MŰHELY. A mentális lexikon megismerésének szerepe a szókincs oktatásában
|
|
- Lőrinc Szekeres
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MŰHELY Kovács László A mentális lexikon megismerésének szerepe a szókincs oktatásában Idegen nyelvek tanítása során és ezzel összefüggésben idegen nyelvet oktató tankönyvek szerkesztésekor számtalan követelménynek" kell megfelelnie az oktatónak illetve a tankönyvek írójának. Egyrészt az oktatás folyamata illetve a tananyag meg kell hogy feleljen a tantervi előírásoknak, adott (politikai, oktatási) rendszer követelményeinek, a tanulók korának, stb. (KURTÁN 2001). Az oktatás módjának meg kell felelnie az adott korszakra jellemző modern oktatási módszereknek, segédeszközöknek, az adott oktatási célnak (nyelvvizsga, valódi" nyelvtudás). Az oktatás folyamata valamint nyelvi tankönyvek szerkesztése során ugyanakkor viszonylag kevesebb figyelmet fordítunk a nyelvoktatás (és tanulás) pszicholingvisztikai szempontból történő megközelítésére. Pszicholingvisztikai valamint a nyelvtanulással kapcsolatos multidiszciplináris kutatások eredményei együtt nagy mértékben segíthetik az idegen nyelvek tanítását/elsajátítását (KORMOS 2006, KROLL/SUNDERMAN 2003). Nyelvoktatási kérdést, a szókincs elsajátítást vizsgáljuk a mentális lexikon szerveződését alapul véve. A mentális lexikon legegyszerűbben egyfajta agyi szótárként határozható meg, ugyanakkor egységes definíciója a mai napig nem létezik (JAREMA/LIBBEN 2007). A mentális lexikonnal kapcsolatos kutatások kiterjedhetnek többek között asszociációs kutatásokra (BALLÓ/JAGUSZTINNÉ 1983, LENGYEL 2008, POSTMAN/KEPPEL 1970) a szavak feldolgozásának különböző aspektusaira (HUSZÁR 2005, MAGYARI 2008, PLÉH 2000) több nyelv reprezentációjának vizsgálatára (NAVRACSICS 2007, WEINREICH 1953). A tanulmány nem kíván foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy a mentális lexikonban szavakat vagy fogalmakat tárolunk (vagy fogalmakat és szóalakjukat külön), illetve hogy pontosan milyen (lexikai, szemantikai stb.) szinten milyen kapcsolat van a mentális lexikon egységei között (bővebben GÓSY 2005, NAVRACSICS 2007). Tanulmányunkban röviden (pszicholingvisztikai szempontból) a gyermekek nyelvelsajátításának kérdéskörére valamint aktuális, kétnyelvűek mentális lexikonával kapcsolatos vizsgálatokra térünk ki, majd szóasszociációs vizsgálatok alapján közelítünk az idegen nyelvi szókincs elsajátításának kérdéséhez. Bármely új szó elsajátítása során az adott szót egy már meglévő rendszerbe, egy szavak és azok közötti kapcsolatokkal leírható hálóba kell beillesztenünk. A szavak nem önállóan léteznek, a jelentésüket a más szavakkal való kapcsolataik határozzák meg (CARTER 1992). Mindez igaz az anyanyelv (L1) elsajátítása során (itt nem kitérve az első szavak kérdéskörére), valamint idegen nyelvek (L2) tanulásakor. Mentális lexikonunkban a szavakat tehát bizonyos elvek szerint rendezzük, azok között kapcsolatokat hozunk létre. A kapcsolatok két főbb csoportja a szemantikai (kutya-állat) illetve a fonetikai (víz-tíz). Más megközelítésben szintagmatikus (kutya-ugat) vagy paradigmatikus (kutya-macska) viszonyról 14
2 beszélhetünk. Ezen kapcsolatok kialakulása, milyensége nagymértékben befolyásolhatja a nyelvelsajátítás folyamatát. Gyermekek fogalmi elsajátítása Gyermekek nyelvtanulása esetén kiemelt szerephez jut a szavak jelentésének elsajátítása. A gyerek által alkalmazott (velünk született, általános (?)) stratégiák" megismerése a második (idegen) nyelv tanulását is megkönnyítheti. MARKMAN (1994) és ECHOLS/MARTI (2004) hívják fel a figyelmet arra, hogy amennyiben a gyermekek új fogalmat hallanak, azt először inkább adott tárgy mint egész megnevezésének, és nem a tárgy egy részének, valamely tulajdonságának vélik (whole-object assumption). A whole-object assumption mellett fontos jellemzője az első szavak rendszerbe foglalásának, hogy a gyerekek a taxonómiai kapcsolatokat és rendszereket (pl. sárgarépa-paradicsom) is viszonylag gyorsan létrehozzák (MARKMAN (1994), WHUMORE/SHORE/SMITH (2004)) általánosságban vizsgálva a taxonómiai (paradicsom-sárgarépa) és a tematikus (sárgarépa-nyúl) kapcsolatokat szintén arra a megállapításra jutnak, hogy új szavak tanulása esetében a taxonómiai besorolás a jellemzőbb, illetve hogy a taxonómiai kapcsolat könnyebben és gyorsabban kialakul. LANDAU (2004) kutatásai szerint a gyerekek már a beszéd megjelenése előtt képesek alak és struktúra (felszín) alapján tárgyakat/élőlényeket csoportokba sorolni és adott, a tárgyra jellemző tulajdonságo(ka)t általánosítani. Ez a képességük megmarad, sőt fejlődik - bármilyen új tárgyat látnak, azt egyfajta prototípusként értelmezik, a hozzá hasonló tárgyakat később ebbe a csoportba sorolják. Fontos megjegyezni, hogy felnőttek ugyanígy járnak el, különösen abban az esetben, ha az új tárgyról semmi további információ nem áll rendelkezésükre (LANDAU 2004). Gyerekek esetében az új tárgy alakja a legfontosabb ismérv, felnőttek (illetve 5 éves kornál idősebb gyerekek) azonban az alak helyett sokszor a funkciót találják a legfontosabb jellemzőnek. Szintén kora gyerekkorban (18-24 hónap) kimutatható a típus-példány szétválasztásának képessége (típus - type - (egy) kutya, példány - token - a (az adott, konkrét) kutya). A 2-3 éves angol anyanyelvű gyerekek a szó nyelvtani formáját is segítségként használják fogalmi rendszerük kiépítésekor: tárgyak és kategóriák esetében megszámlálható főneveket, anyagnevek esetében többes számban nem használatos főneveket (fa, víz), tárgyak tulajdonságainál melléknevet várnak" (WAXMAN 1994). SNEDEKER és GLEITMAN (2004) kutatása is szófajok szempontjából közelít a gyerekek nyelvtanulásához. A gyerekek első szavai a nyelvek többségében főnevek, ezt követik a konkrét jelentésű igék (futni vs. tudni). Kísérletileg igazolták, hogy a gyermekek nyelvtanulásához hasonló környezetet teremtve felnőttek (a kísérletben egyetemisták) sokkal nagyobb százalékban ismerik fel" helyesen a főnevek jelentését, mint az igékét. Mindez megfelel LENGYEL (1981) megállapításainak, amely szerint az igék önmagukban is kis világot" alkotnak, amely világ" (vonzat, tárgy stb.) elsajátítása sokkal bonyolultabb mentális működést feltételez, mint a főneveké. WAXMAN (2004) a főnevek elsősége mellett megjegyzi, hogy a gyerekek ezeket már a nyelvtanulás kezdeti szakaszában is kategóriákba sorolják. A legfontosabb (univerzális) tény viszont, hogy a gyerekek képesek a (hallott) szavak és a fogalmak között kapcsolatot teremteni, ugyanis ez a képesség teszi lehetővé nyelvek elsajátítását. 15
3 Kétnyelvűek fogalmi rendszere Kétnyelvűség vizsgálata esetén utalnunk kell rá, hogy a kétnyelvűségnek több definíciója ismert, a bloomfieldi maximalista megközelítésétől (két nyelv anyanyelvi kontrollja), többek között HAUGEN-ig, aki szerint már az is kétnyelvűnek tekinthető, aki adott idegen nyelven jelentéssel bíró, érthető kijelentéseket tud tenni (BARTHA 1999). Két- illetve többnyelvű egyének esetén a nyelvek agyi reprezentációjával WEINREICH (1953) foglalkozott, megkülönböztetve az összetett (a kétnyelvű a két nyelvet egy rendszerbe szervezi), a koordinált (a két nyelv külön kerül tárolásra) és az alárendelt (a második nyelv csak az első nyelven keresztül érhető el) kétnyelvűt (NAVRACSICS 2007). POTTER et al. (1984) kísérletekkel vizsgálták, hogy a többnyelvű mentális lexikon a szóasszocációs modellt (word association model; az L2 új szava az Ll fordításával kerül kapcsolatba, vagyis az L2 az L1-en keresztül érhető el), vagy a fogalmi modellt (concept mediation model; a fogalmak közvetlenül a L2-ből aktiválhatók, az L1 aktiválása nélkül) követi-e. Eredményeik a fogalmi modellt igazolták, a nyelvtudás szintjétől függetlenül, vagyis szerintük már a nyelvtanulás viszonylag korai szakaszában kimutatható, hogy adott nyelv fogalmai egymással teremtenek kapcsolatot. További kutatások viszont ezen megállapításukat megcáfolták. Jelenlegi elképzelések szerint a nyelvtanulás kezdeti szakaszában a szóasszociációs modell a helytálló, majd a nyelvtanulás egy bizonyos (közelebbről meg nem határozott) szintjén a L2 újabb szavait már nem a L1-hez, hanem a L2 már ismert szavaihoz kapcsoljuk, vagyis a szóasszociációs modell helyébe a fogalmi modell lép (KROLL/SUNDERMAN 2003). KROLL és STEWART hierarchikus modellje (1994) szerint adott nyelv szava a másik nyelv szavával is és a fogalommal is kapcsolatba áll (1. ábra). Modelljüket ALTARIBBA és MATHIS is igazolja, majd kutatásaikat összegezve hangsúlyozzák, hogy a szószemantkiának fontos szerepe van a szavak elsajátításában és asszociációk létrehozásában, ezért a nyelvelsajátításban is fontos szerepe van a szemantikai információknak (ALTARIBBA/MATHIS 1997). L1 Lexikai kapcsolat L2 Fogalmi kapcsolat X / Fogalmi kapcsolat Fogalmak 1. ábra: Kroll/Stewart (1994) modellje Vizsgálatok során (mivel az adatok többnyire egy adott pillanatra (állapotra) vonatkoznak) sokszor figyelmen kívül hagyják, hogy a mentális lexikon, a benne tárolt egységek nem statikusak - kapcsolatok jönnek létre, a kapcsolatok erőssége állandóan változik, a mentális lexikon tehát minden szempontból dinamikusnak tekinthető. KROLL/SUNDERMAN (2003) arra is utal, hogy a mentális lexikon több nyelv esetében is változik: az új fogalmak először az Ll-hez kapcsolódva kerülnek be a 16
4 mentális lexikonba, majd fokozatosan (egy bizonyos nyelvtudási szint után) az új fogalmak már bekerüléskor is az L2 fogalmaival kerülnek szorosabb kapcsolatba. Hipotézisük empirikus úton is igazolást nyert (fordítási feladatok L1 és L2 között, mindkét irányba, különböző nyelvtudási szinten lévő alanyokkal, KROLL et al. 2002). Kétnyelvűek vizsgálata során nagy figyelmet fordítottak a második nyelvet haladó vagy jobb szinten beszélők elemzésére, a kezdő nyelvtanulók pszicholingvisztikai vizsgálata viszont a mai napig háttérbe szorul. KROLL/SUNDERMAN (2003) fontosnak tartja a kezdő nyelvtanulók mentális lexikonjának vizsgálatát is, ugyanis az így nyert adatok segítségével (többek között) a nyelvtanoktatási módszerek sikeressége (akár egyénenként is) jobban predesztinálható. Szóasszociációk A szóasszociációk modern kori kutatása GALTON nevéhez fűződik, aki az asszociációt mint módszert saját magán alkalmazva próbált többet megtudni az elme működéséről (GALTON 1879). Asszociációs kísérletek esetében a kísérletvezető által szóban vagy írásban megadott hívószóra a kísérleti alany leírja (kimondja) az első válaszszót ami eszébe jut. Az itt leírt, legelterjedtebb változat mellett természetesen más asszociációs kísérletek is végezhetők (válaszszó csak adott szófaj lehet, adott hívószóra több válaszszó is megadható stb. GÓSY 2005). Az így összegyűjtött adatokból kívánnak a kutatók következtetéseket levonni a mentális lexikon felépítésére az egyes szavak közötti kapcsolatokra vonatkozóan. Az asszociációk besorolása a klasszikus megközelítés szerint lehet fonetikai vagy szemantikai, illetve paradigmatikus vagy szintagmatikus. FITZPATRICK (2006) a klasszikus felosztás helyett jelentésen alapuló (szinonimák, fogalmi kapcsolat, alá-, fölérendelt viszony), mondatbeli pozíción alapuló (kollokáció), formán alapuló (ragozás, alaktani hasonlóság) és hibás asszociációkat (nem magyarázható kapcsolat vagy nincs válasz) különböztet meg. Az asszociációk egy része anyanyelvi beszélők esetében (kortól, nemtől függetlenül) jósolható, ezekből szóasszociációs normák állíthatók fel (POSTMAN/KEPPEL 1970, magyar nyelvre LENGYEL 2008). A normák (habár fontos kiindulási pontok a kutatásokban) oktatási és egyéb célra viszonylag nehezen használhatók, hiszen jellegükből adódóan csak kis számú ( ) szóra tartalmazzák az (adott időpontban) leggyakoribb asszociációkat. Jobban használhatók a szóasszociációs szótárak, ezek viszont csak kevés nyelven léteznek. Nagyobb ( ) mennyiségű szót tartalmaznak és szintén egy rövid ( ) listából kiindulva építkeznek: minden a hívószóra adott válaszszó a későbbiekben maga is hívószó lehet (legismertebb és legnagyobb a NELSON/MCEVOY/SCHREIBER (1998) kb szóval). A szóasszociációs szótárak aktuális informatikai problémák megoldásában is segíthetnek, mint pl. szemantikus webek létrehozása (SINOPALNIKOVA/SMRZ 2004). Magyar, nyelvre jelenleg egy projekt ismert, amely szóasszociációs szótár létrehozására alkalmas. Az Agykapocs illetve ConnectYourMind néven futó projekt a szóasszociációs szótárak elvét követve építkezik. A kutatásban (asszociációk megadásában) bárki részt vehet, a projekt nyilvános, az Interneten keresztül elérhető. Jelenleg (2009 január) kb szó, illetve kb adat található magyar nyelvre vonatkozóan a rendszerben (KOVÁCS a megjelenés alatt, KovÁcs b megjelenés alatt). Szóasszociációs kutatások során kimutatták, hogy gyerekek inkább a fonetikai és szintagmatikus, még felnőttek a paradigmatikus asszociációkat részesítik előnyben. SÖDERMAN (1993) hasonló változást figyelt meg nyelvtanulók esetében is: a kezdeti, 17 y
5 sokszor hangzás utáni vagy szintagmatikus asszociációk helyett a nyelvtudás mélyülésével a paradigmatikus asszociációk kerülnek túlsúlyba, ugyanakkor megmaradnak az előbbi típusok is, különösen abban az esetben, ha a nyelvtanuló egy számára (még) ismeretlen szóra ad asszociációt. Hasonló megállapításra (kevésbé ismert szavak hangzás utáni, részben ismert szavak szintagmatikus, ismert szavak paradigmatikus asszociációkat hívnak elő) jut NAMEI (2004) perzsa-svéd kétnyelvűeket egynyelvűekkel összehasonlítva. FitzPATRiCK (2006) fent említett, a klasszikustól eltérő válaszszó-besorolása eredményeként megállapítja, hogy anyanyelvi beszélők asszociációi között sokkal gyakoribbak a kollokációk valamint a szinonimák, mint nem anyanyelvi beszélők esetében. FITZPATRICK (2007) ugyanakkor utal rá, hogy a szóasszociációs kutatások során valószínűleg az eddigieknél differenciáltabban kell az eredményeket értelmezni. Kutatásai azt a tényt látszanak bizonyítani, hogy minden egyénnek megvan a saját asszociációs stratégiája": van aki inkább szintagmatikus, más inkább paradigmatikus válaszokat ad meg asszociációs tesztekben. Idegen nyelv esetében kimutatható ugyan kezdők és haladók között változás az asszociációs stratégiában, ez véleménye szerint viszont nem általános elveket követ: a nyelvtanuló idegen nyelvében tudása gyarapodásával nem valamilyen univerzális" asszociációs stratégia felé mozdul el, hanem valószínűleg a saját, az anyanyelvében is jellemző asszociációs stratégiát veszi át" az idegen nyelvben is. Ahogy VASIDEVIC (2008) is utal rá, sajnos a szóasszociációkon alapuló nyelvoktatás eredményeit viszonylag kevés empirikus kutatás tárgyalja. Ugyanakkor az asszociációk segítségével a szavak nem önállóan, hanem egy nagyobb lexikai hálózat részeként (lennének) oktathatók, így már az oktatás folyamatában figyelembe vehetjük (vehetnénk) azokat a szempontokat, amelyek szerint a nyelvtanuló a szavakat mentális lexikonában tárolja. Összefoglalás Gyermekek és kétnyelvűek fogalmi rendszerének valamint szóasszociációk tanulmányozása során nyert ismereteink a nyelvtanulás/nyelvtanítás során is fontos szerepet kaphatnak. Szókincs elsajátításánál fontos, hogy az új szó ne önállóan" kerüljön tanulásra, hanem egyszerre több rendszerrel (szóval, témakörrel) összefüggésben, továbbá: - A nyelvtanulás kezdeti szakaszában célszerű főneveket (élő és élettelen, egész" tárgyak nevét) és konkrét jelentésű igéket tanítani. - Meg kell adni a szó anyanyelvi ekvivalensét (főleg kezdő nyelvtanulók esetében fontos), mivel a kezdeti szakaszban a L2 szavai a L1-en keresztül érhetők csak el. - A szavakat valamilyen rendszerben, egymással összefüggésben célszerű oktatni. Ilyen szempontból nem segíti a nyelvtanulót a lecke végén abc sorrendbe szedett szójegyzék - tanulás szempontjából sokkal praktikusabb szemantikai (vagy kollokációs) szempontokat figyelembe véve rendezni az óra szókincsét (akár előző órák szókincsét is a rendszerbe foglalva), mivel így a nyelvtanuló könnyebben létrehozza a megfelelő kapcsolatokat a célnyelv szavai között. - Célszerű figyelembe venni szóasszociációs kutatások eredményeit és a szavakat az adott nyelven (!) leggyakoribb asszociációkkal együtt oktatni. 18
6 - A nyelvtanulás minden szintjén hasznos a kollokációkat előtérbe helyezni, tudatosítani. Természetesen az itt leírt, a pszicholingvisztika különböző területeiről vett javaslatok nem nyújtanak biztos sikert az idegen nyelvek elsajátításához. Az eredmények (vagy éppen az eredmények hiánya) csak hosszú távon, kontrollcsoportos kísérletekkel lehetne igazolható. Jelen publikáció ezért nem kíván új, nyelvoktatásban biztosan használható vagy használandó módszert megfogalmazni, hanem csupán fel szeretné a hívni a figyelmet bizonyos pszicholingvisztikai kutatásokra és eredményekre, melyet az idegen nyelvet oktatók (vagy könyvszerkesztők) munkájuk során hasznosíthatnak. Jegyzetek: L1 - első (anya-)nyelv L2 - második (idegen) nyelv Irodalom: ALTARIBBA, J. / MATHIS, K. M. (1997): Conceptual and Lexical Development in Second Language Acquisition. In: Journal of Memory and Language. 36. pp BALLÓ LARISSZA/JAGUSZTINNÉ ÚJVÁRI KLÁRA (1983): Magyar verbális asszociációk. Szeged. Juhász Gyula Tanárképző Főiskola. BARTHA CSILLA. (1999): A kétnyelvűség alapkérdései. Budapest. Nemzeti Tankönyvkiadó. CARTER, R. (1992): Vocabulary: An applied linguistic perspective, London. Routledge. ECHOLS C H./MARTI C. N. (2004): The Identification of Words and Their Meanings: From Perceptual Biases to Language-Specific Cues. In: Hall, G. / Waxman, S. R.(eds) Weaving a Lexicon. Cambdridge: MIT Press, pp FJTZPATRICK, T. (2006): Habits and rabbits: word associations and the L2 lexicon. In: Foster-Cohen, S., Medvéd Krajnovic, M.and Mihaljevic Djigunvic, X (eds.): EUROSLA Yearbook 6 (2006). Amsterdam. John Benjamins FrrzPATRicK, T. (2007): Word association patterns: unpacking the assumptions. In: International Journal of Applied Linguistics 17, GALTON, F. (1879): Psychometric experiments. Brain (2), pp , httd://aalton.ora/essavs/ /qalton-1879-brain-psychometric-experiments/galton-1879-brainpsychometric-experiments.pdf GÓSY MÁRIA (2005): Pszicholingvisztika. Budapest, Osiris. HUSZÁR ÁGNES (2005): A gondolattól a szóig. Budapest. Tinta. JAREMA G./ÜBBEN G. (eds.) (2007): The Mental Lexikon. Amsterdam. Elsevier. KORMOS JUDIT (2006): Speech production and second language acquisition. Mahwah. N.J.: Lawrence Erlbaum. KOVÁCS LÁSZLÓ 3 (megjelenés alatt): Nyelvi hálózatok a mentális lexikonban - Agykapocs-kutatás. In: Alkalmazott Nyelvtudomány KOVÁCS LÁSZLÓ": (megjelenés alatt): Irányított kapcsolatok a mentális lexikonban. In: Modern Nyelvoktatásiba. KROLL, J. F./STEWART E. (1994): Category interference in translation and picture naming: evidence for asymmetric connections between bilingual memory represenations. In: Journal of Memory and Language. 36. pp KROLL, J. F., et al. (2002): The development of lexical fluency in a second language. In: Second Language Research, 18, KROLL, J. F./SUNDERMAN G. (2003): Cognitive Processes in Second Language Learners and Bilinguals: The Developement of Lexical and Conceptual Representations. In: Doughty, C. J,/Long, M. H. (eds.): The Handbook of Second Language Acquisition. Maiden /Oxford /Melbourne/Berlin. Blackwell. KURTÁN ZSUZSA (2001): Idegen nyelvi tantervek. Budapest. Nemzeti Tankönyvkiadó. LANDAU B. (2004): Perceptual Units and Their Mapping with Language: How Children Can (Or Can't) Use Perception to Learn Words. In: Hall, G./Waxman, S. R.(eds): Weaving a Lexicon. Cambdridge: MIT Press, pp
7 LENGYEL ZSOLT (1981): A gyermeknyelv. Budapest. Gondolat. LENGYEL ZSOLT (2008): Magyar asszociációs normák enciklopédiája I. Budapest. Tinta. MAGYARI LILLA (2008): A mentális lexikon modelljei a magyar nyelvben. In: Gervain Judit-Pléh Csaba (2008): A láthatatlan nyelv. Budapest. Gondolat pp MARKMAN, E. M. (1994): Constraints on word meaning in early language acquisition. In: Gleitman L./Landau, B. (eds.): The Acquisition of the Lexicon. Amsterdam. Elsevier, pp NAMEI (2004) Bilingual lexical development: a Persian-Swedish word association study. In: International Journal of Applied Linguistics, 14. pp NAVRACSICS JUDIT (2007): A kétnyelvű mentális lexikon. Budapest. Balassi. NELSON, D. L/MCEVOY, C. L./SCHREIBER, T. A. (1998): The University of South Florida word association, rhyme, and word fragment norms. PLÉH CSABA (2000): A magyar morfológia pszicholingvisztikai aspektusai. In: Kiefer Ferenc (szerk): Strukturális magyar nyelvtan. 3. Morfológia. Budapest. Akadémiai pp POSTMAN, L./KEPPEL, G. (eds) (1970): Norms of Word Association. New York. Academic Press. POTTER, M. C et al. (1984): Lexical and conceptual representation in beginning and more proficient bilinguals. In: Journal of Verbal Learning an Verbal Behavior. 23, pp SINOPALNIKOVA, A./SMRZ P. (2004): Word Association Thesaurus as a Resource for extending Semantic Networks. In: Proceedings of the International Conference on Communications in Computing {QIC 2004). pp SNEDEKERJ. /GLETMAN L. R. (2004): Why It Is Hard to Label Our Concepts. In: Hall, G. / Waxman, S. R. (eds): Weaving a Lexicon. Cambdridge. MIT Press, pp SÖDERMAN, T. (1993): Word association of foreign language learners and native speakers: the phenomenon of a shift in response type and its relevance for lexical developement. In: Ringbom (ed.): Near-native proficiency in English. Stockholm. Abo. VASIUEVIC, Z. (2008): Word Association Studies in the Second Language - Where are We Now and Where do We Go from Here? academic corner- word associations.doc ( ) WAXMAN, S. R. (1994): The developement of an appreciation of specific linkages between linguistic and conceptual organization. In: Gleitman L. / Landau, B. (eds.): The Acquisition of the Lexicon. Amsterdam. Elsevier pp WAXMAN S. R. (2004): Everything Had a Name, and Each Name Gave Birth to a New Thought: Links Between Early Word Learning and Conceptual Organization. In: Hall, G. / Waxman, S. R. (eds): Weaving a Lexicon. Cambdridge. MIT Press, pp WEINREICH, U. (1953): Languages in Contact: Findings and Problems. The Hague. Mouton. WHITMOREJ. M./SHORE W. J./ SMITH P. (2004): Partial Knowledge of Word Meanings: Thematic and Taxonomic Representations. In: Journal ofpsycholinguists research 33 pp Honlapok: Agykapocs, ConnectYourMind, 20
Diszlexiások/diszgráfiások anyanyelvi és idegen nyelvi szókincsszerkezete
Diszlexiások/diszgráfiások anyanyelvi és idegen nyelvi szókincsszerkezete Kohlmann Ágnes Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola kohlmannagi@yahoo.de Előzmények és kutatási kérdés
RészletesebbenAsszociációs vizsgálatok alkalmazási lehetőségei márkák kutatásában Kovács László Bevezetés Az asszociációs vizsgálatok viszonylag hosszú múltra
Asszociációs vizsgálatok alkalmazási lehetőségei márkák kutatásában Kovács László Bevezetés Az asszociációs vizsgálatok viszonylag hosszú múltra tekintenek vissza. Francois Galton (1883) kezdeti introspektív
RészletesebbenA gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből.
BTPS225BA-K3 - Általános pszichológia gyakorlat A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből. 1. Varga,
RészletesebbenKognitív struktúrák és márkaasszociációk 2
TANULMÁNYOK KOVÁCS LÁSZLÓ Nyugat-magyarországi Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Intézeti Tanszék klaszlo1@gmail.com Kognitív struktúrák és márkaasszociációk 2 Associative techniques have been used since
RészletesebbenÉletkor, motiváció és attitűdök fiatal dán nyelvtanulók angolnyelv-elsajátításában. Fenyvesi Katalin
Életkor, motiváció és attitűdök fiatal dán nyelvtanulók angolnyelv-elsajátításában Fenyvesi Katalin 1 Áttekintés Az átfogó projekt A motivációról és érzelmi tényezőkről szóló alprojekt Informánsok Adatgyűjtés
RészletesebbenMagyar és angol szóasszociációs hálózatok vizsgálata. Orosz Katalin Kovács László Pollner Péter
Magyar és angol szóasszociációs hálózatok vizsgálata Orosz Katalin Kovács László Pollner Péter 0. Bevezetés Jelenlegi elképzeléseink szerint a beszédértés és beszédprodukció során előhívott szavakat (és
RészletesebbenNyelvi hálózatok és a mentális lexikon
Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Doktori értekezés tézisei Kovács László Nyelvi hálózatok és a mentális lexikon A mentális lexikon (gazdasági) szaknyelvi és (általános) hálózatos szerveződésének
RészletesebbenNavracsics Judit Bátyi Szilvia (szerk.): Első- és második nyelv: interdiszciplináris megközelítések. Pszicholingvisztikai tanulmányok VI.
Navracsics Judit Bátyi Szilvia (szerk.): Első- és második nyelv: interdiszciplináris megközelítések. Pszicholingvisztikai tanulmányok VI. (Budapest: Tinta Könyvkiadó. 2015. 314 p.) A pszicholingvisztikai
RészletesebbenThékes István. Publikációs lista. Thékes, István (2014): The development of an English as a foreign language vocabulary test.
Thékes István Publikációs lista Thékes, István (2014): The development of an English as a foreign language vocabulary test. (submitted to Journal of Linguistics and Language Teaching). Vígh Tibor, Sominé
RészletesebbenNémetül tanuló diszlexiások idegen nyelvi szóasszociációs mintázatai
Németül tanuló diszlexiások idegen nyelvi szóasszociációs mintázatai Kohlmann Ágnes PPKE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola kohlmannagi@yahoo.de Kivonat: Első alkalommal történt kísérlet a tanulási nehézségekkel
RészletesebbenNYELVI MÓDOK EGY LEHETSÉGES OSZTÁLYOZÁSA A közvetítői (fordítói és tolmács) és az egyszerűsített regiszterű nyelvi módok
1 KOVÁCS LÁSZLÓ NYELVI MÓDOK EGY LEHETSÉGES OSZTÁLYOZÁSA A közvetítői (fordítói és tolmács) és az egyszerűsített regiszterű nyelvi módok 0. Bevezetés Jelen problémafelvető tanulmány tárgya a Grosjean-féle
RészletesebbenCsecsemők és nyelv Mit tudhat meg a nyelvészkutató a babáktól? Kutatók éjszakája 2013 (DE) Fehér Krisztina szeptember 27.
Csecsemők és nyelv Mit tudhat meg a nyelvészkutató a babáktól? Kutatók éjszakája 2013 (DE) Fehér Krisztina 2013. szeptember 27. Mi(lyen) a nyelv(tan)? változatos változó a miért és hogyan kérdése: a klasszikus
RészletesebbenDiszharmóniás jelenségek a szinkrontolmácsok célnyelvi beszédprodukciójában
PhD értekezés tézisei Bakti Mária Diszharmóniás jelenségek a szinkrontolmácsok célnyelvi beszédprodukciójában Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola Fordítástudományi
RészletesebbenAZ ANGOL-MAGYAR LEXIKAI KONTRASZTOK KÖVETKEZTÉBEN MEGJELENŐ INTERLINGVÁLIS HIBÁK ÉS ELEMZÉSÜK. című PhD értekezés tézisei.
AZ ANGOL-MAGYAR LEXIKAI KONTRASZTOK KÖVETKEZTÉBEN MEGJELENŐ INTERLINGVÁLIS HIBÁK ÉS ELEMZÉSÜK című PhD értekezés tézisei Írta: Biró Anett Témavezető: Dr. Budai László Pannon Egyetem Interdiszciplináris
RészletesebbenKétnyelvű környezetben élő diákok (szerb és magyar anyanyelvűek) mentális lexikona
Mgr. Takács Izabella Kétnyelvű környezetben élő diákok (szerb és magyar anyanyelvűek) mentális lexikona A pilóta-kutatás kérdésfelvetése arra vonatkozik, hogy ugyanazokat a szavakat hívja-e elő mentális
RészletesebbenOlvasástanulás egy életen át
Kópisné Gerencsér Krisztina Olvasástanulás egy életen át A XXI. század már eddig is több oktatáspolitikai reformelképzelésnek adott utat. Ezek közül az egyik az egész életen át tartó tanulás (azaz a lifelong
RészletesebbenNyelvészet. I. Témakör: Leíró nyelvtan
Nyelvészet I. Témakör: Leíró nyelvtan 1. A magyar magánhangzó-harmónia és a hangtani hasonulások jellegzetességei KASSAI ILONA (1998): A beszédlánc fonetikai jelenségei. In: Kassai Ilona: Fonetika. Budapest:
RészletesebbenMAGYAR A MAGYAR ÉS NEM-MAGYAR MENTÁLIS LEXIKONBAN Egy szóasszociációs vizsgálat tapasztalatai
Nádor Orsolya 1 MAGYAR A MAGYAR ÉS NEM-MAGYAR MENTÁLIS LEXIKONBAN Egy szóasszociációs vizsgálat tapasztalatai Abstract The aim of this paper is to draw up some new additional thoughts to applied psycholinguistics
RészletesebbenIrányított kapcsolatok a mentális lexikonban
29 Kovács László Irányított kapcsolatok a mentális lexikonban A mentális lexikon legegyszerűbben egyfajta agyi szótárként határozható meg, ugyanakkor egységes definíciója a mai napig nem létezik (Jarema
RészletesebbenA korai nyelvtanulás céljai, lehetőségei, eredményei és kihívásai idehaza és külföldön
A korai nyelvtanulás céljai, lehetőségei, eredményei és kihívásai idehaza és külföldön Nikolov Marianne Pécsi Tudományegyetem Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék nikolov@nostromo.pte.hu Budapest, 2011.
RészletesebbenKOVÁCS LÁSZLÓ. Mentális lexikon és a kis világok
TANULMÁNYOK- VERBÁLIS ASSZOCIÁCIÓK Alkalmazott Nyelvtudomány VII. évfolyam 1-2. szám 2007. KOVÁCS LÁSZLÓ Berzsenyi Dániel Főiskola, Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék klaszlo@bdf.hu Mentális lexikon és a
RészletesebbenLexikon és nyelvtechnológia Földesi András /
Lexikon és nyelvtechnológia 2011.11.13. Földesi András / A nyelvi anyag feldolgozásának célja és módszerei Célunk,hogy minden egyes eleme számára leírjuk paradigmatikus alakjainak automatikus szintézisét.
RészletesebbenSZINTAGMATIKUS KAPCSOLATOK A MENTÁLIS LEXIKONBAN EGY ANYANYELVŰEKKEL ÉS MAGYARUL TANULÓ FELNŐTTEKKEL VÉGZETT SZÓASSZOCIÁCIÓS VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI
Somos Júlia 1 SZINTAGMATIKUS KAPCSOLATOK A MENTÁLIS LEXIKONBAN EGY ANYANYELVŰEKKEL ÉS MAGYARUL TANULÓ FELNŐTTEKKEL VÉGZETT SZÓASSZOCIÁCIÓS VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI Abstract The aim of this paper is to explore
RészletesebbenCurriculum vitae. POLONYI TÜNDE ÉVA, PhD Egyetemi adjunktus
Curriculum vitae POLONYI TÜNDE ÉVA, PhD Egyetemi adjunktus Tanulmányok: 2004 Doktori disszertáció védése - Kognitív Pszichológia szakterület (cím: Nyelvi rendszerek kapcsolata kétnyelvűeknél)- budapesti
RészletesebbenA mentális lexikon szakmai szerveződése
KOVÁCS LÁSZLÓ OSVALD MÁRIA A mentális lexikon szakmai szerveződése Specialized knowledge, special languages and the organization of the mental lexicon The aim of the present paper is to investigate how
RészletesebbenA munka empirikus része 8 vizsgálatot, s tucatnyi adatelemzést tartalmaz. Bizonyos vizsgálati anyagokat ugyanis több szempontból elemez.
OPPONENSI VÉLEMÉNY NAVRACSICS JUDIT: A KÉTNYELVŰ MENTÁLIS LEXIKON MŰKÖDÉSE (KÍSÉRLETES NYELVÉSZETI MEGKÖZELÍTÉS CÍMŰ MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉSÉRŐL ( 2014., 309 OLDAL) 1. Általános megjegyzések A 22 oldalas
RészletesebbenA kutatótanári programtervek hasznosulása az intézményben, a köznevelésben II. ÉletPÁLYAutak konferencia Budapest, ELTE TTK november 14.
A kutatótanári programtervek hasznosulása az intézményben, a köznevelésben II. ÉletPÁLYAutak konferencia Budapest, ELTE TTK 2015. november 14. Dr. Várkuti Anna biológiatanár Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium
RészletesebbenLongman Exams Dictionary egynyelvű angol szótár nyelvvizsgára készülőknek
Longman Exams Dictionary egynyelvű angol szótár nyelvvizsgára készülőknek Egynyelvű angol nagyszótár haladó nyelvtanulóknak és nyelvvizsgázóknak 212,000 szócikkel A szótárban minden definíció egyszerű
RészletesebbenA két tannyelvű oktatás hatása a tanulók felszíni és kognitív nyelvi kompetenciájának fejlődésére
A két tannyelvű oktatás hatása a tanulók felszíni és kognitív nyelvi kompetenciájának fejlődésére DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Írta: Várkuti Anna Témavezető: dr. Göncz Lajos Pannon Egyetem Nyelvtudományi
RészletesebbenZáróvizsgatételek Kognitív Tanulmányok mesterszak, Filozófia:
Záróvizsgatételek Kognitív Tanulmányok mesterszak, 2018 Filozófia: 1. Mi a kapcsolat az agyak a tartályban gondolatkísérlet és a szkepszis problémája között Wright, Crispin (1992) On Putnam's Proof That
RészletesebbenA gyerekek mindig pontosan értik a számneveket? Pintér Lilla Gerőcs Mátyás
A gyerekek mindig pontosan értik a számneveket? Pintér Lilla Gerőcs Mátyás A vizsgált kérdések Hogyan értelmezik az óvodáskorú gyerekek a számneves kifejezéseket tartalmazó mondatokat? Milyen értelmezésbeli
RészletesebbenOTKA ZÁRÓJELENTÉS Józsa Krisztián Kritériumorientált képességfejlesztés 2007.07.01. 2011.07.31. 68798
OTKA ZÁRÓJELENTÉS Témavezető neve: Józsa Krisztián A téma címe: Kritériumorientált képességfejlesztés A kutatás időtartama: 2007.07.01. 2011.07.31. OTKA Nyilvántartási szám: 68798 Az OTKA kutatás keretében
RészletesebbenHallássérült középiskolások mentális lexikona a szóasszociációk tükrében
Hallássérült középiskolások mentális lexikona a szóasszociációk tükrében Szabó Ágnes ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola agnes-szabo@caesar.elte.hu Kivonat: A hallássérültek beszédére jellemző a kiejtési
RészletesebbenSZEMLE. Szemle 89. Cambridge University Press, Cambridge, 2012. 297 lap
Szemle 89 SZEMLE Kertész, András Rákosi, Csilla, Data and Evidence in Linguistics (A Plausible Argumentation Model) [Adatok és evidencia a nyelvészetben (Egy plauzibilis argumentációs modell)] Cambridge
RészletesebbenIdiómák megértésének vizsgálata gyerekek körében
Idiómák megértésének vizsgálata gyerekek körében Szücs Márta MTA Nyelvtudományi Intézete SZTE Magyar Nyelvészeti Tanszék szucsmarta@nytud.hu IV. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia Budapest,
RészletesebbenAZ IDŐBELISÉG KIFEJEZÉSE A GYERMEKNYELVBEN
AZ IDŐBELISÉG KIFEJEZÉSE A GYERMEKNYELVBEN 2015. November 13. LingDok 2015 Harmati-Pap Veronika PPKE Nyelvtudományi Doktori Iskola Kutatási kérdés 2 Mikor és milyen lépésekben jelenik meg az időbeliség
Részletesebben1 Nyelv, beszéd, írás
Nyelv, beszéd, írás 1 2 3 Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 107. Nyelv, beszéd, írás Pszicholingvisztikai tanulmányok I. Szerkesztette Navracsics Judit Tinta könyvkiadó Budapest, 2010 4 Segédkönyvek
RészletesebbenKözgazdász hallgatók szaknyelvi készségeinek fejlesztése elektronikus tananyag segítségével
Vargáné Dr. Kiss Katalin és Göncz Hajnalka Közgazdász hallgatók szaknyelvi készségeinek fejlesztése elektronikus tananyag segítségével A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás
RészletesebbenA LEXIKÁLIS HOZZÁFÉRÉS ÚTJAI AZ ELSŐ ÉS A MÁSODIK NYELV ESETÉBEN
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VARGHA FRUZSINA SÁRA A LEXIKÁLIS HOZZÁFÉRÉS ÚTJAI AZ ELSŐ ÉS A MÁSODIK NYELV ESETÉBEN Nyelvtudományi Doktori Iskola Magyar
RészletesebbenExplicitáció és implicitáció a fordítói kompetencia függvényében. Makkos Anikó Robin Edina ELTE Fordítástudományi Doktori program
Explicitáció és implicitáció a fordítói kompetencia függvényében Makkos Anikó Robin Edina ELTE Fordítástudományi Doktori program A fordítói kompetencia Nyelvoktatás/nyelvvizsgáztatás: minden tanuló (T)
RészletesebbenA korai kéttannyelvű oktatás hatása a kisiskolások anyanyelvi szövegértési és helyesírási kompetenciájára
Gyermeknevelés 4. évf. 1. szám 55 64. (2016) A korai kéttannyelvű oktatás hatása a kisiskolások anyanyelvi szövegértési és helyesírási kompetenciájára Szaszkó Rita Jezsik Kata Szent István Egyetem Alkalmazott
RészletesebbenKOHLMANN ÁGNES DISZLEXIÁS IDEGENNYELV-TANULÓK SZÓKINCSÉNEK SZERKEZETE
KOHLMANN ÁGNES DISZLEXIÁS IDEGENNYELV-TANULÓK SZÓKINCSÉNEK SZERKEZETE Doktori (PhD) értekezés Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola Vezetője:
RészletesebbenHátrányos helyzet = nyelvi hátrány?
68 Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány? Hajdúné Csakajda Ildikó Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány? Nyelvi fejlesztés az Arany János Kollégiumi Program 9. előkészítő évfolyamán a hódmezővásárhelyi Németh
Részletesebben4 Összefoglalás. Amennyiben a kötetben leírt hálózatközpontú megközelítési mód további kutatásokat inspirál, már elértük célunkat.
8. ÖSSZEFOGLALÁS A kötet a mentális lexikont vizsgálta több szempontból. Három elsődleges célt jelöltünk ki a Bevezetésben, amelyekkel kapcsolatban hipotéziseket fogalmaztunk meg. A mentális lexikon hálózatelméleti
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar THE UPS AND DOWNS OF MOTIVATION:
Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar THE UPS AND DOWNS OF MOTIVATION: A LONGITUDINAL STUDY OF A GROUP OF SECONDARY-SCHOOL LEARNERS OF ENGLISH A MOTIVÁCIÓ VÁLTOZÁSÁNAK HOSSZÚ TÁVÚ
Részletesebbennév a kutatási téma címe jelentkezési tudományág helyszín program neveléstudományok BTK Nyelvpedagógia Brózik-Piniel Idegennyelvi-szorongás
név a kutatási téma címe jelentkezési tudományág helyszín program határidő Idegennyelvi-szorongás Language anxiety Érzelmeink szerepe a nyelvtanulásban The role of emotions in language learning Heltai
RészletesebbenNyelvi szocializáció etnikailag vegyes házasságokban
TANULMÁNYOK Alkalmazott Nyelvtudomány XII. évfolyam 1-2. szám 2012. KARMACSI ZOLTÁN II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Hodinka Antal Intézet, Beregszász, Ukrajna kozi1526@gmail.com Nyelvi
RészletesebbenA tananyagfejlesztés céljai és a digitális tananyag szerkezete Angol nyelv
A tananyagfejlesztés céljai és a digitális tananyag szerkezete Angol nyelv Fehér Judit Tananyagfejlesztő jr.feher@gmail.com MTA-DE Idegen Nyelvi Oktatás Kutatócsoport http://inyelv.unideb.hu/ Kiindulási
RészletesebbenA magyar tulajdonnevek viselkedése nyelvészeti interdiszciplínák tükrében 1
TANULMÁNYOK BÁBA BARBARA Debreceni Egyetem, Magyar Nyelvtudományi Tanszék babab@mnytud.arts.unideb.hu Alkalmazott Nyelvtudomány XII. évfolyam 1-2. szám 2012. A magyar tulajdonnevek viselkedése nyelvészeti
RészletesebbenMaróti Orsolya Szia, professzor úr! Pragmatikai hibák idegen ajkúak magyar nyelvhasználatában *
Maróti Orsolya Szia, professzor úr! Pragmatikai hibák idegen ajkúak magyar nyelvhasználatában * 1. Nyelvhasználat és félresiklások a kommunikációban Dolgozatom címében a külföldiek magyar nyelvhasználatával
RészletesebbenOsztatlan angol nyelv és kultúra tanára képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása
Osztatlan angol nyelv és kultúra tanára képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása KÖZÉP- ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLAI ANGOL NYELV ÉS KULTÚRA TANÁR KÉPZÉS:
RészletesebbenKommunikatív nyelvi tesztek kritériumai 1
Katona Lucia Kommunikatív nyelvi tesztek kritériumai 1 1. Bevezetés Ez a tanulmány arra a nyelvvizsgáztatásban döntő jelentőségű kérdésre igyekszik válaszolni, hogy az idegennyelv-tudás mérésekor mit és
RészletesebbenNyelvvizsgára készülök
Aknai Dóra Orsolya Fehér Péter Nyelvvizsgára készülök Mobil applikációkkal támogatott nyelvtanulás Miről lesz szó? MALL Vizsgálatunk célja Feltevéseink Módszertani megfontolások A nyelvtanulás 4 fő területéhez
RészletesebbenReszegi Katalin publikációi
Reszegi Katalin publikációi Önállóan megjelent lektorált munkák: 1. HOFFMANN ISTVÁN et al.: Korai magyar helynévszótár. 1000 1350. 1. Abaúj Csongrád vármegye. A Magyar Névarchívum Kiadványai 10. Debrecen,
RészletesebbenKONTRASZTÍV LEXIKAI SZEMANTIKA AZ IDEGEN NYELVEK TANÍTÁSÁBAN, TANULÁSÁBAN
Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, III. évfolyam, I. szám, (2008) pp. 15-28. KONTRASZTÍV LEXIKAI SZEMANTIKA AZ IDEGEN NYELVEK TANÍTÁSÁBAN, TANULÁSÁBAN B író A nett Pannon Egyetem, IOK Nyelvi
RészletesebbenBeszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete
Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése
RészletesebbenOSZTATLAN ANGOL NYELV ÉS KULTÚRA TANÁRA KÉPZÉS TANTERVE (5+1) ÉS (4+1)
OSZTATLAN ANGOL NYELV ÉS KULTÚRA TANÁRA KÉPZÉS TANTERVE (5+1) ÉS (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása KÖZÉP- ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLAI ANGOL NYELV ÉS KULTÚRA TANÁRKÉPZÉS:
RészletesebbenNYELVISMERET, NYELVTANULÁSI
NYELVISMERET, NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ ÉS HARMADIK NYELV A nyelvi és motivációs felmérés néhány tanulsága a BGE turizmus - vendéglátás szakos I. évfolyamos hallgatók leggyengébb csoportjában Fűköh Borbála
RészletesebbenKerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.
Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama
RészletesebbenKézikönyvek, segédkönyvek
Kézikönyvek, segédkönyvek Fajtájuk, felépítésük és használatuk 2010.10.17. Készítette : Platthy Zsuzsa Informatikus könyvtáros Meghatározás: Segédkönyvek A gyors tájékozódás segédeszközei. Jellemzőjük:
RészletesebbenA Német Nyelvtanárok Magyarországi Egyesületének véleménye és javaslatai az új Nemzeti alaptanterv tervezetével kapcsolatosan
Ungarischer Deutschlehrerverband Német Nyelvtanárok Magyarországi Egyesülete H-1088 Budapest, Rákóczi út 5. E-mail: ungarndaf@gmail.com www.udaf.hu A Német Nyelvtanárok Magyarországi Egyesületének véleménye
RészletesebbenAbari Kálmán publikációs jegyzéke
Abari Kálmán publikációs jegyzéke Utolsó módosítás: 2017. január 22. 2016 Abari, K., & Olaszy, G. (2016). A magyar beszéd formánslenyomatai és a koartikuláció tágabb hatóköre. Beszédkutatás, 24, 89 102.
RészletesebbenAdamikné Jászó Anna Hangay Zoltán Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged.
Hivatkozások Adamikné Jászó Anna Hangay Zoltán 1995. Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged. A. Jászó Anna (szerk.) 2004. A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó. Ágosoton Mihály 1971.
RészletesebbenFordítók megakadásjelenségeinek vizsgálata páros fordítási helyzetben Lesznyák Márta Bakti Mária
Fordítók megakadásjelenségeinek vizsgálata páros fordítási helyzetben Lesznyák Márta Bakti Mária 1. Bevezetés Kutatásunk célja az volt, hogy a páros fordítási feladat elvégzése során a fordítók beszédprodukciójában
Részletesebben(1) A magyar fonémaállomány rendszere. Oppozíciók és simító folyamatok
A BA-záróvizsga nyelvtudományi tételsora amelynek alapján besoroljuk a magyar szakon a nyelvtudományi témájú szakdolgozatokat alapképzési témakörbe, illetve szakirányi témakörbe Alapkézési tételek HANGTAN:
RészletesebbenAlkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, I. szám, (2009) pp. 195-139.
Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, I. szám, (2009) pp. 195-139. Jürgen Esser Introduction to English Text Linguistics (Bevezetés az angol szövegnyelvészetbe) Frankfurt am Main:
RészletesebbenSYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom Általános nyelvészet A tantárgy típusa DF DD DS DC X II.
RészletesebbenHogyan értik a magyar gyerekek a számneveket? Pintér Lilla Gerőcs Mátyás
Hogyan értik a magyar gyerekek a számneveket? Pintér Lilla Gerőcs Mátyás A vizsgált kérdések Érzékenyek-e a magyar anyanyelvű gyerekek a fókuszált és nem fókuszált számneves kifejezések jelentésbeli különbségére?
RészletesebbenAz angol progresszív aspektus elsajátítása
IV. Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia 2010.február 5., Budapest Az angol progresszív aspektus elsajátítása Kovásznai Ágnes Bukaresti Egyetem agnes.lorincz@gmail.com Előzmények nagyobb szabású kutatás
RészletesebbenSólyom Réka. ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola KRE BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszék
Sólyom Réka ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola KRE BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszék E- előtagú neologizmusaink szemantikájáról VI. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia MTA Nyelvtudományi
RészletesebbenA Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületének folyóirata. Fõszerkesztõ: Szépe György
1 Modern Nyelvoktatás A Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületének folyóirata Fõszerkesztõ: Szépe György tartalom Szépe György: Szerkesztõi levél 3 Budai László: Lehet-e új életet lehelni
RészletesebbenMentális lexikonnal, agyi szótárral mindannyian rendelkezünk, bár a
124 Marthy Annamária Marthy Annamária * SZÓASSZOCIÁCIÓS VIZSGÁLATOK A SEMMELWEIS EGYETEM KÜLFÖLDI DIÁKJAINAK KÖRÉBEN 1.Bevezetés Mentális lexikonnal, agyi szótárral mindannyian rendelkezünk, bár a kutatók
RészletesebbenDoktori (Ph.D.) értekezés tézisei. Az időskorúak nyelvhasználatát és idegennyelv-tanulását befolyásoló tényezők. Írta: Fülöp Erzsébet Mária
Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Az időskorúak nyelvhasználatát és idegennyelv-tanulását befolyásoló tényezők Írta: Fülöp Erzsébet Mária Témavezető: Dr. Szépe Judit Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi
RészletesebbenA szakdolgozat-készítés szabályai
A szakdolgozat-készítés szabályai Témaválasztás Bárkinek a kiadott témája választható, aki a képzésben oktat Bárkinek a kiadott témája választható, aki a tanszék főállású oktatója Önálló téma is választható,
RészletesebbenIdegennyelvi nyelvpedagógia 1. Az anyanyelv szerepe az idegen nyelvek tanulásában és tanításában
Idegennyelvi nyelvpedagógia 1. Az anyanyelv szerepe az idegen nyelvek tanulásában és tanításában Kulcsfogalmak és témák Kontrasztív nyelvészeti alapismeretek Hibaelemzés (hiba vagy tévesztés; módszerek)
RészletesebbenKREPSZ VALÉRIA. A különböző előhívási formák szerepe a mentális lexikon vizsgálatában. 2013. nyár I I I 161 I I I. Magyar nyelv és irodalom BA.
