Az elektronikai hulladékok hazai feldolgozásának SWOT-analízise 1

Átírás

1 HULLADÉKOK ÉS KEZELÉSÜK 4.4 Az elektronikai hulladékok hazai feldolgozásának SWOT-analízise 1 Lukács Bence, Földényi Rita Veszprémi Egyetem Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék Tihanyi Ervin Inter-Metál Recycling Kft. Tárgyszavak: hulladékhasznosítás; elektronikai hulladék; villamos berendezés. Bevezetés Az életút végére ért (megunt, tönkrement, elavult) elektromos és elektronikai berendezések egyre növekvő mennyisége nagy feladat elé állítja a hulladékkezeléssel foglalkozó vállalkozásokat. Elkülönített begyűjtésük és kezelésük mindenképp indokolt, hiszen ezek részint értékes, részint veszélyes komponenseket tartalmazhatnak. Az elektronikai hulladékok nagy része tömegüket tekintve terjedelmes (háztartási berendezések, számítógépek, monitorok), zömük a szokásos napi, heti rutinnak megfelelő hulladékszállítási köz-, illetve szerződéses szolgáltatás keretében nem szállítható el. Magyarországon 2003-ban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium becslései szerint 130 ezer tonnát meghaladó mennyiségű hulladék elektromos és elektronikus berendezés keletkezett ami 12,85 kg/fő/év fajlagos mennyiséget jelent, és körülbelül 300 ezer tonnára tehető az elfekvő, használatból kikerült, de egyelőre ki nem dobott berendezések mennyisége [1,2]. A felmérések szerint a keletkező hulladék kétharmada lakossági eredetű, a hulladék tömegének növekedési üteme különböző szakmai becslések alapján évi 4 8%-ra tehető amely a kommunális hulladék mennyiségének előrejelzett rátáját többszörösen meghaladja. [2] 1 Elhangzott a XVIII. Másodnyersanyag-hasznosító Konferencián (Sopron, november 3 5.)

2 Megnevezés 1. táblázat Egyes elektronikai berendezések várható értékesítése 2005 és 2008 között (a KvVM becslése alapján) Forgalmi adatok évi belföldi összértékesítés évi belföldi összértékesítés 1000 db tonna millió Ft 1000 db tonna millió Ft 1. Nagy elektronikai eszközök Kis elektronikai eszközök berendezések elemmel vezetékes Világítási eszköz Elektromos barkácsgép eszközök Adagolóberendezések Gázkisüléses lámpa Mobiltelefon Mobiltelefon akku Játékautomata Összesen Megnevezés Forgalmi adatok évi belföldi összértékesítés évi belföldi összértékesítés 1000 db tonna millió Ft 1000 db tonna millió Ft 1. Nagy elektronikai eszközök Kis elektronikai eszközök berendezések elemmel vezetékes Világítási eszköz Elektromos barkácsgép eszközök Adagolóberendezések Gázkisüléses lámpa Mobiltelefon Mobiltelefon akku Játékautomata Összesen

3 2. táblázat Egyes elektronikai berendezésekből keletkező hulladékmennyiség alakulása 2005 és 2008 között (a KvVM becslése alapján) Éves keletkező hulladékmennyiség Megnevezés tonna 1000 db tonna 1000 db 1. Nagy elektronikai eszközök Kis elektronikai eszközök berendezések elemmel vezetékes Világítási eszköz Elektromos barkácsgép eszközök Adagolóberendezések Gázkisüléses lámpa Mobiltelefon Mobiltelefon akku Játékautomata Összesen Éves keletkező hulladékmennyiség Megnevezés tonna 1000 db tonna 1000 db 1. Nagy elektronikai eszközök Kis elektronikai eszközök berendezések elemmel vezetékes Világítási eszköz Elektromos barkácsgép eszközök Adagolóberendezések Gázkisüléses lámpa Mobiltelefon Mobiltelefon akku Játékautomata Összesen

