b. Az elosztói engedélyes. c. A toldás, megszakítás nélküli csatlakozóvezeték végpontját képez

Átírás

1 1. A jogszabály alapján, új felhasználási hely ellátásához, szabadvezeték-hálózaton ki jogosult a hálózati leágazási pont kijelölésére? (2 pont) a. A villamos energiát igénylı felhasználó. b. Az elosztói engedélyes. c. A regisztrált szerelı. d. Nem kell kijelölni, mivel mindig adódik. 2. Az alábbiak közül melyik helyes a csatlakozási pont helyének meghatározására vonatkozóan? Több helyes válasz! (4 pont) a. Szigetelt szabadvezetékes csatlakozásnál az a pont, ahol a csatlakozóvezeték a tetıtartót, illetve a falihorgot eléri. b. Földkábeles csatlakozás esetén a csatlakozási pont az ingatlanhatár. c. A toldás, megszakítás nélküli csatlakozóvezeték végpontját képezı villamos kötéspont. Ha a csatlakozóvezeték közvetlenül lát el egy fogyasztásmérı berendezést, akkor a fogyasztásmérı(k) elmenı kapcsai. d. A méretlen fıvezeték elsı villamos elágazási pontja a fogyasztásmérı-hely elıtt. e. A közcélú villamosmő és a felhasználói tulajdonú berendezések tulajdoni határpontja. 3. Mi a tetıtartó épület tetıszerkezetén való elhelyezésének leglényegesebb szempontja? (2 pont) a. A tetıtartót úgy kell elhelyezni, hogy stabilitását a padlástér aljazat betonozásába történı rögzítés és egy megfelelı helyzető szarufának való támaszkodás együttes biztosítása. b. A tetıtartót a tetıszerkezeten olyan magasra kell helyezni, hogy annak tetıbıl kinyúló hossza az 1 métert lehetıleg ne haladja meg (ne legyen szükséges kikötni), ugyanakkor elhelyezésével teljesüljön a csatlakozó vezeték elıírt út feletti magassága. c. A tetıtartó úgy legyen elhelyezve, hogy a tetıtartó csı alsó vége az épület külsı falsíkjára érkezzen. Ha így hosszú tetıtartó csı adódna, akkor a csövet ki kell kötni, vagy a fogyasztási hely ellátására földkábeles csatlakozást kell választani. 4. Lakóépületek esetében mi a méretlen fıvezeték(ek) elhelyezésének fı szempontja? (2 pont) a. Minden olyan elhelyezés elfogadható, ami az illetéktelen hozzáférhetetlenséget garantálja. b. A teljes nyomvonal a lakótéren kívül helyezkedjen el. c. A nyomvonal mindig falba süllyesztve legyen kialakítva. d. Lakótéren belül csak kábelszerő vezeték (köpenyes vezeték) alkalmazható. 5. Elıírhatja-e az elosztói engedélyes a csatlakozóvezeték földkábeles kivitelét? (2 pont) a. Nem írhatja elı (a döntés joga a fogyasztóé / felhasználóé). b. A csatlakozóvezeték földkábeles kivitelét az elosztói engedélyes csak abban az esetben írhatja elı, ha a közcélú hálózat földkábeles. c. Elıírhatja, ha a szabadvezeték-hálózat földkábel-hálózattá történı átépítése tervezett. 6. Mikor és hol kötelezı kialakítani a fı egyenpotenciálú összekötéseket (EPH hálózatot)? (2 pont) a. Csak az MSZ 172/1:1986 szabvány hatálya alá tartozó új épületekben, a nullázás belsı feltételeként. b. Ahol védıvezetıs érintésvédelem van kialakítva. c. Csak a KLÉSZ hatálya alá tartozó új épületekben, a nullázás belsı feltételeként. d. Csak ipari környezetben levı lakóépület, illetve csoportosan elhelyezkedı felhasználási helyek esetén. 7. Hol alakítandó ki egy családi ház villamos berendezésének fı földelıkapcsa, vagy -sínje, ha a fogyasztásmérı berendezés a telekhatáron van elhelyezve. (2 pont) a. A csatlakozási pont közvetlen közelében. b. Az elosztói engedélyes által az áramszolgáltatói tájékoztatóban meghatározott helyen. c. A mért fıvezeték végpontjánál. d. Az elosztói engedélyes TN-rendszer alkalmazását írja elı, így azt nem kell kialakítani. e. A felhasználó, illetve fogyasztó által meghatározott helyen. 1

