ÚTMUTATÓ MAGYAR ÉPÍTÉSZ KAMARA ÉPÍTÉSZ MINTASZERZİDÉSEK

Átírás

1 ÉPÍTÉSZ MINTASZERZİDÉSEK ÚTMUTATÓ Az építészeti alkotások sikeres megvalósításának alapvetı feltétele az Építtetı igényeinek, az építészeti szolgáltatásoknak és valamennyi résztvevı feladatainak világos megértése. Tapasztalat szerint a legsikeresebbek azok a munkák, amelyek a kölcsönös bizalom és jóakarat légkörében folynak. E légkör megteremtésének alapvetı feltétele az Építtetı és az Építész feladatainak és kötelezettségeinek pontos meghatározása és megismerése. Ennek létrejöttét, a munkavégzés során történı fenntartását segíti az Építész és az Építtetı között létrejövı kiegyensúlyozott, mindkét fél érdekeit figyelembe vevı, kellı jogbiztonságot adó szerzıdés. A évben útjára bocsátja az Építészek és az Építtetık között kötendı szerzıdések mintáit. A mintaszerzıdések az Építészeti Alkotások és Szolgáltatások Díjszámítási Szabályzatára épülnek, kidolgozásuk során széleskörő egyeztetés történt, szakmagyakorló építészek, jogászok és mérnökök részvételével. Kiemelt szempont volt, hogy kiegyensúlyozott, mindkét szerzıdı fél érdekeit azonos súllyal figyelembe vevı, teljes mértékben a magyarországi jogszabályi környezetre épülı szerzıdések készüljenek. Kidolgozásra kerültek: MÉK Építész tervezési és kivitelezés felügyeleti szerzıdés MÉK Építész tervezési és tervezıi mővezetési szerzıdés MÉK Építész tervezési szerzıdés MÉK Építész tervezıi mővezetési szerzıdés MÉK Építész tervezési szerzıdés egyszerősített forma A szerzıdésminták három jól elkülöníthetı részre oszthatók. Az elsı részt a szerzıdı felek töltik ki. Ez a rész a szerzıdı felek és a munka adatait, az Építész szolgáltatásait, a vállalt határidıket, valamint az Építtetı által szolgáltatandó adatok megnevezését és határidejét rögzíti. A második rész rögzített formában tartalmazza a szolgáltatásokat, a szerzıdı felek kötelezettségeit, felelısségét és jogait, valamint az egyéb szerzıdéses viszonyokat. Ezt a részt nem ajánlott változtatni. A harmadik részt újra a szerzıdı felek töltik ki. Ez rögzíti a díjakat és költségtérítéseket, valamint azokat az egyéb feltételeket, amelyet a szerzıdı felek a második részben meghatározott feltételeken túl írásba akarnak foglalni, illetve azokat a körülményeket, amelyekben a második részben leírtakkal ellentétesen kívánnak megállapodni. A kamara folyamatosan figyelemmel kíséri a szerzıdésminták használatát, összegyőjti a tapasztalatokat, és ezek kiértékelése után módosított mintát készít. Irányadó és felhasznált jogszabályok, valamint az Útmutatóban használt rövidítéseik A nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elısegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló évi XLIX. törvénnyel módosított az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló évi LXXVIII. törvény (Étv.) A szerzıi jogról szóló évi LXXVI. törvény (Szjtv.) A Polgári Törvénykönyvrıl szóló évi IV. törvény (Ptk.) A tervezı- és szakértı mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló évi LVIII. törvény (Ktv.) Az építıipari kivitelezési tevékenységrıl, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet (Épkiv.) Az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) A településrendezési és az építészeti-mőszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet (Ter.) Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-mőszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet (ÖTM r.) A szerzıdés írásba foglalásának követelménye Az Étv. új, 32/A a) pontja elıírja, hogy az építészeti-mőszaki tervezési szerzıdést írásban kell megkötni. Az Étv. 32. (11) bekezdése rendelkezik arról, hogy az építészeti-mőszaki terv - külön törvény alapján - szerzıi jogvédelem alatt áll. A tervdokumentáció elkészítésére irányuló vállalkozási szerzıdés sajátosan nem csak a munkával elérhetı eredmény (terv) létrehozására, hanem a szerzıi jogvédelem alá tartozó építészeti-mőszaki tervek felhasználására vonatkozó engedély megadására is irányul. Az Szjtv. 42. (1) bekezdése értelmében a felhasználási szerzıdés alapján a szerzı (építész) engedélyt ad mővének (terv) felhasználására, a felhasználó (megrendelı) pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. Az Szjtv. 45. (1) bekezdés elıírja, hogy a felhasználási szerzıdést írásba kell foglalni BUDAPEST, ÖTPACSIRTA UTCA 2. 1

