A köznép és az iskolai ifjúság hasznára és okulására Wilim János pályájáról [1]

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A köznép és az iskolai ifjúság hasznára és okulására Wilim János pályájáról [1]"

Fruzsina Papp
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Published on Reformáció ( Címlap > A köznép és az iskolai ifjúság hasznára és okulására Wilim János pályájáról A köznép és az iskolai ifjúság hasznára és okulására Wilim János pályájáról [1] Kis könyvünkkel épp egy ilyen ember, Wilim János csabai tanító emlékét szeretnénk felidézni. Wilim János 1842-ben lett az újonnan nyitott kastélyi iskola tanítója. Majdnem harminc éven keresztül tanította a környékbeli nebulókat. S nem csak az írás-olvasás, a számolás rejtelmeibe vezette be a kisdiákokat, formálta erkölcsi érzéküket, jellemüket, szépérzéküket. Az iskolai tennivalók mellett gazdálkodott, különösen nagy hangsúlyt helyezett a gyümölcstermesztés elterjesztésére és a helyes kertészeti eljárások meghonosítására. Tanítóként, a békéscsabai evangélikus egyház meghatározó személyiségeként és mintaadó gazdasági tevékenységével a szó szoros értelmében kovásza volt szűkebb közösségének. Amikor emlékét idézzük, Békéscsaba társadalomtörténetének ma már csak kevéssé ismert részletei is felvillannak az olvasó előtt. Wilim János Békéscsaba első szlovák lakóinak útját követve 1825-ben érkezett a Felvidékről Nagykároly érintésével Békés megyébe. Pályája tipikusnak mondható minta szerint alakult: a szegény földmíves családból származó tehetséges fiúnak az evangélikus egyház intézményrendszere teremtett lehetőséget a társadalmi emelkedésre. A felvidéki parasztcsaládokból induló karriertörténetek hasonlóak: hol egy lelkész, hol egy tanító, Wilim esetében egy jegyző volt az, aki felfedezte az egyszerű parasztfiúban a tálentomot. S ha a családban megvolt az akarat a taníttatásra, az egyház segített. Ezt az utat járta be Wilim is: Túrócszentmárton után Osgyán, majd Lőcse és Eperjes következett. A részben latin, részben szlovák nyelvű iskolák tanárai között ott voltak azok a mesterek, akik az iskolai tananyag és a németországi egyetemeken elsajátított friss társadalom- és természettudományi ismeretek mellett bizonyos magatartásmintát is közvetítettek tanítványaik felé. Ennek a lényege az volt, hogy akár lelkészek, akár tanítók, akár mesterségek gyakorlói lesznek, munkájuk elvégzése mellett kötelességük a közjó előmozdítása. Wilim János is azok közé a diákok közé tartozott, akik fogékonynak bizonyultak ezekre a Tessedik óta gyakorlatból is jól ismert gondolatokra. Kortársai közül azok, akiknek a tehetség mellé egy kis szerencsét is adott a Teremtő, mentek tovább Pozsonyba, majd Németország felé. Wilim, apja halála miatt, kénytelen volt korán tanítói állást vállalni. A tanítói pálya nagyon illett személyiségéhez. Először Nagykárolyba került, majd meghívták Mezőberénybe, ahol tizenhét évet töltött. Az evangélikus egyház lelkészei és világi elöljárói számon tartották a tehetséges embereket s biztosították számukra az előrelépést. Wilim János Mezőberényben tekintélyt szerzett magának s a teljesítményét elismerve meghívta egyik tanítójának a békéscsabai gyülekezet, amelyet Zsilinszky Mihály az ország legelső evangélikus gyülekezetének nevezett. Az akkor még a város külső részén fekvő iskolában évente több mint kétszáz gyereket tanított. A tanítványai közé tartozó Zsilinszky szerint az erkölcsi nevelésre különös hangsúlyt helyezett. Az általa elmesélt bibliai történetek rendszerint summázattal zárultak. Például a következőképpen: Legyetek igazságosak, őszinték, erkölcsösek, jótékonyak, kitartók és akkor boldogulni fogtok. Önuralomra, szorgalomra, kitartásra, mértékletességre nevelte tanítványait, vagyis az evangélikus ethosz hétköznapi életbe átültethető értékeit próbálta átadni növendékeinek. Munkájáról szólva rendszerint kiemelik, hogy nagy fontosságot tulajdonított a szépírásnak. A szépérzék fejlesztése sem öncélú

