A vajdasági magyarok és a magyar nyelvközösség Pomozi Péter

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A vajdasági magyarok és a magyar nyelvközösség Pomozi Péter"

Átírás

1 A vajdasági magyarok és a magyar nyelvközösség Pomozi Péter A kisebbségi lét gondjaiba olykor túlontúl is elmerülve hajlamosak vagyunk feledni, hogy Trianon óta tartó minden fogyatkozásunk, szétszórattatásuk ellenére is még mindig az egyik legnagyobb közép-európai nyelvet beszéljük. Szűkebb szülőföldünkön, a Kárpát-medencében mindmáig a legnagyobbat. Talán megbocsátható, ha a Délvidékhez személyesen nem, de a kárpát-medencei kisebbségi léthez mégis ezer családi szállal kötődő nyelvész kísérli meg Kárpát-medencei magyarként, sajátos szempontból összegezni, mit jelent kisebbséginek lenni a Délvidéken, s ezen belül is elsősorban a mai Vajdaságban. Sőt nem is annyira összegezni, hanem további nyelvstratégiai szempontokat felsorakoztatva amellett érvelni, hogy nem kell törvényszerűen a hétfejű sárkány gyomrában végeznünk. Érvelni, méghozzá felesleges kincstári optimizmus, struccpolitika, de egyben öngyengítő és marcangoló hungaropesszimizmus nélkül. A októberi Szarvas Gábor Nyelvművelő napok témája, Nyelv és közösség, kiváló alkalmat kínált erre a kívülállóknak is, hiszen Trianon évszázados kollektív traumája és a modern társadalmak mindennemű fogyasztói agymosása ellenére is még mindig anyanyelvünk, a magyar nyelv az, amely az egyedüli hiteles és valódi virtuális közösséget teremti meg magyar és magyar között. Lassan száz éve keressük az elveszett választ arra, mi a magyar, s mindmáig egyetlen egyértelmű kapcsot találunk egy klézsei, egy lévai, egy budapesti, egy adai s egy felsőőri magyar nyelvet használó ember között: a nyelvközösség kapcsát. 1. Megjegyzések a Vajdasági magyarság demográfiai viszonyairól A vajdasági magyaroknak kisebbségben különösen mostoha sors jutott osztályrészül, az első világháború végétől egészen a közelmúltig, jóllehet 1920-ban sem voltak kisebbség a szó valódi értelmében. Még szembetűnőbb ez, ha a terület népességtörténeti múltját tekintjük. A déli nyelvjárásterület a török hódoltság kora előtt a magyar nyelvi-kulturális area centrális tereinek egyike volt, a ma Vajdaságnak nevezett terület a korai magyar államban a szent istváni egyházmegyerendszer központi részei közé tartozott, egészen a Duna Tisza összefolyásáig, sőt a Duna mentén délkeletnek még azon túl is. A kalocsai püspökséget ben, a bácsit püspökség 1030 körül alapították. A kitüntetett királyi figyelemben nyilván az is szerepet játszott, hogy Szávaszentdemeteren és Nándorfehérváron már a X. században görög püspökségek működtek. Az alább közölt párhuzamos térkép 1495-ös felén a Duna-Tisza torkolatáig és a Szerémség teljes területén is tömbmagyarságot látunk. Első nagy bibliafordítóink, Tamás és Bálint is a Szerémségből származtak, s a bibliai könyveket saját szerémségi (déli) nyelvjárásukban 1 fordították. A Vajdaság területének etnikai viszonyait a török háborúk és a hódoltság rajzolták át gyökeresen: a korábban sűrűn lakott, túlnyomóan síkvidéki, nehezen védhető területek elnéptelenedtek. Az elmenekült és/vagy kihalt őslakosság helyére az oszmán birodalom visszaszorulásával délről szláv népesség húzódott, északról pedig több hullámban tudatos, Habsburgok irányította betelepítés zajlott, a telepesek jelentős része nem magyarajkú volt. Így kerültek felvidéki tót telepesek nemcsak az Alföldre, de egészen Dél-Bácskáig és Dél-Bánátig is. (Gróf Teleki Pál 1910-es, vörös térképként ismert néprajzi térképén Petrőce és Torontálvásárhely környékén is látunk XVII-XVIII. 1 Kálmán Béla 1966-os nyelvjárási felosztásának déli terminusát érzem kultúrtörténeti és nyelvföldrajzi szempontból legtalálóbbnak, ezért ezt használom. Más terminológiai közelítésekhez lásd Horger korábbi és Juhász későbbi felosztását, (Kiss 2001: 2. és 5. melléklet).

2 századi eredetű szlovák szórványokat.) A XVII. századi telepítések során északról jelentősebb számban kerültek ide palócok is, a Tisza mentén egészen Adáig, jelentős dél-alföldi nyelvjárásszigetet hozva létre (Szabó 1990: , Pajusalu et al. 2012: ). Összességében azonban a török pusztítás, majd az azt követő szervezett népmozgások eredményeként eredetileg tömbmagyar területek helyén vegyes nyelvterületek, magyar-szlávnémet etnikai mozaik jött létre. Még ezzel együtt is kisebbségben maradt a szerb népesség, olyannyira, hogy a trianoni elcsatolás pillanatában a Vajdaság népességének még mindig csak 30 %-át tették ki (vö. Hódi S. 2001: 43 44). 1. térkép Magyarok lakta területek a Kárpát-medencében 1495-ben és 2001-ben, utóbbi esetben a trianoni határok feltüntetésével. Forrás: MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Népszabadság Ha az 1495-ös állapotot a párhuzamos térképen összevetjük a 2001-es viszonyokat mutató változattal, akkor a Trianonnál elcsatolt területek közül Bácskában és Bánátban látjuk a magyar nyelvterület egyik legdrasztikusabb mértékű széttöredezését (szórványosodását). Ugyanakkor a huszadik századi népességstatisztikák jelentősen árnyalják a magyar kisebbségi képet, ezt tekintve a vajdasági magyarság számbeli apadása pl. a felvidéki magyarságéval összevetve már nem nevezhető kirívónak, azaz még a szélsőségesen ellenséges körülmények között is megőrizte viszonylagos vitalitását. Más kérdés, hogy akár a Felvidék, akár a Vajdaság statisztikai számsorait vetítenénk egy diagrammra, azonnal láthatóvá válna, hogy a jelenlegi tendenciák folytatódása esetén az adott kisebbségek bő fél évszázadon belül gyakorlatilag eltűnnek. Ehhez sajnos hozzá kell még tenni azt is, hogy amikor egy adott kisebbség fogyása statisztikailag és szociokulturálisan elér egy kritikus alsó pontot, onnan kezdve a fogyás akár exponenciálisan gyorsulhat. Ha a (nyelv)közösségi terek megszűnnek,