KREPSZ VALÉRIA Magyar nyelv és irodalom BA. A különböző előhívási formák szerepe a mentális lexikon vizsgálatában Bevezetés A mentális lexikon egyfajta agyi szótároló más néven az elme szótára, 1 amely
RészletesebbenSzerkesztési útmutató MANYE 25
Szerkesztési útmutató MANYE 25 1. A kézirat leadása, terjedelme Kérjük, hogy a szöveget elektronikus formában, Microsoft Word (.doc vagy.docx) fájlként küldjék el a 25.manye@gmail címre 2015. szeptember
RészletesebbenKREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN
Rádi Ildikó* KREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN 1. Problémafelvetés: hol keressük a hibát a mai nyelvoktatásban? Anyelvoktatás gyakorlata,
RészletesebbenNem tanári mesterképzést követően ugyanazon szakmából a középiskolai tanári szakképzettség megszerzése 2 félév, 60 kredit
Nem tanári mesterképzést követően ugyanazon szakmából a középiskolai tanári szakképzettség megszerzése 2 félév, 60 kredit Tantárgykód Tantárgynév Tanári felkészítés Gyakorlat Számonkérés 1. félév 2. félév
RészletesebbenANGLISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
ANGLISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK A szakot gondozó intézet: Angol-Amerikai Intézet A DIPLOMAMUNKÁVAL ÉS A SZAKZÁRÓVIZSGÁVAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK Diplomamunka angol alkalmazott nyelvészetből Formai követelmények:
RészletesebbenA diszlexiás nyelvtanulók szótanulását segítő módszerek. Sarkadi Ágnes
A diszlexiás nyelvtanulók szótanulását segítő módszerek Sarkadi Ágnes Az előadás témája Angolul tanuló diszlexiás tizenévesekkel és felnőttekkel való egyéni foglalkozás során megfigyelt szótanulási nehézségek
RészletesebbenSEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXVIII. Szerkesztette KIEFER FERENC
IGÉK, FÕNEVEK, MELLÉKNEVEK 1 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXVIII. IGÉK, FÕNEVEK, MELLÉKNEVEK Elõtanulmányok a mentális szótár szerkezetérõl Szerkesztette KIEFER FERENC TINTA KÖNYVKIADÓ
RészletesebbenA HUNGLISH PÁRHUZAMOS KORPUSZ
A HUNGLISH PÁRHUZAMOS KORPUSZ MINT OKTATÁSI SEGÉDESZKÖZ Sass Bálint joker@nytud.hu Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Korpusznyelvészeti Osztály XVI. MANYE kongresszus Gödöllő, 2006. április
RészletesebbenDr. Sankó Gyula egyetemi adjunktus Angol Nyelvészeti Tanszék, Angol-Amerikai Intézet
Dr. Sankó Gyula egyetemi adjunktus Angol Nyelvészeti Tanszék, Angol-Amerikai Intézet SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ (2011. augusztus 9-ig) EDDIGI BEOSZTÁSOK 1996 - Egyetemi adjunktus (Angol Nyelvoktatási Tanszék /2011-
RészletesebbenDurst Péter A magyar főnévi szótövek és egyes toldalékok elsajátításának vizsgálata magyarul tanuló külföldieknél*
Durst Péter A magyar főnévi szótövek és egyes toldalékok elsajátításának vizsgálata magyarul tanuló külföldieknél* 1. Bevezetés Ebben a dolgozatban azt vizsgálom, milyen szabályszerűségeket figyelhetünk
RészletesebbenTérinformatika amit tudni kell Márkus Béla
Térinformatika amit tudni kell Márkus Béla V. EURÓPAI FÖLDMÉRŐK ÉS GEOINFORMATIKUSOK NAPJA - 2016. március 17. Térinformatika amit tudni kell? Mit? Az előadás célja, támogatást adni e kérdés megválaszolásához.
RészletesebbenTANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK. Bölcsészettudományi Kar
Indított szakképzettségek: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): Szakért felelős kar: Képzési idő TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK angoltanár, franciatanár, hon- és népismeret
RészletesebbenTartalom-visszamondások szerveződése felolvasás után
Tartalom-visszamondások szerveződése felolvasás után Kanyó Réka Nyelvtudományi Doktori Iskola Témavezető: Prof. Dr. Gósy Mária VII. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia 2013. február 1. Bevezetés
RészletesebbenDepartment of General and Applied Linguistics
Introduction to Linguistics NBB_NI734K2 of General and Applied Linguistics Autumn Contact Hours Weekly/Total 2 lectures, total 30 Gyula Kalcsó The notion of language, system and practice, the relation
RészletesebbenMAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás
MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 5. évfolyam 2 72 6. évfolyam 2 72 7. évfolyam 2 72 8. évfolyam 2 72 5. évfolyam Tematikai egység címe Beszédkészség,
RészletesebbenJózsef Attila Tudományegyetem, Pedagógiai Tanszék. A kétnyelvűség és a kéttannyelvű oktatás az utóbbi évtizedek egyik legnépszerűbb kutatási
MAGYAR PEDAGÓGIA 96. évf. 3. szám 217 230. (1996) KÉTNYELVŰSÉG ÉS KÉTTANNYELVŰ OKTATÁS Lesznyák Márta József Attila Tudományegyetem, Pedagógiai Tanszék A kétnyelvűség és a kéttannyelvű oktatás az utóbbi
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK Dr. Schéder Veronika PhD
PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK Dr. Schéder Veronika PhD Konferencia-előadások: 2004. november 9. A Magyar Tudomány Napja, Nyelvtudományi Szekció 2004. november 19-20. Fiatal nyelvművelők I. konferenciája (Miskolctapolca)
RészletesebbenA hát diskurzusjelölőről az óvodások diskurzusaiban
A hát diskurzusjelölőről az óvodások diskurzusaiban Kondacs Flóra Szegedi Tudományegyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola Elméleti nyelvészet alprogram, I. évf. Témavezető: dr. Schirm Anita 2016. február
RészletesebbenKohlmann Á.: Diszlexiások/diszgráfiások anyanyelvi és idegen nyelvi 57
Diszlexiások/diszgráfiások anyanyelvi és idegen nyelvi szókincsszerkezete Kohlmann Ágnes Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola kohlmannagi@yahoo.de Kivonat: Diszlexiás/diszgráfiás
RészletesebbenSYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom Nyelvelsajátítás nyelvészeti speciális A tantárgy típusa
RészletesebbenSZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS OTKA 2004-2008 Nyilvántartási szám: F 047017
SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS OTKA 2004-2008 Nyilvántartási szám: F 047017 Témavezető: Bártfainé Dr. Károly Krisztina Projekt címe. A szövegalkotási kompetencia korpusz alapú vizsgálata és számítógépes elemzése
RészletesebbenAngol nyelv oktatás nem angol anyanyelvű tanulók számára az AISB-nél
Angol nyelv oktatás nem angol anyanyelvű tanulók számára az AISB-nél Tanáraink Vera Angyal, Kathy Cromartie, Doug Gillis, Will Porter, Jane Russell Valezy, Heather Sinclair Gyakornok: Bogi Kapin Az AISB
RészletesebbenKurzuskód: PEDM-F16 Kreditértéke: 2. Szak és szint: Neveléstudomány MA Képzési forma: nappali
Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27. Tel.: 461-4552, fax.: 461-4532 E-mail: nevelestudomany@ppk.elte.hu A kurzus címe:
RészletesebbenAz elefántcsonttorony átépítése *
Vilagossag_5-6_MasodikTordelt.qxd 2003.06.30. 9:59 Page 219 VILÁGOSSÁG 2003/5 6. Kijelentés, norma, cselekvés / nyelvfilozófia Gervain Judit Zemplén Gábor Az elefántcsonttorony átépítése * BEVEZETÉS Minden
RészletesebbenPedig tudnunk kell, honnan indulunk, mit érünk el erőfeszítéseinkkel, hol és mit kellene
Iskolakultúra 2000/8 Molnár Edit Katalin A fogalmazási képesség fejlődésének mérése A magyar szakirodalom gazdag a fogalmazás tanítását, fejlesztését célzó publikációkban, ám jóval kisebb azoknak a hozzáférhető
Részletesebben