A Személy- Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara. Választási Szabályzata

Átírás

1 Szám: 00/E/00440/2008 A Személy- Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Választási Szabályzata Budapest, december 05.

2 2 Tartalom I. A Szabályzat célja... 4 II. Fogalom-meghatározások... 4 III. A Kamara választással létrehozott képviseleti rendszere... 6 A területi küldöttgyőlés... 6 Az országos küldöttgyőlés... 7 A szakmai tagozatok képviselete... 7 A mandátum tartama... 8 IV. Választási módozatok Idıszaki választás Az idıszaki választások szakaszai A közvetlen választás szakasza A közvetett választás szakasza Pótválasztás Idıközi választás Megismételt választás V. A választójog Az aktív választójog A passzív választójog Az összeférhetetlenség szabályai A társas-vállalkozások választójogára vonatkozó különleges szabályok Hiba! A könyvjelzı nem létezik. VI. A választásban közremőködı bizottságok A választási bizottságok Az országos választási bizottság A területi választási bizottság A jelölıbizottságok Az országos jelölıbizottság A területi jelölıbizottság A szavazatszámláló bizottságok Az országos szavazatszámláló bizottság A területi szavazatszámláló bizottság A mandátumvizsgáló bizottságok VII. A választás elıkészítése A választói névjegyzék összeállítása A választói névjegyzék közszemlére tétele... 19

3 3 A választói névjegyzék módosítása VIII. A területi küldöttválasztás Kampánygyőlések szervezése Az ajánlati lista összeállítása A jelölıív elkészítése Jelölés a területi küldöttek személyére A területi küldöttjelöltek listájának összeállítása A szavazólap elkészítése A területi küldöttek megválasztására irányuló szavazás A szavazás idıpontja és helyszíne A szavazóhelyiség felszereltsége A szavazás A választási bizottságok tevékenysége a szavazás idıtartama alatt A területi szavazatszámláló bizottság tevékenysége a szavazás idıtartama alatt A szavazatok összeszámlálása Az érvénytelen szavazat A szavazás eredményének kihirdetése A szavazás érvényességének megállapítása A szavazás sikerességének megállapítása A küldöttek és pótküldöttek névsorának megállapítása és kihirdetése A választási jegyzıkönyv A területi küldöttválasztás során keletkezett dokumentumok kezelése IX. A területi tisztségviselı-választó küldöttgyőlés A területi tisztségviselı-választó küldöttgyőlés határozatképessége Jelölés a területi tisztségviselı-választó küldöttgyőlésen Szavazás a területi tisztségviselı-választó küldöttgyőlésen A területi tisztségviselı-választó küldöttgyőlés napirendje X. Az országos tisztségviselı-választó küldöttgyőlés XI. Ideiglenes bizottságok választása XII. Jogorvoslat XIII. Záró rendelkezés... 40

4 4 A Személy- Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (továbbiakban: Kamara) Országos Küldöttgyőlése az évi CXXXIII. törvény 35. (1) bek. c) pontjára és az Alapszabály 54. pontjára figyelemmel az alábbi választási Szabályzatot fogadja el. I. A SZABÁLYZAT CÉLJA 1. A jelen Szabályzat célja annak biztosítása, hogy a kamara tagjai választói jogaikat egységes, áttekinthetı és egyszerő eljárási szabályok alapján, törvényes keretek között, demokratikus módon gyakorolhassák. II. FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK 2. A jelen Szabályzatban a) Arányosított jelölési rend: A területi küldöttjelöltek listájának összeállítása során alkalmazott eljárás, amely szerint az ajánlati listán szereplı személy helyezése annyiszor kerül 1-1 sorral lejjebb, ahányszor a jelölési joggal élı tagok számának és a listán szereplı neveknek a hányadosát elérı számú tag kihúzza a nevét. A számítás során a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni 1. b) Erısorrend: olyan, az ajánlati lista összeállítása során alkalmazott eljárás, amelynek értelmében a küldötté választható személyek nevei az ajánlati listára az alábbi csoportosítási elvek szerint kerülnek fel: az elsı erısorrendi csoportba kerülnek az elızı választási ciklusban országos tisztséget betöltık; a második erısorrendi csoportba kerülnek az elızı választási ciklusban a helyi vezetésben aktív munkát végzı személyek, 1 Példa: 30 nevet tartalmaz a személy- és vagyonır tagozat ajánlati listája. 200 személy- és vagyonır tag tesz jelölést 1 hellyel lejjebb akkor kerül valaki, ha 200/30 7 tag kihúzza nevét. Annyiszor kerül 1-1 sorral lejjebb valakinek a neve, ahányszor 7 kihúzás történt.

5 5 a harmadik erısorrendi csoportba kerülnek az elızı két csoportba nem sorolt, de a Kamara munkájában aktívan résztvevık, a negyedik csoportba kerülnek az olyan személyek, akik az elızı kategóriákba nem sorolhatók. c) Sikertelen választás: olyan kimenetelő választás, amelynek eredményeként nem jön létre a Kamarára vonatkozó döntéshozatali szabályok értelmében határozatképes küldöttgyőlés, testület 2, avagy valamely tisztséget senki sem nyer el. d) Szakmai tagozat: a Kamara tagságán belül jól elkülöníthetı, egymástól eltérı szakmai érdekeket képviselı alábbi csoportok valamelyike: ba) személy- és vagyonır (az SzVMt pontjában írt tevékenységek folytatói, kivéve a jelen Szabályzat 2.db) pontjának hatálya alá tartozó tevékenységek folytatóit), bb) vagyonvédelmi tervezı, szerelı (az SzVMt pontjában írt tevékenységek bármelyikének folytatói) bc) magánnyomozó. e) Testületi tag: küldöttnek, Tisztségviselınek nem minısülı, a Kamara folyamatosan mőködı testületi szervének (pl. bizottság) vezetıjévé vagy tagjává választott kamarai tag. f) Tisztségviselı: fa) a kamara elnöke, fb) a kamara alelnöke és az országos elnökség tagja, fc) a felügyelı bizottság elnöke, elnökhelyettese és tagja, fd) az országos etikai bizottság elnöke és tagja, fe) a területi szervezet elnöke és elnökségének tagja, ff) a területi pénzügyi ellenırzı bizottság elnöke és tagja, fg) a területi etikai bizottság elnöke és tagja. g) Választás: a Kamara Alapszabályában meghatározott személyi kör többségi szavazatával elnyerhetı tisztség vagy megbízatás betöltésére irányuló eljárás. h) Választás idıpontja: a Választási kiírásban meghatározott szavazás kezdınapja. i) Választási ciklus: két idıszaki választás közötti idıtartam (5 év). j) Választás kiírása: olyan határozat (Választási kiírás) meghozatala és a választásra jogosultak tudomására hozása, amely a választással elnyerhetı 2 Nem jön létre határozatképes küldöttgyőlés vagy más testület, ha a ténylegesen megválasztottak létszáma nem haladja meg küldöttgyőlés esetében a küldötti helyek 2/3-át (nincs meg a minısített többségi szavazáshoz szükséges létszám), más testület esetében az adott testületre vonatkozó szabály szerint megválasztható létszám felét.