2 törekvés volt, hatását mutatták a rendezett, helyenként szépen díszített parasztporták. A tanítás mellett maga is gazdálkodott. Az iskola közelében is volt földje és kertje, emellett szerzett tanyát, számottevő földdel. A sikeres gazdálkodás, a gazdálkodásból befolyt jelentős jövedelem tanítói tekintélyét is gyarapította. Különös hangsúlyt helyezett a gyümölcstermesztés elterjesztésére. Mint a róla szóló életrajzban olvashatjuk, évente vadoncot és oltványt nevelt. Ezek az adatok szabályos kertészetre utalnak. A csemetekertjéből kikerült oltványok sok csabai portát tettek szebbé, növelve a gazda jövedelmét. Maga is szép bevételre tett szert az oltványok eladásából. A Zsilinszky Mihály által említett évi háromszáz forint tekintélyes összeg volt, egy megyei írnok az 1870-es években évi ötszáz forintért körmölt. Wilim János tanítóként, gazdaként, kertészként, de akár méhészként is Csaba Kastély környéki részének mintaadó személyisége volt. Wilim ötven esztendőn át tartó tanítóskodása alatt nagyot változott a világ. Az 1820-as években a jobbágyvilág archaikus körülményei között kezdte meg működését. Az 1870-es évek elején a tőkés gazdálkodás útjára lépett, modernizálódó országtól köszönt el. Az 1840-es évektől arra kellett felkészítenie tanítványait, hogy az árutermelés viszonyai között eligazodó, jövedelmezően gazdálkodó parasztgazdák legyenek. Wilim csabai tanítványait szép lassan elvezette a modernitás küszöbére. Vállalta a Haan Lajos által is emlegetett babonás hitek elleni fellépéssel járó közvetlen konfliktusokat és a nagy társadalmi fordulatok idején személyes példájával mutatta az utat. Hogy azonosult az ország politikai berendezkedését és társadalmát megváltoztató reformeszmékkel, azt a legjobban veje, Haan Lajos 1848 márciusát idéző naplóbejegyzése dokumentálja. a szegény öreg Wilim sírt örömében írta a márciusi forradalom híreinek megérkezéséről szóló naplórészben. Már a korosabb emberek közé számított, mégis felcsapott nemzetőrnek. Ezúttal is példát akart adni az esetleges fegyveres harctól riadozó csabaiaknak. Hasonló bölcsességgel kezelte a nemzetiségi helyzetből adódó kérdéseket. Maga felvidéki szlovák környezetéből kikerülve felnőtt fejjel tanult meg magyarul. Tanított szlovákul, ugyanakkor szorgalmazta tanítványai körében a magyar nyelv elsajátítását. Mindkét nyelvre szükségük volt, hogy eligazodjanak Békéscsaba és tágabb környezete modernizálódó világában. Személyisége, tanítói módszerei, gazdasági sikerei, a 19 század nagy változásainak a maga mikrovilágába való konvertálása tette őt kora példaadó személyiségévé. Tanítói és emberi hitvallása lényegét foglalta össze a gyümölcstermesztéséről szóló könyvecskéje alcímébe: a köznép és az iskolai ifjúság hasznára és okulására. Kis könyvünkben Wilim János pályáját és működésének legjellegzetesebb területeit idézzük fel. Zsilinszky Mihály ötvenéves tanítói jubileumára írott biográfiája pálya- és személyiségrajzát tárja elénk. A gyümölcstermesztésről szóló füzetének eredeti szlovák változata és magyar fordítása egyik, számára legfontosabb tevékenységi körét mutatja be. A szlovák és magyar nyelvű közlés egyúttal utal Wilim kettős kultúrájára. A Kereskényi Miklós által közölt méhészeti naplója egyedülálló művelődéstörténeti forrás. A szerző naplót bevezető tanulmánya nem csupán a kasos méhészkedésről, hanem egy 19 századi tanító gazdasági tevékenységéről és jövedelmi viszonyairól is képet ad. A kiadvány megjelentetésének ötletét dr. Sicz György kertészmérnök kezdeményezte. Először a gyümölcstermesztésről szóló kiadványt vettük kézbe, majd a könyvtár, a levéltár és a múzeum együttműködésének köszönhetően kialakult a kötetünkbe foglalt összeállítás. Úgy hisszük, egy példaadó ember emlékét idézzük fel. Erdész Ádám

3 Vannak emberek, akik egész életükben szűkebb közösségük meghatározó alakjai. Tanítanak, példát adnak, formálják környezetüket és az ott élők gondolkodását. Az ilyen emberek munkálkodásuk idején városukban, falujukban rendkívül nagy befolyással és tekintéllyel bírnak. Kritikus helyzetekben hozott döntéseiket a többség követi s jó döntéseik eredményeiből sokan profitálnak. Emlékük általában addig él, amíg az apáról fiúra hagyományozott szóbeli emlékek el nem halványulnak. Ez nem tart tovább egy-két emberöltőnyi időnél, aztán jön a felejtés. A megbecsült ember nevét általában megőrzik, egy-egy utcanév vagy emléktábla is segíti az emlékezetet, de hogy az adott személy miért is volt olyan fontos közössége számára, azt jószerivel senki nem tudja. Címkék: Wilim János emlékkötet Békéscsaba néptanító [2]

4 2016. Copyright - MNL

5 Source URL: Hivatkozások [1] [2]

Hasonló dokumentumok

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság