WAN technológiák. 2. WAN technológiák. Mártha Péter

Átírás

1 . 2. Mártha Péter Név

2 1. áttekintése WAN tervezés

3 CCNA 4 A WAN (Wide Area Network) technológiák A WAN olyan adatátviteli hálózat, amely jóval nagyobb földrajzi területre terjed ki, mint egy LAN. A LAN és a WAN közötti egyik fontos különbség az, hogy a WANkapcsolatok igénybe vételéhez a vállalatnak külső WANszolgáltatóval kell szerződnie. Előfizetői hurok Az előfizető oldalán található készüléket előfizetői végberendezésnek (customer premises equipment, CPE) nevezzük. A CPE-t az előfizető vagy maga birtokolja, vagy a szolgáltatótól bérli. A CPE-t réz- vagy üvegkábel köti össze a szolgáltató legközelebbi központjával (CO). Ezt a kábelszakaszt gyakran helyi huroknak vagy utolsó szakasznak" nevezzük.

4 CCNA 4 WAN szolgáltatók

5 DCE, DTE Azokat a készülékeket, amelyek az adatokat a helyi hurokra juttatják, adatberendezésnek vagy adatkommunikációs berendezésnek (data communications equipment, DCE) nevezzük. Azt a felhasználói készüléket, amely adatokkal látja el a DCE-t, adat-végberendezésnek (data terminal equipment, DTE) hívjuk. A DCE elsődleges feladata az, hogy interfészt biztosítson a DTE számára a WAN-felhő eléréséhez.

6 DTE/DCE interfész fizikai rétegbeli protokolljai

7 CCNA 4 A WAN-ok sebessége A WAN-összeköttetések sebessége sokféle lehet. A megadott értékek általában duplex működés mellett értendők.

8 WAN készülékek A WAN valamilyen szolgáltató telekommunikációs vonalain keresztül egymáshoz kapcsolódó LAN-ok csoportja. Mivel a telekommunikációs vonalak közvetlenül nem kapcsolódhatnak a LAN-hoz, különféle összekapcsoló berendezésekre van szükség.

9 CSU/DSU A kommunikációs vonalak a jeleket meghatározott formában várják. A digitális vonalak használatához csatornaszolgáltató egységre (channel service unit, CSU) és adatszolgáltató egységre (data service unit, DSU) van szükség. A két egység gyakran egyetlen készülékbe van integrálva, ezt CSU/DSU készüléknek nevezzük. A CSU/DSU a forgalomirányító interfészkártyájába is be lehet építve. A forgalomirányító és a CSU/DSU egység kapcsolatát soros kábel biztosítja.

10 CCNA 4 Csatlakozások a WAN-hoz Ha a helyi hurok analóg és nem digitális, akkor modemet kell használni. A modemek hangtovábbításra tervezett telefonvonalakon továbbítanak adatokat úgy, hogy modulálják és demodulálják a jeleket. A modem a digitális jeleket egy analóg hangjelre ülteti rá, vagyis az analóg jelet modulálja az átvitelhez. A fogadó oldalon az analóg jelek visszakapják digitális formájukat, ez a demoduláció. Ha kommunikációs vonalként ISDN-t használunk, akkor az ISDNbuszhoz csatlakozó készülékek mindegyikének ISDN-képesnek kell lennie. Az ISDN-képességet a közvetlen tárcsázásos kapcsolatoknál általában a számítógép interfésze A LAN-WAN kapcsolatoknál pedig a forgalomirányító interfésze biztosítja. A régebbi, ISDN-interfésszel nem rendelkező berendezésekhez az ISDNképesség biztosításához ISDN-termináladaptert (terminal adapter, TA) kell csatlakoztatni.

11 WAN szabványok A WAN-ok az OSI hivatkozási modellhez igazodnak, elsősorban az 1. és a 2. rétegben üzemelnek. A WAN-szabványok általában a fizikai rétegbeli szállítási eljárásokra és az adatkapcsolati rétegbeli előírásokra egyaránt kiterjednek, ideértve a fizikai címzést, az adatfolyam-vezérlést és a beágyazást.

12 CCNA 4 Fizikai réteg A fizikai rétegbeli protokollok elektromos, mechanikai, működési és funkcionális szempontból jellemzik a távközlési cég által nyújtott szolgáltatás igénybe vételének módját.

13 Adatkapcsolati réteg Az adatkapcsolati rétegbeli protokollok az adatoknak a távoli helyek felé történő továbbítása előtti beágyazási módját, illetve az így kapott keretek átvitelének rendszerét írják le. Számos különböző technológia létezik, ilyen az ISDN, a Frame Relay és az ATM (Asynchronous Transfer Mode, aszinkron átviteli mód). Ezek a protokollok ugyanazt az alapszintű keretező eljárást használják, ez a felső szintű adatkapcsolat-vezérlés (High-Level Data Link Control, HDLC). A HDLC az ISO szabványa, több alváltozata is létezik.

14 WAN beágyazás A HDLC-keretezés megbízhatatlan vonalak felett is megbízható szállítást garantál, az adatfolyam- és hibavezérlésre pedig saját jelzésrendszert alkalmaz. A keret elején és végén mindig egy nyolcbites jelző mező található, ennek tartalma binárisan WAN-összeköttetéseknél cím mezőre nincs szükség, mivel az esetek túlnyomó részében pont-pont kapcsolatról van szó. A cím mező ettől függetlenül jelen van, hossza egy vagy két bájt. A keret típusát a vezérlő mező adja meg: A számozatlan keretek vonalkonfigurációs üzeneteket tartalmaznak. Az információs keretek hálózati rétegbeli adatokat továbbítanak. A felügyeleti keretek az információs keretek áramlását szabályozzák, illetve hiba esetén az újraküldésre vonatkozó kérést közvetítik.

15 WAN beágyazás A vezérlő mező általában egy bájt, a kiterjesztett csúszóablakos rendszereknél viszont két bájtra fog bővülni. A cím és a vezérlő mezőt együttesen keretfejrésznek nevezzük. A beágyazott adatok a vezérlő mező után következnek. Utánuk a keretellenőrző összeg (frame check sequence, FCS) található, amely egy ciklikus redundancia-ellenőrzéssel (cyclic redundancy check, CRC) létrehozott egy vagy két bájtos mező.

16 Csomag- és vonalkapcsolás A csomagkapcsolt hálózatok költséghatékonyabbak mint a nyilvános vonalkapcsolt hálózatok. Amikor egy előfizető telefonhívást kezdeményez, a hívás útvonalán lévő központok a tárcsázott telefonszám alapján állítják be kapcsolóikat, így a hívó és a hívott fél között a hívás időtartamára egy állandó áramkör jön létre. Mivel az áramkör létrehozására kapcsolórendszereket használ, a telefonhálózatot vonalkapcsolt, más néven áramkörkapcsolt hálózatnak nevezzük. A központok között a beszélgetés továbbítására használt áramkörön több beszélgetés is osztozik. Az összeköttetésen időosztásos multiplexeléssel (time division multiplexing, TDM) biztosítják az egyes beszélgetéseknek az összeköttetés használatának jogát egy-egy időszakaszra.

17 Vonalkapcsolt és csomagkapcsolt hálózatok jellemzői Vonalkapcsolt Az előfizető kizárólagosan használhat egy fix kapacitást, viszont a számítógépes hálózatokra a 0 és a maximum közötti forgalomingadozás a jellemző. =>Drága megoldás Csomagkapcsolás Az áramkört megosztjuk több felhasználó között. => Jelölni kell a biteket => Csoportosítani kell a biteket (cellának, keretnek vagy csomagnak nevezzük) A csomagok központtól központig haladva utaznak a szolgáltató hálózatán keresztül. A szolgáltató hálózatában a kapcsolókat összekötő vonalak adatátvitel közben egy-egy előfizetőhöz tartoznak, mégis nagy számú előfizető osztozhat rajtuk. A költségek lényegesen alacsonyabbak lehetnek, mint a dedikált, vonalkapcsolt rendszereknél. A csomagkapcsolt hálózatokon az adatok megjósolhatatlan mértékű késleltetést szenvedhetnek, ugyanis az egyes csomagoknak meg kell várniuk, míg a kapcsolók a többi előfizető csomagjait is továbbítják.

18 Csomagkapcsolt hálózatok Összeköttetés mentes Minden címzési adat a csomagokban található. Minden kapcsoló minden csomagot megvizsgál, így határozza meg, hogy merre kell továbbküldenie a csomagokat. (Pl. Internet) Összeköttetés alapú Előre kiválasztják a csomagok útvonalát, az egyes csomagoknak csak egy azonosítót kell hordozniuk. A Frame Relay esetében ezeket adatkapcsolat-vezérlési azonosítóknak (Data Link Control Identifier, DLCI) nevezzük. A kapcsolók kikeresik az azonosítót a memóriájukban tárolt táblából, ennek segítségével határozzák meg, hogy a keretek útvonala merre vezet. A táblákban szereplő bejegyzések összessége egy útvonalat, más néven áramkört határoz meg a rendszeren keresztül. Ha ez az útvonal fizikailag csak addig létezik, amíg keret halad keresztül rajta, akkor virtuális áramkörnek (Virtual Circuit, VC) nevezzük.

19 Virtuális áramkörök (VC) Kapcsolt virtuális áramkör (SVC - Switched Virtual Circuit) A virtuális áramkört összeállító táblabejegyzések egy kapcsolatkérés segítségével hozhatók létre a hálózatban. A kapcsolt virtuális áramkörökön áthaladó adatoknak meg kell várniuk a táblabejegyzések létrehozását. Ha ez megtörtént, a virtuális áramkör órákon, napokon vagy akár heteken keresztül is fennmaradhat. Állandó virtuális áramkör (PVC Permanent Virtual Circuit) Egy áramkörnek folyamatosan fenn kell maradnia. Az állandó virtuális áramkörökhöz tartozó táblabejegyzéseket a kapcsolók indításukkor azonnal betöltik, így a PVC-k mindig rendelkezésre állnak.

20 WAN összeköttetések típusai Dedikált vonalak A kapcsolat létrehozásának ideje miatti késleltetés kiküszöbölése érdekében a szolgáltatók állandó áramköröket is rendelkezésre tudnak bocsátani. Ezek a dedikált, más szóval bérelt vonalak nagyobb sávszélességet kínálnak, mint a kapcsolt áramkörök. Hagyományos telefonszolgáltatás (Plain Old Telephone System, POTS) Alapsebességű ISDN-interfész (Basic Rate Interface, BRI) Elsődleges átviteli sebességű ISDN-interfész (Primary Rate Interface, PRI) Vonalkapcsolt és csomagkapcsolt Több felhasználó osztozik a vonalakon így a csomagkapcsolt olcsóbb. A késleltetés és a késleltetések szórása (időzítési bizonytalanság, jitter) a csomagkapcsolt hálózatoknál nagyobb, mint a vonalkapcsoltaknál.

21 CCNA 4 A WAN összeköttetések típusai

22 Kapcsolódás a csomagkapcsolt hálózathoz Az előfizetőnek, aki a csomagkapcsolt hálózathoz akar csatlakozni, helyi hurokra van szüksége, amely összeköti őt a szolgáltató legközelebbi szolgáltatási pontjával. Ezt a szolgáltatás kapcsolódási pontjának (point-of-presence, POP) nevezzük. Ezt általában dedikált bérelt vonallal oldják meg. De ez jóval rövidebb és akár kisebb kapacitású is lehet.

23 1. áttekintése WAN tervezés

24 Analóg telefonos kapcsolat Szórványos kisebb adatforgalom esetén. Modem + analóg telefonvonal Rézkábel a helyi készülékek és nyilvános, kapcsolt telefonhálózat között (PSTN Public Switched Telephone Network). Ez a helyi hurok. Sebesség: a max. kb. 33 kbit/s. Ezt körülbelül 56 kbit/s értékre lehet növelni, ha a jel közvetlenül egy digitális kapcsolaton keresztül érkezik.

25 CCNA 4 Analóg telefonos kapcsolat jellemzői A modemek és az analóg vonalak segítségével létesített kapcsolatok használata egyszerű, rendelkezésre állása jó, kiépítési költsége pedig alacsony. Hátrányuk kis adatátviteli sebességet biztosítanak, kapcsolatfelépítési idejük viszonylag nagy. A telefonos dedikált áramkörök késleltetése és időzítési bizonytalansága pont-pont forgalomnál kicsi. Az alacsony bitsebességeknél azonban a hang- és videotovábbítás nem vagy csak gyenge minőségben oldható meg.

26 ISDN Integrated Services Digital Network Az ISDN (Integrated Services Digital Network, integrált szolgáltatású digitális hálózat) a helyi hurkot TDM digitális kapcsolattá alakítja. A kapcsolat 64 kbit/s sebességű hordozó (B) csatornákat használ a hang és az adatok továbbítására, a jelzéskezelő delta (D) csatorna pedig többek közt a hívások felépítésekor jut szerephez.

27 CCNA 4 ISDN megvalósítások Az alapsebességű (BRI) ISDN otthoni és kisvállalkozási célokat szolgál két 64 kbit/s sebességű B csatornából és egy 16 kbit/s sebességű D csatornából áll. A komolyabb alkalmazásokhoz elsődleges átviteli sebességű (PRI) ISDN-t használnak. Észak-Amerikában 23 darab 64 kbit/s sebességű B csatornát és 1 darab 64 kbit/s sebességű D csatornát jelent, összesen 1,544 Mbit/s sebességet kínál. Európában, Ausztráliában és a világ egyéb részein 30 darab B csatornát és 1 darab D csatornát jelent, 2,048 Mbit/s sávszélességet biztosít. Észak-Amerikában a PRI a T1 kapcsolatnak felel meg. A nemzetközi PRI sebessége az E1 kapcsolatéval egyenlő.

28 CCNA 4 ISDN PRI és BRI A D csatorna kihasználtsága A BRI D csatornájának kihasználtsága elég alacsony, hiszen csak két B csatorna vezérlését kell kezelnie. Bizonyos szolgáltatók ezért kis sebességű adattovábbításra használják a D csatornát, például 9,6 kbit/s sebességű X.25 kapcsolat fenntartására.

29 Az ISDN használhatósága Kisméretű WAN-oknál a BRI ISDN tökéletes megoldás az összeköttetés biztosítására. A hívások felépítése egy másodpercnél is rövidebb ideig tart, 64 kbit/s sebességű B csatornájának kapacitása pedig nagyobb, mint a modemes kapcsolatoké. Maximum sebesség 128 kbit/s. Videoküldésre még ez sem megfelelő, az adatforgalom mellett több egyidejű beszélgetés továbbítására is alkalmas lehet. Bérelt vonali kapcsolat mellé szükség esetén plusz kapacitást biztosítsanak. A bérelt vonalat úgy méretezik, hogy az átlagos forgalmat képes legyen lebonyolítani, az ISDN csak csúcsterhelés idején kapcsolódik be az adattovábbításba. Tartalék vonalként is szolgálhat a bérelt vonal leállásának esetére. Használati díját B csatornánként számítják, a díj általában az analóg vonalakéhoz hasonló.

30 Az ISDN használhatósága PRI ISDN használatakor két végpont között több B csatornán keresztül is létrejöhet kapcsolat. Már videokonferencia is megvalósítható, Az adatok nagy sávszélességen, alacsony késleltetéssel és kis időzítési bizonytalansággal továbbíthatók. A több kapcsolat létrehozása nagyobb távolságra rendkívül drága is lehet.

31 Bérelt vonal Ha állandó, dedikált kapcsolatra van valahol szükség, akkor bérelt vonalat kell használni. A pont-pont kapcsolatok a szolgáltató hálózatán keresztül előre létrehozott WAN-összeköttetést biztosítanak az előfizető berendezése és egy távoli hely között. A pont-pont vonalakat általában egy szolgáltatótól bérlik, ezért bérelt vonalaknak nevezzük őket. Bérelt vonalak sokféle kapacitással léteznek. A bérelt vonalak díjszabása általában a két összekapcsolt pont közötti távolságon és a kívánt kapacitáson alapul. A pont-pont összeköttetések általában drágábbak a megosztott szolgáltatásoknál, mint amilyen például a Frame Relay. Ha sok telephelyet kell összekötni, a bérelt vonalak összköltsége nagyra rúghat. De az előnyös tulajdonságai ellensúlyozzák a magasabb költségeket.

32 Bérelt vonal jellemzői Dedikált kapacitásnál a végpontok között nincs késleltetés vagy időzítési bizonytalanság. Minden bérelt vonali kapcsolathoz külön soros forgalomirányító portra, CSU/DSU egységre, a szolgáltató részéről pedig külön áramkörre van szükség. Sebesség akár 2,5 Gbit/s is lehet. A WAN-ok forgalma sokszor erősen változó, a bérelt vonalak kapacitása ellenben szabott. A vonal sávszélessége tehát ritkán egyezik meg az igényelt sávszélességgel. Minden végponthoz külön forgalomirányító interfész kell, ami növeli a készülékek beszerzésének költségeit. A bérelt vonalat érintő változásoknál a szolgáltatónak a helyszínen kell módosítania a vonal beállításait.

33 X.25 A távközlési szolgáltatók olcsóbb, csomagkapcsolt, megosztott vonalakat alkalmazó hálózatokat helyeztek üzembe. Az első ilyen csomagkapcsolt hálózatok szabványosításával jött létre az X.25 protokollcsoport. Az X.25 kis bitsebességű, megosztott kapcsolatot biztosít, kapcsolt vagy állandó jelleggel. Az X.25 egy hálózati rétegbeli protokoll, üzembe helyezésekor az előfizetők egy hálózati címet kapnak. A virtuális áramkörök a hálózaton belül egy a célcím felé indított hálózati hívással hozhatók létre. Az így kialakuló kapcsolt virtuális áramkört (SVC) egy csatornaszám azonosítja. A csatorna számát hordozó adatcsomagokat a hálózat a megfelelő címre továbbítja. Egyetlen összeköttetésen egyszerre több csatorna is lehet aktív.

34 X.25 jellemzői Az X.25 hálózathoz az előfizetők bérelt vonalon vagy telefonos hálózaton keresztül kapcsolódnak. Az X.25 hálózatokban előre létrehozott csatornák, állandó virtuális áramkörök (PVC) is lehetnek az előfizetők között. A díjfizetés alapja a továbbított adatok mennyisége. Az adatok továbbítása tetszőleges sebességgel történhet, korlátot csak a kapcsolat kapacitása jelent. Az X.25 hálózatok általában kis kapacitásúak, maximális átviteli sebességük 48 kbit/s. Használatukkor a csomagok a megosztott hálózatokra jellemző késleltetéseket szenvedhetik el.

35 CCNA 4 X.25 felhasználása Az X.25 egyik jellegzetes alkalmazása a kiskereskedelmi kártyaolvasó készülékek hálózatba kötése. Ezek a kártyaolvasók általában betárcsázós módban használják az X.25-öt a tranzakcióknak egy központi számítógépen történő érvényesítésére. Egyes vállalatok az X.25-öt értéknövelt hálózatokban (valueadded network, VAN) elektronikus adatcserére (Electronic Data Interchange, EDI), vagyis számlák, szállítólevelek és egyéb üzleti dokumentumok továbbítására használják. Ezeknél az alkalmazásoknál a kis sávszélesség és a nagy késleltetés nem okoz problémát, alacsony költsége viszont kiváló megoldássá teszi az X.25-öt.

36 Frame Relay Maximális adatátviteli sebessége akár a 4 Mbit/s-ot is elérheti. A Frame Relay több szempontból is eltér az X.25-től. A legfontosabb az, hogy a Frame Relay egy sokkal egyszerűbb protokoll, amely a hálózati helyett az adatkapcsolati rétegben végzi munkáját. Nem végez sem hibajavítást, sem adatfolyam-vezérlést. A keretek egyszerűbb kezelésének köszönhetően kisebbek a késleltetések, a keretek közbenső kapcsolóknál történő feltorlódásának esélyét csökkentő megoldásoknak hála pedig az időzítési bizonytalanság is csökkent.

37 CCNA 4 Frame Relay jellemzői A legtöbb Frame Relay alapú összeköttetés PVC, és nem SVC. A hálózat pereméig vezető kapcsolat általában bérelt vonal, de néhány szolgáltató ISDN alapú telefonos hozzáférést is kínál. Díjazása a hálózat pereménél található csatlakozóporton beállított kapacitás függvénye. További tényezők a megengedett kapacitás és a vállalt adatsebesség (committed information rate, CIR), ezek a csatlakozóporton keresztül létesített PVC-kre vonatkoznak. Állandó, megosztott sávszélességű kapcsolatot biztosít, amely hang és adat továbbítására egyaránt alkalmas. Ideális megoldás vállalati LAN-ok összekötésére. A LAN routerén csak egy interfészre van szükség, még akkor is, ha több virtuális áramkört használunk. A hálózat pereméig csak rövid távú bérelt vonalra van szükség, így az erősen szétszabdalt LAN-ok is költséghatékony módon köthetők össze egymással.

38 ATM (Asynchronous Transfer Mode) Egy állandó, megosztott, nagy sávszélességű kapcsolatot nyújtó hálózati technológia, amely kis késleltetéssel és kis időzítési bizonytalansággal működik. Sebessége meghaladja a 155 Mbit/s-ot. Architektúrája cella, és nem keret alapú. Az ATM-cellák mérete szabott, 53 bájtos. Minden 53 bájtos ATMcellában egy 5 bájtos ATM-fejrész és 48 bájtnyi adat található. Hang, mozgókép és adat továbbítására alkalmas, privát és nyilvános hálózatokban egyaránt.

39 DSL (Digital Subscriber Line ) A digitális előfizetői vonal egy olyan szélessávú technológia, amely a meglévő csavart érpáras telefonvonalakat használja nagysebességű adattovábbításra az előfizetők felé. Szélessávúnak azokat a megoldásokat nevezzük, amelyek egyetlen fizikai átviteli közegen belül több frekvenciát használnak az adatok továbbítására. Az xdsl kifejezés gyűjtőfogalomként a DSL technológia különböző, egymáshoz hasonló, mégis egymással versengő megvalósításaira utal: Aszimmetrikus DSL (Asymmetric DSL, ADSL) Szimmetrikus DSL (Symmetric DSL, SDSL) Nagysebességű DSL (High Bit Rate DSL, HDSL) ISDN jellegű DSL (IDSL) Lakossági DSL (Consumer DSL, CDSL), más néven DSL-lite vagy G.lite

40 DSL megvalósítása A szolgáltató központjában a DSL-előfizetők vonalai egy DSL hozzáférés-multiplexer (DSL Access Multiplexer, DSLAM) segítségével egyetlen nagysebességű vonalba egyesülnek. A DSLAM-ek TDM alkalmazásával nagy számú előfizetői vonalat fognak össze egyetlen könnyen kezelhető vonalba, ami általában egy T3/DS3 kapcsolat. A DSL technológiák akár 8,192 Mbit/s sebességre is képesek.

41

42 CCNA 4 ADSL és SDSL A két alapvető DSL technológia az aszimmetrikus (ADSL) és a szimmetrikus (SDSL). A DSL szolgáltatások mindegyike ennek a két alapkategóriának valamelyikébe sorolható, és mindkét típusnak számos változata létezik. Az aszimmetrikus szolgáltatás nagyobb letöltési sebességet kínál, mint amekkora feltöltésre használható. A szimmetrikus szolgáltatások mindkét irányban azonos sávszélességet biztosítanak. A telefon használatát nem minden DSL technológia teszi lehetővé. Az SDSL-t száraz réz"-nek is nevezik, mivel ennél nincs csengőhang, ugyanazon a vonalon telefonszolgáltatást nem lehet igénybe venni. Az SDSL szolgáltatás tehát külön vonalat használ.

43 További jellemzők A DSL különféle változatai más és más, nem egy esetben akár a T1 és E1 bérelt vonalakét is meghaladó sávszélességet biztosítanak. Az átviteli sebesség a helyi hurok hosszától és a kábelezés típusától, minőségétől is függ. Kielégítő minőségű szolgáltatást csak 5,5 km-nél rövidebb helyi hurkon lehet nyújtani. A DSL-hez való hozzáférés messze nem egységes: a DSL témakörében számos különböző típust, meglévő és fejlesztés alatt álló szabványt találunk. A biztonsági kérdések megoldása érdekében a DSLszolgáltatók lehetővé teszik, hogy előfizetőik virtuális magánhálózati (VPN) kapcsolatokat létesítsenek az általában a vállalatuk telephelyén lévő VPN-kiszolgálókkal.

44 Kábelmodem A korszerű kábelmodemek kétirányú, nagysebességű adatátvitelre képesek ugyanazon a koaxiális kábelen, amely a televíziós jelet is továbbítja. A szolgáltatók némelyike a T1 bérelt vonalakénál akár 6,5-szer nagyobb sebességű hozzáférést kínál.

45 Kábelmodemes kapcsolat jellemzői A kábel kiválóan használható nagymennyiségű digitális adat, például videoklipek, hang- és adatfájlok gyors továbbítására. A kábelmodemek folyamatos kapcsolatot biztosítanak, telepítésük pedig egyszerű. A biztonságos kapcsolat megvalósításáért lehetővé teszik a VPN kapcsolatokat. Egy kábelmodem akár Mbit/s sebességre is képes egy 6 MHz-es kábelmodemes csatornán. Jelosztó segítségével a TV és a számítógépes adatok küldése, fogadása párhuzamosan lehetséges. Minden helyi előfizető ugyanazon a kábel-sávszélességen osztozik.

46 1. áttekintése WAN tervezés

47 WAN kommunikáció A WAN-ok lényegében a LAN-ok forgalomirányítóit összekötő adatkapcsolatok. A LAN-okra csatlakozó munkaállomások és kiszolgálók adatcserét végeznek. A forgalomirányítók az adatkapcsolatokon keresztül a hálózatok között továbbítják az adatokat. Jogi és anyagi okokból a WAN-okat alkotó adatkapcsolatokat általában valamilyen szolgáltató birtokolja. Az előfizetők díj ellenében vehetik igénybe az adatkapcsolatokat, A WAN-ok átviteli sebessége, vagyis sávszélessége jóval kisebb, mint a LAN-oké. A WAN-oknál a legfőbb költségelem az adatkapcsolatok díja, ezért a tervezéskor arra kell törekedni, hogy a lehető legnagyobb sávszélességet biztosítsuk, miközben a költségeket elfogadható szinten tartjuk.

48 CCNA 4 WAN kommunikáció A forgalomirányítók átadják egymásnak a hozzájuk közvetlenül csatlakozó LAN-ok harmadik rétegbeli címzési adatait, így minden adatfolyam számára képesek kiválasztani a legjobb útvonalat a hálózaton keresztül. A forgalomirányítók szolgáltatásminőségi (quality of service, QoS) felügyeletre is képesek, vagyis a különféle adatfolyamokhoz különböző prioritásokat tudnak hozzárendelni. A WAN-ok inkább a LAN-ok forgalomirányítói között biztosítják az összekapcsolódás lehetőségét, önmagukban semmilyen szolgáltatást nem nyújtanak. A WAN-technológiák az OSI hivatkozási modell alsó három rétegére terjednek ki.

49

50 A WAN tervezés lépései A WAN tervezésekor pontosan tudni kell, hogy milyen jellegű adatok, honnan és hová fognak utazni. A WAN-ok sokféle forgalomtípust továbbítanak, melyek sávszélességre, késleltetésekre és időzítési bizonytalanságra vonatkozó követelményei erősen eltérők.

51 CCNA 4 A WAN tervezés lépései

52 A hálózati szolgáltatások meghatározása és kiválasztása Egy WAN tervezése lényegében a következőkből áll: A különféle telephelyek közötti kapcsolatok topológiájának kidolgozása A vállalat igényeit elfogadható költségek mellett kielégítő technológiák kiválasztása Tényezők: Földrajzi adottságok, rendelkezésre állás, redundancia, terheléselosztás

53 Topológiák Csillag Részleges háló Teljes háló

54 CCNA 4 A választás szempontjai

55 Háromrétegű tervezési modell Ha sok telephelyet kell összekapcsolni, a rendszer kidolgozásának feladatát módszeresen kell megközelíteni. Egy háromrétegű, hierarchikus megoldás számos előnnyel rendelkezik. Méretezhetőség Könnyű üzembe helyezés Könnyű hibaelhárítás Kiszámíthatóság Sokféle protokoll támogatása Felügyelhetőség

56 Hierarchikus felépítés Telephelyi LAN-ok összekötése A területeket érdemes úgy kialakítani, hogy minden területre legfeljebb fiók essen. Az egyes területek alkalmazhatnak csillag topológiát, Régiók kialakítása A csillagok központjainak összekötésével pedig létrejönnek a régiók. A régiók például földrajzi alapon szerveződhetnek, mindegyik 7 10 területet tartalmazhat. WAN magjának kialakítása A régiók központjai között pont-pont kapcsolatok hozhatók létre.

57 CCNA 4 Hierarchikus felépítés

58 További réteges tervezési modellek Sok hálózatban a háromrétegű hierarchia túl bonyolult lenne. Ilyenkor egyszerűbb hierarchiát kell választani. Egyrétegű hierarchia

59 További réteges tervezési modellek Kétrétegű modell Ha valamilyen szintű földrajzi koncentrációra van szükség Ilyenkor csillagokból álló csillag topológiát tervezünk. A kétrétegű modellt követő hálózatok középpontjában szintén egy központi forgalomirányító található, de további központi forgalomirányítók nem kapcsolódnak hozzá.

60 Egyéb megfontolások a WAN-ok tervezésekor Sok vállalati LAN az internethez is csatlakozik. Ezzel biztonsági problémák is megjelennek, viszont a fiókirodák összekapcsolására egy újabb mód is megnyílik. Mivel az internet gyakorlatilag minden olyan helyről elérhető, ahol a vállalat LAN-nal rendelkezik, két alapvető lehetőség kínálkozik ennek a forgalomnak a továbbítására: Minden LAN önállóan csatlakozik a helyi internetszolgáltatóhoz Közös kapcsolatot létesítenek a központi forgalomirányítók egyike és valamelyik internetszolgáltató között.

61 Előnyök és hátrányok Minden LAN önállóan csatlakozik a helyi internetszolgáltatóhoz Előnye A forgalom nem a vállalati hálózaton, hanem az interneten halad, így kisebb WAN-kapcsolatokra van szükség. Hátránya A több kapcsolat meglétének hátránya, hogy a teljes WAN támadhatóvá válik az internet felől. A nagy számú kapcsolódási pont figyelése és biztonságának szavatolása nehéz feladat. Közös kapcsolódási pont Előnye Egyetlen kapcsolódási pontot könnyebb figyelni és védeni, habár ekkor a vállalati WAN olyan forgalmat is fog továbbítani, amely normál esetben az interneten haladna.

62 Köszönöm a figyelmet!