6 6 kamarai pozíció megnevezését, a választási módozat megnevezését és a választás idıbeli lefolyását (idıpontját vagy idırendjét) határozza meg. k) Választási módozat: a jelen Szabályzatban írt alábbi választási formák egyike: ka) idıszaki választás, kb) pótválasztás, kc) idıközi választás, kd) megismételt választás. l) Választással elnyerhetı megbízatás: olyan választás eredményeként elnyert megbízatás, amely választás nem a Szabályzat 2. f) alpontjában nevesített tisztségviselıi poszt betöltésére irányul. m) Választott tisztség: választással elnyert, a Szabályzat 2.f) alpontjában nevesített tisztségviselıi megbízatás. III. A KAMARA VÁLASZTÁSSAL LÉTREHOZOTT KÉPVISELETI RENDSZERE 3. A Kamara tagjai demokratikus jogaikat jellemzıen a küldötteken keresztül gyakorolják. A területi küldöttgyőlés 4. A területi küldöttgyőlés a Kamara tagjai által közvetlen választással megválasztott területi küldöttekbıl álló képviseleti szerv. 5. A területi küldöttgyőlés legalább 20, legfeljebb 60 fıbıl áll. Ezek a létszámhatárok semmilyen okból sem léphetık át. 6. A Kamara területi szervezetének tagsága: 1999 fıig minden 100, az adott területi szervnél nyilvántartott aktív tag után 1 fı területi küldöttet választ de minimum 20 fıt fıig 20 fı+a 2000 és 2999 közötti létszám után, minden megkezdett 150, az adott területi szervnél nyilvántartott altív tag után 1 fı területi küldöttet választ. Min. 21- max. 27 fıt fıig 27 fı+a 3000 és 3999 közötti létszám után, minden megkezdett 200, az adott területi szervnél nyilvántartott aktív tag után 1 fı területi küldöttet választ. Min. 28-max.32 fıt.

7 fıig 32 fı+a 4000 és 4999 közötti létszám után, minden megkezdett 250, az adott területi szervnél nyilvántartott aktív tag után 1 fı területi küldöttet választ. Min.33-max. 36 fıt fıig 36 fı+a 5000 és 5999 közötti létszám után, minden megkezdett 300, az adott területi szervnél nyilvántartott aktív tag után 1 fı területi küldöttet választ.min.37-max. 40 fıt fıtıl 40 fı+a 6000 fölötti létszám után, minden megkezdett 350, az adott területi szervnél nyilvántartott aktív tag után 1 fı területi küldöttet választ. Min. 41- de max. 60 fıt. 7. A területi küldöttgyőlés megválasztja a területi tisztségviselıket, az Alapszabály szerint küldöttgyőlési hatáskörbe tartozó testületek vezetıit és tagjait, valamint az országos küldötteket. Az országos küldöttgyőlés 8. Az országos küldöttgyőlés a Kamara legfıbb képviseleti szerve, amely a Kamara területi küldöttgyőlései által megválasztott országos küldöttekbıl áll. 9. A Kamara területi küldöttgyőlése minden aktív 1000 tag után 1 fı országos küldöttet választ, de minimum 4 fıt. Az ezen felüli, de az 1000 fıt el nem érı aktív tagok után további 1 fı küldöttet választ. 10. Az országos küldöttgyőlés megválasztja a kamara tisztségviselıit és az Alapszabály szerint küldöttgyőlési hatáskörbe tartozó testületek vezetıit és tagjait. 11. A Felügyelı bizottság és az Országos etikai bizottság megválasztása során az Alapszabály 106. és 122. pontja szerint kell eljárni. A szakmai tagozatok képviselete 12. A küldöttek és tisztségviselık megválasztása során biztosítani kell a szakmai tagozatok megfelelı képviseletét. 13. Az egyéni vállalkozók nem alkotnak külön szakmai tagozatot, s a természetes személyekre vonatkozó szabályok szerint, az ıket tagként nyilvántartó területi szervezetnél és csak a tagdíjfizetési kötelezettségük alapjául szolgáló szakmai tagozat képviseletében élhetnek választójogukkal. 14. A Kamara területi küldöttgyőlésében a szakmai tagozatok képviseletének biztosítása érdekében a küldötti létszám a) 70% személy- és vagyonır, b) 17% de legalább 3 fı vagyonvédelmi tervezı, szerelı,

8 8 c) 13% de legalább 2 fı magánnyomozó. 15. Az országos küldöttek megválasztása során a 21. pontban írt esetet kivéve- a szakmai tagozatokat a 14. pontban írt arányok alapul vételével kell képviseltetni. 16. A tagozatok képviseleti létszámának kialakítása során törekedni kell arra, hogy az SzVMt pontjaiban felsorolt tevékenységek gyakorlói megfelelı képviselethez jussanak. 17. A szakmai tagozatokat képviselık létszámát az egész számra kerekítés általános szabályai szerint kell megállapítani. 18. Amennyiben valamelyik szakmai tagozat a 17. pont szerinti számítás eredményeként képviselet nélkül maradna (a kerekítés eredménye 0), az adott szakmai tagozat képviseletére a személy- és vagyonır létszám terhére kell 1 fı küldöttet választani (pozitív diszkrimináció), de a személy- és vagyonır szakmai tagozatot legalább 1 fıvel ekkor is képviseltetni kell. 19. A 18. pont értelmében a kamara területi küldöttgyőlésének a területi elnök mandátumán felül- országos küldötté kell választania legalább a) 2 fı személy- és vagyonırt, b) 1 fı Vagyonvédelmi tervezetıt vagy szerelıt, c) 1 fı magánnyomozót. 20. Az országos küldöttek megválasztása során a szakmai tagozatok képviselete szempontjából az országos küldötti mandátumot elnyert területi elnök szakmai tagozathoz tartozása nem vehetı figyelembe. 21. Amennyiben a 14. b)-c) pontokban megnevezett szakmai tagozatok küldöttjeit megismételt választással sem sikerül elegendı létszámban megválasztani, a szükséges küldötti létszámot a területi küldöttek esetében a személy- és vagyonır pótküldöttekbıl, ilyen pótküldött hiányában, illetıleg az országos küldöttek esetében a személy- és vagyonır szakmai tagozatot képviselı létszám pótválasztással történı növelésével kell kiegészíteni. A mandátum tartama 22. A jelen Szabályzat szerint választással elnyerhetı valamennyi küldött, tisztségviselı pozíció és választással elnyerhetı megbízatás személyre szóló megbízást jelent, amely a megválasztás napjával kezdıdik, és a) az idıszaki választás során elnyert megbízatás esetében a választási ciklus idıtartamára szól, b) a pótválasztás, idıközi választás vagy megismételt választás során elnyert megbízatás esetében a folyamatban lévı választási ciklus végéig tart,

9 9 c) és mindkét esetben legkésıbb az új küldöttek, tisztségviselık, illetıleg testületi tagok megválasztásával szőnik meg. 23. A választásban közremőködı bizottságok (VI. fejezet) megbízatása a közremőködésükkel megválasztott és határozatképes tisztségviselı-választó küldöttgyőlés befejezéséig tart. Az újonnan megválasztott választásban közremőködı- bizottságok csak ezt követıen kezdhetik meg tevékenységüket. 24. A tisztségviselı-választó küldöttgyőlés levezetı elnökének, jegyzıkönyvvezetıjének és két jegyzıkönyv hitelesítıjének mandátuma csak a tisztségviselı-választó küldöttgyőlés idıtartamára szól. 25. A választással elnyert megbízatás azonnal megszőnik a megválasztott személy a) lemondásával, b) visszahívásával, c) halálával, d) a tisztség betöltésével kapcsolatos összeférhetetlenség bejelentésével, vagy megállapításával, e) kamarai tagságának megszőnésével, f) kamarai tagságának szünetelésével, vagy szüneteltetésével, g) aktív vagy passzív választójogát kizáró körülmény bekövetkeztével, h) lakhelyének olyan változásával, amelyre tekintettel a megválasztott személy a mandátumát érintı passzív választójogát más területi szervnél gyakorolhatja, kivéve az Alapszabály 185. pontjában írt esete(ke)t. 26. A szakmai tagozat képviseletéhez kötıdı mandátum akkor is megszőnik, ha birtokosának megváltozik a Kamaránál bejelentett szakmai tagozata, amennyiben ezáltal a szakmai tagozat képviselete -a megváltoztatott vagy az újonnan választott szakmai tagozatra nézve- a változással érintett testületben hátrányosan módosul. 27. A több tisztségre, vagy választással elnyerhetı megbízatásra (a továbbiakban együtt: megbízatás) megválasztott személy valamely megbízatásának bármely okból történı megszőnése azoknak a megbízatásoknak a megszőnését is eredményezi, amelyek elnyerésének elıfeltétele (alapja) az eredetileg megszőnı megbízatás volt 3. 3 Példa: A területi elnöki posztról történı lemondás maga után vonja a területi elnökké választáson alapuló országos küldötti mandátum és a kizárólag országos küldötti mandátummal elnyerhetı országos elnökségi tagság megszőnését is.

10 10 IV. VÁLASZTÁSI MÓDOZATOK Idıszaki választás 28. A Kamara 5 évenként idıszaki választásokat tart. Az idıszaki választások során lehetıség nyílik a területi és az országos küldöttek, valamint a területi és az országos tisztségviselık, továbbá a testületi tagok teljes körő újjáválasztására. Az idıszaki választások szakaszai 29. Az idıszaki választás két, egymástól idıben és rendszerében elkülönülı szakaszból, a közvetlen és a közvetett választás szakaszából áll. A közvetlen választás szakasza 30. A közvetlen választás szakaszában a kamara tagjai maguk közül megválasztják a területi küldötteket. 31. A közvetett választás szakaszában A közvetett választás szakasza a) a területi küldöttek maguk közül megválasztják aa) a területi tisztségviselıket, ab) a területi testületi tagokat, továbbá ac) az országos küldötteket, b) az országos küldöttek maguk közül megválasztják ba) az országos tisztségviselıket, valamint bb) az országos testületi tagokat. c) az országos és a területi elnökség megválasztja az Alapszabályban meghatározott, és elnökségi hatáskörbe utalt testületi tagokat. Pótválasztás 32. Amennyiben a területi küldöttek létszáma nem éri el a küldötti helyek 2/3-át, illetıleg a 21 fıt, avagy a küldöttgyőlésben valamelyik szakmai tagozat a 21. pont elsı fordulatában írt esetet kivéve- képviselet nélkül marad, és az idıközi választás vagy a megismételt választás kiírásának feltételei nem állnak fenn, a be nem töltött vagy megüresedett küldötti helyek betöltésére a jelen pontban írt létszámcsökkenés megállapításától számított 120 napon belül- pótválasztást kell kiírni.

11 Megüresedett választott tisztség, vagy testületi tagság betöltésére az illetékes küldöttgyőlés, elnökség, valamint hatáskörében- a törvényességi felügyeletet ellátó rendészetért felelıs miniszter és a Kamara felügyelı bizottsága pótválasztás tartását kezdeményezheti. 34. A pótválasztás kiírására az a szerv jogosult, amely a pótválasztással érintett megbízatásra vonatkozó idıszaki választás kiírására illetékes. 35. Az idıszaki választást megelızı 6 hónapon belül csak rendkívüli okból lehet küldöttválasztásra irányuló pótválasztást tartani. 36. A választásban közremőködı bizottságok (VI. fejezet) kiegészítésére az idıponttól függetlenül, szükség szerint kell pótválasztást tartani. 37. A pótválasztás során az idıszaki választás szabályait kell értelemszerően alkalmazni. Idıközi választás 38. Amennyiben valamely küldöttgyőlés vagy az idıszaki választás során létrehozható valamely testület a) önmaga feloszlatásáról szóló érvényes határozatot hoz, avagy b) mőködıképességének fenntartása ezt megkívánja, az adott küldöttgyőlés vagy testület teljes körő újjáválasztására idıközi választást kell tartani, feltéve mindkét esetben, hogy az idıszaki választás idıpontjáig több mint 12 hónap van hátra. 39. A választásban közremőködı bizottság (VI. fejezet) újjáválasztására irányuló idıközi választást az idıszaki választás idıpontjától függetlenül, szükség szerint kell tartani. 40. Az idıközi választás kiírására az idıszaki választás kiírására illetékes kamarai szerv, amennyiben ez a szerv érintett az idıközi választásban, akkor a Kamara elnöke, kezdeményezésére pedig hatáskörében- a törvényességi felügyeletet ellátó rendészetért felelıs miniszter, valamint a Kamara felügyelı bizottsága jogosult. 41. Idıközi választás kiírása esetén a választással érintett testület elengedhetetlen feladatainak ellátására az idıközi választást kiíró szerv az idıközi választás eredményének kihirdetéséig tartó mandátummal- ügyintézı szervet hoz létre. Az ügyintézı szerv feladat- és hatáskörét a szerv létrehozását elrendelı határozatban kell megjelölni. Az ügyintézı szerv az idıközi választással érintett szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatokat nem végezhet. 42. Az idıközi választásra az idıszaki választás szabályait kell értelemszerően alkalmazni.

12 12 Megismételt választás 43. Az idıszaki választás, a pótválasztás vagy az idıközi választás sikertelensége esetén -60 napon belül- megismételt választást kell tartani annál a kamarai szervnél, ahol a választás sikertelen volt. 44. A megismételt választás kiírására az ismétléssel érintett választás kiírására hatáskörrel rendelkezı szerv, kezdeményezésére pedig hatáskörében- a Kamara törvényességi felügyeletét ellátó rendészetért felelıs miniszter, valamint a Kamara felügyelı bizottsága jogosult. 45. A megismételt választás során annak a választási módozatnak a szabályait kell értelemszerően alkalmazni, amelyet megismételnek. 46. A megismételt választás sikertelensége esetén az országos választási bizottság által elıkészített napirend alapján az országos küldöttgyőlés (szükség esetén rendkívüli küldöttgyőlés) határozata szerint kell eljárni. V. A VÁLASZTÓJOG 47. A választójog alapján annak gyakorlója -a jelen Szabályzatban írt keretek közöttjelölést tehet és szavazhat a választással elnyerhetı megbízatást betöltık személyére, illetıleg ilyen megbízatásra jelölhetı és választható. 48. A Kamara minden tagjának a választás minden szakaszában csak egy szavazati joga van, amellyel a választás teljes tartama a jelöléstıl a szavazás eredményének kihirdetéséig tartó idıszak- alatt csak egy szakmai tagozat képviseletében élhet. 49. Amennyiben a Kamara tagja többféle tevékenységi engedéllyel és/vagy rendırhatósági igazolvánnyal rendelkezik, nyilatkoznia kell, hogy mely szakmai tagozat képviseletében él választói jogával. Csak olyan szakmai tagozat választható, amelynek folytatására a kamarai tag rendırhatósági igazolvánnyal rendelkezik. 50. A szakmai tagozathoz tartozás irányadó forrása a Kamara országos szervezetének tagnyilvántartása. Amennyiben a tagnyilvántartás nem tartalmazza a tag szakmai tagozathoz sorolási adatát, akkor az érintett tag eltérı nyilatkozatáig- vélelmezni kell a személy- és vagyonır szakmai tagozathoz tartozást.

13 A közvetlen választásban a tag annál a területi szervezetnél vehet részt, ahol nyilvántartott kamarai tag, és csak abban az egy szakmai tagozatban, amelyre a tagdíjfizetési kötelezettsége alapul. Az aktív választójog 52. Az aktív választójog alapján a Kamara tagjának joga van arra, hogy a) a közvetlen választás szabályai szerint részt vegyen a területi küldöttek megválasztásában, b) küldötté választása esetén részt vegyen a tisztségviselık, testületi tagok és az országos küldöttek megválasztásában, c) tisztségviselıvé, testületi taggá választása esetén részt vegyen testületi tagok megválasztásában. 53. Nem élhet aktív választójogával, aki a) cselekvıképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, b) közügyek gyakorlásától eltiltó jogerıs ítélet hatálya alatt áll, c) szabadságvesztés büntetését tölti, d) büntetıeljárásban jogerısen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll, e) tagdíj hátralékát a választás napjáig nem fizette be, f) tagsági viszonyát szünetelteti, illetve akinek tagsági viszonya szünetel. A passzív választójog 54. A passzív választójog alapján a Kamara tagjának joga van arra, hogy küldöttnek, tisztségviselınek, testületi tagnak megválasszák. 55. Választott tisztséget csak az tölthet be, aki a választás elıtt a tagság számára nyilvánossá teszi, hogy milyen személy- és vagyonvédelmi, magánnyomozói tevékenységet folytat, illetve mely vállalkozásnak tagja, vezetı tisztségviselıje vagy folytat-e ilyen tevékenységet egyéni vállalkozóként. 56. Nem jelölhetı, illetıleg nem választható területi küldötté, aki: a) az 53. pont értelmében nem élhet aktív választójogával, b) megválasztását jogszabály rendelkezése kizárja, c) írásban elızetesen nem vállalja jelölését, vagy nem járul hozzá személyes adatainak a választás lebonyolításához nélkülözhetetlen mértékő kezeléséhez, d) jelölésének vállalását, vagy személyes adatainak kezeléséhez való hozzájárulását a szavazás megkezdése elıtt visszavonja,

14 14 e) nem tartozik ahhoz a szakmai tagozathoz, amelyben jelölni kívánják, illetıleg jelölését követıen bármely okból- megváltozik a szakmai tagozata. Az összeférhetetlenség szabályai 57. A tisztségviselık az 58. pontban írt kivétellel- legfeljebb egy országos és egy területi választott tisztséget tölthetnek be. 58. Nem választható több tisztségre a) a Kamara elnöke és alelnöke, b) a felügyelı bizottság elnöke, elnökhelyettese és tagja, c) az országos etikai bizottság elnöke és tagja, d) a pénzügyi ellenırzı bizottság elnöke és tagja, e) a területi etikai bizottság elnöke és tagja. 59. Az 57. és 58. pont hatálya alá esı személy más tisztségre vagy testületi taggá csak abban az esetben jelölhetı, ha a jelölését megelızıen nyilatkozik, hogy megválasztása esetén az összeférhetetlenségi okot jelentı elızı tisztségérıl lemond. Az ilyen személy lemondása az új tisztségre történt megválasztásával külön intézkedés nélkül- hatályosul. 60. Fegyveres erık és rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjának, illetve a köztisztviselınek küldötté, tisztségviselıvé történı megválasztása esetén 30 napon belül meg kell szüntetnie hivatásos, illetve köztisztviselıi jogviszonyát. 61. Az összeférhetetlenségi ok megszüntetésének elmaradása esetén az érintett személy mandátuma a 25.d) pont alapján megszőnik. VI. A VÁLASZTÁSBAN KÖZREMŐKÖDİ BIZOTTSÁGOK 62. A tisztségviselı-választó küldöttgyőléseken, illetıleg a Kamara elnöksége által meghatározott választási idırend szerint meg kell választani, avagy szükség szerint- a jelen Szabályzatban meghatározott létszámra ki kell egészíteni a választás elıkészítésében és lebonyolításában közremőködı bizottságokat. 63. A területi küldöttgyőlés megválasztja, illetıleg szükség szerint pótválasztás tartásával kiegészíti a) a területi választási bizottságot, b) a területi jelölıbizottságot, c) a területi szavazatszámláló bizottságot,

15 15 d) a területi mandátumvizsgáló bizottságot. 64. Az országos küldöttgyőlés megválasztja, illetıleg szükség szerint pótválasztás tartásával kiegészíti a) az országos választási bizottságot, b) az országos jelölıbizottságot, c) az országos szavazatszámláló bizottságot, d) az országos mandátumvizsgáló bizottságot. 65. A választásban közremőködı bizottságot a bizottság elnöke képviseli és a bizottság nevében készített okiratokat is az elnök írja alá. Egyedi ügyre vagy ügykörre vonatkozó képviseletre a bizottság -testületi határozattal- más tagját is kijelölheti. 66. A választásban közremőködı bizottságok üléseit a bizottság elnöke, az elnök akadályoztatása esetén a jelenlévık nyílt szavazatával megválasztott bizottsági tag vezeti. 67. A választásban közremőködı bizottságok határozatképesek, ha ülésükön a tagjaiknak legalább a fele jelen van. A taglétszámba az elnök is beszámít. 68. A választásban közremőködı bizottságok döntéseiket nyílt szavazással, egyszerő szótöbbséggel hozzák. Szavazategyenlıség esetén a levezetı elnök szavazata dönt. 69. A választásban közremőködı bizottságok üléseirıl jegyzıkönyvet kell vezetni, határozataikat évente 1. sorszámmal kezdıdıen és az évszám feltüntetésével jelölve- írásba kell foglalni. A jegyzıkönyvet és a határozatot a levezetı elnök és egy, az adott ülésen jelenlévı bizottsági tag írja alá. 70. A választásban közremőködı bizottságok ülésein tanácskozási joggal részt vehet a) a Kamara törvényességi felügyeletét ellátó rendészetért felelıs miniszter, vagy a rendészetért felelıs miniszter képviseletével megbízott személy, b) a Kamara elnöke, alelnöke, és az elnök által megbízott elnökségi tag, c) a felügyelı bizottság elnöke, elnökhelyettese vagy az elnök által megbízott felügyelı bizottsági tag, d) az országos választási bizottság elnöke, vagy az általa megbízott választási bizottsági tag, e) az adott bizottság elnöke által meghívott személy, f) akinek jelenlétével a bizottság többségi szavazással egyetért. 71. A választásban közremőködı területi bizottságok ülésein a 70. pontban írtakon kívül tanácskozási joggal részt vehet

16 16 a) a Kamara területi szervének elnöke, alelnöke, és az elnök által megbízott elnökségi tag, b) a területi választási bizottság elnöke vagy az általa megbízott választási bizottsági tag. 72. A választásban közremőködı bizottság elnöke és tagja a munkája kapcsán betekinthet a Kamara rendezvényeirıl készült dokumentumokba és -a bizottság tevékenységéhez szükséges mértékben- a Kamara tagnyilvántartásába. 73. A választásban közremőködı bizottságok elnökei és tagjai -amennyiben már nem küldöttek, de bizottsági mandátumuk még nem járt le- a küldöttgyőlésen szavazati jog nélkül részt vehetnek. Szerepük ilyenkor csak a bizottsági feladataik ellátására korlátozódik. A választási bizottságok 74. A választások szervezésére és irányítására az országos küldöttgyőlés országos választási bizottságot, a területi küldöttgyőlés területi választási bizottságot hoz létre. 75. A választási bizottságba csak olyan kamarai tag választható, aki megfelel a területi küldötté választás jelen Szabályzatban meghatározott feltételeinek. A feltételek meglétét a jelölıbizottság köteles vizsgálni. 76. A területi választási bizottság elnöke vagy tagja az országos választási bizottság tagjává is választható. Az országos választási bizottság 77. A Kamara országos választási bizottsága elnökbıl és a területi szerveket képviselı 20 tagból áll. 78. Az országos választási bizottság feladatai: a) a választások lebonyolításának szervezése és ellenırzése, b) a választásokkal kapcsolatos általános észrevételek és kifogások elbírálása, c) a megválasztott országos küldöttek részére megbízólevelek kiadása, d) az országos tisztségviselı-választó küldöttgyőlés elıkészítése és összehívása. 79. Az országos választási bizottság a jelen Szabályzatban meghatározott választási feladatok gyakorlati végrehajtására módszertani útmutatót adhat ki. A módszertani útmutatóban foglaltak a választásban közremőködı bizottságok számára kötelezık.

17 17 A területi választási bizottság 80. A területi választási bizottság elnökbıl és legalább 2, legfeljebb 8 tagból áll. 81. A területi választási bizottság feladatai: a) a területi választások lebonyolításának szervezése és ellenırzése, b) a választói névjegyzék ellenırzése, c) a szavazólapok elkészítése, d) a választással kapcsolatos kifogások, bejelentések elbírálása, e) a megválasztott területi küldöttek részére megbízólevelek kiadása, f) a területi tisztségviselı-választó küldöttgyőlés elıkészítése és összehívása. A jelölıbizottságok 82. A választásokkal kapcsolatos jelölési feladatok ellátására az országos küldöttgyőlés országos jelölıbizottságot, a területi küldöttgyőlés területi jelölıbizottságot hoz létre. 83. A jelölıbizottságba csak a választásra illetékes küldöttgyőlés tagja választható. 84. A jelölıbizottság tevékenységérıl csak az ıt megválasztó küldöttgyőlésnek, valamint az országos és az illetékes területi választási bizottságnak tartozik beszámolni. A jelölıbizottság beszámolási kötelezettsége nem terjed ki a jelöltek személyérıl való tájékoztatási kötelezettségre. Az országos jelölıbizottság 85. Az országos jelölıbizottság elnökbıl és legalább 2, legfeljebb 8 tagból áll. 86. Az országos jelölıbizottság a jelen Szabályzatban írt feladatokat látja el. A területi jelölıbizottság 87. A területi jelölıbizottság elnökbıl és legalább 2, legfeljebb 8 tagból áll. 88. A területi jelölıbizottság a jelen Szabályzatban írt feladatokat látja el. A szavazatszámláló bizottságok 89. A szavazások elıkészítésére, szabályos lebonyolításának ellenırzésére és a szavazatok összeszámlálására az országos küldöttgyőlés országos szavazatszámláló bizottságot, a területi küldöttgyőlés területi szavazatszámláló bizottságot hoz létre.

18 A szavazatszámláló bizottságba csak a választásra illetékes küldöttgyőlés tagja választható. 91. A szavazatszámláló bizottság csak a megválasztására illetékes küldöttgyőlésnek, valamint az országos és az illetékes területi választási bizottságnak tartozik tevékenységérıl beszámolni. Az országos szavazatszámláló bizottság 92. Az országos szavazatszámláló bizottság elnökbıl és legalább 3 tagból áll. 93. Az országos szavazatszámláló bizottság feladatai: a) a szavazó urnák választásra való elıkészítése és ellenırzése, b) a szavazásra jogosultak részére szavazólap biztosítása, c) a szavazás befejezését követıen az urnák felnyitása majd a szavazatok összeszámlálása, d) a szavazás eredményeinek megállapítása, e) a szavazás során emelt kifogások közlése a választási bizottsággal. A területi szavazatszámláló bizottság 94. A területi szavazatszámláló bizottság elnökbıl és legalább 3 tagból áll. 95. A területi szavazatszámláló bizottság létszámát úgy kell meghatározni, hogy szavazóhelyiségenként legalább 3 fı, valamint tartalékként- legalább 1, legfeljebb a szavazóhelyiségek számával megegyezı számú bizottsági tag álljon rendelkezésre 96. A területi szavazatszámláló bizottság a jelen Szabályzatban írt feladatokat látja el. A mandátumvizsgáló bizottságok 97. Az országos és a területi küldöttgyőlés országos és területi mandátumvizsgáló bizottságot hoz létre. 98. A Kamara országos és területi mandátumvizsgáló bizottságai elnökbıl és legalább 2, legfeljebb 14 tagból állnak. 99. A mandátumvizsgáló bizottság feladatai: a) a küldöttgyőlés megkezdése elıtt a küldöttek azonosítása, és mandátumuk igazolása, b) a küldöttgyőlés tájékoztatása a küldöttgyőlés létszámáról, c) a szavazásra jelentkezık választó jogának megállapítása, d) kétség esetén a választási bizottság értesítése,

19 19 e) a jelen Szabályzatban írt egyéb feladatok ellátása A küldöttek személyének azonosítása fényképes igazolványuk alapján, mandátumuk vizsgálata pedig kamarai tagsági igazolványuk, valamint a kamarai küldöttnévsor alapján történik. VII. A VÁLASZTÁS ELİKÉSZÍTÉSE A választói névjegyzék összeállítása 101. A választói névjegyzék a területi küldöttek választására jogosult kamarai tagok szakmai tagozatok szerint csoportosított névsora A hiteles választói névjegyzék összeállítása a területi szervezet titkárának, a titkár akadályoztatása esetén a területi elnökség által erre kijelölt személynek (a továbbiakban együtt: a választási névjegyzék összeállítására kötelezett) a kötelessége. A hiteles választói névjegyzék alapja a Kamara országos szervezetének számítógépes tagnyilvántartása A választói névjegyzékbe azon szakmai tagozathoz sorolva, amelyre a tagdíjfizetési kötelezettsége alapul- fel kell venni azt a kamarai tagot, aki a választási névjegyzék közszemlére tételének kezdınapján a) aktív tagsági viszonnyal rendelkezik és b) eleget tett tagdíjfizetési kötelezettségének A választói névjegyzékben fel kell tüntetni a kamarai tag a) nevét, b) kamarai azonosítószámát és c) szakmai tagozatát. A választói névjegyzék közszemlére tétele 105. A választói névjegyzék összeállítására kötelezett a választói névjegyzéket a Kamara területi szervének hivatalos helyiségeiben a jelölési idıszak kezdınapját megelızıen legalább 20 nappal a kamarai tagok részére közszemlére, illetve megtekinthetıvé teszi, továbbá a Kamara területi szervezetének honlapján is megjelenteti A választói névjegyzék közszemlére tételének színhelyét, valamint kezdı és zárónapját (pontos címmel és nyitvatartási idıszakkal) területi szervekre bontvaaz országos választási bizottságnak a Kamara országos szervezetének honlapján meg kell hirdetnie.

20 A 106. pontban írt adatokat a választói névjegyzék összeállítására kötelezett az országos választási bizottság által meghatározott idıpontig köteles az országos választási bizottságnak megküldeni A közszemlére tétel ideje alatt a névjegyzékbe történt jogosulatlan felvétel miatt bármelyik kamarai tag, kihagyás, vagy téves felvétel miatt az érdekelt kamarai tag a területi választási bizottságnál írásban felszólalhat A felszólalásról vagy az idıközben bekövetkezett kizáró ok fennállásáról a területi választási bizottság szükség esetén az érdekelt meghallgatása után- a választói névjegyzék közszemlére tételére megszabott határidı elteltétıl számított 3 munkanapon belül határoz. A választói névjegyzék módosítása 110. A választói névjegyzékbe a megfelelı szakmai tagozathoz sorolva- a közszemlére tétel ideje alatt, illetıleg azt követıen fel kell venni mindazokat, akik a szavazás elsı napját megelızıen legalább 5 munkanappal a Kamara aktív tagjai lettek A választói névjegyzékbıl törölni kell azokat, akiknek a névjegyzék összeállítását követıen választói joguk bármely okból megszőnt A választói névjegyzékben valamely szakmai tagozatba tévesen besorolt, avagy szakmai tagozatot változtató tag nevét át kell sorolni abba a szakmai tagozatba, amelybe a névjegyzék közszemlére tételének kezdınapján fennálló állapot szerint névjegyzékbe kellett volna venni, illetıleg amely szakmai tagozatot a tag választotta A választói névjegyzék összeállítására kötelezett feladata haladéktalanul végrehajtani a választási bizottságnak a választói névjegyzék módosítására vonatkozó határozatát, és a változásról értesítenie kell az érintetteket. VIII. A TERÜLETI KÜLDÖTTVÁLASZTÁS 114. A területi küldöttek választásának szakaszai idırendben: a) küldöttválasztó győlések szervezése, b) az ajánlati lista összeállítása, c) a jelölıív elkészítése, d) jelölés, e) a jelöltek listájának összeállítása,

21 21 f) a szavazólap elkészítése, g) titkos szavazás, h) a szavazatok összeszámlálása, i) a szavazás eredményeként megválasztott küldöttek és pótküldöttek nevének kihirdetése. Küldöttválasztó győlések szervezése 115. A Kamara területi elnökségei a területi küldöttválasztások elıtt választási győléseket szervezhetnek A küldöttválasztó győlés levezetı elnöke a területi szervezet elnöksége által a feladatra kijelölt személy A küldöttválasztó győlésen a) a területi elnökség képviselıje ismerteti a Kamara elmúlt 5 évi munkáját, b) a jelölıbizottság képviselıje ismerteti a jelölıbizottság által területi küldöttnek javasoltak tevékenységét, munkásságát, a jelöléssel kapcsolatos tudnivalókat, c) a területi küldötti mandátumot elnyerni szándékozók, illetve a jelenlévı kamarai tagok a Kamara tevékenységérıl, jövıjérıl, választási elképzeléseikrıl kifejthetik nézeteiket, d) a megjelent tagok többségi szavazással javaslatot tehetnek az általuk megnevezett személy(ek) ajánlati listára történı felvételére A küldöttválasztó győlésrıl jegyzıkönyvet kell felvenni, amelyet a küldöttválasztó győlés levezetı elnöke hitelesít. Az ajánlati lista összeállítása 119. Az ajánlati lista a küldöttnek ajánlott kamarai tagok szakmai tagozatonként, és az Erısorrend kialakításának szabályai szerint csoportosított névjegyzéke Az ajánlati lista mintáját a jelen Szabályzat A sz. melléklete tartalmazza A területi jelölıbizottság az ajánlati listát a Kamara tagjainak a szakmai tagozatoknak megfelelıen tett személyi javaslatainak figyelembevételével állítja össze Az ajánlati listára csak az a kamarai tag vehetı fel, aki a) megfelel a választhatóság jelen Szabályzatban írt feltételeinek, b) a listára vétele elıtt írásban megerısítette ahhoz a szakmai tagozathoz tartozását, amelynek képviseletében a listára akarják venni, c) írásban vállalja a jelölését és

