthettek be az adott település életében. A dylus gyöngyök és a tengeri kagyló pedig a csontváz nyaka Tiszai-kultúrában Hódmezõvásárhely-Gorzsáról környékén került elõ. Mell.: 1. Barna színû, szürke foltos, (HORVÁTH PALUCH 2005, 152. kép; HORVÁTH 1987, homokkal és kerámiazúzalékkal soványított, erõteljes hasvonalú palack (2. kép 9). Két kis könyökfüle a vállon 43, fig. 34), és Kökénydombról (BOGNÁR-KUTZIÁN nyugszik, nyaka hengeres, pereme egyenes. Ma.: 15,4 cm, 1963, 316) is ismerünk márvány buzogányfejeket. A fá.: 6,3-6,8 cm. 2. Vörösesbarna színû, apró kaviccsal Lengyeli-kultúrából pedig már Wosinsky Mór is soványított, szûkülõ nyakú, egyenes peremû palack (2. kép talált Lengyelen több buzogányos sírt (WOSINSKY 10). Egyik füle letört, a csonk fölött, a perem alatt átfúrt. 1893, ). Kalicz Nándor aszódi ásatásán, az Ma.: 13,9 cm, fá.: 4,1 cm, pá.: 7,9 cm. 3. A csontváz nyak- egyik leggazdagabb sírból, a 100.-ból került elõ csigolyái körül 23 darab spondylus gyöngy került elõ (2. márványból készült buzogányfej (KALICZ 1985, 20). kép 6). Ezek 5-7 mm átmérõjûek és 2-5 mm vastagok. Nagy Alapvetõ különbség a többi buzogányfejhez képest, részük átkristályosodott. 4. A nyakcsigolyák alatt feküdt a nyaklánchoz tartozó mandulakagyló (2. kép 7), melynek hogy míg általában ezeket a kõeszközöket márványbúbját lecsiszolták. A kagylót Camea rögzítéssel köthették ból vagy mészkõbõl készítették el, addig a békésfel a spondylus gyöngyökbõl álló nyakláncra Az 1. povádi sírból elõkerült buzogányfej bazaltból készszámú edény tetején feküdt az egyik obszidián és a kovapenge, ült, ami könnyen törik. De nem ez az egyetlen buzo- valamint a kõbuzogány töredékei. (2. kép 3 4) 7. A gányfej errõl a lelõhelyrõl. Még Trogmayer Ottó nyomott gömb alakú buzogány (2. kép 5) bazaltból ké- ásatásán került elõ egy sötétszürke színû, csiszolt szült. 1 A buzogány magassága 41 mm, átmérõje 52 mm, a kõbuzogány-töredék (2. kép 8). furat átmérõje 16 mm. A fúrás mentén összetört hat darabra. Békés-Povádot a Tiszai-kultúra tell települései Valószínûleg a fúráskor tört el, mivel nincs befejezve, azaz közé soroljuk. A most erõkerült és a korábban már lecsiszolva, csak az elõzetes munkálatokat végezték el rajfeltárt leletek alapján lehetõségünk van a települést ta. A töredékek annyira kopottak, hogy teljes rekonstruelhelyezni a Tiszai-kultúra idõrendjén belül álásuk nem végezhetõ el, bár a töredékek egymáshoz illeszkednek. 8. Egy másik obszidián penge (2. kép 2) a ban Trogmayer Ottónak a tell feltárására nem volt csontváz bal csuklójánál feküdt. lehetõsége, mivel az elsõdleges cél a sírok megmentése volt. Egy helyen szondaszerûen megpróbálta A sírból elõkerült kerámiák díszítetlenek. A felállás, tisztázni a tell rétegtani viszonyait, de a magas víztárás módszere (géppel való humuszolás) miatt az és a rizsföldek elöntése miatt ez nem volt lehet- ásató nem tudta meghatározni a sír indulását. El- séges. 120 cm mélyre hatolt le és három települési mondása szerint ezen a területen egyébként sem szintet figyelt meg (TROGMAYER 1962). Az elõkerült 1 Köszönjük Sümegi Pálnak a buzogány anyagának és a kagyló meghatározásában nyújtott segítségét. 118