2 8. Melyik megállapítás nem igaz a felsoroltak közül a fogyasztásmérı elıtti kismegszakítóra vonatkozólag? (2 pont) a. Ellátja a fogyasztásmérı és a mért fıvezeték túláramvédelmét. b. Névleges áramértéke (illetve ezek összege) határozza meg a csatlakozási áramerısségértéket. c. A kismegszakító a felhasználási hely, illetve fogyasztási hely érintésvédelmi lekapcsolást végzı védelmi eszköze. 9. Az alább felsoroltak közül melyik feladata a fogyasztásmérı elıtti kismegszakítónak? (2 pont) a. Hálózati feszültség-aszimmetria, illetve túlfeszültség fellépte esetén késleltetés nélkül lekapcsol. b. A felhasználási hely, illetve fogyasztási hely érintésvédelmi lekapcsolást végzı védelmi eszköze. c. Ellátja a fogyasztásmérı és a mért fıvezeték túláramvédelmét, áramértéke pedig meghatározza a csatlakozási áramerısség-értéket. 10. Hol nem helyezhetı el családi ház fogyasztásmérı-helye? Több helyes válasz! (4 pont) a. Telekhatáron. b. Gázmérı mellett. c. Lépcsı felett. d. Ajtó mögött. e. Garázsban. f. Pinceszinten. 11. Hol helyezhetık el egy 3 szintes, 16 lakásos társasházi lakóépület fogyasztásmérı-helyei? Több helyes válasz! (4 pont) a. Az összes mérı elhelyezhetı a bejárati szinten, a közlekedı tér falán, csoportosan. b. A szintenként elhelyezkedı lakások mérıi szintenként csoportosan elhelyezhetık. c. A lakások bejárati ajtajain belül, a gázmérıvel közös falifülkékben. d. A pinceszinten levı garázssoron, az egyes garázsajtók mellett lehetnek a lakás mérık, a garázs mérık mellett. 12. Társasházi fogyasztásmérı-helyek vezetékezése során 4 fogyasztásmérı-hely méretlen fıvezeték szakaszát létesíti. Az alábbiak közül melyik 1 kv-os vezetı alkalmazható? (2 pont) a. Legalább 10 mm² keresztmetszető, a szabványos színjelölésnek megfelelı mőanyag szigeteléső réz, vagy alumínium vezetı. b. Villamos terhelésre elıírt módon méretezett, sodrott szerkezető, színjelölt rézvezetık, amelynek keresztmetszete legalább10 mm². c. Legalább 16 mm² keresztmetszető, mőanyag szigeteléső tömör alumínium vagy legalább 6 mm² keresztmetszető, sodrott szerkezető, színjelölt rézvezetık. d. Villamos terhelésre elıírt módon méretezett, sodrott szerkezető, színjelölt rézvezetık, amelynek keresztmetszete legalább 6 mm². 13. Az alábbi megállapítások közül melyik a hibás? (2 pont) a. A fogyasztásmérı elıtti kismegszakító és a felhasználói fıelosztó táblán elhelyezett túláramvédelmi eszközök között általában nem lehet szelektivitást alkalmazni. b. Lakás mért fıvezetékének legnagyobb megengedett feszültségesése 3 %. c. Mőanyag tokozat-rendszer elemeibıl felépített fogyasztásmérı-hely csak ajtó, illetve fény elleni takarás mögött helyezhetı el. d. Az áram-védıkapcsoló feszültség-aszimmetria ellen nem véd. 14. Milyen értékőnek kell lennie a védıföldelésnek TT-rendszerben? (2 pont) a. A szükséges értéket az adott érintésvédelmi módhoz tartozóan, méretezı számítással kell meghatározni. A földelés és a védıvezetı(k) együttes ellenállása legyen nagyobb, mint a számítás alapján szükséges érték. b. A földelési ellenállás értéke nem haladhatja meg a 10 ohmot. c. A földelés és a védett áramkörök védıvezetıinek együttesen mért ellenállása ne haladja meg az 50 V/(α x I b ) értékét. 2

