Károly Krisztina SZÖVEGTAN ÉS FORDÍTÁS

Átírás

1 Károly Krisztina SZÖVEGTAN ÉS FORDÍTÁS

2

3 Károly Krisztina SZÖVEGTAN ÉS FORDÍTÁS Akadémiai Kiadó, 2007

4 A könyv az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával, a Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyv-támogatási Pályázat keretében jelent meg. Lektorálta KLAUDY KINGA HELTAI PÁL Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u Első magyar nyelvű kiadás: 2007 Károly Krisztina, 2007 Akadémiai Kiadó, 2007 ISBN A kiadásért felelős az Akadémiai Kiadó Zrt. igazgatója Felelős szerkesztő Szabó Zsuzsa Olvasószerkesztő: Földes Zsuzsanna Termékmenedzser Egri Róbert A számítógépes tördelés az Inic Bt. munkája A nyomdai munkálatokat a Kaloprint Nyomda Kft. végezte Felelős vezető: a Kaloprint Nyomda Kft. ügyvezető igazgatója Kalocsa, 2007 Kiadványszám: KM Megjelent 27,17 (A/5) ív terjedelemben Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Printed in Hungary

5 Tartalom Előszó A fordítás szövegtani vizsgálata Bevezető A fordítási szöveg tanulmányozásának jelentősége A szöveg tanulmányozásának háttere Szövegnyelvészet, diskurzuselemzés, szövegtan A szövegtan vizsgálati tárgya A szöveg tanulmányozásának elméleti és módszertani problémái Elméleti problémák Elemzés-módszertani problémák A szöveg transzdiszciplináris megközelítése Eredeti és fordítási szövegalkotás Az eredeti szövegalkotás jellemzői Az eredeti szövegalkotás modelljei A fordítási szövegalkotás jellemzői A fordítási célú szövegalkotás folyamata A fordítási szöveg funkcionális megközelítése A fordítás mint szöveg(re)produkció A fordítás mint szövegalkotás modellálása A fordítói kompetencia összetevői Összefoglalás Kohéziókutatás Bevezető A magyar nyelv szövegkohéziós eszközei Az angol nyelv szövegkohéziós eszközei A kohéziós eszközök fajtái és szerepük a szövegben: Halliday és Hasan elmélete A kohéziós eszközök szerepe a szövegalkotásban Az 1976-os taxonómia újragondolásának okai A lexikai kohézió típusainak újragondolása A kohéziós láncok interakciója és a koherencia viszonya... 73

6 6 Tartalom A lexikai ismétlés szövegalkotó szerepe Hoey 1991-es ismétlésmodelljének elemzés-módszertani alapjai Az ismétlések típusai Ismétléskapcsolatok, ismétléskötelékek és a kötelékek hálója Az elemzés menete Az ismétlésmodell elméleti implikációi A lexikai ismétlés és a szövegminőség viszonya A szövegkohézió a fordításban A kohézió és a fordítás viszonya Referencia a fordításban Helyettesítés és ellipszis a fordításban Összekapcsolás a fordításban A lexikai kohézió a fordításban Összefoglalás Témastruktúra-kutatás Bevezető Az aktuális mondattagolás szövegszervező szerepe Témastruktúra-kutatás a diskurzuselemzés területén Daneš témaszintű bekezdéstipológiája Lautamatti témastruktúra-elemző modellje A témastruktúra és a szövegminőség viszonya Témastruktúra a fordításban A témastruktúra fordítási szempontú vizsgálata A témastruktúra-elemzések eredményei a fordításban Nyelvi különbségekből fakadó témastruktúra-eltolódás a fordításban Kulturális és retorikai különbségekből fakadó témastruktúraeltolódás a fordításban A témastruktúra-alapú fordításértékelés Összefoglalás Műfajkutatás Bevezető Szövegosztályozás Szövegtípus és műfaj Szövegtípus- és műfaj-kompetencia Fordításszempontú szövegtipológia A közlés módja alapján elkülöníthető szövegtípusok jellemzői A narratív szöveg A leíró szöveg

7 Tartalom Az érvelő szöveg Az érvelő szöveg célja és jellemzői Az érvelő szöveg felépítése Egyéb, a közlés módja alapján elkülöníthető szövegtípusok A műfajkutatás tárgyai A tudományos műfajok vizsgálata A tanulmány Egyéb tudományos szövegek műfaji vizsgálata Kulturális különbségek a tudományos diskurzusban Az újságcikkek szerkezeti felépítése A levél műfaji jellemzői Politikai szövegek jellemzői Jogi szövegek jellemzői Egyéb műfajok elemzése Műfajelemzés a fordításkutatásban Műfaji identitás és fordítás Fordítások műfaji elemzésének tárgyai és eredményei Tudományos szaknyelvi műfajok fordítása A média műfajainak fordítása Politikai és gazdasági szaknyelvi műfajok fordítása Egyéb műfajok és szövegtípusok fordítása A jogi műfajok fordítása Műszaki műfajok fordítása Ételreceptek fordítása Az érvelő szövegtípus fordítása A címek mint speciális szövegek fordítása Összefoglalás Makrostruktúra-kutatás Bevezető Retorikai struktúra elmélet Mann és Thompson megközelítésének elméleti háttere Retorikai struktúra elmélet: a szövegfelépítés funkcionális elemzése A retorikai struktúra elmélet alkalmazása a diskurzuselemzés területén A szövegértési és szövegalkotási modell A propozícióelemzés elméleti háttere A szövegértési és szövegalkotási modell jellemzői és működése A modell kísérleti alkalmazása Makrostruktúra-elemzés a fordításkutatásban Retorikai struktúra elmélet és fordítás A szövegértési és szövegalkotási modell alkalmazása Az érvelő szöveg makrostruktúrájának leírása

8 8 Tartalom A bekezdések felépítésének és a szövegjelentés viszonyának leírása A politikai diskurzus elemzése Összefoglalás A fordítási szöveg elemzésének kutatás-módszertani kérdései Bevezető A tudományos kutatás módszertani megközelítései Érvényesség és megbízhatóság a szövegelemzésben A két fogalom jelentése Az érvényességet és megbízhatóságot veszélyeztető tényezők a fordításelemzésben A szövegelemzés megjelenési formái A szövegelemzés tárgya a fordításkutatásban A szövegelemző munka során megvizsgálandó kérdések Hipotézisalkotás Szövegválasztás Az elemzési szempontok kiválasztása Az elemzés lépései Az elemzés megbízhatósága Az elemzés menetének és eredményeinek közlése Összefoglalás Hivatkozások Függelék Terminológiai szótár (magyar angol, angol magyar) Névmutató Tárgymutató

9 Előszó A fordítástudomány fiatal tudomány, amely most kezd igazán kiteljesedni. A fordítás anynyira komplex jelenség, hogy összes aspektusát egyszerre tanulmányozni reménytelen vállalkozás lenne. A fordítástudomány minden ága a rokon tudományágak paradigmáira támaszkodik, és ezek alapján dolgozza ki saját elméleteit és módszereit (Baker, 1992: 4). E kötet a szövegtan és a fordítástudomány érintkezési pontjait tárja fel, és a fordítási szöveg és a fordítási szövegalkotás sajátos jellemzőit írja le. A tudomány egyre többet tud e témáról, és örvendetesen növekszik a magyar nyelvű kutatások száma is. Ezért vált időszerűvé és szükségszerűvé a rendelkezésre álló ismeretek áttekintő összegzése. A kötetnek nem célja a szövegtan minden területével átfogóan, részletesen foglalkozni. Érdeklődésem középpontjában a szövegtan azon területei állnak, amelyek a fordítás mint (speciális) szövegalkotás tudományos leírása szempontjából különösen nagy figyelmet kapnak a szakirodalomban. A könyv nem tér ki a szépirodalmi fordítás kérdéseire (Kabdebó, Kulcsár Szabó, Kulcsár- Szabó, Menyhért, 1998), illetve a fordítás kulturális antropológiai vonatkozásaira (N. Kovács, 2004). Elsődleges célja elméleti természetű: ismerteti a szövegtani kutatások azon eredményeit, amelyek közvetve vagy közvetlenül, de meghatározzák a fordítási szöveg és a fordítási szövegalkotás tanulmányozásának elméleti és módszertani irányvonalait, és bemutatja a tudományterület elméleti és empirikus kutatásainak legfontosabb eredményeit. Az összegző áttekintés mellett a kötetnek vannak fontos gyakorlati céljai is, melyekkel a szakterületen dolgozó kutatók, a fordítóképzésben részt vevő szakemberek és a gyakorló fordítók munkáját kívánja segíteni. Rávilágít a különféle elméletek és módszerek további alkalmazási lehetőségeire és azokra a tudományos problémákra vagy kérdésekre, amelyek megválaszolása még a jövő kutatásainak a feladata. Korunk tudományos vizsgálódásainak alapfeltételévé vált a kutatás-módszertani megalapozottság. Külön figyelem irányul ezért a szövegelemzés módszertani sajátosságaira is, és azokra a szempontokra, amelyek elengedhetetlen összetevői a módszertanilag hiteles és megbízható szövegvizsgálatoknak. Az elmúlt negyven év óriási fejlődést hozott a szöveg és a fordítás tudományában, e fejlődésnek azonban csupán töredéke olvasható magyar nyelven. Fontos feladatomnak tartottam ezért a magyar szakterminológia kialakítását olyan témákban is, amelyek még nem jelentek meg magyar fordításban. Ezt szolgálja a fejezetekben a szakkifejezések magyar és angol nyelven történő szerepeltetése, valamint a kötet végén található kétnyelvű terminológiai szótár. A tudományos tények jelentőségét az is meghatározza, hogy milyen mértékben alkalmazhatók a gyakorlatban. A fordítás szövegtani vizsgálata számos téren ad a fordítói gyakorlat, illetve a fordítóképzés számára is hasznos ismereteket. Az egyes témakörök tárgyalása során rámutatok arra, hogy a tudományos eredmények miként segíthetik a fordítói viselkedés és döntések tudatosítását.