8 A Tiszai-kultúra két sírja Békés-Povádról leletek alapján 1966-ban Bognár-Kutzián Ida a VÁTH 2005, 61), vagy Tisza I (KALICZ RACZKY lelõhelyet a Gorzsa-csoportba sorolta (BOGNÁR- 1987, 25, 30) idõszakban indult el. KUTZIÁN 1967, 268). A legtöbb lelet viszont a Tiszai-kultúra korai Trogmayer Ottó ásatásán úgy, mint a 2002-es idõszakából, a korai tiszai (HORVÁTH 2005, 61), vagy Turcsányi Ildikó vezette ásatáson kerültek elõ szakál- Tisza I-II (KALICZ RACZKY 1987, 26, 30) idõszakból háti típusú leletek is (3. kép 1 4). Ezek alapján, mint származik (3. kép 5 10; 4. kép). Ebbõl az idõszakból az már korábban ismeretes volt (MAKKAY 1982, 61, került elõ egy virágcserép alakú edény arcábrázo j.), a település a Szakálháti Tiszai-kultúra át- lással (4. kép 8) is. meneti idõszakában, azaz a formatív tiszai (HOR- ÖSSZEGZÉS Békés-Povád a késõ neolitikumban a Formatív Tisza végén ért véget, azaz a Vinèa C1 idõszak végén vagy Tisza I. fázistól kezdve lakott volt. Ez a Vinèa (HORVÁTH 2005, 61 62). A tell élete tehát párhuzamo- B2-C1 idõszak legelejével párhuzamos idõszak. A san futott az öcsöd-kovácshalmi lelõhely életével település élete pedig a Tiszai-kultúra korai szakasza (KALICZ RACZKY 1987, 30). IRODALOM BANNER 1930 Banner J.: A tiszai kultúra két ismeretlen G. Hódmezõvásárhely 2005, lelõhelyérõl. Zwei unbekannte Fundorte der KALICZ 1985 Kalicz N.: Kõkori falu Aszódon. Aszód Theiss-Kultur. ArchÉrt 44 (1930) BANNER 1940 Banner J.: Újabb adatok a KALICZ RACZKY 1987 Kalicz, N. Raczky, P.: A bodrogkeresztúri kultúra elterjedéséhez. Neuere survey of recent archaeological research. In: The angaben zur Verbreitung der Bodrogkereszturer Late Neolithic of the Tisza Region. Eds.: Tálas, L Kultur. ArchÉrt 68 (1940) Raczky, P. Budapest Szolnok 1987, BANNER 1990 Békés Kolozsvár Jászberény Szeged KARÁCSONYI 1896 Karácsonyi J.: Békés (Banner János emlékiratai 1945-ig) Sajtó alá vármegye története I. kötet. Gyula rendezte: Jankovich B. D. Gyula MAKKAY 1982 Makkay J.: A magyarországi BOGNÁR-KUTZIÁN 1963 Bognár-Kutzián, I.: neolitikum kutatásának új eredményei Budapest The Copper-age cemetery of Tiszapolgár-Basata- MRT 10 Jankovich B. D. Medgyesi P. nya. ArchHung 42. Budapest Nikolin E. Szatmári I. Torma I.: Magyarország BOGNÁR-KUTZIÁN 1967 Bognár-Kutzián, I.: Das régészeti topográfiája 10. Békés megye régészeti Neolithikum in Ungarn. ArchAust 40 (1967) topográfiája. Békés és Békéscsaba környéke IV/ Szerk.: Jankovich B. D. Budapest HORVÁTH 1987 Horváth, F. Hódmezõvásárhely- SIKLÓSI 2004 Siklósi, Zs.: Presitige goods in the Gorzsa. In: The Late Neolithic of the Tisza Region. Neolithic of the Carpatian Basin. Acta ArchHung 55 Eds.: Tálas, L Raczky, P. Budapest Szolnok 1987, (2004) TROGMAYER 1962 Trogmayer O.: X-XII. századi HORVÁTH 2005 Horváth F.: Gorzsa. Elõzetes magyar temetõ Békésen. Ein ungarischer eredmények az újkõkori tell 1978 és 1996 közötti Friedhof in Békés. MFMÉ (1962) feltárásából. Gorzsa. Preliminary results of the TURCSÁNYI 2007 S. Turcsányi I.: Emberalakos excavation of the Neolithic tell between agyagnehezék a tiszai kultúra békés-povádi telljérõl. In: Hétköznapok Vénuszai. Szerk.: Bende L. Clay weight decorated with a human figure from Lõrinczy G. Hódmezõvásárhely 2005, the Tisza culture tell settlement of Békés-Povád. HORVÁTH PALUCH 2005 Horváth F. Paluch ArchÉrt 132 (2007) T.: Hétköznapok Vénuszai. Állandó régészeti WOSINSKY 1893 Wosinsky M.: A lengyeli telep csiszolt kiállítás a hódmezõvásárhelyi Tornyai János kõeszközei és azok készítési módja. ArchÉrt 13 Múzeumban. A kiállított tárgyak katalógusa. In: (1893) Hétköznapok Vénuszai. Szerk.: Bende L. Lõrinczy 119

