Üreges, tömör és hibrid szálakkal er!sített kompozit lemezek mechanikai tulajdonságainak összehasonlítása

Átírás

1 M!anyagok vizsgálata Üreges, tömör és hibrid szálakkal er!sített kompozit lemezek mechanikai tulajdonságainak Kling Sándor* PhD gépészmérnök hallgató, Dr. Czigány Tibor *,** tanszékvezet! egyetemi tanár 1. Bevezetés Napjainkban a kompozitoknak komoly jelent!sége van nagy szilárdságuk és kis s"r"ségük miatt. Fosszilis energiakészletünk sz"külésével egyre fontosabb a minél kisebb tömegek mozgatása: repül!gépek, járm"vek, szélturbinák stb. közkedvelt alapanyaga a polimer kompozit. Tönkremenetelük mikroméret" repedéssel kezd!- dik, majd a repedés elkezd továbbterjedni, ami a kezdeti fázisban szabad szemmel még nem észlelhet!. Az alkatrészek és a termékek használati ideje jóval hosszabb lehetne, ha még a kezdeti fázisban meg lehetne állítani a repedéseket, az anyag képes lenne megjavítani saját magát küls! beavatkozás nélkül. Ez az öngyógyítás elérhet! mikrokapszulákkal [1], érrendszerrel [2] vagy üreges szálakkal [3 6]. Mindhárom esetben javító folyadékot tárolnak az anyagon belül, a repedés hatására felnyílik a folyadéktároló, a folyadék a sérült helyre folyik, helyreállítva az anyag folytonosságát. Kétkomponens" javító folyadék esetén elképzelhet! az egyik komponens üreges szálakban, a másiknak mikrokapszulákban való tárolása [7]. Szintén megoldást jelent az egyes javítóelegy komponensek külön üreges szálakban tárolása, vagy leveg!re térhálósodó egykomponens" javító elegy alkalmazása (1. ábra) [8]. Az üreges szálban tárolás el!nye, hogy a megfelel! mennyiség" javító folyadék tárolása mellett er!sít! hatású is. Az üreges szálak gyártási beállításai, valamint a keresztmetszet méretei befolyásolják a mechanikai tulajdonságokat. Minél kisebb a szálak falvastagsága, annál jobban képesek a szálirányba orientálódni a molekulaláncok a gyártás során [9]. Hucker és társai [10] a gyártási paraméterek hatását vizsgálták a tömör és az üreges szálak mechanikai tulajdonságaira. A szálgyártáshoz üveg el!gyártmányokat lágyítottak meg, majd húztak bel!le szálakat. Minél nagyobb küls! átmér!j" szálat húztak, annál kisebb volt ezek szakítószilárdsága. A húzási sebességet lassítva csökkent, míg a h!mérsékletet csökkentve n!tt a tömör szálak szilárdsága. Korábbi munkánkban [11] megállapítottuk, hogy az üreges szálak szakítószilárdsága nagyban függ a szálkitöltési tényez!t!l. Minél kisebb az üreges szál falvastagsága, annál nagyobb lesz a szál szakítószilárdsága és a rugalmassági modulusza, így a tömör szál rugalmassági modulusz és szilárdság értékei voltak a leggyengébbek. A szállehajlás vizsgálatoknál is az üreges szál eredményei voltak jobbak, hiszen a kisebb tömeg és nagyobb rugalmassági modulusz értékeknek köszönhet!en kisebb volt a saját teher hatására a lehajlás. A cikk célja az üreges, hagyományos tömör üvegszállal és hibrid (üreges + tömör) szálakkal er!sített kompozitok mechanikai tulajdonságainak és energiaelnyel! képességeinek, az eredmények elemzése. 1. ábra. Üreges szállal er!sített öngyógyuló kompozitok megoldási formái 2. Felhasznált anyagok és mérési módszerek A vizsgálatokhoz 3b Advantex tömör szálakat és a R&G FASERVERBUNDWERKSTOFFE GMBH által forgalmazott üreges szálakat használtunk fel. Mindkett! E-üvegb!l készült, melyet induktívan csatolt plazma optikai emissziós spektrometria (ICP-OES Inductively Coupled Plasma Optical Emission Spectrometry) módszerrel ellen!riztünk. A kompozitok mátrixanyagaként Ipox MS 90 epoxigyantát használtunk. A száltartalmat hamutartalom méréssel határoztuk meg az MSZ EN ISO 3451 szabvány alapján. A húzóvizsgálatokkal a próbatestek egyes (longitudinális) és kettes (transzverzális) f!irányú szakítószilárdságát, valamint rugalmassági moduluszát állapítottuk meg * Budapesti M"szaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Polimertechnika Tanszék ** MTA BME Kompozittechnológiai Kutatócsoport évfolyam 6. szám

2 az MSZ EN ISO 157 szabvány alapján. A mintákat ZWICK Z-050 típusú szakítógépen húztuk 2 mm/perc sebességgel, a pontos nyúlásmérés érdekében video-nyúlásmér!t alkalmaztunk. A kompozit lemezek nyomó tulajdonságait EN ISO szabványos nyomóvizsgálattal hasonlítottuk öszsze. A próbatesteket ZWICK Z-050 típusú szakítógépen nyomtuk össze 1 mm/perc sebességgel. A lemezek hajlítómerevségét hárompontos hajlítóvizsgálatokkal mértük. Az MSZ ISO EN szabvány szerint dolgoztunk ZWICK Z-050 típusú szakítógépen 2 mm/perc sebességgel. Az alátámasztási távolság 40 mm volt. A próbatestek energiaelnyel! képességét Charpy-féle üt!vizsgálattal határoztuk meg. MSZ EN ISO 179 szabvány útmutatásait követve CEAST RESIL IMPACT JUNIOR típusú ingás üt!m"vel bemetszett próbatesteket vizsgáltunk. 25 J energiájú kalapácsot használtunk, a próbatestek megtámasztása 50 mm volt. 3. Kompozit lemezek gyártása Üreges, tömör és hibrid szállal er!sített kompozit lemezek mechanikai tulajdonságait hasonlítottuk össze. A száraz rovingokat lemezre tekercseltük megfelel! vastagságban, majd vákuuminjektálással impregnáltuk. Az összehasonlítandó lemezeket egyszerre injektáltuk vákuumzsákban, hogy az összes körülmény azonos legyen a gyártás során. A tekercsel! berendezés vázlata a 2. ábrán látható. 2. ábra. A tekercsel! berendezés vázlata A 2. ábrán látható villanymotor (1) forgatja a lemezt (2), amelyre a száraz szálakat (3) tekercseli, egy másik villanymotor (4) pedig egy vezet!gy"r"t (5) mozgat jobbra-balra, amellyel a roving helyzetét állítja be a lemezen. A vizsgálatokhoz 1, illetve 2 mm vastag lemezeket készítettünk különböz! szálelrendezésekkel. A vékony lemezeket a húzóvizsgálatokhoz, a vastag lemezeket a hajlításnál, nyomásnál és a Charpy vizsgálatoknál használtuk. Tekercseltünk tömör és üreges szálakat, illetve ezeket hibrid (kevert) formában. A hibrid lemezeknél a szálak elrendezése 25% üreges szál, 50% tömör szál, 25% üreges szál volt a teljes száltartalom arányában. Az elrendezésnek az oka, hogy hajlításnál a széls! szálakban alakul ki a legnagyobb feszültség, így töltött szálak esetén az öngyógyítás az els! repedés megjelenésével megkezd!dik. A mátrixanyag injektálását követ!en 24 órán át szobah!mérsékleten, majd 6 órán keresztül 70 C-on térhálósítottuk a lemezeket. Kés!bb ezekb!l vágtuk ki a szabványos próbatesteket. 4. Eredmények 4.1. Üreges, tömör és hibrid szálakkal er!sített kompozit lemezek száltartalmának Az üreges és tömör szálakkal er!sített kompozit lemezek elkészítése után, a 2. fejezetben ismertetett módszerrel megmértük azok száltartalmát, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy összehasonlíthatók-e az eredmények. Az üreges szálak s"r"ségét úgy számoltuk, hogy a tömör szál s"r"ségét megszoroztuk az átlagos szálkitöltési tényez!vel: SZKT 5 A 2 A k b 5 d 2 2 k 2 d b A k 2 d k (1) 1. táblázat. A lemezek száltartalma és s"r"sége Kompozit jellege v f, % #, g/cm 3 Próbatest vastagsága, mm Tömör szállal er!sített ,70 1,82 Hibrid szálakkal er!sített ,55 1,64 Üreges szállal er!sített ,33 1,35 ahol A k a küls! átmér!b!l számolt keresztmetszeti terület, A b az üreg keresztmetszeti területe, d k a küls! átmér!, d b a bels! átmér!. Az így kapott száltartalom értékek (v f ) az 1. táblázatban láthatók. A táblázat alapján megállapítottuk, a száltartalom különbségek abból adódnak, hogy az üreges üvegszál rovingok sodorva voltak, míg a tömör rovingok nem, és ez tömörödési különbséget okozott a szálakban. Az összehasonlíthatóság érdekében a további eredményeket a kompozit próbatestek s"r"ségével (") elosztottuk, melynél figyelembe vettük a próbatestek száltartalmát, valamint az azokat er!sít! szálak s"r"ségét is. A kompozit lemezek s"r"ségét is az 1. táblázat tartalmazza. A lemezek s"r"ségét a szálak geometriája, a száltartalom, az adatlapokban közölt gyanta (1,1 g/cm 3 ) és üvegszál s"r"ség (2,65 g/cm 3 ) figyelembe vételével számoltuk évfolyam 6. szám 223

3 4.2. Üreges és tömör üvegszállal er!sített kompozit lemezek mechanikai jellemz!inek A húzóvizsgálatok eredményeit a 3. táblázatban foglaltuk össze. A szakító vizsgálatok longitudinális szálirányánál a tömör szálakkal er!sített próbatestek szakítószilárdsága volt a legnagyobb, és az üreges szálakkal er!sítetté a legkisebb, a rugalmassági modulusz viszont a hibrid száler!- sítés esetén 25%-kal nagyobb a másik két esetnél. Az üreges száler!sítésnél longitudinális szálirányban a gyengébb eredmények a rovingok sodrásának köszönhet!ek, mivel a szálak nem állnak annyira pontosan a terhelés irányába, mint a sodrás nélküli tömör szálak esetében. Az eredményeket a kompozit lemezek s"r"ségével osztottuk, így a fajlagos szilárdság értékek szintén a tömör szállal er!sített próbatesteknél a legnagyobb, viszont kisebb a különbség. Ez annak köszönhet!, hogy az üreges szállal er!sített kompozit s"r"sége kisebb a szálakban található üregek miatt. A fajlagos rugalmassági modulusz értékeinél kiemelkedik a hibrid er!sítés" lemez, és az üreges szállal er!sített próbatestek értéke nagyobb a tömör szállal er!sítettnél. A transzverzális irányú száler!sítésnél az üreges száler!sítés esetén adódtak a legnagyobb szilárdság és rugalmassági modulusz értékek, ami feltehet!en az üreges szál rovingok sodrása okozza, aminek következtében a szál/mátrix adhézió eredményesebb transzverzális irányban, ugyanis a mátrix a sodrott felületekkel jobb adhéziót tud elérni, mint a sima szálfelületeken. A nyomóvizsgálatok mért és számított adatai a 4. táblázatban szerepelnek. A nyomóvizsgálat longitudinális irányánál szintén jelentkezett a hibrid száler!sítés kedvez! hatása mind a szilárdság, mind a rugalmassági modulusz esetében, melyet a különböz! tulajdonságú szálak kedvez! párosítása okoz. Az üreges szállal er!- sített próbatestek nyomószilárdsága nagyobb, rugalmassági modulusza kisebb a tömör szállal er!sített próbatesteknél. A fajlagos nyomószilárdság az üreges száler!sítés esetén a legnagyobb, és a tömör száler!sítésnél pedig a legkisebb, köszönhet!en az üreges szálak jobb tömeghez viszonyított kihajlás t"r! képességének. A fajlagos rugalmassági modulusz a hibrid er!sítésnél a legnagyobb, és a tömör száler!sítés esetén a legkisebb. A transzverzális szálirány esetén az üreges szállal er!sített próbatestek nyomószilárdsága a legnagyobb, a tömör szállal er!sített próbatesteké a legkisebb. A rugalmassági modulusz az üreges próbatestek esetén a legkisebb. A fajlagos nyomószilárdság sorrendje nem változik, csak az arányok n!- nek, míg a fajlagos rugalmassági modulusz a hibrid száler!sítésnél a legnagyobb, és a tömör száler!sítésnél a legkisebb. Az üreges szálak sodrottsága nyomóvizsgálatnál transzverzális irányú száler!sítés esetén is egyértelm" el!nyöket biztosított a jobb roving-mátrix adhézió miatt. Transzverzális irányban a modulusz az üreges szálak esetén kisebb, ugyanis az üregek miatt a szálak keresztirányú rugalmassága kisebb. A hárompontos hajlító vizsgálatot száliránnyal párhuzamosan és arra mer!legesen is elvégeztük (5. táblázat). A hajlítószilárdság és a hajlító rugalmassági modulusz longitudinális iránynál a tömör száler!sítés esetében a legnagyobb, és az üreges száler!sítésnél a legkisebb, ami 3. táblázat. A kompozitok húzóvizsgálatainak értékelése és azok fajlagos értékei Irány Kompozit jelleje $, MPa E, GPa $/# komp E/# komp tömör szállal er!sített 589,0±40,1 29,5±2,5 346,6±23,6 17,4±1,5 Longitudinális hibrid szálakkal er!sített 507,0±27,4 40,0±10,4 327,1±17,7 25,8±6,7 üreges szállal er!sített 424,0±38,0 28,1±3,8 318,6±28,6 21,1±2,9 tömör szállal er!sített 14,1±2,6 5,6±0,4 7,7±1,4 3,1±0,2 Transzverzális hibrid szálakkal er!sített 16,3±2,4 5,3±0,5 10,0±1,4 3,3±0,3 üreges szállal er!sített 26,3±3,2 4,9±0,3 19,5±2,3 3,6±0,2 4. táblázat. A kompozitok nyomóvizsgálatainak értékelése és azok fajlagos értékei Irány Kompozit jellege $, MPa E, GPa $/# komp E/# komp tömör szállal er!sített 283,4±62,2 9,4±1,6 166,7±36,6 5,5±0,9 Longitudinális hibrid szálakkal er!sített 327,1±40,7 9,9±1,5 211,0±26,3 6,4±1,0 üreges szállal er!sített 311,8±24,7 8,0±1,7 234,3±18,5 6,0±1,3 tömör szállal er!sített 65,9±8,4 2,5±0,2 36,3±4,6 1,4±0,1 Transzverzális hibrid szálakkal er!sített 75,9±7,5 2,8±0,2 46,4±4,6 1,7±0,1 üreges szállal er!sített 81,7±7,8 2,2±0,2 60,4±5,7 1,6±0,2 5. táblázat. A kompozitok hárompontos hajlító vizsgálatának értékelése és azok fajlagos értékei Irány Kompozit jellege $, MPa E, GPa $/# komp E/# komp tömör szállal er!sített 847,1±83,3 28,2±1,6 498,4±49,0 16,6±0,9 Longitudinális hibrid szálakkal er!sített 689,0±24,5 24,0±1,1 444,6±15,8 15,5±0,7 üreges szállal er!sített 660,7±28,8 22,5±2,0 496,4±21,6 16,9±1,5 tömör szállal er!sített 32,9±3,1 6,2±1,0 18,1±1,7 3,4±0,5 Transzverzális hibrid szálakkal er!sített 29,2±4,8 4,8±0,4 17,8±2,9 2,9±0,2 üreges szállal er!sített 48,8±3,9 5,3±0,4 36,1±2,9 3,9±0, évfolyam 6. szám

4 szintén a rovingok sodrásával magyarázható. A tömör és az üreges száler!sítés" próbatestek fajlagosított szilárdsági és rugalmassági moduluszai között nincs jelent!s különbség, míg a hibrid értékei kisebbek. Transzverzális iránynál az üreges száler!sítés esetén mértük a legnagyobb hajlítószilárdságot a rovingok sodrásának köszönhet!en, a hibridnél a legkisebbet, és a rugalmassági moduluszban nincs jelent!s különbség az egyes száler!sítések között. Az üreges szállal er!sített próbatestek fajlagos hajlítószilárdsága a legnagyobb. Ez üreges száler!sítés esetén a legnagyobb, és hibrid száler!sítés esetén a legkisebb. A hárompontos hajlításnál nem jelentkezett a kedvez! hibridhatás. A Charpy-féle vizsgálatokkal az egyes anyagok szívósságát lehet összehasonlítani, melyet longitudinális száliránynál határoztunk meg (6. táblázat). 6. táblázat. A kompozitok Charpy-féle üt!szilárdsága és azok fajlagos értékei Kompozit jellege a cu, kj/mm 2 a cu /# Tömör szállal er!sített 214,9±17,6 118,2±9,7 Hibrid szállal er!sített 178,1±36,8 108,8±22,5 Üreges szállal er!sített 162,0±25,1 119,9±18,6 Kompozit jellege Hossz mm 8. táblázat. A VEM modell geometriai méretei Mátrix küls! keresztmetszet &m'&m Küls! szálátmér! &m Bels! szálátmér! &m Tömör szállal er!sített 5 20$20 13,1 Üreges szállal er!sített 5 20$20 13,1 8, Kompozit mikromechanikai modellek A tömör és az üreges üvegszállal er!sített kompozit végeselemes modelljeiben mind az epoxi mátrix, mind az üvegszálak mechanikai tulajdonságai megegyeztek, a különbség a szálak üregességében volt. A modellezéshez izotróp anyagtulajdonságokat használtunk, a rugalmassági modulusz (E), a Poisson tényez! (#) és a s"r"ség (") érékei a 7. táblázatban szerepelnek. A mátrixot 5 mm hosszú hasábbal modelleztük, amelynek a közepén helyezkedik el az 5 mm hosszú er!sít!- szál. A modellezett szálak átmér!i megegyeznek az er!- sít!szálakéval (ezeket a 3. fejezetben ismertetett lemezekhez is felhasználtuk). A modellben a szál és a mátrix térfogataránya szintén megegyezik az 4. fejezetben ismertetett száltartalommal. A modellek geometriai méreteit a 8. táblázat tartalmazza. A modelleket tetraéder elemekkel hálóztuk a tömör száler!sítésnél 3 #m-es ( elem), az üreges szálak esetében 2 #m-es elemmérettel ( elem) a 3. ábrán látható módon. A tömör szállal er!sített próbatestek üt!szilárdsága nagyobb az üreges szállal er!sítetteknél, azaz több energia elnyelésére képesek. A tömör és az üreges száler!sítés" próbatestek fajlagos üt!szilárdsága között nincs jelent!s különbség. Ugyanakkor az üreges szálak feltöltése után várhatóan az üreges szállal er!sített lemezek üt!szilárdsága jelent!sen n!. 7. táblázat. A VEM modellezésnél alkalmazott anyagjellemz!k Komponens E, GPa %, #, kg/m 3 Mátrix 3 0, Üvegszál 73 0, ábra. Üreges üvegszállal er!sített kompozit véges elem modelljének hálózása A modellt az egyik végén rögzítettük a teljes véglapon. Az analízisben alkalmazott er!sít!szálhoz hasonló üvegszál szakításához átlagosan 0,16 N er!re van szükség. Ugyanekkora mérték" terhelést a modell másik végén helyeztük el egy kényszerrel együtt, ami csak az er! irányú elmozdulást engedi meg. A hasáb két, egymásra mer!leges oldalán görg!s megtámasztást alkalmaztunk, ezzel szimulálva a szomszédos elemek hatását a modellre. A terheléseket és a peremfeltételeket a 4. ábrán mutatjuk be. A hasáb másik két hosszabbik oldalán a kontrakciót a csomópontok egymáshoz kényszerezésével szabályoztuk, összekötöttük az egy falon lév! csomópontok falra mer!leges elmozdulását. A vizsgálat eredményeit a 9. táblázat tartalmazza. Azonos anyagtulajdonságok esetén az üreges szállal er!sített kompozit elmozdulása a terhelés hatására 30%- kal nagyobb, mint a tömör szállal er!sítetté. Ez az üreges szál kisebb keresztmetszetének köszönhet!. Az üreges szállal er!sített kompozit mechanikai tulajdonsága mint évfolyam 6. szám 225

5 5. Összefoglalás Az azonos elemi összetétel" üreges, tömör és az ezek hibrid keverékével er!sített kompozit lemezek mechanikai és energiaelnyel! tulajdonságait összehasonlítva kimutattuk, hogy az üreges szállal er!sített kompozitok tömegre viszonyított mechanikai tulajdonságai jobbak a hagyományos tömör szállal er!sített kompozitoknál, és a hibrid száler!sítés" kompozitok s"r"ségre vonatkoztatott húzó- és nyomótulajdonságai kiemelked!ek. Az üreges szállal er!sített kompozitok esetében az energiaelnyel! képesség kisebb volt, ami jóval nagyobb lehet, amennyiben az üreges szálakat valamilyen gyógyító, illetve jelz! folyadékkal töltjük. Az üreges szállal er!sített kompozitok energiaelnyel! képessége szintén nagyobb lehetne, ha a szálak falvastagsága megfelel!en kicsi lenne ahhoz, hogy a szálra mer!leges ütés hatására összeroppanjanak, ezzel energiát elnyelve. Véges elemes módszerrel vizsgáltunk tömör és üreges szállal er!sített kompozit mikromechanikai modelleket, és igazoltuk az üreges száler!sítés el!nyét. 4. ábra. A terhelések és a peremfeltételek 9. táblázat. A véges elemes modellvizsgálat eredményei Kompozit jellege E üvegszál GPa Elmozdulás mm Tömeg kg Tömör szállal er!sített 73 0,077 3, ,111 Üreges szállal er!sített 2, ,077 9 egy 15%-kal kisebb, mint a tömör szállal er!sítetté, ami jóval kevesebb, mint a véges elemes modellel kapott eredmény azonos anyagtulajdonságoknál. Ez azt jelenti, hogy az üreges szálak rugalmassági modulusza nagyobb, és azonos száltérfogat százalék esetén 20%-kal kisebb tömeg érhet! el az üregesség miatt. Az üreges üvegszál rugalmassági moduluszát 34%-kal növelve adódott azonos elmozdulás, mint tömör szál esetén. Ez azt bizonyítja, hogy amennyiben az üreges üvegszállal er!sített kompozit hasonlóan viselkedik, mint a tömör üvegszállal er!- sített kompozit, akkor üreges üvegszálat el!nyösebb használni a 20%-os tömegcsökkenés miatt. A munka szakmai tartalma kapcsolódik a Min!ség - orientált, összehangolt oktatási és K+F+I stratégia, valamint m$ködési modell kidolgozása a M$egyetemen cím$ projekt szakmai célkit$zéseihez. A projekt megvalósítását az Új Széchenyi Terv TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR programja támogatja. A munka szakmai tartalma kapcsolódik a Új tehetséggondozó programok és kutatások a M$egyetem tudományos m$helyeiben cím$ projekt szakmai célkit$zéseihez. A projekt megvalósítását a TÁMOP B-10/ program támogatja. Dr. Czigány Tibor köszöni a CHARLES SIMONYI KUTATÓ ÖSZTÖNDÍJ támogatását. A szerz!k köszönik továbbá a MESHINING ENGINEERING KFT.-nek a véges elemes futtatásban nyújtott segítséget. Az eredmények megjelenését az OTKA K pályázata támogatta. Irodalomjegyzék [1] Brown, E. N.; White, S. R.; Sottos, N. R.: Retardation and repair of fatigue cracks in a microcapsule toughened epoxy composite Part II: In situ self-healing, Composites Science and Technology, 65, (2005). [2] Hamilton, A. R.; Sottos, N. R.; White, S. R.: Self-healing of internal damage in synthetic vascular materials, Advanced Materials, 22, (2010). [3] Trask, R.; Williams, G.; Bond, I.: Bioinspired self-healing of advanced composite structures using glass hollow fibres, Journal of the Royal Society Interface, 4, (2007). [4] Motuku, M.; Vaidya, U.; Janowski, G.: Parametric studies on self-repairing approaches for resin infused composites subjected to low velocity impact, Smart Materials and Structures, 8, (1999). [5] Dry, C.: Procedures developed for self-repair of polymer matrix composite materials, Composite Structures, 35, (1996). [6] Kling, S.; Czigány, T.: Analysis of applicability of the hollow carbon fibers for self-repairing composites, Materials Science Forum, 729, (2013). [7] Trask, R. S.; Bond, I. P.: Biomimetic self-healing of advanced composite structures using hollow glass fibres, Smart Materials and Structures, 15, 704 (2006). [8] Pang, J.; Bond, I.: A hollow fibre reinforced polymer composite encompassing self-healing and enhanced damage visibility, Composites Science and Technology, 65, (2005). [9] Gupta, P.: Glass fibers for composite materials in Fibre reinforcements for composite materials (ed.: Bunsel, A. R.), Vol. 2., Elsevier, New York,1988. [10] Hucker, M. J.; Bond, I. P.; Haq, S.; Bleay, S.; Foreman, A.: Influence of manufacturing parameters on the tensile strengths of hollow and solid glass fibres, Journal of Materials Science, 37, (2002). [11] Kling, S.; Czigány, T.: A comparative analysis of hollow and solid glass fibers, Textile Research Journal, 9 (2013) évfolyam 6. szám