Indikátorok jelentősége a Környezeti hatásvizsgálatban. Szilassi Péter

Átírás

1 Indikátorok jelentősége a Környezeti hatásvizsgálatban Szilassi Péter

2 Indikátorok Az adatokból képzett mutatókat indikátoroknak nevezzük, mert indikálnak, jeleznek egy adott állapotot, tulajdonságot és lehetővé teszik az adat értelmezését és összehasonlítását. Az indikátorok segítségével az adathiány is bizonyos mértékben kezelhetővé válik, Amikor a környezet valamely vizsgálandó eleméről vagy környezeti hatótényezőről nincsenek közvetlen adataink, közvetett úton kell megoldanunk a jellemzést.

3 INDIKÁTOROK A nem számszerűsíthető indikátorok létezése vagy nem felmerülése illetve számossága az értékelhető (pl. a bűz erőssége, tájképre gyakorolt hatás stb.). A számszerűsíthető indikátorok esetében az indikátorok mérhetőek, azonban a mérőszámokhoz különböző mértékegységek tartoznak. Ebben az esetben a rangsorolási módszerek adhatnak segítséget.

4 A számszerűsíthető indikátorok esetében kidolgozható rendszer tetszőleges időszakok környezeti teljesítményéhez konkrét mérőszám rendelhető; több időszak környezeti teljesítménye ezen mérőszámok alapján összehasonlítható; tervezett termék összetételek környezeti teljesítményre gyakorolt hatása számítható; tervezett fejlesztések környezeti teljesítményre gyakorolt hatása számítható, és összehasonlítható.

5 Az indikátorok, aszerint, hogy mi módon képezzük őket A közvetlen indikátorok a rendelkezésre álló adatokból képzett egyszerű mutatók, pl. az ariditási index, a népesség vándorlási különbözete, a területhasználat százalékaránya. A közvetett indikátorok valamely jellemző adottság révén adnak információt egy terület vagy környezeti elem állapotáról, pl. a bioindikátorok, az egyes növényfajok (ecetfa, kanadai aranyvessző) terjedése, valamely vízfolyásban bizonyos halfajok jelenléte vagy eltűnése. Az aggregált indikátorok az értékelés szempontjából releváns részindikátorokból képezhetők, Pl: az élőhely természetességi foka, amely több tényező függvénye, továbbá az ökológiai lálábnyom

6 Az indikátor által adott információ jellege alapján A terhelést, kiváltó okokat mutató indikátorok, az emberi tevékenység jellemzői pl.: a gazdaság ágazatairól és a termelékenység volumenéről tájékoztató mutatók, a felhasznált energiamennyiség és féleség, az idegenforgalom, a mozgósítás mutatói stb. A válaszindikátorok azt mutatják meg, hogy némely környezetállapotra vagy változást okozó hatásokra hogyan reagálnak az emberek. pl.: milyen intézkedések születnek a kibocsátás, a környezetterhelések minimalizálására, vagy egy-egy környezetkárosodás milyen folyamatokat indít el.

7 Az indikátor által adott információ jellege alapján A környezetterhelő hatás erősségét a stresszorokat bemutató indikátorok, pl.: a kibocsátásokat és azok változását mutató információk, a keletkezett hulladékok mennyiségében és összetételében stb. A környezetállapotot ás állapotváltozást jelző indikátorok, pl.: veszélyben lévő növény és állatfajok populációjának a változása, bizonyos csökkenést jelző fajok elterjedése, egyes szennyezésre érzékeny fajok eltűnése, az erdők egészségi állapotának mutatói, felszínborítási arányok és azok átalakulása, a természetközeli élőhelyek arányának változása stb.

8 Az indikátor által adott információ jellege alapján A teljesítményindikátorok jelzik, hogy egyes intézkedések mennyire eredményesek, tehát a válaszok hatásfokát hivatottak feltárni. A fenntarthatósági indikátorok

9 Az indikátorok jelentősége: Viszonylag kevés statisztikai adatból, megfigyelés alapján képesek megragadni a környezetállapotot, így kiküszöbölhető az idő és költésigényes vizsgálatok alkalmazása. Különböző területegységek - települések, régiók és országok - közötti összehasonlítást tesznek lehetővé és megítélhető egy konkrét térség állapota a globális környezettel összevetve. Időbeli trendek levezetése válik lehetővé az egymásra következő állapotindiká torok összehasonlításával. Tervek, konkrét intézkedések, például környezeti programok és megvalósításuk sikerének mérésére alkalmasak és más társadalmi, gazdasági vagy környezeti ál lapotváltozás kölcsönhatásának nyomon követését szolgálják.

10 KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY (KHT): A KHV folyamán készülő szakmai dokumentumok, amelyek a döntéshez szükséges információkat tartalmazzák. Feltárja egy tervezett létesítménynek az érintett környezet fizikai-kémiai, ökológiai, esztétikai, társadalmi stb. tényezőire gyakorolt közvetlen és közvetett hatásait, ezek kölcsönhatásait, a rövid és a hosszú távú hatásokat, annak érdekében, hogy a várható környezeti hatások a megfelelő alternatívák kiválasztásával valamely cél érdekében optimalizálhatok legyenek.

11 A KHT tartalmi követelményei 1. Az előzmények összefoglalása a felügyelőség és a szakhatóságok állásfoglalásai, a nyilvánosság észrevételei az előzetes vizsgálatban; KHT kidolgozásának menete; Változatok és azok kiválasztásának indoklása; azok környezeti hatásai

12 A KHT tartalmi követelményei 2. A tervezett tevékenység számba vett változata(i)nak részletes leírása az előzetes vizsgálati dokumentáció szerinti alapadatok, esetleges változások az egyes hatótényezők részletezése a hatótényező jellege, nagysága, időbeli változása, térbeli kiterjedése, a tevékenység mely szakaszába, milyen környezeti elemet érintve jelenik meg; Haváriák (az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek, meghibásodások lehetőségei, az ebből származó hatótényezők)

13 A KHT tartalmi követelményei 3. A hatásfolyamatok és a hatásterületek leírása Hatásfolyamatok elemzése önmagukban és rendszerként, közvetett folyamatok A hatásterületek kiterjedésének meghatározása, térképes

14 4/1. A várható környezeti hatások becslése és értékelése a bekövetkező környezeti állapotváltozások jellemzése az érintett környezeti elemek és rendszerek szerint a hatás hozzáadódhat-e más tevékenységek hatásaihoz, az érintett környezeti elem vagy rendszer védettsége, környezet-, természet- vagy tájvédelmi funkcióinak megváltozása, a településkarakter (településkép, településszerkezet) megváltozása, tájkép, tájhasználat, tájszerkezet megváltozása, a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti és épített környezet értékeinek ritkasága, pótolhatósága, atermészeti erőforrások pótolhatósága, a környezetkárosodás elkerülésének, mérséklésének lehetőségei;

15 A KHT tartalmi követelményei 4./ A várható környezeti hatások becslése és értékelése (Pl. ha a környezetállapot változása a lakosság egészségi állapotának kedvezőtlen megváltozását okozhatja.)

16 A KHT tartalmi követelményei 6. Környezetvédelmi intézkedések a lehetséges igénybevettséget, szennyezettséget és károsítást megelőző, csökkentő, kompenzáló, illetve elhárító intézkedések meghatározása; a környezetet érő hatások mérésének, elemzésének módja a tevékenység folytatása során; az utóellenőrzés módja a tevékenység felhagyását követően.

17 A KHT tartalmi követelményei 7. Egyéb adatok Felhasznált források, korlátok, bizonytalanságok a felhasznált tanulmányok listája, a tanulmányokhoz való hozzáférés módja; Üzleti, szolgálati v állami titok; szellemi alkotás védelméhez fűződő jogok.

18 A KHT tartalmi követelményei 8. Közérthető összefoglaló a tevékenység lényegének ismertetése; a hatásfolyamatok és a hatásterületek bemutatása; a környezeti hatások becslése, értékelése; a környezeti állapotváltozások által érintett emberek egészségi állapotában, életminőségében és életmódjában várható változások; a környezet és az emberi egészség védelmére foganatosítandó intézkedések.

19 KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATI MÓDSZER ALAPLOGIKÁJA: 1. Hatótényezők meghatározása 2. A hatásfolyamatok feltérképezése 3. Hatásterület előzetes lehatárolása 4. Környezetállapot leírása a potenciális hatásviselők érzékenységének megállapításával 5. A hatásfolyamatok és az állapotváltozások becslése 6. Az állapotváltozások értékelése

20

21 A hatótényezők meghatározása A tevékenységet olyan önálló részekre (pl. technológiai lépésekre) kell bontani, amelyek hatótényezőként megjelenhetnek: Telepítési hely, Kapacitás anyag, és energiaigény, anyag energiaforgalom Üzemmenet, technológiai folyamatok Esetleges időbeli változások

22 Hatások értékelése Ad-hoc módszerek ellenőrző jegyzékek, mátrixok, átfedések módszere (a területfelhasználási térképek szuperpozíciója), hálózatok, rendszerdiagramok, kvantitatív vagy index módszerek, modellek.