2 Az Épkiv. 8. (1) bekezdése alapján, az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmények, építési tevékenységek esetén, a kivitelezési dokumentáció elkészítésére irányuló tervezési szerzıdést írásba kell foglalni. Ez akkor is irányadó, ha a kivitelezési dokumentáció tartalma azonos az építési engedélyezési dokumentáció tartalmával. A szerzıdés alanyainak elnevezése A tervezési szerzıdést, mint speciális vállalkozási szerzıdést a Ptk ai szabályozzák. Ezen túlmenıen az építészetimőszaki tervezési szerzıdésre az Étv. 32/A -ban elıírtakat is alkalmazni kell. A Ptk. értelmében a tervezési szerzıdés a megrendelı és tervezı között jön létre. Az Épkiv. 8. (1) bekezdése szerint, a kivitelezési dokumentáció elkészítésére vonatkozó tervezési szerzıdés az építtetı, vagy megbízása alapján a vállalkozó kivitelezı, illetve a beruházáslebonyolító és tervezı között jön létre. A tervezı kifejezést a jogszabályok összevont kategóriaként használják, értve ezalatt az építész és mérnök tervezıket is. A Ktv. 1. (1) bekezdése már egyértelmő különbséget tesz a mérnök és építész tervezık között, a szerzıdésminták is ennek szellemében alkalmazzák az építész kifejezést. A Ptk. valamennyi vállalkozási szerzıdésnél a megrendelı kifejezést, mint átfogó kategóriát használja. Az Étv. 32. (1) bekezdése alapján az építészeti-mőszaki tervezési szerzıdés az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítéséhez, bıvítéséhez, felújításához, átalakításához, helyreállításához, korszerősítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének megváltoztatásához szükséges, jogszabályban meghatározott tartalmú és részletezettségő építészeti mőszaki tervdokumentáció elkészítésére irányul. E vonatkozásban a megrendelı, mint általános kategória, már leszőkül az építtetıre. Az építészeti-mőszaki tervezést érintı valamennyi közjogi jogszabály is az építtetı elnevezést használja, melyet a szerzıdésminták is átvettek. Az építész nem csak természetes személy, hanem gazdasági társaság, egyéb gazdálkodó szervezet is lehet, ez utóbbi esetben szükséges a képviselı természetes személy megnevezése, és ha különbözı személy, az adott tervezési feladat felelıs tervezıjének megnevezés is. Alvállalkozó tervezı-szakági tervezı igénybe vétele, megnevezése A Ptk (2) bekezdése alapján a vállalkozó (építész) alvállalkozó igénybevételére jogosult. Az Étv. 32/A. a Ptk.-át meghaladóan szabályozza a tervezési szerzıdést. Az Étv. 32/A. b) pontja elıírja, hogy a tervezı (építész) a szerzıdésben meghatározott esetben és módon vehet igénybe társtervezıt, illetve szakági tervezıt. Az építész jogosult, illetve amennyiben a felvállalt munka jellege indokolja, köteles társtervezıt, vagy szakági tervezıt igénybe venni. Errıl az építtetıt a szerzıdésben tájékoztatni kell. Amennyiben a szerzıdés megkötésekor a társtervezı, illetve szakági tervezık személye ismert, ezt építész a szerzıdésben köteles rögzíteni. A társtervezı, illetve szakági tervezık igénybevétele az építtetı számára pénzügyi, bizalmi, vagy egyéb szempontból is jelentıséggel bírhat, emiatt kifogásolhatja azt, vagy személyüket. Amennyiben a szerzıdés megkötésekor még nem dılt el a társtervezı, szakági tervezı igénybevételének szükségessége, illetve azok személye, a felek a szerzıdésben kötelesek rendelkezni a tervezı erre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének módjáról. Építészeti-mőszaki dokumentáció Az ÖTM r. az Értelmezı rendelkezések pontja határozza meg fogalmát, eszerint: az építésügyi hatósági döntés alapjául szolgáló, a tényállás tisztázásához szükséges, tervi, szöveges vagy számításokat tartalmazó dokumentumok, iratok, kép- és hangfelvételek, makettek összessége. Az ÖTM r. szerint az építészeti-mőszaki dokumentáció lehet elvi engedélyezési, építési engedélyezési, bontási engedélyezési, használatba vételi engedélyezési és bejelentési, fennmaradási engedélyezési, rendeltetés-megváltoztatás engedélyezési, illetve telekalakítási dokumentáció. Egyeztetések Az ÖTM r. 19. (1)-(2) bekezdése szabályozza, hogy milyen esetekben kötelezı a tervezıi egyeztetés. Építész az ÖTM r. 28. (5) bekezdés e) pontja alapján az érintett közút kezelıjével is köteles egyeztetni az alább meghatározott esetekben: ea) közút területén, az alatt vagy felett építmény, eb) belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény, ec) külterületen a közút tengelyétıl számított ötven méteren, autópálya, autóút és fıútvonal esetén száz méteren belül építmény építése esetén. Tervtanácsi véleményezés Az ÖTM r. 6. (1) bekezdése szerint, építésügyi hatósági engedélyezési eljárást, külön jogszabályban meghatározott esetben, az abban meghatározott tervtanács véleményezési eljárása elızi meg. Az Étv. 5. 4) bekezdése értelmében központi továbbá regionális településrendezési és építészeti-mőszaki tervtanácsok, valamint helyi szinten építészeti-mőszaki tervtanácsok mőködnek, mint szakmai tanácsadó testületek. A Ter. 9. -a szabályozza az építészeti-mőszaki tervtanácsok feladatkörét, ezzel együtt annak eseteit, amikor a tervtanács véleményezése kötelezı BUDAPEST, ÖTPACSIRTA UTCA 2. 2