3 15. Az alább felsoroltak közül melyik pont nem minısül csatlakozási pontnak? (2 pont) a. Az elsı túláramvédelmi készülékként alkalmazott késes biztosítóaljzat bemenı kapcsai. b. Az új létesítéső, többszál-feszítéső csatlakozóvezeték végpontja. A villámvédelmi zónahatárra az elıírásoknak megfelelı túlfeszültség-védelmi egység van beépítve. c. A méretlen betápláló fıvezeték végpontja. d. A toldás, vagy megszakítás nélküli csatlakozókábel végpontja. 16. Melyik válasz igaz TN-rendszer esetén? (2 pont) a. Amennyiben alapozásföldelı áll rendelkezésre, a szétterjedési ellenállás értéket nem szükséges méréssel igazolni. b. Áram-védıkapcsoló alkalmazásával jelentısen csökkenthetı a fı egyenpotenciálú összeköttetések hiányos kiépítése miatt fellépı érintésvédelmi kockázat. c. A mért fıvezeték csak négyvezetıs rendszer lehet (PEN-vezetıt kell alkalmazni). d. Nem szabad kiépíteni a fı egyenpotenciálú összeköttetések rendszerét (EPH), mert ez veszélyhelyzetet teremthet. 17. Az alábbiak közül mely esetben léphet fel a csatlakozóvezetékben üzemszerő körülmények között a legnagyobb húzófeszültség? (2 pont) a. +40 C környezeti hımérséklet mellett. b. A szerelés során, befeszítéskor. c. - 5 C környezeti hımérséklet mellett, zúzmara pótteherrel. d C környezeti hımérséklet mellett. 18. Üzemszerő körülmények között mikor léphet fel a csatlakozóvezetékben a legnagyobb húzófeszültség az alábbiak közül? (2 pont) a. +40 C környezeti hımérséklet mellett. b. -20 C környezeti hımérséklet esetén. c. A szerelés során, befeszítéskor. d. +20 C környezeti hımérséklet mellett. 19. A védıvezetıs érintésvédelem alkalmazására vonatkozólag mely állítások hibásak az alábbiak közül? Több helyes válasz! (6 pont) a. Az EPH gerincvezetık PE vezetıkként is felhasználhatók. b. Lakóépületek védıvezetıs érintésvédelmeként TN-C-S rendszert kell kialakítani. c. Csoportosan elhelyezkedı fogyasztási helyek vezetékhálózatainak védıvezetıi csak azonos földelırendszerre csatlakozhatnak. d. A mért fıvezeték PE-vezetıje a fázis- és nullavezetıtıl külön nyomvonalon is vezethetı. e. A legalább 16 mm² keresztmetszető réz-, illetve a legalább 25 mm² keresztmetszető alumínium anyagú PE-vezetık PEN-vezetıként is felhasználhatók. f. A fogyasztói (felhasználói) fıelosztó PE-kapcsa is lehet fı földelıkapocs, illetve -sín. g. Ha egy adott áramkör fázisvezetıi 50 mm² keresztmetszetőek, akkor PE-vezetıként 25 mm² keresztmetszet alkalmazása megengedett. 20. Az alábbiak közül melyek a helyes megállapítások? Több helyes válasz! (6 pont) a. A fém csıvel az épületbe érkezı közmőveket a belépés pontján, az épületen belül kell a földelırendszerre csatlakoztatni. b. A fı földelısínrıl indítandó EPH gerincvezetékek villamos kötéspontjait a csatlakozó fıelosztó pecsétzárazott terében kell kialakítani. c. A 16 mm²-nél nagyobb keresztmetszető méretlen fıvezeték PEN-vezetıjérıl indítható EPH leágazó vezeték. d. A fı földelısínrıl indítható EPH vezetı, a további PE-sínekrıl, vagy -kapcsokról pedig nem. e. 1 kv-ra szigetelt vezetı alkalmazásával az erısáramú vezetékrendszerek védıcsöveiben is vezethetı EPH vezetı. f. Ha az épületben nincsenek házi fémhálózatnak minısülı fémszerkezetek, az EPH rendszer kiépítése szükségtelen. g. A fı földelısínen kívül máshonnan nem megengedett EPH vezetıt indítani, illetve EPH bekötést megvalósítani. 3

