A víz élet, gondozzuk közösen! A Duna-vízgyűjtő magyarországi része VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV VITAANYAG

Átírás

1 A víz élet, gondozzuk közösen! VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV VITAANYAG A VITAANYAGOT A KORMÁNY NEM TÁRGYALTA NEM TÜKRÖZI A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT június 5.

2 VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV VITAANYAG A VITAANYAGOT A KORMÁNY NEM TÁRGYALTA MEG, EZÉRT NEM TÜKRÖZI A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT Elérhetőségek: Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Cím: 1012 Budapest, Márvány utca 1/d Honlapok: ( az OVF intézményi honlapja) ( a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek és a tervezés honlapja) (az EU VKI szakmai dokumentumainak és a jelentések honlapja) Központi cím: vgt2@vizeink.hu ovf@ovf.hu Központi telefonszám:

3 TARTALOM BEVEZETŐ VÍZGYŰJTŐK JELLEMZÉSE Természeti környezet Domborzat, éghajlat Éghajlatváltozás Földtan, talajtakaró Vízföldtan Vízrajz Az éghajlatváltozás vízgazdálkodási következményei Élővilág Társadalmi és gazdasági viszonyok Településhálózat, népességföldrajz Területhasználat Gazdaságföldrajz A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés szereplői Hatáskörrel rendelkező hatóság A tervezést végző szervezetek Érintettek Határvízi kapcsolatok Víztestek Vízfolyás víztestek Állóvíz víztestek Erősen módosított és mesterséges víztestek Felszín alatti víztestek VÉDETT TERÜLETEK Ivóvízkivételek védőterületei Felszíni ivóvízbázisok Felszín alatti ivóvízbázisok Tápanyag- és nitrát-érzékeny területek Természetes fürdőhelyek Természeti értékei miatt védett területek A halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek EMBERI TEVÉKENYSÉGBŐL EREDŐ TERHELÉSEK ÉS HATÁSOK Vizek fiziko-kémiai elváltozását okozó terhelések Pontszerű szennyezőforrások Diffúz szennyezőforrások Veszélyes anyag szennyezés és az emisszió leltár

4 3.2.1 Pontszerű szennyezőforrások Diffúz szennyezőforrások Morfológiai beavatkozások Keresztirányú műtárgyak, duzzasztások Hosszirányú beavatkozások Fenntartási tevékenységek Vízjárást módosító beavatkozások Víz visszatartása vízhasznosítási célból Vízátvezetések Vízszintszabályozás Vízkivételek és bevezetések Egyéb terhelések Közlekedés Rekreáció MONITORING HÁLÓZATOK ÉS PROGRAMOK Felszíni vizek A monitoring elemei Felszíni vizek monitoring programjai Felszín alatti vizek A monitoring elemei Felszíni vizek monitoring programjai Védett területek VÍZHASZNÁLATOK GAZDASÁGI ELEMZÉSE Vízhasználatok előrejelzése Az előrejelzés módszertana Az előrejelzés fontosabb feltételezései A vízfogyasztás, vízigények előrejelzése A vízi szolgáltatások és vízhasználatok lehatárolásának főbb megállapításai A gazdasági elemzés módszertani keretei Összefoglaló megállapítások a vízi szolgáltatások költség-megtérüléséről Víziközmű szolgáltatások Mezőgazdasági vízszolgáltatás Saját vízkivételek Duzzasztás energetikai célból Összefoglaló megállapítások a jelentős vízhasználatok gazdasági feltételeiről Mezőgazdasági diffúz terhelés Belvíz elvezetés, belvíz-gazdálkodás Települési vízgazdálkodás (csapadék, szikkasztás, egyedi szennyvíz-kezelés) Közvetlen kibocsátások

5 6 A VIZEK ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE, JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK AZONOSÍTÁSA Felszíni vizek állapotának bemutatása Ökológiai és kémiai állapotértékelés Felszíni víztestek ökológiai és kémiai állapota Vízfolyás víztestek ökológiai és kémiai állapota Állóvíz víztestek ökológiai és kémiai állapota Felszíni víztestek ökológiai és kémiai állapota a VGT-1 és VGT-2 tervezési ciklusban Felszín alatti víztestek állapotának minősítése Felszín alatti víztestek mennyiségi állapotának minősítése Felszín alatti víztestek kémiai állapotának minősítése Védelem alatt álló területek állapotának értékelése Ivóvízkivételek védőterületei Nitrát- és tápanyagérzékeny területek Természetes fürdőhelyek Természeti értékei miatt védett területek A halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizeink állapota Jelentős vízgazdálkodási kérdések KÖRNYEZETI CÉLKITŰZÉSEK INTÉZKEDÉSI PROGRAM Intézkedési program végrehajtásának értékelése, szabályozási javaslatok Átfogó intézkedések Tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések Fenntartható vízhasználatok a vizek mennyiségi védelme érdekében Vizes élőhelyekre és természeti értékei miatt védett területre vonatkozó egyedi intézkedések A VGT1 Intézkedési Programjának finanszírozása, projektek, intézkedések megvalósulása Intézkedések Programja, Módszertani háttér Terhelés típusok Az intézkedések struktúrája, összehasonlítás a VGT1 intézkedéseivel Intézkedések a terhelések csökkentésére További feladatok az intézkedések programjának tervezésében Monitoring intézkedések Gazdaság-szabályozási koncepció a VGT-ben megfogalmazott vízpolitikai célok megvalósítása érdekében Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése Az IPCC 5. jelentése, EU Blueprint, Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló stratégiai terv, Az éghajlatváltozás hatásaival foglalkozó hazai stratégiák