3 Hangsúlyozást érdemel, hogy a Ter. 1. (2) bekezdése értelmében a tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, az építési engedélyezéshez szükséges tervek, továbbá a külön jogszabályban meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő ügy tárgyát képezı építmény terveinek készítésére kiírt tervpályázaton nyertes tervdokumentáció mentesül a tervtanácsi véleményezési eljárás alól.. A Ter. 15. (2) bekezdése szabályozza, hogy az építészeti-mőszaki tervtanács a szakmai véleményezés során milyen minısítési szempontok alapján jár el. Vizsgálja, hogy az építészeti-mőszaki terv megfelel-e: a) az építészeti minıség, szakmai igényesség és szakszerőség, ezen belül különösen: aa) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés), ab) a tervezési program szerinti rendeltetés és a használhatóság, ac) az esztétikus megjelenés (tömegalakítás, színezés, anyaghasználat), ad) településképi és településszerkezeti hatásai kedvezıek-e, továbbá hogyan felel meg a rálátás és látványvédelem követelményének, b) a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási tervnek, illetve ezek hiányában vagy nem teljes körő szabályozásuk esetén az illeszkedés követelményének. Az építészeti-mőszaki tervtanács véleménye nem köti az eljáró építésügyi hatóságot, az ÖTM r. 11. (2) bekezdés b) pontja szerint azonban, ha a tervtanácsi szakmai véleménnyel részben vagy egészben ellentétes megállapítást tesz, döntést hoz, úgy azt indokolni köteles. Kivitelezési dokumentáció Az Épkiv. 8. (4) bekezdése szerint, a tervezı a jogerıs és végrehajtható építésügyi hatósági engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció alapján szakszerő mőszaki tartalmú kivitelezési dokumentációt készít. Az Épkiv. 16. (1) bekezdése értelmében építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység kivitelezési dokumentáció alapján végezhetı. Az Épkiv. 16. (3) bekezdése határozza meg azokat az eseteket, amikor külön kivitelezési dokumentáció készítésére nincsen szükség, ekkor ennek tartalma azonos az építési engedélyezési dokumentáció tartalmával. Tervezıi mővezetés Az Étv. 33. (4) bekezdése értelmében a tervezı ha erre az építtetıtıl megbízást kapott tervezıi mővezetést végezhet. Ennek keretében közremőködik az építészeti-mőszaki terveknek megfelelı maradéktalan megvalósítás érdekében, valamint elısegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását. Mőszaki felügyelet Az építıipari kivitelezési tevékenység mőszaki ellenırzése a tervezıi mővezetésen túlmutat, mert a kivitelezési tevékenység menetének, minıségének, szakszerőségének, továbbá az építési szerzıdésnek való megfelelés ellenırzését is magába foglalja. A mőszaki felügyelet elengedhetetlen eleme a tervezıi mővezetés, mert az építész tervezıi mővezetıként jogosult az építési naplóba bejegyzéseket tenni, az Épkiv. 20. (1) bekezdés b) pontja alapján. Az építési naplóba bejegyzést tenni egyebekben az alábbi személyek jogosultak még: a) az építtetı, a beruházás-lebonyolító, b) az építési mőszaki ellenır, a tervezıi mővezetı, c) a vállalkozó, illetve alvállalkozó kivitelezı, d) a felelıs mőszaki vezetı, és e) a külön jogszabályban meghatározott esetekben az építésfelügyeleti hatóság, valamint az ellenırzésre és bejegyzésre külön jogszabállyal feljogosított más államigazgatási szerv, f) a külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor. A mőszaki felügyelet nem helyettesíti az Épkiv ában meghatározott építési mőszaki ellenıri feladatok ellátását, ugyanakkor nem zárja ki azt, hogy építész, amennyiben rendelkezik ilyen jogosultsággal ezt a tevékenységet is felvállalja, külön szerzıdés keretében. Figyelmet érdemel az Épkiv. 20. (2) bekezdése, miszerint egyedül az építtetı, vagy megbízása alapján a mőszaki ellenır adhat utasítást az építési naplóban az építıipari kivitelezési tevékenység végzésével kapcsolatban a vállalkozó kivitelezınek vagy a felelıs mőszaki vezetıjének. Számlaigazolás A számlaigazolás feladatának ellátása ütközhet az Épkiv. 15. (3) bekezdésének n) pontjában meghatározott azon mőszaki ellenıri feladattal, mely a pénzügyi elszámolások, felmérések ellenırzésére terjed ki, és melyekért a mőszaki ellenır önálló felelısséggel tartozik. Amennyiben az építész és a mőszaki ellenır személye nem ugyanaz, és az építtetı igényli az építész által végzendı számlaigazolást, akkor az Épkiv. 15. (3) bekezdése alapján lehetıség van arra, hogy az építtetı a mőszaki ellenırrel olyan szerzıdést kössön, amelyben a pénzügyi elszámolások, felmérések ellenırzését a felek részben, vagy egészben kizárják BUDAPEST, ÖTPACSIRTA UTCA 2. 3

