Az Európai Integráció története

Átírás

1 Az Európai Integráció története Politikai és gazdasági körülmények A kontinens határai nyugaton az Atlanti óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál l hegység, g, az Urál l folyó és s a Kaszpi-tenger, délkeleten d a Kaukázus és s a Fekete-tenger tenger délen pedig a FöldkF ldközi-tenger. Terület szerint Európa a második m legkisebb kontinens, négyzetkilomn gyzetkilométerrel, terrel, amivel kissé meghaladja Ausztráli terület letét. t. Így az összes szárazf razföld egy- tizenötödét t teszi ki. A diasorozat történeti áttekintést adó térképei és a hozzájuk főzött magyarárat forrása a Köztes-Európa Térképtár terkeptar.transindex.ro, a színes térképek az euratlas honlapon tekinthetık meg Népesség g alapján n a negyedik helyen áll Ázsia, Afrika és Amerika után ben Európa népessn pességét t körülbelk lbelül l 666,5 millió fıre becsült lték, ami a Föld F népessn pességének egyhetede. Találd ki melyik idıszak térképe lehet ez! Hát ez melyik idıszak lehet? 1

2 2000 Ezt már talán könnyen kitaláljuk A névn Homérosz szerint az Európa név v (görögül: Ευρώπη) eredetileg Közép-GörögorszK gország g neve volt. Késıbb K egész Görögországot got így nevezték, végül v l i.e. 500 körül k l a Görögországtól északra fekvı összes területet is. Az Európa szó eredetét t leggyakrabban a görög g eurüsz (széles) és opsz (arc) szavakra vezetik vissza. Más M vélemények szerint a szó sémi eredető, és s az ereb (naplemente) szóból l eredhet közel-keleti nézıpontbn pontból a nap a nyugaton elterülı földek mögött m nyugszik le. A szintén n hasonló latin eurus szó a keleti szelet jelenti. Forrás: Wikipédia Európa kulturális lis egységk gként is értelmezhetı. Jelen van a klasszikus görög-római g kultúra öröksége, a keresztény vallás és s etika, a felvilágosod gosodás s korából l a racionalizmus, a tudományos nyos-technikai vívmv vmányok iránti fogékonys konyság, az egyén n szabadságát és s boldogságát t középpontba k helyezı individualizmus, valamint a nemzeti szervezıdés s ideája. Európa vallási térkt rképe A XVI-XIX XIX század zad folyamán n az európai civilizáci ció hatása a tömeges t kivándorl ndorlások és s gyarmati hódítások h révén r n a többi t kontinensre is kiterjedtek, és s maradandó nyomokat hagytak. 3 felekezet: Katolikus 54% - Észak-Írországtól, Hollandián, n, Németországon és s Svájcon át t Erdélyig húzódóh széles zóna. z Protestáns 26% - megosztva a katolikus területekkel. Ortodox 20% - Dalmácia déli d szegletébıl l a balti államok és s Finnország g keleti határáig enyhén ívelı félkör r a nyugati határt jelzi. A Balkánon és s Oroszországban elenyész szıen, de jelen vannak az ıshonos iszlám m hívık h k is. 2