4 Hazánkban a hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezések (HEEB) hasznosító- és feldolgozóipara piaci alapokon már évekkel ezelőtt beindult, ez alapján évi 8 10 ezer tonna hulladék begyűjtése valósult meg, túlnyomórészt az ipari szektorból, ennek kb. 15%-át az Inter- Metál Recycling Kft. teljesítette. [3] Az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről szóló 264/2004. (IX. 23.) kormányrendelet irányt mutat a HEEB keletkezésében és feldolgozásában érintett vállalkozásoknak a közti időszak teendőire, azonban konkrét technológiát nem ajánl. A hulladékká vált berendezések mennyiségét illetően 2008-ban öszszesen tonna keletkezése jósolható, amelyből kb tonna (25%) visszavétele lesz szükséges. Amennyiben helytállónak fogadjuk el a becsült terméktípusonkénti adatokat, úgy 2005-ben a visszavételi arányok minimális teljesítésével t HEEB begyűjtése valósul meg. Mivel az egyes terméktípusok visszagyűjtési arányainak teljesítése egymásba át nem váltható, a kötelezettek jogkövető magatartását feltételezve valószínűsíthető az EU elvárásának teljesítése. A SWOT-analízis A gazdasági szervezetek és az intézmények jövőképének, stratégiájának kidolgozásához egyre gyakrabban alkalmazott módszer a SWOTanalízis. Ezt a helyzetértékelő módszert általában egy adott vállalkozásra szokták szabni, ahol az első két terület a belső tulajdonságokat veszi számba, az utolsó kettő pedig a vállalatot körülvevő környezetre vonatkozik. Nemzetgazdasági szempontból, illetve abból a célból, hogy hazánk gond nélkül megfeleljen az Európai Unió vonatkozó előírásainak, a magyarországi helyzet áttekintése érdekében a vállalati szint fölötti dimenzió vizsgálata szükséges. Nyilvánvaló, hogy a hasznosítást és a begyűjtést nem közvetlenül a gyártók és importőrök fogják végezni. Abban az esetben, ha a kötelezettek mégis részt szeretnének vállalni a hulladékkezelésben, valószínűbb leányvállalat alapítása, mint a már meglévő cég profiljától eltérő új divízió létrehozása. Noha a Kormányrendelet kimondja, hogy az elektromos berendezések teljes újrahasználatának elsőbbséget kell biztosítani, ezzel azonban nem teljesül a hasznosítási kötelezettség (ugyanakkor a részbeni újrahasználattal e feladat már kiváltható). Ezzel az Európai Unió hulladékcsökkentési stratégiájának prioritása csorbul, hiszen az újrahasználat mindenképp kívánatosabb, mint a hasznosítás. Szakmai szempontból

5 pedig nincs különbség az alkatrész, illetve a teljes berendezés újrahasználata közt. A jelentős mértékű újrahasználat eléréséhez szükség lenne arra, hogy a gyártók elfogadják termékeik, illetve alkatrészeik újra piacra kerülését (ezt elősegíthetnék azzal, hogy nem változtatnák folyamatosan az összetevők design-ját). Szükséges feltétel továbbá, hogy kialakuljon egy keresleti kínálati rendszer (adatbázis) is, amely segítségével megkönynyíthető lenne az alkatrészek adásvétele. Mivel az újrahasználat igényli a legkevesebb fajlagos energiabefektetést, ez a legkörnyezetkímélőbb hulladékfeldolgozási módszer. A koordináló szervezethez nem csatlakozó gyártók biztosíték képzésére kötelezettek. Ha feltesszük, hogy például a kis elektromos eszközök teljes mennyisége nem koordináló szervezeten keresztül kerül viszszagyűjtésre, úgy a becsült forgalom alapján majdnem 600 millió Ft biztosíték letételére lenne szükség 2006-ban ( Ft/tonna, 2005-ben értékesítésre kerülő mennyiség: 8556 tonna, a kettő szorzata pontosan Ft). Ez a 2005-ben értékesített elektronikai berendezés összértékének (652,242 Mrd Ft) mindössze 1 -e. Ehhez képest a koordináló kht. amely akár az összes, az országban keletkező HEEB fölött bábáskodhat minimálisan szükséges 75 millió Ft-os tőkéje jóval kevesebb anyagi felelősséget feltételez. A helyzetfeltárásból következően tehát az alábbi állításokat tehetjük: Erősségek Az idő előrehaladtával progresszív kötelező begyűjtési arány minden berendezéstípusnál. A hasznosító/átvevő/koordináló fél tájékoztatása a termékben található veszélyes anyagokról, alkatrészekről és alapanyagokról, azaz elméletileg nincs vaktában tapogatózás. Egyértelmű felelősség a augusztus 13-a után gyártott termékek hulladékainak kezelésére a szabályozás ösztönzi a tisztán kötelezetti tulajdonosi körrel rendelkező koordináló szervezetek megalakulását. Megalakult a tisztán kötelezetti tulajdonosi körrel rendelkező koordináló szervezet. Gyengeségek A kötelezettek a begyűjtendő hulladékmennyiséget maguk állapítják meg, így az adatok valóságtartalmát nehezen lehet kontrollálni.