4 21. Az alábbiak közül mi igaz az érintésvédelem kialakítására vonatkozóan? Több helyes válasz! (4 pont) a. TT-rendszerben az érintésvédelmi lekapcsolás célját szolgáló védelmi eszköz áram-védıkapcsoló lehet. b. A TN-rendszer nagyobb villamos biztonságot eredményez, mint a TT-rendszer. c. Ha a fogyasztói fıelosztó táblán legfeljebb 16 A-es kismegszakító alkalmazása szükséges, akkor a TN-rendszer kialakításaként megfelelı megoldás ott a PE és az N kapcsok összekötése. d. Egy villamos forróvíztároló ellátása esetén megengedett, hogy a fogyasztásmérı elıtti kismegszakító legyen a fogyasztói hálózat túláramvédelmi eszköze. e. TN-rendszer alkalmazása esetén nem elıírás a lakás áramköreihez áram-védıkapcsoló felszerelése. 22. Jelölje meg a valós (igaz, helyes) állításokat! Több helyes válasz! (4 pont) a. A regisztrált szerelı az elosztói engedélyes megbízottja. b. Az egy csatlakozási ponton keresztül ellátott fogyasztási helyek érintésvédelmi rendszerei egymástól eltérıek is lehetnek (TN és TT). c. Csatlakozóvezeték, vagy más méretlen fıvezeték védıcsöve vízszintes szakaszon nem vezethetı padlástérben, még aljzatbetonba ágyazva sem. d. A regisztrált szerelık jogosultak szerelıi beavatkozásokat végezni üzemelı méretlen csatlakozó-berendezéseken (és utána kérik az áramszolgáltatótól a pecsétzárazás pótlását). e. Az áram-védıkapcsoló nem érzékeli a fázis-nulla zárlatot, ilyen hibára nem kapcsol ki. 23. Jelölje meg a valós (igaz, helyes) állításokat! Több helyes válasz! (6 pont) a. A túlfeszültség elleni védelem készülékei mőködésükkel elıírt védelmi szintő potenciál-kiegyenlítést valósítanak meg a védelmi zónák határán. b. A vonatkozó elıírásoktól eltérı kialakítású belsı túlfeszültség elleni védelem is megengedett, amennyiben a megrendelı kisebb költségő megoldást igényel. c. Belsı túlfeszültség elleni védelem akkor is kialakítható, illetve szükséges lehet, ha nincs külsı villámvédelmi berendezés. d. Az az épületek méretlen betáplálásaiba varisztoros durvavédelmi készülék (SPD class 1.) beépítése is elfogadott az elosztói engedélyesek részérıl. e. Az 1. osztályú (durva fokozatú) védelmi eszköz beépítésénél összesen 1 m nyomvonalhosszú vezetékezés megengedett. 24. Jelölje meg a valótlan (hamis, helytelen) állításokat! Több helyes válasz! (6 pont) a. Az elosztói engedélyes elıírása alapján új fogyasztásmérési helyek alatt minden esetben kötelezı csatlakozásra elıkészíteni a földkábeles csatlakozás fogadó tokozatát. b. A méretlen fıvezeték fogyasztásmérı-helyen történı elágaztatása az ugyanazon fogyasztási helyhez tartozó, vele azonos térben levı vezérelt napszaki fogyasztásmérı számára megengedett. c. Nem elfogadott megoldás a fogyasztásmérı-helyek építészeti megoldással történı kivitelezése (fogyasztásmérı táblákra szerelt mérık, falsíkon, vagy falifülkében). d. A kereskedelmi forgalomban levı 1. osztályú túlfeszültség-korlátozó készülékek mindegyike alkalmazható az elsı túláramvédelmi készülék utáni pontról történı leágaztatással. e. A fogyasztói, illetve felhasználói berendezések védelmi eszközeit a mért oldali fıelosztóban kell felszerelni. 4

5 25. Jelölje meg a valótlan (hamis, helytelen) állításokat! Több helyes válasz! (6 pont) a. A vonatkozó MSZ HD szabvány alapján TN-rendszerben végponti áramkör érintésvédelmi kikapcsolásánál nem ajánlott pillanatszerő lekapcsolást alkalmazni, mert ekkor nem lehet szelektív túláramvédelmet kialakítani. b. Ha az épületen külsı villámvédelmi berendezés létesül, kötelezı jelleggel ki kell alakítani a felhasználási hely(ek) belsı túlfeszültség elleni védelmét. c. A belsı túlfeszültség elleni védelem kialakítása elınyösen befolyásolja az érintésvédelem és az EPH hatékonyságát. d. A fı földelısín csatlakozó fıelosztóhoz rendelt kialakításánál a sín egyik végének a pecsétzárazott térbıl ki kell nyúlnia. Ide csatlakoztatandó a földelırendszerrıl érkezı földelıvezetı. e. A fı földelısín több szekciós épületek esetében épületszekciónként is kialakítható (pl. a lépcsıházi fıelosztókhoz való hozzárendeléssel). f. A külsı villámvédelem és a belsı túlfeszültség elleni védelem kialakítása egyúttal az EMC elıírások teljesülését is jelenti. 26. Mi a belsı villám- és túlfeszültség elleni védelem célja? (2 pont) a. A mőszaki intézkedések életvédelmi célt szolgálnak és számottevıen csökkentik a vagyoni károk bekövetkezésének kockázatát. b. A felhasználói (belsı) túlfeszültség elleni védelem eszközei levezetési áramukkal párhuzamos áramutakat biztosítanak a villám áramának veszélytelen módon történı földbe vezetéséhez. c. Az épületen belüli vezetékes hurkok védelme az extrém túlfeszültségek, illetve túláramok hatásai ellen. 27. Mi az EPH rendszer kiépítésének célja? (2 pont) a. Áramutat biztosít a villám áramának veszélytelen módon történı földbe vezetéséhez az épület számottevıen vezetıképes szerkezetein keresztül. b. Hatékonyabbá teszi a védıvezetıs érintésvédelem mőködését azáltal, hogy a kialakuló nagyobb értékő hibaárammal csökkenti az érintésvédelmi lekapcsolásra illetékes védelmi eszköz mőködési idejét. c. Életvédelmi célt szolgál oly módon, hogy biztosítja a védıvezetıvel védett készülék testek és az épületek vezetıképes szerkezeteinek azonos potenciálon maradását. 28. Milyen kiegészítı intézkedéseket ír elı a szabvány a fürdıkádat, zuhanyt tartalmazó helyiségekre vonatkozóan? Több helyes válasz! (4 pont) a. Legfeljebb 30 ma névleges kioldó áramú áram-védıkapcsoló alkalmazását. b. Önálló EPH gerincvezetı kiépítését. c. Önálló túláramvédelem alkalmazását, aminek névleges árama a szükséges legkisebb értékő. d. Minden vezetıképes szerkezet és a védıvezetı bevonásával ki kell alakítani a kiegészítı egyenpotenciálú összekötéseket. e. A helyiség áramkörét védıelválasztással kell táplálni. 29. Kell-e az áramkörönként alkalmazott RCD-vel (áram-védıkapcsolóval) sorosan más védelmi eszközt alkalmazni? (2 pont) a. Ha nem kismegszakítóval kombinált készülék, akkor egy kismegszakító vele soros alkalmazása szükséges. b. Nem szükséges, mert az RCD érintésvédelmi- és túláramvédelmi funkciót is betölt. c. Nem szükséges, mert a zárlatvédelem feladatát a fogyasztásmérı elıtti kismegszakító látja el. 5

6 30. Milyen szempontoknak megfelelıen kell elvégezni a villamos méretezéseket. Több helyes válasz! (6 pont) a. A csatlakozóvezeték és a méretlen fıvezetékek tartós terhelıáramra (melegedésre) vonatkozó méretezését kell elvégezni. b. Csak a méretlen fıvezetéket kell tartós terhelıáramra (melegedésre) méretezni. c. A csatlakozóvezetéket legfeljebb 1% feszültségesésre méretezni kell. d. A méretlen fıvezetéket legfeljebb 1% feszültségesésre méretezni kell. e. A csatlakozóvezetéket az elosztói engedélyes létesíti, így nem kell méretezni. f. Mindkettıt keresztmetszetre, melegedésre és 1-1-% feszültségesésre kell méretezni. 31. Hol alakítandó ki egy családi ház villamos berendezésének fı földelıkapcsa, vagy -sínje, ha a fogyasztásmérı berendezés az épület határoló falazatának külsı oldalán van elhelyezve! (2 pont) a. Az elosztói engedélyes által az áramszolgáltatói tájékoztatóban meghatározott helyen. b. A mért fıvezeték végpontjánál. c. Az elosztói engedélyes TN-rendszer alkalmazását írja elı, így azt nem kell kialakítani. g. A csatlakozási pont közvetlen közelében. d. A felhasználó, illetve fogyasztó által meghatározott helyen. 32. Mi a fı földelıkapocs, vagy -sín funkciója egy felhasználói berendezésben? Több helyes válasz! (4 pont) a. A csatlakozó fıelosztóban levı PE kapocs EPH gerincvezeték(ek) indításához. b. A fı egyenpotenciálú összekötések csomópontja, EPH csomópont. h. Innen indítandó(k) a PE-vezetı(k). c. TT-rendszer esetén ezen a kapcson, sínen válik szét a N- és a PE-vezetı. d. Elhelyezése az LPZ 0 és az LPZ 1 villámvédelmi zónák határát határozza meg. e. Azon a helyen, ahol az erısáramú betáplálás az épületet eléri. f. Az elosztói engedélyes által meghatározott funkciókat kell ellátnia. i. Az erısáramú berendezéshez tartozó földelıberendezés érintésvédelmi célra kijelölt és alkalmazott fı kapcsa. 33. Az alább felsorolt esetek közül mely esetekben kötelezı RCD (áram-védıkapcsoló) alkalmazása? Több helyes válasz! (6 pont) a. Szakképzetlen, illetve nem kioktatott személyek által használt felhasználói berendezések esetén, ahol gondatlan használat is elıfordulhat. b. A fı egyenpotenciálú összekötések hiányos kialakítása esetén. c. Fürdıkádat, zuhanyt tartalmazó helyiség ellátását biztosító áramkörben. d. TT-rendszer alkalmazása esetén. e. Ahol belsı túlfeszültség elleni védelem van kialakítva. f. RCD alkalmazása minden esetben kötelezı. g. Mindenütt kötelezı, ahol nincs védıvezetıs érintésvédelem kialakítva. 34. Melyik válasz hamis TN-rendszer esetén? Több helyes válasz! (4 pont) a. Amennyiben alapozásföldelı áll rendelkezésre, akkor a szétterjedési ellenállás értéket nem szükséges méréssel igazolni. b. Áram-védıkapcsoló alkalmazása esetén a mért fıvezeték N-vezetıjének PENvezetınek kell lennie. c. Amelyik helyiségben fürdıkád, zuhanytálca van, ott kiegészítı védelem céljából áramvédıkapcsolót kell felszerelni és kiegészítı egyenpotenciálú összekötéseket kell kialakítani. d. Ha a családi ház háromfázisú fogyasztásmérı-helye a telekhatáron van, a mért fıvezeték négyvezetıs rendszer. e. A PE és a N-vezetıket minden fıvezetéki elágazási ponton össze kell kötni. 6