4 Mőszaki átadás-átvételi eljárás Az Épkiv. és Ptk. értelmében az eljárás lefolytatása a megrendelı (építtetı) és a kivitelezı vállalkozó kötelezettsége, az építész szerepe a szakmai közremőködés lehet. A Ptk (1) bekezdése alapján megrendelı (építtetı) köteles a munkát a vállalkozó értesítésében megjelölt idıpontra kitőzött átadás-átvételi eljárás során megvizsgálni, és a vizsgálat alapján felfedezett hiányokat, hibákat, a hibás munkarészekre esı költségvetési összegeket, valamint az érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket [pl.: kijavítás (módja, határideje), kicserélés (határideje), árleszállítás (összege), kártérítés] jegyzıkönyvben rögzíteni. Az Épkiv. külön cím alatt, a Ptk. rendelkezéseit meghaladóan, szabályozza az átadás átvételi eljárást, melynek célja annak megállapítása, hogy a szerzıdés tárgya szerinti építıipari kivitelezési tevékenység, az építési-szerelési munka, vagy a technológiai szerelés a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint maradéktalanul megvalósult, és a teljesítés megfelel az elıírt mőszaki és a szerzıdésben vállalt egyéb követelményeknek, jellemzıknek. Az Épkiv. 25. (4) bekezdése írja elı, hogy az eljárás során felvett jegyzıkönyvnek mit kell tartalmaznia. Az eljárás eredményeként építtetınek döntenie kell arról, hogy átveszi-e az építményt, mely nyilatkozatot a jegyzıkönyvben külön rögzíteni szükséges. Lakóépületek esetében akkor tagadható meg az átvétel, ha az a rendeltetésszerő használatra (beköltözésre, lakhatásra) nem alkalmas. Nem alkalmas rendeltetésszerő használatra pl. az a lakás, amelyben több, kisebb jelentıségő hiba együttes elıfordulása, vagy a hiba javítása (pótlása) a lakás zavartalan használatát akadályozza. Ilyen esetben az átvételt meg lehet tagadni (Legfelsıbb Bíróság Gazdasági Kollégium 48. számú állásfoglalás). A megtagadás a vállalkozó teljesítési késedelmét vonja magával. Az átadás-átvételi eljárás során a vállalkozó kivitelezı az elkészült építmény, elvégzett építési tevékenység megvalósítási dokumentációját, kezelési és karbantartási útmutatóját köteles az építtetınek átadni. Utófelülvizsgálati eljárás A Ptk (5) bekezdése alapján, az átadás-átvételi eljárástól számított egy éven belül a kivitelezést újból meg kell vizsgálni (utófelülvizsgálati eljárás). Az eljárást a megrendelı (építtetı) készíti elı, és arra meghívja a kivitelezı vállalkozót. Ennek során a munkát újból megvizsgálják és a vizsgálat alapján felfedezett hiányokat, hibákat, a hibás munkarészekre esı költségvetési összegeket, valamint az érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket (pl.: kijavítás, kicserélés, árleszállítás, kártérítés) jegyzıkönyvben rögzítik. Elvi építési engedély Az elvi építési engedély funkcióját az Étv. 35. (1) bekezdése határozza meg; az építési engedély megkérése elıtt az építtetı a telek beépítésével [különös tekintettel a 18. (2) bekezdésében foglaltakra: Ha egy adott területre vonatkozóan nincs hatályban helyi építési szabályzat, illetıleg szabályozási terv, vagy azok nem szabályoznak teljeskörően, építési munkát és egyéb építési tevékenységet végezni csak az Étv., valamint az építésügyi követelményekre vonatkozó egyéb jogszabályok megtartásával és csak akkor lehet, ha a célzott hasznosítás jellege, a kialakuló telek mérete, a tervezett beépítés mértéke - beépítettség és építménymagasság - valamint módja, rendeltetése (területfelhasználása) illeszkedik a meglévı környezethez.], a településképpel, az építészeti kialakítással kapcsolatos, továbbá a mőemléki, régészeti, kulturális örökségvédelmi, természet-, táj- és környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, életvédelmi, tőzvédelmi, valamint a mőszaki követelmények (ideértve a geológiai, szeizmológiai követelményeket is) elızetes tisztázása céljából az építésügyi hatóságtól külön jogszabályban meghatározott elvi engedélyt kérhet. Jogszabály az elvi építési engedély kérését kötelezıvé teheti, pl.: ÖTM r. 24. (2) bekezdése, ha az építtetı mezıgazdasági birtokközpontot vagy kiegészítı központot kíván kialakítani, vagy az építtetı az elektronikus hírközlı hálózat felszíni építményeit védett természeti vagy épített környezetben kívánja elhelyezni. Az elvi engedélyezési eljárási típusok csökkentését célozza az Étv 35. (4) bekezdése szerinti összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárás, amely elvi építési keretengedélyezési és építési engedélyezési szakaszból áll. Ezen eljárásfajta bevezetése a tervezéssel kapcsolatos követelmények megismerését és az azt követı építési engedélyezési eljárás lerövidítését célozza. Az összevont eljárás iránti kérelem beérkezésétıl számított tíz munkanapon belül az építésügyi hatóság - az érintett szakhatóságok és közmőszolgáltatók bevonásával, továbbá az egyéb ügyfelek hirdetményi úton történı értesítésével - egyeztetı tárgyalást és helyszíni szemlét tart. Az ÖTM r. 31/A (4) bekezdése értelmében az építésügyi hatóság errıl jegyzıkönyvet készít. A szakhatóság, valamint a közmőszolgáltató az egyeztetı tárgyalás és helyszíni szemle során nyilatkozik, illetve erre további öt munkanapot kérhet. Az ügyintézési határidıbe nem számít be a nyilatkozat teljesítésére meghatározott idı. Az ÖTM r. 31/A (6) bekezdésének elıírása alapján az építésügyi hatóság az elvi keretengedély megadásáról vagy megtagadásáról a kérelem elıterjesztésétıl számított 15 munkanapon belül dönt. Az ÖTM r. 31/B. szerint az összevont eljárás építési engedélyezési szakasza az építési engedély elvi keretengedélynek megfelelıen pontosított tartalmú mellékletek - az elvi keretengedély érvényességi idején belül történı - benyújtásával kezdıdik. Építész egyes kötelezettségei A Ptk (1) bekezdése szerint a vállalkozó (építész) a megrendelı (építtetı) utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a munka megszervezésére, illetıleg nem teheti a teljesítést terhesebbé BUDAPEST, ÖTPACSIRTA UTCA 2. 4

5 Az Épkiv. 25. (5) bekezdése értelmében az átadás-átvételi eljárás során a vállalkozó kivitelezı az elkészült építmény, elvégzett építési tevékenység megvalósítási dokumentációját, kezelési és karbantartási útmutatóját köteles az építtetınek átadni. Ezek összeállításában a kivitelezési dokumentáció tervezıje, az építıipari kivitelezési tevékenységben részt vevı alvállalkozó kivitelezık és a beszállítók kötelesek együttmőködni. Építész felelıssége Építész a Ptk. és az Étv. vonatkozó szabályai szerint tartozik felelısséggel. Az Étv. 33. (1) bekezdése alapján a tervezı felelıs: a) az általa készített építészeti-mőszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket is) aa) mőszaki tartalmának szakszerőségéért, ab) valós állapotnak megfelelı tartalmáért, ac) építészeti minıségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért, b) a jogszabályok, szabályzatok, építési elıírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartásáért, c) a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevı, a tervezıi feladat szakmai tartalmának megfelelı szakismerettel és jogosultsággal rendelkezı szakági tervezık (altervezık) kiválasztásáért, d) a szakági tervezık közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért. Az Épkiv. 8. (7) bekezdése alapján a tervezı - az Étv ának (1) bekezdésében foglaltakon túlmenıen - felelıs az általa készített kivitelezési dokumentáció technológiai megvalósíthatóságáért. Tervmódosítás Az Épkiv. 16. (7) bekezdése értelmében a kivitelezési dokumentáció tartalma - az Étv ának (2) bekezdésében foglaltak kivételével: a jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott, tervtıl csak az építésügyi hatóság újabb, elızetes engedélyével szabad eltérni, kivéve, ha az eltérés önmagában nem engedélyhez kötött építési munka - nem térhet el a jogerıs és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben, illetve mőemlék esetén az örökségvédelmi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott és engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-mőszaki dokumentációban foglaltaktól. Ennek betartásáért a tervezı felel. Az Épkiv. 8. (5) bek dc) pontja szerint a tervezıi nyilatkozatnak tartalmaznia kell annak kinyilvánítását, hogy az építési engedélyezési terv és a kivitelezési terv összhangban van, továbbá az f) pont szerint annak ismertetését, ha az engedélyezési dokumentációtól - a jogszabályok keretein belül - a kivitelezési dokumentáció eltér. Az Épkiv. 17. (2) bekezdése alapján, az építmény elkészítését követı mőszaki átadás-átvétel befejezésekor a kivitelezı köteles a kivitelezési dokumentációt a tényleges megvalósulásnak megfelelı módosítással az építtetınek átadni. Jogszavatosság A Ptk (4) bekezdése írja elı a tervezı jogszavatossági kötelezettségét, azaz szavatolnia kell, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv felhasználását akadályozza, vagy korlátozza, pl.: más építész tervének engedély nélküli átdolgozása, adaptálása, avagy az eredeti építtetı kizárólagos joga ellenére történı további tervfelhasználás. Kellékszavatosság Hibás teljesítés esetén a jogosultat ún. szavatossági jogok illetik. A kötelezett a hibás teljesítésért felelısséggel tartozik (kellékszavatosság). A Ptk. Kötelmi Jog Általános része rendezi a hibás teljesítés esetén irányadó általános szabályokat, mely szerint a jogosult a teljesítés idıpontjától (értsd: terv átadásától) érvényesíthetné szavatossági jogait. Ehhez képest, tervezési szerzıdés esetében, sajátos szabályok érvényesülnek, mivel a tervezı munkájának, a tervnek a minıségét csak a kivitelezés során, illetve a kivitelezett építmény használata során lehet jellemzıen megállapítani. Ezért rendelkezik a Ptk (1) bekezdés úgy, hogy a tervezıvel szemben érvényesíthetı szavatossági jogok elévülése is az annak alapján kivitelezett építmény átadásának idıpontjához igazodik. Ennek feltétele azonban, hogy a kivitelezés a terv átadásától számított 3 éven belül megkezdıdjön. Annak nincs relevanciája, hogy a kivitelezés mennyi ideig tart. Meg kell jegyezni, hogy a tervezési hibákért a tervezı akkor is felelıs, ha a megrendelı a terveket kifogás nélkül elfogadta, és azt kivitelezésre továbbadta. A bírói