Összefoglaló a közigazgatási informatika terén végzett tevékenységekrıl és eredményekrıl (2009. december 31-ig bezárólag)

Átírás

1 Összefoglaló a közigazgatási informatika terén végzett tevékenységekrıl és eredményekrıl (2009. december 31-ig bezárólag) Szervezeti és szabályozási keretek Az informatika és az infokommunikáció tekintetében a évi kormányzati szerkezetátalakítást követıen 2008-ban újabb hatásköri módosításra és feladatátcsoportosításra került sor. A közigazgatási informatika és az elektronikus kormányzás feladatait a Miniszterelnöki Hivatalt vezetı miniszter feladat- és hatáskörérıl szóló 29/2008. (II. 19.) Korm. rendelet határozza meg, amely a terület irányítását a Miniszterelnöki Hivatalt vezetı miniszterhez, mint a közigazgatási informatikáért felelıs miniszterhez telepíti. A Kormány az 1026/2008. (IV.29.) Korm. határozatban az információs társadalommal összefüggı kormányzati tevékenység irányítására kétéves idıtartamra kormánybiztost nevezett ki, amelynek értelmében a miniszter a közigazgatási informatikával kapcsolatos feladatok ellátásának irányítását az informatikáért felelıs kormánybiztos útján látja el. Az elektronikus hírközlés tekintetében a decemberében történt jogszabályi változások eredményeként a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatáskörébıl a Miniszterelnöki Hivatalt vezetı miniszter feladat- és hatáskörébe került a terület szabályozása. Az egyes, a miniszteri feladat- és hatáskörök ellátását érintı kormányrendeletek módosításáról szóló 285/2008. (XI. 28.) Korm. rendelettel, valamint 306/2008. (XII. 20.) Korm. rendelettel módosított a Miniszterelnöki Hivatalt vezetı miniszter feladat- és hatáskörérıl szóló 29/2008. (II. 19.) Korm. rendelet 1. -ának (1) bekezdésében foglaltak alapján a Miniszterelnöki Hivatalt vezetı miniszter a Kormány elektronikus hírközlésért felelıs tagja májusában a Miniszterelnöki Hivatal Szervezeti és Mőködési Szabályzata is módosításra került, a kiadásáról szóló 4/2008. (MK 74.) ME utasítás létrehozta a MeH infokommunikációért és e-közigazgatásért felelıs szakállamtitkár posztját, így a korábbi Elektronikuskormányzat-központ elnevezés megszőnt. Az utasítás szerint az informatikáért felelıs kormánybiztos, mint a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára irányítja az infokommunikációért és e-közigazgatásért felelıs szakállamtitkár tevékenységét, aki akadályoztatása esetén helyettesíti az államtitkárt. Az egységes kormányzati informatikai irányítás kialakítása érdekében a korábban Gazdasági és Közlekedési Minisztérium feladatkörébe tartozó információs társadalommal és e-gazdasággal összefüggı infokommunikációs feladatok is a Miniszterelnöki Hivatalhoz kerültek. A Kormány 1075/2008. (XI. 28.) határozatával tovább bıvítette a kormánybiztos hatáskörét az elektronikus hírközléssel összefüggı kormányzati tevékenység irányításával, és december 1- tıl mint infokommunikációért felelıs kormánybiztos Dr. Baja Ferenc mandátumát a kormány megbízatásának lejártáig meghosszabbította. Az infokommunikációért felelıs kormánybiztos, mint a MeH államtitkára a miniszter által átruházott jogkörben irányítja a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát és a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézetet, átruházott hatáskörben gyakorolja a miniszter hatásköreit a KOPINT-DATORG Infokommunikációs Zrt., a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Nonprofit Kft. és a Puskás Tivadar Közalapítvány tekintetében. Az informatikai feltételek biztosításával, illetve az informatikai

2 2 szolgáltatások nyújtásával összefüggésben gyakorol irányítás-felügyeleti részjogosítványokat a Központi Szolgáltatási Fıigazgatóság tekintetében január 1-vel a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézetet felügyelete átkerült a Magyar Tudományos Akadémiához, azonban az együttmőködés továbbra is fennmarad. Az infokommunikációért és e-közigazgatásért felelıs szakállamtitkár irányítja az E- közigazgatási Fıosztály, a Hálózati és Rendszerfelügyeleti Fıosztály és az Infokommunikációs Fıosztály vezetıjének tevékenységét. E-közigazgatás Stratégia július 2-án a Kormány jelentés formájában tudomásul vette az E-közigazgatás 2010 Stratégiát, amely az EU i2010 programjához kapcsolódóan, az Új Magyarország Fejlesztési Terv /ÚMFT és az EKOP célkitőzéseivel összhangban az elkövetkezendı évek közigazgatási informatikai fejlesztési céljait és irányait határozza meg, nevesítve a Stratégiában bemutatott jövıkép eléréséhez megvalósításra tervezett akciókat, programokat és kiemelt projekteket. Az E-közigazgatás 2010 Stratégia négy fı terület tekintetében határoz meg átfogó iránymutatást: - a közszolgáltatások átalakítása az állampolgárok, a vállalkozások és a velük közvetlen kapcsolatban dolgozó köztisztviselık érdekében; - a közigazgatás szervezetei és a közszolgáltatások háttérrendszerei számára integrált szolgáltatások bevezetése a közigazgatás átlátható és hatékony mőködése érdekében; - a közszféra szakmai hozzáértésének (technológiai felkészültségének, technológia-befogadó képességének) növelése a vezetés és a megvalósítás szintjein a közszolgáltatások hatékony nyújtása érdekében; - a vállalkozások, az állampolgárok és kiemelten az információs társadalom szempontjából hátrányos helyzetőek e-közigazgatás alkalmazási képességének fejlesztése. A szolgáltatásoknak az állampolgárok és a vállalkozások igényei köré kell szervezıdniük, ennek érdekében a stratégia 5 horizontális és 1 ágazati részcélt és ezekhez rendelt programot határoz meg. A felhasználói érdekek fókuszáltabb elıtérbe helyezése valamint a rendszeren belüli valódi hatékonyság megteremtése intézményi érdekeken és mőködési körön túlnyúló, horizontális megközelítést igényel. A horizontális programok megadják az iránymutatást és azokat az egységes kereteket az intézményi szolgáltatások számára, melyek mentén azok mind a szolgáltatás tartalmát, folyamatait és informatikai megvalósítását illetıen egységes keretek figyelembe vételével fejleszthetık tovább. A vertikális programok a fı ágazati területek szerinti csoportosításban az EU 20 szolgáltatás továbbfejlesztését célozzák meg. Magyarországon elsı ízben, az ekormányzat 2005 Stratégia és Programterv vezette be az integrált szolgáltatás fogalmát, a központi rendszer (KR) kialakításával. Az E-közigazgatás 2010 Stratégia elkövetkezendı évek feladatául ezen tapasztalatok alapján az integrált,megosztott szolgáltató filozófia a közigazgatásban történı kiterjesztését jelöli meg. A stratégia kitér az interoperabilitási keretrendszer, az együttmőködési képesség érdekében

3 3 létrehozott szervezeti, szemantikai és technikai szabványok, elıírások, ajánlások, módszerek és más eszközök keretrendszerének kidolgozásának szükségességére. A stratégia, a teljes közigazgatásra kiterjedı komplex technológiai fejlesztési programot indít el. Felismeri, hogy a technikai fejlesztések sikere nagy mértékben múlik azon, hogy ezzel a folyamattal párhuzamosan az e-közigazgatási kultúra, képességek és tudás mennyiben tud a szervezetek és a köztisztviselık napi gyakorlatába beépülni, amit az IT Tudásmenedzsment révén kíván biztosítani. A stratégia sikeres megvalósítását 5 komponensbıl álló professzionális keretrendszer biztosítja, amely a stratégiai irányítástól a megvalósításon keresztül az ellenırzésig átfogja a stratégiai programtervet. A Stratégia megvalósítását biztosító E-közigazgatás Program(terv) gördülı tervezés során, évente történı aktualizálással jelöli ki az e-közigazgatási fejlesztéseket. A Programterv elsı verziója májusában készült el, amelyet novemberében egyeztetésre is bocsátottunk júliusában a Stratégiával ellentétben a programterv nem került beterjesztésre a Kormány elé, tekintettel arra, hogy felülvizsgálata, a program-készítés és a kapcsolódó monitoring rendszer kialakítása folyamatban volt. Az eredeti terveknek megfelelıen szeptember végére elkészültek az E-közigazgatás 2010 Programterv felülvizsgálatának eredményeirıl, valamint az E-közigazgatás Program fejlesztéseirıl szóló tájékoztatók, melyek mellékletét képezi az E-közigazgatás 2010 Program. Szintén a fenti határidıre készültek el a stratégiai monitoring rendszerét megalapozó, annak hátteréül szolgáló Tájékoztató az E-közigazgatás 2010 Stratégia és Programterv Indikátor rendszerének kialakításáról és monitoringjáról, valamint a E-közigazgatás 2010 Stratégia és Programterv Indikátor rendszere címő dokumentumok. A stratégiai monitoring rendszer kidolgozását továbbá a áprilisára elkészült, Eközigazgatás 2010 Programterv indikátor rendszer tárgyú tanulmány alapozta meg a nemzetközi példák áttekintésével és a hazai környezet alapos felmérésével. A stratégiai monitoring rendszer megalapozásaként a fenti dokumentumok 12 hatásindikátort választottak ki az EU-s egep palettájáról, amelyek hazai szintő definiálása megtörtént. Informatikai Átfogó Stratégia Az Informatikai Átfogó Stratégia megalkotását az infokommunikáció és az e- közigazgatás egységes intézményi, koordináció alá helyezése indokolta. A októberére elkészült Informatikai Átfogó Stratégia (IÁS) a különbözı, már létezı, eltérı elfogadottsággal bíró informatikai jellegő fejlesztéseket érintı stratégiai dokumentumok (E-közigazgatás 2010 Stratégia és Programterv, Digitális Írástudás Akcióprogram , Szélessáv Akcióterv, egazdaság Akcióterv) által meghatározott irányok egységes rendszerbe helyezését végezte el. Az e-közigazgatási fejlesztések az Informatikai Átfogó Stratégia alábbi programjaiban jelennek meg: Integrált szolgáltatások Ügyfélorientált szolgáltatások Elektronikus ügyintézés

4 4 Állampolgári bevonás Vállalkozások IKT fejlesztése Az IÁS fı küldetése, hogy áttekinthetı módon priorizálja a 2010-ig tervezett informatikai fejlesztéseket. Az EU i2015 programjához kapcsolódóan elkezdıdött a évekre szóló informatikai stratégiai terv elıkészítése. Az Országgyőlés Informatikai és Távközlési Albizottságának döntése alapján a stratégia elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárás indítására a választás után kerül sor. Közigazgatási Informatikai Bizottság A közigazgatási informatika hatékony koordinálására a korábbi két tárcaközi bizottság - Kormányzati Informatikai Egyeztetı Tárcaközi Bizottság (KIETB) és E-kormányzat Operatív Bizottság (EKOB) - valamint az Információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottság Elektronikus Közigazgatási Albizottsága, illetve a közigazgatási reformot koordináló bizottság helyett a Kormány az 1026/2007. (IV. 11.) Korm. határozattal létrehozta a Közigazgatási Informatikai Bizottságot (KIB). A KIB az önkormányzati informatikai feladatokkal kiegészítve viszi tovább a korábbi két tárcaközi bizottság feladatait. A KIB alapvetı feladata - az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) közigazgatási operatív programjaival (EKOP, ÁROP) összhangban - a közigazgatási informatika koordinációjának megújítása, az elektronikus közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztésének összehangolása, a közszolgáltatások színvonalának javítását szolgáló együttmőködési képesség javítása, az elektronikus kultúra terjesztése, ügyfélbarát rendszerek kiépítésének elısegítése, a háttérrendszerek fejlesztésének összehangolása. Ebben a szervezési, illetve jogi és mőszaki szabályozások, szabványok, ajánlások elkészíttetése, aktualizálása meghatározó szerepet játszik. A közigazgatási informatika terén a hatékony központi koordináció feltételei az új bizottsággal teljes mértékben biztosítottak. A bizottságon belül olyan albizottságok jöttek létre, amelyek lehetıséget biztosítanak az érdemi informatikai szakmai párbeszéd fórumának létrehozására a közigazgatási intézményekkel, valamint az országos önkormányzati érdekszövetségekkel. A Közigazgatási Informatikai Bizottság (KIB) albizottságai: 1. Elektronikus Közszolgáltatások Albizottság 2. E-önkormányzati Albizottság 3. Hálózati és Távközlési Albizottság 4. Jogi és Mőszaki Szabályozási Albizottság 5. IDA Szakértıi Albizottság A közigazgatási informatikai feladatok kormányzati koordinációjáról szóló 1026/2007. (IV. 11.) Korm. határozat módosításáról rendelkezett a 1176/2009. (X.26.) Korm. határozat, amelynek értelmében a Kormány létrehozta a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Koordinációs Bizottságot. A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Koordinációs Bizottság a KIB állandó albizottságaként mőködik, elnökét a környezetvédelemért felelıs miniszter jelöli ki.

5 5 A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Koordinációs Bizottság a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásáról és mőködtetésérıl szóló külön jogszabályban (a továbbiakban: NKTR) meghatározott koordinációs testületként a) javaslatot tesz az NKTR szerinti kapcsolattartónak a téradatkezelık téradatszolgáltatással és téradatmegosztássa kapcsolatos tevékenysége összehangolásának fejlesztésére; b) kezdeményezi az NKTR szerinti kapcsolattartónál az NKTR-ben foglalt intézkedések megtételét; c) javaslatot tesz az NKTR szerinti kapcsolattartónak az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló, március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2007/2/EK irányelv) végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusok kidolgozásának tárgyalásában részt vevõ magyarországi delegáció összetételére; d) javaslatot tesz a Bizottság részére a téradatkészletek összehangolt és gazdaságos elıállítására vonatkozó stratégiára, figyelemmel kíséri annak végrehajtását; e) figyelemmel kíséri a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer kialakításához kapcsolódó költségek alakulását, azok jelentıs növekedése esetén tájékoztatja errõl az NKTR szerinti kapcsolattartót; f) figyelemmel kíséri a téradatkezelık azon fejlesztéseit, amelyek a 2007/2/EK irányelv és az annak végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusok által meghatározott követelmények és az interoperabilitás teljesítéséhez szükségesek február 1-jétıl a bizottsági és albizottsági munka elektronikus kommunikációjának elısegítése céljából bevezettük a CIRCA belsı kommunikációs rendszer használatát. Ennek segítségével a Bizottság tagjai naprakészen nyomon követhetik az albizottsági munkák alakulását. A KIB ajánlásai a címen, míg jogelıdjeinek (ITB, KIETB) ajánlásai a az informatikai és hírközlési miniszter ajánlásai pedig a és a címen érhetık el. E-önkormányzat Önkormányzati alkalmazásszolgáltató (ASP) központok Az NFT I. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) 4.3 e-közigazgatás fejlesztését célzó intézkedése keretében a korábbi években összesen 40 települési önkormányzat, illetve kistérségi társulás számára ítéltek meg több mint 12 milliárd értékő pályázati támogatást, társfinanszírozást. Az intézkedés célja az volt, hogy az önkormányzatok nagyobb funkcionalitású és integráltságú rendszereket vezessenek be, és így magasabb szintő közigazgatási szolgáltatásokat nyújtsanak az állampolgárok, illetve a vállalkozások számára ban a pályázatok szakmai kiértékelésére sor került. A tapasztalatok alapján nyilvánvalóvá vált, hogy az önkormányzatok magas száma nem teszi lehetıvé, hogy egyedi támogatások útján épüljön ki minden polgármesteri hivatalban és körjegyzıségben a munkát támogató korszerő infokommunikációs infrastruktúra. Ennek megfelelıen a mőszaki integráció, a szabványosítás és az interoperabilitás feltételei, valamint a szolgáltató önkormányzat megteremtéséhez szükséges alapvetı alkalmazások - a rendelkezésre álló keretek között - leghatékonyabban az önkormányzati alkalmazásszolgáltató (ASP) központoksegítségével valósíthatóak meg. Az önkormányzati ASP központok az egyedi önkormányzati

6 6 fejlesztések üzemeltetési díjainál alacsonyabb szolgáltatási díj ellenében nagyszámú önkormányzatot tudnak ellátni e-önkormányzati szolgáltatások nyújtását támogató alkalmazásokkal. A 7 ASP központ megvalósulását (régiónként 1-1) biztosító pályázati konstrukció keretei között az új önkormányzati ASP központok létrehozása mellett a települési önkormányzatok ASP központokhoz való csatlakoztatása kerül támogatásra összesen 10,5 milliárd forintos támogatási keretbıl. A széles körő egyeztetéseket követıen, amelyek során a MeH a pályázati dokumentáció tartalmi elemeinek kidolgozása során a szakmai kérdésekben nyújtott támogatást, a kapcsolódó pályázati kiírások megjelentetésére október 29-én került sor a Regionális Operatív Programok társfinanszírozásával. Annak érdekében, hogy az ASP központ mőködése, üzemeltetése és a csatlakoztatások folyamata a pályázati útmutatóban meghatározott szakmai szempontoknak és követelményeknek megfeleljen, a projekt nyomon követését végzı általános monitoringot szigorú szakmai monitoring tevékenység egészíti ki. A szakmai monitoring koordinációját a MeH Infokommunikációs Államtitkársága végzi. E-önkormányzati stratégiakészítési ajánlás 2009 szeptemberében a Közigazgatási Informatikai Bizottság (KIB) kiadta 22/2. számú ajánlását E-önkormányzati stratégiakészítési ajánlás kistérségek és önkormányzatok számára címmel. Az e-önkormányzat megvalósítása sokrétő, az egész önkormányzatot érintı, jelentıs erıforrásokat, teljes szemléletváltást igénylı, és idıben is hosszú folyamat, amelynek hatékony és sikeres végrehajtására esély sincs átgondolt, minden lényeges szempontra kiterjedı stratégia nélkül. A KIB 22/2. ajánlása önkormányzatoknak és kistérségeknek kíván módszertani segítséget adni ahhoz, hogy hogyan készítsék el e-önkormányzati stratégiájukat, és milyen szempontokat vegyenek feltétlenül figyelembe a stratégia elkészítésénél. Az e-önkormányzati stratégia tervezésénél lényeges, hogy ne az e, vagyis az elektronizáció, a technikai fejlesztés domináljon, hanem a hangsúly az igazgatásszervezésre, a szervezetfejlesztésre és a megfelelı szabályozási környezet megteremtésére helyezıdjön. A KIB 22/2. ajánlás letölthetı a MeH Infokommunikációs Államtitkárság honlapjának KIB/Ajánlások rovatából: Regionális koordináció A Kormány általános hatáskörő területi államigazgatási szervérıl szóló 318/2008. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. szerint a regionális államigazgatási hivatal - a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenırzése kivételével - a regionális közigazgatási hivatal általános jogutódja az állománytábla szerinti létszám érintetlenül hagyásával. A regionális államigazgatási hivatalok e-közigazgatási és informatikai tevékenységének koordinációja a Miniszterelnöki Hivatalról, valamint a Miniszterelnöki

7 7 Hivatalt vezetı miniszter feladat- és hatáskörérıl szóló 29/2008. (II. 19.) Korm. rendelet értelmében a Miniszterelnöki Hivatal feladata. A regionális államigazgatási hivatalok közremőködnek a kormányhivataloknak és központi hivataloknak a hivatal illetékességi területén székhellyel rendelkezı területi és helyi szervei informatikai tevékenységének összehangolásában. Közös feladatunk a területi államigazgatási szervek informatikai stratégiáinak és fejlesztéseinek koordinációja, melyre a kapcsolódó kormányhatározatok is felhívták a figyelmet. Ennek a feladatnak az elvégzéséhez a MeH Informatikai Államtitkársága szakmai iránymutatást, valamint ellenırzési szempontrendszert készített a regionális közigazgatási hivatalok számára. Az ellenırzési szempontrendszer egyrészrıl eszköz az államigazgatási hivatalok számára az átfogó- és célellenırzések lebonyolításához, másrészt ez alapozza meg az országos monitoring rendszer kiépítését, amely nélkülözhetetlen információkat nyújt a központi döntéshozatal számára. A MeH által összeállított ellenırzési program alapján a hivatalok 2008 végén megszervezték az illetékességi területükhöz tartozó dekoncentrált államigazgatási szervek pilot jellegő e- közigazgatási-informatikai adatszolgáltatását. Az így létrejött adatbázis és az ellenırzés tapasztalatai alapján folyamatban van a monitoring-rendszer finomhangolása. Új Magyarország Fejlesztési Terv Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) és Államreform Operatív Program (ÁROP) Az elektronikus közszolgáltatások kialakítására irányuló fejlesztések tervezése és megvalósítása során jelentıs mértékben kívánunk támaszkodni az EU által biztosított forrásokra. Ennek érdekében a MeH Infokommunikációért és E-közigazgatásért felelıs Szakállamtitkársága a Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatósága koordinációja mellett, a közigazgatási, illetve a társadalmi partnerek széleskörő bevonásával, a - szintén a szakállamtitkárság keretein belül készült - E-közigazgatás 2010 Stratégia és Programterv" legfıbb stratégiai irányaira is tekintettel részt vett az EKOP kidolgozásában, melyet a Bizottság a többi, Magyarország által benyújtott operatív programmal együtt 2007 nyarán elfogadott. Az EKOP tervezése mellett a MeH Infokommunikációért és E-közigazgatásért felelıs Szakállamtitkársága az EKOP évi, illetve évi akcióterveinek - mely dokumentumok egyrészt 2 éves idıtartamra vonatkozóan rögzítik az operatív program részletesebb szakmai tartalmát, másrészt meghatározzák a végrehajtás konkrét lépéseit, a programok és a pályázati kiírások szakmai tartalmát - elıkészítésében is aktív szerepet játszott. Ennek részeként a programozási idıszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvetı szabályairól és felelıs intézményeirıl szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendeletben rögzítetteknek megfelelıen 2007., 2008., illetve év folyamán is elvégezte a más szervezetek által az EKOP akciótervében nevesíteni javasolt kiemelt projekt javaslatok szakmai értékelését. A Szakállamtitkárság szakmai értékelık, illetve bíráló bizottsági tag delegálása révén az EKOP pályázati konstrukcióinak támogatásával megvalósuló projektek szakmai véleményezésében, illetve bírálatában is aktív szerepet játszott. A MeH Infokommunikációért és E-közigazgatásért felelıs Szakállamtitkársága a szakmai koordináció mellett konkrét projektek elıkészítésében is szerepet vállalt. Így a szakállamtitkárság, valamint a szintén az infokommunikációért felelıs