6 8.5.4 Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a VGT-ben Az árvizi kockázat kezelési terv és a VGT kapcsolata Rendelkezésre álló források A Vidékfejlesztési Program támogatási rendszere Magyar Halászati Operatív Program támogatási rendszere KEHOP támogatási rendszere A TOP támogatási rendszere Javaslatok a VGT intézkedések finanszírozására KAPCSOLÓDÓ PROGRAMOK ÉS TERVEK Hazai stratégiai dokumentumok és programok IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia (NKS) Nemzeti Vidékstratégia Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Terv Nemzeti Erdőprogram Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért Magyarország Hozzájárulása a Duna Stratégia Fejlesztéséhez Nemzeti Vízstratégia (NVÍZS Tervezet) Országos Hulladékgazdálkodási Terv ( ) Országos Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia ( , kitekintéssel 2050-re, Szakpolitikai vitanyag), NÉS Nemzeti Biodiverzitás Stratégia (NBS) (Kormány elfogadta február 5-én, végső elfogadásról az Országgyűlés dönt), NBS IV. Nemzeti Természetvédelmi Alapterv Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv Nemzeti Energiastratégia Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia (NKIS) Konvergencia Program és Nemzeti Reformprogram Széchenyi Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Vidékfejlesztési Program (VP) Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez kapcsolódó további programok LIFE Program

7 9.3.2 Ős-Dráva Program Bejárható Magyarország Keretprogram EGT és Norvég Alap Svájci Hozzájárulás A KÖZVÉLEMÉNY TÁJÉKOZTATÁSA A tájékoztatás folyamata Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek társadalmi véleményezése Társadalmi véleményezési határidők és feladatok A Vízgazdálkodási Tanácsok szerepe és feladatai a VGT véleményezési folyamatban Ábrák 1-1. ábra: Az évi középhőmérséklet változása ábra: Az évi csapadékösszeg változása ábra: Az évi csapadék és tényleges párolgás különbségének területi átlaga Magyarországon között ábra: Jellemző felszín közeli kőzetkifejlődés részarányai Magyarország területén ábra: Jellemző talajtípusok aránya az országban ábra: A területhasználat országos átlagértékei 2012-ben ábra: A beruházások megoszlása a gazdasági ágak főbb csoportjai szerint (2012) ábra: A mezőgazdasági termelés intenzitása régiónként (2012) ábra: Növényvédő szerek értékesített mennyisége és árindexe ábra: Vízfolyás típusok darabszáma ábra: Víztestek kategóriák szerinti darabszáma a második és az első VGT-ben ábra: A hegyvidéki területek elvi modellje ábra: A medence területek elvi modellje ábra: A vízbázisok megoszlása a vízkészlet szerint ábra: A vízbázisok vízkészlet típusa és kapacitása ábra: Kommunális szennyvíz-tisztítótelepek összes tápanyag kibocsátása ábra: Szennyvízbevezetések hatásának számítása vízminőségi modellel ábra: Települési szennyvíztisztítók kibocsátásának vízminőségi hatásai ábra: Jelentős ipari üzemek tevékenységenként Magyarországon ábra: Kibocsátások szektoronkénti megoszlása ábra: Az állatállomány alakulása, ábra: évi étkezési haltermelés faji megoszlása ábra: Tápanyagmérleg számításhoz felhasznált adatok ábra: Tápanyagmérleg alakulása között ábra: MONERIS modell működési ábrája ábra: Magyarország felszíni víztesteit érő összesített összes nitrogén terhelés útvonalankénti megoszlása a teljes terhelés százalékában

8 3-12. ábra: Magyarország nagy vízgyűjtőiről a felszíni víztesteket elérő összes nitrogén terhelés a es időszak átlagára terhelési útvonalanként ábra: Magyarország felszíni vizeit érő összes nitrogén terhelés terjedési útvonalankénti megoszlása a 2009 és 2012 közti időszak átlagában, vízgyűjtőnként ábra: Magyarország felszíni vizeit érő összes nitrogén terhelés a 2009 és 2012 közti időszak átlagában, vízgyűjtőnként ábra: Magyarország felszíni víztesteit érő összesített összes foszfor terhelés terhelési útvonalankénti megoszlása a teljes terhelés százalékában ábra: Magyarország nagy vízgyűjtőiről a felszíni víztesteket elérő összes foszfor terhelés a es időszak átlagára terhelési útvonalanként ábra: Magyarország felszíni vizeit érő összes foszfor terhelés terjedési útvonalankénti megoszlása a 2009 és 2012 közti időszak átlagában, vízgyűjtőnként ábra: Magyarország felszíni vizeit érő összes foszfor terhelés a 2009 és 2012 közti időszak átlagában, vízgyűjtőnként ábra: Víztest morfológiai modell és transzport a REWARD-VGT modellben ábra: Veszélyes anyagok terjedési útvonalai ábra: Káresemény képekben: Vörösiszap-katasztrófa, Kolontár, ábra: Csórréti-tározó, ivóvízellátás ábra: Tisza, Körös-torkolat, védekezés ábra: Hejő-patak belterületi szakasz, Miskolctapolca ábra: Meder kotrása, Gyáli-patak ábra: A Tisza-Körösvölgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer ábra: Vízkivételi szivattyútelep Tiszafüred ábra: Felszíni vízkivételek a használatok szerint (2013) ábra: Felszíni vízbevezetések használatok szerint (2013) ábra: Felszín alatti vízkivételek a víztest típusok szerint ábra: Felszín alatti vízkivételek a víztest típusok és használat szerint ( ) ábra: Felszín alatti vízkivételek a használat célja szerint között (parti szűréssel együtt) ábra: Természetes fürdőhellyel érintett települések megoszlása a részvízgyűjtők között ábra: Rekreációs célú kikötővel rendelkező települések megoszlása a részvízgyűjtők között ábra: Vízi turizmusra alkalmas víztesttel érintett települések megoszlása a részvízgyűjtők között ábra: Fitobentosz mintavétel kőről és nádról ábra: Különböző élőhely típusok kiválasztása és makrogerinctelen mintavétel a Rábán (multihabitat mintavétel) ábra: Környezeti káresemény felderítése vizsgálati monitoringgal Rába október ábra: A felszín alatti monitoring szervezeti rendszere ábra: Vízszintmérés szondával egy mechanikus és egy digitális mérőeszköz ábra: Merített mintavétel forrásból vízminőség vizsgálathoz ábra: Mintavétel figyelőkútból vízminőség vizsgálathoz ábra: Vízminőségi online közegészségügyi információs portál ábra: Az 1 lakosra jutó vízfogyasztás alakulását között scenáriónként ábra: A lakossági vízfogyasztás alakulása között scenáriónként, millió m 3 /év

9 5-3. ábra: Az ipari és szolgáltatási vízfogyasztás alakulása között scenáriónként, millió m 3 /év ábra: A felszíni vizekre vonatkozó minősítési rendszer sémája ábra: Az ökológiai állapotértékelés ökológiai minőségi arány (EQR) alapú számításának alapelve ábra: Ellenőrzési folyamat a fizikai-kémiai és biológiai minőségi elemek állapotának eltérése esetén ábra Biológiailag hozzáférhetőségi korrekció figyelembe vétele a víztestek minősítése során (forrás: WFD- UKTAG) ábra: A felszíni víztestek ökológiai állapota a víztestek száma szerinti megoszlásban ábra: A felszíni víztestek biológiai minősítésének a víztestek száma szerinti megoszlása élőlény-csoportonként ábra: A felszíni víztestek fizikai-kémiai minősítésének a víztestek száma szerinti megoszlása paramétercsoportonként ábra: Vízfolyások ökológiai állapota víztestek száma és hossza szerinti megoszlásban ábra: Vízfolyások számának megoszlása a biológiai elemekre kapott osztályba sorolás szerint, élőlény együttesenként ábra: Vízfolyások számának megoszlása a fizikai-kémiai minősítésre kapott osztályba sorolás szerint ábra: Állóvizek ökológiai állapota a víztestek száma és felülete szerinti megoszlásban ábra: Állóvizek számának megoszlása a biológiai elemekre kapott osztályba sorolás szerint, élőlény együttesenként ábra: Állóvizek számának megoszlása a fizikai-kémiai elemekre kapott osztályba sorolás szerint ábra: Vízfolyások ökológiai állapotaa VGT-1 és VGT-2 tervezési ciklusban ábra: Állóvizek ökológiai állapota a VGT-1 és VGT-2 tervezési ciklusban ábra: Felszín alatti vizek minősítésének módszere ábra: Jó és gyenge állapotú víztest a felszíni víz- és a FAVÖKO teszt alapján ábra: Vízbázisok árvíz idején ábra: A nitrát monitoring pontok eloszlása földhasználat szerint ( ) ábra: A IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program célrendszere Táblázatok 1. táblázat: DPSIR logikai keret és a VKI fogalmak kapcsolata táblázat: Területhasználatok megoszlása Magyarországon és a részvízgyűjtőkön táblázat: Az alegységi tervek készítéséért felelős vízügyi igazgatóságok táblázat: Vízfolyás típusok szempontjai és paraméterei táblázat: A vízfolyások biológiai adatokkal igazolt típusai táblázat: A vízfolyások természetes vízjárás jellemzői táblázat: Az állóvíz víztestekre vonatkozó tipológia szempontjai táblázat: Az állóvizek biológiai adatokkal igazolt típusai táblázat: Az erősen módosított besorolás feltételei táblázat: Felszín alatti víztestek típusainak eloszlása a részvízgyűjtőkön táblázat: KEOP források felhasználása a vízbázisok biztonságba helyezésére táblázat: Az ásvány és gyógyvizek felhasználás szerint táblázat: Az ásvány és gyógyvizek védendő vízkémiai jellege... 70

10 2-4. táblázat: Nitrát-érzékeny területek jellemzői táblázat: Vízfolyás víztestek (889) természeti értékei miatt védett területtel való érintettsége táblázat: Állóvíz víztestek (189) természeti értékei miatt védett területtel való érintettsége táblázat: Felszín alatti víztestek (185) természeti értékei miatt védett területtel való érintettsége táblázat: Halállomány szempontjából védett vizek és az érintett víztestek táblázat: Felszíni vizek közvetlen, kommunális szennyvízbevetésekből származó átlagos szennyezőanyag terhelése részvízgyűjtőnként ( ) táblázat: Felszíni vizek közvetlen, kommunális szennyvízbevetésekből származó szennyezőanyag terhelésének változása 2007 és 2012 között táblázat: A befogadóra gyakorolt hatás szempontjából jelentős terhelést okozó TESZIR-ben nyilvántartott kommunális települési szennyvíztisztítók száma táblázat: Jelentős ipari üzemek száma tevékenységenként a részvízgyűjtőkön táblázat: Felszíni vizek közvetlen ipari szennyvíz terhelése ágazatonként és kommunális szennyvíz (közvetett iparival együtt) terhelése ( ) táblázat: Felszíni vizek közvetlen, ipari szennyvízbevetésekből származó szennyezőanyag terhelésének változása 2008 és között táblázat: Releváns veszélyes anyagok a felszíni vizek monitoringja alapján táblázat: Nehézfém kibocsátás között táblázat: Veszélyes anyagokat érintő tevékenységek, országos és részvízgyűjtő szinten táblázat: Vízminőségi káresemények típusa és száma táblázat: Visszatérő káresemények ( ) táblázat: Városi csapadékvíz jellemző szennyezőanyagai és forrásai táblázat: Felszín alatti vízkészletet nem csökkentő vízhasználatok ( évi átlag, ezer m 3 /év) táblázat: Felszín alatti víz közvetlen vízkivételek vízhasználatok szerinti megoszlása ( évi átlag, ezer m 3 /év) táblázat: Jelentős és fontos felszín alatti vízkivételek táblázat: A biológiát támogató hidromorfológiai vizsgálatok táblázat: A biológiát támogató fizikai-kémiai elemek táblázat: A felszíni víztestek monitoring programjai és a mérési gyakoriságok táblázat: A népesség-előreszámítás 2013 hipotézisrendszere táblázat: Az ipar és a szolgáltatások fajlagos (m 3 /MFt kibocsátási érték) saját termelésű vízhasználat változása országos szinten között, % táblázat: Makrogazdasági kilátások között a Konvergencia Program szerint, változás %-ban táblázat: A vízszolgáltatások költségmegtérüléséhez elméletben kapcsolódó államigazgatási díjak, járulékok, térítések táblázat: A felszíni víztestek ökológiai minősítésének eredményei minőségi elemenként és összesítve, a víztestek darabszáma szerint táblázat: A felszíni víztestek ökológiai minősítésének eredményei a különböző kategóriákban táblázat: Vízfolyások ökológiai állapotának eredményei minőségi elemenként és összesítve, a víztestek darabszáma szerint táblázat: Vízfolyások ökológiai állapotának eredményei a különböző kategóriákban táblázat: A vízfolyások biológiai elemek szerinti minősítés eredményeinek megoszlása élőlény együttesenként.. 247

11 6-6. táblázat: A támogató fizikai és kémiai jellemzők szerint végzett vízminősítés eredménye elem csoportonként vízfolyásokra táblázat: Elsőbbségi anyag(ok) miatt nem jó minősítésű folyóvízi víztestek száma az EQS túllépést okozó elsőbbségi anyagok megnevezésével táblázat: Állóvizek ökológiai állapotának eredményei minőségi elemenként és összesítve, a víztestek darabszáma szerint táblázat: Állóvizek ökológiai állapotának eredményei a különböző kategóriákban táblázat: A támogató fizikai és kémiai jellemzők szerint végzett vízminősítés eredménye állóvizekre elem csoportonként táblázat: A vízfolyások biológiai elemek szerinti minősítés eredményeinek megoszlása élőlény együttesenként a VGT-1 és VGT-2 -ben táblázat: A támogató fizikai és kémiai jellemzők szerint végzett vízminősítés eredménye elem csoportonként vízfolyásokra a VGT-1 és VGT-2-ben táblázat: Felszín alatti víztestek mennyiségi állapotának minősítése tesztenként és víztest típusonként táblázat: Süllyedés teszt szerint jó állapotú, de kockázatos víztestek táblázat: Süllyedés teszt szerint gyenge állapotú víztest táblázat: Gyenge mennyiségi állapotú víztestek a felszín alatti víztől függő jelentős ökoszisztémák állapota alapján táblázat: Termelőkutak és védőidomon belüli megfigyelőkutak szennyezettsége miatt gyenge állapotú víztestek táblázat: Diffúz eredetű szennyezések vizsgálata teszt alapján gyenge állapotú víztestek táblázat: Ivóvízbázisok minősége (Az állapotértékelés a évi mérési adatok alapján készült) táblázat: Vízbázisok veszélyeztetettsége táblázat: Trofitási mutatók változása az előző és a jelenlegi megfigyelési időszak között táblázat: Trofitás trend állóvizekben és folyóvizekben az előző és a jelenlegi megfigyelési időszak között a mintavételi helyek százalékában táblázat: Felszín alatti vizek átlagos nitrát koncentrációinak (mgno3/l) megoszlása közötti időszakban táblázat: A nitrát tartalom változása a és a időszakok között táblázat: Fürdőhelyek minősége (az állapotértékelés a évi jelentések alapján készült) táblázat: Természetes fürdőhely kijelölése által érintett víztesteken a fürdőhelyek jellemző minősítése időszakban táblázat: Az egyes védett területtípusokkal érintett víztestek táblázat: Az egyes víztesttípusokkal érintett védett területek táblázat: A víztől függő élőhely típusok és jellemző károsodási jelenségek táblázat: Halas vízként kijelölt felszíni vizek minősége (az állapotértékelés a évi mérési adatok alapján készült) táblázat: Jelentős vízgazdálkodási problémák táblázat: Az érintett ÚMVP célprogramok kapcsolódása a VKI célterületekhez táblázat: Az ÚMVP VKI célokat is szolgáló intézkedéseire jutó támogatások táblázat: A 2.1 intézkedések 2013 végéig kumulált indikátorai intézkedésenként, hektár táblázat: Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések jogcím adatai célprogramonként táblázat: A 2.2 intézkedések 2013 végéig kumulált indikátorai intézkedésenként, hektár táblázat: Célok, intézkedések projekt száma intézkedés tipusonként 2012-ig, db táblázat: Az operatív programok VKI célokat szolgáló intézkedéseinek pénzügyi jellemzői

12 8-8. táblázat: Az intézkedési programról készülő jelentés formája típus terhelések, intézkedési csomagok és indikátoraik (minta!) táblázat Definiált terhelés típusok táblázat: Intézkedési csomagok (KTM) táblázat: A Bizottsági észrevételek és a magyar vállalások a monitoring területen táblázat: A Bizottsági észrevételek és a magyar vállalások a monitoring területen táblázat: A monitoring alprogramok főbb jellemzői táblázat: Vidékfejlesztési Program a VKI-hoz, illetve vízgazdálkodáshoz kapcsolódó tervezett támogatásai között táblázat: KEHOP VKI-hoz, illetve vízgazdálkodáshoz kapcsolódó tervezett támogatásai között* táblázat: Az OFTK vízgazdálkodásra is hatással lévő céljai

13 TÉRKÉPEK JEGYZÉKE (szövegben) 1. térkép: A tervezési terület a Duna vízgyűjtőkerület magyarországi része térkép: Árvízzel veszélyeztetett területek és védvonalak térkép: Belvízzel veszélyeztetett területek térkép: Az éghajlati vízhiány területi eloszlása térkép: Vízgyűjtő területek minősítése biológiai aktivitásértékük alapján térkép: Magyarország és a Duna vízgyűjtőkerület térkép: Magyarország részvízgyűjtő területei térkép: Magyarország tervezési alegységei MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1-1 Felszíni víztestek 1-2 Felszíni víztest típusok referencia jellemzői 1-3 Erősen módosított víztestek terhelései 1-4 Felszín alatti víztestek 1-5 Felszín alatti víztestek háttérértékei és küszöbértékei 2-1 Vízbázisok 2-2 Nitrát- és tápanyagérzékeny területek 2-3 Természetes fürdőhelyek 2-4 Természetvédelmi oltalom alatt álló területek 3-1 Szennyvízterhelés jellemzői: Kommunális és ipari szennyvízkibocsátások adatai 3-2 Települési Szennyvízelvezetési Információs Rendszer 3-3 PRTR köteles telephelyek és tevékenységek ( ) 3-4 Vizek tápanyag terhelése 3-5 Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek 3-6 Veszélyes anyagokkal foglalkozó küszöbérték feletti üzemek 3-7 Bányászat - Meddőhányók és zagytározók kockázati besorolása 3-8 Hulladékgazdálkodás - hulladéklerakók 3-9 Hidromorfológiai beavatkozások 3-10 Felszíni vízkivételek - Összesítés víztestenként 3-11 Felszín alatti vízkivételek 4-1 Felszíni vizek monitoring programja Monitoring helyek és vizsgált jellemzők 4-2 Felszín alatti vizek monitoring programja - Monitoringhelyek és vizsgált jellemzők 4-3 Védett területek monitoring programja, monitoringhelyek 4-4 Jogszabályok, szabványok, műszaki előírások 4-5 Felszíni vizek monitoring programja - Terepi jegyzőkönyvek 4-6 Felszín alatti vizek monitoring programja - Terepi jegyzőkönyvek 5-1 A vízhasználatok bemutatása és gazdasági jelentőségének értékelése 5-2 Vállalkozási szerződés keretében a víz-szektorra vonatkozó ex-ante feltételek teljesítéséhez szükséges, a 1121/2014. (III.6.) Korm. határozat 1. a) és b) pontjai szerinti gazdasági elemzések elkészítése 2. változat 5-3 Módszertani útmutató a VKI megvalósításának gazdasági kérdéseihez 6-1 Felszíni víztestek állapota 6-2 Felszíni vizek biológiai állapotértékelése minősítés módszere 6-3 Felszíni vizek fizikai és kémiai állapotértékelése minősítés módszere 6-4 Felszíni vizek hidromorfológiai állapotértékelése minősítés módszere 6-5 Felszín alatti vizek mennyiségi állapotának értékelése 6-6 A vízszint süllyedésének vizsgálata 6-7 Felszín alatti víztestek vízigénye 6-8 FAVÖKO fontosabb jellemzői 6-9 Felszín alatti víztestek kémiai állapotának minősítése 6-10 Vízbázisok szennyezettsége 6-11 Diffúz szennyeződések ellenőrzése; felszín alatti víztestek diffúz nitrát szennyezettségi aránya 6-12 Vízbázisok veszélyeztetettsége 6-13 A tápanyagterhelésre érzékenynek kijelölt felszíni vizek állapotértékelés

14 7-1 Útmutató a VKI 4.7 cikkely szerinti elemzés elvégzéséhez SKV és KHV készítők és bírálók számára 7-2 Célkitűzések és mentességek 8-1 A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-2 VGT1 intézkedések finanszírozása 8-3 Műszaki intézkedések tartalma VGT1 8-4 Terhelések, intézkedések 8-5 Gazdaság-szabályozási koncepció tervezet a VGT-ben megfogalmazott vízpolitikai célok megvalósítása érdekében 9-1 Kapcsolódó programok és tervek 9-2 Országos programok, tervek 10-1 Területi Vízgyűjtő-gazdálkodási Tanácsok Jegyzőkönyvei 10-2 Részvízgyűjtő-gazdálkodási Tanácsok Jegyzőkönyvei HÁTTÉRANYAGOK JEGYZÉKE 1-1 Felszíni víztestek kijelölésének felülvizsgálata 1-2 Vízfolyás és állóvíz tipológia 1-3 Tipológia biológiai validációja 1-4 Erősen módosított víztestek kijelölése - módszertan 1-5 Felszín alatti víztestek felülvizsgálata 3-1 Felszíni víztestek tápanyagterhelésének modellezése a REWARD-VGT modellel 3-2 TANULMÁNY a Magyarországi állattartó telepek hiányzó trágyatárolóinak pótlásáról 3-3 KÖRTÁJ TERVEZŐ IRODA KFT., 2013, Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) környezeti eredmény- és 4 hatásindikátora értékeinek a meghatározása, Zárójelentés 3-4 Növényvédő szer felhasználás Magyarországon 3-5 A bányászati tevékenységek felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt lehetséges terheléseinek számbavétele, ismertetése 6-1 A felszíni vizek biológiai állapotértékelési rendszere 6-2 Felszíni víztestek fizikai-kémiai és kémiai állapotértékelési rendszere 6-3 Veszélyes anyagokból származó terhelések és vízminőségi hatások 6-4 Felszíni víztestek hidromorfológiai állapotértékelése 6-5 A süllyedéses teszt eredménye a sekély porózus víztesteken 6-6 A süllyedéses teszt eredménye a porózus víztesteken 6-7 A süllyedéses teszt eredménye a karszt víztesteken 6-8 A süllyedéses teszt eredménye a porózus termál víztesteken 6-9 A felszín alatti víztől függő ökoszisztémák 6-10 Felszín alatti víztestek diffúz nitrátszennyezettségének vizsgálata kutak medián értékei alapján 6-11 Felszín alatti víztestek diffúz nitrátszennyezettségének vizsgálata összes mérési adat alapján 6-12 Sekély porózus és sekély hegyvidéki víztestek nitrátszennyezettségi aránya 6-13 Hegyvidéki víztestek nitrátszennyezettségi aránya 6-14 Karszt víztestek nitrátszennyezettségi aránya 6-15 A víztől függő szárazföldi ökoszisztémák ökológiai állapotának értékelési módszere TÉRKÉPEK JEGYZÉKE 1-1. Átnézeti térkép 1-2. Területhasználat 1-3. Vízfolyás víztestek kategóriái 1-4. Vízfolyás víztestek típusai 1-5. Állóvíz víztestek kategóriái 1-6. Állóvíz víztestek típusai 1-7. Felszín alatti víztestek sekély porózus és sekély hegyvidéki 1-8. Felszín alatti víztestek porózus és hegyvidéki 1-9. Felszín alatti víztestek porózus termál Felszín alatti víztestek karszt és termálkarszt 2-1. Ivóvízkivételek védőterületei 2-2. Tápanyag- és nitrátérzékeny területek 2-3. Természetes fürdőhelyek és fürdővizek 2-4. Védett természeti területek 2-5. Natura2000 és egyéb védett területek