gyakorlat úgy tekinti, hogy a megrendelı nem szakember, nem várható el tıle a tervek minıségének megítélése. Amennyiben a kivitelezés a terv átadásától számított 3 éven túl kezdıdik el, ez a megrendelı oldalán azt jelenti, hogy a tervezıvel szemben érvényesíthetı szavatossági jogai gyakorlatilag elévültek. A jogalkotó ezért biztosította a korszerőségi felülvizsgálat intézményét, amely egyik félre nézve sem kötelezı. A korszerőségi felülvizsgálat következtében megrendelı szavatossági jogai felélednek. Ha a terv korszerőségi felülvizsgálatától, vagy áttervezésétıl számított 3 éven belül a kivitelezés megkezdıdik, akkor a terv hibája miatt érvényesíthetı szavatossági igények elévülésének kezdete az építmény átadása. Manapság, figyelemmel az építésügyi hósági engedélyek érvényességi idejére, és az engedélyezési eljárások jogszabály által kordában tartott idıtartamára, a Ptk. által, a kivitelezés megkezdésére biztosított 3 éves idıtartam, kevés kivétellel, eltúlzottnak tőnhet BUDAPEST, ÖTPACSIRTA UTCA 2. 5

6 Tervezési program A tervezési program fogalmát az OTÉK 1. számú melléklete Fogalommeghatározások címszó 99. pontja határozza meg az alábbiak szerint: a tervezı és az építtetı által is aláírt olyan szöveges dokumentum, mely az építészeti-mőszaki tervezés tárgyát képezı építési tevékenységgel kapcsolatos alapvetı megbízói elvárásokat, követelményeket, valamint az ezek megvalósításával kapcsolatos tervezıi álláspontot, a tervezési és az építési tevékenység ütemezését (szakaszolását) tartalmazza. Építész szolgáltatásának megtagadása Ptk (2) bekezdés a)-b) pontjai alapján az a szerzıdı fél (építész) akinek a teljesítéssel elıl kell járnia, a szolgáltatást - biztosíték hiányában - megtagadhatja, - ha a szolgáltatást folyamatosan kell teljesíteni és a másik fél (építtetı) saját szolgáltatásával idıközben késedelembe esik, amíg a késedelem tart, vagy - a másik fél (építtetı) vagyoni viszonyainak idıközben bekövetkezett jelentıs megromlása folytán a viszontszolgáltatás veszélyeztetve van. Kötbér A kötbér a Ptk és a által szabályozott szerzıdést biztosító mellékkötelezettség, amelynek kettıs célja van: - az egyik, hogy mint szankció ösztönözzön a szerzıdésszerő teljesítésre, erısítse a szerzıdési fegyelmet, - a másik, hogy a jogosultat a kötbér erejéig mentesítse a szerzıdésszegéssel okozott kárának bizonyítása alól. A kötbérnek ún. minimum káráltalány szerepe van, mert a jogosultnak a kötbér mértékéig nem kell bizonyítania kárát, azt akkor is megkapja, ha nincs kára, vagy az a kötbér összegénél kevesebb. A kötbéren felüli kár követelhetı, ezt azonban már bizonyítani kell. Lényeges kritérium, hogy szerzıdésszegés esetében is kizárólag csak akkor jár kötbér, ha a szerzıdésszegı fél azért felelıs, azaz az neki felróható. Kötbér köthetı ki késedelemért, hibás teljesítésért, a teljesítés megtagadásáért, vagy a szerzıdés meghiúsulásáért. A napi kötbér mértéke összegszerően is meghatározó, nagysága tetszılegesen alakítható, a felek megállapodásától függ. Építész egyéb szerzıdésszegésének jogkövetkezményei Az Szjtv. 49. (2)-(4) bekezdései irányadók a szerzıi jogi védelem alatt álló tervek hibája esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre. Ennek alapján az építtetı jogosult az elkészült építészeti-mőszaki tervet indokolt esetben, megfelelı határidı tőzésével, a szerzınek (építésznek) kijavítás végett, akár ismételten is visszaadni. Ha a szerzı (építész) a kijavítást alapos ok nélkül megtagadja, vagy határidıre nem végzi el, az építtetı a szerzıdéstıl díjfizetési kötelezettség nélkül elállhat. A szerzıi jogi oltalomban nem részesülı dokumentációs részek hibái vonatkozásában viszont a Ptk. hibás teljesítésre irányadó szabályait kell alkalmazni. Szerzıi jogok Az Étv. 32. (11) bekezdése rögzíti, hogy az építészeti-mőszaki terv - külön törvény alapján - szerzıi jogvédelem alatt áll. Az Szjtv. szerzıi jogi védelemben részesíti az irodalom, a tudomány és a mővészet minden alkotását, függetlenül attól, hogy a törvény külön megnevezi-e ezeket. A törvény felsorolása példálózó. Ilyen alkotásnak minısíti különösen - az építészeti alkotást és annak tervét, - az épületegyüttest, - a városépítészeti együttes tervét, - a mőszaki létesítmény tervét. A szerzıi jog azt illeti, aki a mővet megalkotta (szerzı). A szerzıi jogban alapelv, hogy a mő megalkotója csak természetes személy lehet, a szerzıi jogok (személyhez főzıdı és vagyoni jogok) eredeti jogosultja is ı. A szerzı helyett eljáró gazdasági társaság, más gazdálkodó szervezet (nonprofit társaság, szövetkezet, egyéni vállalkozó, stb.) önmagában nem jogosult a tervek felhasználására vonatkozóan szerzıdést kötni, csak abban az esetben, ha valamilyen külön megállapodás, vagy jogviszony azt megalapozza. Teljes vagyoni jogot szerezhet az Szjtv. 30. (1) bekezdése alapján a gazdálkodó szervezet, ha a szerzı munkavállalója, és a terv elkészítése munkaviszonyból fakadó kötelezettsége. Jogot szerezhet gazdasági társaság oly módon is, hogy a szerzı alapító tagja, és az általa létrehozandó tervekre vonatkozó felhasználási jogot, mint vagyoni értékő jogot apportálja a társaságba. Ekkor a felhasználási jog a létesítı okiraton alapszik. Egyéb esetekben a szerzı és a gazdálkodó szervezet közötti külön megállapodás szükséges a felhasználási jogok megszerzéséhez. A szerzıt a mő létrejöttétıl kezdve megilletik a szerzıi jogok a személyhez főzıdı és a vagyoni jogok - összessége. A személyhez főzıdı jogok: 1) a mő nyilvánosságra hozatala 2) a név feltüntetése 3) a mő egységének, integritásának védelme. A szerzı személyhez főzıdı jogai elválaszthatatlanok személyétıl, ezért azokat nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerzı nem mondhat le róluk. A szerzı vagyoni jogai alatt értjük azt, hogy a szerzınek kizárólagos joga van a mő anyagi formában és nem anyagi formában történı bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A terv felhasználására vonatkozóan engedély csak felhasználási szerzıdéssel szerezhetı BUDAPEST, ÖTPACSIRTA UTCA 2. 6

7 Felhasználási engedély Az építészeti-mőszaki terv, mint a szerzıi jog tárgya felhasználására, a szerzınek engedélyt kell adni. Az engedély a felhasználási jog terjedelmére, a felhasználás módjára és mértékére, továbbá a felhasználás idıtartamára és területére vonatkozhat. A szerzı kizárólagos joga, hogy mővét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Többszörözni lehet magát a valamely anyagi hordozón megjelent tervet (másolás) és a kivitelezett épületet is (utánépítés). Az építészeti alkotások tekintetében többszörözés a tervben rögzített alkotás kivitelezése is. A szerzıdésmintában biztosított felhasználási engedély a tervben rögzített alkotás egyszeri, tervszerinti kivitelezését engedi (meghatározott tehát a felhasználás módja, mértéke, ideje és helyszíne.) Jelen szerzıdésminta nem biztosít kizárólagos engedélyt építtetınek a terv felhasználására, azaz a felhasználásra adott engedély nem zárja ki, hogy a szerzı (építész) tervét továbbra is felhasználja, illetve másnak erre jogot adjon. A felhasználási szerzıdés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot építtetınek, ekkor csak építtetı használhatja fel a mővet, a szerzı (építész) további felhasználási engedélyt nem adhat és maga is csak akkor marad jogosult a felhasználásra, ha ezt a szerzıdésben kikötötték (kizárólagos engedély). A kizárólagos engedély személyhez kötött, azaz építtetı az engedélyt harmadik személyre nem ruházhatja át, illetve nem adhat harmadik személynek további engedélyt a mő felhasználására, kivétel, ha azt a szerzı (építész) kifejezetten megengedte. A felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén terjed ki a mő átdolgozására. A szerzı kizárólagos joga, hogy a mővét átdolgozza, illetve, hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mő olyan mértékő megváltoztatása, amelynek eredményeképpen az eredeti mőbıl származó más mő jön létre. Az átdolgozás eredménye önálló, származékos mő. Felhasználási díj A szerzıt a mő felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg. A jövıben megalkotandó tervekre kötött felhasználási szerzıdés díjának egy része a vállalkozási szerzıdés alapján elvégzett alkotómunka ellenértéke, másik része az átengedett felhasználási jognak az ellenértéke. Tervek és az alkotás nyilvánossága A nyilvánosság kérdése mindkét fél, az építtetı és szerzı (építész) szempontjából is fontos kérdés. A szabadban, nyilvános helyen kivitelezett építészeti alkotás látképe a szerzı hozzájárulása és díjazás nélkül elkészíthetı és felhasználható (Szjtv. 68. (1) bekezdés). A nyilvánosan kiállított építészeti alkotásokat mind a napilapok és a folyóiratok, mind a mősorszolgáltatók híradói és más idıszerő mősorszámai bemutathatják (szabad felhasználás, Szjtv. 37. (2) bekezdés). Minden más esetben, a nyilvános felhasználáshoz a szerzı hozzájárulása szükséges. A szerzı nevének feltüntetése a fényképen akkor kötelezı, ha azon az adott építészeti alkotás önállóan szerepel, utcákról, terekrıl, tájakról készült fényképfelvételeken a név feltüntetése nem kötelezı (Szjtv. 67. (3) bekezdés). A szerzınek (építész) jelentıs érdeke főzıdhet ahhoz, hogy a birtokából kikerült mővet bemutathassa, kiállíthassa, és arról felvételeket készíthessen. Az Szjtv. 67. (6) bekezdése rendelkezik arról, hogy a mő felhasználója (építtetı) köteles tőrni, hogy a mővet az arra jogosult (szerzı) bemutassa, és arról felvételeket készítsen, azonban ez a jog (építtetı) méltányos érdekeit nem sértheti. Névfeltüntetés Az Szjtv. 12. (1) bekezdése alapján a szerzıt (építészt) megilleti a jog, hogy mővén (terv, épület, stb.) szerzıként feltüntessék. Az Szjtv. 