8 8 kormánybiztos irányítása alatt álló szervezetek az EKOP, illetve az Államreform Operatív Program akcióterveiben történı nevesítés céljából több kiemelt projekt javaslatot is elıkészítettek. Ezen projekt javaslatok közül a több lépcsıs értékelési folyamatot követıen a Kormány az alábbiak évi akciótervi nevesítését támogatta: A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer bıvítése és a közmővesített közszolgáltatások kialakítása, valamint szolgáltatásfejlesztése - Kopint-Datorg Zrt. EKOP évi akcióterv Elektronikus levéltár - Kopint-Datorg zrt. EKOP évi akcióterv A jogügyletek biztonsága Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala - EKOP 2007/2008. akciótervi nevesítés, projekt lezárult Az EKOP évi akciótervéhez benyújtott projekt javaslatok közül a Kormány az alábbiak akciótervi nevesítésérıl döntött. Közigazgatási informatikai közmő - elektronikus azonosító rendszer bevezetése - Kopint-Datorg zrt. - EKOP évi akcióterv Nyilvántartások interoperabilitásának megalapozása - MeH - EKOP évi akcióterv Belsı piaci szolgáltatások nyújtásáról szóló irányelv átültetése - MeH - EKOP évi akcióterv Magyarország.hu portál tartalomfejlesztése - MeH - EKOP évi akcióterv A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren mőködı elektronikus szolgáltatások informatikai biztonsági auditja és szervezetszintő technológiai értékelése EKOP évi akcióterv Elektronikus Anyakönyv megvalósítása - Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala - EKOP évi akcióterv A központi szabálysértési nyilvántartás kialakítása - Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala - EKOP évi akcióterv Második generációs e-útlevél és SZIG, LIG kiadása Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala - EKOP 2009/2010. akciótervi nevesítés A Bőnügyi Nyilvántartás felkészítése az új jogszabályi környezetre Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala - EKOP 2009/2010. akciótervi nevesítés Többcsatornás ügyintézési felületek elterjesztése - EKOP 2009/2010. akciótervi nevesítés Rendırség ügyeleti és 112 rendszerének fejlesztése, korszerősítése Fenti kiemelt, illetve elıkészítı projekteken túl a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala az alábbi, az EKOP pályázatos konstrukciója keretében támogatást nyert projekteket készítette elı, illetve valósítja meg. Hatósági erkölcsi bizonyítvány elektronikus kérelmezéséhez és kiállításához szükséges feltételek kialakítása EKOP- 1.A.1 Egyes kiemelt közszolgáltatások elektronikus ügyintézési lehetıségének kiterjesztése, back office mőködés átalakítása.

9 9 Államreform Operatív Programból (ÁROP) megvalósult fejlesztés: E-közigazgatási keretrendszer kialakítása (Magyar Nemzeti Interoperabilitási Keretrendszer) Az ÚMFT ÁROP keretében december 31-ig megvalósult Magyar Nemzeti Interoperabilitási Keretrendszer létrehozásának elsıdleges célja azoknak a szabványoknak, követelményeknek és elıírásoknak a meghatározása, amelyek biztosítják az elektronikus közigazgatás teljes fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez az egységes technikai, szemantikai, IT biztonsági, alkalmazásfejlesztés-módszertani, valamint projektmenedzselési és monitoring platformot. Ennek a célkitőzésnek a megvalósulása és következetes érvényesítésének biztosítása megfelelı garanciát jelent ahhoz, hogy az önállóan megvalósuló szakágazati, illetve önkormányzati alrendszerek fejlesztése, továbbfejlesztése eredményeként interoperábilis, biztonságos és korszerő elektronikus közigazgatási rendszer jöjjön létre. A Keretrendszer egyes részei együttesen biztosítják azt a szakmai, technológiai, módszertani tudáshátteret és kompetenciát, amely az e-közigazgatási szolgáltatások egységes platformjának létrehozásához, valamint az egységes platform elıírásainak, szabványainak és követelményeinek a központi, szakágazati és önkormányzati alrendszerekben történı érvényre juttatásához szükséges. A fentiek érdekében a Magyar Nemzeti Interoperabilitási Keretrendszer az alábbi fıbb fejezeteket tartalmazza: Folyamatleíró módszertan és eszközrendszer kidolgozása Technikai és szemantikai interoperabilitási követelmények meghatározása Alkalmazásfüggı IT biztonsági követelmények meghatározása Fejlesztési módszertan és alkalmazásfejlesztési keretrendszer Szabványtár mőködtetési és gondozási rendszerének kialakítása Projektmenedzsment módszertan és szakmai monitoring kialakítása A Keretrendszer kialakítása során elkészült dokumentumokat a Közigazgatási Informatikai Bizottság Jogi- és Mőszaki Szabályozási Albizottsága véleményezése után a KIB 28. számú ajánlásaként fogadta el márciusban. E-közigazgatási Tudásportál Az Elektronikus közigazgatási tudásportál címő, az Államreform operatív programban finanszírozott kiemelt projekt támogatási szerzıdése szeptember 4-én került aláírásra, amelynek értelmében a Miniszterelnöki Hivatal projektgazdaként kötelezettséget vállalt a projekt lebonyolítására március 31-ig bezárólag. Az Elektronikus Közigazgatási Tudásportál hiánypótló funkciót kíván betölteni a hazai közigazgatási tudásmenedzsment eszköztárában. Az elektronikus közigazgatási fejlesztési projektek tapasztalatainak publikálása mellett, a fejlesztések sikeres véghezviteléhez szükséges technikai, formai, tervezési ajánlások is publikálásra kerülnek, a kötelezıen elıírt szabványokkal együtt. A szakmai anyagok rendszerezett, kereshetı adatbázisa nagyban

10 10 hozzájárul majd az e-közigazgatási döntéshozók, projektvezetık, köztisztviselık sikeres munkájához. A Tudásportál továbbá ügy- és folyamatleírásokkal és e-oktatási anyagok bemutatásával fogja támogatni az okmányirodai ügyintézésben dolgozók gyorsabb, hatékonyabb munkavégzését. A portál lehetıséget fog biztosítani az egyéni tanulásnak és a közösségi, interaktív tapasztalatcserének is, elsısorban G2G relációban. Az Informatikai Átfogó Stratégia megvalósításához kapcsolódó projektek KÖZPONTI ELEKTRONIKUS SZOLGÁLTATÓ RENDSZER A lakosság és a vállalkozások számára nyújtott elektronikus közszolgáltatások egységes, hatékony és költségtakarékos biztosítása érdekében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezései alapján létrejött a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (Központi Rendszer), amely magába foglalja az elektronikus kormányzati gerinchálózatot, a kormányzati portált, az elektronikus ügyintézéshez szükséges ügyfélkaput és hivatali kaput, a központi ügyfélszolgálatot, valamint az ezeken elérhetı szolgáltatások összességét (biztonságos elektronikus dokumentumtovábbító szolgáltatás, elektronikus tárhely és központi rendszer cím). A Központi Rendszer mőködését a Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációért és E- közigazgatásért Felelıs Szakállamtitkárság felügyeli ben kiadásra került a központi rendszer biztonsági követelményeire vonatkozó 84/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet, valamint a központi rendszer szolgáltatásainak szabályozására vonatkozó 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendelet, amelyeket idıközben felváltotta a 223/2009. (X. 14.) Korm. rendelet, valamint a 225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet. A Központi Rendszer (KR) konszolidált változata éles üzembe állt. Teljes és egységes rendszertervvel rendelkezünk, egységes felelıse van az üzemeltetésnek a Kopint-Datorg Zrt. személyében. A KR konszolidációjának felügyelete és koordinációja folyamatos volt. Elkezdıdött a KR proaktív ügyintézési lehetıséget biztosító átalakítása. A 225/2008 Korm. rendelet végrehajtásaként elkészült a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal KR-en keresztül történı dokumentumküldési rendszer megoldása.. Elkészült a Ket. 80. (4) szerint elıírt hirdetményi megjelenítést automatikusan a hivatali kapun keresztül biztosító rendszer, és a társadalmi szervezetek érdekeltségi nyilvántartását ügyfélkapun keresztül megvalósító rendszer. Az elektronikus ügyintézés részeként kialakításra kerül az e-fizetés (amelynek elıkészítı munkái folyamatban vannak), valamint ben a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer néhány új, további funkcionalitással bıvült. A kialakított rendszer képes a hivatalhivatal kommunikációra, azaz a hivatalok egymás közötti dokumentumküldésére is használható, nemcsak az állampolgár-hivatal kapcsolatban. A Központi Rendszer üzemeltetésére és szolgáltatásainak biztosítására december 31-ig hatályos közszolgáltatási szerzıdés került megkötésre a jogszabályban (222/2009. Korm. rendelet) ennek a feladatnak az ellátására kijelölt Kopint-Datorg Zrt-vel.