22 22 d) hozzájárul a személyét érintı választási cselekményekhez szükséges személyes adatainak kezeléséhez, illetıleg nyilvánosságra hozatalához A 122. c) és d) pontokban írt nyilatkozatok beszerzésérıl a területi jelölıbizottság gondoskodik Az ajánlati listára történı felvétel elıtt a területi jelölıbizottság köteles megvizsgálni, hogy az érintett megfelel-e a listára vétel jelen Szabályzatban írt feltételeinek. A vizsgálat eredményét a listára vétel tárgyában hozott határozatban a jelölı bizottságnak rögzítenie kell Az ajánlati listára vételt megelızıen a területi jelölıbizottság, vagy annak tagja személyes beszélgetést folytat a jelölttel az illetı alkalmasságának megítélése céljából. A beszélgetésrıl feljegyzést kell készíteni, amely tartalmazza a jelölt alkalmasságáról kialakított véleményt ( ajánlati listára vételét erısorrendi csoportba javaslom, illetıleg nem javaslom ) és amelynek tartalmát az érintett megismerheti. A feljegyzéssel egyenértékő dokumentum a Jelöltállítási szempontrendszer c. formanyomtatvány kitöltése. A formanyomtatvány mintája a jelen Szabályzat sz. melléklete Az ajánlati listára az ajánlott személy a határozatképes területi jelölıbizottság nyílt szavazásának eredményeként vehetı fel Az ajánlati listára legfeljebb az adott szakmai tagozatban megválasztható küldött létszám másféleszeresének megfelelı számú kamarai tag neve vehetı fel A területi jelölıbizottság az ajánlati listára az ajánlott személyeket Erısorrendben veszi fel Amennyiben a területi jelölıbizottságban kétszeri szavazást követıen is szavazategyenlıség alakul ki két vagy több jelölt besorolásáról, akkor a sorrendet a levezetı elnök szavazata dönti el Az ajánlati lista eredeti példányát a területi jelölıbizottság elnöke aláírásával hitelesíti, és felülvizsgálatra beterjeszti a területi választási bizottsághoz A területi választási bizottság a Kamara nyilvántartásának adataiból ellenırzi, hogy a listán szereplı személyek megfelelnek-e a választhatóság és a listára kerülés feltételeinek. Hiányosság észlelése esetén a területi választási és jelölıbizottság egyeztet, s az így feltárt tényállás alapján a választási bizottság dönt. A jelölıív elkészítése 132. A jelölıív az ajánlati listát, továbbá az adott szakmai tagozatban megválasztható területi küldötti létszám másfélszeresének megfelelı számú az ajánlati listáról felkerült neveket követıen elhelyezett- további név és azonosító adat beírására alkalmas kipontozott sort tartalmazó dokumentum.

23 A területi választási bizottság által jóváhagyott ajánlati listán szereplı személyek nevét és kamarai tagazonosítóját, valamint a 132. pontban meghatározott számú további jelölt javaslatba hozására módot adó kipontozott sort tartalmazó jelölıív eredeti példányát a területi jelölıbizottság elnöke vagy tagja aláírásával hitelesíti A hitelesített jelölıívet sokszorosítás és megszemélyesítés céljából a területi jelölıbizottság elnöke átadja a területi szervezet titkárának, a titkár akadályoztatása esetén a területi elnökség által helyettesítésre kijelölt személynek (a továbbiakban együtt: titkár) A jelölıív eredeti példányát annyi példányban kell sokszorosítani, ahány választásra jogosult tag az adott szakmai tagozatban a területi szervezet választói névjegyzékében szerepel. A lemásolt jelölıív minden példányát az adott területi szervezet eredeti bélyegzılenyomatával kell hitelesíteni és az adott szakmai tagozatban szavazásra jogosultak nevét és kamarai tagazonosítóját tartalmazó megszemélyesítı felzettel kell ellátni A megszemélyesített jelölıív mintáját a jelen Szabályzat B sz. melléklete tartalmazza A sokszorosítást követıen a jelölıív eredeti példányát a választás dokumentumaihoz történı csatolás céljából- a területi választási bizottságnak kell átadni. Az átadás a sokszorosításért felelıs személy feladata A sokszorosított és hitelesített jelölıíveket a választásra jogosult tagoknak postai úton meg kell küldeni. A megküldés a területi szervezet titkárának feladata. Jelölés a területi küldöttek személyére 139. A jelölés során a Kamara tagjai a nevükre szólóan megszemélyesített jelölıív felhasználásával- javaslatot tesznek a szakmai tagozatokban területi küldött mandátumra általuk alkalmasnak ítélt személyekre Amennyiben a kamarai tag nem a saját szakmai tagozatának megfelelı jelölıívet kap, azt a területi jelölıbizottság a tag igazolt szakmai tagozata szerinti jelölıívre kicseréli. A visszavett jelölıívet ÉRVÉNYTELEN! feliratú pecsétel érvényteleníteni kell, és a továbbiakban a területi küldöttválasztás során keletkezett dokumentumok kezelésére vonatkozó szabályok szerint kell eljárni Érvényesen jelölni csak a jelölı személy szakmai tagozatába tartozó, a jelen Szabályzat szerint a választhatóság feltételeinek megfelelı kamarai tagot lehet Jelölést tenni a) a jelölıív ajánlati részében szereplı név érintetlenül hagyásával, illetıleg b) a jelölıív ajánlati részében nem szereplı új jelölt nevének és kamarai tagazonosító számának, vagy más, a jelölt személyének egyértelmő

24 24 azonosítását biztosító adatának olvasható módon, a jelölıíven kipontozott sorba történı beírásával lehet A választásra jogosult kamarai tag önmagát is jelölheti A jelölıív ajánlati részében szereplı személy jelölésének elutasítása esetén az érintett nevét a névsorból egyértelmően ki kell húzni A jelölıíven a területi jelölıbizottság által ajánlott nevek közül a kamarai tag bármennyit kihúzhat, de csak annyi új jelöltet írhat fel, ahány üres jelölti hely a jelölıíven van Új személy jelölése esetén a jelölést tevınek meg kell kérnie a jelölt hozzájárulását ahhoz, hogy személyes adatait a választás során a szükséges mértékig kezeljék. A hozzájárulás megszerzésérıl a jelölést tevı a jelölıíven nyilatkozik. A hamis nyilatkozat jogkövetkezményeiért a jelölést tevı tartozik felelısséggel Érvénytelen a jelölés egésze, ha a) a jelölést nem a kiküldött jelölıíven tették, b) a jelölıív címzettjének adatát olvashatatlanná tették, vagy megváltoztatták, c) a jelölıívet eltépték, vagy áthúzták, d) a jelölıívet nem írták alá, e) a jelölıívet nem annak címzettje írta alá, f) a jelölıív ajánlati részében szereplı valamennyi nevet kihúzták, de új személyre nem tettek érvényes jelölést, g) a megengedettnél (a kipontozott sorok számánál, azaz a megválasztható küldöttek létszámának másfélszeresénél) több új személyre tettek javaslatot, h) a jelölıív a meghirdetett határidıt követıen érkezett a jelölıbizottsághoz Érvénytelen a jelölés adott jelöltre vonatkozó része, ha a) a jelölt nem aktív kamarai tag, b) a jelölt nem tartozik a jelölı személy szakmai tagozatához, c) a jelölt személye a jelölıíven szereplı adatok, illetıleg a kamarai tagnyilvántartás alapján nem azonosítható, d) a jelölést tevı nem nyilatkozott az általa felírt jelölt személyes adatainak kezeléséhez történı hozzájárulás beszerzésérıl A választásra jogosult által kitöltött és aláírt jelölıívet a meghirdetett és a jelölıíven is feltüntetett határidı lejárta elıtt- a területi jelölıbizottsághoz kell visszajuttatni.