23

24 Hatásfolyamat ábra

25 Hatásfolyamat ábra

26 Eseményfa Hibafa Havária elemzés

27 ÁLTALÁNOS ELVEK A HATÁSTERÜLET MEGHATÁROZÁSÁHOZ: Lényeges, hogy mindig az egyszerűbb tényezők felől haladjunk a bonyolultabbak felé Ezek után térhetünk át a biotikus elemekre, majd a környezeti rendszerekre. Végül az elemek és rendszerek hatásterületeinek összegzéséből határolható le a vizsgálandó teljes terület.

28 Térképfedvények Főleg a környezeti hatások nagyságának és térbeli kiterjedésének a bemutatásához használják. Környezeti tényezőnként készítik (talaj, víz, levegő, zaj, élővilág stb.). A térképfedvények átlapoltatásával (egymásra helyezésével) a projekt teljes hatásterülete megállapítható.

29 Hatásterület lehatárolása: Mindig inkább becsüljük túl a figyelembe veendő területet! Általában a levegőben terjednek legmesszebb a kibocsátások, így a teljes hatásterület kialakulásánál a levegős hatásterület többnyire meghatározó.

30 Annak, hogy valamely területet hatásterületnek tekintsünk, az a szükséges feltétele, hogy az állapotváltozás akár negatív akár pozitív irányban elérje az értékelhetőségi szintet.

31 LEVEGŐ a meteorológiai viszonyok, szélirány és a szélsebesség (ennek következtében a levegő hatásterület gyakorisági eloszlásként kezelhet); a kibocsátott légszennyezőanyagok mennyisége és minősége az aktuális légszennyező anyagok terjedési lehetősége, azaz a vizsgált terület geomorfológiai adottságai, beépítettsége és borítottsága, inverzióra való hajlama; az új beruházás nélkül fennálló levegőminőségi helyzet; a vizsgált terület érzékenysége, (felhasználási státusa üdülő- vagy gyógyászati célokat szolgáló terület); a kapcsolódó infrastruktúra, elsősorban a gerjesztett közlekedési forgalom kibocsátásai.

32 FELSZÍNI VIZEK az érintett felszíni víz vízkészletének nagysága, a készlet időbeli változása; a kibocsátott szennyezőanyagok mennyisége és minősége (utóbbinál a szennyezőanyag terjedési adottságai, kémiai átalakulási lehetősége és ennek folyamata); az aktuális szennyezőanyagok terjedési lehetősége, azaz a vizsgált felszíni víz vízhozama, meder- és partalakulata, a vízi és vízparti életközösségek léte, típusa, szűrőképessége; az új beruházás nélkül fennálló vízminőségi helyzet, a vizsgált felszíni víz öntisztító képessége; lefolyási viszonyok; vízkivételek nagysága és a használtvíz további sorsa; a vizsgált felszíni víz érzékenysége, védettségi vagy felhasználási státusa (például ivóvíz, gyógyvíz, ipari, vagy mezőgazdasági felhasználás

33 FELSZÍN ALATTI VIZEK - az adott terület földtani, vízföldtani viszonyai, sajátosságai (fedőrétegek vízzárósága,vastagsága, horizontális kiterjedése, a felszín alatti vizek áramlási viszonyai, főleg annak iránya, a térségben kialakult depressziós viszonyok); - felszín alatti vizeket tartó geológiai rétegek tulajdonságai (a rétegek elhelyezkedése, dőlése stb.); - a készletek felett elhelyezkedő talajok adottságai (elsősorban a szűrő- és szennyvízvisszatartó képessége.

34 FÖLD (TALAJOK) a kibocsátott talajszennyező-anyagok mennyisége és minősége az aktuális szennyező anyagok terjedési lehetősége, felszín alatti kőzetek minősége, elsősorban szennyezőanyag megkötő illetve áteresztő képessége; az altalaj és az alapkőzet litológiai és mechanikai viszonyai; az új beruházás nélkül fennálló talajminőségi helyzet, talajszerkezet, erózióra, deflációra való hajlam; a vizsgált felszín szennyezésre való érzékenysége, a vizsgált terület felhasználási státusa (beépített terület, mezőgazdasági vagy erődgazdasági terület).

35 ÉLŐVILÁG Általában hatásviselő, nem közvetítő.. Dózishatás kapcsolatokat nem ismerjük Nem ismertek a küszöbértékek Tápláléklánc miatt dominó-elv az egyes környezeti elemek által kirajzolt hatásterület élőlvilággal fedett részei, az ezekhez kapcsolódó további érzékeny területek, az érzékeny területek típusa, védettségi viszonyai, az egyes hatótényezőkre való érzékenysége.

36 EMBER Azok a területek, melyeket az ember felkeres (a tartózkodási idő nagyon fontos!!!) Zaj szempontjából a funkció is fontos (pihenés, lakónegyed stb.)

37 MŰVI ELEMEK Kb. mint az embernél, de a forgalmas utaknál a rezgés is hatással van a művi elemekre!

38

39 Hatásterület

40 KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ÉRTÉKELÉSE A HATÁSTERÜLETEN BELÜL I. ÉRZÉKENYSÉGEK Levegő: a légköri inverzió kialakulására és tartósabb megmaradására való adottságok akár kisléptékben (völgy), akár nagyléptékben (anticiklonok gyakori és tartós jelenléte) Víz: felszíni vízfolyás mérete, vízhozama, sebessége; a természetes partalakulatok megléte vagy hiánya; felszín alatti vízkészlet helye, a vízbázis feletti rétegek tulajdonságai Föld: kötöttség, talajvíztartalom, természetes eredet nehézfém tartalom, savanyodási hajlam, dinamikus talajvízmozgás, kilúgozódási hajlam, a terület lejtőszöge, erózió érzékenység Élővilág: izoláltság (kis kiterjedés, kis létszámú populáció), alacsony tűrőképesség,társulások típusa, fokozottan védett (vöröskönyves fajok aránya) Művi elem: az építmény anyaga, kora, elhelyezkedése (kitettsége), a kivitelezés technológiája és minősége Ember: egyedi vagy csoportos reakciókészség (allergia- vagy pánikhajlam), korösszetétel

41

42

43

44 II. ÁLLAPOTVÁLTOZÁSOK BECSLÉSE: -A kontroll környezet adott állapotjellemzőjétől való eltérés mértéke. - A meglévő határérték, vagy más elfogadott normarendszer valamilyen határpontjának a meghaladása. - A hatás térbelisége. -- A hatás időbelisége. - A folyamatok visszafordíthatósága.. - A káros/kedvezőtlen hatásfolyamatok kialakulásának megakadályozási, csökkentési lehetősége. - Az értékek ritkasága, illetve pótolhatósága

45 Összefoglaló minősítés Magyarázat megszüntető károsító terhelő elviselhető környezeti elem v rendszer valamilyen összetevője v önnálló része megszűnik létezni, vagy megszűnik azon tulajdonság amely alapján besoroltuk határérték meghaladás, rosszabb minőségi osztályba sorolás és a változás visszafordítása csak emberi beavatkozás során lehetséges határérték túllépés, de nem okoz visszafordíthatatlan változást vagy korláttúllépés, de nem okoz olyan változást amely beavatkozást igényel kimutathatóak változások, de nem befolyásolják az adott vizsgálati egység tulajdonságait semleges javító értékteremtő Az a hatás tartozik ide, amely léte igazolható, de semmilyen kimutatható változást nem okoz, az élő szervezetnél nem értelmezhető olyan hatás, amely a környezeti elem v rendszer tulajdonságait javítjákm a meglévő értékek növekednek új környezeti elem v rendszer jelenik meg a területen, amely értékes, vagy a meglévőek tulajdonságai változnak meg és értékesek lesznek

46

47 Összefoglaló értékelés Hatások Értékelés Minősítés Levegő 1. Mikroklíma változás Az ártéri gazdálkodás irányába történő elmozdulás, a folyamatosan növényzettel borított terület növekedése, a mikroklíma szempontjából kedvezőbb helyzetet jelent a mostaninál. 2. Ideiglenes levegőminőség romlás a munkaterületek és a szállítási útvonalak környezetében A határérték feletti porszennyezés megelőzésére a száraz időszakban a szélsebesség és szélirány függvényében nedvesíteni kell a munkaterületet a porképződés megakadályozására. Erre fokozott figyelmet kell fordítani Vezseny mellett végzett szállítási és lerakási munkáknál. A további hatások a rövid időtartam miatt nem jelentősek, elviselhetők. a) Javító b) Alacsony intenzitás c) Folyamatos a) Terhelő ill. elviselhető b) Közepes intenzitás c) Rövid