10 10 Előszó A könyv tárgya tehát a szöveg, ezen belül a fordítási szöveg és a fordítási szövegalkotás. A fordítás mint szöveg vizsgálatát az teszi különösen relevánssá, hogy a kutatások tanúsága szerint a fordítási szöveg valahogy más, mint a többi, nem fordítás eredményeként keletkezett szöveg. Egyesek szerint ez a másság elsősorban szövegszinten mutatható ki (pl. Klaudy, 1987, 2006; Toury, 1986). A következőkben ez a kérdéskör vezette a gondolkodásomat, ezt a másságot igyekeztem leírni, bemutatni. A kötet leíró szemlélettel és a modern szövegvizsgálatokra jellemző kognitív keretben közelíti meg a szöveget mint szerkezetet és mint folyamatot. Ennek megfelelően elsősorban a fordítás produktumára (a célnyelvi szövegre mint struktúrára) és a fordítási szövegalkotást kísérő folyamatra (mint nyelvi és értelmi műveletekre) összpontosít. A szövegtan és a fordítástudomány lehetséges érintkezési pontjai négy fő területre bonthatók: kohéziókutatás, témastruktúra-kutatás, műfajkutatás és makrostruktúra-kutatás. E területeket tárgyalja a négy tematikus fejezet. A felbontás összhangban áll a korszerű szövegtudományról alkotott nézetekkel, melyek szerint a szöveget nem lehet csupán önmagában vizsgálni, hanem felhasználója, illetve megalkotója világról és társadalomról alkotott tudásának függvényében célszerű megközelíteni. A fejezetek ezért a szövegalkotás nyelvi, kognitív és társadalmi vonatkozásait egyaránt érintik. A fejezetek felépítése hasonló: elsőként az elméleteket, a szövegtani alapokat ismertetik, majd ezt követi az egyes elméletek alkalmazásának bemutatása a hazai és nemzetközi szövegkutatásban általában és a fordítási szöveg tanulmányozásában konkrétan. A fejezetek egymástól függetlenül is olvashatók. A könnyebb követhetőséget szolgálják a fejezeten belüli és a fejezetek közötti utalások. Terjedelmi okok miatt nem minden elemzés részleteit volt lehetőségem kimerítően tárgyalni. Az ilyen esetekben a további tájékozódás elősegítésére egyéb forrásokra hívom fel az olvasó figyelmét. A könyv elsősorban a témáról szóló egyetemi előadásaim és szemináriumaim anyagait tartalmazza, és igyekszik tárgyalni mindazokat az ismereteket, amelyek az eredeti és a fordítási szöveg és szövegalkotás sajátságainak megértéséhez és további tanulmányozásához elengedhetetlenül szükségesek. A könyvet a téma iránt érdeklődő egyetemi és doktori hallgatók, kutatók, gyakorló fordítók, fordítást oktató tanárok és fordítójelöltek egyaránt haszonnal forgathatják. Köszönet illeti mindazokat, akik szellemi indíttatást adtak e könyv megírásához. Külön köszönetet szeretnék mondani Klaudy Kingának, aki a fordítás szövegtani vizsgálata felé irányította a figyelmem, és aki mindvégig támogatta és segítette a munkámat. Hálás vagyok kollegáim, kutatótársaim és hallgatóim értékes megjegyzéseiért, ötleteiért és kérdésfelvetéseiért. Köszönöm Tolcsvai Nagy Gábor, Holló Dorottya és lektoraim, Klaudy Kinga és Heltai Pál a könyv előző változataihoz fűzött észrevételeit és kiváló javaslatait. A könyvben bemutatott, a szerző által végzett kutatások egy részét az OTKA (F és T ) támogatta. Végül köszönet illeti az Akadémiai Kiadó munkatársait a könyv gondos szerkesztéséért. Budapest, január 31. Károly Krisztina