3 Nyelvek Európában Európában jelenleg ~ 70 különbk nbözı nyelvet beszélnek (a Kaukázust nem számítva) Germany Turkey United Kingdom France Italy Spain Poland Romania Netherlands Greece Czech Rep. Beligium Portugal Hungary Sweden Bulgaria Austria Slovak Rep. Denmark Finland Ireland Lithuania Latvia Slovenia Estonia Cyprus Luxembourg Malta Tények: népessn pesség Population (million) nagy nemzet > 35 millió (Németo., EK, Franciao ciao., Olaszo., Spanyolo. és Lengyelo.).)) Hollandia 16 millió lakossal és Románia 22 millióval 7 (8) kis nemzet (nagyváros méretőek), 8-11 millió: : (Görögo( go.,, Belgium, Portugália ia,, SvédoS do., Ausztria tria,, CsehC Közt., Magyaro. és Bulgária ria). 11 apró nemzet (közepes, vagy kisváros méretm retőek) Együtt az EU-25 népessn pességének kevesebb mint 5%-át t adják. (Szlov zlovákia, Dánia,, Finno., no., Íro., Litvánia nia,, LettoL etto., Szlovénia, Észto., Ciprus,, Luxemburg és Málta). Európa politikai térkt rképe, 1763 A hétéves h háborh ború után n Európa öt kontinentális politikai aktivitásra képes k nagyhatalma Franciaország, Ausztria, Oroszország, Poroszország és s Anglia. Németország, Itália, NémetalfN metalföld, ld, a Baltikum, Lengyelország, g, TörökorszT kország területei a dinasztikus-hatalmi érdekpolitika zónái. z Európa politikai térkt rképe, 1815 Az uralkodás s formája az örökletes királys lyság, sıt s t nagyobbik felén n a monarchia abszolút. A dinasztikus külpolitika k a hatalom növeln velését t területek és s alattvalók megszerzésében látja. l Az alkalmi és s rövid r élető szövets vetségek az európai egyensúlyt szolgálj lják. 3

4 A Szent Szövets vetség g Európája, Európa politikai térkt rképe, 1914 Európa politikai térkt rképe az I. világh gháború után Államnemzetek aránya az európai nemzetállamokban, 1930 Európa nyugati felén n Belgium (43,9 % vallon), Svájc (70,4 % német) n speciális esetétıl és s Spanyolországt gtól l (76,9 %) eltekintve az államnemzetek a nemzetállamok lakosságának 90 % fölötti f vagy azt megközel zelítı arány nyát t teszik ki. NémetorszN metország g aránya 98,0 %, Danzigé 94,8 %, Ausztriáé 96,3 %, Olaszországé 97,0 %. Az európai Szovjetunió 55,0 %-a% a nagyorosz, az európai TörökorszT kország g 79,4 %-a% török. Köztes-Európa versailles-i i pillérállamai llamai közül k l Nagy-Szerbia 47,7 %-% a szerb (74,4 % "szerbhorvát"), Csehszlovákia 49,8 %-a% a cseh (65,5 % "csehszlovák"), Lengyelország g 68,9 %-a% a lengyel, Nagy-Rom Románia 71,9 %-a% a román. A viszonylag jelentıs s kisebbségő Lettország g 75,5 %-a a lett, Litvánia 80,1 %-a% a litván. Homogén n nemzetállamnak tekinthetı Albánia (93,8 %), GörögorszG gország g (92,8 %), Magyarország (92,1 %), megközel zelíti ezt Finnország g (89,4 %), Észtország g (87,7 %), Bulgária (86,8 %). Az államalkotó nemzetek közül. k. az albán n 37,5 %-a% él l a határokon kívül l (555 ezer: Jugoszlávia 442, Olaszország g 94, GörögorszG gország g 19 ezer), a magyar 27,6 %-a% a (2.723 ezer: Románia 1.464, Csehszlovákia 762, Jugoszlávia 472 ezer).. Államnemzetek aránya az európai nemzetállamokban,

5 Az európai nemzetállamok a két k világh gháború közötti állapothoz képest k homogenizálódnak a XX. sz. végére. v A kontinens nyugati felén n továbbra is speciális kivétel Belgium,Svájc, valamint Spanyolország. A két k t világh gháború közötti állapothoz képest k folytatódó nemzetállami homogenizáci ció ellenére KöztesK ztes-európa két k államnemzetének nek jój harmada az államhatárokon kívül k él l (albánok és szerbek). Magyarok esetében ez az arány 21,5%. Akit részletesebben r érdekel A két k t világh gháború közötti állapothoz képest k (148a. térkt rkép) folytatódó nemzetállami homogenizáci ció ellenére KöztesK ztes-európa két k államnemzetének nek jój harmada az államhatárokon kívül k él: az albán nemzet 40,6 %-a% a (Jugoszlávi viában ezer, GörögorszG gországban gban 60 ezer) és s a szerb 32,0 %-a% (Jugoszlávia többi t tagközt ztársaságában ezer, Románi niában 42 ezer, Magyarországon gon 20 ezer; a crnagorácok cok 29,4 %-a% a találhat lható Jugoszlávia többi t tagközt ztársaságában). A horvát t nemzet 22,6 %-a% él l Jugoszlávia többi t tagközt ztársaságában (916 ezer), Ausztriában (143 ezer) és s Magyarországon gon (10 ezer). A magyarok 21,5 %-a% a találhat lható az államhatárokon kívül k (Románia ezer, Szlovákia 592 ezer, Jugoszlávia 379 ezer, Ukrajna 156 ezer, Ausztria 16 ezer). A románok 12,9 %-a% a (Moldávi viával val együtt számolva 2,4 %) él l Ukrajnában (378 ezer) és Magyarországon gon (20 ezer), a szlovákok 12,2 %-a% a Csehországban (308 ezer), Magyarországon gon (110 ezer) és s Románi niában (21 ezer). A bosnyák k nemzet 8,9 %-a,% az észt 7,0 %-a,% a bolgár r 6,9 %-a,% a finn 6,8 %-a,% a litván n 6,4 %-a,% a lett 6,1 %-a,% a szlovén n 6,0 %-a,% a macedón n 4,3 %-a,% a görög g és s a lengyel 4,2-4,2 %-a,% a cseh 0,6 %-a él l a határokon kívül. k Az országhat ghatárokon kívül k él l a belorusz nemzet 21,2 %-a% a (Oroszország g ezer, Ukrajna 440 ezer, Lengyelország g 190 ezer), az orosz 17,4 %-a% a (Ukrajna ezer, Belorusszia ezer), az ukrán n 15,3 %-a% a (Oroszország g ezer, Belorusszia 291 ezer, Lengyelország g 230 ezer, Románia 56 ezer, Szlovákia 39 ezer). Az európai egység gondolatának nak megjelenése Immanuel Kant Victor Hugo Ortega y Gasset Richard Coudenhouve-Kalergi A Briand Javaslat (1930) Richard Coudenhove Calergi: : páneurp neurópai mozgalom (1923. Páneurópa c. könyve) k Nemzetek győlölete lete újabb háborh borút t hozhat magával Keletrıl l a kommunizmus (katonailag), nyugatról l az amerikanizmus (gazdaságilag) gilag) fenyeget Francia-német együttm ttmőködésen alapuló európai struktúra ra Britek bevonása mellett francia hegemónia biztosítása sa 5

6 Integráci ciós s motívumok a II. világh gháború utáni Európában Újabb háborh ború megakadályoz lyozása (ellenáll llási mozgalmak) Katonai szövets vetségek (emigráns kormányok, Nagy-Britannia vezetı szerepe) Gazdasági együttm ttmőködések Harmadik erı Európája 2 elképzel pzelés Eu. biztonságpolitik gpolitikájáról Atlanti útválasztás (USA-val) Fı szósz szólója: Churchill Fultoni beszéd d (1946): Európa meggyengülése Késıbb ez gyızött 3. utas megoldás 2 nagyhatalom közötti k közvetítı híd Nem szabad a szovjeteket provokálni Talán n nem szakadna ketté Európa Kisebb a háborh ború esélye Támogatták nyugat-eur európai szocialista pártok (nem barátai, de nem is ellenségei a SZU- nak) kereszténydemokrata pártok (békep kepártiak) Kezdetben erısebb elképzel pzelés Kisebb léptl ptékő gazdasági gi egységtervek gtervek BeNeLux Unió 3 kis ország: külön-külön k n gyöng ngék Nem jutottak el a közös k s piacig, de elırehalad rehaladás s a vámok terület letén Fontos szerepet játszottak j az európai integráci ció mélyítésében Északi együttm ttmőködés Dánia, Svédorsz dország, Finnország: erıs s szociális rendszer Jó lenne egy gazdasági gi integráci ció is Olaszország-Franciaorsz Franciaország-Luxemburg Vámunió lett volna, de nem lett belıle le semmi Az integráci ció fontosabb elızm zményei Feltartóztat ztatási doktrina (1947 eleje) Marschall-terv (1948) 14 milliárd $ Európai Gazdasági Együttm ttmőködési Szervezet ( ) 1961) Szovjet-amerikai kapcsolatok megromlása - hideghábor ború NATO (1949), Európa Tanács (1949) föderalista (közös s parlament, közös k s kormány, közös k gazdaságpolitika) gpolitika)-konföderalista (kormányk nyközi együttm ttmőködés) elképzel pzelések harca 6

7 Európai Újjáépítési Program (Marshall-terv) 1946: republikánusok gyıznek az USA-ban Szovjet-ellenesek ellenesek Komoly gazdasági gi segély kell Európának 1947: George C. Marshall (kül.(. min.) beszéde a Howard Egyetemen Európában erısödj djön n meg a demokrácia Nem külön k n támogatja t az USA az európai államokat Nem kell félnie f az USA-nak az európai egységt gtıl Készítsenek az európai államok egy igénylist nylistát Európa lelkesedéssel ssel fogadta Párizsi találkoz lkozó (szovjetek is részt r vettek, de hazautaztak) Szövets vetségeseiknek is megtiltották k a részvr szvételt Marshall-terv Egy külön k n bizottság g végezte v az igényfelm nyfelmérést: 28 Mrd $ kell (USA lealkudta: 19 Mrd $) USA Kongresszusa 17 Mrd $-t $ t szavazott meg között k 13 Mrd $-t $ t fizettek ki 90 %-ban% segély, ajánd ndék k (nem kell visszafizetni) 10 %-ban% kölcsk lcsön n (kedvezı kamatokkal) Termelés s helyreáll llítása és s modernizálása Pénzügyi stabilitás s (egyensúly, infláci ció leküzd zdése Deficit helyreáll llítására exportnövel velı ágazatokban beruházások Európai országok egymás s közötti k együttm ttmőködésének segítése Távoli cél: c OECD Olaj, szén, gyógyszer, gyszer, félk PE lkészterm GK GGT sztermék,, teherautó Marshall-terv Anglia (3,1 Mrd $) Franciaország g (2,7 Mrd $) Olaszország g (1,4 Mrd $) NSZK (1,3 Mrd $) Hollandia (1 Mrd $) Görögország, g, Luxemburg, Dánia D (0,2-0,5 0,5 Mrd $) 1950-re konszolidálta lta a nyugat-eur európai országok gazdaságát Új j gazdasági gi világrend alakult ki, központja k USA, Ny-Eu (gazdasági gi vasfügg ggöny is) Erısen USA felé fordul az európai gazdaság (és s fordítva) Az európai integráci ció iránya Az európai integráci ció indítéka Németország g kézbentartk zbentartása Nemzetközi zi versenyképess pesség g fokozása Hideghábor borús s biztonsági problémák k kezelése Szabály orientált integráci ció Szuverenitás átruházás Közösségi megközel zelítés Ágazatok integráci ciója Fegyelmezı kormányz nyzás acquis communautaire közösségi vívmv vmányok Európai KözössK sségek BíróságaB Az Európai KözössK sség g szület letése Schuman nyilatkozat (1950) - szén és acéltermel ltermelés s közös k ellenırz rzése britek részvétele nélkn lkül német szén önkéntes ntes alapon a francia acéltermel ltermelés s számára Schuman-terv Jean Monnet (ESZAK megszervezése) se) Robert Schuman (kül.. min. jelentette be) Fro.: évszázadok zadok óta szénhi nhiánnyal nnyal küzdk zdött Olaszo., Holl.: se szén, se vas Korábban: Ne legyen német n nehézipar zipar (ez nem ment) 1949: létrejl trejön n az NSZK Szén, vas esetében ne legyenek vámokv No-nak se lenne rossz egy integrált eu-i acéltermel ltermelés Nem féljenek f a német n acéltermel ltermeléstıl Szuverenitás s visszanyerése se Francia-német ellentét t felszámol molása Fro.. feladja, hogy lehet gyenge No. Mellette Churchillnek nem tetszett a terv (nemzetek feletti Churchillnek nem tetszett a terv (nemzetek feletti 7

8 Az ESZAK létrehozl trehozása Párizs, 1951 tagállamok eltörlik az egymás s közti k forgalomban a behozatali és s kiviteli vámokat, v mennyiségi korlátoz tozásokat, a megkülönb nböztetı rendszabályokat és közös s FıhatF hatóságot hoznak létrel hat tagállam EC Az integráci ció továbblend bblendítése Beyen-terv (1955): A gazdasági gi integráci ciónak meg kell elıznie a politikai integráci ciót A Montánuni nunió Miniszteri Tanácsa elfogadta, szakért rtıi bizottság g a részletes r javaslatok kidolgozására A Római R Szerzıdések (1958) EGK EURATOM Alapvetı cél l a vámunió és s a közös k külsı tarifarendszer létrehozása Hat tagállam Vámunió Az Európai integráció története Az integráció formái - A vámunió az elsı integrációs fok - A tagok egymás között megszüntetik: Kereskedelmi korlátozásokat: Vámokat Kvótákat - A vámunió jellemzıi: Közös kereskedelempolitika Vámunió Az Európai integráció története Az integráció formái - A közös piac a második integrációs fok - 4 alapszabadság érvényesülésének területe: Áruk Közös piac Szolgáltatások Tıke szabad mozgása Munkaerı - Kialakításához jogharmonizáció szükséges Áruk, szolgáltatások szabad mozgása 8

9 Az Európai integráció története Az integráció formái Az Európai integráció története Az integráció formái Vámunió Közös piac Egységes piac - A 4 alapszabadság érvényesülését akadályozó tényezık lebontása: Technikai akadályok Fizikai akadályok Fiskális akadályok Vámunió - Gazdaságpolitikák egységesítése: Koordináció Közös piac Harmonizáció Egységesítés Egységes piac Gazdasági unió -Monetáris politika egységesítése: Közös pénz bevezetése: EURO Az európai integráció fejlıdése Az Európai integráció története Az integráció formái - A kormányzás és törvényhozás nagy része átkerül közösségi szintre: Politikai unió Politikai unió Kül- és biztonságpolitika Bel- és igazságügy Vámunió Közös piac Egységes piac Gazdasági Vámunió Közös piac Római Szerzıdés Egységes piac Egységes Európai Okmány Gazdasági unió Maastrichti Szerzıdés Amszterdami Szerzıdés Maastrichti Szerzıdés Amszterdami Szerzıdés Római Szerzıdés A Római Szerzıdés preambulumában lefektetett célkitőzések Az európai népek egyre szorosabb összefogásának létrehozása A tagállamok gazdasági és szociális haladásának közös biztosítása Az országok közötti korlátok megszüntetése Népeik élet- és munkakörülményeinek állandó javítása Tartós gazdasági növekedés elérése és fenntartása Kiegyensúlyozott kereskedelem és tisztességes verseny megvalósítása Az országok gazdaságainak egyesítése, területek közti különbségek csökkentése, a kedvezıtlen adottságú térségek felzárkóztatása Közös kereskedelempolitika kialakítása Tengerentúli országok jólétének elımozdítása Az európai integráció fejlıdése Párizs: Franciao., NSZK, Olaszo., BeNeLux államok Európai Szén és Acél Közösség ESZAK=Montánunió (50 év) szupranacionális szervezet a szén- és acéltermelés összehangolására Róma: Franciao., NSZK, Olaszo., BeNeLux államok 1.) Európai Gazdasági Közösség EGK A gazdasági integráció fıbb célkitőzései: közös piac közös politikák kialakítása közösségi jogrendszer, jogharmonizáció 2.) Európai Atomenergia Közösség EURATOM Egyesülési szerzıdés: a három integrációs szervezet intézményeinek egyesítése Európai Közösségek Intézményi modell: Bíróság Fıhatóság Miniszterek Tanácsa Bizottság Közgyőlés EP Egységes Európai Okmány: célul tőzte ki dec. 31-ig az egységes piac megvalósítását PE GK fennálló GGT akadályok elhárítása 9