3 ördögi kör kezdődik, ahol a népességfogyás, ill. a csökkenő érvényesülési lehetőségek negatív folyamatai kölcsönösen gyorsítják egymást. Ha a 2001 és 2011 közötti vajdasági adatokat vetjük össze, akkor kedvező nyelvstratégiai fordulat hiányában, egyenletes tempójú csökkenés mellett 64 és fél év múlva érné el a grafikon eső vonala a nullát, magyarán 2075 után ez esetben egyetlen magyar sem maradna a Vajdaságban, vagy legfeljebb a legidősebb korcsoportok néhány túlélő tagja. Ennyire baljós grafikon helyett nézzük azonban a puszta számsorokat, hiszen kedvező fordulat a vajdasági magyarságnál akár szociokulturálisan és demográfiailag sérülékenyebb népcsoport esetében sem elképzelhetetlen. Ennek természetesen igen összetett feltételrendszere van, erről alább kivonatosan szó lesz. Népszámlálás éve Magyarok száma Magyarok számaránya Felvidék Vajdaság Felvidék Vajdaság Felvidék Vajdaság ,2 % 28,8 % ,7 % 24,1 % ,6 % 22,3 % ,5 % 28,4 % ,3 % 26,0 % ,4 % 23,8 % ,2 % 21,7 % ,2 % 18,9 % ,8 % n.a ,7 % 14,3 % ,5 % 13,0 % 1. táblázat A felvidéki és a vajdasági magyarság lélekszámának alakulása 1910 és 2011 között, az utódállamok hivatalos népszámlálási adatai alapján. A félkövérrel szedett adatok növekedést jeleznek a megelőző népszámlálás adataihoz képest (vö. Kocsis Kocsisné 1991: 22, 66) Az 1910 és 1921 közötti ollót sok tényező magyarázza: először is az utódállamok területén a kisebbségek megfélemlítettsége, amit egyértelműen igazolnak az 1941-es adatok. Azaz szó sem volt a két világháború között olyan meredek népességfogyásról (asszimilációs és migrációs veszteségről) majd pedig olyan robbanásszerű népességnövekedésről, amit a puszta adatok mutatnak. A nemzetiség meghatározásába, ha nagyon finoman szeretnénk fogalmazni, presztízsszempontok is belejátszottak, ha pedig nyersebben, akkor főleg a megfélemlítés légköre, a terror. Tényleges presztízsszempontok inkább a nem (csak) magyar anyanyelvű, magukat magyaroknak vallók eltűnésében játszottak szerepet. A településszerkezeti sajátosságok miatt (több, magyar-német-szász kulturális gyökerű nagyváros) ez a Felvidéken a lakosság jelentősebb százalékát érintette. Ezért is nyílik jobban az olló 1921-ben a Felvidéken, mint a Vajdaságban. Az első generációs közösségek azonban minden jogvesztés ellenére megtartották magyar nyelvközösség-tudatukat, ez is tükröződik az 1941-es adatsorban. A második világháború végén és az azt követően lezajlott magyarellenes terrort még mindig képes volt kiheverni az immár valóban kisebbségbe került felvidéki és délvidéki magyarság, mert még a második trianoni generációban is erős nyelvközösség-tudat munkált. Az 1950 és 1970 közötti szerény mértékű növekedés (gyakorlatilag stagnálás) mellett azonban már ott áll a számarány meredek csökkenése, ami a Vajdaságba történő folyamatos, masszív betelepítések beszédes tanúja. S ha ezek az azóta is tartó negatív folyamatok, ill. a legutóbbi délvidéki háború migrációs veszteségei nem lettek volna elegek, a kettős állampolgárság diszfunkciójaként a romló szerbiai gazdasági helyzetben napjainkban még inkább felerősödik

4 a migrációs veszteség. Ez kétszeresen sújtja a közösséget, mivel a frissen szerzett EU-s útlevél birtokában elsősorban a fiatalok hagyják el ősi szülőföldjüket. Ha valami pozitívat kiemelhetünk a rengeteg bajban, az talán az, hogy a személyes kiállással, példamutatással végzett, több évtizedes nyelvvédő-nyelvtervező tevékenységgel, melyet a szó legnemesebb értelmében nevezhetünk nyelvstratégiainak is, a temérdek gond közepette is lehetséges a kedvezőtlen folyamatok lassítása, vagy akár megállítása. Elég futó pillantás a térképre, Ada és Zenta környéke az a mikrorégió a teljes vajdasági magyar nyelvterületen belül, melyet legkevésbé sújt a szórványosodás, mely a leginkább megmaradt tömbmagyar jellegűnek. A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület sok évtizedes tevékenységének ezek a demográfiailag is látható nyomai még sürgetőbbé teszik a kérdést, létezhet-e olyan nyelvstratégia, mely kitörési pontokat kínál még a legkedvezőtlenebb asszimilációs és népesedési folyamatok között is? 2. A közösség ereje: a nyelvközösséget építeni és rombolni képes erők A továbbiakban futó, és néhány szempont alapján teljességre nem törekvő áttekintést kívánok nyújtani arról, mi mindentől függhet egy nyelvközösség szociokulturális aktivitása. Néhány megjegyzést fűzök mindehhez egy hatékony központi nyelvstratégia lehetséges feladatairól, ill. zárásként a nyelvstratégia lényegéről is szólok, természetesen az én olvasatomban. Az alábbiakat veszem sorra: 1. A nyelvközösség helyzete a nyelvterületen: szórvány- és tömbmagyarság; 2. Településszerkezet (vidék-város-főváros+agglomeráció); 3. Nyelvi központok és peremterületek (centrum/periféria-probléma); 4. Helyi kommunikációs háló(k) minősége; 5. Nyelvtudatosság, ezen belül az egyéni és a közösségi nyelvi tudat szempontjai; 6. Nyelvtervezés, nyelvi jog, nyelvstratégia. A veszélyeztetett nyelvek és nyelvváltozatok vitalitásának fokáról és a lehetséges revitalizációs módszerekről, nyelvközösség-építő és romboló tényezőkről rengeteg leírás született az utóbbi negyedszázad szocio- és ökolingvisztikai irodalmában. Magyarul ezek bő és megbízható áttekintését adja Gál Noémi munkája (Gál 2010) Szórvány- és tömbmagyarság eltérő helyzetek Többnyire erősen eltérő nyelvi és demográfiai helyzet jellemez egy tömbben élő és egy szórvány kisebbségi közösséget. Nem mindegy, mennyire multikulturális a közeg, mely körülveszi, mint ahogy szélsőségesen eltérőek lehetnek a kisebbségekkel szemben megnyilvánuló külső attitűdök is. Fontos még, hogy a tömbök általában jobb belső és külső helyzete nem altathatja el az éberséget: nincs az a kisebbségi tömbmagyar terület, melyet ne fenyegethetne a szociokulturális és/vagy gazdasági és nyelvi-jogi helyzet kedvezőtlenebbre fordulása esetén a szórványosodás veszélye. 2 Ez a bizonytalanság részint a trianoni 2 Édesapám szülőfaluja, a történeti Hont megyében található, Árpád-kori alapítású Ipolypásztó tömbmagyar település volt fennállásának bő kilencszáz esztendeje alatt. Lakossága tömbmagyar jellegét nem tudta teljesen megtörni még az 1946-os kitelepítési hullám sem. A Bős Nagymarosi megalomániás vízimerőmű terv azonban megroppantotta a már a hetvenes évektől elöregedésnek induló falut: az Ipoly természetes medrének betemetése a természetromboláson túl a falu gazdasági alapjainak megrendülésével járt. Mára alig maradt ép ház, s nem maradt magyar gyermek a korábban hat-hétszáz lelket is számláló, jómódú faluban.

5 utódállamok önigazoló jellegű kisebbségellenességéből fakad, mégsincs szó különleges magyar átokról : a diszkrimináció, a kisebbségekkel szembeni negatív attitűdök Európaszerte általánosabbak, mint a pozitív példák, nyugaton épp úgy mint keleten Településszerkezet Nincs hagyományos vagy bevált recept a kisebbségi identitást leginkább garantáló településszerkezetre, mint ahogy az ehhez kötődő szociológiai klisék sem mindenhatóak. Az adott nyelvi közösség azon településformák fenntartásában érdekelt, amelyekben nyelvi és kulturális identitását a legsikeresebben fenntarthatja és fejlesztheti. (Megfelelő gazdasági és kulturális erőterek megtartása, célzott gazdaság- és intézményfejlesztés.) Az ennek alapját jelentő optimális településszerkezet az eltérő szociokulturális és történeti kontextus miatt különböző lehet. Általánosságban persze igaz, hogy falu város ellentétében a falu hagyományőrzőbb, a város pedig újítóbb, különösen igaz ez a rurális gyökerű társadalmakra. A nagyobb városokban gyakoribbak a múló nyelvi divatjelenségek, a nyelvi sznobizmus. A városban, bár lehetnek új szervezeti formái a kisebbségi létnek és érdekérvényesítésnek, mégis törvényszerű a kisebbség szóródása, további szórványosodása, hisz számaránya a többségi város lélekszámával többnyire fordítottan arányos. A kisebb településeken kialakult, jól működő kommunikációs hálók a városban széttöredeznek, beszűkülnek a kisebbségi nyelv használati szférái, a kisebbségi lét további individualizálódást, fokozott magányélményt jelenthet. Összességében tehát a városba irányuló migráció az asszimiláció előszobája, a nagyváros pedig a nyelvi asszimiláció leggyakoribb színtere. A vajdasági magyar közösség településszerkezettől függő szóródását és számarányát az újabb etnikai térképek kördiagrammos változatai jól áttekinthetően mutatják (vö. Kocsis Tátrai 2012). A vajdasági magyarság viszonylag jól meg tudott maradni hagyományos településszerkezeti keretei között, beleértve a Vajdaság néhány relatíve kis lélekszámú városát (Zenta, Magyarkanizsa, Bácstopolya is), a nagyvárosok közül azonban egyedül Szabadkán tudta megőrizni közösségi erejét Nyelvi központok és peremterületek A klasszikus nyelvföldrajzi felfogás szerint a központok nyelvileg innovatívak, a nyelvi újítások általában a kulturális centrumból indulnak ki, a peremterületek ill. szigetszerű területek, nyelvjárásszigetek pedig hagyományosan konzervatívak. A kisebbségi nyelv szempontjából azonban ez a képlet bonyolultabb lehet. Ha például egy peremterületi kisebbségi nyelvközösség többnyelvűsége nem a fokozatos kódváltás, azaz nyelvfeladás és nyelvcsere irányába, hanem a hozzáadó jellegű két- vagy többnyelvűség felé mozdul, akkor ez a peremterületi nyelvközösség is innovatívvá válhat, és az egész kisebbségi nyelvterület szempontjából centrális perifériává, vagy ha jobban tetszik, periferiális centrummá válhat. A dialektológiai kutatásokban Pajusalu vezette be a centrális periféria fogalmát (Pajusalu 1997), és ez a megfelelő szociokulturális tényezők figyelembe vételével a szociolingvisztikában is alkalmazható. A centrális periféria jelentősége a kisebbség szempontjából az, hogy míg a nyelvterület nagyvárosaiban többnyire asszimilációra van ítélve, addig a számára szociolkulturálisan megfelelőbb és presztízzsel rendelkező településszerkezeti formákból

6 közvetíthet nyelvi újításokat az egész kisebbségi nyelvközösségnek, ezzel is hozzájárulva a nyelvi vitalitás őrzéséhez. A mai, tipikusan mezőgazdasági településszerkezetű Vajdaságban talán nem is könnyű megmondani, hol ér véget a centrum és hol kezdődik a periféria, és hogy Újvidék és Szabadka között pl. Ada és környékének nyelvi szerepe valóban a centrummá emelkedő periféria szerepe-e? 2.4. A helyi kommunikációs háló(k) A kisebbségi nyelvhasználat gyakorisága és minősége szempontjából kiemelt jelentőségű, milyen egyéni és közösségi kommunikációs hálók léteznek, mert ezek részben pótolni képesek a nyelvhasználati szférák beszűkülésével keletkező kommunikációs űrt, amely egyébként veszélyeztetné a nyelvmegtartást és nyelvfejlesztést. Egy-egy beszélő nagyon sok különböző háló tagja lehet. Léteznek családi-rokoni-baráti, óvodai, iskolai, munkahelyi, sőt szakrális hálók. 3 De nemcsak a közvetlen családi és baráti, valamint munkahelyi kapcsolatok során alakulnak ki ilyen, sokszor bonyolult kapcsolatrendszerek, hanem pl. szabadidős tevékenységek (sportegyesületi, tanfolyami stb.) során is. Minél több ilyen háló aktív tagja egy nyelvhasználó, annál több nyelvközösségi kisközösségbe tartozik. Ezáltal újabb nyelvhasználati szférák nyílhatnak meg előtte, még ha egyébként a kisebbségi nyelv használati köre viszonylag korlátozott lenne is. Ráadásul a kommunikációs háló önszerveződő, nem kell hozzá törvényi keret, hatósági jóváhagyás, viszont az aktív tagok leleményességével erősíthető és bővíthető. A háló annál erősebb, minél több aktív tagja van, tehát a hozzá tartozók számán túl a kapcsolatok intenzitása is fontos. A csak virtuális hálók nem minden esetben jelentenek tényleges kapcsolatot a hálótagokkal, sokszor csak pszeudoközösségeket hoznak létre, a valódi összetartozás és felelősségvállalás tudata nélkül. Ezenkívül nem ritkán nyelvileg is igénytelenek, azaz a teljes értékű nyelv megőrzése szempontjából csekélyebb hasznuk van, mint az élő hálókapcsolatoknak. A tényleges közösségek, amilyenek pl. a helyi nyelvi közösségek, és ezeknek kommunikációs hálói feltétlen védelmet és támogatást érdemelnek, mivel ezek a nyelvmegtartás elsődleges terepei. Bár hiteles kialakításuk és fenntartásuk döntően helyi, önszerveződéssel megoldható feladat, tervezhető és mérhető nyelvstratégiai támogatás ezen a fronton is elkelne, szerte a Kárpát-medencében. A helyi hálók olyan terek, ahol elsődlegesen tenni lehet azért, hogy a nagyszülők/szülők nyelve ne váljon másodlagos nyelvvé. A szórványban, ahol politikai akarat és pénz híján már elemi iskola sincs, ilyen hálók pótolhatják a pótolhatatlant, gátolhatják a természetes asszimilációt Nyelvtudatosság Ha egy nyelvnek nincs belső presztízse, ha beszélőinek belső viszonyulása negatív vagy bizonytalanságokkal terhelt, akkor az adott nyelv státuszától és az őt körülvevő külső attitűdök jellegétől függetlenül nehéz, sőt reménytelen helyzetbe kerülhet. Ezért a nyelvi státusztervezésen belül a nyelvi presztízstervezés és -fejlesztés minden tudatos nyelvtervező tevékenység alfája és omegája kell legyen, és annak a beszélőket hitelesen megszólítani képes módon ki kell terjednie az egyéni- és a közösségi presztízstervezésre (nyelvtudatosság- 3 Utóbbira példa egyes moldvai csángó magyar kisközösségek nyelvhasználata, vagy a Pejpusz-tó keleti, észt partján élő óhitű oroszoké.

7 tervezésre) is. 4 A feladat ezért nagyrészt általános, Kárpát-medencei, nyelvstratégiai jellegű. Kisebb részben helyi is (helyi nyelvi jogi lehetőségek ismerete, az azokkal való élés, helyi nyelvi hagyományok megbecsülése, ezeken keresztül az anyanyelvhasználat bátorítása stb.). Ez utóbbi kiváló példája a Nyelvi jogaink Szerbiában (Beretka 2011), de hasonló nyelvhasználati útmutatók másutt is léteznek magyar kisebbségek körében. Régi igazság: ha egy adott nyelvterületen nincsenek tudatos nyelvhasználók, akkor nincs mit megmenteni, ugyanis nyelvtudatosság nélkül az asszimiláció nem tűnik veszteségnek. Közelmúltbéli, idevágó emlék az egyik kolozsvári Billában dolgozó, kedves, Fazekas nevű eladó lány esete. Legjobb szándéka ellenére sem tudott elmondani két egyszerű magyar mondatot sem. Csak családneve emlékeztetett arra, hogy itt valamikor értékvesztés történt, maga már természetesnek vette román egynyelvűségét. Szülei, vagy ki tudja, tán nagyszülei esetében az egyéni nyelvtudatosság, a nyelv értékébe vetett hit hiányzott. Talán csak annyi, amennyit Péntek János gyönyörűen összegzett Magyarul vagy románul? Milyen nyelven tanuljon a gyerek? c. írásában (Péntek 2012). 5 Ugyanez a szkepszis egész nyelvközösséget is jellemezhet, és ilyenkor a kollektív nyelvtudatosság-deficit gyakran átcsap nyelvi-etnikai nihilizmusba, innen pedig ritka csoda a visszaút. Az odaút pedig nem más, mint gyorsuló egynyelvűsödés és asszimiláció. Itt érdemes megemlíteni a fordított szempontot is, melyről talán túlságos történelmi szeméremből, talán kishitűségből, talán a kimunkált Kárpát-medencei magyar nyelvstratégia hiányából alig-alig esik szó. A Kárpát-medencei kisebbségi magyarok túlnyomó többsége multikulturális, többnyelvű ember. A többnyelvűség azonban nem kellene, hogy egyirányú utca legyen! Egy multikulturális közegben nem törvényszerű, hogy csak az állam kisebbségei beszéljék a többségi nyelv(ek)et! Legalább azokon a területeken kellene vonzóvá tenni a kölcsönös multikulturalitás eszméjét, ahol a kisebbségek többségben vagy relatív többségben vannak. Pozitív kivételek persze akadnak, sajnos a magyarok asszimilációjának előrehaladtával egyre kevesebb. Kárpát-medencei összevetésben így ez is kiemelt feladata kellene legyen a magyar nyelvtervezésnek. Eddig a kisebbségekről esett szó. Súlyos presztízsveszteséget azonban többségi környezetben is elszenvedhet egy nyelv, előfordul, hogy beszélői ilyen esetben is hátat fordítanak neki. Ekkor nem többnyelvűből lesz egynyelvű, hanem szimpla kódváltás játszódik le nyelvközösségi méretekben. Európa nyelvi történetében erre is számos példa akad. Ismételnem kell magamat, ha nincs nyelvi tudatosság, a nyelvnek nincs presztízse, akkor nincs mit megtartani vagy megmenteni. Azt hiszem, aki a nyelvtervezés nyelvtudatosságrészének fontosságát nem érti meg, valójában nem sokat ért a nyelvtervezés lényegéből, és különösen alkalmatlan arra, hogy bármiféle sikerrel kecsegtető nyelvstratégiával előálljon. Nyelvtudatosságunk lényegi eleme lehet(ne) egy, a Kádári-agymosás időszaka és az elmúlt negyedszázad pangása után megújuló Kárpát-medencei nyelvközösség-tudat. Pontosan ez az, amely a vajdasági magyarság első trianon utáni nemzedékét még egybentartotta (vö. 4 A nyelvtudatosság szót a finn és az észt nyelvpolitikai modellhez kötődő nyelvstratégiák fogalmi rendszeréből kölcsönöztem. A terminust is fontosnak tartom, mert a nyelvpresztízs és nyelvtudatosság nem teljesen ugyanaz, a nyelvtudatosság jelentése több és határozottabb: a nyelvet sokoldalúan használni kívánó, magasra értékelő beszélői attitűd. 5 a kétnyelvűségnek akkor van igazi haszna, ha mindkét nyelvben magas szintű, és ha annak alapja az anyanyelv [ ] ennek alapján, ehhez hozzáadva kell megtanulni és használni a román nyelvet [ ] Nem igaz az, hogy aki románul tanul, jobban boldogul az iskolában és később az életben. Ellenkezőleg: tudományosan is igazolták, hogy a második nyelven nehezebb az előrehaladás az iskolában. Gyermekeink számára ez a magyar nyelv, betoldás tőlem, P.P. az a tantárgy, amellyel megalapozzák anyanyelvi műveltségüket, minden egyéb iskolai tanulásnak az alapja. Ha a román nyelvű tanulást választja [ ] akkor is teljes értékű ember lehet, de számolni kell azzal, hogy eltávolodik a magyar nyelvtől, ő vagy gyermekei már könnyebben cserélik fel magyar nyelvüket, vallásukat, nemzetiségüket a többségire, a románra. (Péntek 2012: ).

8 Hódi S. i.m.). Egyedül ez a tudat az, mely minden történelmi repedés ellenére minden magyar ajkút összeköt, azaz összeköthetne. Végezetül a nyelvközösség-tudatnak lehetnek külső elemei is, erősíthetné pl. egészséges nyelvrokonság-tudat, az a tudat, hogy a világon nem vagyunk egyedül, hogy tudatosítjuk, vannak országok, ahol szeretik és ismerik a nyelvrokon magyar kultúrát, tanulják a magyar nyelvet, és tudják, ki Petőfi, Jókai, Madách vagy éppen Janikovszky Éva. Sajnos ennek az egészséges finnugor, vagy akár urál-altáji rokonságtudatnak is elveszik a lehetőségét a nemzettől, de nem külső ármánnyal, hanem mi magunk fosztjuk meg magunkat tőle. 6 Igaz, a pszeudonyelvészet szinte mindenütt virágzik a nagy múltú nyelvek esetében, különösen ott, ahol ezek mai szociokulturális súlya kisebb, mint azt a nyelvközösség egyes tagjai ideálisnak tartanák. Az amatőr nyelvészkedést tehát bizonyos keretek közt természetes folklórjelenségnek kell tartanunk (Villandi 2014: ). Az azonban rendkívül sajnálatos, ha ezeket az eszmefuttatásokat egy nép őstörténetének önkényes átértelmezése, ősködbe vesző sumér és etruszk áltanok agresszív előtérbe tolása kíséri, mert így még egy lehetséges identitásképző és nyelvtudatosság-növelő elem esik ki a nyelvközösség-tudatból Nyelvtervezés, nyelvi jogok Az elmúlt két évtizedben Kárpát-medence szerte hatalmas mennyiségű szociolingvisztikai vizsgálatot végeztek a kisebbségi nyelvhasználat problémáiról. Lassan alig van kisebbségi magyar település, ahol az asszimilációs tendenciákról, a kódváltási jellegzetességekről mélyreható ismeretekkel, statisztikai mikroanalízissel ne rendelkeznénk. Ugyanakkor fájó kimondani, de egyetlen oldalnyi olyan tudományos nyelvtervezési munkából sem lett mindeddig felelős magyar nyelvpolitika, mely a legkisebb mértékben is képes lett volna az egyre romló nyelvhasználati mutatók megváltoztatására, vagy legalábbis a nyelvvesztés folyamatának lassítására. Ez igen nyersen hangzik, azonban az említett szociolingvisztikai munkáknál mi sem mutatja jobban a valóságos tendenciákat. Mindez nem jelenti azt, hogy ne lettek volna és lennének előre mutató, helyi nyelvstratégiai kezdeményezések, akár itt Adán, a Vajdaságban (l. pl. Hódi É. 2014: ), akár az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségében, akár másutt, kisebbségi és magyarországi tudományos műhelyekben, nemzetközi társaságokban, a Nyelvstratégiai Kutatócsoportban, az Anyanyelvi Konferencia keretei között, utóbbiakban kiemelendő Balázs Géza évtizedes szervezőmunkája, s még folytathatnánk a sort. Pusztán az a valami hiányzik, amely a helyi kezdeményezéseket összefogja, koordinálja, mérhető-tervezhető módon segíti áprilisában létrejött ugyan az erre hivatott Magyar Nyelvstratégiai Intézet, azonban ennek működése egy évvel később még mindig inkább ígéret, mint beteljesülés. Bár létrejöttében kiemelt szerepe volt az észt, a finn és a lengyel nyelvpolitikai modell tanulságainak (a modellekhez l. magyarul pl. Bańczerowski 2001, Pomozi 2011, ill. finnül Hakulinen et al. 2009), tényleges koordináló-képessége és hatása nyilvánvalóan az intézet jövőbeli prioritásaitól és nem utolsósorban személyi állományának összetételétől függ majd. Hogy mindez mennyire húsba- vagy nyelvbevágó? Nézetem szerint nincs ennél húsbavágóbb nemzetpolitikai kérdés. Lehet egy államnak bármilyen kiváló népesedés- vagy gazdaságpolitikája: ha megfelelő nyelvstratégián alapuló nyelvpolitikája nincs, valódi nemzetpolitikája sincs. Utóbbit persze igen nehéz elérni valamelyes értelmiségi konszenzus nélkül, s mint tudjuk, magyarok közt ez a legfogósabb kérdés. Mindenesetre addig is, míg ezt elérjük, napi ütközeteken felülemelkedve folyvást tudatosítani kell: magyar nem annyi van és nem annyi lesz, ahány, bármennyire is jómódú gyermek születik a Kárpát-medence ma még 6 Ezen a linken többek között az észtek magyar kultúra iránti szeretetéről olvashatnak számos érdekes tényt.

9 magyar nyelvterületein, hanem annyi, ahány majd közülük megőrzendő, fejlesztendő értéknek tartja a magyar nyelvet, ahány majd a magyar nyelvközösséghez tartozónak tekinti magát. Ugyanis csak ő akarja majd gyermekeinek-unokáinak továbbadni a magyar nyelvet (is). Ha lesznek ilyenek, akkor nem fog eltűnni a magyar szó a Vajdaságból sem. Hivatkozások Bańczerowski, Janusz 2001: A lengyel nyelv törvényi védelméről. Magyar Nyelvőr 125/2: Beretka Katinka 2011: Nyelvi jogaink Szerbiában. Anyanyelv-használati útmutató. Magyar Nemzeti Tanács, Szabadka. Gál Noémi 2010: A nyelvi revitalizáció. A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet kiadványai 6. Anyanyelvápolok Erdélyi Szövetsége, Kolozsvár. Hakulinen et al. 2009: Suomen kielen tulevaisuus. Kielipoliittinen toimintaohjelma. Kotimaisten kielten tutkimuskeskus, Helsinki. Hódi Éva 2007, 2014: A magyar nyelv helyzete Délvidéken. Magyar Nyelvi Intézet (Iroda), In: uő. Ha szóra nyitod ajkad Nyelv és nyelvművelés Délvidéken. Széchenyi István Stratégiakutató Társaság, Óbecse, , Hódi Sándor 2001: Nyolcvan év kisebbségben. Aracs 2001/2: legutóbbi megtekintés Kálmán Béla 1966: Nyelvjárásaink. Tankönyvkiadó, Budapest. Kiss Jenő (szerk.) 2001: Magyar dialektológia. Osiris, Budapest. Kocsis Károly Kocsisné Hodosi Eszter 1991: Magyarok a határainkon túl a Kárpátmedencében. Tankönyvkiadó, Budapest. Kocsis Károly Tátrai Patrik 2012: A Kárpát-Pannon-térség változó etnikai arculata. Changing Ethnic Patterns of the Carpatho-Pannonian Area. MTA CSFK FI, Budapest. Pajusalu, Karl 1997: Keskse perifeeria mõjust eesti keele tekkeloos. In: Pühendusteos Huno Rätsepale Tartu Pajusalu, Karl Juhász Dezső Pomozi Péter Viitso, Tiit-Rein 2012: Sociolinguistic comparison of the Development of Estonian and Hungarian dialect areas. Linguistica Uralica 2012/4: legutóbbi megtekintés Péntek János 2012: Magyarul vagy románul? Milyen nyelven tanuljon a gyerek? In: Erdélyi Judit et al. szerk.: Nyelvét megtartó közösség Közösségét megtartó anyanyelv. Az AESZ két évtizede a nyelvi közösség szolgálatában. Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, Sepsiszentgyörgy Pomozi 2011: Kis nyelv nagy stratégia. Az észt nyelvpolitikai modell. Balogh és Tsa. Szombathely-Budapest. Pusztay János: Nyelvével hal a nemzet. xxxxxxxxxxxxxxxxx Pusztay János: xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Szabó József 1990: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek. Csongrád Megyei Levéltár, Békéscsaba-Kecskemét-Szeged. Villandi, Maarja 2014: Pseudolingvistika kui folkloorinähtus. Mäetagused 58:

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9.

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. A határon túli magyarság demográfiai helyzete Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. Magyarok a Kárpát-medencében a 15. században Magyarok a Kárpát-medencében 2000 körül Magyarok a Kárpát-medencében

Részletesebben

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága Kiss Jenő* 1. A konferencia programja már önmagában is világosan jelzi, mennyire változatos, sokféle az a közeg, amelyben a Kárpát-medencei magyarság

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 181

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 181 A magyarországi nemzeti kisebbségek aránya 1910 és 1920 között a hivatalos statisztikai adatok szerint a trianoni béke által rögzített államterületet a soknemzetiségű-történeti Magyarországgal összehasonlítva

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

1. fejezet. 2. fejezet

1. fejezet. 2. fejezet Tartalomjegyzék 1. fejezet Nemzet, állam, kisebbség 13 1.1. A nemzetpolitika alapjai 13 1.2. Magyarok kisebbségben 17 1.2.1. A trianoni békeszerződés 17 1.2.2. A két világháború közötti időszak 18 1.2.3.

Részletesebben

Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi migráció, a globalizáció, az angol nyelv terjedése, a kommunikációs technológia fejlődése gyökeresen átformálta Európa hagyományos nyelvi térképét. A nyelvi és kulturális

Részletesebben

Tananyagok. = Feladatsorok. Hogyan készült? Adaptált tartalom Interdiszciplinaritás

Tananyagok. = Feladatsorok. Hogyan készült? Adaptált tartalom Interdiszciplinaritás Tananyagok = Feladatsorok Hogyan készült? Adaptált tartalom Interdiszciplinaritás Hogyan készült? a. kérdőívek b. előkészítés, NAT c. tananyagvázlatok d. konzultációk e. tesztelés f. véglegesítés külön-külön

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

Takács Izabella. 1. ábra. A szülők iskolai végzettsége

Takács Izabella. 1. ábra. A szülők iskolai végzettsége Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, VI. évfolyam, 1. szám, (2011) pp. 215 182. A VAJDASÁGI MAGYAR ANYANYELVŰ DIÁKOK KÖRNYEZETNYELVHEZ ÉS IDEGEN NYELVHEZ VALÓ VISZONYULÁSA TAKÁCS IZABELLA Újvidéki

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

A NEMZETI AZONOSSÁGTUDAT KISTÉRSÉGI SAJÁTOSSÁGAI Az etnikai és regionális identitás összefüggései

A NEMZETI AZONOSSÁGTUDAT KISTÉRSÉGI SAJÁTOSSÁGAI Az etnikai és regionális identitás összefüggései A NEMZETI AZONOSSÁGTUDAT KISTÉRSÉGI SAJÁTOSSÁGAI Az etnikai és regionális identitás összefüggései Szarka László Lehet-e a nemzeti identitást, az identitás fejlõdését, alakulását, kialakult, átalakuló identitásszerkezeteket,

Részletesebben

Kisebbségi kétnyelvűség. Az élőnyelvi vizsgálatok és az iskola

Kisebbségi kétnyelvűség. Az élőnyelvi vizsgálatok és az iskola Kisebbségi kétnyelvűség Az élőnyelvi vizsgálatok és az iskola Kiindulópont A kisebbségi helyzetben beszélt magyar nyelv más, mint a magyarországi. Ez ellen a helyzet ellen kell-e, illetve lehet-e tenni

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ CSÁKÓ MIHÁLY Az ezredforduló munkaerõpiaci kihívásai a Kárpát-medencében 1 Bevezetés: a kérdés, jelentõsége, megközelítése AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ kihívások két szempontból

Részletesebben

KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005.

KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. február) Budapest, 2005. október 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

A nemzetiségi pedagógusok és pedagógusképzés az ombudsmani vizsgálatok tükrében. A nemzetiségi pedagógusok jelentőségéről

A nemzetiségi pedagógusok és pedagógusképzés az ombudsmani vizsgálatok tükrében. A nemzetiségi pedagógusok jelentőségéről A nemzetiségi pedagógusok és pedagógusképzés az ombudsmani vizsgálatok tükrében A nemzetiségi pedagógusok jelentőségéről A nemzetiségi elismerés feltételei Magyarország területén legalább egy évszázada

Részletesebben

Szerbia/Vajdaság népességmozgása az utóbbi fél évszázadban Népesedési politika A népesedési politika azoknak az intézkedéseknek az összessége, amelyek útján a fejtett térsadalom itányítja demográfiai fejlődését,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

6. Hét 2010. Február 10. Szerda

6. Hét 2010. Február 10. Szerda Napii Ellemzéss 6. Hét 2010. Február 10. Szerda Összegzés Leginkább a Görögország megmentése körül forgó hírek befolyásolták a tegnapi pozitív hangulat kialakulását. Úgy néz ki, hogy az eurozóna tagjai

Részletesebben

A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI NÉPSZÁMLÁLÁSOK 2011 9 KISS TAMÁS A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI 2011-ben Romániában harmadszorra tartottak népszámlálást. A cenzus politikai tétjei ezúttal többrétűek voltak.

Részletesebben

A kultúra menedzselése

A kultúra menedzselése A kultúra menedzselése Beszélgetés Pius Knüsellel Svájcban tavasztól őszig nagy rendezvénysorozaton mutatkozik be a négy visegrádi ország kultúrája. A programot, amely a Centrelyuropdriims összefoglaló

Részletesebben

Nyelvpolitikai nyelvoktatáspolitikai K Ü L Ö N Ö S T E K I N T E T T E L A S Z O M S Z É D O K R A É S A R O K O N O K R A

Nyelvpolitikai nyelvoktatáspolitikai K Ü L Ö N Ö S T E K I N T E T T E L A S Z O M S Z É D O K R A É S A R O K O N O K R A Nyelvpolitikai nyelvoktatáspolitikai helyzetkép T É R B E N É S I D Ő B E N K Ü L Ö N Ö S T E K I N T E T T E L A S Z O M S Z É D O K R A É S A R O K O N O K R A A többnyelvűség ma az ET 2012. évi felmérése

Részletesebben

- 92 - A nyelvoktatás néhány szocio- és etnolingvisztikai kérdése

- 92 - A nyelvoktatás néhány szocio- és etnolingvisztikai kérdése - 92 - Lengyel Zsolt A nyelvoktatás néhány szocio- és etnolingvisztikai kérdése 1. A nyelv bekapcsol a társadalomba, a nyelv elsajátítása a szocializációs folyamat egyik legfontosabb alkotó része. Akár

Részletesebben

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Sztenderd - szaknyelv A fejlett nyelvek rétegződnek sztenderd

Részletesebben

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti

Részletesebben

Bunyik Zoltán BEVEZETŐ ELŐADÁS

Bunyik Zoltán BEVEZETŐ ELŐADÁS Bunyik Zoltán BEVEZETŐ ELŐADÁS Tisztelt hölgyeim és uraim, üdvözlöm kedves vendégeinket Magyarország belgrádi nagykövetségéről, a HTMH-ból, a Miniszterelnöki Hivatalból, az Oktatási Minisztériumból. Köztünk

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4 virtuális tudásközpontoknak közvetlen politikai befolyástól és gazdasági kényszertõl függetlenül kell mûködniük. E célból tanácsos ezeket a központokat legalább a legfontosabbakat virtuális autonóm közigazgatási

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Akikért a törvény szól

Akikért a törvény szól SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató

Részletesebben

Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata

Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata mari szerzői kiadása - Budapest 2012 ISBN 978-963-08-4652-3 Semmilyen jog nincs fönntartva!

Részletesebben

Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-20. században

Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-20. században Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-2. században Őri Péter KSH NKI 214. január 2. Forrás: Bardet-Dupaquier, 1998. 146. A házas termékenység (I g ) indexe Európában 19-ban Termékenységi átmenet sajátosságai

Részletesebben

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek Tokeczki.qxd 2011.11.19. 14:18 Page 43 TŐKÉCZKI LÁSZLÓ Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek A különböző etnikai/kulturális közösségeknek kezdettől fogva volt önképük (pozitív) és

Részletesebben

Romák az Unióban és tagállamaiban

Romák az Unióban és tagállamaiban Romák az Unióban és tagállamaiban Az Unió legnagyobb etnikai kisebbsége 10-12 millió között feltételezik létszámukat Minden országban hasonló problémákkal küzdenek Diszkrimináció a lakhatás, oktatás, egészségügy,

Részletesebben

Szerintem ez igaz. Teljesen egyetértek. Ezt én is így gondolom. Ez így van. Fogalmam sincs. Nincs véleményem. Talán így van. Lehet.

