A TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! TERVEZET

Átírás

1 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1758/2007. TERVEZET a kiotói egységekkel kapcsolatos nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységekre vonatkozó eljárási szabályokról, valamint a kibocsátható mennyiségi egységek vagyonkezeléséről, értékesítéséről és az értékesítésből származó bevételekkel való gazdálkodásról Budapest, október 1

2 Vezetői Összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló A tervezet rendelkezik az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Kiotói Jegyzőkönyvében (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) létrehozott rugalmassági mechanizmusok: az együttes végrehajtás, a tiszta fejlesztési mechanizmus és a nemzetközi emisszió-kereskedelem alapvető szabályairól, rendezi a jogi személyek részvételi lehetőségét ezekben a mechanizmusokban. A három mechanizmus felépítése jelentősen eltér egymástól, ezért a rájuk vonatkozó szabályozásnak is differenciáltnak kell lennie: - együttes végrehajtás Magyarországon belül és kívül egyaránt megvalósítható, így ezt a mechanizmust szükséges a legrészletesebben szabályozni, - tiszta fejlesztési mechanizmus projekteket csak fejlődő (nem a Jegyzőkönyv első számú mellékletében felsorolt) államokban lehet megvalósítani, így a tervezet inkább a részvételi szándék jóváhagyása és az elszámoltathatóság körében tartalmaz szabályokat, - a nemzetközi emisszió-kereskedelemben elsősorban államok vesznek részt, az egyes országok azonban felhatalmazhatnak jogi személyeket a részvételre, így a tervezet ennek a felhatalmazásnak és a beszámoló jelentésnek a szabályait írja le. A rugalmassági mechanizmusok szabályozásához kapcsolódóan szükséges a nemzeti forgalmi jegyzékkel kapcsolatosan olyan részletszabályok meghatározása, mint a különböző számlák tulajdonosainak felhatalmazása a kiotói egységek számlán történő tartására, a számlavezetési díj meghatározása, valamint a Magyarországon megvalósított együttes végrehajtási projektek esetében az Európai Unió kibocsátási egység kereskedelmi rendszerben történő elszámolás szabályozása. A Korm. rendelet tervezete az eladásra kerülő kibocsátható mennyiségi egységek (AAU-k) vételárának az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló évi LX. törvényben (a továbbiakban: Éhvt.) rögzített elvek mentén történő felhasználását és az azt működtető rendszer elemeit is tartalmazza. A Éhvt. szerint a kiotói egységek a Magyar Állam kincstári vagyonába tartozó, külön jogszabály szerint korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jogok. A kiotói egységek felett a vagyonkezelői jogot a környezetvédelemért felelős miniszter gyakorolja. A nemzetközi kibocsátás-kereskedelem keretében a miniszter a Magyar Állam nevében kiotói egységeket értékesíthet és vehet az Éhvt.alapján. Az eladott kiotói egységekből származó bevételeket az Éhvt. értelmében igazoltan üvegházhatású gáz kibocsátás csökkenést eredményező beruházásokra, nyelők általi elnyelésre és alkalmazkodásra lehet fordítani, összhangban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában foglalt prioritásokkal. A bevételek fentiek szerinti felhasználásáról az Éhvt. értelmében a KvVM miniszter gondoskodik. A kiotói egységek értékesítéséből származó bevételek felhasználására kitalált rendszer az ún. Zöld Beruházási Rendszer (GIS), amelyet a környezetvédelemért felelős miniszter működtet. A bevételek felhasználására új (KvVM általi fejezeti kezelésű) költségvetési 2

3 előirányzatot kell létrehozni, amikor aláírásra kerül az adásvételi szerződés. A Zöld Beruházási Rendszer létrehozásának egyik fő kihívása és nehézsége abból adódik, hogy jövőbeli, várható és előre nehezen becsülhető bevételek kibocsátás csökkentésre irányuló elköltésére kell egy rendszert, adott esetben intézményt, szabályokat létrehozni. Tekintettel arra, hogy amíg nem jön létre a kibocsátható mennyiségi egységek vételére vonatkozóan szerződés, nem keletkezik bevétel, addig egy külön intézmény felállítását nem célszerű kezdeményezni. Amennyiben a nemzetközi szerződés létrejön a Magyar Állam és a Vevő Fél között, akkor azt követően ki kell írni a pályázatokat a kibocsátás csökkenést eredményező beruházások támogatására. A Zöld Beruházási Rendszer keretén belül működő pályázati rendszer a KvVM szakmai irányításával működne, a társtárcák (PM, FVM, GKM, ÖTM) és a MeH együttműködésével. II. A kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés a kormányprogramhoz az ország nemzetközi kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan és az EU tagsággal összefüggő jogközelítés révén kapcsolódik. A rendeletalkotási kötelezettség szerepel a Kormány II. félévi munkatervében. III. Előzmények A Kiotói Jegyzőkönyvet Magyarországon a évi IV. törvény hirdette ki. A Jegyzőkönyv végrehajtásához szükséges keretszabályozást a júniusában elfogadott Éhvt. fekteti le. A 2003/87/EK irányelv átültetése megtörtént az Üht., illetőleg végrehajtási rendeletei elfogadásával. A két rendszert összekapcsoló Linking irányelv magyar jogba való beépítése azonban csak részben valósult meg az Üht. és az Éhvt. elfogadásával, a szabályok többségét a jelenlegi tervezet ülteti át a magyar jogba. A további késedelem és a vonatkozó európai jogkövetkezmények elkerülése miatt fontos a kormányrendelet mielőbbi elfogadása. A Kiotói Jegyzőkönyben szereplő nemzetközi kibocsátás-kereskedelemmel kapcsolatos feladatokról a 2059/2007. (IV.3.) Korm. határozat rendelkezik. A Korm. határozat felhívja a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter bevonásával haladéktalanul kezdje meg a tárgyalásokat a potenciális vevő országokkal. IV. Várható szakmai hatások A rugalmassági mechanizmusok átlátható és a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szabályozásával a kormányrendelet lehetővé teszi a Magyarországon bejegyzett jogi személyek számára a klímaváltozással kapcsolatos nemzetközi üzleti lehetőségekben való aktív részvételt. A megvalósuló GIS projektek lehetővé teszik, hogy Magyarország csökkentse az üvegházhatású gáz kibocsátását és ezzel a nemzetközi kibocsátás csökkentési célkitűzésekhez és saját vállalásaihoz aktívan hozzájáruljon. A Zöld Beruházási Rendszer alapgondolata az, hogy a vevők attól az államtól veszik meg az AAU-kat, mely olcsóbban tudja megvalósítani a kibocsátás-csökkenéssel járó beruházásokat és ezáltal olcsóbban tudja vételre felajánlani a kibocsátási egységeket. Nyilván Magyarország érdeke az, hogy a lehető legdrágábban értékesítse a kibocsátási egységeket, de az eladói 3

