A jogviszony létesítése és megszűnése - megszüntetése a közszférában. Dr. Tánczos Rita

Átírás

1 A jogviszony létesítése és megszűnése - megszüntetése a közszférában Dr. Tánczos Rita

2 A jogviszony létesítése és módosítása A jogviszony alanya a munkáltató (intézmény, közigazgatási szerv, központi államigazgatási szerv), illetve a közalkalmazott (köztisztviselő, kormánytisztviselő). A jogi személy elkülönült részlege nem minősül munkáltatónak, akkor sem, ha az adott szervezeten belül munkajogi önállósággal rendelkezik. A közszolgálati tisztviselői jogviszonyban a foglalkoztatás az állam, illetve a helyi önkormányzat nevében történik, tényleges munkaadói pozícióban azonban a közigazgatási szerv van.

3 Pályázat I. Közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthető. A Kjt. rögzíti azokat az eseteket, amikor pályázat nélkül is betölthetők az álláshelyek: a közalkalmazotti jogviszony áthelyezéssel jön létre, a munkakör haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos megszervezése miatt feltétlenül szükséges, és a személyi feltételek másként nem biztosíthatók, az adott személy ösztöndíjasként legalább 9 hónapon keresztül már az intézménynél tevékenykedett, határozott idejű jogviszony létesítése esetén, végrehajtási rendeletben rögzített kivételes esetben. Kormánytisztviselők és köztisztviselők esetében nincs általános pályáztatási kötelezettség

4 Pályázat II. Ha a kinevezésben a vezetői beosztást tévesen munkakörként jelölik meg, ez a vezetői beosztásra vonatkozó megbízásnak minősül (MD II. 666.) A munkáltató által a vezető beosztású közalkalmazott munkakörére kiírt pályázat önmagában nem jogellenes amiatt, hogy betöltött munkakörre szólt (BH ) Önkormányzat által magasabb vezetői állás betöltésére kiírt pályázat esetén a pályázati feltételek betartása a kormányhivatal törvényességi felügyeleti vizsgálatának tárgya lehet. Az önkormányzat kiszámítható működésének alapját képezi, hogy a képviselő-testület a maga által meghatározott feltételeket tartsa meg (EBH2014. K.36)

5 A kinevezés formai követelményei A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. Közalkalmazottak esetében a munkáltatói jogkör gyakorlására az Mt. rendelkezései az irányadók, a közszolgálati tisztviselőknél a hivatali szervezet vezetője gyakorolja e jogosítványt. A munkáltatói jogkör gyakorlása vezető állású közszolgálati tisztviselőre, illetve állami vezetőre írásban átruházható, az átruházott jogkör azonban tovább már nem adható át. Az államigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetőjén a közigazgatási államtitkárt kell érteni. További formai kellék a közszolgálati tisztviselői jogviszony létrejöttekor az eskütétel. Ennek elmaradása érvénytelenségi ok, erre bárki hivatkozhat. Eskütétel hiányában a köztisztviselő, illetve kormánytisztviselő nem állítható hivatalba.

6 A semmisségi ok megszűnik, ha a kinevezés és eskütétel nélkül munkába állított köztisztviselő a munkába állítást követő rövidebb időszakon belül a kinevezését megkapja, és esküt tesz (EBH ) A közszolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával létesül. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. A képviselő-testületnek a pályázó köztisztviselői állásra történő kinevezése tekintetében hozott határozatát kinevezésnek, a pályázó által letett és írásba foglalt esküt a kinevezés elfogadásának kell tekinteni (BH )

7 A kinevezés tartalmi elemei I. Kötelező tartalmi elemek: a közalkalmazott (közszolgálati tisztviselő) munkaköre, a közalkalmazott (közszolgálati tisztviselő) munkavégzési helye, a közalkalmazott (közszolgálati tisztviselő besorolási és fizetési osztálya, illetve fokozata, a közalkalmazott (közszolgálati tisztviselő) illetménye, (közszolgálati tisztviselők esetében az illetményeltérítés mértéke és az előmenetelhez előírt kötelezettségek és a jogviszony kezdetének napja is). A jogszabályban rögzített kötelező tartalmi elemeken túl a jogviszonyt érintő más kérdések is meghatározók. Ezeknek összhangban kell lenni a Kjt., Kttv. rendelkezéseivel.

8 A kinevezés tartalmi elemei II. A közszolgálatba tartozó jogviszonyok az általános szabályok szerint határozatlan időre szóló kinevezéssel jönnek létre, csak a törvényben nevesített esetben van lehetőség határozott idő kikötésére: - helyettesítés, - meghatározott (esetenként szükségessé váló) feladat elvégzése - tartós külszolgálat ellátására - ha a közalkalmazott (közszolgálati tisztviselő) vállalja, hogy részt vesz a Prémiumévek programban - a kormánytisztviselőt, köztisztviselőt politikai tanácsadóként, főtanácsadóként, illetve önkormányzati tanácsadóként, főtanácsadóként foglalkoztatják A határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszony időtartama az 5 évet nem haladhatja meg, köztisztviselők és kormánytisztviselők vonatkozásában azonban a jogszabály ilyen korlátozást nem ír elő.

9 Nem felel meg a Kjt. 21. (2) bek. szerinti feltételeknek, ha a közalkalmazott határozott időre történő helyettesítésre alkalmazásának időtartama nem igazodik a helyettesített személy távollétéhez. (BH ) A közalkalmazotti jogviszony feltételeit tartalmazó kinevezés különválik a vezetői beosztás feltételeit rendező vezető megbízástól, ez utóbbi határozott ideje nem hat ki a közalkalmazotti jogviszonyra (BH ) A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor - kivételektől eltekintve - próbaidő megállapítása kötelező. Ennek hiányában is a kötelezően írásba foglalt kinevezést követő három hónapban próbaidős közalkalmazotti jogviszony áll fenn.( BH )

10 Az érvénytelenség jogkövetkezményének alkalmazása a jogviszony jogellenes megszüntetésére alapított kereset alapján (EBH2015. M.17. ) Mfv. II /2015/5 Nem helytálló a határozott idő megállapításának az a módja, amikor a közalkalmazott munkakörét jelölik meg határozott feladatként. Míg a munkaköri feladatok általában ellátandó tevékenységet tükröznek, a meghatározott feladat időszakosan merül fel és meghatározott ideig tart.

11 A kinevezés tartalmi elemei III. Mind a Kjt., mind a Kttv. kötelezővé teszi próbaidő kikötését. Annak minimuma 3 hónap, míg maximuma a közalkalmazottak esetében 4 hónap, köztisztviselők és kormánytisztviselők vonatkozásában 6 hónap. Közalkalmazottaknál nem kell próbaidőt megállapítani áthelyezés, határozott időre létesített közalkalmazotti jogviszony, illetve az azonos felek közötti újabb kinevezés esetén. a közszolgálati tisztviselőknél nem kell kikötni próbaidőt, ha a kinevezendő személy korábban hivatásos (katonai) szolgálati viszonyban állt, gyakornokként foglalkoztatták vagy végleges áthelyezésére került sor.

12 A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor - kivételektől eltekintve - próbaidő megállapítása kötelező. Ennek hiányában is a kötelezően írásba foglalt kinevezést követő három hónapban próbaidős közalkalmazotti jogviszony áll fenn. (BH ) Polgármesteri hivatalból egy másik közigazgatási szervhez áthelyezett jegyző kinevezési okiratában próbaidőt nem lehet érvényesen kikötni (EBH ) A próbaidő kikötését a munkába lépést követően akár néhány napos késedelemmel sem lehet joghatályosan pótolni.(bh )

13 Mfv. II /2015/3 A polgármesteri tisztség megszűnését követően visszahelyezett köztisztviselő (kormánytisztviselő) kinevezésében a próbaidő kikötése semmis, az erre hivatkozással történő jogviszony megszüntetése pedig jogellenes.

14 A kinevezés módosítása A kinevezés közös megegyezéssel módosítható, de a jogszabály meghatározza azokat az eseteket, amikor a törvény erejénél fogva változik az illetmény mértéke. Ugyancsak nincs szükség a közszolgálati tisztviselő hozzájárulásához a a fizetési fokozatban történő előrelépés, illetve az illetmény törvény szerinti megállapítása esetén, a munkakörnek illetve a munkavégzés helyének a település területén belüli megváltoztatásához, valamint a vizsgakötelezettség megállapításához.

15 Mfv. II /2015/4 Ha a közalkalmazott kinevezése tartalmazza, hogy munkáját távmunkavégzés keretében látja el, annak egyoldalú, munkáltatói módosítása jogellenes Mfv. II /2014/5 A kinevezés egyoldalú módosítása a munkakör megváltozása esetén akkor lehetséges, ha az új munkakör megfelel a kormánytisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének, szakképesítésének és szakmai tapasztalatának. Az eltérő munkafeladatok meghatározása nem teszi jogellenessé a munkáltató intézkedését.

16 Mindkét jogviszonyban rögzített megszűnési módok A közalkalmazott (közszolgálati tisztviselő) halála A jogviszonyból eredő vagyoni természetű jogok és kötelezettségek átszállnak az örökösre. A határozott idő lejárta Prémiumévek Programban való részvétel A munkáltató jogutód nélküli megszűnése (A munkáltató jogutóddal történő megszűnése nem érinti a jogviszony fennálltát.)

17 A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése esetén érvényesített nem vagyoni kártérítési igény nem minősül átalánykártérítésnek, ezért a felperesnek meg kell jelölnie a megsértett személyiségi jogot és az ezzel összefüggésben bekövetkezett hátrányt.

18 Csak a közalkalmazottakra vonatkozó megszűnési jogcímek Nem megfelelt minősítés gyakornok esetében. A gyakornoki idő lejártát megelőzően a közalkalmazottat minősíteni kell. Amennyiben a gyakornok közalkalmazott nem megfelelt minősítést kap, közalkalmazotti jogviszonya a közlést követő 10. napon a törvény erejénél fogva külön további munkáltatói intézkedés nélkül megszűnik. Jogállás változás A közalkalmazotti jogviszony megszűnik, ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító, vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze, vagy egy része az Mt., vagy a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra.

19 Az alkalmazott halála A jogviszony a közalkalmazott/közszolgálati tisztviselő halálának időpontjában minden további intézkedés nélkül szűnik meg, Az alkalmazott jogviszonyból eredő vagyoni természetű jogai az örökösre szállnak át, (pl.szabadságmegváltás) a személyhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek nem szállnak át az alkalmazott örökösére. (pl. nem vagyoni kártérítés iránti igény, kiv. ha már életében pert indított) (MK 63.)

20 A határozott idő lejárta Mely időpontban: Az időmúlás az a jogi tény, ami a munkaviszony megszűnéséhez vezet. a) naptári meghatározás esetén a felek által megjelölt naptári napon vagy időtartam elteltével, b) egyéb esetben a szerződésben megjelölt feltétel bekövetkeztével Nem érvényesülnek a felmondási tilalmak és korlátozások. Mi történik, ha a közalkalmazott tovább dolgozik?

21 Csak a Kttv-ben rögzített megszűnési jogcímek A törvény erejénél fogva a Kttv-ben meghatározott esetekben Pl. - a közszolgálati tisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított 30 napon belül nem szünteti meg, - közügyektől eltiltott személy esetében az eltiltás alá eső közszolgálati tisztviselői jogviszonya a bíróság ítélete jogerőre emelkedése napján, - a közszolgálati tisztviselő az általános alkalmazási feltételekkel nem rendelkezik 70. életév betöltésekor Hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása esetén Politikai vezetővé való megválasztás vagy kinevezés esetén Ha a kormánytisztviselő a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, kivéve, ha a kormánytisztviselő kérelmére és hivatali érdek alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja Egyéb esetben - pl. az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bírók minisztériumi beosztásának megszűnésével

22 A munkaviszony megszüntetése során irányadó általános követelmények a jognyilatkozatot (megállapodást) írásba kell foglalni, közölni kell a megszüntetés pontos időpontját, a munkáltatónak a felmentésben és az azonnali hatályú felmentésben tájékoztatnia kell az alkalmazottat a jogorvoslat lehetőségéről, csak az arra jogosult személy tehet megszüntető jognyilatkozatot, a joghatás kiváltásához közölni kell, s ezt követően csak a másik fél hozzájárulásával lehet visszavonni.

23 A Kjt., a Kttv. azonos jogviszony megszüntetési jogcímei Közös megegyezés Áthelyezés Hárompólusú megállapodás, a két munkáltató és a közalkalmazott ( közszolgálati tisztviselő) kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amely a jogviszonyt a jövőre nézve úgy szünteti meg, hogy egyúttal egy új jogviszony is keletkezik. Lemondás A próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetés A felmentés

24 A munkaviszony közös megegyezéses megszüntetése - megtámadás hiányában - kizárja az egyenlő bánásmód követelményének megsértését. Önmagában az, hogy a munkáltató kezdeményezte a közös megegyezést jogellenesség megállapítására nem ad módot. (Mfv. I /2014/6.) A jogviszonyt megszüntető jognyilatkozat indokolásának az minősül, amit maga a jognyilatkozat tartalmaz. Ha a próbaidő alatti megszüntetést a munkavállaló a jogszabályi előírások alapján nem indokolta, bármilyen utólagos - akár szóbeli, akár írásbeli - nyilatkozat indokolásának nem minősül. (Mfv. II /2015/4.)

25 A közalkalmazott felmentése A Kjt. felsorolja azokat az okokat, amelyekre hivatkozva a munkáltató felmentéssel megszüntetheti a jogviszonyt: megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták, a jogszabályban rögzített szervek valamelyikének döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani és emiatt nem lehet a közalkalmazottat tovább foglalkoztatni, a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált, vagy munkáját nem végzi megfelelően, a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetve legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül, illetve a munkáltató köteles megszüntetni annak a közalkalmazottjának a jogviszonyát, aki a nyugdíjazásához szükséges 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, és e címen kéri felmentését.

26 A felmentést megelőző állásfelajánlás A 30/A -okban megjelölt esetekben kötelező az állásfelajánlás lehetőségéről tájékoztatni a közalkalmazottat a jogutód nélküli megszűnést megelőzően is Ha a közalkalmazott kéri, a munkáltató megkeresi a fenntartót az 5 napon belül tájékoztatást ad A létszámcsökkentés elkerülésére fel kell ajánlani a közalkalmazottaknak a részmunkaidős kinevezés módosítást A munkáltató köteles az áthelyezést végrehajtani vagy a kinevezést módosítani A szeptember 1-jét követően közölt felmentés jogellenességét megalapozza, ha a munkáltató e tervezett intézkedése előtt megteendő állásfelajánlási kötelezettségét elmulasztja (EBH )

27 MK 95. szám I. a) A bíróság a munkáltató rendes felmondása - a továbbiakban: felmondás - miatt indult munkaügyi jogvitában abban az esetben is megállapítja a munkaviszony megszüntetésének jogellenességét [Mt ának (1) bekezdése], ha a munkáltató felmondásának indoka megfelel a valóságnak, de nem okszerű. b) A jogszerű felmondást sem méltányosságból, sem pedig olyan körülményekre tekintettel nem lehet hatálytalanítani, amelyek a munkaügyi jogvita keretein kívül esnek (pl. hogy nem volt célszerű a vállalat átszervezése).

28 II. Az írásban közölt munkáltatói felmondásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie [Mt ának (2) bekezdése], enélkül a bíróság ugyancsak megállapítja a munkaviszony megszüntetésének jogellenességét. E törvényi követelménynek a felmondás indokolása abban az esetben felel meg, ha tartalmazza azokat a konkrét tényeket, illetve körülményeket is, amelyekre a munkáltató a felmondást alapította. Nem szükséges azonban a felmondási ok részletes leírása, hanem a körülményekhez képest elegendő az ok összefoglaló megjelölése is. III. Vita esetén a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy az írásban közölt felmondási ok helytálló. Nincs helye olyan új felmondási okok bizonyításának, amelyek közlése a felmondásban nem történt meg.

29 IV. A megszabott módon közölt munkáltatói felmondás esetén is meg kell állapítani a munkaviszony megszüntetésének jogellenességét, ha megállapítható, hogy a munkáltató a felmondás jogát nem rendeltetésének megfelelően gyakorolta. Ilyen eset különösen, ha a körülmények arra mutatnak, hogy a munkáltatói felmondás a munkavállaló jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányult vagy erre vezetett [Mt. 4. -ának (2) bekezdése] Mfv. II /2015/4 Annak megítélésénél, hogy a felmentés indokolása megfelel-e a világos indokolás követelményének, a közalkalmazott tudomásának van jelentősége.

30 A január 1-jétől hatályos nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények vonatkozásában nem kell alkalmazni a Kjt. 30/A. (1) bekezdés b)-c) pontját, valamint a 30/B-30/E. -át, következésképp csak az adott felsőoktatási intézménynél felajánlható munkakörök tekintetében van a munkáltatónak tájékoztatási kötelezettsége. Megfelelő munkakör hiányában nem eredményez egymagában jogellenességet az, ha az erre vonatkozó tájékoztatást a felmentő irat tartalmazza (EBH2015. M.13.) Ha a munkáltató a közalkalmazott felmentését a vezetői megbízás visszavonásával összefüggő felmentési okra alapította, és a vezetői megbízást visszavonó intézkedés jogellenesnek bizonyult, ez a jogszerű felmentési indok hiánya miatt a felmentés jogellenességét vonja maga után. (EBH ) A felmentési okot alátámasztó bizonyítás nem lépheti túl a felmentés indokolásának kereteit (EBH )

31 Hátrányos megkülönböztetés egyenlő helyzetben lévők tekintetében lehetséges (EBH ) A munkáltató felmentésről szóló intézkedése rendeltetésellenes, ha annak kiadásakor tudomása van arról, hogy a fenntartói döntés két napon belül teljesül, ezért további közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése szükségtelen, (BH ) Ha csoportos létszámcsökkentésnél egyes munkakörök tekintetében a munkáltató maga határozza meg a létszámcsökkentés mértékét, és ez az érintett közalkalmazott felmentése előtt megvalósult, ezt követően ugyanezen indokkal a létszám további egy fővel való csökkentése jogellene. (BH ) Ha az általános iskola a fenntartó döntése alapján szüntette meg egy fő munkaviszonyát, ez jogszerűen történt, és nem vizsgálható, hogy a továbbiakban új felvétel nélkül miként oldható meg a feladatok ellátása. (BH )

32 Az átszervezésre vonatkozó döntés a fenntartó hatáskörébe tartozik, az intézmény, illetve vezetője csupán ennek végrehajtására jogosult. (BH ) Meghatározott munkakörhöz tartozó feladatok más módon való ellátása, illetőleg szétosztása önmagában megvalósítja az átszervezést, és kellő alapul szolgálhat az adott munkakört betöltő személy jogviszonyának megszüntetésére (BH ) Jogellenes a közalkalmazottnak önkormányzati határozattal elrendelt létszámcsökkentésre hivatkozással történt felmentése, ha a munkáltató a felmentés közlését követően - még a közalkalmazott jogviszonyának megszűnése előtt - más személyt nevez ki azonos munkakörbe (BH ) Az a körülmény, hogy a munkáltató a felmentésben nem vagy tévesen hivatkozik jogszabályhelyre, a felmentést nem teszi jogellenessé, a jogellenesség vizsgálata szempontjából a felmentés indokolásában írt tényállásnak van jelentősége. (BH )

33 A felmentés utólag nem egészíthető ki újabb felmentési okkal, nincs helye új felmentési indok igazolásának sem. (BH ) Nem valósít meg rendeltetésellenes joggyakorlást az alperesi felmentő intézkedés, ha a felperes felmentésére a felperes kritikai hangvételű tanulmányának megjelenését követő másfél év múlva kerül sor, figyelemmel arra is, hogy a fenntartó által elrendelt létszámcsökkentés folyamatos volt. (Mfv. III /2012/8) A munkáltató működési körébe tartozó - így a bíróság által felül nem vizsgálható - kérdés, hogy az adott intézmény szakos ellátottságára tekintettel milyen tantárgyfelosztással tudja az oktatási feladatait ellátni. Így önmagában az, hogy a közalkalmazott szerint más tantárgyfelosztással is megoldható lett volna - az Mt. 4. (1) bekezdésben foglalt körülmények hiányában - a létszámcsökkentés miatti felmentést nem teszi jogellenes. (Mfv. I /2013/7)

34 A felperes részére 2012.I.1-től szolgálati járandóságot folyósítottak, így felmentésekor nem minősült nyugdíjasnak, ezért a Kjt. 30/A. (1) bekezdés c) pontja alapján a munkáltatót terhelte a munkakör felajánlási kötelezettség. (Mfv. II /2013/4) A létszámcsökkentés tényét és az ezzel indokolt felmentés jogszerűségét nem érinti az a körülmény, ha a munkáltató a létszámcsökkentéssel érintett alkalmazott munkakörétől eltérő más munkakörbe új közalkalmazottat vesz fel, feltéve, ha egyébként a létszámcsökkentés megvalósul. (Mfv. II /2012/5)

35 A közalkalmazott állítása, miszerint közalkalmazotti jogviszonya megszüntetésére a munkáltatóval szemben korábban eredményesen indított pere miatt került sor, nem értékelhető az Ebktv. 8. t) pontjának megfelelő védendő tulajdonságként, hanem csak a rendeltetésellenes joggyakorlást megalapozó esetként. (Mfv. I /2014/5. ) A felmondás - és ezáltal a jogorvoslatról való tájékoztatás átvételének megtagadásakor a munkavállaló saját felróható magatartása miatt nem értesül a keresetindítás határidejéről. (Mfv. I /2014/4.)

36 A nem megfelelő munkavégzés felmentési okra alapított felmentés tekintetében is vizsgálni szükséges, hogy fennáll-e a különösen indokolt eset, amennyiben a közalkalmazott felmentési korlátozás alatt áll (EBH2016. M.5.) A január 1-jétől hatályos nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények vonatkozásában nem kell alkalmazni a évi XXXIII. tv. 30/A. (1) bekezdés b)-c) pontját, valamint a 30/B- 30/E. -át, következésképp csak az adott felsőoktatási intézménynél felajánlható munkakörök tekintetében van a munkáltatónak tájékoztatási kötelezettsége. Megfelelő munkakör hiányában nem eredményez egymagában jogellenességet az, ha az erre vonatkozó tájékoztatást a felmentő irat tartalmazza (EBH2015. M.13.)

37 Amennyiben a közalkalmazott a jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét vétkesen megszegi, a vele szemben megindított fegyelmi eljárás és annak eredményeként kiszabott fegyelmi büntetés nem minősülhet rendeltetésellenesnek (EBH2014. M.25.) Mfv. II /2014/8 Amennyiben a korábban vezetői megbízású közalkalmazott felperes a megbízása visszavonását követően, táppénzes betegállománya alatt, a Kollektív Szerződés rendelkezésére hivatkozással fizetett szabadságot kért és azt - a munkáltató válasza hiányában - az eredetileg kért időponttól eltérően kiadottnak tekintve, elérhetőségi címe közlése nélkül külföldre távozott, az elbocsátás fegyelmi büntetés kiszabása jogszerű volt

38 A közszolgálati tisztviselő felmentése I. A Kttv. kötelezővé teszi a közszolgálati jogviszony felmentéssel való megszüntetését, ha a közszolgálati tisztviselő hivatalára méltatlan a közszolgálati tisztviselő munkavégzése nem megfelelő a közszolgálati tisztviselő vezetőjének bizalmát elveszti a közszolgálati tisztviselő egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan ha a közszolgálati tisztviselő a nyugdíjazásához szükséges 40 évjogosultsági idővel rendelkezik, és e címen kéri felmentését. ha a közszolgálati tisztviselő nem fogadja el kinevezése módosítását, és felmentését kéri (a törvényi feltételek fennállta esetén).

39 A közszolgálati tisztviselő felmentése II. A közigazgatási szerv megszüntetheti a közszolgálati jogviszonyt, ha megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közszolgálati tisztviselőt foglalkoztatták, a jogszabályban rögzített szervek valamelyikének döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, kell végrehajtani és emiatt a közszolgálati tisztviselő munkaköre megszűnik átszervezés következtében a közszolgálati tisztviselő munkaköre megszűnik a közszolgálati tisztviselő nyugdíjasnak minősül.

40 Ha a létszámcsökkentésre hivatkozással történt köztisztviselői jogviszony-megszüntetést követően, a felmentési idő megkezdődése előtt ugyanabban a munkakörben mást alkalmaztak, a felmentés jogellenes. (BH ) Rendeltetésellenes joggyakorlásra hivatkozás esetén vizsgálandó, hogy a munkáltató miért az érintett köztisztviselő (munkavállaló) jogviszonyát szüntette meg. (BH ) BH Az egyéni vállalkozóként végzett gépjármű vezetői oktatói tevékenység a köztisztviselő illetékességi területén a köztisztviselő pártatlan szolgálatát veszélyeztetheti, ezért azt a munkáltatói jogkör gyakorlója összeférhetetlennek minősítheti; ez a tevékenység nem tartozik a törvényi kivételek körébe. (BH )

41 A bizalmatlanság mint indok nem lehet személyes szimpátia vagy antipátia kérdése, ilyenként csak a kormánytisztviselő magatartásában vagy munkájában megnyilvánuló és bizonyítható olyan objektív tények szolgálhatnak, amelyek kellő magyarázatát adják annak, hogy e személy nem hagyható a beosztásában. Ilyen következtetés például több évvel ezelőtti eseményekből nem vonható le. (BH ) Önmagában arra való hivatkozása a munkáltatói jogkörgyakorlónak, hogy másban jobban megbízik, sem jelent okszerű alapot ilyen munkáltatói intézkedésre. (Mfv.II /2001/5.) A munkáltató augusztus 23-án megismerte a felperes által elkövetett kötelezettségszegést, ezért méltatlanság jogcímén október 4-én nem közölhetett felmentő intézkedést a felperessel (Mfv. II /2014/7)

42 A közölt felmentés indokára tekintettel (létszámcsökkentés) az intézkedés okszerűségét nem érinti, hogy a felperes által ellátott feladatokat átvevő személy a feladat ellátáshoz szükséges képesítéssel rendelkezik-e. (Mfv. I /2013/4) A létszámcsökkentésre alapított felmentést nem teszi jogellenessé, hogy a munkáltató javaslata szerint azt "elsősorban" nyugdíjas munkavállalók jogviszonyának megszüntetésével kell végrehajtani, a felperes pedig nem tartozik ebbe a körbe (Mfv. I /2013/4) Nem róható a munkáltató terhére, hogy mielőtt méltatlanság címén jogviszonyt szüntet meg, előtte részletesen tájékozódik annak feltételei megvalósulásáról. A teljeskörű tudomásszerzéstől kezdődhet a 15 napos szubjektív határidő. (Mfv. II /2014/5)

43 A kormánytisztviselő méltatlanságának megállapítására olyan általa tanúsított magatartás esetén van helye, amely objektíve alkalmas a beosztása tekintélyének, a munkáltató jóhírnevének és a közigazgatásba vetett társadalmi bizalomnak a súlyos rombolására. Nem függhet szubjektív - adott esetben a neki beosztott személyek értékítéletétől. (Mfv. I /2013/4) Létszámcsökkentés esetén a Kttv (1) bekezdésére figyelemmel a munkáltató nem köteles a vezetői feladatokkal járó munkakört valamennyi köztisztviselő számára felajánlani, figyelemmel annak bizalmi jellegére. (Mfv. II /2014/7) A munkaügyi perben a munkáltató intézkedését vizsgálhatják felül, így nem képezhette az eljárás tárgyát az, hogy a képviselő-testület határozata megfelelt-e a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének (Mfv. II /2014/6 )

44 A jogviszony megszüntetése iránt a köztisztviselő (kormánytisztviselő, közalkalmazott) által előterjesztett kérelem önmagában - a munkáltató felmentő intézkedése hiányában - a jogviszony megszűnéséhez akkor sem vezethet, amennyiben a törvény a munkáltató részére - ez irányú kérelem alapján - kötelező felmentést ír elő (EBH2015. M.3.) Mfv. II /2015/6 A méltatlanság, mint kötelező felmentési indok fennáll, ha a kormánytisztviselő olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét, a munkáltató jó hírnevét rombolja.

45 Felmentési védelem Kjt. A közalkalmazottat az Mt.65. és 66. -a szerinti felmentési tilalom és korlátozás illeti meg. A közalkalmazotti jogviszony csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel a) ha a közalkalmazott házastársa (élettársa) nem rendelkezik önálló, legalább az országosan kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő jövedelemmel és legalább három eltartott gyermeke van; b) ha a közalkalmazott egyedülálló, eltartott gyermeke tizennyolc éves koráig, valamint c) ha a közalkalmazott házastársa sorkatonai, illetve polgári szolgálatot teljesít.

46 A munkáltató csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg felmentéssel a nyugdíjasnak minősülő közalkalmazott jogviszonyát is, ha egyedülálló, eltartott gyermeke 18 éves koráig. Amennyiben ezekről az adatokról nyilvántartást vezetnek, vagy az adatokból egyébként a munkáltatónak kellő körültekintés mellett tudnia kellett, nem hivatkozhat a közalkalmazott közlésének elmulasztására akkor sem, ha a nyilvántartása hiányos (BH (

47 Felmentési védelem Kttv. A munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg a jogviszonyt a) a várandósság, b) a szülési szabadság, c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, illetve - a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermek hároméves koráig terjedő, d) a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, e) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint f) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap, g) a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság időtartama alatt.

