SZKA_104_06. Földön, vízen, levegőben

Átírás

1 SZKA_104_06 Földön, vízen, levegőben

2

3 tanulói Földön, vízen, levegőben 4. évfolyam 21 D1 Táblázat az önálló gyűjtéséhez Amit már tudok Amire kíváncsi vagyok Talaj Víz Levegő

4 22 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák tanulói D2 Interjú Kérdezzétek meg a környezetetekben élő gyerekeket és felnőtteket arról, hogyan vélekednek a környezetük állapotáról. A kérdéseket önállóan is megfogalmazhatjátok, vagy használhatjátok az itt megadott kérdőívet is. 1. Figyel-e a környezet állapotával kapcsolatos híradásokra? Nem. Ritkán. Rendszeresen. Egyéb: Mi a véleménye arról, hogy a környezetszenynyezés ma az emberiség legnagyobb problémája? Az a véleményem, hogy én személyesen semmit sem tehetek a környezetszennyezés csökkentéséért. Az ismerőseim között vannak olyanok, akiknek egészségét veszélyezteti a szennyezett környezet. Nem igaz. Fontos, de nem a legnagyobb. Egyetértek. Egyéb: Egyetértek. Tehetnék, de nem tudom, hogy mit. Igyekszem környezetbarát módon élni. Egyéb: Nincsenek ilyenek. Sok ilyen ismerősöm is van. Nem is hallottam ilyen betegségekről. Egyéb: D3 Szerinted mit jelent? Írjátok le, mit jelentenek a következő kifejezések! Készítsetek magyarázó rajzot is a szöveg mellé! Zivatar Orkán Földcsuszamlás Szellő Árvíz

5 tanulói Földön, vízen, levegőben 4. évfolyam 23 D4 Szómagyarázat A rendelkezésetekre álló könyvek segítségével alkossatok magyarázó szöveget a következő természeti jelenségekhez! A szöveg mellé készíthettek magyarázó rajzot is. Környezetszennyezés Erózió Kőzetaprózódás

6 24 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák tanulói D5 Párosítás Keressétek meg a kifejezésekhez tartozó magyarázatokat! Készítsetek magyarázó ábrákat az egyes címszavakhoz! Erózió Nemzetközi mozgalom, amely a természeti környezet eredeti állapotának megóvását tűzte ki célul. Ma már törvényeket is hoztak a cél érdekében. Környezetvédelem Elsősorban víz vagy szél által okozott talajpusztulás. Lejtős területeken veszélyes, mert lemossa a víz a talajt, és elhordja a szél. Természetes növénytakaró Elsősorban víz vagy szél által okozott talajpusztulás. Lejtős területeken veszélyes, mert lemossa a víz a talajt, és elhordja a szél. Őshonos állatok A Föld egy-egy területén emberi beavatkozás nélkül élő növények együttese. Különböző éghajlati és talajviszonyok között különböző lehet. Biogazdálkodás A Föld egy területén természetes életkörülmények között vadon élő állatok.

7 tanulói Földön, vízen, levegőben 4. évfolyam 25 D6 Anyagvizsgálat A tavaszi eső vagy nyári zápor alkalmával azt láthatjuk, hogy a csapadék egy része beleszivárog a talajba. A talaj a föld legfelső termékeny rétege. Tudjuk, hogy a növények fejlődése szempontjából nem mindegy, hogy mennyi víz jut a felszín alá! A következő kísérletsorozatban vizsgáljuk meg, hogy a különböző talajok hogyan viselkednek a rájuk hulló esővízzel! Készítsétek el a következő kísérleti elrendezést! A kísérletet a következő lépésekben kell elvégezni: Mérjetek ki azonos térfogatú (például 2 dl-t) a talajmintából! A palack nyílását lazán dugaszoljátok el vattával, hogy az anyag ne tudjon belőle kiömleni! Töltsétek a talajmintát az előkészített műanyag palackba, és mérjétek meg ennek a tömegét! A palackot óvatosan ütögessétek az asztalhoz, hogy a talajminta részei szorosan illeszkedjenek! Ez után tegyétek föl a palackot az állványra! Lassan, és a három mintánál lehetőleg egyszerre öntsetek a palackban lévő talajra fél liter vizet! Figyeljétek meg, mi történik! Figyeljetek a folyamat gyorsaságára is! Ha már nem folyik át több víz a talajmintán, mérjétek meg az átfolyt víz térfogatát! Mérjétek meg ismét a palack tömegét!

8 26 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák tanulói Megfigyeléseiteket a következő táblázatban rögzítsétek! A palack tömege a talajmintával 1. minta neve: 2. minta neve: 3. minta neve: A víz átfolyásának ideje Az átfolyt víz menynyisége A palack tömege a vízkísérlet végén Egyéb megfigyelések Szerintetek melyik talaj a legkedvezőbb a növények fejlődése szempontjából? A kísérleti tapasztalatok alapján indokoljátok ezt az állításotokat!

9 tanulói Földön, vízen, levegőben 4. évfolyam 27 D7 Játékok, érdekes jelenségek a levegővel Biztosan megfigyeltétek már, hogyha erős szél fúj, a tárgyak körül áramló levegő néha érdekes hangokat hallat. Próbáljátok meg utánozni a szelet! A körülöttetek lévő anyagokból próbáljatok olyan eszközt készíteni, amit a levegő segítségével meg tudtok szólaltatni! A szelet erős fújással helyettesítsétek! Készítsétek el 3 4 cm széles papírcsíkból a rajzon látható kiskaput! Próbáljátok meg fújással felborítani!

10 28 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák tanulói A képen látható módon tegyetek az asztal szélére hurkapálcát! Hajtsatok ketté egy nagyobb papírlapot, és tegyétek azt a hurkapálcára a rajzon látható módon! Próbáljátok meg szétfújni az egymásra hajló két részét!

11 tanulói Földön, vízen, levegőben 4. évfolyam 29 D8 Cseppecske kalandjai Fejezzétek be a történetet! Ez után az lesz a feladatotok, hogy játsszátok le a többieknek Cseppecske kalandjait! Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyönyörű, áttetsző vízcsepp, akit Cseppecskének hívtak a társai. Cseppecske nagyon szeretett ugrándozni az óceán vizében, soha nem fáradt bele a játékba. Naphosszat kergetőzött fáradhatatlan virgonc társaival. Egy szép napon Cseppecske az óceán legtetejére került. Erősen sütött a Napocska, és Cseppecskét egyszer csak valami a magasba emelte! Utazott egyre feljebb és feljebb. Nem volt egyedül, bár már nem voltak olyan sokan, mint odalenn. Egyre hidegebb lett, és azt is észrevette, hogy már nem emelkednek tovább. Szél támadt, és társaival sodorni kezdte az ismeretlen felé. Amikor lepillantott, a megszokott kék óceán helyett gyönyörű zöld vidéket látott. Ám alig kezdett töprengeni azon, mi lehet az, már egy hatalmas, szürke és barna színekben pompázó akadály állta útjukat. Hiába próbálták meg kikerülni, nem sikerült. Hirtelen éles villanásokat vett észre, melyeket hangos, morgó-dübörgő hang kísért. Még arra sem volt ideje, hogy megijedjen, amikor azon vette észre magát, hogy társaival együtt zuhan lefelé.

12 30 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák tanulói D9 Hangszerkészítés Biztosan megfigyeltétek már, hogyha két üvegpohár összekoccan, szép csengő hangot ad. A poharak hangmagasságát azzal változtathatjuk, hogy beléjük több-kevesebb folyadékot, például vizet töltünk. A poharakba töltött víz mennyiségének változtatásával próbáljátok meg behangolni a poharakat! Az így elkészített hangszeren egy ceruza segítségével játsszatok el egy általatok ismert vagy kitalált dallamot! Vigyázzatok arra, hogy óvatosan ütögessétek a poharakat, mert az üveg törékeny! D10 Növények fejlődése Tegyetek egyforma cserepekbe a gyűjtött talajmintákból! Ültessetek a cserepekbe egyforma növényeket! Az ültetés után állítsátok a cserepeket világos helyre! Öntözzétek a növényeket szükség szerint! A következő napokban figyeljétek meg, hogy hogyan fejlődnek! Megfigyeléseiteket jegyezzétek fel a következő táblázatba! A talajminta tulajdonságai, származási helye A növény jellemzése az ültetéskor 1. talajminta 2. talajminta 3. talajminta 4. talajminta Egy hét múlva Két hét múlva Három hét múlva

13 tanulói Földön, vízen, levegőben 4. évfolyam 31 D11 Homokkép készítése Megfigyelted már milyen vakítóan csillognak a homokszemcsék a napon? Ha figyelmesen körülnézel, azt is észreveheted, hogy a homok színe nem mindig egyforma. Lehet fehéres, sárgás, de más színű is. Gyűjtsetek össze minél több színű homokot, és szárítsátok ki. Tisztára mosott üvegben a különböző színű homokból óvatosan egymásra rétegezve készítsetek egy képet! Ha az üveget színültig töltitek, az üveg lezárása után sem könnyű szétrázni a művet. Adjatok címet az alkotásnak, és mutassátok be a többieknek! D12 a Talaj víztisztító képességének vizsgálata A talaj a felszín legfelső, termékeny része. A növények gyökerei talajba kapaszkodnak, és a talajban lévő anyagok segítségével építik fel szervezetüket. A talajban lévő, vízben oldható anyagok a gyökereken keresztül jutnak el a növény zöld részeihez, ahol aztán átalakulnak, és a növény anyagaivá válnak. Ha esik az eső, a víz egy része lefut a talajról, egy részét a talaj tárolja, egy másik része pedig a mélybe szivárog. A mélybe szivárgó víz a hegységek lábainál forrásként törhet a felszínre. A források vize legtöbbször tiszta, kiránduláson nyugodtan fogyaszthatod. De hogyan lehetséges az, hogy a gyakran szennyezett esővízből fakadó források vize kristálytisztává válik a hegy gyomrában való utazás során? Mi történhet a talaj különböző rétegein áthaladó vízzel? Ennek járunk utána következő kísérletben. A kísérlethez a következő eszközökre és anyagokra lesz szükségetek: Egy üres műanyag palack, talaj, homok, sóder, vattapamacs, állvány az üveg felerősítéséhez. Az összegyűjtött eszközökből és anyagokból állítsátok össze a következő elrendezést:

14 32 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák tanulói A palack eredeti nyílásába lazán tömjetek vattát. Ez átengedi a vizet, de megakadályozza, hogy a homok kifolyjon. Az állványra erősített palackot háromnegyed részéig töltsétek meg a rajzon látható módon! Öntsetek festékes vizet az így elkészített berendezésre! Gyűjtsétek össze a palackon átfolyó vizet! Hasonlítsátok össze azzal, amit ráöntöttetek! Fogalmazzátok meg és írjátok le, hogy mit tapasztaltatok! Egy gyerek, amikor elvégezték az előbbi kísérletet, és azt tapasztalták, hogy az átfolyó víz megtisztult, a következőket mondta: Minek vigyázni a különböző szennyező anyagokra? Ha a víz a talajba viszi azokat, ott úgyis megtisztul! Nektek mi a véleményetek erről az állításról? Beszéljétek meg a csoport tagjaival.