67. (2) bekezdése értelmében a szerzınek (építésznek) joga van meghatározni, hogy az épületen vagy a mőszaki létesítményen a nevét és a tervezés idejét hol és hogyan tüntessék fel. E jogát azonban csak a tulajdonos, illetve a használó vagy az üzemeltetı jogainak és törvényes érdekeinek indokolatlan vagy aránytalan sérelme nélkül gyakorolhatja. Az Épkiv. 4. (6) bekezdése csak az elızetes bejelentéshez kötött kivitelezési tevékenységek megkezdésekor teszi kötelezıvé a tervezı nevének, székhelyének feltüntetését az építési táblán, a szerzıdés egyéb esetekben is elıírhatja. Fizetés esedékessége, határideje és módja Az elıleg kikötése nem kötelezı, de a szerzıdés fenntartására és teljesítésére ösztönöz. Az elıleg alapja és mértéke a szerzıdés szerint tetszılegesen alakítható. Az Étv. 32/A. kimondja, hogy az építészeti-mőszaki tervezési szerzıdésre Ptk.-ban szabályozott tervezési szerzıdés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a tervezı díja - ha a felek eltérıen nem rendelkeznek - a tervdokumentáció átadásával egyidejőleg esedékes. Az Épkiv. 8. (8) bekezdése rendelkezik arról, hogy csak a kiviteli dokumentáció átadása után, a szerzıdésben megállapított ellenérték kézhezvételét követıen - a tervezési szerzıdés teljesítéseként - adja építész az aláírásával ellátott tervezıi nyilatkozatot építtetı birtokába felhasználás céljából BUDAPEST, ÖTPACSIRTA UTCA 2. 7

8 Az Épkiv. 8. (2) bekezdése meghatározza, hogy legalább mit kell tartalmaznia a kivitelezési dokumentáció készítésére irányuló tervezési szerzıdésnek. A (2) bekezdés c) pont szerint a vállalkozási díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját és határidejét is tartalmaznia kell. A szerzıdésmintában szereplı 15 napos fizetési határidı tetszıleges, a felek akaratától függıen szabadon módosítható. A fizetési módokat a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 21/2006. (XI. 24.) MNB rendelet szabályozza. Az alábbi fizetési módokat különböztetjük meg: átutalás, beszedés, okmányos meghitelezés, készpénz-helyettesítı fizetési eszközök (csekk, bankkártya, elektronikus pénzeszköz) és készpénz fizetés. A gazdasági forgalomban leggyakrabban használt fizetési módok az átutalás és a készpénz fizetés. Az okmányos meghitelezés (akkreditív) ugyan az egyik legbiztonságosabb fizetési mód, mégis a hazai gyakorlatban ritkán kerül alkalmazásra. Ennek több valószínő oka is van; drágább, mint az átutalás, kevésbé ismert, többnyire külkereskedelmi ügyletek lebonyolításánál használják, a hitelintézetek szabályozzák, hogy mekkora összeg felett hajlandók az okmányos meghitelezés megnyitására. Egyszerő átutalásnál építtetı megbízza a bankszámláját vezetı hitelintézetet, hogy bankszámlája terhére meghatározott összeget utaljon át (számoljon el) az építész bankszámlája javára. Az okmányos meghitelezés (akkreditív) esetén, az építtetı bankszámláját vezetı hitelintézet vállalja, hogy fedezetként nyit egy hitelkeretet. Amennyiben az építész a meghatározott idın belül, a meghatározott okmányokat (leigazolt számla, építtetı teljesítési igazolása, stb.) az építtetı bankszámláját vezetı hitelintézethez benyújtja, akkor az okmányos meghitelezésben meghatározott összeget a hitelintézet építész bankszámlájára átutalja. Építész az okmányos meghitelezésben elıírt okmányokat megfelelı igénybejelentı levéllel közvetlenül vagy a számlavezetı hitelintézete útján is eljuttathatja az építtetı hitelintézetéhez. Okmányos meghitelezésnél a fizetés átutalással történik, a fizetés fedezete a nyitó hitelintézet által, a kikötött összeg erejéig, rendelkezésre tartott hitelkeret. A teljesítésnek nem akadálya, hogy az építtetı bankszámláján épp nem áll rendelkezésre a kívánt összeg, és nem kell arra sem várni, hogy átutalási megbízást adjon. Jó teljesítési garancia Az Szjtv. 49. (1) bekezdése értelmében, a jövıben megalkotandó terv felhasználására vonatkozó szerzıdés alapján átadott terv elfogadásáról a megrendelı (építtetı) az átadástól számított két hónapon belül köteles nyilatkozni. Ha a megrendelı (építtetı) e határidın belül nem nyilatkozik, az építészeti-mőszaki tervet elfogadottnak kell tekinteni. Az irányadó bírói gyakorlat e határidıt a szerzı javára egyoldalúan kógensnek tekinti, azaz az elfogadási határidıt a törvényben meghatározottnál rövidebb idıtartamban meg lehet határozni, meghosszabbítása azonban ellentétben áll a szerzı érdekeivel és a jogalkotói szándékkal. Budapest, február Összeállította Dr. Barta Judit és a MÉK Jogi Munkabizottsága: Noll Tamás építész, a MB elnöke Auer Jolán településrendezı építész mb tag Dr Acél Péter építész MB tag Dr. Barta Judit jogász MB tag Dr. Gáts Andrea jogász MB tag Bodonyi Csaba építész MB tag Halmos György építész MB tag Körmendy János építész MB tag Olajos Csaba építész MB tag 1088 BUDAPEST, ÖTPACSIRTA UTCA 2. 8