9 GULYÁS András S. TURCSÁNYI Ildikó TWO BURIALS OF THE TISZA CULTURE FROM BÉKÉS-POVÁD András GULYÁS Ildikó S. TURCSÁNYI Since long known to the archaeological community, the carved from basalt. The man laid to rest in the grave had Békés-Povád site was assigned to the tell settlements of probably been one of the leaders of his community. The the Tisza culture in view of its finds (BANNER 1930). finds from the 1958 and the 2002 excavation season can The site was inspected in 1953 and Ottó be fitted into the internal chronological framework of Trogmayer conducted a small rescue excavation in 1958 the Tisza culture. The Szakálhát finds from the (TROGMAYER 1962). While surface finds were excavations and the field surveys indicate that the repeatedly collected on the site (MRT 10, 81 86), it was settlement had been established during the formative not excavated again until 2002, when Ildikó Turcsányi Tisza phase (HORVÁTH 2005, 61) or the Tisza I period conducted a salvage excavation (RégKut 2002 (2004) (KALICZ RACZKY 1988, 25, 30). Most vessels, however, 180). In addition to finds from the Gyulavarsánd culture, can be assigned to the early Tisza (HORVÁTH 2005, 61) and the Sarmatian and the Avar period, she uncovered or the Tisza I II period (KALICZ RACZKY 1988, 26, 30). the settlement features and find material of the Tisza No pottery wares representing the culture's late phase culture (Figs 1 3). Two graves of the Tisza culture, one are known from the site, suggesting that the settlement containing a child burial without any grave goods (Fig. had been abandoned during this period. The tell 4), the other containing a richly furnished adult burial settlement was roughly contemporaneous with the (Fig. 5) were uncovered in the southern part of the Öcsöd-Kováshalom settlement. The site's occupants investigated area. The adult burial yielded two plain established their settlement sometime during the Vinèa vessels, one obsidian and two chert blades, twenty-three B2/C1 transition and remained there until the close of Spondylus beads, a dog cockle and a broken mace head the Vinèa C1 period. Gulyás András S. Turcsányi Ildikó Tessedik Sámuel Múzeum Jantyik Mátyás Múzeum 5540 Szarvas 5630 Békés Vajda Péter u. 1. Széchenyi tér 6. gulyas_andris@yahoo.co.uk turcsanyi.ildiko@fre .hu 120

10 A Tiszai-kultúra két sírja Békés-Povádról kép: 1: Békés-Povád lelõhely felszínrajza; 2: A feltárt terület északi része a házrészlettel (I. nyomvonalrészlet); 3: 3. sír; 4: A feltárt terület déli része a két sírral (II. nyomvonal-részlet) Fig. 1: 1: The Békés-Povád site; Northern part of the excavated area with the remains of a house; 3: Grave 3; 4: Southern part of the excavated area with the two burials 121

11 GULYÁS András S. TURCSÁNYI Ildikó kép: Békés-Povád 5. sír Fig. 2: Békés-Povád, Grave 5 122

12 A Tiszai-kultúra két sírja Békés-Povádról kép. Békés-Povád Fig. 3. Békés-Povád 123

13 GULYÁS András S. TURCSÁNYI Ildikó kép: Békés-Povád Fig. 4: Békés-Povád 124