25 25 A területi küldöttjelöltek listájának összeállítása 150. A határidıre beérkezett küldöttjelöléseket a területi jelölıbizottság értékeli és megállapítja a jelölés eredményét Amennyiben a jelölést tevı által megadott adatok alapján a jelölt személye nem azonosítható egyértelmően, a területi jelölıbizottság a Kamara tagnyilvántartásának segítségével megkísérli a jelölt személyének egyértelmősítését. Ennek sikertelensége esetén az azonosíthatatlan személyre tett jelölés érvénytelen A területi jelölıbizottság az egyértelmően azonosított jelölések összegzésével szakmai tagozatonként megállapítja a területi küldöttjelöltek sorrendjét A jelölıív ajánlati részében nem szerepeltetett személy a területi küldöttjelöltek listájára ugyanolyan rend szerint kerülhet fel, mintha a területi jelölıbizottság az ajánlati listára venné fel A területi küldöttjelöltek listájára az adott szakmai tagozatra meghatározott küldötti helyek kétszeresének megfelelı számú olyan jelölt vehetı fel, aki megfelel a javaslati listára kerülés feltételeinek, továbbá a) a személy- és vagyonır szakmai tagozatba tartozik, és legalább 10, b) a vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervezı, szerelı szakmai tagozatba tarozik és legalább 3, c) a magánnyomozók szakmai tagozatához tartozik és legalább 2 érvényes jelölést kapott A területi küldöttjelöltek listájának elsı helyére az Arányosított jelölési rend szabályainak alkalmazásával legtöbb jelölést kapott személy kerül, ıt követik az Arányosított jelölési rendnek megfelelıen megállapított sorrendben a többi jelöltek A területi küldöttjelöltek listájára felvett jelöltek száma meghaladhatja az adott szakmai tagozatra meghatározott küldötti helyek kétszeresének megfelelı létszámhatárt, ha a lista utolsó helyére több azonos számú jelöléssel bíró személy kerül Az egyenlı számú jelöléssel rendelkezık területi küldöttjelöltek listájára kerülésének sorrendjét az ajánlati listán elfoglalt helyezésük szerint kell megállapítani. (Elıbbre kerül, aki az ajánlati listán elıbb szerepelt.) 158. A területi küldöttjelöltek listájának eredeti példányát a területi jelölıbizottság elnöke és két tagja hitelesíti, majd a szavazólap összeállítása céljából- átadja a területi választási bizottságnak A területi választási bizottság a Kamara nyilvántartásának adataiból ellenırzi, hogy a területi küldöttjelöltek listáján szereplı személyek megfelelnek-e a

26 26 választhatóság és a listára kerülés feltételeinek. Hiányosság észlelése esetén a területi választási és jelölıbizottság egyeztet, s az így feltárt tényállás alapján a választási bizottság dönt. A szavazólap elkészítése 160. A területi választási bizottság az ellenırzött területi küldöttjelölti lista alapján szakmai tagozatonként- elkészíti a szavazólapokat A szavazólapon csak a szakmai tagozat, a jelöltek neve és kamarai tagazonosító száma, valamint a jelöltek neve mellé elhelyezett jelölınégyzet, továbbá a szavazást közvetlenül megelızı hitelesítı aláírás és bélyegzılenyomat lehet A szavazólapokat úgy kell elkészíteni, hogy azok egyedi azonosítására sem formai, sem tartalmi jegyeik alapján ne legyen lehetıség. A területi küldöttek megválasztására irányuló szavazás A szavazás idıpontja és helyszíne 163. A területi küldöttek megválasztására irányuló szavazás a választási kiírásban meghatározott idıpontokban, a területi elnökség által meghatározott helyszíneken (a továbbiakban: szavazóhelyiség), titkosan történik A választási kiírás eltérı rendelkezése hiányában a szavazást két egymást követı napon (szombaton és vasárnap), és óra között kell minden szavazóhelyiségben megtartani A szavazóhelyiségek címét és a szavazás idıpontját legalább 30 nappal a szavazás elsı napját megelızıen- a Kamara területi szervének honlapján közzé kell tenni. A Kamara területi szerve emellett a területi elnökség határozata szerint- más közzétételi módokat (pl. hírlevél) is igénybe vehet. A szavazóhelyiség felszereltsége 166. A szavazóhelyiségben a területi választási bizottság által meghatározott számú, de legalább két urnát kell elhelyezni és -a szavazás titkosságának biztosítására- legalább két, egymástól megfelelıen elválasztott (lefüggönyözött) szavazóhelyiséget kell kialakítani Az urnákat úgy kell lezárni, hogy azokból a szavazólapokat a zár felnyitása, a pecsét feltörése, vagy az urna szétszedése nélkül eltávolítani ne lehessen A területi választási bizottság gondoskodik arról, hogy a szavazásra kijelölt helyszínekre hiteles választói névjegyzék és -minden szakmai tagozatbanmegfelelı számú szavazólap kerüljön.

27 27 A szavazás 169. A szavazás a területi választási bizottság által elkészített szavazólapokkal történik Minden szavazásra jogosultnak csak egy szavazati joga van, amit abban a szakmai tagozatban gyakorolhat, amelyhez tartozása alapján a tagdíjfizetési kötelezettsége fennáll Szavazni csak személyesen lehet A többszöri szavazás súlyos etikai vétség, amely miatt kizárásnak van helye A szavazásra jogosult a Kamara területi szerve által kijelölt szavazóhelyiségében szavazhat A mennyiben a szavazásra jogosult nem a számára eredetileg kijelölt szavazóhelyiségben, hanem az adott területi szerv másik szavazóhelyiségében kíván szavazni, írásbeli, legalább a szavazás elsı napját megelızı 5 munkanappal benyújtott kérelme alapján a területi választási bizottság átsorolja a kérelemnek megfelelıen. Más területi szervhez átsorolni senkit sem lehet A szavazásra jogosult úgy szavaz, hogy személyazonosságát fényképes közokirattal, aktív kamarai tagságát kamarai igazolványával igazolja, a) a szakmai tagozatánek jelöltjeit tartalmazó, a szavazatszámláló bizottság helyszínen tartózkodó képviselıje által aláírt és lepecsételt szavazólapot kap, amelynek átvételét aláírásával igazolja, b) a szavazófülkébe vonul és a szavazólapon szereplı személyek neve mellé helyezett + (álló kereszt) vagy X (elforgatott kereszt) jelölést alkalmazva szavaz az általa megválasztani kívánt személyekre, c) a szavazólapot bedobja az urna nyílásán, meggyızıdve arról, hogy az teljes terjedelmében beesett az urnába A szavazás során csak a szavazólapon szereplı jelöltek közül lehet választani, a szavazólapra új nevet felírni nem lehet A rontott szavazólapot a választó kérésére- a szavazatszámláló bizottság kicseréli. A csere tényét a cserét kérı szavazó adatainak feltüntetésével- a jegyzıkönyvben rögzíteni kell. A visszavett rontott szavazólapot ÉRVÉNYTELEN! feliratú pecséttel kell érvényteleníteni és a továbbiakban a területi választás során keletkezett dokumentumok kezelésére vonatkozó szabályok szerint, érvénytelenített szavazólapként kell kezelni.