11 11 A Központi Rendszer és az Informatikai Közháló hálózatbiztonsági feladatait, mőködtetésének minıségbiztosítását, monitoringját, valamint a Közháló esetében szolgáltatásfelügyeletét a Netvisor Zrt. - Kürt Zrt. - Puskás Tivadar Közalapítvány - Abit Kft. alkotta konzorcium látja el. A 223/2009. (X. 14.) Korm. rendelettel létrehozott Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ (NHBK) feladatainak ellátására a jogszabály a Puskás Tivadar Közalapítványt nevesíti. Az NHBK január 1-én megkezdte mőködését. Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) A Központi Rendszer infrastruktúráját, alap- és emelt szintő szolgáltatásait az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) biztosítja, amelyhez folyamatosan kapcsolódnak a közigazgatási intézmények. Az EKG fejlıdése az elmúlt idıszakban egyenletes volt, mára elmondható, hogy lényegében minden nagyobb intézmény csatlakozott. Az EKG-ba bekötött intézményi telephelyek száma több, mint 1700, az EKG-ba integrált telefonszámok száma: mintegy A nemzetközi sávszélességet a megnövekedett forgalom miatt duplájára emeltük. Kialakítottuk az EKG és a NIIF hálózat peering (voluntary interconnection of administratively separate Internet networks for the purpose of exchanging traffic between the customers of each network) kapcsolatát, amelynek eredményeként a két rendszer közvetlen adatcseréje lehetıvé vált. Jelentıs elırelépés történt az EKG biztonságának növelése területén. A 2007-ben elindított PAJZS projekt beruházások eredményeként többek között lehetıvé vált a levelek központi spam és vírus jelölése. A projekt 2008-ban befejezett üteme tovább növelte a hálózat biztonságát. Beindítottuk az idıbélyegzés szolgáltatást, ezzel az EKG eleget tud tenni az elektronikus hírközlésrıl szóló (2003. évi C.) törvény (Eht.) által a hálózatgazda számára elıírt adatszolgáltatás kötelezettségnek. Az EKG biztosítja a kapcsolatot az EU TESTA (Trans European Services for Telematics between Administrations) hálózatán keresztül az EU intézményrendszeréhez. Az EKG szerves részét képezı HSNet (Hungarian Security Network) titkosított hálózat szolgál az EU döntéshozatali tevékenységéhez kapcsolódó kormányzati koordináció informatikai hátteréül. E rendszer kialakítását a 2329/2003. (XII. 16.) Korm. határozat írja elı. Kormányzati Portál Az elektronikus ügyintézés, valamint más elektronikusan elérhetı szolgáltatások induló felületét biztosító, emellett a Kormány és a kormányzati szervek tevékenységérıl tájékoztatást, közérdekő információkat nyújtó - internetes oldalon elérhetı - Kormányzati Portálnak május 1. óta több mint 52 millió látogatója volt, akik közel 700 millió oldalt töltöttek le, és több mint 32 millió alkalommal valamely szakhatóság elektronikus szolgáltatását vették igénybe júliusától beindult a Magyar Közlöny hiteles elektronikus verziójának publikálása a Kormányzati Portálon, és azóta a hiteles elektronikus példányok ezen az úton elérhetıek.

12 12 Ügyfélkapu Az azonosítást igénylı elektronikus szolgáltatások igénybevételét biztosító Ügyfélkapunak jelenleg már több, mint 800 ezer regisztrált felhasználója van, (amely több mint 100 ezer új regisztrációt jelent a évben). A Kormányzati Portálon keresztül, az Ügyfélkapu igénybevételével érhetı el többek között az EU által kiválasztott azon 20 elektronikus kormányzati szolgáltatás is, amely a nemzeti közigazgatási ügyintézés mintegy 80-85%-át fedi le. A kormányzati portál forgalma egymagában az összkormányzati internetes forgalom mintegy 50 %-át teszi ki. Az elektronikus kormányzati közül a legjelentısebbek: az APEH adó- és járulékbevallással kapcsolatos szolgáltatásai, Vám és Pénzügyırség, Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság, Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, az Országos Felvételi Iroda (FELVI) valamint az okmányirodai szolgáltatások, és a cégeljáráshoz, éves beszámolóhoz kapcsolódó ügyintézések január 1-tıl elindult a jogügyletek biztonságát támogató szolgáltatás. Ennek felhasználói ügyvédek, közjegyzık és bírósági végrehajtók. Az ügyfélkapuval rendelkezı állampolgárok részére proaktív szolgáltatásként elindult a személyi okmányok érvényességi idejének lejártát jelzı szolgáltatás. A szolgáltatásba bevont okmányok: személyigazolvány, vezetıi engedély, útlevél. Ugyancsak januárban indult el az APEH elektronikus árverési szolgáltatása. Elkezdıdött a szolgáltatási irányelvbıl adódó feladatok Ügyfélkaput érintı részeinek megvalósítása. Az ügyfélkapun keresztül jelenleg az alábbi szolgáltatások érhetık el: Központi Rendszer szolgáltatásai: Értesítési tárhely ( ) Okmányirodai ügyek: Adatszolgáltatás letiltása és visszavonása ( ) Anyakönyvi kivonattal kapcsolatos ügyintézés ( ) Jármőigazgatási ügyekkel kapcsolatos ügyintézés ( ) Vezetıi engedéllyel kapcsolatos ügyintézés ( ) Lakcímigazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés ( ) Mozgáskorlátozottak parkolási igazolványának kérelme ( ) Egyéni vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés ( ) Önkormányzatok által nyújtott szolgáltatások: 2009 Építményadó; telekadó Építéshatósági Rendszer (építési engedély, bontási engedély, használatbavételi engedély) Közterület foglalási engedély kérelem Telephelyengedély igénylése Idıpontfoglalás