Szerintem ez igaz. Teljesen egyetértek. Ezt én is így gondolom. Ez így van. Fogalmam sincs. Nincs véleményem. Talán így van. Lehet. 1. Mi a véleményed? kártyák Szerintem ez igaz. Teljesen egyetértek. Ezt én is így gondolom. Ez így van. Fogalmam sincs. Nincs véleményem. Talán így van. Lehet. Szerintem ez nem igaz. Nem értek egyet. Én

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ LINTNER ANITA Fejezetek a kétnyelvűségről a két háború közti Csehszlovákiában (különös tekintettel Somorja nyelvi helyzetére)

Részletesebben

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak

Részletesebben

Urkom Aleksander AZ IDENTITÁS PERCEPCIÓJA A SZERB MINT IDEGEN NYELV TANULÁSA SORÁN

Urkom Aleksander AZ IDENTITÁS PERCEPCIÓJA A SZERB MINT IDEGEN NYELV TANULÁSA SORÁN IDENTITÁS Urkom Aleksander AZ IDENTITÁS PERCEPCIÓJA A SZERB MINT IDEGEN NYELV TANULÁSA SORÁN Ha megkíséreljük definiálni mit is értünk identitás alatt, egy nehéz és összetett kérdéskörrel találjuk szembe

Részletesebben

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról FAZEKAS TIBORC hungarológus (Hamburg) 1. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon és az ország közvetlen környezetében valóban nagyon sok alapvető körülmény változott

Részletesebben

Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1.

Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1. Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1. A párválasztó játékok között a párválasztó körjátékokat, a leánykérő játékokat és a párválasztó társasjátékokat találjuk. Az óvodában a leggyakrabban használt

Részletesebben

Fenntartói társulások a szabályozásban

Fenntartói társulások a szabályozásban ISKOLAFENNTARTÓ TÁRSULÁSOK AZ ÖNKORMÁNYZATI TÖRVÉNY, AMELY AZ ISKOLÁKAT a helyi önkormányzatok tulajdonába adta, megteremtette a kistelepülési önkormányzatok számára iskoláik visszaállításának lehetőségét,

Részletesebben

A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés

A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés Globális migrációs folyamatok és Magyarország Kihívások és válaszok MTA TK 2015. november 17. Szekció: A migráció nemzetközi és

Részletesebben

А benyújtott kérdésemre а választ írásban várom.

А benyújtott kérdésemre а választ írásban várom. Ui :,6А fá g y гa &v,uátй : i~-iiv.з teгk g З.Гб Baráth Zsolt országgyűlési képvisel ő Ё,г (вzct : Z М DEC 1 1. Írásbeli kérdés Kővér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr!

Részletesebben

Magyar nyelvi hatáserősítő programok Temes megyében

Magyar nyelvi hatáserősítő programok Temes megyében Magyar nyelvi hatáserősítő programok Temes megyében dr. Erdei Ildikó 2012. április 13. Magyar nyelvoktatás és nyelvápolás a Kárpát-medence szórványvidékein Az előadás felépítése: Temes megye - szórványrégió

Részletesebben

Baranya megyei német családból származom, 1957-ben jöttem a fõvárosba, ahol sok mindennel próbálkoztam. Dolgoztam a rádiónál,

Baranya megyei német családból származom, 1957-ben jöttem a fõvárosba, ahol sok mindennel próbálkoztam. Dolgoztam a rádiónál, 66 Interjú NEM HAGYHATNAK MAGUNKRA BENNÜNKET Beszélgetés Kalász Mártonnal, a Magyar Írószövetség új elnökével Kérem, mondjon néhány szót az olvasóknak magáról, eddigi pályájáról. Baranya megyei német családból

Részletesebben

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában 270 Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában Bali János: A Börzsöny-vidéki málnatermelõ táj gazdaságnéprajza.

Részletesebben

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik!

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! A témaválasztás indoklása Felvidéki gyökerek Felvidék-Nagymácséd-Hajós (1947) Hajósra 16 felvidéki településről

Részletesebben

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA Takács Károly 1 Füleky György 2 A Rábaközben 1991 és 1996 között végzett régészeti terepbejárások során sajátos szerkezetű, pusztulófélben

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

Karmacsi Zoltán Márku Anita szerk., Nyelv, identitás és anyanyelvi nevelés a XXI. században Nemzetközi tudományos konferencia előadásainak gyűjteménye

Karmacsi Zoltán Márku Anita szerk., Nyelv, identitás és anyanyelvi nevelés a XXI. században Nemzetközi tudományos konferencia előadásainak gyűjteménye Szemle 107 A kötet e két kimondottan magyar etimológiai tárgyú anyagán kívül magyar szempontból is figyelemre méltó még MICHAEL KNÜPPEL cikke a magyar tambura távoli keleti előzményeiről (219 26), továbbá

Részletesebben

SZOTÁK SZILVIA: MEGALAKULÓBAN AZ ELSŐ KÁRPÁT-MEDENCEI KUTATÓHÁLÓZAT: A TERMINI EGYESÜLET Szabadka, 2013. április 13. SZAKMAI ELŐZMÉNYEK Szociolingvisztikai műhelyek Magyarországon: diszciplináris megalapozás

Részletesebben

KÖZOKTATÁSI HELYZETKÉP

KÖZOKTATÁSI HELYZETKÉP KÖZOKTATÁSI HELYZETKÉP A romániai magyar közoktatás 1990 és 2013 között Barna Gergő - Kapitány Balázs Közpolitikai Elemző Központ www.iskolakveszelyben.ro Kolozsvár, 2014. október 27. TARTALOM 1. Adatforrások,

Részletesebben

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete Hogyan vizsgálják? írni-olvasni tudás (6, 7 éves v. 10, 15 éves kortól nézik) írni-olvasni

Részletesebben

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században Prof. dr. Đerđi Petkovič, PhD (Petkovics Györgyi) A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Taní-tani míg van tanító

Taní-tani míg van tanító Viant Katalin Taní-tani míg van tanító A könyvkiadói szerkesztőképzésről 1 A RÓZSÁK ÉS A KERTÉSZEK Két évvel ezelőtt, e helyütt, arról beszéltem Önöknek, hogy orvosi szakkönyvkiadásunkat hogyan látom szerkesztői

Részletesebben

A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.)