10 Az európai integráci ció célja közös s piac egységes ges piac (vagy belsı piac) Az áruk, a szolgáltat ltatások, a tıke t és s a személyek (4 alapszabadság) szabadon, korlátoz tozások nélkn lkül áramolhatnak. 1. Az áruk szabad mozgása - vámunió 2. A szolgáltat ltatások szabad áramlása 3. A tıke t szabad áramlása 4. A személyek szabad áramlása - munkaerı szabad mozgása Az EGK kezdeti idıszaka ( ) 1972) Vámunió létrejön: között k a kereskedelmi forgalom meghatszorozódott a hatok között, k míg m g az EGK-n n kívüli k export csak két k és s félszeresf lszeresére nıtt. n A GDP átlagosan 5%-kal emelkedett évente (ez nem csak EGK-beli jelenség). A Szerzıdés s célkitc lkitőzései nem valósultak meg maradéktalanul: a személyek, javak és s a tıke t teljesen szabad mozgását t nem sikerült biztosítani. tani. Egyetlen sikerterület, ahol igazi közös k s politika alakult ki, pedig a Szerzıdés s csak keretszabályoz lyozást adott: MEZİGAZDAS GAZDASÁG A Római R Szerzıdés s közös k agrárpolitikai rpolitikai célkitc lkitőzései Mezıgazdas gazdasági gi termelékenys kenység g növeln velése Agrárn rnépesség g részr szére megfelelı életszínvonal biztosítása sa Piacok stabilizálása sa Az ellátás s folyamatos biztosítása sa Fogyasztók k számára a kínálat k elfogadható árszínvonalon való biztosítása sa A Közös K s Agrárpolitika rpolitika alapelvei Az egységes ges piac elve A közössk sségi preferencia elve A pénzp nzügyi szolidaritás s elve (egyenlıtlen a terhek hordozása) Az EGK kezdeti idıszaka 1960: EFTA megalakulása 1961: brit csatlakozási si szánd ndék k bejelentése 1961: Fouchet-bizotts bizottság jelentése a védelmi, v külpolitikai és s kulturális lis együttm ttmőködésrıl De Gaulle folyamatos ellenáll llása a közössk sségi megközel zelítéssel szemben Az EGK kezdeti idıszaka 1963: De Gaulle megvétózta az angolok felvételi kérelmét Hatok közötti k válsv lság 1965: üres szék k politikája (többs bbségi elv alkalmazásának elutasítása) sa) : 68: A Montánuni nunió,, az EGK és s az EURATOM addigi külön k n szervei egyesülnek - Európai KözössK sségek elnevezés 1967: De Gaulle ismét t megvétózta az angolok felvételi kérelmét 1969: De Gaulle lemondása után n csatlakozási si tárgyalások Írországgal, Nagy-Britanni Britanniával DániD niával és Norvégi giával. 1973: csatlakozások sok - Norvégia kivétel telével 10

11 A Kilencek 1972: DöntD ntés s az EMU-ról,, cél c l 1980-ra létrehozni. Kudarcot vallott. 1979: Európai PénzP nzügyi Rendszer létrehozl trehozása (EMS), ECU létrehozl trehozása Együttm ttmőködés s kiterjesztésének kísérlete k politikai szintre - Tindemans jelentés: közös k külpolitikára javaslat EC EC EC A déli d kibıvülés Görögországgal ggal 1962 óta társult rsulási si egyezmény, 1979-ben írták k alá a csatlakozási si szerzıdést, st, 1981-ben tag Portugália és s Spanyolország g 1986-ban váltak a KözössK sség g tagjaivá Az Európai Egységes ges Akta 1985: az EK intézm zményeinek felülvizsg lvizsgálatalata Javaslatok az intézm zményi reformokra, az EK célkitőzéseinek módosm dosítására 1986: Aláí áírták k az EEA-t, 1987-ben hatályba lépettl Az Akta végrehajtotta v a szerzıdések sek revízi zióját, kiterjesztette az EK hatásk skörét t a környezetvk rnyezetvédelemi és s a mőszaki együttm ttmőködésre. Megerısített tették k a pénzp nzügyi unió létrehozásának szánd ndékát, kiterjesztették k a többségi szavazás s alkalmazását. 11

12 AZ EU Szerzıdés s : Maastrichti csúcstal cstalálkozó: Európai KözössK sség helyébe az Európai Unió elnevezés s lépl 1999-ig közös k s valutát vezetnek be Közös kül- és biztonságpolitika Közös s vízumpolitikav Az Európai Unió szerkezeti modellje 1. pillér Európai Közösség szupranacionális jelleg (Bizottság, Parlament, Bíróság) önálló jogalanyiság min. többségi döntés (Maastricht után) Európai Unió Európai Tanács Miniszterek Tanácsa 2. pillér Közös kül- és biztonságpolitika kormányközi jelleg konszenzusos döntés 3. pillér Bel-és igazságügyi együttmőködés kormányközi jelleg konszenzusos döntés A 15-ök 1995-ben csatlakozik Ausztria, Finnország, Svédorsz dország. Komoly eredményeket, támogatt mogatásokat tudtak maguk számára elérni a csatlakozási si tárgyalt rgyalásokon. Gazdaságilag erıs s nemzetek. EC Az Amszterdami Szerzıdés, EUSZ teljesülésének felülvizsg lvizsgálatalata Intézm zményi reform terület letén n nem lépett l elıre Fontos fejlemények a foglalkoztatáspolitika terén Döntési mechanizmus demokratizálása Szorosabb bel- és s igazságügyi gyi együttm ttmőködés A Nizzai Szerzıdés, Intézm zményi reform: parlamenti helyek, tanács szavazati súlyok s újraelosztása, sa, tekintettel a megnövekedett létszl tszámú Unióra. 12

13 Az Athéni Szerzıdés, 2003 EC Az EU valamint Csehország, Észtország, Ciprus, Litvánia, Magyarország, g, Málta, M Lengyelország, g, Szlovénia, Lettország és s Szlovákia közötti csatlakozási si szerzıdések sek aláí áírása Athénben. A csatlalkozásokra sokra május m 1-én 1 került sor es bıvülésb Románia és s Bulgária EC Az Európai Unió fı intézményei Tények: Gazdaságm gméret Az Európai Tanács Az Európai Unió Tanácsa Az Európai Bizottság Az Európai Parlament Az Európai Közösségek Bírósága F UK I E NL S B D A DK GDP, current prices, 2000 Fin L Mal Est Gr P Ire Lat Cyp Lith Sl SR Hu Cz Pol Egyenıtlens tlenség. 6 nemzetn (D, GB,, F, I, E, NL) állítja elı az EU-25 GDP-jének több t mint 80%-át. Kicsi az a gazdasági gi méret, m ami az EU-25 kibocsátásának 1-3% 1 3%-át állítja elı. S, B, A, D, Pl, P, FINF IN,, GR, G, P és s IRL apró a gazdasági gi méret m ha kevesebb mint 1%át állítja elı a teljes outputnak: CZ,, H, SK, L,, SLOS LO, LT és CY. Alig kimutatható azoknak az országoknak a hozzájárul rulása, amelyek kevesebb mint 1/10 /-kal/ járulnak hozzá a teljes kibocsátáshoz: shoz: LV, EST és M. 13