NYELVTUDOMÁNYI ÉRTEKEZÉSEK

Átírás

1 NYELVTUDOMÁNYI ÉRTEKEZÉSEK 158. sz. GRAMMATIKALIZÁCIÓ ÍRTA DÉR CSILLA ILONA AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

2 Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottsága, valamint a Kodolányi János Főiskola támogatásával Sorozatszerkesztő KOROMPAY KLÁRA ISBN Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u Első magyar nyelvű kiadás: 2008 Dér Csilla Ilona, 2008 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Printed in Hungary

3 TARTALOM Bevezetés Elméleti bevezető Mi a grammatikalizáció? A grammatikalizáció meghatározásai A grammatikalizáció hagyományos felfogása Újabb definíciók: nyitás a pragmatika felé További grammatikalizációdefiníciók: táguló használat Problémák a grammatikalizációdefiníciókkal kapcsolatban A grammatikalizáció jellemző vonásai Szemantikai-pragmatikai változások a grammatikalizációban Formai-szerkezeti változások a grammatikalizációban (fonológiai és morfoszintaktikai változások) A grammatikalizációkutatás rövid története A grammatikalizációkutatás történetének szakaszolása Meillet és Kuryłowicz A grammatikalizációkutatás önálló területté válása Grammatikalizációkutatás Magyarországon Elméleti problémák a grammatikalizációkutatásban Funkcionalista és formalista kutatások A formalista és a funkcionalista irányzatok általános bemutatása A formalista és a funkcionalista irányzatok főbb fogalmai és különbségei A formalista és a funkcionalista irányzatok a nyelvi változásokról és a grammatikalizációról A paradigmák és a tudományosság fogalma Viták és vélemények a grammatikalizáció státusáról A LINGUIST List-vita Newmeyer: Nyelvi forma és nyelvi funkció A degrammatikalizációról A grammatikalizáció és más nyelvváltozások A lexikon és grammatika fogalmáról a grammatikalizációkutatásban A lexikalizáció Az újraelemzés (reanalízis) Az analógia

4 Az exaptáció A pragmatikalizáció A diskurzusjelölők jellemzése Grammatikalizáció-e a diskurzusjelölők kialakulása? Főbb grammatikalizációs folyamatok a magyar nyelvben Összefoglalás Szakirodalom Források

5 BEVEZETÉS Az utóbbi néhány évtized általános nyelvészeti és nyelvtörténeti vizsgálatainak egyik legmeghatározóbb vonulatát kétségtelenül a grammatikalizációs kutatások képezik: ezt tanúsítja az a számtalan, lassan végeláthatatlan sort képező szakmunka, amely mind ezt a nyelvváltozástípust igyekszik valamilyen módon körüljárni. Magyarországon az utóbbi tíz-tizenöt évben szaporodott meg a témával foglalkozó tanulmányok száma, ami azt mutatja, hogy ez a kutatási irány nálunk is népszerűvé vált. A teljes képhez hozzátartozik, hogy bár hazánkban valójában korábban sem hiányoztak a magyar nyelvű grammatikalizációs elemzések, esettanulmányok, olyan mű még nem született, amely magát a grammatikalizációt választotta volna tárgyául. Dolgozatommal egyfelől ezt a monografikus hiányt igyekszem valamelyest pótolni. Másfelől kísérletet teszek arra is, hogy ezt a rendkívül sokféle arcú nyelvváltozást részletesen bemutassam. 1 Mivel azonban a grammatikalizáció legnyilvánvalóbbnak tűnő vonásait illetően is szakmai viták sora bontakozott ki, a kritikai ismertetést választom. Ez azt jelenti, hogy a grammatikalizáció definícióit, szemantikai-pragmatikai, illetve formai-szerkezeti változásait illetően is folyamatosan utalok a problémákra, és ahol csak lehet, több olvasatot is ismertetek. Manapság gyakorlatilag nem jelenik meg olyan, a grammatikalizációról szóló munka, amely ne foglalkozna valamilyen módon a tárgy elméleti vonatkozásaival, főként a következő, egymással szervesen összefüggő kérdéskörök valamelyikével: egyirányú változás-e a grammatikalizáció, létezik-e a degrammatikalizáció, vagyis a grammatikalizáció ellentett folyamata? Egyetlen nyelvváltozási folyamat-e a grammatikalizáció vagy több, esetleg nem is jogos önálló nyelvváltozásnak tartani? Grammatikalizációnak tekinthető-e a diskurzusjelölők és egyéb pragmatikai, diskurzusirányító funkciójú elemek kialakulása vagy sem? Amellett, hogy az ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre a különböző elméleteket, megközelítéseket számba véve keresem a választ, maguknak a kérdéseknek az okára is kíváncsi vagyok: vajon azért merültek fel, mert az újabb elemzések 1 Bizonyos fokú ismétlődés e bemutatás során elkerülhetetlenül elő fog fordulni. A téma sajátos jellemzője ugyanis, hogy a tárgyalt jelenségek szervesen összefüggenek egymással, és csak a leírás céljából lettek részeikre bontva. Ezekre a részekre különösen az érvelő jellegűekre ugyanakkor csak ritkán lehet röviden utalni, főleg akkor, ha a megértésükhöz szükség van a másutt már említett információkra. Emellett az egyes fejezetek használhatóságán is erősen rontana, ha az adott résztémával kapcsolatos teljes kép kialakításához például a grammatikalizáció szemantikai vonásait illetően az olvasónak folyton vissza vagy előre kellene lapoznia. 5

6 eredményei kérdésessé tettek korábban már biztosnak hitt állításokat? Mennyiben kapcsolódnak ezek a grammatikalizációs viták ahhoz a tényhez, hogy a témával foglalkozó kutató funkcionalista vagy formalista szemléletű nyelvésznek vallja magát? Mivel ez az orientáció igen lényeges a nyelv vizsgálatában, így a grammatikalizációt érintően is, az elméleti problémákat a funkcionalista és a formalista diskurzusban helyezem el, s röviden azt is megnézem, melyik milyen módon járult hozzá a grammatikalizációkutatáshoz. A fent említett kérdésekhez kapcsolódva vizsgálom meg a grammatikalizáció és egyéb nyelvváltozások lexikalizáció, újraelemzés (reanalízis), analógia, exaptáció és pragmatikalizáció viszonyát. A választás nem véletlen: ezek azok a változások, amelyek valamilyen módon szoros kapcsolatban vannak a grammatikalizációval: vagy azért, mert egyes vélemények szerint maguk is részét alkothatják (a lexikalizáció vagy az újraelemzés), vagy mert hasonlítanak rá (exaptáció), vagy mert valójában egy megnyilvánulási formáját képviselik (pragmatikalizáció). A grammatikalizációval való összefüggésükön túlmenően ezeket a változási folyamatokat a fogalmi rendrakás céljából is áttekintem. Az értekezés záró részében számba veszem a magyar nyelv főbb grammatikalizációs folyamatait az ősmagyar kortól napjainkig, arra a kérdésre keresve a választ, hogy milyen minőségi, illetve mennyiségi módosulások történtek ebből a szempontból az évszázadok során, megfigyelhetők-e bizonyos tendenciák. Az anyaggyűjtés módja a következő volt: magyar nyelvű anyagok esetében a forrás- és rövidítésjegyzékben feltüntetett, a nyelvtörténeti kutatásokban jól ismert nyelvemlékekből, szótárakból (TESz.; EWUng.; SzT. stb.), nyelvtörténeti munkákból (TNyt.; MNyt. stb.), folyóiratokból (MNy.; Nyr.; NyK. stb.) dolgoztam. Későbbi adatok felkutatásához a Magyar Nemzeti Szövegtárat (MNSz.), illetve a Google keresőt vettem igénybe. A dolgozat 2006-ban megvédett doktori értekezésem rövidített, átdolgozott változata. Itt szeretnék köszönetet mondani témavezetőmnek, Haader Leának, opponenseimnek, Ladányi Máriának és Dömötör Adrienne-nek, továbbá Horváth Katalinnak, Horváth Lászlónak, Korompay Klárának, D. Mátai Máriának, Soós Sándornak, valamint az ELTE BTK-n működő Funkcionális (Kognitív) Nyelvészeti Műhely tagjainak. 6

7 SZAKIRODALOM E. ABAFFY Erzsébet Az igei személyragozás. In: BENKŐ Loránd E. ABAFFY Erzsébet RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó, E. ABAFFY Erzsébet Az igei személyragozás. In: BENKŐ Loránd E. ABAFFY Erzsébet RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest, Akadémiai Kiadó, Acta Linguistica Hungarica. An International Journal of Linguistics. Budapest, Akadémiai Kiadó, Kiefer Ferenc, Siptár Péter (szerk.). 2003, 50/1 2., 2004, 51/1 2. AIJMER, Karin English Discourse Particles. Evidence from Corpora. Philadelphia Amsterdam, John Benjamins. ANTAL László (szerk.) Meillet, Antoine: A nyelvtani formák fejlődése. In: Modern nyelvelméleti szöveggyűjtemény V/1. Budapest, Tankönyvkiadó, ANTAL László A formális nyelvi elemzés. A magyar esetrendszer. Bicske, Szak Kiadó. ARCHAKIS, Argiris On Discourse Markers: Evidence from Modern Greek. In: Journal of Pragmatics ARNOVICK, Leslie K Diachronic Pragmatics. Seven Case Studies in English Illocutionary Development. Philadelphia Amsterdam, John Benjamins. AUER, Peter GÜNTHNER, Susanne Die Entstehung von Diskursmarkern im Deutschen ein Fall von Grammatikalisierung? InLiSt Interaction and Linguistic Structures No ub.uni-konstanz.de/v13/volltexte/2003/1145//pdf/inlist38.pdf AUWERA, Johan van der More thoughts on degrammaticalization. In: DIEWALD, Gabriele WISCHER, Ilse (eds). New Refl ections on Grammaticalization. Typological Studies in Language 49. Philadelphia Amsterdam, John Benjamins, BAKRÓ-NAGY Marianne Grammatikalizálódás vagy lexikalizálódás? lám melyik? Előadás. Elhangzott az MTA Nyelvtudományi Intézetében, április 29-én. BAKRÓ-NAGY Marianne Grammatikai kölcsönzés és grammatikalizáció. A komi feltételes ke partikula a manysiban. In: SIPOS Mária (szerk.) Obi-ugorok a 21. században (CD). Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet. BALÁZS János A szintagmatizálódás alapfeltétele. In: TELEGDI Zsigmond (szerk.). Általános Nyelvészeti Tanulmányok III. Budapest, Akadémiai Kiadó, BALÁZS János Szintagmatizálódás és lexikalizálódás. In: ORSZÁGH László (szerk.). Szótártani tanulmányok. Budapest, Tankönyvkiadó, BALÁZS Judit ZELLIGER Erzsébet A magyar nyelv történeti nyelvtana. Mutató. Budapest, Akadémiai Kiadó. BALOGH Judit 2000a. A névutó. In: KESZLER Borbála (szerk.). Magyar Grammatika. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, BALOGH Judit 2000b. A kötőszó. In: KESZLER Borbála (szerk.). Magyar Grammatika. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, BÁRCZI Géza BENKŐ Loránd BERRÁR Jolán A magyar nyelv története. Budapest, Tankönyvkiadó. 130

8 D. BARTHA Katalin A magyar szóképzés története. Budapest, Tankönyvkiadó. D. BARTHA Katalin Az igeképzés. In: BENKŐ Loránd E. ABAFFY Erzsébet RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó, D. BARTHA Katalin Az igeképzés. In: BENKŐ Loránd E. ABAFFY Erzsébet RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest, Akadémiai Kiadó, BARTOS Huba Az inflexiós jelenségek szintaktikai háttere. In: KIEFER Ferenc (szerk.). Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest, Akadémiai Kiadó, BATTYE, Adrian ROBERTS, Ian Introduction. In: BATTYE, Adrian ROBERTS, Ian (eds.). Clause structure and language change. New York, Oxford University Press BÉKÉS Vera A hiányzó paradigma. Debrecen, Latin Betűk. BENCÉDY József A nyelvi, nyelvhasználati változások belső hatóerőiről. In: Magyar Nyelvőr BENKŐ Loránd A történeti nyelvtudomány alapjai. Budapest, Tankönyvkiadó. BENKŐ Loránd (főszerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó. BENKŐ Loránd (főszerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest, Akadémiai Kiadó. BENKŐ Loránd (főszerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. A kései ómagyar kor. Mondattan. Szöveggrammatika. Budapest, Akadémiai Kiadó. BERECZKI Gábor A -val/-vel rag eredete. In: Magyar Nyelv BERRÁR Jolán A -től fogva névutó kialakulása. In: Magyar Nyelv BERRÁR Jolán 1957a. Magyar történeti mondattan. Budapest, Tankönyvkiadó. BERRÁR Jolán 1957b. Fejezetek határozóragjaink élettörténetéből. Budapest, Akadémiai Kiadó. BESCH, Werner REICHMANN, Oskar SONDEREGGER, Stefan (hrsg.) Sprachgeschichte. Ein Handbuch zur Geschichte der deutschen Sprache und ihrer Entforschung. Halbband 1. Berlin New York, Walter de Gruyter, , BRINTON, Laurel J. TRAUGOTT, Elizabeth C Lexicalization and Language Change. Cambridge, Cambridge University Pressm. BUDENZ József 1864a. Vegyes apróságok. In: Nyelvtudományi Közlemények BUDENZ József 1864b. Cseremisz tanulmányok. In: Nyelvtudományi Közlemények BUDENZ József Magyar ugor összehasonlító szótár. Budapest, MTA. BUSSMANN, Hadumod Lexikon der Sprachwissenschaft. Zweite, völlig neu bearbeitete Auflage. Stuttgart, Kröner. BYBEE, Joan Mechanisms of Change in Grammaticization: The Role of Frequency. In: JOSEPH, Brian D. JANDA, Richard D. (eds). The Handbook of Historical Linguistics. Malden Oxford Melbourne Berlin, Blackwell, BYBEE, Joan PAGLIUCA, William PERKINS, Revere D Back to the Future. In: TRAUGOTT, Elizabeth C. HEINE, Bernd (eds). Approaches to Grammaticalization. 2. Philadelphia Amsterdam, John Benjamins, BYBEE, Joan PAGLIUCA, William PERKINS, Revere D The Evolution of Grammar: Tense, Aspect, and Modality in the Languages of the World. Chicago London, The University of Chicago Press, 1 26, BYNON, Theodora Történeti nyelvészet. Budapest, Osiris. CAMPBELL, Lyle What s Wrong with Grammaticalization? In: Language Sciences CAMPBELL, Lyle JANDA, Richard Introduction: Conceptions of Grammaticalization and Their Problems. In: Language Sciences CARNIE, Andrew Review of Newmeyer: Language Form & Language Function. LINGUIST List Jan

9 CHOMSKY, Noam Syntactic Structures. The Hague, Mouton. CHOMSKY, Noam Aspects of the Theory of Syntax. Cambridge, MIT Press. CHOMSKY, Noam Lectures on Government and Binding. Dordrecht, Foris. CHOMSKY, Noam The Minimalist Program. Cambridge, MIT Press. CLAUDI, Ulrike HEINE, Bernd On the Rise of Grammatical Categories: Some Examples from Maa. (Kölner Beiträge zur Afrikanistik 13.) Berlin, Reimer. COWIE, Anthony P Grammaticalization and the Snowball Effect. In: Language & Communication 15/ CROFT, William Disc.: Grammaticalization. LINGUIST List Aug CUENCA, Maria-Josep Two Ways to Reformulate: a Contrastive Analysis of Reformulation Markers. In: Journal of Pragmatics DAHL, Östen Disc.: Grammaticalization. LINGUIST List Aug DAHL, Östen Grammaticalization and the Life Cycles of Constructions. edu/cache/papers/cs/11905/ DAUSES, August Sprachwandel durch Analogie. Stuttgart, Franz Steiner. BEAUGRANDE, Robert de Function and Form in Language Theory and Research: The Tide is Turning. In: Functions of Language 1/ Form.htm DEL SAZ RUBIO, Milagros 2002/2003. An Analysis of English Discourse Markers of Reformulation. Thesis. Universitat de Valencia, Servei de Publications. DELANCEY, Scott Grammaticalization and Linguistic Theory. In: Proceedings of the 1993 Mid- America Linguistics Conference and Conference on Siouan/Caddoan Languages. Boulder, Dept. of Linguistics, University of Colorado, html DELANCEY, Scott On Functionalism. LSA Summer Institute, Santa Barbara. edu/~delancey/sb/lect01.htm DEME, László A nyelv fejlődése belső törvényeinek kérdéséhez. In: Nyelvtudományi Közlemények DETGES, Ulrich WALTEREIT, Richard Grammaticalization vs. Reanalysis: A Semantic-Pragmatic Account of Functional Change in Grammar. In: Zeitschrift für Sprachwissenschaft 21/ DÉR Csilla Ilona Értelmezek, azaz azonosítok? Az értelmezős szerkezeten belüli grammatikai viszonyról. In: Magyar Nyelv DÉR Csilla Ilona Bemerkungen zur Grammatikalisierung als Erscheinung des Sprachwandels. In: Acta Linguistica Hungarica 49/ DÉR Csilla Ilona A grammatikalizáció tettenérése Néhány határozói igenévből keletkezett, határozóragot vonzó névutónk kialakulásáról. In: LADÁNYI Mária DÉR Csilla HATTYÁR Helga (szerk.). még onnét is eljutni túlra. Nyelvészeti és irodalmi tanulmányok Horváth Katalin tiszteletére. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XXXIII. Budapest, Tinta, DÉR Csilla Ilona 2004b. Határok nélkül: a grammatikalizáció státusáról. Nyelvtudományi Közlemények DÉR Csilla Ilona Diskurzusszerveződés és grammatikalizáció. In: Nyelvtudományi Közlemények DÉR Csilla Ilona A diskurzusjelölők kialakulásáról a grammatikalizációs paraméterek tükrében. In: MÁRTONFI Attila PAPP Kornélia SLÍZ Mariann (szerk.). 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére. Budapest, Argumentum,

10 DÉR Csilla Ilona MARKÓ Alexandra A magyar diskurzusjelölők szupraszegmentális jelöltsége. In: GECSŐ Tamás SÁRDI Csilla (szerk.). Nyelvelmélet nyelvhasználat. Segédkönyvek a Nyelvészet Tanulmányozásához 74. Székesfehérvár, Budapest, Kodolányi János Főiskola, Tinta Kiadó, DIEWALD, Gabriele Zur Grammatikalisierung der Modalverben im Deutschen. In: Zeitschrift für Sprachwissenschaft DIEWALD, Gabriele Grammatikalisierung. Eine Einführung in Sein und Werden grammatischer Formen. Germanistische Arbeitshefte 36. Tübingen, Niemeyer. DIEWALD, Gabriele 1999a. Die Entwicklung der Modalpartikel aber: ein typischer Grammatikalisierungsweg der Modalpartikeln. In: SPILLMANN, Hans Otto WARNKE, Ingo (Hrsg.). Internationale Tendenzen der Syntaktik, Semantik und Pragmatik. Akten des 32. Linguistischen Kolloquiums in Kassel Frankfurt-am-Main, Lang, DIEWALD, Gabriele 1999b. Die dialogische Bedeutungskomponente von Modalpartikeln. In: NAUMANN, Bernd (Hrsg.). Dialogue Analysis and the Mass Media. Proceedings of the International Conference, Erlangen, April Tübingen, Niemeyer, DIEWALD, Gabriele 1999c. The Integration of the German Modals Into the Paradigm of Verbal Mood. In: BEEDHAM, Christopher (ed.). Langue and Parole in Synchronic and Diachronic Perspective. Selected Proceedings of the XXXIst Annual Meeting of the Societas Linguistica Europaea, St Andrews Oxford, Pergamon, DIEWALD, Gabriele 1999d. Die Modalverben im Deutschen: Grammatikalisierung und Polyfunktionalität. Tübingen, Niemeyer. DOBOS Károly [é. n.]. Judeo-arab írásbeliség. DÖMÖTÖR Adrienne Az alárendelő mondatok: A jelzői mellékmondatok. In: BENKŐ Loránd E. ABAFFY Erzsébet RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó, DÖMÖTÖR Adrienne Az alárendelő mondatok: A jelzői mellékmondatok. In: BENKŐ Loránd E. ABAFFY Erzsébet RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. A kései ómagyar kor. Mondattan. Szöveggrammatika. Budapest, Akadémiai Kiadó, DRYER, Matthew S Descriptive Theories, Explanatory Theories, and Basic Linguistic Theory. ECKARDT, Regine Semantic Change in Grammaticalization. In: KATZ, Graham REINHART, Sabine REUTER, Philip (eds). Sinn & Bedeutung VI. Proceedings of the Sixth Annual Meeting of the Gesellschaft für Semantik, University of Osnabrück. asw/gfs/common/procsub6/pdf/articles/eckardtsub6.pdf FALUVÉGI Katalin KESZLER Borbála LACZKÓ Krisztina LENGYEL Klára RÁCZ Endre Magyar leíró nyelvtani segédkönyv. Tanulmányok, előadásvázlatok, összefoglalások, táblázatok. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. FEJES László Egy degrammatikalizációs folyamat az udmurtban: make valami (htlan nm.) > izé (fn.). In: Folia Uralica Debreceniensia FINTEL, Kai von The Formal Semantics of Grammaticalization. In: BECKMAN, Jill (ed.). Proceedings of the North East Linguistic Society (NELS) 25. Massachusetts, GLSA, Amherst, FISCHER, Olga ROSENBACH, Anette Introduction. In: FISCHER, Olga ROSENBACH, Anette STEIN, Dieter (eds). Pathways of Change. Grammaticalization in English. Studies in Language Companion Series 53. Philadelphia Amsterdam, John Benjamins, FISCHER, Olga NORDE, Muriel PERRIDON, Harry (eds) Up and down the cline: The nature of grammaticalization. Papers presented at the New Refl ections on Grammaticalization II Conference held at the University of Amsterdam on April 4 6, Typological Studies in Language 59. Philadelphia Amsterdam, John Benjamins. FOKOS Dávid A névragozás történetéből. In: Nyelvtudományi Közlemények

11 FORGÁCS Tamás 1993/1994. Zárt korpuszok és pótkompetencia. In: Néprajz és Nyelvtudomány FORGÁCS Tamás Bővítmények grammatikalizálódásának és lexikalizálódásának kérdései az igevalencia szemszögéből. In: BÜKY László FORGÁCS Tamás (szerk.). A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei I. Magyar és fi nnugor mondattörténet. Szeged, JATE Magyar Nyelvészeti Tanszék, FORGÁCS Tamás Lexikalizálódási és grammatikalizálódási folyamatok frazeológiai egységekben. In: Magyar Nyelv , FORGÁCS Tamás Grammaticalisation and Preverbs. In: Acta Linguistica Hungarica FÓRIS-FERENCZI Rita A visszahatás kifejezése a magyar nyelvben történeti megközelítésben. Erdélyi Tudományos Füzetek 251. Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület. hu/03100/03131/ FRASER, Bruce MALAMUD-MAKOWSKI, M English and Spanish Contrastive Discourse Markers. In: Language Sciences FRASER, Bruce What Are Discourse Markers? In: Journal of Pragmatics GAETA, Livio Some Remarks on Analogy, Reanalysis and Grammaticalization. In: GIACALONE- RAMAT, Anna HOPPER, Paul J. (eds). The Limits of Grammaticalization. Philadelphia Amsterdam, John Benjamins, GALLASY Magdolna A névelő és névelő-előzmény. In: BENKŐ Loránd E. ABAFFY Erzsébet RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó, GALLASY Magdolna A névelők. In: BENKŐ Loránd E. ABAFFY Erzsébet RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest, Akadémiai Kiadó, GEURTS, Bart Explaining grammaticalization (the standard way). In: Linguistics GIACALONE-RAMAT, Anna Testing the Boundaries of Grammaticalization. In: GIACALONE-RAMAT, Anna HOPPER, Paul J. (eds). The Limits of Grammaticalization. Philadelphia Amsterdam, John Benjamins, GIACALONE-RAMAT, Anna HOPPER, Paul J Introduction. In: GIACALONE-RAMAT, Anna HOPPER, Paul J. (eds). The Limits of Grammaticalization. Philadelphia Amsterdam, John Benjamins, GIVÓN, Talmy On Understanding Grammar. New York, Academic Press. GOMBOCZ Zoltán Syntaxis. Történeti magyar nyelvtan V. Budapest, PPTE Nyelvtudományi Intézete, GONZÁLEZ, Montserrat Pragmatic Markers in Oral Narrative. The Case of English and Catalan. Philadelphia Amsterdam, John Benjamins. GREGG, Kevin Disc.: Newmeyer: Language Form & Language Function. LINGUIST List Jan GRICE, H. Paul A társalgás logikája. In: PLÉH Csaba SÍKLAKI István TERESTYÉNI Tamás (szerk.). Nyelv kommunikáció cselekvés. Budapest, Osiris, GUGÁN Katalin 2005a. Időhatározói alárendelő kötőszavak grammatikalizációja a szurguti osztjákban. In: OSZKÓ Beatrix SIPOS Mária (szerk.). Budapesti Uráli Műhely 4. Uráli Grammatizáló szeptember 4 6. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet, GUGÁN Katalin 2005b. The grammaticalization of temporal subordinating conjunctions in Surgut Ostyak. In: Acta Linguistica Hungarica HAADER Lea Az alárendelő mondatok: Az alanyi, állítmányi, tárgyi és határozói mellékmondatok. In: BENKŐ Loránd E. ABAFFY Erzsébet RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó,

12 HAADER Lea Az alárendelő mondatok: Az alanyi, állítmányi, tárgyi és határozói mellékmondatok. In: BENKŐ Loránd E. ABAFFY Erzsébet RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. A kései ómagyar kor. Mondattan. Szöveggrammatika. Budapest, Akadémiai Kiadó, HAADER Lea Mikrodiakrónia és változásvizsgálat (az összetett mondatokban). In: Magyar Nyelvőr HAADER Lea Az összetett mondat. In: KISS Jenő PUSZTAI Ferenc (szerk.). Magyar nyelvtörténet. Budapest, Osiris , , , , HAJDÚ Péter Bevezetés az uráli nyelvtudományba. A magyar nyelv fi nnugor alapjai. (4. kiadás) Budapest, Tankönyvkiadó. HAMANN, Marc Disc.: Review Newmeyer. LINGUIST List Jan org/issues/11/ html S. HÁMORI Antónia 1991a. Az alárendelő szerkezetek. A főnévi szerkezetek. In: BENKŐ Loránd E. ABAFFY Erzsébet RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó, S. HÁMORI Antónia 1991b. Az alárendelő szerkezetek. A melléknévi, számnévi és határozó(szó)i szerkezetek. In: BENKŐ Loránd E. ABAFFY Erzsébet RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó, S. HÁMORI Antónia 1995a. Az értelmező jelzős szerkezetek. In: BENKŐ Loránd E. ABAFFY Erzsébet RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. A kései ómagyar kor. Mondattan. Szöveggrammatika. Budapest, Akadémiai Kiadó, S. HÁMORI Antónia 1995b. A határozói és határozószói szerkezetek. In: BENKŐ Loránd E. ABAFFY Erzsébet RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. A kései ómagyar kor. Mondattan. Szöveggrammatika. Budapest, Akadémiai Kiadó, HANSEN, Maj-Britt Mosegaard 1998a. The Function of Discourse Particles. A Study With Special Reference to Spoken Standard French. Pragmatics & Beyond. New Series 53. Philadelphia Amsterdam, John Benjamins, HANSEN, Maj-Britt Mosegaard 1998b. The Semantic Status of Discourse Markers. In: Lingua HANSEN, Björn The Grammaticalization (and Degrammaticalization?) of Modals in Slavonic. In: BERGER, Tilman GUTSCHMIDT, Karl (Hrsg.). Funktionale Beschreibung slavischer Sprachen. Beiträge zum 13. Internationalen Slavistenkongress Ljubljana München, Sagner. grammaticalization.pdf HANSSON, Petra Discourse Markers in Dialogue. In: ALLWOOD, Jens (ed.) Proceedings of FONE- TIK 99. The Swedish Phonetics Conference, June (Gothenburg Papers in Theoretical Linguistics 81.) Gothenburg, Department of Linguistics, Göteborg University, HARRIS, Alice CAMPBELL, Lyle Historical syntax in cross-linguistic perspective. Cambridge, Cambridge University Press. HASPELMATH, Martin Functional categories, X-bar-theory, and grammaticalization theory. In: Sprachtypologie und Universalienforschung 47/ HASPELMATH, Dahl 1996a. Disc.: Grammaticalization. LINGUIST List Aug HASPELMATH, Dahl 1996b. Disc.: Grammaticalization. LINGUIST List Aug linguistlist.org/issues/7/ html HASPELMATH, Martin Does grammaticalization need reanalysis? In: Studies in Language 22/ HASPELMATH, Martin Why is grammaticalization irreversible? In: Linguistics 37/

13 HASPELMATH, Martin 2000a. Why can t we talk to each other? A review article of Newmeyer, Frederick Language form and language function. Cambridge, MIT Press. In: Lingua 110/4: HASPELMATH, Martin 2000b. The relevance of extravagance: A reply to Bart Geurts. In: Linguistics HASPELMATH, Martin Word classes/parts of speech. In: BALTES, Paul B. SMELSER, Neil J. (eds). International Encyclopedia of the Social and Behavioral Sciences. Amsterdam, Pergamon, HASPELMATH, Martin 2002a. Functionalist Linguistics: Usage-based Explanations of Language Structure. HASPELMATH, Martin 2002b. On Directionality in Language Change with Particular Reference to Grammaticalization. HASPELMATH, Martin On directionality in language change with particular reference to grammaticalization. In: FISCHER, Olga NORDE, Muriel PERRIDON, Harry (eds). Up and down the cline: The nature of grammaticalization. Typological Studies in Language 59. Philadelphia Amsterdam, John Benjamins, HAVAS Ferenc Objective Conjugation and Medialisation. In: Acta Linguistica Hungarica HEINE, Bernd Auxiliaries. Cognitive Forces and Grammaticalization. New York Oxford, Oxford University Press, 30 59, HEINE, Bernd Possession: Cognitive sources, forces, and grammaticalization. Cambridge, Cambridge University Press. HEINE, Bernd Grammaticalization. In: JOSEPH, Brian D. JANDA, Richard D. (eds). The Handbook of Historical Linguistics. Blackwell Handbooks in Linguistics. Oxford, Blackwell, HEINE, Bernd CLAUDI, Ulrike HÜNNEMEYER, Friederike 1991a. Grammaticalization: a conceptual framework. Chicago London, The University of Chicago Press. HEINE, Bernd CLAUDI, Ulrike HÜNNEMEYER, Friederike 1991b. From cognition to grammar: Evidence from African languages. In: HEINE, Bernd TRAUGOTT, Elisabeth Closs (eds). Approaches to grammaticalization 1 2. Typological studies in language 19. Philadelphia Amsterdam, John Benjamins, HEINE, Bernd KUTEVA, Tania World Lexicon of Grammaticalization. Cambridge, Cambridge University Press. HEINE, Bernd TRAUGOTT, Elisabeth Closs (eds) Approaches to grammaticalization 1 2. Typological studies in language 19. Philadelphia Amsterdam, John Benjamins. HERMAN József A nyelvi változás belső és külső tényezőinek kérdéséhez. In: Általános Nyelvészeti Tanulmányok V. Budapest, Akadémiai Kiadó, HIMMELMANN, Nikolaus P. 2003: Lexicalization and grammaticization: opposite or orthogonal? HONTI László KIEFER Ferenc Verbal Prefixation in the Uralic Languages. In: Acta Linguistica Hungarica HOPPER, Paul J Emergent Grammar. In: Berkeley Linguistics Society HOPPER, Paul J On Some Principles of Grammaticization. In: HEINE, Bernd TRAUGOTT, Elisabeth Closs (eds). Approaches to grammaticalization 1 2. Typological studies in language 19. Philadelphia Amsterdam, John Benjamins, HOPPER, Paul J Grammaticalization. In: BRIGHT, William (ed.). International Encyclopedia of Linguistics 2. New York Oxford, Oxford University Press, HOPPER, Paul J. TRAUGOTT, Elisabeth C Grammaticalization. Cambridge Textbooks in Linguistics. Cambridge, Cambridge University Press. 136

14 HORVÁTH Katalin Állapot és folyamat a mellérendelő szóösszetételek vizsgálatában. In: ZOLTÁN András (szerk.). Nyelv stílus irodalom. Köszöntő könyv Péter Mihály 70. születésnapjára. Budapest, ELTE BTK Keleti Szláv és Balti Filológiai Tanszék, HORVÁTH Katalin Grammatikalizáció és szófejtés. Hozzászólás -hat/-het képzőnk keletkezéséhez. In: KUGLER Nóra LENGYEL Klára (szerk.). Ember és nyelv. Tanulmánykötet Keszler Borbála tiszteletére. Budapest, ELTE BTK, HORVÁTH Katalin Mellérendelő szószerkezetek szerepe grammatikai morfémák kialakulásában. Hogyan keletkezhetett -kál, -kél képzőnk? In: FÖLDI Éva GADÁNYI Károly (szerk.). Vox Humana. Bolla Kálmán professzor hetvenedik születésnapjára. Budapest, ELTE BTK Fonetika Tanszék, HORVÁTH Katalin Lexikalizálódás vagy grammatizálódás? A szóösszetételek kialakulásának kérdéséhez. Elhangzott A magyar nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IV. konferencián, Szeged, április 21. HORVÁTH Katalin LADÁNYI Mária (szerk.) Állapot és történet szinkrónia és diakrónia viszonya a nyelvben. Budapest, ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. HORVÁTH László Szószerkezet-történet. In: KISS Jenő PUSZTAI Ferenc (szerk.). Magyar nyelvtörténet. Budapest, Osiris, , , , , HÖLKER, Klaus Delokutivität, Possessive und die italienischen Verwandtschaftsbezeichnungen. HUMBOLDT, Wilhelm von Über das Entstehen der grammatischen Formen, und ihren Einfluss auf die Ideenentwicklung. In: Gesammelte Schriften. Band IJBEMA, Aniek Grammaticalization and infinitival complements in Dutch. Thesis. Utrecht, LOT. ITKONEN, Esa Mitä on kieliopillistuminen? In: PAJUNEN, Anneli (toim.). Kieliopillistumisesta, analogiasta ja typologiasta. Helsinki, Suomalaisen Kirjallisuuden Seura, ITKONEN, Esa Grammaticalization as an Analogue of Hypothetico-Deductive Thinking. In: DIE- WALD, Gabriele WISCHER, Ilse (eds). New Refl ections on Grammaticalization. Typological Studies in Language 49. Philadelphia Amsterdam, John Benjamins, JANDA, Richard D Beyond pathways and unidirectionality : on the discontinuity of language transmission and the counterability of grammaticalization. In: Language Sciences A. JÁSZÓ Anna Az igenevek. In: BENKŐ Loránd E. ABAFFY Erzsébet RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó, A. JÁSZÓ Anna Az igenevek. In: BENKŐ Loránd E. ABAFFY Erzsébet RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest, Akadémiai Kiadó, JOSEPH, Brian D Is There Such a Thing As Grammaticalization? In: Language Sciences JOSEPH, Brian D Morphologization from Syntax. In: JOSEPH, Brian D. JANDA, Richard (eds). Handbook of Historical Linguistics. Oxford, Blackwell, edu/~bjoseph/publications/2001morp.pdf JOSEPH, Brian D. JANDA, Richard D. (eds) Handbook of Historical Linguistics. Oxford, Blackwell. JUHÁSZ Dezső 1991a. A kötőszók. In: BENKŐ Loránd E. ABAFFY Erzsébet RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó, JUHÁSZ Dezső 1991b. A módosítószók. In: BENKŐ Loránd E. ABAFFY Erzsébet RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó,

15 JUHÁSZ Dezső 1992a. A kötőszók. In: BENKŐ Loránd E. ABAFFY Erzsébet RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest, Akadémiai Kiadó, JUHÁSZ Dezső 1992b. A módosítószók. In: BENKŐ Loránd E. ABAFFY Erzsébet RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest, Akadémiai Kiadó, JUHÁSZ Dezső Az ómagyar nyelvi normáról és Sylvester nyelvtanáról néhány kötőszó kapcsán. In: Magyar Nyelv JUVONEN, Päivi Grammaticalizing the Defi nite Article. A study of defi nite adnominal determiners in a genre of spoken Finnish. Thesis. Stockholm, Stockholm University. staff/juvonen/thesis.pdf KÁROLY Sándor A nézve névutó történetéhez. In: Magyar Nyelv KÁROLY Sándor Elkülönítő kiemelő szerepű névutóink történetéhez. In: Magyar Nyelv KÁROLY Sándor Szavak, szerkezetek morfológiai tagoltságának változásai és a jelentés. Szintetikus és analitikus változások a magyar nyelvben. In: RÁCZ Endre SZATHMÁRI István (szerk.). Tanulmányok a mai magyar nyelv szókészlete és jelentéstana köréből. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, KATONA Krisztina Névutó szerepű határozói igenevek a Bécsi Kódexben. In: Magyar Nyelvjárások KATONA Krisztina A határozói viszony kifejezésére szolgáló grammatikai eszközök rendszere a Bécsi Kódexben. Doktori disszertáció. Debrecen, Debreceni Egyetem. KEARNS, Kate Implicature and Semantic Change. implicature.pdf KENESEI István Szavak, szófajok, toldalékok. In: KIEFER Ferenc (szerk.). Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest, Akadémiai Kiadó, KENESEI A névmások. In: KIEFER Ferenc (szerk.). Magyar nyelv. Budapest, Akadémiai Kiadó, KERSWILL, Paul Children, Adolescents, and Language Change. In: Language Variation and Change KERTÉSZ, András 2000a. A kognitív nyelvészet szkeptikus dilemmája. In: Magyar Nyelvőr KERTÉSZ, András 2000b. A kognitív nyelvészet lehetőségei és korlátai. In: Magyar Nyelv KESZLER Borbála Bevezető szók és kifejezések. In: ZOLTÁN András (szerk.). Nyelv, stílus, irodalom. Köszöntő könyv Péter Mihály 70. születésnapjára. Budapest, ELTE BTK Keleti Szláv és Balti Filológia Tanszék, KESZLER Borbála (szerk.) 2000a. Magyar grammatika. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. KESZLER Borbála 2000b. A határozószó. In: KESZLER Borbála (szerk.). Magyar grammatika. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, KESZLER Borbála 2000c: A határozók. In: KESZLER Borbála (szerk.). Magyar grammatika. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, KIEFER Ferenc Alaktan. In: É. KISS Katalin KIEFER Ferenc SIPTÁR Péter. Új magyar nyelvtan. Budapest, Osiris, KIEFER Ferenc 2000a. A ragozás. In: KIEFER Ferenc (szerk.). Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest, Akadémiai Kiadó, KIEFER Ferenc 2000b. A kognitív nyelvészet: új paradigma? In: PLÉH Csaba KAMPIS György CSÁNYI Vilmos (szerk.). A megismeréskutatás útjai. Budapest, Akadémiai Kiadó, KIEFER Ferenc 2000c. A morfológia. In: KIEFER Ferenc (szerk.). Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest, Akadémiai Kiadó,

16 KIEFER Ferenc LADÁNYI Mária A szóképzés. In: KIEFER Ferenc (szerk.). Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest, Akadémiai Kiadó, KISS Jenő A nyelvi változás lehetséges és szükséges voltáról. In: KISS Jenő PUSZTAI Ferenc (szerk.) Magyar Nyelvtörténet. Budapest, Osiris, KISS Jenő PUSZTAI Ferenc (szerk.) Magyar nyelvtörténet. Budapest, Osiris. É. KISS Katalin A generatív nyelvészet mint kognitív tudomány. In: PLÉH Csaba GYŐRI Miklós (szerk.). A kognitív szemlélet és a nyelv kutatása. Budapest, Pólya, É. KISS Katalin Az ómagyar igeidőrendszer morfoszintaxisáról. In: Magyar Nyelv KLEMM Antal Az is, és kötőszó történetéhez. In: Magyar Nyelv KLEMM Antal Magyar történeti mondattan. A Magyar Nyelvtudomány Kézikönyve. Budapest, Akadémiai Kiadó, KNOBLOCH, Clemens SCHAEDER, Burkhard (eds) Wortarten und Grammatikalisierung. Perspektiven in System und Erwerb. Berlin New York, Walter de Gruyter. KOROMPAY Klára 1991a. A névszójelezés. In: BENKŐ Loránd E. ABAFFY Erzsébet RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó, KOROMPAY Klára 1991b. A névszóragozás. In: BENKŐ Loránd E. ABAFFY Erzsébet RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó, KOROMPAY, Klára 1992a. A névszójelezés. In: BENKŐ Loránd E. ABAFFY Erzsébet RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest, Akadémiai Kiadó, KOROMPAY Klára 1992b. A névszóragozás. In: BENKŐ Loránd E. ABAFFY Erzsébet RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest, Akadémiai Kiadó, KOZMÁCS István SIPŐCZ Katalin (szerk.) Uralisztika uráli nyelvészet. Bölcsész Konzorcium. KÖVECSES, Zoltán A metafora a kognitív nyelvészetben. In: PLÉH Csaba GYŐRI Miklós (szerk.). A kognitív szemlélet és a nyelv kutatása. Budapest, Pólya, KÖVECSES Zoltán A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe. Budapest, Typotex. KUGLER Nóra A mondatszók. In: KESZLER Borbála (szerk.). Magyar Grammatika. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, KUGLER Nóra A módosítószók a magyar nyelv szófaji rendszerében. Doktori mestermunkák. Budapest, Osiris. KUGLER Nóra A módosítószók funkciói. Nyelvtudományi Értekezések 152. Budapest, Akadémiai Kiadó. KUHN, Thomas S The Structure of Scientifi c Revolutions. Chicago, University of Chicago Press. KURYŁOWICZ, Jerzy The evolution of grammatical categories. Diogenes LADÁNYI Mária Az igekötővé válás tényezői. In: HORVÁTH Katalin LADÁNYI Mária (szerk.). Állapot és történet szinkrónia és diakrónia viszonya a nyelvben. Budapest, ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, LADÁNYI Mária Jelentésváltozás és grammatikalizáció kognitív és szerves nyelvelméleti keretben. In: Magyar Nyelv LADÁNYI Mária Poliszémia és grammatikalizáció. In: GECSŐ Tamás (szerk.). Poliszémia, homonímia. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányához II. Budapest, Tinta, LADÁNYI Mária A grammatikalizáció kutatása és a modern nyelvelméletek. In: Uráli grammatizáló (2003. szeptember 4 6.). Budapest Uráli Műhely 4. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet, LANGACKER, Ronald W Syntactic Reanalysis. In: LI, Charles N. (ed.). Mechanisms of Syntactic Change. Austin London, University of Texas Press,

17 LANGACKER, Ronald W Foundations of Cognitive Grammar. I. Stanford, Stanford University Press. LAPOLLA, Randy J Grammaticalization as the Fossilization of Constraints on Interpretation: Towards a Single Theory of Communication, Cognition, and the Development of Language. LASS, Roger Black holes: summary. LINGUIST List May org/issues/5/5-524.html LEHMANN, Christian Thoughts on Grammaticalization: A Programmatic Sketch. Arbeiten des Kölner Universalien-Projekts 48. Cologne, Universität zu Köln, Institut für Sprachwissenschaft. LEHMANN, Christian Markedness and grammaticalization. In: MIŠESKA TOMIĆ, Olga (ed.). Markedness in Synchrony and Diachrony. Berlin New York, Mouton de Gruyter, LEHMANN, Christian Thoughts on Grammaticalization. München Newcastle, LINCOM EUROPA. LEHMANN, Christian 2002a. Thoughts on Grammaticalization. Second, revised edition. Erfurt, Christian Lehmann. LEHMANN, Christian 2002b. New Reflections on Grammaticalization and Lexicalization. In: DIEWALD, Gabriele WISCHER, Ilse (eds). New Refl ections on Grammaticalization. Typological Studies in Language 49. Philadelphia Amsterdam, John Benjamins, LEHMANN, Christian 2005a. Theory and Method in Grammaticalization. In: Zeitschrift für Germanistische Linguistik 32/ LEHMANN, Christian 2005b. Wortarten und Grammatikalisierung. In: KNOBLOCH, Clemens SCHAEDER, Burkhard (eds). Wortarten und Grammatikalisierung. Perspektiven in System und Erwerb. Berlin New York, Walter de Gruyter, LEHMANN, Christian Information Structure and Grammaticalization. In: LÓPEZ-COUSO, María José SEONASE POSSE, Elena (eds). Theoretical and Empirical Issues in Grammaticalization. Typological Studies in Language 77. Amsterdam Philadelphia, John Benjamins, LENGYEL Klára Határozói igeneveink szófajváltásáról. In: RÁCZ Endre (szerk.). Fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. Budapest, Tankönyvkiadó, LENK, Uta Discourse Markers And Global Coherence in Conversation. In: Journal of Pragmatics LICHTENBERK, Frantisek On the Gradualness of Grammaticalization In: TRAUGOTT, Elizabeth C. HEINE, Bernd (eds). Approaches to Grammaticalization. 2. Amsterdam Philadelphia, John Benjamins, LIGHTFOOT, David Principles of Diachronic Syntax. Cambridge, Cambridge University Press. LIGHTFOOT, David How to Set Parameters: Arguments from Language Change. Cambridge, MIT Press. LIGHTFOOT, David The development of language: Acquisition, change and evolution. LIGHTFOOT, David Grammatical approaches to syntactic change. In: JANDA, Richard D. JOSEPH, Brian D. (eds). Handbook of Historical Linguistics. Oxford, Blackwell, LIN, Chien-jer Charles The Origin of Syntax: Debates between Formalism and Functionalism. Graduate Student Mini-Conference, Linguistics, The University of Arizona, Tucson. March LINDSTRÖM, Therese The History of the Concept Grammaticalisation. Thesis. ac.uk/language/research/personnel/therese_thesis.pdf LÓPEZ-COUSO, María José SEONASE POSSE, Elena (eds) Theoretical and Empirical Issues in Grammaticalization. Typological Studies in Language 77. Amsterdam Philadelphia, John Benjamins. LOUWERSE, Max M. MITCHELL, Heather Hite Toward a Taxonomy of a Set of Discourse Markers in Dialog: A Theoretical and Computational Linguistic Account. In: Discourse Processes MAJTYINSZKAJA, K. E Névutókból alakult esetragok a magyarban és a rokon nyelvekben. In: IMRE Samu SZATHMÁRI István (szerk.). A magyar nyelv grammatikája. Nyelvtudományi értekezések 104. Budapest, Akadémiai Kiadó,

18 D. MÁTAI Mária Igekötőrendszerünk történetéből. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 187. Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság. D. MÁTAI Mária 1991a. A határozószók. In: BENKŐ Loránd E. ABAFFY Erzsébet RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó, D. MÁTAI Mária 1991b. Az igekötők. In: BENKŐ Loránd E. ABAFFY Erzsébet RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó D. MÁTAI Mária 1992a. A határozószók. In: BENKŐ Loránd E. ABAFFY Erzsébet RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest, Akadémiai Kiadó, D. MÁTAI Mária 1992b. Az igekötők. In: BENKŐ Loránd E. ABAFFY Erzsébet RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest, Akadémiai Kiadó, D. MÁTAI Mária A névutó rokonsága. In: Magyar Nyelvjárások D. MÁTAI Mária A névutók és a névutómelléknevek története. In: Magyar Nyelvőr D. MÁTAI Mária 2003a. Szófajtörténet. In: KISS Jenő PUSZTAI Ferenc (szerk.). Magyar nyelvtörténet. Budapest, Osiris, , , , , D. MÁTAI Mária 2003b. Ragszilárdulás lexikalizálódás. In: Magyar Nyelvjárások D. MÁTAI Mária A szófajváltás a magyarban. In: Magyar Nyelv D. MÁTAI Mária A szófajtörténet történeti problematikája. In: Magyar Nyelvőr MCMAHON, April Understanding Language Change. Cambridge, Cambridge University Press. MCMAHON, April Approaches to Language Change. Summer School Düsseldorf. phil-fak.uni-duesseldorf.de/summerschool2002/mcm4.pdf MEILLET, Antoine 1912/1921. L évolution des formes grammaticales. In: Linguistique historique et linguistique générale. Paris, Champion, MÉNDEZ-NAYA, Belén English Intensifi ers and Grammaticalization. New Refl ections on Grammaticalization 3. Abstracts. MEOLA, Claudio di Die Grammatikalisierung deutscher Präpositionen. Tübingen, Stauffenburg. MILLS, Carl Case. NÁDASDY Ádám Egy nyelvtani kacsintás. In: Ízlések és szabályok. Írások nyelvről, nyelvészetről Budapest, Magvető, NEWMEYER, Frederick J. 1996: Grammaticalization: Summary and discussion. LINGUIST List Aug NEWMEYER, Frederick J Language Form and Language Function. Cambridge London, MIT Press. NEWMEYER, Frederick J Reply to Hilferty on LFLF. Disc.: Newmeyer: Language Form & Language Function. LINGUIST List Jan NEWMEYER, Frederick J Deconstructing grammaticalization. In: Language Sciences New Refl ections on Grammaticalization 3. Santiago de Compostela, July Abstracts. NOONAN, Michael Non-structuralist Syntax. In: DARNELL, Michael MORAVCSIK, Edith NEWMEYER, Frederick J. NOONAN, Michael WHEATLEY, Kathleen (eds). Functionalism & Formalism in Linguistics: General Papers. Philadelphia Amsterdam, John Benjamins. edu/~noonan/funcform.paper.pdf NORDE, Muriel Deflexion as a Counterdirectional Factor in Grammatical Change. In: Language Sciences