A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) Szenik Ilona A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) A népzenének a társadalmi tudatformák közt elfoglalt helyét,

Részletesebben

Tisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg

Tisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg UISZ jelentes.qxd 2006. 10. 21. 16:40 Page 4 Tisztelt Olvasók! Több okból vállaltam el, hogy e könyvnyi lapszámot mindenki figyelmébe ajánlom, akinek felelõssége és dolga van gyermekeink és ifjúságunk

Részletesebben

138 A MAGYAR TANYÁS VIDÉKEK

138 A MAGYAR TANYÁS VIDÉKEK GLATZ FERENC 1. A természettörténelmi folyamatok felgyorsulásáról 2. Az új világgazdasági folyamatok tanulságairól 3. A nagytérségi szemlélet fontosságáról, a Homokhátságról 4. Állam és politika új viszonyáról

Részletesebben

A Baranya megyei nemzetiségi oktatásról

A Baranya megyei nemzetiségi oktatásról A Baranya megyei nemzetiségi oktatásról Tendenciák, kérdőjelek, dilemmák Dr. Fórika László, AJBH A nemzetiségi oktatás, mint létkérdés? Egynyelvűség: elvész az anyanyelv identitásképző és megtartó hatása

Részletesebben

NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1

NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 HABLICSEK LÁSZLÓ 1. Bevezetés A magyarországi demográfiai kínálások jövőbeni alakulásáról egy biztos kép felvázolása egyrészt meglehetősen

Részletesebben

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL RÓZSÁSSY BARBARA 59 gondolok, kell, méghozzá az írás, a vers létjogosultsága mellett. Miként valamiképp a szerzõ is ezt teszi könyvében mindvégig. Hogy a társadalomnak mára nemhogy perifériájára került,

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A társadalom és a földi rendszer kapcsolata Kerényi Attila 1 Az elmúlt 3,5 milliárd évben

Részletesebben

Szórvány és tehetséggondozás. Szórvány és tehetség 2011. március 11-12.

Szórvány és tehetséggondozás. Szórvány és tehetség 2011. március 11-12. Szórvány és tehetséggondozás Szórvány és tehetség 2011. március 11-12. A szórványrégióról (Temes megyéről) néhány adatban A régió etnikai térképe (a 2002-es népszámlálási adatok alpján, Sebők L. térképgyűjteményéből)

Részletesebben

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2005-2010 TARTALOM 1. Bevezető... 3. oldal 2. Az ifjúsági korosztály Dunaújvárosban... 5. oldal 3. Az önkormányzat ifjúsági

Részletesebben

Emlékeztető A 4-es metró Kelenföldi pályaudvari állomása és folytatása nyugati irányban című tanácskozásról

Emlékeztető A 4-es metró Kelenföldi pályaudvari állomása és folytatása nyugati irányban című tanácskozásról Emlékeztető A 4-es metró Kelenföldi pályaudvari állomása és folytatása nyugati irányban című tanácskozásról A tanácskozásra 2004. szeptember 7-én került sor a XI. kerületi Polgármesteri Hivatalban a Levegő

Részletesebben

Forray R. Katalin. Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban. Európai dimenzió

Forray R. Katalin. Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban. Európai dimenzió 1 Forray R. Katalin Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban Európai dimenzió A roma közösség, mint etnikai kisebbség, több vonatkozásban is különbözik más nemzeti kisebbségektől. Egyik jellemzőjük,

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete

Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Magyar nyelvű oktatás a Kárpát-medencében a jövő dilemmái 2015. május 27. Komárom A jövőkép feladat nélkül csak álom. A feladat

Részletesebben

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010)

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Csernicskó István ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Gondolat Kiadó

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

Papp Z. Attila. életre, ha a döntéshozók valamilyen módon vagy szinten figyelembe vennék ezeket.

Papp Z. Attila. életre, ha a döntéshozók valamilyen módon vagy szinten figyelembe vennék ezeket. Papp Z. Attila A határon túli magyarok oktatási kérdései a kilencvenes évek során jobbára politikai, szimbolikus problémaként jelentkeztek, az oktatás egyfajta szenvedéstörténet részeként, mint a megmaradás

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor

2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor 2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor 1.Mióta foglalkozik közügyekkel? Mit jelent az Ön számára a választókerülete? - Tősgyökeres püspökladányi

Részletesebben

LÁTLELET A VAJDASÁGI MAGYAROK DEMOGRÁFIAI HELYZETÉRŐL

LÁTLELET A VAJDASÁGI MAGYAROK DEMOGRÁFIAI HELYZETÉRŐL 27 BADIS RÓBERT LÁTLELET A VAJDASÁGI MAGYAROK DEMOGRÁFIAI HELYZETÉRŐL Szerbiában 2011. szeptember 30-i eszmei időponttal tartottak népszámlálást. Az előzetes adatok szerint az ország népessége 7 120 666

Részletesebben

A magyarországi gyógyszertárak névadási szokásai

A magyarországi gyógyszertárak névadási szokásai A magyarországi gyógyszertárak névadási szokásai 1932-2013 Dobson Szabolcs, Dobson Dénes Bevezetés A magyarországi gyógyszertár névadási szokásokról még nem született korszakok közötti számszerű összehasonlító

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

ISKOLA - GYERMEKJÓLÉT. Készült a Phare támogatásával a Humán Fejlesztők Kollégiuma Regionális Forrásközpont megbízásából

ISKOLA - GYERMEKJÓLÉT. Készült a Phare támogatásával a Humán Fejlesztők Kollégiuma Regionális Forrásközpont megbízásából ISKOLA - GYERMEKJÓLÉT Készült a Phare támogatásával a Humán Fejlesztők Kollégiuma Regionális Forrásközpont megbízásából Debrecen megyei jogú város Önkormányzata szociális bizottsága 1995 áprilisában megtárgyalta

Részletesebben

VAJDASÁGI MAGYAR FELSŐOKTATÁS - JOGSZABÁLYI HÁTTÉR, HELYZETKÉP, TÁVLATOK

VAJDASÁGI MAGYAR FELSŐOKTATÁS - JOGSZABÁLYI HÁTTÉR, HELYZETKÉP, TÁVLATOK Tóth Karolina, abszolvens hallgató Újvidéki Egyetem Jogtudományi Kar Belügyi irányzat VAJDASÁGI MAGYAR FELSŐOKTATÁS - JOGSZABÁLYI HÁTTÉR, HELYZETKÉP, TÁVLATOK Bevezető A dolgozat fő témája a vajdasági

Részletesebben

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Egyed Péter (szerk.): Változó valóság

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Egyed Péter (szerk.): Változó valóság ELŐSZÓ Századunk második felében Románia társadalmában történelmi méretű népmozgalmi folyamatok zajlottak le azoknak a gazdasági-társadalmi változásoknak az összefüggésében, melyeknek során az ország fejlődőben

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.

Részletesebben

A BÁNSÁGI MAGYARSÁG HÚSZ ÉVE ROMÁNIÁBAN

A BÁNSÁGI MAGYARSÁG HÚSZ ÉVE ROMÁNIÁBAN A BÁNSÁGI MAGYARSÁG HÚSZ ÉVE ROMÁNIÁBAN 1918 1938. ÍRTA JAKABFFY ELEMÉR és PÁLL GYÖRGY l^.m'n.'ii').'' ASTUDIUM KIADÁSA, BUDAPEST, 1939 Sylvester Irodalmi és Nyomdai Intézet Rt., Budapest. Fel. vezető:

Részletesebben

A magyar nyelvjárások osztályozása NFJ 2017

A magyar nyelvjárások osztályozása NFJ 2017 A magyar nyelvjárások osztályozása NFJ 2017 Az osztályozás mint nyelvészeti alapmódszer Más nyelvek példái Az osztályozás mint nyelvészeti alapmódszer Más nyelvek példái A magyar nyelvjárások tipológiája

Részletesebben

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben