ÖKOLÓGIAI ZÖLDSÉG- ÉS GYÜMÖLCSTERMESZTÉS

Átírás

1 ÖKOLÓGIAI ZÖLDSÉG- ÉS GYÜMÖLCSTERMESZTÉS GREENFOOD PROJEKT ES1-LEO

2 Tartalom Bevezetés Oktatási egység - Ökológiai gyümölcstermesztés A termőterület és a fajtaválasztás kérdései a gyümölcstermesztésben Talajápolás és tápanyaggazdálkodás Növényvédelem Betakarítás, tárolás, tartósítás és szállítás Gyakorlati példa Oktatási egység - Ökológiai zöldségtermesztés A termőterület és a fajtaválasztás kérdései a zöldségtermesztésben Talajtermékenység fenntartása Vetésforgó és növénytársítás Növényvédelem Betakarítás, tárolás, tartósítás és szállítás Gyakorlati példa (Burgonyafélék) Ellenőrző kérdések 45 2

3 Bevezetés Az Európai Unióban az ökológiai gyümölcs- és zöldségtermesztést az EK/834/2007. és az EK/889/2008. rendeletek szabályozzák. Az ökológiai szemléletű gyümölcs- és zöldségtermesztés számos olyan inputot nélkülöz, amelyeket a konvencionális gazdálkodás gyakorlata felhasznál (pl.: szintetikus növényvédőszerek és műtrágyák). Az ökológiai gazdálkodási rendszerek a természetes biológiai ciklusokra, vetésforgó alkalmazására, növényi maradványok, állati- és zöldtrágyák, pillangós növények és szerves hulladékok felhasználására alapoznak. Az ökogazdálkodás mechanikai művelés mellett ásványi eredetű kőzetliszteket használ és növényvédelmére a biológiai védekezés elsődleges alkalmazása jellemző. Ezen elemek megfelelő használata biztosítja a talajtermékenység fenntartását, a helyes tápanyagutánpótlást, de hozzájárul a kártevők, gyomok és különböző kórokozók szabályozásához is. Az ökológiai gyümölcstermesztés az európai ökogazdálkodás perspektivikus ágazata. A vezető gyümölcstermesztő országok Európában jelenleg Olaszország, Franciaország és Spanyolország. A következő ábrán az ökológiai gyümölcstermesztés aktuális helyzetét mutatjuk be. Mérsékeltövi ökológiai gyümölcs, szőlő és bogyósgyümölcs termő területek: a vezető országok részesedésének százalékos megoszlása (átállás alatt álló területekkel együtt) 3

4 1.1. Oktatási egység - Ökológiai gyümölcstermesztés A termőterület és a fajtaválasztás kérdései a gyümölcstermesztésben Az ökológiai gyümölcsösök telepítésének célja alapvetően meghatározza a termőterület, a fajta kiválasztásának szempontjait, az ökológiai tényezőkhöz való alkalmazkodásuk esélyeit. Az ületetvénytelepítés leggyakoribb céljai általában a következők: üzemi vagy házikerti, tájépítészeti/biodiverzitást növelő, sövény- vagy erdőkert célú gyümölcsös telepítése. Ebben a fejezetben elsősorban az üzemi, kereskedelmi célú termesztés jellemzőit tárgyaljuk. Az ökológiai gyümölcsösök vagy szőlőültetvények kialakítása történhet új ültetvény telepítésével, illetve meglévő ültetvény átállításával. Új ültetvény telepítése Az ültetvény területének kiválasztása rendkívül fontos. A gyümölcsösnek szennyező forrásoktól kellő távolságra kell elhelyezkedni. Ilyen szennyezőforrások lehetnek a konvencionális gyümölcsösök, forgalmas közutak és különböző ipari szennyezők. A szennyező ipari vagy mezőgazdasági üzemek biztonságos távolságára az adott ország ellenőrzőszervezetei által ajánlott értékek az irányadók. A művelt talajréteg nehézfém tartalma a Környezetvédelmi Hatóság által meghatározott értéket nem haladhatja meg. Az ökológiai gyümölcsöst a szomszédos ültetvényekről nem érheti elsodródó növényvédő- vagy gyomirtószer szennyezés. Mind a gyümölcsös, mind pedig a szőlőültetvények három éves átállási időszakot követően értékesíthetnek ökológiai minősítésű terméket. Az átállási időszak az utolsó konvencionális eljárás (kémiai kezelés) alkalmazása után kezdődhet. 4

5 A termőterület kiválasztásakor a következő szempontokat kell figyelembe venni: a terület éghajlati jellemzői, földrajzi elhelyezkedése és talajadottságai. Éghajlati viszonyok Adott terület éghajlati jellemzői befolyásolják a gyümölcsfajok termelékenységét. A legfontosabb éghajlati tényezők a hőmérséklet, a csapadék mennyisége és a fényviszonyok. Az ültetvény telepítése előtt a termeszteni kívánt gyümölcsfaj fényhőmérséklet- és vízigényét figyelembe kell venni. Gyümölcsfajok talajigénye A következő fajok jól tolerálják a laza homoktalajokat: alma, kajszi- és őszibarack, meggy, dió, málna, piros ribizli és köszméte. Ezek közül a meggy, a kajszi- és őszibarack, a mandula, a naspolya, vagy a gesztenye és a som a vékony termőrétegű köves talajokon is megteremnek. Ugyanakkor a fajok többsége a vastag termőréteggel bíró talajokon tud csak jól növekedni. Az agyagos talajokat kielégítően tolerálja a körte, a birs, a cseresznye és szilva, a mogyoró, a szamóca és a feketeribiszke. A talajadottságokkal szembeni érzékenységet az adott faj gyökérzete döntően befolyásolja, hiszen a termőréteg levegőzöttsége elsődleges fontosságú a gyökérrendszer számára. Egyes fajok kifejezetten érzékenyek a talaj levegőzöttségére: a kajszi- és őszibarack, a mandula, a cseresznye és a málna gyökérzete kimondottan levegőigényes. A fajok némelyike elviseli a nedves talajokat és a bőséges talajnedvességet. Az alma, a körte, a birs, a szilva, a dió, a málna, a szamóca, a feketeribiszke, a szeder, és a mogyoró is ezek közé tartoznak. A talaj különleges tulajdonsága a ph érték, amely limitáló tényező lehet azon fajoknak az esetében, amelyek gyökérzete érzékeny a talaj kémhatására. Savanyú talajt igényel a kék- és vörösáfonya, a gesztenye, de savanyú kémhatású talajon terem igazán kielégítően az alma, a málna és a szamóca is. Ugyanakkor az erősen lúgos kémhatású talajok a kajszibarack, a mandula és a meggy esetében ugyancsak limitáló hatással bírhatnak. A magasan elhelyezkedő talajvízre az alma, a körte, a birs, a dió, a szamóca és a feketeribiszke nem kifejezetten érzékeny, míg az időszakos vízborítást jól tolerálja a szilva és a meggy is. Földrajzi elhelyezkedés A földrajzi és topográfiai elhelyezkedés fontos szerepet játszik a mikroklíma kialakításában. A földrajzi elhelyezkedés a következő tényezőkben nyilvánul meg: tengerszint feletti magasság, kitettség, talajminőség, szélirány, nagyobb vízfelület/ tó 5

6 illetve erdő közelsége. A tengerszint feletti magasság a levegő hőmérsékletére van hatással: minden 100 m szintemelkedéssel a hőmérséklet 0.5 C-kal csökken. Nagyobb tengerszint feletti magasságon elhelyezkedő ültetvények esetében a fajok fagyérzékenysége fontos szempont lehet. A kitettség a lejtő irányát jelenti, ami szintén nagyon fontos szerepet játszhat a termesztés sikerében. A déli vagy délnyugati irányú lejtők a gyümölcsösök telepítésére alkalmasabbak, mint a nyugati irányúak. A völgyek ugyancsak kedvezőtlenek lehetnek, mivel általában magas páratartalom és fagyzugok jelenléte jellemzi őket, ahol a fagy komoly károkat okozhat. Ökológiai termesztésre alkalmas fajok kiválasztása A kiválasztott fajnak az adott ökológiai adottságokhoz kell alkalmazkodnia. Ami a fajtákat illeti, jó ötlet a rezisztens vagy toleráns tájfajták használata, de figyelembe kell venni a piaci igényeket is. Az ültetvény állapota és termelékenysége a piacosság előfeltétele. A termelésre betegségekkel szemben ellenálló vagy toleráns fajtákat kell választani, mivel ezek kevesebb beavatkozással, agro- és fitotechnikai művelettel, illetve kevesebb direkt növényvédelemmel termeszthetők. Ökológiai termesztésben a fajták értékét meghatározó főbb tulajdonságok egyrészt a külső jellemzők: méret, forma, szín, héjminőség, elváltozások vagy betegségek jeleinek hiánya, stb. A belső tulajdonságok között a tápérték, elemi rostok aránya, íz, zamat, vitamintartalom, illetve a feldolgozásra való alkalmasság szerepel. A fajták piaci értékét a piaci fogadtatás (vonzerő, kereslet, stb.), minőségi kérdések, mint a polcontarthatóság, feldolgozásra való alkalmasság (héj- és húsminőség, eltarthatóság) befolyásolják. A termelés eredményességére olyan tényezők vannak hatással, mint a termelékenység, a kiegyensúlyozott terméseredmények, a kártevőkkel és kórokozókkal szemben kialakult érzékenység, növekedési erély, a koronaforma kialakítása, a virágzásbiológia és a faj tápanyagigénye. Alany és állománysűrűség A fajták növekedési erélye, illetve formája genetikailag meghatározott, de számos faj esetében (pl. alma, körte), ezek a tulajdonságok befolyásolhatók a megfelelően kiválasztott alany-nemes kombinációval. Az alany alkalmazásának ezen túlmenően fontos szerepe van a kedvezőtlen talajadottságok, a 6

7 talajon keresztül fertőző betegségek elleni hatékony védekezésben. Igen törpe Törpe Féltörpe Közepes Erős M27 M9 M26, Pixy MM106 M25 7

8 Termesztéstechnológia Ökológiai gazdálkodásban az alany-nemes kombináció, az ültetvény térállása és a fák koronaformája egyaránt befolyásolja a termesztés sikerét. A vegetatív és generatív fejlődés egyensúlya kevesebb metszéssel biztosítható. Vad alanyokon a hagyományos középmagas törzsméret érhető el, természetes gömb vagy váza koronaformával. Ezeknek a koronaformáknak több helyre, de kevesebb metszésre van szüksége. A térállás kialakításánál a növekedési erélyt és az alany-nemes kombinációt kell figyelembe venni. Termesztési cél Ökológiai célok Használat ideje Hagyományos ültetvény Sűrű térállású ültetvény Feldolgozás/ friss felhasználás & Friss felhasználás szórványgyümölcsös Tájelem Kisebb ökológiai érték Ökológiai sokszínűség Kompenzációs területek kialakítása Termesztés és megőrzés szükséges min. 50 év év Hosszú kialakulási idő 4. évben már teljes értékű termés Gyors fajtaváltás lehetősége A sorvezetés optimális iránya észak-déli. Koronaformák: hagyományos magas vagy középmagas törzsön természetes- vagy kombinált gömb korona. Gyengébb növekedési erélyű alanyok esetében orsó koronaformák is kialakíthatók. A koronaformák kialakítása során fontos szempont a termesztés célja, mely alapján számításba jöhet az orsó, a váza, a bokor vagy az ernyő koronaforma. Ökológiai gazdálkodásban az ikersoros termesztés nem engedélyezett, mivel a termesztett növények érzékenysége a fertőzésekre jelentősen megnő. A sorközökben élő mulcsként talajtakaró növények termeszthetők, ilyen esetekben azonban az erősebb növekedési erélyű alanyok használata javasolt, támrendszer nélkül. Gyümölcsfák térállása: 5-10 x 4-10 m. Bogyósgyümölcsűek és bokorformájú ültetvényekben: 1,2-2,0 m x 0,8-1,5 m. Javasolt koronaformák: A hagyományos magas vagy középmagas törzsű fák természetes vagy kombinált gömb koronaformával történő alkalmazása az extenzív vagy hagyományos ültetvényekben javasolt. Váza koronaforma 8

9 Az orsó koronaforma változatainak használata az intenzív ültetvényekben ajánlott. Ökológiai ültetvények irányítása Befektetés Hagyományos ültetvény Gépesítettségben alacsony vagy közepes Sűrű térállású ültetvény Magas (speciális felszerelés, öntözéstechnika) Fenntartás költségei közepes magas Kockázat közepes vagy magas magas Gazdaságosság Környezetgazdálkodási támogatások a kialakítás során Takarmány betakarítása Alternancia előfordulása gyakori Optimális termelékenység rövid időn belül Alternancia előfordulása ritka Szakképzettség igénye Alapvető kertészeti ismeretek Speciális kertészeti ismeretek Talajápolás és tápanyaggazdálkodás Az ökológiai termesztésben a termékeny és biológiailag aktív talaj megtartása és javítása az egyik legfontosabb feladat. Az élő szervezetek között a talaj az egyik leginkább sérülékeny rendszer, amely makroszervezetek, földigiliszták, rovarok, illetve számos mikroszervezet számára ad otthont. Ezek a szervezetek a szerves anyagot és a talaj ásványi összetevőit olyan módon alakítják át, hogy a növények gyökérrendszere számára felvehető tápanyaggal szolgáljon. 9

10 Talajjavítás Talajgazdálkodás Talajelőkészítés Alaptrágyázás Zöldtrágyázás Talajjavítás. A talajvizsgálatra alapozott talajjavításra szükség lehet még jóval az ökológiai termesztés megkezdése előtt. A mintákat az adott terület több pontjáról kell venni, és a helyileg illetékes Növény- és Talajvédelmi Szolgálatokhoz kell kiértékelésre továbbítani. Alaptrágyázás. Az ökológiai gyümölcstermesztés megkezdése előtt a talaj szerkezetének és biológiai aktivitásának javítására, a tápanyagellátottság biztosítására szervesanyag bedolgozása szükséges. Talalelőkészítés. Ha a szántás során a művelés mélysége a humuszos talajrétegnél mélyebb, előfordulhat, hogy terméketlen altalaj kerül a felszínre. Ezt elkerülendő, a forgatás helyett a lazítás került előtérbe, megőrizve a tápanyagban gazdag felső humuszos talajréteget. A mélylazítás mélysége a cm-t is elérheti a fasorokban. A művelés mélysége cm lehet. Zöldtrágyázás. Az ültetés előtt a zöldtrágyázás elterjedt módszer a sorközökben a talaj javítására. A talajelőkészítéstől függően (forgatás, lazítás) őszi vagy tavaszi zöldtrágya keverékek használhatók fel. Hosszabb távú talajelőkészítés. Adódhatnak olyan kedvezőtlen talajviszonyok (mészszegény / szerkezet nélküli / kötött agyagtalaj vagy kimerített talaj), amelyeknek a javítása hosszabb időt igényel. Ilyen esetekben egyéves fűkeverékek vagy 3-5 évig fenntartott lucerna termesztése indokolt. Az ültetvény telepítése előtt a sorok helyét kultivátorral kell előkészíteni. 10

11 Telepítés Az ültetvények telepítésére az őszi időszak a kedvező. Az ültetőgödör kézi vagy gépi eszközökkel is elkészíthető. Mérete 40x40x40 cm, a gödörbe 5-10 kg érett szervestrágyát kell eloszlatni, majd 8-10 cm talajjal befedni. A talajtakarással megőrizhető a talaj nedvessége és a kíméletes gyomszabályozás. Szalma, trágya önmagában vagy vegyesen, a fasávban polietilén/ polipropilén fólia vagy kéregmulcs egyaránt használható talajtakarásra. Támrendszer kialakítására ugyancsak szükség lehet, különösen a hagyományostól eltérő koronaformák esetében. Törzsvédelem. A vadkárok megelőzésére a törzset védő réteget az ültetés után azonnal fel kell helyezni. Ez készülhet papírból, de speciális fém vagy műanyag törzsvédő hálók is beszerezhetők. Kerítés. A vadállatok ellen és a lopások elkerülésére az ültetést megelőzően vagy azzal egyidejűleg célszerű az ültetvény körbekerítése. Sövények, virágzó sávok és ugar. Az ültetvények elszigetelésére célszerű különböző fajokat (fákat, bokrokat) tartalmazó sövényeket telepíteni. A virágzó sávok évelő és egyéves növényfajokkal biztosítják az ültetvényben a hasznos szervezetek életkörülményeit, melyek így a teljes vegetációs időszakban kifejthetik jótékony hatásukat óta csak olyan szaporítóanyag (gyümölcsfaoltvány, bogyós gyümölcs szaporítóanyag) használható új ültetvény telepítésére, amelyet minősített faiskolában, az ökológiai gazdálkodás szabályai szerint állítottak elő. Az átállás időszakában a konvencionális termesztésből származó szaporítóanyag is fehasználható, az ellenőrző szervezet fokozott ellenőrzése mellett. Tápanyaggazdálkodás A talaj- és tápanyaggazdálkodásnak kiemelkedő szerepe van a gyümölcstermesztés termelékenysége szempontjából. A talajművelés célja lehet: Talajlevegőzöttség javítása, Vízháztartás javítása, Tápanyagok feltárása, Trágya bedolgozása, 11

12 Szervesanyagtartalom megtartása és növelése, Gyomok elleni védelem, Erozió, defláció elleni védelem. Tápanyagellátás Az ökológiai gazdálkodásban a gyümölcsfák tápanyagellátása a talaj természetes tápanyagtartalmán és tápanyagszolgáltató képességén múlik. A tápanyagszolgáltató képességet a talaj típusa, humusztartalma, szerkezete és biológiai aktivitása egyaránt befolyásolja, csakúgy, mint a gyökérzóna (rizoszféra) tulajdonságai. Mivel a szintetikus vegyszerek használata tilos mind az ültetést megelőzően, mind pedig a termesztés során, a talaj folyamatos tápanyagszoltáltató funkciójának nagyon jelentős szerep jut. A két legfontosabb tápanyag a nitrogén és a kálium. A nitrogén minden növényi szerv kialakulásához elengedhetetlen. Humusz tartalom Tápanyag-utánpótlás 1% humusz kg/ha N /év kevesebb, mint 1 % humusz - Pillangós zöldtrágyakeverék kg N/ha 20 t/ha zöldtömeggel számolva. ültetés előtt t/ha szerves anyag: komposzt vagy trágya A keserűfoltosság egyike az alma és a körte legjelentősebb fiziológiás elváltozásainak. A tünetet a kálcium hiánya okozza, és fő oka, hogy a talaj magas kálium- és nitrogéntartalma megakadályozza a kálcium felszívódását.az élettani betegség helytelen téli metszés eredményeként is felléphet. A legfontosabb feladat a nitrogén és a kálium szintjének megfelelő egyensúlyban tartása. Az ökológiai gazdálkodásban használható tápanyagutánpótló szereket az EK/889/2008. és 2. Melléklete tartalmazza, melynek figyelembevételével az ellenőrző szervezetek minden évben kiadják Az ökológiai gazdálkodásban felhasználható szerek listáját. Öntözés A gyümölcsfajok többsége igényli az öntözést. Ennek mértékét a területi adottságok, klimatikus viszonyok és az adott faj vagy fajta vízigénye határozza meg. Az öntözést csak úgy lehet megfelelően végezni, ha a mindenkori talajállapotot figyelembe vesszük. Az öntözővíz egészségre káros szennyezőanyagot nem tartalmazhat. A talajnedvesség és páratartalom megőrzése. A talajnedvesség megőrzését célzó talajápolásnak (mulcsozás ld. 29. oldal) és a kiszáradástól óvó szélfogó sövények 12

13 telepítésének igen fontos szerepe van. Ültetvényekben öntözésre főleg csepegtető vagy mikroszórófejes öntözési rendszereket építenek ki. Fiatal ültetvény: a sorok mulcsozva, a sorközök füvesítve vannak. ( Sorközök ápolása Az ökológiai gazdálkodásban a gyümölcsös az ökoszisztéma részét képezi. A biodiverzitás növelésére az ültetvény sorközeiben különböző talajtakaró növények alkalmazhatók. Ökológiai gazdálkodási körülmények között a sorközök takarása állókultúrák esetében az év 9 hónapján keresztül kötelező. Ugyanakkor száraz körülmények között a teljes növényborítottság a sorköz területének 50%- ig terjedhet. A sorközök növényzetének a sövényekhez, a természetes környezethez, illetve a terület természetes flórájához szervesen kapcsolódni kell. TAKARÓNÖVÉNYEK évelő füveshere keverék természetes vegetáció JELLEMZŐK - Kevésbé vízigényes fű/- növényfajok használhatók: Festuca rubra, Poa pratensis, fehér here - A helyi növényzet természetes társulásai- rendszeres vágást igényel fasorok - Füves keverék, mulcstakarás, talaj árnyékolása 13

14 1. Ökológiai almaültetvényben a sorközökben füves keverék alkalmazása 2. Az ültetvény teljes területének gyepesítése Növényvédelem Az ökológiai gazdálkodás egyik sarokpontja a növényvédelem megvalósítása, melynek három fő területét tárgyaljuk: (i) gyomszabályozás, (ii) kártevők és (iii) kórokozók elleni védekezés. Az ökológiai ültetvények gyomszabályozása A megfelelő ökológiai gyomszabályozási terv kiterjed az eróziós kockázat minimalizálására, lehetőséget nyújt a gazdaság fejlődésére és nincs káros hatással a kártevőkkel szembeni védekezésre vagy a talajtermékenységre. Ugyanakkor minimalizálni igyekszik a gyomnövények konkurenciáját a tápanyagért és a vízért. A gyomszabályozás elemeit a következő táblázat szemlélteti. Agrotechnikai szabályozás. Talajtakaró növények, mulcs vagy szolarizáció alkalmazása Sorközművelés alkalmazása Gyomszabályozás Fizikai gyomszabályozás Mechanikai eszközök segítségével Fizikai gyomszabályozás Hőhatáson alapuló eszközök segítségével Biológiai gyomszabályozás Rovarok, kórokozók, allelopátia, gerincesek, mikoherbicidek Mindegyik esetben a talajművelés sekély legyen, hogy a fák gyökérzetének sérülését és a további gyommagvak felszínre hozását megakadályozzuk. 14

15 Kisüzemi vagy házikerti körülmények között a kézi művelés hatékony lehet. Nagyüzemben a gyümölcsfák vagy szőlő sorközeinek művelésére kapálóképek használhatók. Ezek a traktor által vontatott kultivátorok egészen a tövek közelében képesek a talajt művelni anélkül, hogy a növényt megsértenék. Ültetvény talajápolása A füves-pillangós keverék vágása a sorokban (Weinsberg Kutatóintézet, Németország) Sorközművelés. Amennyiben a csapadékviszonyok engedik, talajtakaró növények alkalmazása a sorközökben az ültetvény teljes területén hatékony lehet. Ezek visszavágása azonban időről időre szükséges. Gyakoriságát a takarónövények növekedési erélye, a talaj tápanyagszolgáltató képessége, a csapadék mennyisége, illetve az öntözés gyakorisága befolyásolja. Mechanikai gyomszabályozás A fasorban vezetett speciális tárcsa segítségével a füves-pillangós keverék feltörése (Weinsberg Kutatóintézet, Németország) Hőhatáson alapuló gyomszabályozás A gyomperzselés egyike a legismertebb, ugyanakkor a leginkább energiaigényes eljárásoknak. Hatékonysága a 80-90%-ot is elérheti. A növényeket legalább Cra kell felforrósítani, ennek hatására a sejtek fehérjetartalma kicsapódik, a növény megdől és néhány napon belül kiszárad. Az eljárás csak egyéves kétszikűek ellen 15

16 hatékony, évelő, erős földalatti hajtásrendszerrrel rendelkező gyomok esetében nem alkalmazható hatékonyan. Biologiai gyomszabályozás: gerincesek Mogyoróültetvényben (Corillus avellana) tyúkok kapirgálnak (Heilbron kísérleti ültetvény - Németország). A libákat és tyúkokat számos kultúrában használhatunk gyomszabályozásra. Az állatokat mobil ólokban tartva a terület biológiai gyomszabályozását oldják meg. Kártevők elleni védekezés az ökológiai gyümölcsösökben Az ültetvényeket hosszú távra tervezzük, mely lehetőséget biztosít a kártevőpopulációk jelentős mértékű felépülésére. Ugyanakkor a stabil mezőgazdasági rendszerekben a hasznos élő szervezetek számára is adott ez a lehetőség, így a kártevők és természetes ellenségeik közötti egyensúly az egészséges növények javára döntheti el a küzdelmet. MÓDSZER BIOLÓGIAI NÖVÉNYI KIVONATOK biopeszticidek BOTANIKAI ROVARÖLŐK ROVAR FEROMONOK JELLEMZŐK - a biológiai növényvédelemben élő szervezetet használunk a kártevők szabályozására. A Phytoseiulus persimilis és Metaseiulus occidentalis ragadozóakták az atkák ellen, a katicabogarak vagy a zöld fátyolkák a levéltetvek ellen, a Trichogramma fürkészdarazsak, többek közt a molyok lárvai ellen használhatók. - A biopeszticidek olyan növényi kivonatok, amelyek a rovarok növekedésére fejtenek ki gátló hatást vagy olyan feromon kezelések, amelyek akadályozzák a párosodást. De lehetnek akár szappanok, olajok, kőzetporok, mint például a kén. - Rovarölő növényi kivonatok, melyek a természetben is jelen vannak, rövid ideig hatnak és káros maradványanyag nem marad utánuk. - A rovarok által kommunikációra használt vegyületeket a kártevők populációdinamikájának megfigyelésére használjuk. Az újabb technológiákat nemcsak a párzás közvetlen megakadályozására, hanem a légtérterítéses eljárásokban az egyedek tájékozódási képességének megzavarására is használjuk. 16

17 Környezeti tervezés. A hasznos szervezetek szükségleteit (nektárforrás, egyéb célszervezetek, víz) biztosítani szükséges ahhoz, hogy a kifejlett imágók ne hagyják el a területet, vagy élelelem-/vízforrás hiányában nehogy elpusztuljanak. A Bacillus thuringiensis (Bt) bacterium a széleskörűen alkalmazott biológiai növényvédelmi technológia jó példája. A Bt készítmények mint az Attack, Dipel, Thuricide, és Javelin levélsodrók, szövőlepkék, és további levélzetet károsító lepkefélék (moly és pillangók) esetében használhatók. A Bt nem hatékony azon lepkekártevők ellen, amelyek lárvastádiumukat a szár, a gyökérnyak, törzs vagy gyümölcs belsejében töltik. További mikrobiológiai rovarölők közé tartozik a Bacillus popilliae, és egy, az almamolyokat betegítő granulovírus, illetve a különböző hernyókat és drótférgeket parazitáló fonálférgek. Betegségek elleni védekezés az ökológiai gyümölcsösökben A legtöbb betegség faj vagy fajta specifikus, és köszönhetően a gyümölcsök viszonylag puha húsállományának és magas cukortartalmának, gyakran sikerül a kórokozóknak a gyümölcsök megbetegítése. A legtöbb gombás fertőzés terjedésének kedvez a magas páratartalom. Ökológiai gazdálkodási körülmények között a gyümölcsöket megbetegítő kórokozók támadásának kockázatait minimalizálni a lombozat megfelelő szellőzésének és megvilágításának biztosításával lehet. A gyümölcsfák esetében erre a megfelelően elvégzett metszés és termesztéstechnológia ad lehetőséget. Minden növényfaj számára az olyan terület minősül ideálisnak, ahol a kiváló szellőzést biztosítani tudjuk. A nyesedék megsemmisítése ill. eltávolítása az ültetvényből rendkívül fontos, mivel az esetleges kártevők illetve kórokozók szaporítóképleteit így megfosztjuk attól a lehetőségtől, hogy a fertőzést elterjesszék. Engedélyezett rovar- és gombaölő szerek Rovar- és gombaölőként az ökológiai gazdálkodók által leggyakrabban használt elemek a réz és a kén, melyeknek azonban hátrányos hatásai is lehetnek. Nem megfelelően alkalmazva ezek a szerek kart is tehetnek a kezelt növényben. A kén számos hasznos élő szerveztre (pókok, atkák) halálos lehet, és további növényvédelmi problémákat generálhat. A réz hosszú távú használatával a talaj rézszintje érhet el toxikus mértéket. Ezeket a gombaölőszereket megelőzésképpen, a szintetikus szerek alternatívájaként, ismétlődően szükséges alkalmazni. A gazdálkodónak réz alkalmazása esetén be kell tartania a 6 kg/ha/év maximális mennyiséget, melyről a közösségi szabályozás rendelkezik. 17

18 A biofungicidek (gombaölők) több formában használatosak, ezek közül leginkább elterjedtek a szürkepenész (Botrytis) ellen alkalmazható Trichoderma harzianium gombakészítmények. Néhány növényi- és komposztkivonat szintén rendelkezik gombaölő hatással. A legfontosabb mégis a megelőzés: a megfelelő termesztéstechnológia és az ellenálló fajták alkalmazása, illetve indokolt esetben kén és réz kijuttatása. Gerincesek Számos madárfaj, szarvas, nyúl, egér, pockok és egyéb gerinces állatok okozhat nak komoly kárt az ültetvényekben. Általánosságban az ökológiai ellenőrzésű programok nem teszik lehetővé ezen kártevők elpusztítását, inkább a csapdázást, kerítések felállítását, riasztó eszközök alkalmazását részesítik előnyben. A hasznos rovarok és madarak számára kialakított fészkelőhely almaültetvényben (Weinsberg Kutatóintézet, Németország) Betakarítás, tárolás, tartósítás és szállítás A betakarítást úgy kell megtervezni, hogy a gyümölcsérés ideje és a felhasználás iránya összhangba kerüljön. A legtöbb gyümölcsfaj esetében a többmenetes szedés előválogatást követően megvalósítható. A gyümölcs érettségét a betakarításra a fajtára jellemző méret és szín határozza meg. További érettségi mutatók a gázcserenyílások állapota, a keményítőtartalom, vagy a belső etilén koncentráció. Az egységes méret és forma, a deformitásoktól, sérülésektől, károsítás tüneteitől mentes külső fontos minőségi mutatók. A betakarítást megelőzően termésbecslést szükséges készíteni, melyet a gazdálkodási naplóban kell rögzíteni. A betakarítást követően a gyümölcsöt mielőbb a fogyasztóhoz vagy a feldolgozóhoz érdemes juttatni. Mind a betakarítás, mind pedig 18

19 a termés kereskedelmi forgalomba hozatalakor csak az engedélyezett típusú és anyagú csomagolóanyag használható fel. A szállítás során az ökológiai minősítésű termék még véletlenül sem keveredhet konvencionális termesztésből származó gyümölccsel, közös szállítmányként a kettő nem kezelhető. Az ökológiai gazdálkodásból származó terméket megkülönböztető jelöléssel és szállítólevéllel kell ellátni, valamint külső szennyeződésektől óvni szükséges. Ökotermékként a betakarított gyümölcsöt az ellenőrző- és tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvánnyal is el kell látni, különösen amennyiben további feldolgozásra kerül. Gyümölcsök tárolása A gyümölcsök tárolása normál vagy szabályozott légterű tárolókban történhet. A tárolás idejét az adott fajta tulajdonságai befolyásolják. A szabályozott légterű tárolóban történő csomagolás, 10-15%-os széndioxid tartalom mellett hozzájárul a Botrytis cinerea által okozott szürkepenész kialakulásának megakadályozásához. GYÜMÖLCSFAJ Alma, körte nyári fajták Alma, körte téli fajták Csonthéjasok ALKALMAZOTT TÁROLÁSI MÓDSZER - Normál légtér, -1-0 C, RP 90-95%. - Augusztus szeptemberi éréssel néhány naptól néhány hétig terjedő ideig - szabályozott légterű tárolóban -1 C-on max. 4 hónapig. Optimális értékek: 1-2% O % CO 2 - Optimális értékek: -1-0 C, RP 90-95%. Cseresznye számára az optimális érték -0,5 C, RP 90-95%. Eladhatóság 1-8 hét között, fajtától függően változik. Néhány kultúra fagyérzéket, ezeket 2-8 C-on tároljuk. - Tárolásuk 0 C-on, 90-95% RP mellett. Bogyósok A málnát max. 2-5 napig tároljuk 0±0.5 C-on, 90-95% RP mellett. - Az áfonyát 0±0.5 C-on, RP 90-95% tároljuk. Eltarthatósága ekkor 2 hét. A gyümölcs feldolgozása Az ökológiai termékek előállítását szabályozó EU rendeletek előírják, hogy csak olyan élelmiszer jelölhető ökológiaiként, amelynek min. 95%-a ökológiai mezőgazdaságból származik. A konvencionálisan előállított termékeken is jelölhetők az ökológiai 19

20 gazdálkodásból származó összetevők, amennyiben megfelelnek az ökológiai gazdálkodást szabályozó rendeleteknek. A jobb átláthatóság kedvéért a termékeken az ellenőrző szervezet kódszámát fel kell tüntetni. A genetikailag módosított szervezetek (GMO), illetve azok származékainak használata az ökológiai gazdálkodásban szigorúan tilos, csakúgy, mint az ionizáló sugárral történő kezelés. A csomagolt ökoélelmiszereken július 1. óta kötelező az egységes logó feltüntetése. A harmadik országból származó termékeken ugyanakkor a logó használata nem kötelező. A logó feltüntetése mellett a mezőgazdasági összetevők előállításának helyét is fel kell tüntetni. Az ökológiai termék előállításához szükséges nyersanyagokkal szembeni követelmények Gyümölcs Érettség Tisztaság Minőségi követelmények - A gyümölcsfajtára jellemző optimális sav/cukor arány kialakul. A túlérett gyümölcs elveszíti a jellemző ízét, színét, illatát. - Idegen anyagoktól (por, talaj, levelek, stb.) mentes, a feldolgozást megelőzően tiszta vízzel meg kell mosni. A nyersanyag csak ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származhat, melyet dokumentálni szükséges. Az öko alapanyag az esetleges konvencionális nyersanyagtól elkülönülten dolgozható fel. A feldolgozás minden lépése szigorúan dokumentálandó. documentation. Konzervek, lekvárok, gyümölcszselék, gyümölcslevek Csak fizikai módszerek (hőkezelés, fagyasztás), illetve természetes adalékanyagok alkalmazhatók a feldolgozás és a tartósítás során. A felhasználható anyagok sora a felsoroltnál több elemet tartalmaz, ezért a feldolgozási folyamat megkezdése előtt érdemes a szakirodalmat tanulmányozni. A konvencionális termesztésből származó összetevők súlyban számított aránya nem haladhatja meg az 5%-ot. A szintetikus színezőanyagok, aromák, édesítőszerek, állományjavítók, antioxidánsok és 20

21 tartósítóanyagok használata tilos. A polcontarthatóság további javítására a hősterilizálás, vagy gőzölés (pasztörizálás) ajánlható. A következő táblázat a feldolgozás eredményeképpen előállított termékek jellemzőit mutatja be: Feldolgozás Konzerv Lekvár Zselé Szárított gyümölcs Elvárt minőség - Megfelelően érett, egész vagy darabolt gyümölcs, citromlével, vízzel felöntve, üvegbe, vagy fémdobozba zárva. A dobozolást hőkezelés követi. - Hozzáadott cukorral a darabos gyümölcsöket felfőzik. Általános technológia szerint nem egészen érett gyümölcsből készül. - Teljesen érett és pürésített gyümölcsből készül, hozzáadott cukorral, hőkezeléssel tartósítva (sterilizálás). - A szárítás során a gyümölcs eredeti %-os természetes víztartalmát csökkentik. - A szárítás sütőben, rácson is könnyen megvalósítható. Marketing A fogyasztókhoz kerülő termékeket az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó szabályok szerint kell feliratozni és cimkézni, feltüntetve az ellenőrzést végző szervezet nevét és kódszámát. A tanúsított terméket az ellenőrző szervezet által kiállított tanúsítvány kíséri. A termék neve mellett, az előállító címe, a nettó szárazanyagtartalom, a lejárati határidő, a termék összetevői, a felhasznált adalékanyagok és a tárolásra vonatkozó ajánlások (hideg, száraz, stb.) olvashatók. Az ökológiai gazdálkodásból származó termékek a következő értékesítési csatornákon juttathatók el a fogyasztókhoz: az előállítás helyén vagy termelői piacon történő értékesítéssel, házhozszállítással, agroturizmus keretében, éttermek, hotelek ellátásával, nagykereskedelmi láncon keresztül, illetve a Közösség által támogatott mezőgazdaság (CSA) rendszerében. 21

22 Gyakorlati példa Kajszibarack (Armeniaca vulgaris L) Az Armenica fajtacsoporton belül a Rosaceae család Prunus alnemzetségébe számos vadon termő és termesztett faj tartozik. A kajszibarackot először Nyugat- és Közép- Ázsiában termesztették, Európába Görögországon és Olaszországon keresztül került. A kajszi alaktana és ökológiai igényei. A kajszi mélyen gyökerező, barnás vöröses törzsű fa. Az első termések a fa 5-6 éves kora körül várhatók, a maximális koronaméret kb. 10 éves kor körül alakul ki. A kajszi a téli fagyot jól viseli, koratavasszal virágzik, viszont mivel a tavasz folyamán még gyakran előfordulnak fagyok, a virágok károsodhatnak. Ökológiai igények Hőmérsékleti igényét az éves 10 C-os átlaghő jellemzi, júliusi 18 C-kal. Összesen 1900 napsütéses órára van szüksége a vegetációs időszak során (áprilistól szeptemberig), és a jellemző hőösszeg 3200 C. A növény rügyeinek kialakulásához mintegy 40 napos 3-4 C-os hideghatásra van szükség. Tartósan fagypont alatti hőmérséklet esetén a kajszi károsodhat. Vízigény A kajszibaracknak évi mm csapadékra van szüksége, egyenletes eloszlásban. A rügyek differenciálódása idején (augusztus), illetve a virágrügyek kialakulásakor (szeptember/október) a vízigény megnövekszik. Talajigény A kajszibarack talajjal szemben igényes: laza szerkezetű, levegőigényes gyökerei számára átjárható talajt kíván. Kötött talajon a kajszi gyökérzete oxigénhiányos állapotba kerülve elhalhat. Alanyhasználat A vad kajszialanyokat dinamikus növekedés jellemzi, csakúgy, mint a mirabolán (vadszilva) alanyokat, míg a vörösszilva alanyokat erős törpítő hatás. Néhány nemesített, szintén dinamikus növekedésű alany (pl.:besztercei) ugyancsak megfelelő alany lehet a kajszi számára. Gépi betakarításhoz inkább mirabolán alanyok használatosak, de bizonyos területeken a kökényszilva (Prunus instititia L.) alanyok is előfordulhatnak. Növekedés A kajszifa maximális koronaméretét 6-10 éves korára éri el. A teljes virágzás április első hetében várható, ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a termékenyülési jellemzők figyelembevételével érdemes több, különböző virágzási idejű fajtát telepíteni. Tápanyagellátás Mint minden egyéb kultúrában, a talaj- és levélanalízis segítségével alakítható ki az ésszerű tápanyagutánpótlás menete. Közepes termésmennyiség (20-25 tonna) biztosításához az eves tápanyagszükségletet q/ha trágya vagy komposzt biztosítja. A tápanyagutánpótlásra főként ezeket az anyagokat használjuk. 22

23 Növényvédelem Az ökológiai gazdálkodásban az ültetvény jó kondíciója, az egészséges és erős állomány szolgálja leginkább a megelőzést a növényvédelem során. Ezt a következő módszerek egészítik ki: 1. az állomány rendszeres vizsgálata, 2. agrotechnikai és termesztéstechnológiai módszerek, melyek a megfelelő időben elvégzett metszést, az ültetvény tisztán és rendben tartását, a sorközök rendszeres nyírását, a fasorok rendszeres művelését, vagy takarását jelentik, 3. A fertőzött ágak, nyesedék vagy termés összegyűjtése és megsemmisítése, 4. A betegségek vektorainak távoltartása az ültetvénytől. A kajszi ökológiai növényvédelmében alkalmazott eljárások egyszerűsített összefoglalóját a következő táblázat tartalmazza. Kajszi és körte növényvédelme ökológiai gazdálkodásban. Forrás: Biocont Hungária Kht Kártevő Védekezés Alkalmazás Piros gyümölcs takácsatka (Panonychus ulmi) közönséges takácsatka (Tetranychus urticae) Levéltetvek Barackmoly (Anarsia lineatella) Tryphilidromus Pyryi ragadozóatka Vectafid A, B Paraffin olaj 83% Isonet A Minden fára 1-3 Typhlodromus filccsík a fa méretétől függően. Kihelyezés december - február között. Lemosó permetezésre l/ha dózisban db feromon párologtató hektáronként. Elsősorban 3 ha-nál nagyobb ültetvényekbe javasolt. Kihelyezés május 5-10 között. Gyümölcs- és sodrómolyok, lombrágó hernyók Dipel, Dipel ES 1,5-2 l vagy kg / ha mennyiségben liter vízzel kijuttatva, a feromoncsapdás előrejelzés alapján, a lárvák megjelenésekor. Kizárólag az ellenőrzött ökológiai gazdálkodók részére, a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásainak megfelelően alkalmazható! Keleti gyümölcsmoly (Grapholyta molesta) Isomate 600 db feromon párologtató hektáronként. Elsősorban 3 ha-nál nagyobb ültetvényekbe javasolt. Kihelyezés április között. Lisztharmat Thiovet jet 80% (kén) Virágzás előtt 7,5 kg/ha, virágzás után pedig 3-4 kg/ha dózisban. Apiognomóniás levélfoltosság Monília Koicide % (réz) Pirosbimbós állapotig 1,75-2,0 kg/ha l vízzel kijuttatva Lisztharmat, levélfodrosodás, Tiosol mészkénlé 23 % kalciummal, Nyugalmi időszakban: 8-10 %-os 23

24 monília, levélbetegségek, pajzstetvek, atkák, levéltetvek Monília levéltetvek és atkák folyékony poliszulfid gombás betegségek és rovarkártevők ellen Az ellenőrzőszervezet engedélyével dózisban Rügypattanás idején: os koncentrációban Vegetációs időszakban: 1-2 %-os dózisban Kártevő előrejelzés és rajzás nyomonkövetés: Feromoncsapdák, sárga rovarfogó lapok, színcsapdák, rovarfogó ragadós szalag Betakarítás A kézi szüretet 2-3 menetben (70-80 kg/óra) tervezzük. Az érettséget a héj színe, a hús keménységes, és savtartalma határozza meg. Gépi betakarításra üzemi körülmények között ipari feldolgozás esetén lehet szükség. A szüretet követően a gyümölcsöket azonnal elő kell hűteni, ugyanakkor a hideg tárolást kerüni kell, mivel a kajszi maximum két hétig tolerálja a hideg hőmérsékletet. Fogyasztás és feldolgozás A kajszi elsősorban friss fogyasztásra ajánlható, ugyanakkor kiváló feldolgozott termék (lekvár, befőtt, gyümölcslé vagy szárított gyümölcs) készíthető belőle. 24

25 1.2. Oktatási egység - Ökológiai zöldségtermesztés Az ökológiai gazdálkodásban használatos módszerek a természetben előforduló életciklusokat imitálják születést, halált és újjászületést. Az ökológiai zöldségtermesztés során a talaj visszakapja a tápanyagokat és szervesanyagokat, amelyekből kiváló minőségű talaj áll az ökogazda rendelkezésére, és amely hozzájárul az egészséges növényállomány kialakításához, a talaj ésszerű kihasználásához és a hulladék környezetbarát kezeléséhez A termőterület és a fajtaválasztás kérdései a zöldségtermesztésben A sikeres ökológiai zöldségtermesztéshez elengedhetetlen fontosságú a megfelelő termőterület kiválasztása. Azoktól az elemi fontosságú tényezőktől eltekintve, amilyen a megfelelő talaj és éghajlati adottságok, a megfelelő minőségű vízzel való ellátottság, a munkaerő elérhetősége, stb., a területnek a termesztendő kultúrára nézve kártevőktől és kórokozóktól viszonylag tisztának kell lenni. Az ökológiai zöldségtermesztés sikere az ésszerűen kialakított vetésforgó. Ennek keretében sor kerülhet az értékesítésre szánt növények termőterületének csökkentésére, a zöldtrágyanövények területének növelésére, melyet aztán a következő vetésforgó kialakítása során vonunk újra zöldségkultúra termesztésébe. A zöldségeket elsősorban alacsony, viszonylag sík és meleg helyeken termeszthetünk sikerrel. A magasabb tengerszint feletti magasságokon a tenyészidőszak lerövidül, ami leszűkíti a termeszthető fajok és fajták termesztésének lehetőségeit. A terület mikroklímája lényeges, hiszen minden zöldségnövénynek megvan a maga éghajlati igénye. Az éjszakai fagyoknak kitett helyeken tavasszal és ősszel kockázatos lehet a termesztés. A vegetációs időszak meghosszabbítására a növényeket megvédhetjük fólia vagy üvegház használatával, fóliaalagút, fátyolfólia stb. elhelyezésével. A csapadék mennyisége nagyon fontos, különösen a levélzöldségek és a termésükért termesztett zöldségek esetében. Kevés természetes csapadék esetén öntözőrendszer kiépítése szükséges. A fajokat a következő éghajlat- és fényigény jellemzi Melegigényes növények (magas hőmérséklet igényű, és rövidnappalos növények virágzása a kritikusnál hosszabb sötét esetén indul) 25

26 Hidegtűrő (alacsonyabb hőmérsélet igényű, és hosszúnappalos növények virágzásának megindulásához a növénynek minden 24 órás ciklusban meghatározott mennyiségű megvilágításra van szüksége) A zöldségnövények csoportosítása a Markov-Haev féle hőmérsékleti igény skála szerint (optimális hőmérséklet) 25 C görög- és sárgadinnye 22 C paradicsom, padlizsán, paprika 18 C hagyma, fokhagyma 16 C répa, zöldborsó, bab 13 C káposztafélék, retek, torma, levélzöldségek A fajtaválasztás szempontjai december 31. óta csak ökológiai gazdálkodásból származó magok vagy palánták használhatók ökológiai termesztésre az előírás szerint. A fajtaválasztást befolyásolja az adott fajta piaci értéke, termelékenysége, betegségekkel és kártevőkkel szemben tanúsított ellenállóképessége. Előny a gyors kelés és a dús lombozat nevelése, mely a gyomnövények elnyomásában is szerepet kap. Egyes fajták olyan tulajdonságokkal bírnak (pl. szőrök vagy durva felszín) amely miatt a kártevők nem szívesen választják Piaci alkalmasság A termesztés megkezdése előtt érdemes kapcsolatba lépni nagykereskedelmi, viszonteladói tapasztalattal rendelkező szakemberrel, aki információval tud szolgálni arról, milyen ökozöldséget és mikorfogad a piac szívesen. Bizonyos zöldségekből adott időszakban hiány mutatkozhat, érdemes ezeket a réseket betölteni. Az éttermek és étkeztetők igénye speciális lehet az ő ellátásukra koncentrálhatunk például bébi méretű zöldségekre is. A helyi piacokon vagy a saját gazdaságban történő árusításnál inkább a szélesebb termékskála nyújthat megoldást. A zöldségfeldolgozó számára az ökológiai zöldségek jó lehetőséget nyújtanak például bébiétel gyártására. A feldolgozóipar és a friss fogyasztásra termelő piac fajtaigénye más, de jól körülhatárolható: érdemes megismerni ezeket az igényeket is. A feldolgozók szempontjai között szerepel a fajták érési ideje, minősége, a rendelekezésre álló mennyiség, beltartalmi jellemzők (cukor/sav tartalom, oldható anyagok, stb.). Környezeti alkalmasság Amikor elhatároztuk, hogy mit szeretnénk termeszteni, a következő lépés a fajta kiválasztása. Érdemes helyben is tájékozódni akár helyi termelőktől, akár valamilyen agrárképviselettől vagy falugazdásztól, arra vonatkozóan, hogy milyen fajták 26

27 teljesítenek jól az adott vidéken. A jellemző talajtípus és a hőmérsékleti jellemzők helyi viszonyai fogják meghatározni a termeszthető fajták körét. Bizonyos mértékig a környezeti tényezők módosíthatók a termeszteni kívánt növény javára például valamilyen takarás alkalmazásával vagy fólia alatti neveléssel. Kártevőkkel és gyomokkal szembeni rezisztencia A fajták értékmérő tulajdonságai között a betegségekkel és kártevőkkel szemben mutatott ellenállóképesség, a kelési és növekedési erély, a gyomok beárnyékolására alkalmas levélzet, vagy a kártevők távoltartására alkalmas szőrös felület (tökfélék esetében) olyan jellemzők, amelyek előnyhöz juttatják az ökológiai termesztésű zöldségnövényeket a konvencionálissal szemben. A különböző fajták érési idő szerinti kiválasztása segíthet a kártevők rajzáscsúcsának vagy a kórokozók fertőzésének időpontját elkerülni. Beszerezhető vetőmagok és palánták Az ökológiai tanúsítási szabványok előírják az ökológiai gazdálkodásból származó szaporítóanyag használatát január 1-je óta ez az Európai Unióban az ökológiai és biodinamikus termesztésre egyaránt vonatkozik. Amennyiben azonban adott növényből nem szerezhető be ökológiai gazdálkodásból származó szaporítóanyag, lehetőség van konvencionális vetőmag és vegetatív szaporítóanyag felhasználására. Ennek elfogadását minden esetben írásban előzetesen kell kérelmezni az ellenőrző szervezettől. A termesztők tájékoztatására minden országban rendelkezésre kell bocsátani egy elektronikus adatbázist. A vetőmagok kiválasztásánál a szabad megporzású és nem-hibrid fajták használata javasolt, de nem kötelező. A genetikailag módosított (transzgenikus) fajták alkalmazása azonban szigorúan tilos. A magok csírázási képességéről célszerű előzetesen meggyőződni: néhány magot cserépben előnevelve, képet kaphatunk az adott magtétel csírázási százalékáról. Ökológiai gazdálkodásban semmilyen kémiai vegyszeres kezelés, csávázás nem alkalmazható magkezelésre. Térállással kapcsolatos kérdések A sorok és a tövek közötti távolság, a növények soronkénti száma, és más növényekkel való társíthatósága befolyásolják az adott területre vonatkozó vetési terv kialakítását. Talajigények és tápanyagutánpótlás A legtöbb zöldségnövény számára a jó vízelvezetésű vályogtalaj felel meg, melynek ph értéke 6.0-6,5 között mozog. Ültetés előtt célszerű a talaj jellemző tulajdonságait felmérni, a szerkezettől a tápanyagellátottságig. Legtöbb esetben a talaj valamilyen kiegészítést igényel, hogy megfeleljen a termeszteni kívánt növény igényeinek. A 27

28 talajban megmaradt növényvédőszer maradványokat is ki kell mutatni, csakúgy, mint az esetleges nehézfém szennyeződéseket, hiszen ezek határérték feletti mennyisége esetén a terület kizárható az ökológiai termesztésből. A tápanyagutánpótlás szempontjából a komposzt elsődleges fontosságú egy ökológiai gazdaságban, amely származhat saját vagy más megfelelő forrásból. A trágyából, vagy a szerves hulladékból készült komposzt nem tartalmazhat növényvédőszer maradványokat, nehézfémeket. A legtöbb tanúsító szervezet előnyben részesíti a saját gazdaságban kialakított komposztáló alkalmazását, melyet a szennyeződés elkerülése érdekében vízfolyásoktól és védőgátaktól megfelelő távolságra kell elhelyezni. Víz Öntözéshez megfelelően mennyiségű, és megbízható minőségű vízre van szükség, melyhez való hozzájutást szükség esetén az illetékes hatósággal engedélyeztetni kell. Az öntözésre szánt vizet kémiai szennyeződések tekintetében meg kell vizsgáltatni, különösen akkor, ha olyan természetes vízfolyásból származik amely esetlegesen nem ökológiai termőterületeket is érint. A felhasználni kívánt víz sótartalmának mérése ugyancsak fontos lehet. Konvencionális termesztést folytató szomszédok Amennyiben fennáll a lehetősége, hogy a gazdaság környezetéből szennyeződés érheti az ökogazdaságot, szükséges az ezt megakadályozó pufferzóna kialakítása. A pufferzóna szélfogókat, sövényeket, a hasznos rovarok és a természetes fauna elemei számára alkalmas élőhelyet tartalmazzon. A megfelelően kialakított vegetáció hozzájárul a biodiverzitáshoz, vonzza azokat a hasznos szervezeteket, melyek segítik a környezetkímélő növényvédelmet. Szállítás A megfelelő szállítási lehetőségek elengedhetetlenül fontosak a friss áru piacra juttatásában. A termékeket a minőség megőrzése céljából esetenként fagyasztani szükséges, a szállító figyelmét pedig minden alkalommal fel kell hívni arra, hogy az ökológiai és a konvencionális termékek még a szállítás során sem keveredhetnek. Felszerelés, gépesítés Számos sikeres üzemi termesztést folytató ökogazdaság rendelkezik speciális gépparkkal. Az egyes gazdaságok gépigényét a helyi viszonyok és egyéni adottságok határozzák meg, a kínálat rendkívül széles. Dokumentáció A termelés műveleteinek és eredményeinek dokumentálása az ellenőrzési és tanúsítási folyamat elengedhetetlen része. A számokkal ellátott ágyások növényeinek fejlődését, a kártevők és kórokozók előfordulását, talajvizsgálati eredményeket, 28

29 éghajlati adatokat, tápanyagutánpótlást, stb. szükséges rögzíteni közvetlenül a mérés után Talajtermékenység fenntartása A növények megfelelő tápanyagellátását a talajrendszer biztosítja, melynek tápanyagszolgáltató képességét javíthatjuk vetésforgóval, alkalmas talajműveléssel és szervesanyag bedolgozásával. Rendkívül fontos az élő, biológiailag aktív talajélet kialakítása a talajorganizmusok segítségével. Trágyák Ökológiai gazdálkodásban a tápanyagutánpótlás alapja az érett istállótrágya. A könnyen oldódó műtrágyák használata szigorúan tilos! (EK/889/ melléklet) A kevésbé könnyen oldódó ásványi anyagok felhasználása tápanyagutánpótlásra abban az esetben lehetséges, ha a vetésforgó és a talaj készletei nem képesek biztosítani a növények táplálását. Ilyen célra még a zöldtrágyázás lehet fontos eleme a vetésforgónak. Az ökológiai gazdálkodási alapelvek közül a zárt gazdálkodási rendszerk kialakításának leginkább a saját gazdaságból származó szervesanyagok felhasználása felel meg. Az ökológiai zöldségtermesztés számára a szarvasmarha- és sertéstrágya, vagy egyéb gazdaságban tartott állat trágyája, illetve a komposztált növényi maradványok felelnek meg. Felhasználás előtt az istállótrágyát célszerű komposztálni, hiszen így a nitrogéntartalma sokkal stabilabb, és alkalmasabb lesz a hosszútávú tápanyagutánpótlásra. Az ellenőrzőszervezet engedélyével szükség esetén ásványi trágyázószerek, mikrobiológiai készítmények, talajjavítók használata lehetséges, ezeket az EK/889/ melléklete tartalmazza. (Pl.: bányászott kalcium-karbonát, finomra őrölt foszfát, kálium-szulfát, nátrium-klorid, kalcium-szulfát. A zöldtrágyázás szintén fontos tápanyagforrás és talajszerkezet javító lehet. Magának az eljárásnak a lényege, hogy a megfelelő fajokat a legmegfelelőbb fejlődési fázisban a talajba bedolgozzák, ahol lebomlanak és tápanyagként hasznosulnak a következő kultúra számára. Zöldtrágya Pozitív hatás Tápanyagtartalom - Javítja a talaj nitrogénellátását és szerkezetét Gyomelnyomás - Takarja a talajt a kultúrák közötti időszakban Növényvédelem - Segít a kártevők és kórokozók életciklusának megszakításában - Egyes fajok (pl.: keresztesvirágúak) fonálférgek ellen hatékonyak 29

30 Környezetvédelem - Csökkenti a tápanyagkimosódást - Szűrő hatással bír - A talaj felső, termékeny rétegének jó szerkezetet biztosít A zöldtrágyát főnövényként is vethetjük, (pl. évelő pillangósok), vagy zöld ugarként alakíthatjuk ki. Másodveteményként alávetés vagy tarlóvetésként számolhatunk a zöldtrágyával. A tarló hasznosítását vásárolt vetőmag elvetésével vagy a kizöldült tarló meghagyásával is elérhetjük. A megfelelő fejlettségi szintet elért növényeket alászántják vagy levágva mulcsként a területen hagyják. A zöldtrágya értékét jelentősen befolyásolja a faj gyökérzete, csakúgy, mint a vetés és bedolgozás között eltelt idő. A termesztett növények gyökérzete hasonlóképpen vehető számításba a talaj felső 20 cm-re vonatkoztatva. Komposztálás A komposztálás során a nyers szerves anyag nagymolekulájú humusszá alakul. A folyamat eredményét az érés körülményei és az alapanyagok minősége határozza meg. Minden növényi maradvány (a fertőzötteket ne használjuk fel!) a komposztban a talajszerkezetet építő, a biológiai aktivitást serkentő értékes tápanyaggá alakul. A szervesanyagok újrahasznosítása hozzájárul a környezetvédelemhez, és további előnyei is vannak: a komposzthalomban hő termelődik, ami javítja a komposzt minőségét és megakadályozza, a kártevők, betegségek és gyomok fertőzését. (Nem minden gyommag érzékeny a hőre, ezért virágzó gyomot ne tegyünk a komposztra!) A felületi komposztálás kívánja a legkisebb befektetést, ugyanakkor ez a legkevésbé hatékony, mivel nagy mennyiségű tápanyag veszhet el. A komposzthalom kis- és nagyüzemi körülmények között is alkalmazható megfelelően aprított alapanyagok felhasználásával. A komposztálás folyamata során a megfelelő szellőzésről és nedvességtartalomról kell gondoskodni. A komposzt levegőzése fontos az aerob folyamatok lejátszódása szempontjából. Komposztot inkább a kertészeti termesztésben használunk, ősszel vagy tavasszal a gyökerekhez bedolgozva vagy a növények tövéhez terítve. A talajtakarás jelentősége a zöldségtermesztésben mulcsozás A mulcsozással megóvható a talaj nedvességtartalma, mivel a nap és a szél szárító hatása nem érvényesül. Ez a védelem hozzájárul a talajélet megtartásához, a mulcsozás továbbá folyamatosan táplálékkal látja el a talajlakó mikroorganizmusokat. Csökkenti a gyomnövények éves koncentrációját, valamint elősegíti az egészséges, szép termés betakarítását (pl. szamóca, dinnye, stb.) Különösen ott van létjogosultsága a mulcsozásnak, ahol a nyár forró és száraz. 30