48 Ha a munkáltató a munkaviszonyt csak különösen indokolt esetben mondhatja fel, a különös indok fennállásának megállapításához mindig olyan súlyos ok szükséges, amely mellett a munkáltató részére tarthatatlanná válna vagy aránytalan terhet jelentene a munkaviszony további fenntartása. (MK 10.) Nem jogellenes a kormánytisztviselő május 2-án közölt felmentése amiatt, mert az a keresőképtelensége megszűnését követő 30 napon belüli időpontban állapította meg a felmentési idő kezdő napját ( BH )

49 Felmentési idő Kjt. A felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg(ksz esetén sem). Mértéke a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel arányosan emelkedik. Az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve a felmentési idő harminc nap Felmentés esetén a felmentési idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik a) a külföldön nemzetközi szervezetnél, vagy államközi egyezmény végrehajtásaként idegen állami, illetőleg egyéb intézménynél munkára kötött megállapodás alapján, külföldön végzett munka; b) a tartósan külföldi szolgálatot teljesítő személy külföldre utazására tekintettel fizetés nélküli szabadságban részesült házastársánál a fizetés nélküli szabadság; c) az ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra kiküldött a tanulmányút és az esetleges előzetes tanfolyam, valamint d) a munkáltató hozzájárulásával iskolai vagy iskolarendszeren kívüli képzésre tekintettel biztosított munkavégzés alóli felmentés

50 Felmentési idő Kttv. A felmentési idő két hónap. Határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetése esetén a felmentési idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor a kormányzati szolgálati jogviszony a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszűnt volna. A munkáltató általi felmentés esetén a felmentési idő legkorábban az alábbiakban meghatározott időtartam lejártát követő napon kezdődik a) betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, b) a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság.

51 Végkielégítés Kjt. I. Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya a) felmentés, b) rendkívüli lemondás c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében d) a határozott idejű jogviszonyok összeszámítása alapján a jogosultsági időt eléri Nem jár végkielégítés, ha a)ha felmentésére - az egészségügyi okot kivéve - tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor b) legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül c) a felmentésre a közalkalmazott kérelmére a 40 éves jogosultsági idő elérése miatt kerül sor

52 Végkielégítés Kjt. II. A végkielégítés összegének a felére jogosult a közalkalmazott, ha felmentésére vagy közalkalmazotti jogviszonyának a 25. (1) bekezdés c) pontja szerinti megszűnésére azért került sor, mert a munkáltató által felajánlott, a 30/A. szerinti munkakörbe helyezéséhez szükséges kinevezés módosításához, illetőleg áthelyezéséhez nem járult hozzá vagy a felajánlott megfelelő munkakör elfogadásáról nem nyilatkozott, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg, így különösen, ha a) a felajánlott illetmény összege kevesebb a korábbi illetménye 80%-ánál, b) teljes munkaidőre szóló kinevezés esetén hat óránál rövidebb részmunkaidőben történő foglalkoztatást, illetve hat óránál rövidebb részmunkaidő esetén teljes munkaidőben történő foglalkoztatást ajánlanak fel, és utóbbi esetben a munkaidő mértékének növekedése a közalkalmazott személyes, illetve családi körülményeire figyelemmel aránytalan sérelemmel járna, c) a korábbi határozatlan idejű helyett határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt ajánlanak fel, vagy d) az új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő odaés visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő közalkalmazott esetében a másfél órát meghaladja, kivéve, ha az utazási idő mértéke közalkalmazotti jogviszonyában az említett időtartamot elérte. A végkielégítést csak a felmentési idő utolsó napján lehet kifizetni, kiv. Ha költségvetési szervvel új jogviszonyt létesít

53 Végkielégítés Kttv. I. A kormánytisztviselőt végkielégítés illeti meg, ha a)kormányzati szolgálati jogviszonya felmentés vagy b)az államigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. a végkielégítés összegének meghatározásánál a kinevezés és a felmentés közötti időtartamot kell figyelembe venni A végkielégítés összegének a felére jogosult a kormánytisztviselő, ha felmentésére azért került sor, mert a 63. (4) bekezdése szerinti áthelyezéséhez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg, Végkielégítésre nem jogosult a kormánytisztviselő, ha a) a felmentés a gyakornoki idő alatt történt; b) legkésőbb a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül; c) felmentésére nem megfelelő munkavégzés miatt került sor; d) kormányzati szolgálati jogviszonya a jogviszonyváltás szerint alakult át; e) méltatlanság vagy bizalomvesztés címén mentették fel.

54 Végkielégítés Kttv. II. mértéke négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg Ha a kormánytisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít, a) a felmentési időből hátralevő idő tekintetében illetményre nem jogosult, b) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.

55 Csak a Kjt.-ben meghatározott megszüntetési jogcímek Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony azonnali hatályú megszüntetése a munkáltató által Rendkívüli lemondás Felmentés összeférhetetlenség miatt Felmentés, ha a közalkalmazott büntetett előéletűnek minősül Rendkívüli felmentés

56 A közalkalmazott meghatalmazott ügyvédje által megszerkesztett okirat útján is közölheti a jogviszonyának megszüntetésére irányuló döntésé (EBH ) A munkáltatói intézkedéssel szemben biztosított jogorvoslati lehetőség nem zárja ki, hogy a közalkalmazott a munkáltatói intézkedés jogellenességére hivatkozva gyakorolja rendkívüli lemondási jogát anélkül, hogy az adott intézkedéssel szemben jogorvoslatot vett volna igénybe (EBH ) A munkáltató lényeges kötelezettsége a munkával ellátás és a munkavégzés feltételei biztosítása. Ha ennek huzamosabb ideig nem tett eleget, a közalkalmazott jogszerűen élt rendkívüli lemondással (EBH ) A rendkívüli lemondás egyoldalú jognyilatkozat, amely a munkáltató hozzájárulása nélkül megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyt, függetlenül attól, hogy a lemondás esetleg nem felel meg a törvény által előírt feltételeknek (BH )