15 3-1. Kommunális és ipari szennyvíz-bevezetések 3-2. Mezőgazdasági pontszerű szennyezések 3-3. E-PRTR és Seveso üzemek 3-4. Szennyezett területek és káresemények 3-5. Diffúz foszforterhelés 3-6. Diffúz nitrátterhelés 3-7. Völgyzárógátak, fenékküszöbök, tározók, töltések 3-8. Hidromorfológiai befolyásoltság morfológia 3-9. Hidromorfológiai befolyásoltság hidrológia Vízkivételek felszíni vizekből Vízkivételek felszín alatti vizekből sekély porózus és sekély hegyvidéki Vízkivételek felszín alatti vizekből porózus és hegyvidéki Vízkivételek felszín alatti vizekből porózus termál Vízkivételek felszín alatti vizekből karszt és termálkarszt Közlekedés Hulladékgazdálkodás 4-1. Felszíni vizek monitoringja 4-2. Felszín alatti vizek monitoringja sekély porózus és sekély hegyvidéki 4-3. Felszín alatti vizek monitoringja porózus és hegyvidéki 4-4. Felszín alatti vizek monitoringja porózus termál 4-5. Felszín alatti vizek monitoringja karszt és termálkarszt 4-6. Védett területek monitoringja 6-1. Felszíni víztestek ökológiai minősítése 6-2. Felszíni víztestek osztályozása biológiai elemek 6-3. Felszíni víztestek osztályozása fizikai-kémiai elemek 6-4. Felszíni víztestek osztályozása hidromorfológiai elemek 6-5. Felszíni víztestek kémiai minősítése 6-6. Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota sekély porózus és sekély hegyvidéki 6-7. Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota porózus és hegyvidéki 6-8. Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota porózus termál 6-9. Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota karszt és termálkarszt Felszín alatti víztestek kémiai állapota sekély porózus és sekély hegyvidéki Felszín alatti víztestek kémiai állapota porózus és hegyvidéki Felszín alatti víztestek kémiai állapota porózus termál Felszín alatti víztestek kémiai állapota karszt és termálkarszt Védett területek állapota Ivóvízkivételek védőterületei Védett területek állapota Természetes fürdőhelyek és fürdővizek Védett területek állapota Tápanyagérzékeny területek Védett területek állapota Natura2000 területek és halas vizek Rövidítések jegyzéke AAS AGN AGROTOPO AIR AKG AKI ÁKK ÁMÖ ÁNTSZ AOX AU BAT BKSZT BM BMP BOI BTEX CEN CIS Atomabszorpciós spektrometria A Nemzetközi jelentőségű vízi utakról szóló európai megállapodás Agrotopográfiai Adatbázis Agrár Információs Rendszer agrár-környezetgazdálkodás Agrárgazdasági Kutató Intézet Árvízi Kockázatkezelés Általános Mezőgazdasági Összeírás Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Adszorbeálható szerves halogénvegyületek analitikai egység (analythical unit) legjobb elérhető technológia (Best Available Techniques) Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep Belügyminisztérium Bejárható Magyarország Program Biológiai Oxigénigény illékony monoaromás szénhidrogének összefoglaló rövidítése (Benzol, Toluol, Etil-benzol, Xilol) nemzetközi szabvány típus Egységes megvalósítási stratégia (Common Implementation Strategy)

16 CMEF Vidékfejlesztési Programok értékelési keretrendszere (Common Monitoring and Evaluation Framework) CNRM Francia Meteorológiai. Szolgálat CORINE Európa környezeti információs rendszere (Community-wide Coordination of Information on the Environment) DDT diklór-difenil-triklóretán DPSIR hajtóerők/hatótényezők, terhelések, állapotok, hatások és válaszok (Driving forces, Pressures, States, Impacts, Responses) DRBMP Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (Danube River Basin Management Plan) ECOSTAT Kormányzati Hatásvizsgálati Központ EEA Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency) EFOP Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program EGK Európai Gazdasági Közösség EGT Európai Gazdasági Térség EIONET Európai Környezeti Információs és Megfigyelő Hálózat EKHE egységes környezethasználati engedély EMEP Európai Monitoring és Értékelési Program (European Monitoring and Evaluation Programme) EMVA Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap ENSZ EGB Egyesült Nemzetek Szervezetének Európai Gazdasági Bizottsága EPER Európai Szennyező Anyagok Kibocsátási Regisztere (European Pollutant Emission Register ) E-PRTR Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás EQR környezetminőségi arány (Environmental Quality Ratio) EQS környezetminőségi határérték (Environmental Quality Standards) ESPON Európai Tervezési Megfigyelő Hálózat (European Observation Network for Territorial Development and Cohesion) ETE európai területi együttműködés EU Európai Unió EUME Európai Mértékegység: a gazdaság ökonómiai mérete az üzem potenciális jövedelemtermelõ kapacitása alapján EURATOM Európai Atomenergia Közösség EüM Egészségügyi Minisztérium FAV felszín alatti vizek FAVI Felszín Alatti Víz és a Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszere FAVÖKO felszín alatti víztől függő ökoszisztéma FEVI országos felszíni vízminőségi adatbázis FM Földművelésügyi Minisztérium FÖMI Földmérési és Távérzékelési Intézet FVM Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium GD Útmutató dokumentum (Guidance Document) GDP bruttó hazai termék GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovatív Operatív Program GIS Térinformatikai rendszer (Geographical Information System) GOP Gazdaságfejlesztési Operatív Program GWP Föld Felmelegítési Képesség (Global Warming Potential) HCH lindán (hexachlorciclohexan) HIR Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer HKI Hulladék Keretirányelv HM Honvédelmi Minisztérium HMGy Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat HMKÁ Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot HMMI Multimetrikus Makrozoobenton index család HMMI_m Multimetrikus Makrozoobenton hegyi típus HMMI_sl Multimetrikus Makrozoobenton síkvidéki kis és közepes vízfolyás típus HOP Halászati Operatív Program ICPDR Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (International Commission for the Protection of the Danube River) IKOP Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program IMJP Ivóvízminőség-javító Program INTERREG IVC Interregionális Együttműködési Program IPCC Intergovernmental Panel on Climate Change IPPC Integrált Szennyezés Megelőzés és Ellenőrzés (Integrated Pollution Prevention and Control) ISO nemzetközi szabvány típus ISPA Strukturális Felzárkózást Segítő Eszköz (Instrument for Structural Programmes for pre-accession) JVK Jelentős vízgazdálkodási kérdés, probléma

17 K+F KAP KÁRINFO KEHOP KEOP KIOP KOI KHEM KHV KHVM KöM KÖFE KöViM KÖZOP KSH KSH NKI KTJ KTVF KvVM LE LKV LLL LNV LSZK MÁFI MAHAB MAHOP MAKE MAVÍZ ME MePAR MFGI MgSzH MME MOHOSZ MSZ Kutatás és Fejlesztés Közös Agrárpolitika Országos Kármentesítési Program adatbázisa Környezet- és Energetikai Hatékonysági Operatív Program Környezet és Energia operatív program Környezet és Infrastruktúra Operatív Program Kémiai oxigénigény Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium környezeti hatásvizsgálat Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi Minisztérium Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Közlekedési és Vízügyi Minisztérium Közlekedés Operatív Program Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Népességkutató Intézete Környezetvédelmi területi jel Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium lakosegyenérték legkisebb víz életen át tartó tanulás (Life Long Learning) legnagyobb víz logisztikai szolgáltató központok (szövetsége) Magyar Állami Földtani Intézet Magyar Hidrológiai Adatbázis Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Magyar Agrárközgazdasági Egyesület Magyar Vízközmű Szövetség Miniszterelnökség Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Magyar Országos Horgász Szövetség magyar szabvány

18 Bevezető A vizek, különösen az édesvizek léte, állapota és használata életünk egyik legfontosabb tényezője. Miután a víz nem korlátlanul áll rendelkezésünkre, ezért ahhoz, hogy a jövőben is mindenkinek jusson tiszta ivóvíz, és a folyók, tavak tájaink, életünk meghatározó elemei maradhassanak, erőfeszítéseket kell tennünk a felszíni és a felszín alatti vizek megóvásáért, állapotuk javításáért. A víz használata költségekkel is jár. A folyók, patakok, tavak vize, valamint a felszín alatti víz nemcsak természeti, hanem társadalmi, gazdasági értékeket is hordoz, jövedelemszerzési és költségmegtakarítási lehetőségeket kínál. Ez a felismerés vezetett az Európai Unió új vízpolitikájának, a Víz Keretirányelvnek (2000/60/EK irányelve, továbbiakban VKI) kidolgozásához, mely december 22-én lépett hatályba az EU tagországaiban. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta Magyarországra nézve is kötelező az ebben előírt feladatok végrehajtása, ugyanakkor Magyarország - elhelyezkedése miatt alapvetően érdekelt abban, hogy a Duna nemzetközi vízgyűjtőkerületben mielőbb teljesüljenek a VKI célkitűzései. A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni és felszín alatti víztestek jó állapotba 1 kerüljenek. A keretirányelv szerint a jó állapot nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. Amennyiben a természeti vagy a gazdasági lehetőségek nem teszik lehetővé a jó állapot megvalósítását 2015-ig, úgy a teljesítés határidejét ütemezni lehet a VKI által felkínált mentességek megalapozott indoklásával 2021-re, illetve 2027-re. Ezek az időpontok képezik egyben a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés második és harmadik ciklusát. Az első végrehajtási időszak december 22-vel zárul le, ugyanekkor kezdődik el a jelenlegi második tervezés, vagy első felülvizsgálat által meghatározott intézkedési program végrehajtása. A Víz Keretirányelv általános célkitűzései a következők: a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk javítása, a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével, a vízminőség javítása a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével, a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása, az árvizeknek és aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatásainak mérséklése. A VKI alapelve, hogy a víz nem csupán szokásos kereskedelmi termék, hanem alapvetően örökség is, amit ennek megfelelően kell óvni, védeni. A vízkészletek használata során hosszútávon fenntartható megoldásokra kell törekedni. 1 Jó állapot: A vizek VKI szerinti jó állapota egyrészt az emberi egészség, másrészt az ökoszisztémák igényeiből indul ki. Akkor tekinthetők a vizek jó állapotúnak, ha az ivóvízellátásra, vagy egyéb célokra (rekreáció, öntözés) használt vizek minősége megfelel a használat által szabott követelményeknek, illetve a vizektől függő természetes élőhelyek működését nem zavarják az ember által okozott változások. Vízfolyások és állóvizek esetén a jó ökológiai és kémiai állapot vagy potenciál, a felszín alatti vizeknél a jó kémiai és mennyiségi állapot elérése a cél 2015-ig, 2021-ig, vagy 2027-ig. Bevezető 1

19 A jó állapot eléréséhez szükséges javító beavatkozásokat össze kell hangolni a fenntartható fejlesztési igényekkel, de szigorúan a VKI elvárásainak figyelembevételével. A különböző elképzelések összehangolásához elengedhetetlen, hogy az érintett területen működő érdekcsoportok (gazdák, ipari termelők, horgászok, turizmusból élők, erdészek, természetvédők, fürdők működtetői, stb.), valamint a lakosság és annak szervezetei (pl. önkormányzatok, civil szövetségek) részt vegyenek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési folyamatban és az intézkedések megvalósításában. A kitűzött cél, vagyis a vízfolyások, állóvizek, felszín alatti vizek jó ökológiai, vízminőségi és mennyiségi állapotának elérése összetett és hosszú folyamat. E célok eléréséhez szükséges intézkedéseket a vízgyűjtő-gazdálkodási terv foglalja össze, amely egy gondos és kiterjedt stratégiai tervezési folyamat eredményeként születhet meg. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmazza az összes szükséges információt, amely a víztestekről rendelkezésre áll, az állapotértékelések eredményét, azt, hogy milyen problémák jelentkeznek a tervezési területen és ezek okait, továbbá, hogy milyen környezeti célokat tűzhetünk ki, és ezek eléréséhez milyen műszaki és szabályozási intézkedésekre, illetve pénzügyi támogatásokra, ösztönzőkre van szükség. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során meghatározó jelentőséget kap a társadalmi párbeszéd, amelynek első lépése országos szinten a tervezés ütemtervének és munkarendjének megvitatása volt július 22-től fél éven át. Második lépésként, már nem csak országos, hanem helyi szinten is, a jelentős vízgazdálkodási kérdések konzultációja következett november 30-tól. A harmadik lépés, ennek a tervezetnek a véleményezése. A véleményezési időszakokban a honlapon közzétett dokumentumokkal kapcsolatosan lehet(ett) véleményeket megfogalmazni írásban (elektronikus és postai úton), a szakmai és a területi fórumokon, illetve vízgazdálkodási tanács üléseken pedig szóbeli észrevételeket is lehet tenni. Számos esetben az intézkedések megvalósíthatósága az érintettek kompromisszum készségén is múlik. A végleges, felülvizsgált vízgyűjtő-gazdálkodási terv ezért folyamatos, nyílt tervezés és a társadalmi vélemények beépítése eredményeképpen készül el. A különböző érdekeltek közötti, illetve a tervezőkkel és az országos vízgyűjtő-gazdálkodási terv stratégiai környezeti vizsgálat végzőivel folytatott konzultáció elengedhetetlen ahhoz, hogy a készülő terv olyan intézkedéseket tartalmazzon, amelyek jelentősen javítanak a vizek állapotán, finanszírozásuk megoldható, és az érintettek is elfogadják, sőt később részt is vesznek a megvalósításban. Az első vízgyűjtő-gazdálkodási terv - amelynek felülvizsgálata jelenleg feladatunk - megtalálható a www3.vizeink.hu honlapon a Dokumentumtárban (végleges változat elérhetősége: A Víz Keretirányelvről és a végrehajtás európai gyakorlatáról még több információ érhető el a oldalon, vagy a information honlapon. Tervezés módszertani elemei A VKI gyökeres szemléletváltozást jelentet a vízgazdálkodás területén, hiszen számos műszaki jellegű, jogi, gazdasági, intézményi, szervezeti intézkedés koordinált végrehajtását igényli. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv (továbbiakban VGT) elsősorban azoknak a szabályozásoknak és programoknak az összefoglalása, amelyek biztosítják a környezeti célkitűzések elérését (azaz a jó ökológiai, kémiai és mennyiségi állapot elérését). A VGT sajátos terv, mely a környezeti Bevezető 2

20 célkitűzések és a társadalmi-gazdasági igények összehangolása mellett tartalmazza a műszaki és gazdasági, társadalmi megvalósíthatóság (költségek, finanszírozhatóság, társadalmi támogatottság stb.) elemzését is, ugyanakkor nem jelenti a beavatkozások konkrét műszaki terveinek részletes kimunkálását. A VGT nem kiviteli terv, hanem a vizek állapotát feltáró és a jó állapot elérését megalapozó stratégiai terv. Célja az optimális intézkedési változatok átfogó (műszaki, szabályozási és gazdasági-társadalmi szempontú) ismertetése, amely meghatározza az intézményi feladatokat, és amely alapján folytathatók, illetve elindíthatók a megvalósítást szolgáló programok (az intézkedések második csomagjának 2018-ig kellett működésbe lépnie). A VKI tervezési folyamata többlépcsős, iteratív jellegű, ennek során össze kellett hangolni az ökológiai, műszaki, társadalmi és gazdasági szempontokat. A stratégiai tervezés legfontosabb lépései: a helyzetelemzés, a problémák feltárása, az elérendő célok kitűzése, az intézkedések meghatározása. A tervezés legfontosabb lépéseit mutatja meg a következő folyamatábra (1. ábra). 1. ábra: A tervezési folyamat Víztestek állapotának meghatározása Környezeti célkitűzések felülvizsgálata Társadalom véleménye A problémák és okaik megállapítása intézkedések hatékonyságának vizsgálata Természeti és műszaki szempontok Intézkedések a problémák megszűntetésére: VGT intézkedések felülvizsgálata Gazdasági szempontok Intézkedések Programjának felülvizsgálata Felszíni és felszín alatti vizek, védett területek monitoringja A stratégiai tervezés két fő elemét a VKI önmaga meghatározza: a jövőképet (vizek jó állapota) és a végrehajtás értékelési rendszerét (monitoringot, indikátorokat). A 2021-ig elérendő környezeti célkitűzések a VKI általános célkitűzéseinél részletesebb, ütemezett kidolgozását jelenti, amitől jól megalapozott természeti, társadalmi és gazdasági indokokkal el lehet térni: egyfelől a 2015-ös Bevezető 3