2010/21. II.2.4. A kristályos szerkezet Szemléletesen, a kristály felépülése. 1 dimenzióban:
|
|
- Eszter Jónásné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 II.2.4. A kristályos szerkezet Szemléletesen, a kristály felépülése. 1 dimenzióban: 2010/21 További finomítás a rács pontcsoport-szimmetriája alapján. A lehetséges rácstípusok ekkor: 7 "egyszerő" + 7 "centrált"= 14 Bravais-cella 2 dimenzióban: 3 mintázat, ugyanazon Bravais-rács: Tehát: alaptulajdonság: periodicitás; szimmetria. A Bravais-rács (v. térrács) fejezi ki a transzlációs szimmetriát; a térrács tetszıleges pontját egy rácsvektor adja meg: R = n 1 a + n 2 b +n 3 c. Az atomok nem feltétlenül ülnek e rácspontokon, de: ha egy tetszıleges atomot R-rel elmozdítunk, a kristály egy ekvivalens atomjához jutunk. A transzláció mellett a kristálynak lehet egyéb szimmet riája: forgatás, tükrözés és ezek kombinációja; ezek ún. pontcsoportot alkotnak (izolált molekuláknak csak ilyen, pontcsoportszimmetriája van.) Miért pontcsoport? Van legalább egy olyan pont, melyet a szimmetria-mővelet önmagában hagy. A pontcsoport a forgatási és tükrözési szimmetriát írja le. C n - forgatás tengely körül 360 o /n -nel (gír); σ -tükörsík; S n - forgatás és tükrözés a C n -re merıleges síkra; az inverzió (szimm. centrum) S 2-vel azonos. A szimmetriaelemek sztereografikus jelölése... pl: A kristályszerkezet meghatározása: Röntgen-diffraktométer (X-ray diffr.)..... Kristályokban 32-féle pontcsoport lehetséges 32 osztály Tércsoport: A pontcsoport-szimmetriát kombinálva a transzlációval (Bravais-rács, fent) 230 tércsoport. Az elemi cella: olyan térfogategység a kristályon belül, melybıl transzlációkkal a teljes kristály felépíthetı. A "primitív elemi cella" eltolásakor átfedések nem keletkeznek. Ilyen primitív cella lehet a Bravais-cella, a benne levı atomokkal ("bázis"). Ezen azonban még általában nem látszik a kristály teljes szimmetriája. Ezért elınyösebb a konvencionális elemi cella használata. Ennek kijelöléséhez több Bravais-cella lehet szükséges, viszont ez az elemi cella mutatja a teljes szimmetriát. Ha a konvencionális elemi cellából építjük fel a kristályt, az eltolások során átfedı térfogatok is keletkeznek. Irodalom: Rendszerezés: rácsok típusa szerint (Bravais, 19. sz.) 7-féle egyszerő "Bravais"-cella (ezek a Bravais-rács transzlációs szimmetriáját jellemzik ) 7 kristályrendszer: köbös (szabályos), tetragonális, (orto)rombos, romboéderes, hexagonális, monoklín, triklín. A Bragg-törvény θ irányban erısítés van, ha: 2 d sin θ = n λ Megj.: A röntgensugár elıállítása: elektromos térben felgyorsított nagy energiájú elektronokat fémlemezbe ütköztetünk: egy belsı pályáról gerjesztıdik egy elektron, ennek a helyére valamelyik magasabb pályáról kerül egy elektron; az energiacsökkenést Röntgen fotonként sugározza ki az atom. Polimorfia: u.azon kémiai anyag, különbözı kr. szerkezet Elemek esetében: allotróp módosulatok polymorphism is the ability of a solid material to exist in more than one form or crystal structure. Diamond, graphite and the Buckyball are examples of polymorphs of carbon. α-ferrite, austenite, and δ-ferrite are polymorphs of iron. When found in elemental solids the condition is also called allotropy Rombos és monoklín kén; (molekularács S 8 győrőkbıl) Érdekesség az ASZPIRIN másik kristályszerkezete: The Predictably Elusive Form II of Aspirin; J. Am. Chem. Soc., 127 (48), , 2005.
2 II.2.5. Fázisátalakulások: Párolgás, forráspont, kritikus állapot Utólag. Fázis: a térnek (konkrétabban: az általunk vizsgált termodinamikai rendszernek) egy olyan részlete, melyben a fizikai és kémiai tulajdonságok mindenhol egyformák.) FOLYADÉK-GİZ EGYENSÚLY Egyensúlyi gıznyomás (tenzió) és forráspont: Zárt térben a párolgás és lecsapódás egyensúlyba jut (dinamikus egyensúly); az egyensúlyt (ld. késıbb) az egyensúlyi gıznyomás (tenzió) jellemzi. Néhány anyag tenziója 25 o C-on: Substance Vapor Pressure Density (kpa) (kg/m3) H2O(l) CH3OH(l) C2H5OH(l) C6H6(l) Hg(l) I2(s) A tenzió persze erısen függ a hımérséklettıl. Pl. víz: T ( o C) P (kpa) T ( o C) P (kpa) T ( o C) P (kpa) Forráspont: a tenzió eléri a külsı nyomásthyperphysics.phyastr.gsu.edu/hbase/kinetic/watvap.html Gyakorlati jelentıség: A szuperkritikus szén-dioxid 2010/22 környezetbarát oldószer (pl. extrakció: koffeinmentes kávé). Supercritical carbon dioxide is currently being intensely investigated as an alternative solvent for synthetic chemistry. The unique tuneable properties of supercritical fluids allow much greater control over reactions than is possible with conventional solvents, Néhány adat: kritikus hımérséklet és nyomás substance temperature ( o C) critical pressure (atm) NH O CO H 2O SZILÁRD-FOLYADÉK EGYENSÚLY: olvadáspont Melting Points and Heat of Fusion Substance Melting p./k Melting p./ C Heat f.(10 3 J/kg) Helium Hydrogen Nitrogen Oxygen Ethyl alcohol Mercury Water Sulfur Lead Gold Copper Fázisdiagramok, a hármaspont A hármaspont: MINDHÁROM FÁZIS egyensúlyban van. Különbség az olvadásponttól: op. 1 atm külsı nyomásra vonatkozik Két példa: a víz és a szén-dioxid fázisdiagramja. Boiling Points and Heat of Vaporization Forráspont/K Forráspont/ o C Párolgáshı, kj/kg Helium Hydrogen Nitrogen Oxygen Ethyl alcohol Mercury Water Sulfur Lead A kritikus állapot Figyeljük meg: 1) a víz op-je a nyomás növelésével csökken; ez kivétel, legtöbb anyagnál - pl. a CO2 is - nı. 2) a szilárd CO2 tenziója bıven az op alatt eléri a külsı 1 atm nyomást - szublimáció. Néhány anyag hármaspontja: Substance Temperature/K Pressure/10 5 Pa Hydrogen Neon Oxygen Nitrogen Ammonia Sulfur dioxide Carbon dioxide Water Szilárd fázis párolgása: szublimáció. Elválasztás szublimációval: Szuperkritikus állapotban az anyag "szemre" gáz. Ugyanakkor folyadék-tulajdonságát igazolja pl., hogy oldószer lehet!
3 II.3. Többkomponenső rendszerek Általános jellemzés: a rendszer több, kémiailag különbözı anyagot tartalmaz. II.3.1. Valódi oldatok A komponensek keveredése molekuláris finomságú. Típusok: gáz-gáz, gáz-folyadék, stb. szilárd-szilárd Gázok oldhatósága: Henry-törvény: C g k g p g Vagyis: Adott g gáz telítési koncentrációja nagyjából arányos ezen gáz parciális nyomásával az oldat felett. Solubilities of Gases in Water at 293 K Ammonia 52.9 Hydrogen Bromine 14.9 Hydrogen sulfide Carbon dioxide Methane Carbon monoxide Nitrogen Chlorine Oxygen a Grams of gas dissolved in 100 g of water when the total pressure above the solution is 1 atm. Szilárd anyag vízben, néhány oldhatósági adat Solubilities in Water at 293 K (g per 100 g water) NH 4Cl 37.2 NH 4NO BaCl 2.2 H 2O 35.8 Ba(NO 3) CaCl 2.6 H 2O 74.5 Ca(NO 3) 2.4 H 2O 129 CuCl Cu(NO 3) PbCl Pb(NO 3) LiCl 83.5 LiNO MgCl AgNO KCl 34.2 KNO NaCl 35.9 NaNO A Raoult-törvény általános alakja: 2010/23 p A = x A p A o p B = x B p B o Diagramban (parciális nyomások és teljes nyomás). Ideális elegyet képeznek pl.: benzol-toluol, hexán-pentán, propan-1-ol - propan-2-ol. A forrást leírja: FORRÁSPONT-DIAGRAM. (Valójában 2 diagram egyben. likvidusz-görbe: a folyadékelegy forráspontja a móltört függvényében; vapor: a gız kondenzálódásának hımérséklete móltört függvényében.. (A két görbe közti területnek NINCS jelentése!) Ideális elegyre: Az oldhatóság hımérséklet-függése: oldhatósági görbék Oldatok gıznyomása: a Raoult-törvény 1. Legegyszerőbb eset: csak az egyik anyag (oldószer) illékony. Szemléletes kép: az oldat felületén már nem csak oldószermolekulák vannak egyensúlyi gıznyomás csökken A B A ábra: a X összetételő elegyet melegítjük - haladunk a függıleges vonalon felfelé; elérve az alsó (likvidusz) görbe metszéspontjához tartozó hımérsékletet, megindul a forrás; ezen a hımérsékleten a gız összetételét a vízszintes vonallal kimetszett Y összetétel adja meg - a gız persze az illékonyabb A komponensben gazdagabb. B ábra: C1-et melegítjük, az ehhez tartozó C2 összetételő gızt kondenzáltatjuk, majd ezt desztilláljuk, stb. Ez a Frakcionált DESZTILLÁCIÓ. Alapvetı elválasztási módszer! Egy számpélda: Hogyan változik az összetétel a gızben a folyadékhoz képest a desztillálás folyamán? Adott pillanatban a kétkomponenső (A,B) elegy összetétele legyen n A = 0.4 (s persze ekkor n B = 0.6); ezen elegy forráspontján az anyagok tenziója tiszta állapotukban legyen: p o A = 1000 Hgmm, p o B = 600 Hgmm. A Raoult-törvény szerint a parciális nyomások az éppen eltávozó gızben: p A = 0.4x1000 = 400; p B = 0.6x600 = 360 (az összeg, ahogy illik, megegyezik a külsı nyomással, hiszen az elegy forrpontján vagyunk). A gızben az összetétel a parciális nyomásokkal arányos: n A = 400/760 = 0.526; n B = 360/760 = Látjuk, hogy az illékonyabb A anyag aránya a folyadékbeli ról a gızben ra nıtt. Azeotróp: a két komponens erıs kölcsönhatásban van, NEM ideális az elegy. Ilyenkor elıfordulhat, hogy egy jellemzı összetételnél az elegy változatlanul desztillál át. mooni.fccj.org/~ethall/2046/ch11/vp.htm A Raoult-törvény.p = xp 0 x az oldószer (nem az oldott anyag!) móltörtje, p 0 a tiszta oldószer tenziója. 2. Ha több illékony komponens van. Ideális elegyet tételezünk fel: az A..A, B..B, A..B, stb. kölcsönhatások nem különböznek (lényegesen). Legyenek A móltörtek x A, x B, x C : x A = n A /(n A + n B + n C + )] pl. etanol-víz pl. sósav-víz
4 KOLLIGATÍV TULAJDONSÁGOK Kolligatív tul.: Az oldott részecskék és az oldószermolekulák számának arányától függ csak. Fagyáspontcsökkenés- forráspontemelkedés Alapja: az oldat tenziója csökken. 2010/24 A jelenség: a szemipermeábilis membrán két oldalán eltérı az oldott anyag koncentrációja. A falon csak az oldószer (víz) jut át. A membránhoz a töményebb oldalon kevesebb vízmolekula érkezik nettó víz diffundál a koncentráltabb oldalra, azt hígitja. Ez akkor áll le, amikor a töményebb oldalon megfelelı nagyságú hidrosztatikai nyomás jön létre. A diagrambıl leolvasható, hogy a tenzió csökkenése miatt a fagyáspont csökken, a forráspont emelkedik. Ezek mértéke jellemzı az oldószerre, és arányos az 1000 g oldószerre jutó oldott mólok számával: Az ozmózis kvantitatív törvénye: van't Hoff kimutatta, hogy a gáztörvénnyel teljesen analóg képlet érvényes: ΠV = n R T Π az ozmózisnyomás (atm), ha n mól anyag van V térfogatban (L) oldva. A mólsúly (moláris tömeg) meghatározásának egyik módszere. Különösen nagy molekulájú anyagoknál, mint pl. a polimer-oldatok, használják, mivel az ozmózisnyomás megfelelıen érzékeny. Mérése, az ozmométer elve: T f = c R K f ahol c R - Raoult-konc.(molalitás), K f (f - freezing) - oldószerre jellemzı adat, molális fagyáspont-csökkenés. Hasonlóan, a forráspontemelkedés: K b (b - boiling)... Néhány adat: Solvent Formula Melting Point ( C) Boiling Point ( C) K f( C/m) K b( C/m) Water H 2O Acetic acid HC 2H 3O Benzene C 6H Camphor C 10H 16O Carbon disulfide CS Cyclohexane C 6H Ethanol C 2H 5OH Data source: Landolt-Bornstein, 6th Ed., Zahlenverte und Functionen aus Physik, Chemie, Astronomie, Geophysik, und Technik, Vol II, part IIa, Springer-Verlag, Pp and Jelentıség: molekulasúly meghatározása Példa: 10.0 g anyagot 200 g vízben oldva, az oldat fagyáspontja o C. Mekkora az anyag moláris tömege? A bemérés szerint 1000 g-ban van 50.0 g anyag. A fagyáspont szerint a molalitás: M R = 0.62/1.86 = A mólsúly, M = 50.0/0.33 = 150. Ozmózis Alapja: "féligáteresztı" (szemipermeábilis) hártya (membrán): bizonyos molekulákat átereszt, másokat nem. Legegyszerőbb képben: csak a "kis" molekulák jutnak át, jellemzıen az oldószer. DE: az átjutás persze függ a membrán és a molekulák kölcsönhatásától is, ld. pl. alább a sejtmembrán lipid kettısrétegét. Megj.: Mindegyik kolligatív tulajdonság az oldott részecskék számával arányos. Disszociáció esetén (elektrolitok), a mért adatok arányosan nagyobbak. T f = ic R K f ; Π = i(n/v)rt i a van't Hoff faktor. Inverz ozmózis: pl. ivóvíz tengervízbıl (!) A szemipermeábilis membránoknak óriási jelentısége van élı szervezetekben: a sejtfal foszfolipid kettısrétege szelektíven áteresztı. Animáció: edtech.clas.pdx.edu/osmosis_tutorial/ a sejtfal szelektív áteresztı a vesét pótló dializátor Az ozmózissal rokon jelenség a dialízis. A vesemőködés pótlására használt "mővese"- készülékben ellenáramban halad a vér és a dializáló folyadék. Az ıket elválasztó membrán szelektál: bizonyos ("kis") molekulákat (nem csak vizet!) átenged, másokat (nagy, kolloid részecskék, polimerek) nem. Pl. a karbamidot kell eltávolítani a vérbıl, ez diffundál át a dializáló folyadékba; utóbbi glukózt, aminosavakat, stb. is tartalmazhat, hogy ezek ne vonódjanak ki a vérbıl.)
5 II.3.2. Kolloidok (nanorendszerek) Tört. Kémikusok : Kolloidok. már a 19. sz.-ban (Faraday), majd ppl. R. Zsigmondy, W. Ostwald, késıbb Buzágh A.: szubmikroszkopikus diszkontinuitások az nm tartományban. Fizikusok: Nanorészecskék. R. Feynman, A kísérleti tapasztalat: számos olyan "oldat" létezik, mely "szemre" nem különbözik egy valódi oldattól, de ha fénysugarat bocsátunk át rajta, a sugárút jól látszik az oldat szórja a fényt. Ez a Tyndall-jelenség., mely arra utal, hogy a diszpergált részecskék nagysága a fény hullámhosszával azonos nagyságrendő ( ) nm. Példa: forró vízbe FeCl 3 -oldatot csepegtetve, az Fe-oxidhidroxiddá hidrolizál; a szép piros "oldat" fényszórást mutat. Faraday mikroszkóp lemezei között készített aranyszolt (a sol elnevezés tıle 2010/25 egységes. (heterodiszperz rendszer). Tulajdonságaiknak fontos része: a molekulasúly-eloszlás (ábra lentebb). Tenzidek (felületaktív anyagok) oldatai Mind amfifil anyagok: apoláris szénlánc, végén poláris csoporttal, pl. szappanok: CH 3 (CH 2 ) n COONa, szulfonsavak: CH 3 (CH 2 ) n SO 3 Na, szulfátok: CH 3 (CH 2 ) n -O-SO 3 Na, stb.: Micella: származik). Definíció: a kolloid olyan diszperz rendszer, melyben a diszpergált részecskék mérete legalább egy irányban ~ nm; vagy a rendszerben ilyen mérető diszkontinuitások vannak (porózus anyagok). A rendszer lehet összefüggı háló is (gélek, stb.). IUPAC: de33.html. The term colloidal refers to a state of subdivision, implying that the molecules or polymolecular particles dispersed in a medium have at least in one direction a dimension roughly between 1 nm and 1µm, or that in a system discontinuities are found at distances of that order. It is not necessary for all three dimensions to be in the colloidal range: fibers in which only two dimensions are in this range, and thin films, in which one dimension is in this range, may also be classified as colloidal. Nor is it necessary for the units of a colloidal system to be discrete: continuous network structures, the basic units of which are of colloidal dimensions also fall in this class (e.g. porous solids, gels and foams). Aprítás: durva diszperzió kolloid valódi oldat heterogén r nm homogén r. Kolloidok három alapvetı típusa (kolloid diszperziók háromszög): diszperziók; polimer oldatok; tenzidek oldata, micellák. nanoszerkezetek Tulajdonságaikat alapvetıen befolyásolja két tényezı: a durva tenzidek polimer oldatok diszperziókhoz képest igen nagy (fajlagos) felület (ezért a legtöbb kolloid termodinamikailag NEM is stabil; de kinetikailag stabil lehet, hónapokig-évekig "elállhat"); a kolloid részecskék felületén ionok adszobeálódhatnak, ez a felületi töltés elısegíti a diszpergált állapot fennmaradását. Diszperziók felosztása közeg diszpergált fázis (diszperzum) (diszpergálószer) Szilárd folyadék gáz Szilárd Folyadék Gáz szil. Szol: rubinüveg * -- (emulzió) vaj szol: keményítı emulzió oldat tej, majonéz aeroszol köd füst légköri köd * aranyszol, üvegszínezı szil. hab horzsakı hab: szappan-, borotvahab Vizsgálati módszerek Történetileg, a diszperziók vizsgálatának fontos eszköze: ultramikroszkóp Zsigmondy, a kolloidika atyja nevéhez főzıdik. Austrian chemist, born April 1, 1865, Vienna; died 1929, Göttingen. Richard Adolf Zsigmondy was the son of Adolf Zsigmondy, a physician, who died when Zsigmondy was only 15 years old. Encouraged by their mother, Irma von Szakmary, He first studied chemistry in Vienna, In 1925, Zsigmondy was awarded the Nobel Prize for his work on colloid chemistry and the invention of the ultramicroscope. The ultramicroscope is not an instrument for magnifying images, as in a microscope or other such device. Rather, it is a system of illumination for extremely small objects such as colloidal particles, fog droplets, or smoke particles. Ultramicroscopes are used in the study of Brownian motion, 1. Fényszórás. A legfontosabb módszer; elv: ha a fény hullámhossza és a részecske mérete azonos nagyságrendő, a fény szóródik (scattering). Ennek jellege függ a molekula méretétıl. One of the main problems with the light scattering method is that the polymer solution must be perfectly dust free in order to get good results. To obtain these perfectly clean solutions they are usually filtered very carefully. Despite this difficulty of making a clean solution, light scattering is probably the most widely used technique for measureing molecular weights. It is useful for a very broad range, from 10,000 to 10 million g/mol. 2. Ultracentrifuga Az ülepedés sebessége nyilván függ a móltömegtıl 3. Kromatográfia: Gél (permeációs) kromatográfia. Gel permeation chromatography has become the most commonly used method in recent years for the determination of molecular weight distribution. The method separates polymers on the basis of size by passing the polymer in solution, through a series of columns that are packed with gel. Polimer oldatok Maguk az óriásmolekulák adják a kolloid dimenziót. Egy polimerben a polimerizáció mértéke általában nem Kitekintés: a nanoméretekkel foglalkozó új, nagyon "divatos" tudományág: nanotudomány, nanotechnológia
Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű
Oldatok - elegyek Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok: egyik komponens mennyisége nagy (oldószer) a másik, vagy a többihez (oldott
2005/17. A gázhalmazállapot. Eltérés az ideálistól: reális gázok. A gázok kinetikus elmélete. A Maxwell-Boltzmann eloszlás:
A gázhalmazállapot A gáztörvényekhez: pv = n RT V = const.t; const=(n/p)r Az alábbi ábra szövege félrevezető: a 'different gases' nem a kémiai különbségre, hanem a minta mennyiségére, ill. a nyomásra utal
Oldatok - elegyek. Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű
Oldatok - elegyek Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok: egyik komponens mennyisége nagy (oldószer) a másik, vagy a többihez (oldott
Allotróp módosulatok
Allotróp módosulatok Egy elem azonos halmazállapotú, de eltérő molekula- vagy kristályszerkezetű változatai. Created by Michael Ströck (mstroeck) CC BY-SA 3.0 A szén allotróp módosulatai: a) Gyémánt b)
Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I.
Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Halmazállapotok, fázisok Fizikai állapotváltozások (fázisátmenetek), a Gibbs-féle fázisszabály Fizikai módszerek anyagok tisztítására - Szublimáció
Elegyek. Csonka Gábor 2008 Általános Kémia: oldatok 1 dia
Elegyek 7-1 Elegyek fajtái 7-2 Koncentrációk 7-3 Intermolekuláris erők, az elegyedés folyamata 7-4 Elegyek keletkezése, egyensúly 7-5 Gázok oldhatósága 7-6 Elegyek gőznyomása 7-7 Ozmózis nyomás 7-8 Fagyáspont
Halmazállapot változások
Halmazállapot változások 6. hét Egy anyag különbözı halmazállapotai közötti átmenet - elsıfajú fázisátalakulások A kémiai összetétel nem változik meg Adott nyomáson meghatározott hımérsékleten megy végbe
5/12/2010. Elegyek. 4-1 Az elegyek fajtái. 10% etanol oldat (v/v) 4-2 Koncentrációk. Mol koncentrációk. 4-3 intermolekuláris kölcsönhatások
Elegyek 4-1 Az elegyek fajtái 4-1 Elegyek fajtái 4-2 Koncentrációk 4-3 Intermolekuláris erők, az elegyedés folyamata 4-4 Elegyek keletkezése, egyensúly 4-5 Gázok oldhatósága 4-6 Elegyek gőznyomása 4-7
Többkomponenső rendszerek
Általános és szervetlen kémia 6. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy milyen tulajdonságai vannak a halmazoknak milyen törvényszerőségek érvényesek a halmazállapot-változásokat mi jellemzi Mai témakörök
Általános Kémia Gyakorlat II. zárthelyi október 10. A1
2008. október 10. A1 Rendezze az alábbi egyenleteket! (5 2p) 3 H 3 PO 3 + 2 HNO 3 = 3 H 3 PO 4 + 2 NO + 1 H 2 O 2 MnO 4 + 5 H 2 O 2 + 6 H + = 2 Mn 2+ + 5 O 2 + 8 H 2 O 1 Hg + 4 HNO 3 = 1 Hg(NO 3 ) 2 +
A kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása rendszerezése. Bányai István www.kolloid.unideb.hu
A kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása rendszerezése Bányai István www.kolloid.unideb.hu A mindennapi élet: anyagok, eljárások Ipar élelmiszerek: levesek, zselék, élelmiszer színezés, habok építőipar:
Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)
Általános kémia képletgyűjtemény (Vizsgára megkövetelt egyenletek a szimbólumok értelmezésével, illetve az egyenletek megfelelő alkalmazása is követelmény) Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám
Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )
Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív
Vázlatos tartalom. Szerkezet jellemzése és vizsgálata Szilárdtestek elektronszerkezete Rácsdinamika Transzportjelenségek Mágneses tulajdonságok
Szilárdtestfizika Kondenzált Anyagok Fizikája Vázlatos tartalom Szerkezet jellemzése és vizsgálata Szilárdtestek elektronszerkezete Rácsdinamika Transzportjelenségek Mágneses tulajdonságok 2 Szerkezet
TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI II. Ismerjük fel, hogy többkomponens fázisegyensúlyokban a folyadék fázisnak kitüntetett szerepe van!
TÖKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYI II Ismerjük fel hogy többkomonens fázisegyensúlyokban a folyadék fázisnak kitüntetett szeree van! Eddig: egymásban korátlanul oldódó folyadékok folyadék-gz egyensúlyai
m n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel
3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás elem: azonos rendszámú atomokból épül fel vegyület: olyan anyag, amelyet két vagy több különbözı kémiai elem meghatározott arányban alkot, az alkotóelemek
TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV.
TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV. TÖBBFÁZISÚ, TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK Kétkomponens szilárd-folyadék egyensúlyok Néhány fogalom: - olvadék - ötvözetek - amorf anyagok Állapotok feltüntetése:
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik
Altalános Kémia BMEVESAA101 tavasz 2008
Folyadékok és szilárd anayagok 3-1 Intermolekuláris erők, folyadékok tulajdonságai 3-2 Folyadékok gőztenziója 3-3 Szilárd anyagok néhány tulajdonsága 3-4 Fázisdiagram 3-5 Van der Waals kölcsönhatások 3-6
1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont
1. feladat Összesen: 18 pont Különböző anyagok vízzel való kölcsönhatását vizsgáljuk. Töltse ki a táblázatot! második oszlopba írja, hogy oldódik-e vagy nem oldódik vízben az anyag, illetve ha reagál,
Az anyagi rendszerek csoportosítása
Általános és szervetlen kémia 1. hét A kémia az anyagok tulajdonságainak leírásával, átalakulásaival, elıállításának lehetıségeivel és felhasználásával foglalkozik. Az általános kémia vizsgálja az anyagi
Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 6 KRISTÁLYTAN VI. A KRIsTÁLYOs ANYAG belső RENDEZETTsÉGE 1. A KRIsTÁLYOs ÁLLAPOT A szilárd ANYAG jellemzője Az ásványok néhány kivételtől eltekintve kristályos
1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont
1. feladat Összesen: 8 pont 150 gramm vízmentes nátrium-karbonátból 30 dm 3 standard nyomású, és 25 C hőmérsékletű szén-dioxid gáz fejlődött 1800 cm 3 sósav hatására. A) Írja fel a lejátszódó folyamat
Folyadékok. Molekulák: Gázok Folyadékok Szilárd anyagok. másodrendű kölcsönhatás növekszik. cseppfolyósíthatók hűtéssel és/vagy nyomással
Folyadékok Molekulák: másodrendű kölcsönhatás növekszik Gázok Folyadékok Szilárd anyagok cseppfolyósíthatók hűtéssel és/vagy nyomással Folyadékok Molekulák közti összetartó erők: Másodlagos kötőerők: apoláris
Halmazállapot-változások vizsgálata ( )
Halmazállapot-változások vizsgálata Eddigi tanulmányaik során a szilárd, folyékony és légnemő, valamint a plazma állapottal találkoztak. Ezen halmazállapotok mindegyikében más és más összefüggés áll fenn
HOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA
HOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA I. Az elektrokémia áttekintése. II. Elektrolitok termodinamikája. A. Elektrolitok jellemzése B. Ionok termodinamikai képződési függvényei C.
Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion
KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)
KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO
Kémia I. 6. rész. Halmazállapotok, halmazállapot változások
Kémia I. 6. rész Halmazállapotok, halmazállapot változások HALMAZÁLLAPOTOK I a körülöttünk lévő anyagok többsége a körülményektől függően háromféle halmazállapot -ban létezhet: elvileg minden anyag mindhárom
A kolloidika tárgya. Miben mások a kolloid rendszerek? A kolloid rendszerek osztályozása, jellemzése.
A kolloidika tárgya. Miben mások a kolloid rendszerek? A kolloid rendszerek osztályozása, jellemzése. Dr. Berka Márta Debreceni Egyetem TEK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék http://dragon.unideb.hu/~kolloid/
Kolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában 1 Órarend 2 Kurzussal kapcsolatos emlékeztető Kurzus: Az előadás látogatása ajánlott Gyakorlat
Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion
KRISTÁLYOK GEOMETRIAI LEÍRÁSA
KRISTÁLYOK GEOMETRIAI LEÍRÁSA Kristály Bázis Pontrács Ideális Kristály: hosszútávúan rendezett hibamentes, végtelen szilárd test Kristály Bázis: a kristály legkisebb, ismétlœdœ atomcsoportja Rácspont:
Általános kémia vizsgakérdések
Általános kémia vizsgakérdések 1. Mutassa be egy atom felépítését! 2. Mivel magyarázza egy atom semlegességét? 3. Adja meg a rendszám és a tömegszám fogalmát! 4. Mit nevezünk elemnek és vegyületnek? 5.
5. előadás 12-09-16 1
5. előadás 12-09-16 1 H = U + PV; U=Q-PV H = U + (PV); P= áll H = U + P V; U=Q-P V; U=Q-P V H = Q U= Q V= áll P= áll H = G + T S Munkává nem alakítható Hátalakulás = G + T S 2 3 4 5 6 7 Szilárd halmazállapot
2012/2013 tavaszi félév 8. óra
2012/2013 tavasz félév 8. óra Híg oldatok törvénye Fagyáspontcsökkenés és forráspont-emelkedés, Ozmózsnyomás Molárs tömeg meghatározása kollgatív tulajdonságok segítségével Erős elektroltok kollgatív tulajdonsága
Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS
Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS Milyen képlet adódik a következő atomok kapcsolódásából? Fe - Fe H - O P - H O - O Na O Al - O Ca - S Cl - Cl C - O Ne N - N C - H Li - Br Pb - Pb N
Jegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
Kolloidkémia 5. Előadás Kolloidstabilitás. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 5. Előadás Kolloidstabilitás Szőri Milán: Kolloidkémia 1 Kolloidok stabilitása Termodinamikailag lehetnek stabilisak (valódi oldatok) Liofil kolloidok G oldat
T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
Többkomponensű rendszerek. Diszperz rendszerek. Kolloid rendszerek tulajdonságai. Folytonos közegben eloszlatott részecskék - diszperz rendszerek
Többkomponensű rendszerek 7. hét Folytonos közegben eloszlatott részecskék - diszperz rendszerek homogén - kolloid - heterogén rendszerek - a részecskék mérete alapján Diszperz rendszerek Homogén rendszerek
Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések
Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010-2011. 1 A vegyületekben az atomokat kémiai kötésnek nevezett erők tartják össze. Az elektronok
Biofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis
Biofizika szeminárium Diffúzió, ozmózis I. DIFFÚZIÓ ORVOSI BIOFIZIKA tankönyv: III./2 fejezet Részecskék mozgása Brown-mozgás Robert Brown o kísérlet: pollenszuszpenzió mikroszkópos vizsgálata o megfigyelés:
Általános Kémia, BMEVESAA101
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:
Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:
Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása.
Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása. Adszorpció oldatból szilárd felületre Adszorpció oldatból Nem-elektrolitok
Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László
Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László -Az anyagcsere és a transzportfolyamatok. - Makrotranszport : jelentős anyagmennyiségek transzportja : csöveken, edényeken keresztül : nagyobb
Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,
1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont
1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó
A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos
Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy
Kondenzált anyagok csoportosítása
Szilárdtestfizika Kondenzált anyagok csoportosítása 1. Üvegek Nagy viszkozitású olvadék állapotú anyagok, amelyek nagyon lassan szilárd állapotba mennek át. Folyékony állapotból gyors hűtéssel állíthatók
Folyadékok. Molekulák: Gázok Folyadékok Szilárd anyagok. másodrendű kölcsönhatás növekszik. cseppfolyósíthatók hűtéssel és/vagy nyomással
Folyadékok Molekulák: másodrendű kölcsönhatás növekszik Gázok Folyadékok Szilárd anyagok cseppfolyósíthatók hűtéssel és/vagy nyomással Folyadékok Molekulák közti összetartó erők: Másodlagos kötőerők: apoláris
Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
Általános és szervetlen kémia 1. hét
Általános és szervetlen kémia 1. hét A tantárgy elméleti és gyakorlati anyaga http://cheminst.emk.nyme.hu A CAPA teszt-gyakorló program használata Kliens programot letölteni a weboldalról Bejelentkezés
Orvosi Fizika 10. Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László
Orvosi Fizika 10. Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László -Az anyagcsere és a transzportfolyamatok. - Makrotranszport : jelentős anyagmennyiségek transzportja : csöveken, edényeken
VEGYÉSZ ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Vegyész ismeretek emelt szint 1712 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2019. május 15. VEGYÉSZ ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a vizsgázók teljesítményének
Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.
Általános és szervetlen kémia 10. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kémiai reakciókat hogyan lehet csoportosítani milyen kinetikai összefüggések érvényesek Mai témakörök a közös elektronpár létrehozásával
Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 5. Általános anyagszerkezeti ismeretek Fémek, ötvözetek
Fémek törékeny/képlékeny nemesémek magas/alacsony o.p. Fogorvosi anyagtan izikai alapjai 5. Általános anyagszerkezeti ismeretek Fémek, ötvözetek ρ < 5 g cm 3 könnyűémek 5 g cm3 < ρ nehézémek 2 Fémek tulajdonságai
Elemi cellák. Kristály: atomok olyan rendeződése, amelyben a mintázat a tér három irányában periódikusan ismétlődik.
Kristály: atomok olyan rendeződése, amelyben a mintázat a tér három irányában periódikusan ismétlődik. Elemi cellák amorf vs. mikrokristályos, kristályos anyagok rácspontok lineáris rács síkrács térács
Művelettan 3 fejezete
Művelettan 3 fejezete Impulzusátadás Hőátszármaztatás mechanikai műveletek áramlástani műveletek termikus műveletek aprítás, osztályozás ülepítés, szűrés hűtés, sterilizálás, hőcsere Komponensátadás anyagátadási
Határfelületi jelenségek. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek. N m J 2
Határelületi jelenségek 1. Felületi eszültség Fogorvosi anyagtan izikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek Határelületi jelenségek Kiemelt témák: elületi eszültség adhézió nedvesítés ázis ázisdiagramm
Összesen: 20 pont. 1,120 mol gázelegy anyagmennyisége: 0,560 mol H 2 és 0,560 mol Cl 2 tömege: 1,120 g 39,76 g (2)
I. FELADATSOR (KÖZÖS) 1. B 6. C 11. D 16. A 2. B 7. E 12. C 17. E 3. A 8. A 13. D 18. C 4. E 9. A 14. B 19. B 5. B (E is) 10. C 15. C 20. D 20 pont II. FELADATSOR 1. feladat (közös) 1,120 mol gázelegy
Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló február évfolyam
Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló 2013. február 20. 8. évfolyam A feladatlap megoldásához kizárólag periódusos rendszert és elektronikus adatok tárolására nem alkalmas zsebszámológép
Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!
Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold
Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása
Oktatási Hivatal I. FELADATSOR Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása 1. B 6. E 11. A 16. E 2. A 7. D 12. A 17. C 3. B 8. A 13. A 18. C
ozmózis osmosis Egy rendszer termodinamikailag stabilis, ha képződése szabadentalpia csökkenéssel jár, állandó nyomáson és hőmérsékleten.
ozmózis osmosis termodinamikai stabilitás thermodynamic stability kinetikai stabilitás kinetic stability felületaktív anyagok surfactants, surface active materials felületinaktív anyagok surface inactive
Kémiai alapismeretek 6. hét
Kémiai alapismeretek 6. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék biner 2013. október 7-11. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c Egyensúly:
1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 6 pont. 3. feladat Összesen: 18 pont
1. feladat Összesen: 10 pont Etil-acetátot állítunk elő 1 mol ecetsav és 1 mol etil-alkohol felhasználásával. Az egyensúlyi helyzet beálltakor a reakciót leállítjuk, és az elegyet 1 dm 3 -re töltjük fel.
8. Osztály. Kód. Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő
8. Osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe írd fel a verseny lebonyolításáért felelős személytől kapott kódot a feladatlap minden oldalára. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon
Felületi jelenségek. Gáz folyadék határfelület. γ V 2/3 = k E (T kr -T) Általános és szervetlen kémia 8. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy
Általános és szervetlen kémia 8. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a többkomponenső homogén rendszereknek milyen csoportjai lehetségesek milyen sajátságai vannak az oldatoknak Mai témakörök határfelületi
8. Halmazok, halmazállapot-változások. az anyagi rendszereket vizsgáljuk, állapotukat jellemezzük. általános séma:
8. Halmazok, halmazállapot-változások az anyagi rendszereket vizsgáljuk, állapotukat jellemezzük általános séma: rendszer: vizsgálatunk jól körülhatárolt tárgya a rendszer állapota: tulajdonságainak összessége
egyetemi tanár Nyugat-Magyarországi Egyetem
egyetemi tanár Nyugat-Magyarországi Egyetem Folyadékok szerkezeti jellemz i Az el adás témakörei: Mit nevezünk folyadéknak? - részecskék kölcsönhatása, rendezettsége - mechanikai viselkedése alapján A
American Society of Materials. Szilárdtestek. Fullerének (C atomok, sokszögek) zárt gömb, tojás cső (egy és többrétegű)
Szilárdtestek Fullerének (C atomok, sokszögek) zárt gömb, tojás cső (egy és többrétegű) csavart alakzatok (spirál, tórusz, stb.) egyatomos vastagságú sík, grafén (0001) Amorf (atomok geometriai rend nélkül)
Folyadékok és szilárd anyagok
Folyadékok és szilárd anyagok 7-1 Intermolekuláris erők, folyadékok tulajdonságai 7-2 Folyadékok gőztenziója 7-3 Szilárd anyagok néhány tulajdonsága 7-4 Fázisdiagram 7-5 Van der Waals kölcsönhatások 7-6
Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás
Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Kémiai reakció Kémiai reakció: különböző anyagok kémiai összetételének, ill. szerkezetének
A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!
1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket
2. elıadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI
2. elıadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI TÉRRÁCS ÉS ELEMI CELLA Az elemi cella a térrács azon legkisebb része, amely még rendelkezik a teljes rácsszerkezet tulajdonságaival. Az elemi cellát a rácsállandó jellemzi:
Biofizika 1 - Diffúzió, ozmózis 10/31/2018
TRANSZPORTFOLYAMATOK ÉLİ RENDSZEREKBEN DIFFÚZIÓ ÉS OZMÓZIS A MINDENNAPI ÉLETBEN Diffúzió, ozmózis Folyadékáramlás A keringési rendszer biofizikája Transzportfolyamatok biológiai membránon keresztül, membránpotenciál
Kolloid állapotjelzık. Molekuláris kölcsönhatások. Határfelületi jelenségek: fluid határfelületek
Kolloid állapotjelzık. Molekuláris kölcsönhatások. Határfelületi jelenségek: fluid határfelületek Dr. Berka Márta és Bányai István Debreceni Egyetem TEK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék http://dragon.unideb.hu/~kolloid/
Fázisátalakulások, avagy az anyag ezer arca. Sasvári László ELTE Fizikai Intézet ELTE Bolyai Kollégium
Fázisátalakulások, avagy az anyag ezer arca Sasvári László ELTE Fizikai Intézet ELTE Bolyai Kollégium Atomoktól a csillagokig, Budapest, 2016. december 8. Fázisátalakulások Csak kondenzált anyag? A kondenzált
T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
BIOFIZIKA I OZMÓZIS Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS
BIOFIZIKA I OZMÓZIS - 2010. 10. 26. Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS BIOFIZIKA I - DIFFÚZIÓ DIFFÚZIÓ - ÁTTEKINTÉS TRANSZPORTFOLYAMATOK ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA ONSAGER EGYENLET lineáris, irreverzibilis
Az anyagi rendszerek csoportosítása
Kémia 1 A kémiai ismeretekről A modern technológiai folyamatok és a környezet védelmére tett intézkedések alig érthetőek kémiai tájékozottság nélkül. Ma már minden mérnök számára alapvető fontosságú a
Átmenetifém-komplexek ESR-spektrumának jellemzıi
Átmenetifém-komplexek ESR-spektrumának jellemzıi A párosítatlan elektron d-pályán van. Kevéssé delokalizálódik a fémionról, a fém-donoratom kötések meglehetısen ionos jellegőek. A spin-pálya csatolás viszonylag
100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%.
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
Kristályos szilárd anyagok
Általános és szervetlen kémia 4. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kovalens kötés hogyan jön létre, milyen elméletekkel lehet leírni milyen a molekulák alakja melyek a másodlagos kötések Mai témakörök
Kémiai reakciók sebessége
Kémiai reakciók sebessége reakciósebesség (v) = koncentrációváltozás változáshoz szükséges idő A változás nem egyenletes!!!!!!!!!!!!!!!!!! v= ± dc dt a A + b B cc + dd. Melyik reagens koncentrációváltozását
Ideális gáz és reális gázok
Ideális gáz és reális gázok Fizikai kémia előadások 1. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet Állaotjelzők állaotjelző: egy fizikai rendszer makroszkoikus állaotát meghatározó mennyiség egykomonensű gázok állaotjelzői:
Környezeti analitika laboratóriumi gyakorlat Számolási feladatok áttekintése
örnyezeti analitika laboratóriumi gyakorlat Számolási feladatok áttekintése I. A számolási feladatok megoldása során az oldatok koncentrációjának számításához alapvetıen a következı ismeretekre van szükség:
Anyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika. Anyagvizsgálati módszerek
Anyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika Anyagvizsgálati módszerek Pannon Egyetem Mérnöki Kar Anyagvizsgálati módszerek Optikai módszerek 1/ 18 Potenciometria Potenciometria olyan analitikai eljárások
Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 10-1 Dinamikus egyensúly 10-2 Az egyensúlyi állandó 10-3 Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések 10-4 Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége 10-5 A reakció hányados, Q:
Minta vizsgalap I. Karikázza be az egyetlen megfelelő válasz betűjelét! (10x1 pont) 1. Melyik sorban szerepel csak só?
Minta vizsgalap I. Karikázza be az egyetlen megfelelő válasz betűjelét! (10x) 1. Melyik sorban szerepel csak só? A) CH 3 COONa, K 2 SO 4, Na 3 PO 4, NH 4 Cl B) H 2 SO 4, Na 3 PO 4, NH 4 Cl, NaCl C) Fe(NO
Szolok (szilárd lioszolok S/L), xeroszolok (*/S szilárd közegőek), gélek II. Bányai István. http://dragon.unideb.hu/~kolloid/
Szolok (szilárd lioszolok S/L), xeroszolok (*/S szilárd közegőek), gélek II. Bányai István http://dragon.unideb.hu/~kolloid/ 1 Kolloid rendszerek (szerkezet alapján) Kolloid rendszerek inkoherens rendszerek
Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László
Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László -Az anyagcsere és a transzportfolyamatok. - Makrotranszport : jelentős anyagmennyiségek transzportja : csöveken, edényeken keresztül : nagyobb
5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével
5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével 5.1. Átismétlendő anyag 1. Adszorpció (előadás) 2. Langmuir-izoterma (előadás) 3. Spektrofotometria és Lambert Beer-törvény
KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ
1 oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I A VÍZ - A víz molekulája V-alakú, kötésszöge 109,5 fok, poláris kovalens kötések; - a jég molekularácsos, tetraéderes elrendeződés,
Többkomponensű rendszerek I.
Többkomponensű rendszerek I. Műszaki kémia, Anyagtan I. 9. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Többkomponensű rendszerek Folytonos közegben (diszpergáló, ágyazó