57 Megalapozatlan az azonnali hatályú felmondás azon indokkal, hogy a munkavállaló keresőképtelensége alatt a munkatársai adóbevallását elkészíti. (Mfv. I /2014/3.) A jogviszony megszüntetéséhez kapcsolódó munkáltatói igazolás nem olyan egyoldalú jognyilatkozat, amelyet indokolni kell és amelyben rögzíteni szükséges az ellene igénybe vehető jogorvoslati határidőt. (Mfv. I /2015/5.)

58 A jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei I. A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése esetén az Mt-ben rögzített jogkövetkezményeket kell alkalmazni. (Mt ). Ha a bíróság megállapítja, hogy a közszolgálati tisztviselő jogviszonyát jogellenesen szüntették meg, az eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatását akkor kérheti, ha a megszüntetés rendeltetésellenes joggyakorlás következménye, illetve felmentési védelembe ütközött, vagy a munkáltató megszegte a felmentési korlátozásokra vonatkozó rendelkezést, választott szakszervezeti tisztségviselő, illetve munkavédelmi képviselő jogviszonya megszüntetése a védelemre vonatkozó szabályba ütközött, a fegyelmi felelősség nem állt fenn, vagy a hivatalvesztés fegyelmi büntetés nem állt arányban az elkövetett fegyelmi vétség súlyával, a jogviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött, a kormánytisztviselő a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését sikerrel támadta meg

59 A jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei II. Mellőzhető a közszolgálati tisztviselő eredeti munkakörbe történő visszahelyezés, ha a közszolgálati tisztviselő továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem várható el. Különösen ilyennek minősül, ha a közszolgálati tisztviselő munkaköre megszűnt, a munkakörét betöltötték, a szervnél létszámcsökkentést hajtanak végre az ítélet jogerőre válásakor, a szervnél nincs üres álláshely

60 1/2016. (I. 29.) AB határozat a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi V. törvény 3. (5) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről, valamint folyamatban lévő ügyekben történő alkalmazásának kizárásáról

61 3/2014.(III.31.) KMK vélemény a munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeinek egyes kérdéseiről 1.) A munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetésének az Mt aiban szabályozott jogkövetkezményei tekintetében, illetve mellett megfelelően alkalmazni kell az Mt.-nek a munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó XIII. fejezetét. 2.) Az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés mértéke korlátozott, ezért ilyen igény érvényesítése esetén az elmaradt jövedelem kárelemeinek vizsgálata előtt a tizenkét havi távolléti díj mint felső összeghatár meghatározása lehet indokolt.

62 3.) Az elmaradt jövedelemnek az Mt (1) és (2) bekezdésében meghatározott elemei tételenként érvényesíthetők az egyes jogcímek és azok összegszerűsége megjelölésével. A munkavállalóra háruló bizonyítási teher keretei között a munkavállaló bizonyítási indítványa alapján a munkáltatót a bíróság kötelezheti a szükséges adatok és a rendelkezésre álló számítások szolgáltatására. 4. a) Az elmaradt jövedelem tételeit a kereset szerinti jogcímenként kell vizsgálni, és az ítélet rendelkező részében jogcímenként és összegszerűen elkülönítve kell feltüntetni. Az elérhető jövedelem egyes jogcímei szerinti tételekből külön-külön kell levonásba helyezni amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna. b) Az elmaradt jövedelem különböző jogcímű tételeinek összegét bruttó összegben, illetve ha az adott jövedelemtétel után a munkavállalót nem terheli személyi jövedelemadó, ennek megfelelően kell számításba venni. Az elmaradt munkabér meghatározásakor pedig annak bruttó összegéből levonásba kell helyezni a munkavállalót a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő járulékok összegét.

63 5. a) Az elmaradt jövedelem felső korlátjaként meghatározott tizenkét havi távolléti díj önálló jogcímű igényként nem érvényesíthető. b) Az elmaradt jövedelem felső mértékének mint összeghatárnak a megtartása az e jogcímen belül a keresetben előterjesztett egyes tételek összegeinek összeadásával vizsgálható. A limit szempontjából az elmaradt jövedelem egyes tételeinek sorrendjét és összegszerűségét a keresetben előterjesztettek szerint lehet figyelembe venni. 6. a) A munkavállaló választhat, hogy az Mt. 82. (1)-(2) bekezdéseiben szabályozott tételes kártérítési igényeket érvényesíti, vagy a kár bizonyítása nélkül a 82. (4) bekezdésében meghatározott, a munkavállaló felmondása esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget, mint a jogellenes megszüntetés kompenzációs átalányát igényli. b) A munkavállaló mind a tételes kártérítési igényén felül, mind a kompenzációs átalány iránti igényén felül jogosult a végkielégítés összegére az Mt. 82. (3) bekezdésében előírt feltételek fennállása mellett