6 A Kormányrendelet a kereskedőnél legfeljebb 1:1 arányú funkcionális cserét enged új készülék vásárlása esetén, pedig nem ritka a lakosságnál felhalmozott, kiszuperált multiplikált berendezés. Nem kell biztosítékot képezni az orvosi berendezések, ellenőrző, vezérlő, megfigyelő eszközök és adagoló automaták gyártóinak. Ezekhez a berendezésekhez nincs megszabott hasznosítási arány sem. A kereskedő, gyártó visszavételi kötelezettségének elmulasztása esetén a HEEB-vel kapcsolatos egyéb hulladékbírságokhoz képest egy nagyságrenddel kisebb összeg szabható ki, pedig e kötelezettség a hasznosítás egyik fő pillére. Nincs hazánkban működő színesfémkohászat, így a pirometallurgiai hasznosítás csak külföldön kivitelezhető. Magyarországon alig találunk HEEB effektív hasznosításával foglalkozó K+F tevékenységet, a már meglévő technológiákat honosítjuk. A HEEB kezeléséhez előírt OKJ-s szakképzettség KvVM által kiadott hivatalos vizsgatételsorát egyelőre nem aktualizálták, abban nem található egyetlen kérdés sem, amely kifejezetten elektronikai hulladékra vonatkozna. Lehetőségek A lakosságnál keletkező HEEB általában löketszerűen válik hulladékká: sokan az évi rendszeres lomtalanítás alkalmával szabadulnak meg leselejtezett berendezéseiktől, így a hasznosításban közreműködő közszolgáltatók számára egyszerre nagy mennyiség válik begyűjthetővé. A magyar állam a termékdíjtörvény módosítása révén szolgáltatásvásárlással élhet, amennyiben piaci alapon mégsem sikerülne teljesíteni az előírt arányokat. A részbeni újrahasználat beszámít az újrafeldolgozási arányba, az alkatrészek újraértékesítése garantált profitot jelent. Amennyiben Magyarországra települ olyan specifikus hulladékfeldolgozó üzem, amely amúgy kis mennyiségben keletkező hulladék (pl. világítótestek, adagolóautomaták) feldolgozására épül, akkor akár külföldi eredetű hulladék is feldolgozható lenne hazánkban. Egyszerűbb egy-két (kötelezetti) koordináló szervezetet ellenőrizni, ez a gyártókhoz, importőrökhöz képest kisebb tőkét jelent, és egyáltalán nem szükséges biztosítékot képezni.

7 A Kormányrendelet által előírt elkülönített kezelésre utaló szimbólum, a vásárlók tájékoztatása a HEEB veszélyességéről növeli az elkülönítetten begyűjtésre és feldolgozásra kerülő HEEB mennyiségét. Előrejelzések szerint a hulladékképződés üteme meghaladja az új elektronikai berendezések beszerzési ütemét, így a HEEB-olló fokozatosan zárul. A finanszírozási rendszer véglegesedésével a meglévő kapacitás ugrásszerűen bővülhet tőkeerős feldolgozók megalakulásával. A feldolgozók kht.-ba tömörülése is a hálózat gyorsabb kiépülését szolgálja a rendszerben keletkező haszon visszaforgatásával. Veszélyek A teljes újrahasználat azaz a termék változtatás nélküli visszakerülése az értékesítésbe nem minősül hulladékkezelési tevékenységnek, így a tökéletesen működőképes, de hulladékká vált berendezések alacsonyabb rendű visszaforgatásban fognak részt venni. Az Európai Tanács határozata értelmében a 4 kg/fő/év begyűjtési előírást 2006 helyett 2008 végéig kell teljesítenünk, ezzel meghosszabbodik a hazai feldolgozóipar kiépülésének határideje. Amennyiben egy adott típusú hulladékra nem épül feldolgozó kapacitás, a hasznosítási kötelezettség EU-n belüli hulladékexporttal teljesíthető csak. Ez is élénkíti ugyan a hazai gazdaságot, de a belföldi feldolgozáshoz képest csekélyebb mértékben. Műanyagok feldolgozhatósága kétséges, a rengeteg nem beazonosítható anyagtípus és az égéskésleltető adalékok miatt. Az elektronikai hulladékok jogszabályban rögzített átvételi feltételei nem elég szigorúak, fennáll a nem megfelelő színvonalú hulladékkezelés veszélye. Irodalomjegyzék: [1] Hargitai M.: Elektromos és elektronikai hulladékok súlyosbodó probléma. = Hulladéksors, 5. k. 5. sz p [2] Lukács B.; Földényi R.: Elektronikai hulladékok hasznosításának igénye és lehetőségei hazánkban, XVIII. Országos Környezetvédelmi Konferencia (Siófok, szeptember ) p [3] Lukács B., Szabó G.: Termékdíj az elektronikai hulladékokra. Kivágják a rezet. = HVG, 26. k. 35. sz aug. 28. p