13 13 Kereskedelmi igazgatás Szabálysértési, birtokvédelmi és állatvédelmi rendszer Szociális ügyek, gyámügyek Átmeneti segély Fakivágási kérelem Közterület gondozás, bontás Iparőzési adó Mőködési engedély Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Telephelyengedély Adózással kapcsolatos szolgáltatások: Adó- és járulékbevallás ( ) Adóigazolás kérése elektronikusan ( ) EBEV-szolgáltatások ( ) Adónaptár ( ) APEH e-aukció Környezetvédelmi termékdíj bejelentése, bevallása ( ) Elektronikus ingóárverés ( ) Vám- és Pénzügyırség szolgáltatásai: Jövedéki- és energiaadó bevallás ( ) Szılıbor elszámolás ( ) Egyéb adatszolgáltatások ( ) Elektronikus Vám Portál (2009.) Felvételi: Elektronikus felvételi ( ) Felsıoktatási Információs Rendszer ( ) Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fıfelügyelıség szolgáltatásai Foglalkoztatási jogviszony lekérdezése ( ) Foglalkoztatottak biztosított adatainak bejelentése (régebben: EMMA) ( ) Munkaviszony létesítésének és megszőnésének bejelentése ( ) Országos Atomenergia Hivatal: Radioaktív anyagnyilvántartás lekérdezése és az adatok feltöltése (2009.) Országos Rendırfıkapitányság: Bejelentések (2009.) Nyugdíj ügyek: Nyugdíj e-ügyintézés ( ) e-nyenyi adatszolgáltatás ( ) Nyugdíjbiztosítás

14 14 Magyar Államkincstár: 2009 Családtámogatás Energiaár-támogatás Pályázatos támogatások Babakötvény Lakástámogatás Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt.: 2009 Vagyonkezelıi jelentések kezelése TAJ-nyilvántartással összefüggı szolgáltatások: Jogviszony-lekérdezés ( ) Betegéletút-lekérdezés ( ) TAJ-szám érvényességének ellenırzése ( ) Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szolgáltatása: Agrártámogatási kérelmek benyújtása ( ) e-kérelem portál Magyar Szabadalmi Hivatal szolgáltatása: Védjegybejelentési-kérelem elektronikusan ( ) Védjegyoltalom megújítása ( ) Formatervezési mintaoltalom bejelentése és megújítása ( ) Használati mintaoltalom bejelentés ( ) Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Erkölcsi bizonyítvány elektronikus igénylése ( ) Egyéb szolgáltatások Jogügyletek Biztonságát Erısítı Adatszolgáltatási Keretrendszer (JÜB) ( ) Ügyfélkapu/ Hivatali kapu csatlakozások: Lényegében valamennyi hatósági jogkört gyakorló jegyzıi hivatal (és ezen keresztül önkormányzat) hivatali kapuval csatlakozik a központi rendszerhez. Államigazgatási hivatalok csatlakoztatása (220 hivatal) Központi államigazgatási szervek kb. 80 %-a rendelkezik már hivatali kapuval. Megkezdıdött a közszolgáltatók csatlakoztatása Közmőszolgáltatók böngészıs hivatali kapuhoz való csatlakoztatásának indítása. A böngészıs Hivatali Kapuhoz való csatlakozások teljes körő ügyintézését december 01-étıl a KEKKH végzi, melyhez az összes szükséges információt átadtuk. A hatósági eljárásokban alkalmazott nyomtatványok elektronikusan le- és kitölthetıvé tétele (Általános nyomtatványkitöltı, ÁNYK) Javaslatunk alapján a Kormány elfogadta a központi államigazgatási szervek eljárásaiban rendszeresített nyomtatványok elektronikusan történı kitölthetıvé tételét célzó

15 15 intézkedéseirıl szóló 2142/2008 (X.15.) határozatot, amely meghatározta a témához kapcsolódó feladatokat. A Közigazgatási Informatikai Bizottság 27. számú ajánlásaként kiadta az "Útmutató a közigazgatási eljárások során használt nyomtatványok elektronizálásához" címő dokumentumot. Ezzel párhuzamosan folyt a nyomtatványok egységesítését biztosító formai és tartalmi követelményrendszer kidolgozása, valamint a tárcáknál az egységes szempontok alapján a jogszabály alapú hivatal-ügyfél viszonylatban használt nyomtatványok felmérése. A Központi Rendszeren keresztül küldött dokumentumok elkészítésére és kitöltésére megvalósult az általános nyomtatványkitöltı (ÁNYK) szoftver fejlesztése, használatára már 450 intézmény regisztrált végére megtörtént a teljes körő átállás a JAVA alapú verzióra és melynek eredményeként platformfüggetlenül lehet benyújtani a bevallásokat, így a jövıben Linux rendszerek alatt is használhatóvá válhat. Az ÁNYK fejlesztésével biztosítjuk, hogy a kitöltött nyomtatványok elküldésénél már nem kell külön lépésben bejelentkezni a kormányzati portálra, a program maga biztosítja az ügyfélkapu szolgáltatásának elérését az azonosításhoz. A tárcáknál a kijelölt munkatársak számára oktatást biztosítottunk az Általános Nyomtatványtervezı (ÁNyT) telepítésérıl és használatáról, valamint elérhetıvé tettük a nyomtatványok tervezéséhez szükséges szoftvert, amelynek továbbfejlesztése szintén folyamatos.. Önkormányzati elektronikus szolgáltatások Az elektronikus szolgáltatások indításának költségigényét jelentıs mértékben csökkentheti a központilag biztosítható szolgáltatások indítása, mint például az Ügyfélkapun keresztül történı azonosítás. A Kormányzati Portálon is megjelentek az önkormányzatok: az Ügyfélkapuhoz csatlakozott települések szolgáltatásait a linkekre kattintva érhetik el a felhasználók. Ma már lehetısége van bármely települési önkormányzatnak az Ügyfélkapuhoz történı kapcsolódásra. A Kormányzati Portálról jelenleg már mőködı önkormányzati elektronikus szolgáltatások a címrıl érhetık el. Hivatali kapu és a Biztonságos Elektronikus Dokumentumtovábbító Szolgáltatás (BEDSZ) II. félévétıl az adó- és járulék nyilvántartási rendszer továbbfejlesztésekor kialakításra került a Hivatali Kapu, valamint a Biztonságos Elektronikus Dokumentumtovábbító Szolgáltatás. (A 225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet alapján a továbbiakban BEDSZ). A BEDSZ használatához Hivatali Kaput kell nyitnia a csatlakozó szervezetnek, amin keresztül fogadni tudja a számára a felhasználóktól érkezett dokumentumokat, valamint válaszdokumentumokat tud küldeni a felhasználók értesítési tárhelyére. A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer lehetıvé teszi, hogy az Ügyfélkapuval rendelkezı felhasználók dokumentumokat küldhessenek a Hivatali Kaput nyitott, és így szervezeti postafiókkal rendelkezı szervezetek részére. Az elektronikus dokumentumok továbbításához kapcsolódó bizonyos feladatokat (pl.: tárolóhely, érkeztetés, idıpecsételés stb.) a Központi

16 16 Rendszerben a Biztonságos Elektronikus Dokumentumtovábbító Szolgáltatás (BEDSZ) valósítja meg, amely 2009-ben már a hivatalok közötti kommunikációra is alkalmas. Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ (KÜK) A lakosságnak a közigazgatással kapcsolatos kérdésire választ adó, a 189-es kék hívószámon, valamint sms-ben, faxon és interneten is elérhetı Kormányzati Ügyféltájékoztató Központhoz (KÜK) május 1. óta, több mint 3 millió hívás futott be. A 2007 évben bevezetett, ügyfél-tájékoztatással összefüggı elégedettségmérési rendszer keretében folyamatosan monitorozzuk a KÜK tevékenységét, szolgáltatási színvonalát. A szolgáltatási szint átlaga évben 87,32 % volt, legalacsonyabb 53,57% (februárban az ügyfélkapu problémák miatt), legmagasabb 93,76% volt. A KÜK mőködési tapasztalatai figyelembe vételével megkezdıdött a közigazgatási ügyfélszolgálatok rendszerének, az egységes kormányzati ügyfélszolgálati központok koncepciójának kidolgozása, amelynek segítségével új szemlélettel vizsgálható és modellezhetı az ügyfél és az intézmény-rendszerek közötti kapcsolat, illetve új minıségi szint érhetı el az ügyfelek kiszolgálásában. Elvárt eredmények: személyes ügyfélkapcsolatra alapozott országos lefedettségő Ügyfélpontok, amelyek az ügyfelek földrajzi közelségében teszik elérhetıvé az e-szolgáltatásokat. telefonra alapozott, Contact Center megoldások, amelyek egységes struktúrában biztosítják a telefonos ügyfélszolgálatot, ügyindítást és bizonyos esetekben az ügyintézését. webes felületen, kommunikáció a kormányzati portálon és az integrált szerkezetben Az Informatikai Közháló Program Az Informatikai Közháló Program évben indult melynek keretében országos lefedettségő nagy sebességő infokommunikációs hálózat jött létre. E hálózat, illetve alhálózatai 7200 ponton biztosítanak internet-szolgáltatást különbözı közintézmények számára, mellyel a hazai és nemzetközi vérkeringésbe való hatékonyabb bekapcsolódás, a kistérségek, illetve kistelepülések esélyegyenlıségének megteremtése és az Európai Unió szélessávú hozzáférést fejlesztı célkitőzései valósulnak meg. Az informatikai közháló fontos feladata továbbá az emagyarország Program keretében létesülı emagyarország pontok megvalósításának támogatása. A program e része a kistelepülések speciális helyzetére való tekintettel lehetıvé teszi az internet-szolgáltatás összekapcsolását más közellátási feladatokkal, pl.: ügyfélkapu, postai szolgáltatások, stb. ezzel a kistelepüléseken élık is megfizethetı áron, lakóhelyük közelében juthatnak hozzá az internet használathoz. A program végrehajtásával megvalósuló cél, eredmény: között a program iparpolitikai szerepet töltött be azzal, hogy a távközlési piacon jelentıs, hosszú távú megrendeléssel jelent meg ezzel erıteljesen meggyorsította a távközlési szolgáltatók szélessávú (ADSL) szolgáltatásának országos bevezetését.

17 17 A program jelenlegi feladata, hogy az összes alap- és középfokú oktatási intézmény, valamint az Országos Mentıszolgálat minden állomása, az Igazságügyi Hivatalok, a hátrányos távközlési helyzetben lévı önkormányzatok, könyvtárak, mővelıdési intézmények, agrárium bizonyos intézményei (Agrárkamara), internet szolgáltatással foglalkozó civil szervezet (Teleház Szövetség), az emagyarország pontok szélessávú internet szolgáltatásban részesüljenek. A Közháló üzemeltetésére és szolgáltatásainak biztosítására 2009-ben új, december 31- ig hatályos, a kormányzat számára kedvezıbb szolgáltatási díjú szerzıdés került megkötésre. Információs társadalom és gazdaság - Digitális írástudás fejlesztés emagyarország 2.0 program A közösségi hozzáférési pontok kiépítése, fenntartása és fejlesztése a befogadó, a hátrányos helyzető társadalmi rétegeket is magába foglaló információs társadalom egyik fontos alappillére. A program általános célja a szociálisan rászoruló társadalmi csoportok internethozzáférésének javítása, a közösségi internet-hozzáférési helyek fenntartása, szolgáltatásuk fejlesztése. Az emagyarország program középtávú célja, hogy minden állampolgár hozzáférjen, és szükség esetén személyre szabott segítséget kapjon az elektronikus ügyintézéshez, valamint hogy a szolgáltató állam gyakorlati megvalósítását támogatva az állampolgárok számára az e-közszolgáltatásokat helyi szinten, a hét minden napján, felhasználóbarát módon tegye elérhetıvé. Az Európai Bizottság 2008-ban elsı ízben indította el az ún. ebefogadás versenyt, amelynek célja az ebefogadás évének keretében a terület sikeres kezdeményezéseinek elismerése és népszerősítése volt. Magyarországról az emagyarország 2.0 projekt a befogadó közszolgáltatások kategóriában bekerült a legjobb 5 európai projekt közé. Az emagyarország program a konferencia helyszínén külön kiállítói standon is megjelent. emagyarország pontok fenntartása és fejlesztése A program 2007-ben megújult és emagyarország 2.0. néven folytatódott. Az új koncepció már nem a technikai eszközök kihelyezését tekinti a legfontosabb támogatási területnek, (mint az emagyarország 1.0), hanem a szolgáltatásokat megvalósító környezet és feltételi rendszer egységes és központilag támogatott felépítése a cél. A megújított program egyik legfontosabb eleme az internethasználatot segítı etanácsadói rendszer kialakítása. A 2007 végén az emagyarország Pontok számítógép-parkjának korszerősítésére kiírt pályázat következtében már 1300 emagyarország Pont mőködött országszerte (ebben a kiírásban Teleházak is kaphattak támogatást). Magyarországon év között, országos lefedettséget biztosítva, 3053 emagyarország Pont került kialakításra, melybıl 2009-ben jelenleg 2045 mőködik. etanácsadó hálózat kiépítése és mőködtetése

18 ben megkezdıdött az etanácsadói rendszer kiépítése, amely a zömében közösségi szolgáltató intézményekben levı e-magyarország pontok mőködését segíti márciusáig 1000 etanácsadó képzése fejezıdött be. Az emagyarország program az Európai Bizottság által 2008 nyarán meghirdetett ebefogadás versenyén bekerült a legjobb 5 európai projekt közé a befogadó közszolgáltatások kategóriában. A PL-1447 tanfolyam anyagának fejlesztése még az év elején megtörtént, ez alapján május óta folynak a képzések. Jelenleg 1587 képzett etanácsadó van nyilvántartva. Aktuális helyzet: Az emagyarország program és az annak részét képezı etanácsadói hálózat szakmai koordinációját november 1-tıl a MeH-hel kötött közhasznúsági szerzıdés alapján a Nemzetközi Technológiai Nonprofit Kft.. végzi, az emagyarország Centrum mőködtetése folyamatos. Az emagyarország pontok mőködését támogató és az etanácsadói hálózat kiépítését célzó évi pályázati kiírás decemberben jelent meg. A Miniszterelnöki Hivatal által december 29-én meghirdetett KIHOP pályázatok elbírálása április 28-án lezárult, jóváhagyásra került. Ez alapján az 509 beérkezett pályázatból 492 millió forint keretösszegre, 489 nyertes pályázó kezdte meg a velük kötött Támogatási szerzıdésben vállalt teljesítést, melynek határideje november 10-e volt. Az azóta beérkezett elszámolások szakmai és pénzügyi ellenırzését követıen, a kifizetések megtörténtek. A projekt várható lezárásának idıpontja január. Netrekész program A Netrekész Program októberében indult, az eredeti tervek szerint több évre szóló összehangolt állami és piaci motivációs programként. Célja, hogy hozzájáruljon a hazai internethasználat bıvüléséhez, elsısorban a motivációs gátak lebontásán, a tudatosság növelésén, az ismeretterjesztésen, és a tudás és a bizalom erısítésén keresztül. A piaci szereplıkkel közösen létrehozott PPP-alapú Program két részbıl áll: (1.) a piaci szereplık által alapított Netrekész közhasznú Kft menedzselésében lebonyolított, az internethasználattal kapcsolatos motivációhiány leküzdését célzó kampányból, valamint (2.) a Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációért Felelıs Kormánybiztossága által koordinált pályázati programból. A Netrekész Közhasznú Kft. menedzselésével a szemléletformáló kommunikációs kampány 2008 ıszén számos országos médium (M1, TV2, Magyar ATV, stb.) bevonásával lezajlott. A megvalósított kampány médiaértéke 200 millió Ft felett alakult. NETre Kész 2007 pályázat: Az elsı pályázati felhívás 250 millió Ft keretösszeggel 2007 októberében jelent meg, amelynek keretében 50 országos és helyi civil program részesült támogatásban, melybıl 40 pályázó kezdte meg a tényleges megvalósítást. A projektek megvalósítása folyamatos, a program befejezésének várható idıpontja január. Aktuális helyzet: A évi pályázati kiírás elıkészítését és a pályázat-kezelési feladatokat - közhasznúsági szerzıdés keretében - a Nemzetközi Technológiai Kft. látja el a MeH Infokommunikációs fıosztályának szakmai felügyelete mellett. A NETre Kész pályázatok kiírása decemberében jelent meg. Elbírálása május 22-én lezárult, és a 195 beérkezett pályázatból, 282 millió forint keretösszegre 57 db

19 19 nyertes pályázat lett kiválasztva. A nyertes pályázókkal megkötött Támogatási szerzıdések alapján, a pályázók megkezdték projektjeik megvalósítását, melynek határideje szeptember 30-a volt. Az azóta beérkezett elszámolások szakmai és pénzügyi ellenırzését követıen, a kifizetések megtörténtek. A projekt várható lezárásának idıpontja január. Menet pályázat: A MENET-2008 pályázat decemberében indult, amelynek keretén belül a kormányzat támogatatja olyan civil szervezetek projektek megvalósítását, amelyek feltárják a közösségi terek közötti együttmőködési lehetıségeket, erısítik a hálózati mőködést, összehangolják a civil és üzleti szféra törekvéseit, minısítik a meglévı e-szolgáltatásokat és új e- közszolgáltatások, valamint speciális tudástárak kidolgozására tesznek javaslatot. A Miniszterelnöki Hivatal által december 29-én meghirdetett MENET pályázatra összesen 148 pályázatot érkezett be. A március 16-tól újra megnyitott MENET pályázatok elbírálása április 28-án lezárult, és jóváhagyásra került, melynek során 47 nyertes pályázó lett kiválasztva. A nyertes pályázókkal megkötött Támogatási szerzıdések alapján, a pályázók megkezdték projektjeik megvalósítását, melynek határideje szeptember 30-ka volt. Az azóta beérkezett elszámolások szakmai és pénzügyi ellenırzését követıen, a kifizetések megtörténtek. A projekt várható lezárásának idıpontja január. Az Infokommunikációs és e-közigazgatás Szakállamtitkárság aktívan részt vesz az Országgyőlés által létrehozott e-befogadásügyi eseti bizottság a magyarországi digitális szakadék csökkentéséért munkájában a szakterülethez kapcsolódó stratégiák és programok megvalósulásáról készített éves beszámolók nyújtásával. A digitális írástudás fejlesztése a gazdasági és társadalomi fejlesztési ill. kereslet kínálati szempontból is kiemelt pillérnek tekinthetı. (ezen belül érdemes szintek szerinti szegmentálni) TITÁN Tréning-keretprogram az Információs Társadalom Alkalmazkodóképességének Növelésére A Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács (MEFIT), a magyar kormány, a parlamenti pártok, valamint a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány képviselıi május 19-én együttmőködési megállapodásban rögzítették a TITAN elnevezéső kezdeményezést, amely három pillérre épül: I. DIG-IT-ALL Program Munkaerıpiaci fókuszú e-befogadás II. DIG-IT Program - Digitális gazdaság és a KKV-szektor megerısítése III. PROTEUS Program - Versenyképesség és élre törés. A program megvalósításának kormányzati koordinációját a Miniszterelnöki Hivatal infokommunikációért felelıs kormánybiztosa indította el. A MeH kezdeményezésére az érintett felek részvételével magas szintő kormányzati munkacsoport, un. TITAN Koordinációs Bizottság alakult. Aktuális helyzet: A TITAN Koordinációs Bizottság (korábban kormányzati munkacsoport) elsıdleges feladata a megvalósítás szervezeti kereteinek véglegesítése, továbbá az érintettek feladatainak meghatározása és lehatárolása. A TITAN program nevesítésre került a kormány válságkezelési tervében, valamint az NFGM által készíttetett, a Kormány által jóváhagyott IKT ágazati stratégiában is.

20 20 A programhoz kapcsolódó szempont és kimeneti követelmény, illetve szakmai szempontrendszer véglegesítésre került. Az NFGM tájékoztatása szerint a TITAN célkitőzéseit az NFÜ több EU-s konstrukcióba is beépítette, így például a TÁMOP 2.3.1, 2.3.3/A és 2.3.3/B kiírásokban megjelentek, a tervezés alatt álló TÁMOP és 3.1.5/A konstrukciókban, illetve a TÁMOP kiemelt projektben megjelenítésre kerülnek a TITAN céljai. Ehhez hasonlóan az NFGM ígéretet tett arra, hogy a TÁMOP kiemelt projektben is szerepelni fognak a TITAN program célkitőzései. Emellett hangsúlyozta, hogy a TÁMOP kiemelt projekt tervezése során a MEFIT-nek lehetıséget biztosít, hogy mint szakmai szervezet részt vehessen a képzıintézmények és programjaik kiválasztásának feltételeit rögzítı kritériumrendszer kidolgozásában. Emellett az NFGM válasza szerint a Szakállamtitkárságnak nincs módja részt venni a TITAN szempontjából releváns konstrukciók munkacsoport ülésein és bíráló bizottságában. Mindezek alapján a TITAN program elıkészítı fázisa lezárult, a TITAN Koordinációs Bizottság formális mőködése határozatlan ideig felfüggesztésre került. Várjuk az NFGM illetve az NFÜ tájékoztatását az általuk leírtak megvalósulásáról, és az elırehaladásról. DIAT, SZAT, egat monitoring Az Informatikai Átfogó Stratégia Állampolgári Bevonás Átfogó Program, valamint a Vállalkozások IKT Fejlesztése Átfogó Program részét képezi a DIAT, SZAT és egat-ban megfogalmazott célok: digitális írástudás fejlesztése, szélessávú lefedettség és hozzáférés javítása, valamint az elektronikus kereskedelem támogatása I. félévében sor került a Digitális Írástudás Akcióterv (DIAT), valamint a Nemzeti Szélessávú Stratégia Szélessávú Akcióterv (SZAT) és elektronikus Gazdaság Akció Terv (egat) tárgy évi monitoringjára. A DIAT akcióterv fókuszában a számítógép- és internet-használatot gátló kognitív (motivációs és képzettségi) akadályok feltérképezése illetve ezek enyhítésére javasolható irányok meghatározása áll. A Nemzeti Szélessávú Stratégia (NSZS) monitoring jelentés számot adott az NSZS-ben meghatározott célok teljesülésérıl, a magyarországi háztartások, vállalatok és intézmények infokommunikációs ellátottságáról és internet használatáról, valamint az IKT alkalmazások vállalati és intézményi szektorok általi megítélésérıl. Az ennek keretében elkészült egat monitoring jelentés felmérte az elektronikus gazdaság lakossági, vállalati és intézményi szektorokban történı alkalmazását, valamint aktuális képet nyújtott az e- kormányzat szolgáltatások használatáról. Az empirikus felmérések eredményét tartalmazó SZAT és egat jelentések javaslatot tesznek a monitoring rendszerek középtávú mőködtetésére. A projektet a minıségbiztosítók jól megvalósultnak minısítették, ennek alapján januárban az Infokommunikációs Fıosztály javasolta az NFÜ EKOP Irányító Hatóságnak, hogy vizsgálja az NSZS monitoring tevékenység évi EKOP/ÁROP Technikai Segítségnyújtás keretbıl történı megvalósításának lehetıségét.