4 oldalon túlkínálat van, ezért a vevők között verseny alakulhat ki, amiatt, hogy viszonylagosan olcsó áron hatékonyan tudjanak ÜHG csökkentést létrehozni. Fentiekből következik, hogy a GIS létrehozása a hatékonyabb, környezetbarát és innovatív technológiák elterjedését fogja ösztönözni, továbbá olyan beruházásokat is meg lehet ezáltal valósítani, amelyekre amúgy más jogszabályi vagy gazdasági ösztönző eszköz hiányában nem került volna sor és igazolható kibocsátás-csökkenést eredményez. A Zöld Beruházási Rendszer keretében megvalósuló projektek hozzájárulnak Magyarország energiahatékonysági céljaihoz, a megújuló energiák elterjedésének ösztönzéséhez és a kisebb kibocsátásokhoz. Valószínűsíthetően tehát a környezetvédelmi iparra a GIS felállítása ösztönzőleg fog hatni. V. Várható gazdasági hatások A projekt-alapú mechanizmusok alapgondolata, hogy külföldi befektetések bevonását ösztönzi az üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentéssel járó beruházásokba, és csökkenti az egységnyi kibocsátás-csökkentés költségeit mivel a projektek azokban az országokban valósulnak meg, ahol ezen a téren nagyobb a technológiai potenciál, nagyobb a változtatási lehetőség. A Linking Irányelv átültetése folytán ugyan bizonyos típusú beruházási lehetőségek (azok, amelyek a meghatározás szerint közvetett vagy közvetlen hatást gyakorolnának az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerére) megszűnnek, ugyanakkor számos szektorban, például az építőiparban (épületszigetelés), a közlekedésben (tömegközlekedést fejlesztő projektek), az erdészetben (nyelők telepítése) stb. várható együttes végrehajtási projektek megvalósítása a es időszakban. Az együttes végrehajtás projektek elősegítik a technológia transzfert, a környezetbarát és innovatív technológia elterjedését a beruházást fogadó szektorokban. Elősegítik továbbá az Európai Unió felé tett vállalásaink teljesítését, többek között a megújuló energiatermelés előírt minimális részaránya területén. A tervezet emellett megteremti a Magyarországon bejegyzett jogi személyek számára annak lehetőségét, hogy a Kiotói Jegyzőkönyvet ratifikáló fejlett államokban együttes végrehajtási, fejlődő államokban pedig tiszta fejlesztési mechanizmus projektekben vegyenek részt. Egyelőre nincsenek adatok arra vonatkozóan, hogy hány vállalkozás (vagy egyéb jogi személy) érdeklődne ilyen projektek megvalósítása iránt. A nemzetközi emissziókereskedelem vonatkozásában azonban már ismertek olyan gazdasági szereplők, amelyek be kívánnak lépni erre a piacra. A kibocsátható mennyiségi egységek (AAU-k) adásvételéről szóló szerződés aláírását követően, az értékesített egységek árából származó bevétel a KvVM igazgatás számlájára érkezik. Ezt követően az összeget tovább kell utalni a központi számlára, ahonnan a teljes összeg átutalásra kerül a KvVM fejezeti kezelésű előirányzatára. Ehhez előirányzat-módosító kormányhatározatot kell majd készíteni, minden egyes adásvételt követően. A bevétel mértéke sok tényezőtől függ, pl. az AAU-k nemzetközi árától, az egyéb kibocsátási egységek (EUA, CER és ERU) árától, továbbá a nemzetközi kibocsátás-kereskedelmi piac keresleti-kínálati viszonyaitól, valamint attól, hogy Magyarország mennyire gyorsan tud átlátható, hiteles rendszert létrehozni a bevételek igazoltan kibocsátás csökkentési célú elköltésére vonatkozóan. Az Éhvt. a bevételek elköltését három cél mentén teszi lehetővé, ám az az információ származik a potenciális vevőktől, hogy olyan államtól szeretnének vásárolni, amely a bevételeket üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését eredményező projektek támogatására fordítja. 4

5 VI. Várható társadalmi hatások A szabályozás közvetlen érintettjei azok a jogi személyek, melyek a Jegyzőkönyvben szereplő rugalmassági mechanizmusokban részt vesznek. Emellett közvetetten érintett lehet a beruházások közelében élő lakosság is. A GIS keretében megvalósuló beruházások címzettjei jogi személyek, vállalkozások, önkormányzatok, de kisebb projektek esetében magánszemélyek is. Ezért érinti a szabályozás a környezetvédelmi profilú vállalkozásokat, cégeket, de a magánszemélyeket is. Ez utóbbiak esetében a megvalósuló projektek energia megtakarításokhoz vezetnek (pl. panelépületek szigetelése), amely ilyen módon a lakosságot kedvezően érinti. VII. Kapcsolódások Az együttes végrehajtás, mint mechanizmus kapcsolódik: az energiahatékonyság javítását célzó erőfeszítésekhez, a megújuló energiatermelés térnyerését célzó erőfeszítésekhez, a hulladéklerakók rekultivációját célzó programokhoz. Jogszabályi kapcsolódások: Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Kiotói Jegyzőkönyvének a kihirdetéséről szóló évi IV. törvényhez, Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló évi LX. törvényhez, Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló évi XV. törvényhez, az Európai Parlament és a Tanács 2004/101/EK irányelvéhez (2004. október 27.) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a Jegyzőkönyv projektmechanizmusára tekintettel történő módosításáról; Bizottság 2006/780/EK határozatához (2006. november 13.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a kiotói jegyzőkönyvben meghatározott projekttevékenységek esetében a kibocsátási egységek Közösségen belüli kereskedelmi rendszere szerint történő üvegházhatást okozó gázkibocsátáscsökkentések kétszeres elszámolásának elkerüléséről. az Európai Parlament és a Tanács 280/2004/EK határozatához (2004. február 11.) az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Jegyzőkönyv végrehajtásáról; a Bizottság határozatához (2005. február 10.) az Európai Parlament és a Tanács 280/2004/EK határozata (2004. február 11.) az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló végrehajtási szabályok megállapításáról; a Bizottság 2216/2004/EK rendeletéhez (2004. december 21.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti kibocsátásforgalmi-jegyzékek egységesített és biztonságos rendszeréről. VIII. Fennmaradt vitás kérdések 5

6 IX. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e a kommunikáció x Kormányülést követő szóvivői tájékoztató x Tárcaközlemény x Tárca által szervezett sajtótájékoztató x További szakmai programok szervezése x Részletezve: További lakossági tájékoztatás x Részletezve (cél-csoport-bontásban): A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Tárcán belüli nyilatkozók szintje: államtitkár X. Megjegyzések Az előterjesztés mellékletében szereplő tervezet kapcsán a műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetéséről szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet szerinti notifikáció nem szükséges. A tervezet ugyanis a 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet értelmében sem termékre vonatkozó műszaki leírást vagy egyéb követelményt, sem pedig az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra vonatkozó olyan szabályt nem tartalmaz, amely megalapozná a bejelentési kötelezettséget. 6

7 Melléklet a KvVM/KJKF/1758/2007. előterjesztéshez A Kormány /2007. ( ) Korm. rendelete a kiotói egységekkel kapcsolatos nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységekre vonatkozó eljárási szabályokról, valamint a kibocsátható mennyiségi egységek vagyonkezeléséről, értékesítéséről és az értékesítésből származó bevételekkel való gazdálkodásról Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló évi LX. törvény 14. (5) bekezdésének b)-e) és i) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) a szerinti nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységekre vonatkozó eljárásokra, valamint az Éhvt. 2. -ának 14. pontja szerinti kibocsátható mennyiségi egységek vagyonkezelésével, értékesítésével és az értékesítésből származó bevételekkel való gazdálkodásra terjed ki. (2) A rendelet hatálya kiterjed a) az Éhvt. 2. -ának 9. pontja szerinti együttes végrehajtás, valamint az Éhvt. 2. -ának 10. pontja szerinti tiszta fejlesztési mechanizmus projekttevékenységekben (a továbbiakban együtt: nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységek) részt vevő jogi személyekre, b) az Éhvt. 2. -ának 15. pontja szerinti kibocsátás-csökkentési egységekkel és az Éhvt. 2. -ának 17. pontja szerinti igazolt kibocsátás-csökkentési egységekkel történő kereskedelemben részt vevő jogi személyekre, c) az Éhvt. 5. -a szerinti nemzeti forgalmi jegyzékben szereplő számlák tulajdonosaira. (3) Az e rendelet 3-5. és ában nem szabályozott kérdésekben az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Ávr.) szabályait kell alkalmazni. (4) Az e rendelet ában nem szabályozott kérdésekben az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) szabályait kell alkalmazni. Általános rendelkezések Alapfogalmak 2. 7

8 E rendelet alkalmazásában: a) Átvevő: a Keretegyezmény I. mellékletében felsorolt azon részes állam, amely a Jegyzőkönyvet megerősítette és a nemzetközi kötelezettségvállalások értelmében jogosult együttes végrehajtási projektekből származó hitelesített kibocsátás-csökkentési egységek átvételére, illetve az e részes állam által a kibocsátás-csökkentési egységek átvételére felhatalmazott jogalany; b) közvetlen kettős kibocsátás-csökkentés: a Magyarországon megvalósított együttes végrehajtási projekt közvetlenül csökkenti a kibocsátást, ha a projekt az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek a kereskedelméről szóló évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.) 1. számú mellékletének a hatálya alá tartozó egy vagy több létesítményben a kibocsátási alapszintjéhez képest a létesítményre meghatározott üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vagy korlátozására vezet, c) közvetett kettős kibocsátás-csökkentés: a Magyarországon megvalósított együttes végrehajtási projekt közvetetten csökkenti a kibocsátást, ha a b) pont szerinti közvetlen kibocsátás-csökkentés nem valósul meg, de a projekt az Üht. 1. számú mellékletének a hatálya alá tartozó létesítmények egy csoportjára nézve a létesítményekre meghatározott üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentésére vagy korlátozására vezet; d) nemzetközi kötelezettségvállalások: az évi LXXXII. törvénnyel kihirdetett ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (a továbbiakban: Keretegyezmény), az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Felek Konferenciájának évi harmadik ülésszakán elfogadott Kiotói Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló évi IV. törvény által kihirdetett Kiotói Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Jegyzőkönyv), valamint az ezek alapján elfogadott nemzetközi határozatok; e) Szállító: az a magyarországi székhellyel rendelkező jogi személy, amely a Magyarországon megvalósuló együttes végrehajtási projektben a kibocsátáscsökkentési tevékenység végrehajtója, illetőleg több Szállító esetén az ezek által meghatalmazott jogi személy, f) számlatulajdonos: a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti kibocsátásforgalmijegyzékek egységesített és biztonságos rendszeréről szóló, december 21-i 2216/2004/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 2216/2004/EK rendelet) 15. és 19. cikke alapján létrehozott üzemeltetői számla, illetve személyi számla tulajdonosa; g) Vevő: a nemzetközi kibocsátás-kereskedelemben résztvevő állam, vagy a kibocsátható mennyiségi egységekkel való kereskedésre felhatalmazott jogi személy. A kibocsátható mennyiségi egységek vagyonkezelése 3. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) az Éhvt. 9. -ának (7) bekezdésében meghatározott tájékoztatástól számított 15 napon belül a környezetvédelemért felelős miniszterrel (a továbbiakban: miniszter), mint vagyonkezelővel az Ávr. szerinti vagyonkezelési szerződést köt. 4. Az Ávr.-ben foglaltakon túl a vagyonkezelési szerződés - a kibocsátható mennyiségi egység sajátos jellegére tekintettel - tartalmazza különösen: a) az adott kötelezettségvállalási időszak meghatározását; 8

9 b) a kötelezettségvállalási időszakra megállapított kibocsátható mennyiségi egységek teljes mennyiségét; c) a kibocsátható mennyiségi egységekhez kapcsolódó azonosító kódokat; d) a kibocsátható mennyiségi egységek, mint állami vagyonelemek keletkezésének időpontját. 5. Az Ávr. szerinti adatszolgáltatási kötelezettség tartalmát a felek a vagyonkezelési szerződésben oly módon határozzák meg, hogy a) a szerződésből az állami vagyonba tartozó kibocsátható mennyiségi egységek mennyisége, illetve ennek változása megállapítható legyen, b) az Éhvt. 4. (1) bekezdés alapján készítendő Nemzeti Kibocsátási Leltárt és az Éhvt. 4. (3) bekezdés alapján a Nemzeti Nyilvántartási Rendszernek adandó előrejelzések összegzését a miniszter évente megküldi az MNV Zrt.-nek, c) a felek az értékben történő nyilvántartás kötelezettségétől eltekintenek, továbbá d) a miniszter a nemzeti forgalmi jegyzék kezelője útján köteles biztosítani az MNV Zrt. számára az állami vagyonba tartozó kibocsátható mennyiségi egységeket tartalmazó forgalmi számla tartalmának megismerhetőségét. 6. (1) A kiotói egység mint forgalomképes vagyoni értékű jog az állami vagyonból történő kikerülést követően a továbbiakban is átruházható. (2) A kiotói egység állami vagyonból való kikerülésének és az új jogosult kibocsátási egység feletti rendelkezési joga megszerzésének időpontja a forgalmi jegyzékbe történő bejegyzés napja. (3) A kiotói egységek állami vagyonból történő kikerüléséről a miniszter a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint tájékoztatja a MNV Zrt.-t. A nemzeti forgalmi jegyzék 7. (1) Egy kiotói egység a nemzeti forgalmi jegyzéknek csak egy számláján szerepelhet. (2) A számlatulajdonos jogosult kibocsátás-csökkentési egységeket és igazolt kibocsátáscsökkentési egységeket tartani az üzemeltetői számláján. (3) Személyi számlán kibocsátás-csökkentési egységet és igazolt kibocsátás-csökkentési egységet csak a szerinti jóváhagyással rendelkező jogi személyek tarthatnak. (4) A számlatulajdonos a számla megnyitása során szolgáltatott adatainak megváltozását a változás bekövetkeztétől számított 10 napon belül közli a nemzeti forgalmi jegyzék kezelőjével. 9

10 (5) A személyi számla és az üzemeltetői számla tulajdonosa január 1-jétől jogosult kibocsátási egységeket vásárolni, értékesíteni, illetve a nemzeti forgalmi jegyzékben levő számláján tartani. Számlavezetési díj 8. (1) A kiotói egységek közhiteles nyilvántartásáért és kezeléséért számlavezetési díjat (a továbbiakban: számlavezetési díj) kell fizetni. (2) A számlavezetési díjat a Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlára kell befizetni. A számlavezetési díj a nemzeti forgalmi jegyzék kezelőjének a bevétele, amelyet a nemzeti forgalmi jegyzék működtetésére fordít. (3) Személyi számla esetében az éves számlavezetési díj megegyezik az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott összeggel. Üzemeltetői számla esetében az éves számlavezetési díj alapja a tárgyévet megelőző év során a számlára beérkező kibocsátáscsökkentési egységek és igazolt kibocsátás-csökkentési egységek együttes mennyisége, a kormányrendeletben meghatározott mérték szerint. (4) E rendeletben nem szabályozott, a számlavezetési díjat érintő kérdésekben - így a számlavezetési díj megfizetésére, illetve meg nem fizetés esetén alkalmazott jogkövetkezményekre vonatkozóan - az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Kiotói Tárcaközi Bizottság 9. (1) A nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységek támogatásának és jóváhagyásának eljárásában, valamint a kiotói egységek értékesítéséből származó bevételekkel való gazdálkodásban a minisztert a Kiotói Tárcaközi Bizottság (KTB) segíti. (2) A KTB elnöke a miniszter által kijelölt személy, tagjai a területfejlesztésért, a földművelésügyért, a gazdaságért és a közlekedésért, a pénzügyekért, a külügyekért, valamint a Miniszterelnöki Hivatal irányításáért felelős miniszter által kijelölt személyek. (3) A KTB ülésén meghívottként részt vehet: a) a szakmai érdekképviseleti szervezetek által együttesen kijelölt, illetve b) a társadalmi érdekképviseleti szervezetek által együttesen kijelölt, egy-egy személy. (4) A KTB az ügyrendjét saját maga állapítja meg. A KTB évente legalább három alkalommal ül össze: március 31-ig, szeptember 30-ig és december 31-ig. A KTB munkáját a minisztérium segíti. 10

11 (5) Nem vehet részt a KTB döntési javaslatának kialakításában a) a kérelmező, illetve a pályázatot benyújtó természetes személy és annak képviselője, alkalmazottja, foglalkoztatottja, alkalmazója és foglalkoztatója, b) a kérelmező, illetve a pályázatot benyújtó jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság képviselője, tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, alkalmazottja vagy más szerződéses jogviszony alapján foglalkoztatottja, c) annak a jogi személynek vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a képviselője, vezető tisztségviselője, alkalmazottja (foglalkoztatottja), amelyben a kérelmező, illetve a pályázó közvetlen vagy közvetett befolyással rendelkezik, illetőleg amelynek a kérelmező, illetve a pályázó tulajdonosa, tagja, d) az a)-c) pontban megjelölt személyek közeli hozzátartozója [Ptk b) pont], e) akitől bármely oknál fogva nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése (elfogultság). A nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységekre vonatkozó eljárási szabályok 10. Magyarországon megvalósuló együttes végrehajtási projekt támogatására, illetve jóváhagyására, valamint a Magyarország területén kívül megvalósuló együttes végrehajtási projektben, illetőleg tiszta fejlesztési mechanizmus projektben való részvétel jóváhagyására Magyarországi székhellyel rendelkező jogi személyek kérelmet nyújthatnak be. A Magyarországon megvalósuló együttes végrehajtási projektek jóváhagyásának az eljárása 11. (1) A Magyarországon megvalósuló együttes végrehajtási projekt támogatására irányuló kérelmet a Minisztériumnak elektronikus úton és írásban is be kell nyújtani az 1. számú mellékletben meghatározott projektleírás (a továbbiakban: Projektleírás) szerint. A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy az együttes végrehajtási projekt megvalósítása során nem jön létre a 2. b) pontjában meghatározott közvetlen vagy a 2. c) pontjában meghatározott közvetett kettős kibocsátás-csökkentés, vagy a projekt szerepel a közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Tervben található tartalékban. (2) A minisztérium a hiánytalanul benyújtott kérelem esetén a benyújtásától számított 8 napon belül nyilvántartásba veszi az együttes végrehajtási projektet. Amennyiben a kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek a Minisztérium az adatok 15 napon belüli pótlására hívja fel a felet. (3) Ha a hiányok pótlására a (2) bekezdésben meghatározott határidőben nem kerül sor, a Minisztérium a kérelmet visszaküldi. (4) A Minisztérium hivatalos honlapján közzéteszi a nyilvántartásba vett együttes végrehajtási projekt megnevezését, valamint a projekt 1. számú melléklet 1.1., 1.2. és pontjaiban szereplő adatait. 11

12 (5) A Minisztérium a beérkezéstől számított 30 napon belül a KTB elé terjeszti a Projektleírást. A KTB a Projektleírás alapján támogató nyilatkozatot (a továbbiakban: Támogató Nyilatkozat) ad ki az együttes végrehajtási projektre, vagy elutasítja azt. A döntésről a KTB elnöke 8 napon belül írásban értesíti a Szállítót. Elutasítás esetén a döntést indokolni kell. (6) Az az együttes végrehajtási projekt támogatható: a) amely hiánytalanul tartalmazza az 1. számú melléklet szerinti adatokat, b) amely összhangban áll a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal, a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával, továbbá energetikai projektek esetén az ország energiapolitikájával, c) amely által csökkenteni kívánt üvegházhatású gáz kibocsátások a Nemzeti Nyilvántartási Rendszerben szerepelnek, és a bemutatott előzetes üvegházhatású gáz számítások megfelelnek a Nemzeti Nyilvántartási Rendszerben alkalmazott számítási módszereknek és emissziós tényezőknek, d) amely megfelel a nemzetközi kötelezettségvállalásokban előírt követelményeknek, e) amelynek keretében a bemutatott előzetes számítások szerint szén-dioxid egyenértékre átszámított, emberi tevékenységből származó kibocsátást érintő nettó kibocsátás-csökkentés keletkezik (környezetvédelmi addicionalitás), f) amely a bemutatott előzetes számítások szerint a létrejövő kibocsátás-csökkentési egységek értékesítése nélkül nem valósítható meg gazdaságosan (pénzügyi addicionalitás), g) amelynek megvalósítása nem hatályos jogszabály alapján fennálló kötelezettség (jogi addicionalitás), h) amely, ha 20 MW termelőkapacitást meghaladó teljesítményű vízierőművel végzett projekttevékenységet valósít meg, megfelel az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: 2003/87/EK irányelv), i) amely tervezett kibocsátás-csökkentésének ellentételezése a közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Tervben található tartalékból a Nemzeti Kiosztási Terv szabályainak és az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a Kiotói Jegyzőkönyv projekt-mechanizmusára tekintettel történő módosításáról szóló, október 27-i 2004/101/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek megfelelően lehetséges, j) amelynek Szállítója nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, és nincsen 90 napot meghaladó köztartozása, k) amely nem nukleáris energiát alkalmazó létesítmény létesítésére vagy fejlesztésére irányul, l) amelynek során az erdőtelepítés az erdőről és az erdő védelméről szóló évi LIV. törvénynek és a Nemzetközi Erdőgazdálkodási Tanács által elfogadott elveknek és követelményeknek megfelelően, a terület ökológiai adottságainak figyelembe vételével történik, m) amely nem jár az Európai Unió kibocsátási egység kereskedelmi rendszerét érintő közvetett vagy közvetlen kettős kibocsátás-csökkentéssel, kivéve, ha az elszámolás a 16. -nak megfelelően történik, 12

13 n) amelynek kivitelezése a Támogató Nyilatkozat kiadásáig nem kezdődött meg, vagy bizonyítható, hogy a projekt a megvalósítás megkezdése óta felmerült lényeges körülmény következtében a projektből származó kiegészítő finanszírozási forrás hiányában nem fejeződne be. 12. (1) A Szállító jóváhagyás céljából a Támogató Nyilatkozat kézhezvételétől számított hat hónapon belül elektronikus úton és írásban nyújthatja be az együttes végrehajtási projekt tervdokumentumát (a továbbiakban: Tervdokumentum) a 2. számú mellékletnek megfelelően a Minisztériumnak. (2) Az (1) bekezdés szerinti Tervdokumentumhoz csatolni kell azt a külön jogszabályban meghatározott független együttes végrehajtás projekt hitelesítő által készített Hitelesítői Jelentést, amely a projektet a (6) bekezdés szerinti feltételek alapján kielégítőnek értékelte. (3) Amennyiben a Tervdokumentum hiánytalanul tartalmazza a 2. számú melléklet szerinti adatokat, a Minisztérium a benyújtástól számított 90 napon belül értékeléssel együtt megtárgyalásra terjeszti elő a KTB részére, ellenkező esetben 15 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel a Szállítót. A Tervdokumentumot a minisztérium hivatalos honlapján közzéteszi. (4) A KTB az előterjesztést követően megtárgyalja a Tervdokumentumot és annak értékelését, amelynek alapján a Tervdokumentum jóváhagyására vagy elutasítására tesz javaslatot a miniszternek. (5) A (4) bekezdés szerinti javaslat megtételét követő 8 napon belül a miniszter a Tervdokumentum alapján az együttes végrehajtási projektre jóváhagyó nyilatkozatot (a továbbiakban: Jóváhagyó Nyilatkozat) ad ki vagy a Tervdokumentumot elutasítja. A Jóváhagyó Nyilatkozat kiadását vagy a Tervdokumentum elutasítását követő 8 napon belül a Minisztérium írásban értesíti a Szállítót. A Tervdokumentum elutasítása esetén a döntést indokolni kell. (6) Az együttes végrehajtási projekt akkor hagyható jóvá, ha a) megfelel a 11. -a (6) bekezdésének b), d), g)-n) pontjaiban leírt követelményeknek, b) a Tervdokumentumban bemutatott pénzügyi számítások, illetve részletes pénzforgalmi adatok alapján megállapítható, hogy a projekt megfelel a miniszter által kiadott, pénzügyi addicionalitásra vonatkozó irányelvnek, c) a Tervdokumentumban bemutatott üvegházhatású gáz-számítások megfelelnek a Nemzeti Nyilvántartási Rendszerben alkalmazott számítási módszereknek és emissziós tényezőknek. (7) A miniszter a Jóváhagyó Nyilatkozattal az együttes végrehajtás projektet a Jegyzőkönyv 6. cikkével összhangban levőnek ismeri el. A Jóváhagyó Nyilatkozatot a miniszter a kérelmező által kért időtartamra, legfeljebb azonban december 31-ig adja meg. (8) A Jóváhagyó Nyilatkozat alapján kibocsátás-csökkentési egységeket csak a január 1-jét követően elért kibocsátás-csökkentésekre lehet kiállítani. A Jóváhagyó Nyilatkozat nem mentesít az együttes végrehajtási projekt megvalósításához szükséges egyéb hatósági engedélyek megszerzése alól. 13

14 (9) Ha a Szállító a szerinti eljárás során a Támogató Nyilatkozat vagy a Jóváhagyó Nyilatkozat megszerzése érdekében fontos tényt, adatot, körülményt elhallgat, valótlan tényt közöl vagy valótlan adatot szolgáltat, a miniszter az ennek tudomására jutásától számított 8 napon belül a Jóváhagyó Nyilatkozatot visszavonja. (10) Vissza kell vonni a Jóváhagyó Nyilatkozatot, ha az Éhvt a szerinti felügyeleti díj megfizetésére a felszólítást követő 15 napon belül nem került sor. A kibocsátás-csökkentés értékesítési szerződés benyújtása 13. (1) A Szállítónak a Jóváhagyó Nyilatkozat kézhezvételét követő két hónapon belül be kell nyújtania az Átvevővel kötött kibocsátás-csökkentés értékesítési szerződést. Ennek elmaradása esetén, továbbá ha a szerződés nem felel meg a (2) bekezdés szerinti feltételeknek, a Jóváhagyó Nyilatkozatot a miniszter visszavonja. (2) A kibocsátás-csökkentés értékesítési szerződésben a maximálisan átadandó kibocsátáscsökkentési egységek mennyiségét úgy kell meghatározni, hogy az átadott kibocsátáscsökkentési egységek mennyisége nem haladhatja meg az együttes végrehajtási projekt jóváhagyott Tervdokumentumában megadott kibocsátás-csökkentés 90%-át, és az átadott kibocsátás-csökkentési egységek értéke nem haladhatja meg az együttes végrehajtási projekt teljes költségének 130 %-át. A Magyarországon megvalósuló együttes végrehajtási projektek nyomon követése 14. (1) A jóváhagyott együttes végrehajtási projektek megvalósításáról és működtetéséről a Szállító minden év március 31-ig jelentést készít, továbbá rendkívüli esetben, a miniszter felhívására 30 napon belül rendkívüli jelentés benyújtására köteles. A jelentést elektronikus úton és írásban kell benyújtani. (2) A jelentéstételi kötelezettségnek a felhívást követő 15 napon túlmenő elmulasztása esetén a miniszter a Jóváhagyó Nyilatkozatot visszavonja. (3) A miniszter a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelően évente jelentést készít a nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységekről. (4) A Szállító a jóváhagyásra irányuló eljárás során szolgáltatott adatainak megváltozását a változás bekövetkeztétől számított 10 napon belül köteles bejelenteni a miniszternek. A Magyarországon megvalósuló együttes végrehajtási projektek révén keletkezett kibocsátás-csökkentési egységek átadása 15. (1) Az együttes végrehajtási projekt eredményeként a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban a megvalósult, hitelesített kibocsátás-csökkentésnek megfelelő, a 13. (2) 14

15 bekezdésében megadott értéket meg nem haladó mennyiségű kibocsátás-csökkentési egység jön létre. (2) A kibocsátás-csökkentési egységek átadásának feltétele az Együttes Végrehajtási Projekt Hitelesítői Jelentés bemutatása. (3) Kibocsátás-csökkentési egységek átadására érvényes Jóváhagyó Nyilatkozat és kibocsátás-csökkentés értékesítési szerződés alapján kerülhet sor. (4) A Szállító az Együttes Végrehajtási Projekt Hitelesítői Jelentés megküldésével kezdeményezi a kibocsátás-csökkentési egységek átadását a miniszternél. Amennyiben Átvevőként nem a Keretegyezmény I. mellékletében felsorolt részes állam jár el, a Jelentéshez csatolni kell az Átvevőnek a részes állam által kiállított felhatalmazását. (5) A Minisztérium az Együttes Végrehajtási Projekt Hitelesítői Jelentést és a részes állam által kiállított felhatalmazást megvizsgálja, és szükség esetén 15 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel a Szállítót. (6) A 13. (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő mennyiségű kibocsátáscsökkentési egységet a nemzeti forgalmi jegyzék kezelője a kötelezettségvállalási időszak minden évét követő április 30-ig a miniszter döntése alapján, a kibocsátás-csökkentés értékesítési szerződésnek megfelelően vezeti át az Átvevő részes állam számlájára, illetve megfelelő felhatalmazással rendelkező Átvevő esetében az Átvevő által megnevezett számlára A Magyarországon megvalósuló együttes végrehajtási projektek által elért kibocsátáscsökkentésnek az Európai Unió kibocsátási egység kereskedelmi rendszerében történő elszámolása 16. (1) A január 1. és december 31. között Magyarországon megvalósult együttes végrehajtási projekt után kibocsátás-csökkentési egység csak úgy adható ki, hogy ezzel egyidejűleg megegyező számú, az Üht. szerinti kibocsátási egység (a továbbiakban: kibocsátási egység) kerül törlésre a külön jogszabály szerint az együttes végrehajtási projektek számára elkülönített tartalékból. A kibocsátási egységek kiadásáról és törléséről a miniszter dönt. (2) Az (1) bekezdés szerinti döntés alapján a nemzeti forgalmi jegyzék kezelője a kibocsátáscsökkentési egységeknek az Átvevő által megnevezett számlára történő átvezetésével egyidejűleg az átvezetett kibocsátás-csökkentési egységek számának megfelelő számú kibocsátási egységet töröl az (1) bekezdés szerinti tartalékból. A Magyarországon kívül megvalósuló együttes végrehajtási projektek és tiszta fejlesztési mechanizmus projektekre vonatkozó szabályok 17. (1) Magyarországi székhellyel rendelkező jogi személyek kérelmet nyújthatnak be annak miniszteri jóváhagyására, hogy Magyarország területén kívül megvalósuló együttes 15

16 végrehajtási projektben, illetőleg tiszta fejlesztési mechanizmus projektben Átvevőként vegyenek részt, és az e projektek által létrehozott kibocsátás-csökkentési egységek, illetőleg igazolt kibocsátás-csökkentések meghatározott százalékát átvehessék. (2) A kérelmet az 1. számú melléklet szerinti tartalommal, elektronikus úton és írásban kell benyújtani, és mellékelni kell annak igazolását, hogy a kérelmező nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, és nincsen 90 napot meghaladó köztartozása. (3) Amennyiben a kérelem hiánytalanul tartalmazza a (2) bekezdés szerinti adatokat, a Minisztérium a benyújtástól számított 8 napon belül a projektet nyilvántartásba veszi, ellenkező esetben az adatok pótlására 15 napos határidőt szab meg. A nyilvántartásba vétel után a projekt megnevezését, valamint az 1. számú melléklet 1.1., 1.2. és pontjaiban szereplő adatokat a minisztérium hivatalos honlapján közzéteszi. (4) Amennyiben a projekt megfelel a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak, a miniszter a benyújtástól számított 45 napon belül az együttes végrehajtási projektben, illetőleg tiszta fejlesztési mechanizmus projektben való részvételt jóváhagyja, ellenkező esetben elutasítja. A jóváhagyást vagy az elutasítást követő 8 napon belül írásban értesíti a kérelmezőt. A kérelem elutasítása esetén a döntést indokolni kell. A kibocsátás-csökkentési egységekkel és igazolt kibocsátás-csökkentési egységekkel történő kereskedés jóváhagyása 18. (1) Magyarországi székhellyel rendelkező jogi személyek kérelmet nyújthatnak be annak miniszteri jóváhagyására, hogy kibocsátás-csökkentési egységeket, igazolt kibocsátáscsökkentési egységeket vásároljanak, értékesítsenek, illetve a nemzeti forgalmi jegyzékben személyi számlán tartsanak. A 17. szerinti felhatalmazással rendelkező jogosultak a kérelmet a 19. szerint nyújtják be. (2) A kérelmet elektronikus úton és írásban kell benyújtani, és mellékelni kell annak igazolását, hogy a kérelmező nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, és nincsen 90 napot meghaladó köztartozása. A kérelemben fel kell tüntetni a kérelmezőre vonatkozó adatokat, így a kérelmező nevét, székhelyét, címét, telefonszámát és elektronikus levélcímét, valamint a kérelmező által kijelölt kapcsolattartó nevét, címét, telefonszámát és elektronikus levélcímét. (3) Amennyiben a kérelem megfelel a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a Minisztérium azt a benyújtástól számított 8 napon belül nyilvántartásba veszi, ellenkező esetben az adatok pótlására 15 napos határidőt szab meg. A nyilvántartásba vett kérelmezők nevét a minisztérium hivatalos honlapján közzéteszi. (4) A benyújtástól számított 30 napon belül a miniszter a kérelmet jóváhagyja vagy elutasítja. A jóváhagyás első alkalommal egy évre szól. A miniszter jóváhagyást vagy az elutasítást követő 8 napon belül írásban értesíti a kérelmezőt. A kérelem elutasítása esetén a döntést indokolni kell. A kérelem jóváhagyásának vagy elutasításának tényét a minisztérium hivatalos honlapján közzé kell tenni. 16

17 (5) Az a jogi személy, amelynek a kérelmét a (4) bekezdés szerint jóváhagyták, a 3. számú melléklet szerinti tartalommal évente jelentést nyújt be a Minisztériumnak. A jelentést elektronikus úton és írásban kell benyújtani. A jelentés benyújtásával egyidejűleg kezdeményezhető a (4) bekezdésben meghatározott jogosultsági időtartamnak a december 31-éig történő meghosszabbítása. A meghosszabbításra irányuló kérelem elbírálása a (4) bekezdés irányadó. 19. (1) A 17. szerinti felhatalmazással rendelkező jogi személy kérelmet nyújthat be a megvalósított projektből származó kibocsátás-csökkentési egységeknek vagy igazolt kibocsátás-csökkentési egységeknek a nemzeti forgalmi jegyzékben történő tartására és értékesítésére. A kérelmet a 4. számú melléklet szerint, elektronikus úton és írásban kell benyújtani. Tiszta fejlesztési mechanizmus projekt esetében a kérelemhez mellékelni kell a) a tiszta fejlesztési mechanizmus projekt magyar vagy angol nyelven készült, a 2. számú melléklet szerinti tartalmi elemeket magában foglaló Tervdokumentumát, b) a tiszta fejlesztési mechanizmus projekt fogadó országának jóváhagyó nyilatkozatát, valamint c) a Jegyzőkönyv 12. cikk (5) bekezdése szerinti Kijelölt Operatív Intézmény által készített Ellenőrző Jelentést. (2) A kérelem elbírálására a 18. (4) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az eljárási határidő indokolt esetben 15 nappal meghosszabbítható, és a miniszteri jóváhagyás december 31-ig érvényes. A nemzetközi kibocsátás-kereskedelemre vonatkozó szabályok A kibocsátható mennyiségi egység értékesítésének feltételei 20. (1) A miniszter a kibocsátható mennyiségi egységek értékesítésével, illetve vételével kapcsolatos álláspontját az Éhvt. 9. (6) bekezdése alapján közzétett közleményre, a Nemzeti Kibocsátási Leltárra, az Éhvt. 4. (3) bekezdése alapján készített előrejelzések összesítésére, a Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettségek ideértve az Éhvt. 9. (4) bekezdése szerinti kötelezettséget várható teljesülésére, a nemzetközi kibocsátás-kereskedelem területén ismertté vált árakra és a kibocsátás-csökkentés költséghatékony megvalósításának elvére alapítja. (2) A kibocsátható mennyiségi egységeket a miniszter az általa kidolgozott javaslat alapján, a pénzpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: pénzügyminiszter) egyetértésével értékesíti. (3) A pénzügyminiszter a (2) bekezdésben foglalt javaslattal kapcsolatos egyetértését 15 napon belül adja meg. A pénzügyminiszter egyetértését megadottnak kell tekinteni, amennyiben a részére megküldött javaslat szakmai szempontból történő módosítását a kézbesítéstől számított 15 napon belül nem kezdeményezi. A kibocsátható mennyiségi egység értékesítésére kötött szerződés 17

18 21. (1) Ha a miniszter a Vevő vételi ajánlatát elfogadhatónak tartja, a pénzügyminiszter egyetértése esetén megköti a kibocsátható mennyiségi egység átruházására vonatkozó szerződést. (2) Ha a miniszter és a pénzügyminiszter között a vételi ajánlat tárgyában véleménykülönbség marad fenn, a Kormány döntését kell kérni. A kormány-előterjesztésben a miniszter bemutatja: a) a Kiotói kötelezettségek elemzését az Éhvt. 9. (4) bekezdés szerint, b) a Vevő elvárásait a Zöld Beruházási Rendszer működésében való részvételére vonatkozóan, illetve a kiírandó pályázat alapján nyújtható támogatás tárgyát illetően, továbbá c) a kibocsátható mennyiségi egység átruházására vonatkozó szerződés tervezetét. (3) A kibocsátható mennyiségi egység az ellenértékének pénzügyi teljesítése időpontjával ruházható át a Vevőre. A pénzügyi teljesítést követő 30 napon belül a miniszter tájékoztatja a pénzügyminisztert és a KTB tagjait: a) az értékesítés tényéről; b) az értékesített kibocsátható mennyiségi egységek mennyiségéről; c) a kibocsátható mennyiségi egység vételáráról. d) az Éhvt. 10. (3) bekezdésével összhangban az értékesítésből befolyt vételár felhasználásával kapcsolatosan kidolgozott javaslatáról. Zöld Beruházási Rendszer A Zöld Beruházási Rendszer célja 22. (1) A kibocsátható mennyiségi egységek 20. alapján történt értékesítéséből származó, pénzügyileg teljesített ellenérték terhére Zöld Beruházási Rendszer működik a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) fejezeti kezelésű előirányzataként. (2) A Zöld Beruházási Rendszer keretében az e rendeletben foglaltaknak megfelelő pályázati kiírás alapján támogatás nyújtható az Éhvt a (3) bekezdésében meghatározott célra, illetve a rendelkezésre álló forrás legfeljebb 5%-ának erejéig a miniszter döntése alapján a Zöld Beruházási Rendszerrel kapcsolatos működési költségek számolhatók el. (3) Az e rendelet szerinti támogatásokkal összefüggő pályázatkezelési, lebonyolítási, döntéselőkészítési és ellenőrzési feladatok ellátásáról a Minisztérium gondoskodik. Támogatási feltételek 23. (1) E rendelet alapján a Római Szerződés 87. Cikk (1) bekezdésének a hatálya alá tartozó 18

19 a) környezetvédelmi, valamint a megújuló energiaforrások felhasználását és az energiatakarékosságot célzó beruházási és működési, valamint a szennyezett területek helyreállítására irányuló támogatás a környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatással, b) kutatás-fejlesztési támogatás a kutatás-fejlesztési támogatásról szóló közösségi keretszabállyal, c) képzési támogatás az EK-Szerződés 87. és 88. Cikkének a képzési támogatásra való alkalmazásáról szóló 68/2001/EK bizottsági rendelettel, d) beruházási támogatás nemzeti regionális támogatásról szóló közösségi iránymutatással e) az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendelettel összhangban nyújtható. (2) A Zöld Beruházási Rendszer pénzeszközeinek felhasználására, a kamattámogatásra és az előleg nyújtására vonatkozóan a környezetvédelmi és vízügyi előirányzatok felhasználásának és ellenőrzésének szabályairól szóló rendelet előírásait kell alkalmazni. Pályázati feltételek 24. (1) A miniszter a KTB, illetve, amennyiben az erre vonatkozó igényt a kibocsátható mennyiségi egység átruházása tárgyában létrejött szerződésben kikötötték, a Vevő által kijelölt személy véleményének ismeretében - pályázati felhívást tesz közzé a Minisztérium internetes honlapján, valamint a Minisztérium hivatalos lapjában. A megjelenés tényét - a megjelenési hely megjelölésével - két országos terjesztésű napilapban is közölni kell. (2) A Zöld Beruházási Rendszer keretében támogatást - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - belföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, valamint természetes személy kaphat. (3) A pályázatot az Ámr.-ben foglalt követelményeken túl - a pályázati felhívásban meghatározott határidőben, tartalommal, formában és nyomtatványon a Minisztériumhoz kell benyújtani. (4) A pályázónak a pályázati felhívásban meghatározott mértékű saját forrással kell rendelkeznie és a pályázati felhívásban meghatározottak szerint kell azt biztosítania. 25. A pályázati díj mértékére és a megfizetésének módjára vonatkozóan a környezetvédelmi és vízügyi előirányzatok felhasználásának és ellenőrzésének szabályairól szóló rendelet előírásait kell alkalmazni Döntés a pályázatokról

20 (1) A Minisztérium a beérkezett pályázatokat folyamatosan érkezteti. A pályázat befogadásáról a pályázót tájékoztatni kell. (2) A Minisztérium 15 munkanapon belül a pályázat előírt feltételeknek való megfelelését - a beérkezett pályázatok felbontásával - ellenőrzi, az előírt feltételeknek meg nem felelő pályázatokat a pályázó részére visszaküldi, egyidejűleg az előírt feltételeknek megfelelő pályázatokat nyilvántartásba veszi. (3) A Minisztérium a benyújtott, a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek megfelelő pályázatokat a pályázat céljára tekintettel, szükség esetén külső szakértő bevonásával a (2) bekezdés szerinti határidőt követő 20 munkanapon belül értékeli. Az értékelés részeként helyszíni vizsgálat is tartható. (4) A Minisztérium az értékelt pályázatokat rangsorolja. 27. (1) A benyújtott pályázatokról a miniszter írásban dönt. A miniszter döntésével szemben jogorvoslatnak helye nincs. (2) A Minisztérium a támogatásról szóló döntésre vonatkozó javaslatát 6 munkanappal a KTB ülése előtt a tagok, valamint a 9. (2) bekezdésében meghatározott meghívottak részére átadja. (3) A KTB tagjai és a meghívottak a pályázattal kapcsolatban a Minisztérium rendelkezésére álló valamennyi iratba betekinthetnek. (4) A miniszter az (1) bekezdés szerinti döntését a KTB javaslatának ismeretében, a javaslat kézhezvételét követő 10 munkanapon belül hozza meg. 28. A Zöld Beruházási Rendszer - nyilvános pályázati úton történő keretében hozott döntésekről szóló tájékoztatókra vonatkozóan a környezetvédelmi és vízügyi előirányzatok felhasználásának és ellenőrzésének szabályairól szóló rendelet előírásait kell alkalmazni. A támogatási szerződés és annak módosítása 29. A támogatásban részesülővel (a továbbiakban: kedvezményezett) történő szerződéskötésre, illetve módosításra a környezetvédelmi és vízügyi előirányzatok felhasználásának és ellenőrzésének szabályairól szóló rendelet előírásait kell megfelelő módon alkalmazni. A támogatások ellenőrzése

21 (1) A Zöld Beruházási Rendszer keretében nyújtott támogatások ellenőrzésének célja a) a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának elősegítése, b) a Zöld Beruházási Rendszer működési problémáinak feltárása és a tapasztalatok alapján a szükséges intézkedések megtétele, c) a támogatott beruházás végrehajtása során létrejött kibocsátás-csökkentés ellenőrzése a pályázati feltételekben meghatározott módon. (2) A támogatások felhasználására a környezetvédelmi és vízügyi előirányzatok felhasználásának és ellenőrzésének szabályairól szóló rendelet előírásait kell megfelelő módon alkalmazni, azzal, hogy teljes körű eredményességi, hatékonysági és célszerűségi elemzést amennyiben az erre vonatkozó igényt a kibocsátható mennyiségi egység átruházása tárgyában létrejött szerződésben kikötötték az elkészültét követő 60 napon belül meg kell küldeni a Vevő által kijelölt személynek. Záró rendelkezések 31. (1) Ez a rendelet a 12. (2) bekezdésének, valamint a 15. (2) bekezdésének a kivételével - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, és rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) A rendelet 12. (2) bekezdése, valamint 15. (2) bekezdése január 1. napján lép hatályba. (3) A rendelet hatályba lépésének napján Jóváhagyó Nyilatkozattal rendelkező Szállítónak a rendelet hatályba lépését követő két hónapon belül be kell nyújtania az Átvevővel kötött kibocsátás-csökkentés értékesítési szerződést. Ennek elmaradása esetén, továbbá ha a szerződés nem felel meg az 11. (2) bekezdése szerinti feltételeknek, a Jóváhagyó Nyilatkozatot a miniszter visszavonja. (5) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 2004/101/EK irányelve (2004. október 27.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a Kiotói Jegyzőkönyv projektmechanizmusaira tekintettel történő módosításáról, b) az Európai Bizottság 2006/780/EK határozata (2006. november 13.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a kiotói jegyzőkönyvben meghatározott projekttevékenységek esetében a kibocsátási egységek Közösségen belüli kereskedelmi rendszere szerint történő üvegházhatást okozó gázkibocsátáscsökkentések kétszeres elszámolásának elkerüléséről. (6) E rendeletet a 2216/2004/EK rendelettel összhangban kell alkalmazni. 21