OKTATÁSI SEGÉDANYAG APA SZABVÁNYHOZ ÉS DOLGOZATÍRÁSHOZ

Átírás

1 OKTATÁSI SEGÉDANYAG APA SZABVÁNYHOZ ÉS DOLGOZATÍRÁSHOZ (Bıvebb információt a következı linken találsz: Rövid instrukció az olvasáshoz: Mindig elıször egy helytelen példa szerepel, amelyben általában piros betővel van kiemelve az elkerülendı forma. Ezután következik egy rövid magyarázat, instrukció, majd a javított, helyes példa, melyben zöld betővel vannak kiemelve a legfontosabb javítások. TARTALMI SZEMPONTOK 1. TUDOMÁNYOS STÍLUS Helytelen példa A Down-szindróma napjainkban már egyre toleráltabb és elfogadottabb betegség. Nagyon fontos azonban a betegség kockázati tényezıinek minimalizálása, kiiktatása valamint a magzati korban történı szőrés fontosságának felismerése. Ha a baj megtörtént, fontos a betegekre fordított kellı figyelem illetve a szeretı és türelmes környezet, amellyel ha ez esetben csodás gyógyulást nem is, de csodás életet várhatunk. Törekedni kell a tudományos stílusra a megfogalmazás során! A fenti példa inkább egy népszerősítı, hírközlı újságba kerülhetne, mert az érzelmekre hat és általánosságokat állít. Egy tudományos dolgozatban így nem szerepelhet! Különösen igaz ez egy dolgozat konklúziójára! A Down-szindróma napjainkban már egyre toleráltabb és elfogadottabb betegség. Mivel gyógyítására jelenleg még nem állnak rendelkezésre eszközeink, ezért a megelızésre kell nagy hangsúlyt fektetni. Ennek a szempontjából különösen fontos a betegség kockázati tényezıinek felismerése és minimalizálása, valamint a korai szőrés magzati korban.

2 2. HOSSZÚ MONDATOK Tudósok egy csoportja, akik olyan személyeket vizsgáltak, akiknél a szerzett diszlexia problémája áll fönt, késleltetett olvasás jelenségét találtak, illetve egyéb szenzomotoros teljesítménybeli hiányokat figyeltek meg (Brehmens, Mauriten, & Giedd, 2009). Nem jó, ha hosszúak, és többszörösen összetettek a mondatok. Ezek könnyen átalakíthatóak egyszerő bıvített mondatokká, általában a kötıszavak kicserélésével, illetve a mondatrészek összevonásával úgy, hogy egy közös állítmányuk legyen. Emellett nem tudományos a megfogalmazás. Egy tudományos szövegben minden szerzı, akire hivatkozunk, tudós. Ezért ha egy tanulmányra hivatkozol, akkor ennek több elfogadható módja is van, pl. Az egyik kutatás arra az eredményre jutott, hogy, Egy tanulmány szerint, stb. Az egyik kutatásban a szerzett diszlexia esetében a lassabb olvasási eredmények mellett egyéb szenzomotoros teljesítménybeli csökkenést figyeltek meg (Brehmens, Mauriten, & Giedd, 2009). Helyes példa 2: Az egyik kutatásban, amely szerzett diszlexiával élı személyeket vizsgált, a lassabb olvasási eredmények mellett egyéb szenzomotoros teljesítménybeli csökkenést figyeltek meg (Brehmens, Mauriten, & Giedd, 2009). 3. RÖVID MONDATOK A nyelvi fejlıdés elmarad a mentális kor mögött. A nyelvi elmaradáson kívül ezeknél a gyerekeknél a nyelven belüli teljesítménymintázat nem mutat atipikus mintázatot (Campella, 2008). Az sem jó viszont, ha túl rövidek a mondatok, mert arról árulkodnak, hogy a dolgozat szerzıje nem látta át az adott témát, amirıl írt. A rövid mondatok nagyon

3 szaggatottá teszik a gondolatmenetet, így nehezen olvashatóvá és nehezen érthetıvé válik a dolgozat. Ezért össze kell vonni azokat az egymás után következı, tartalmilag összefüggı mondatokat. A nyelvi fejlıdés elmarad a mentális kor alapján elvárttól, a nyelven belüli teljesítményprofil azonban túl nem mutat atipikus mintázatot (Campella, 2008). 4. BEKEZDÉSEK HOSSZÚSÁGA A Down-szindróma (DS, Down-kór) egy veleszületett kromoszóma-rendellenesség, ami a 21. kromoszómapár hibás osztódásának következtében alakul ki. Középsúlyos értelmi fogyatékossággal és testi rendellenességekkel társul. A Down-szindróma nevét John Langdon Down angol orvos után kapta. İ volt az, aki elıször írta le klinikailag a tünetegyüttest 1866-ban. Langdon a külsı megjelenés (a belsı szemzugban megjelenı úgynevezett mongolredı) alapján helytelenül úgy ítélte meg, hogy a betegség lényege a mongol rasszra való visszaütés, ebbıl ered a hibás mongoloid idióta elnevezés. Ne legyen 1-2 mondatból álló bekezdés, mert megtöri a gondolatmenetet, és arról tanúskodik, hogy a dolgozat szerzıje nem látja az összefüggéseket! A tartalmilag összefüggı, egymás után következı bekezdéseket össze kell kötni! A Down-szindróma (DS, Down-kór) egy veleszületett kromoszóma-rendellenesség, ami a 21. kromoszómapár hibás osztódásának következtében alakul ki. Középsúlyos értelmi fogyatékossággal és testi rendellenességekkel társul. Nevét John Langdon Down angol orvos után kapta. İ volt az, aki elıször írta le klinikailag a tünetegyüttest 1866-ban. Langdon a külsı megjelenés (a belsı szemzugban megjelenı úgynevezett mongolredı) alapján helytelenül úgy ítélte meg, hogy a betegség lényege a mongol rasszra való visszaütés, ebbıl ered a hibás mongoloid idióta elnevezés.

4 5. ÖSSZEFÜGGİ BEKEZDÉSEK Kutatást folytattak a verbális megértéssel és gesztikulációval kapcsolatban. Az egészséges gyerekekhez képest azt találták, hogy szignifikáns különbség van a diszlexiás gyerekeknél a gesztusok fejlıdésében (Caselli, Vicari, & Pizzoli, 1998). Vizsgálták a tárgymegnevezés pontosságát és a spontán gesztusok használatát képmegnevezésnél és azt találták, hogy a diszlexiás gyerekek kevésbé voltak pontosak a megnevezésben, sokkal több gesztikulációt használtak, ebbıl arra a következtetésre jutottak, hogy sokkal mélyebb konceptuális tudásuk van, mint amit a gesztusaikból és a válaszaikból következtethetnénk, amit onnan gondoltak, hogy a válaszaik igaz rosszak voltak, de kapcsolatokat lehetett találni a célszó és a használt szavak és gesztusok között (Stefanini, Caselli, & Volterra, 2007). Az egymás után következı bekezdésekhez kell átvezetés. Próbáld összekapcsolni, vond össze formailag (pl. kötıszavakkal), illetve tartalmilag is (részletezve például hogy miben hasonlítanak vagy különböznek ezek a referált kutatások, miben jutottak azonos vagy különbözı eredményre, mennyiben újabb, korszerőbb, megbízhatóbb az egyik kutatás a másikhoz képest, más vizsgálati csoportot használtak-e?, stb.). Néha két szóval ki lehet fejezni több tagmondat mondanivalóját (erre is látsz itt példát). Caselli és munkatársai (1998) a verbális megértést és gesztikulációt tanulmányozták diszlexiásoknál. Az egészséges gyerekekhez képest szignifikáns elmaradást találtak a gesztusok fejlıdésében (Caselli, Vicari, & Pizzoli, 1998). Egy ezekkel az eredményekkel ellentmondó újabb kutatás a spontán gesztusok használatát képmegnevezési helyzetben vizsgálta (Stefanini, Caselli, & Volterra, 2007). A képmegnevezésben a diszlexiás gyerekek pontatlanabbak voltak, viszont a tipikusan fejlıdı gyerekekhez képest sokkal több gesztikulációt használtak adekvát módon. Ebbıl arra a konklúzióra jutottak, hogy sokkal mélyebb konceptuális tudásuk van, mint amire a gesztusaikból és a válaszaikból következtethetnénk.

5 FORMAI SZEMPONTOK 6. ÁLTALÁNOS FORMÁZÁS Caselli és munkatársai (1998) a verbális megértést és gesztikulációt tanulmányozták diszlexiásoknál. Az egészséges gyerekekhez képest szignifikáns elmaradást találtak a gesztusok fejlıdésében (Caselli, Vicari, & Pizzoli, 1998). Bekezdések formázása (Formátum/Bekezdés menüpontnál állítható): Behúzás típusa elsı sor (1,25 cm-rel beljebb kezdıdik), térköz elıtte és utána is 0 pt; sorköz 1,5-es (nincs üres sor a bekezdések között). Igazítás: sorkizárt. Caselli és munkatársai (1998) a verbális megértést és gesztikulációt tanulmányozták diszlexiásoknál. Az egészséges gyerekekhez képest szignifikáns elmaradást találtak a gesztusok fejlıdésében (Caselli, Vicari, & Pizzoli, 1998). 7. HIVATKOZÁS FORMÁJA 3-5 SZERZİ ESETÉN Caselli és mtsai. (1998) a verbális megértést és gesztikulációt tanulmányozták diszlexiásoknál. Az egészséges gyerekekhez képest szignifikáns elmaradást találtak a gesztusok fejlıdésében (Caselli, Vicari & Pizzoli, 1998). Szövegbeli hivatkozásnál nem rövidítjük az és munkatársai -t. A fenti példánál, mivel 3 szerzıs, ezért a mondat végén még egyszer meg kell ismételni a hivatkozást zárójelben, kiírva az összes szerzı nevét, mivel ez az elsı alkalom, hogy erre a cikkre hivatkozunk (lásd táblázat).

6 1 szerzıs közlemény További További Elsı hivatkozás a Elsı hivatkozás hivatkozások a hivatkozások szövegben zárójelben szövegben zárójelben Walker (2004) Walker (2004) (Walker, 2004) (Walker, 2004) 2 szerzıs Walker és Walker és (Walker & (Walker & közlemény Stickgold (2004) Stickgold (2004) Stickgold, 2004) Stickgold, 2004) 3-5 szerzıs közlemény Walker, Stickgold és Robertson (2004) Walker és munkatársai (2004) (Walker, Stickgold, & Robertson, 2004) (Walker et al., 2004) 6 vagy több Walker és Walker és (Walker et al., (Walker et al., szerzıs közlemény munkatársai (2004) munkatársai (2004) 2004) 2004) 1. Táblázat: Hivatkozások formája a szerzık számától és a hivatkozás helyétıl függıen Helyes példa 1: Caselli és munkatársai (1998) a verbális megértést és gesztikulációt tanulmányozták diszlexiásoknál. Az egészséges gyerekekhez képest szignifikáns elmaradást találtak a gesztusok fejlıdésében (Caselli, Vicari, & Pizzoli, 1998). Helyes példa 2: Caselli, Vicari és Pizzoli (1998) a verbális megértést és gesztikulációt tanulmányozták diszlexiásoknál. Az egészséges gyerekekhez képest szignifikáns elmaradást találtak a gesztusok fejlıdésében. 8. HIVATKOZÁS FORMÁJA 6 VAGY TÖBB SZERZİ ESETÉN Jung és munkatársai (2009) a kreativitás mérésének módszerét hozták létre. Az N- acetyl-aspartate (NAA) koncentráció mérésével, valamint egy pártatlan személyekbıl álló zsőri segítségével létrehozott kreativitás skálával (Composite Creativity Index-CCI) megállapították azt a kritikus küszöbértéket, mely az intelligencia és a kreativitás között húzódik egészséges személyeknél (Jung, Gasparovic, Chavez, Flores, Smith, Caprihan, & Yeo, 2009).

7 Ha 6 vagy annál több szerzı van a cikkben, akkor vagy a szövegben hivatkozunk rá az elsı szerzı nevét kiírva + és munkatársai évszámmal, vagy zárójeles hivatkozásnál elsı szerzı neve kiírva + et al. Évszámmal (lásd táblázat). Helyes példa 1: Jung és munkatársai (2009) a kreativitás mérésének módszerét hozták létre. Az N- acetyl-aspartate (NAA) koncentráció mérésével, valamint egy pártatlan személyekbıl álló zsőri segítségével létrehozott kreativitás skálával (Composite Creativity Index-CCI) megállapították azt a kritikus küszöbértéket, mely az intelligencia és a kreativitás között húzódik egészséges személyeknél. Helyes példa 2: Egy kutatásban a kreativitás mérésének módszerét hozták létre. Az N-acetyl-aspartate (NAA) koncentráció mérésével, valamint egy pártatlan személyekbıl álló zsőri segítségével létrehozott kreativitás skálával (Composite Creativity Index-CCI) megállapították azt a kritikus küszöbértéket, mely az intelligencia és a kreativitás között húzódik egészséges személyeknél (Jung et al., 2009). 9. SZÖVEGBELI HIVATKOZÁS NEM ELSİ MEGJELENÉS A diszlexia olyan részképességzavar, ahol a személy olvasási képessége jelentısen elmarad az életkora, intelligenciája és iskolázottsága alapján elvárható szinttıl (Cohan, Price, & Stein, 2006). Az olvasásban jelentkezı problémák a betőcsere, -kihagyás, -betoldás, a betők, szavak, számok leírása, felismerése, a leírt betőket felcserélhetik, vagy ellenkezı irányban olvashatják. A diszlexia hátterében álló okok feltárásánál figyelembe kell venni több befolyásoló tényezıt is, úgymint a genetikai jellemzıket, az egyéni kognitív profilt és a környezeti tényezıket is (Cohan, Price, & Stein, 2006). Ha második alkalommal hivatkozol egy cikkre, amelynek 3 vagy több szerzıje van, akkor már elég csak az elsı szerzıt kiírni + et al. (vagy és mtsai ), nem kell újra mindet felsorolni! Kivétel, ha két szerzı van csak a cikkben: akkor mindig ki kell írni mindkét szerzıt (lásd táblázat).

8 A diszlexia olyan részképességzavar, ahol a személy olvasási képessége jelentısen elmarad az életkora, intelligenciája és iskolázottsága alapján elvárható szinttıl (Cohan, Price, & Stein, 2006). Az olvasásban jelentkezı problémák a betőcsere, -kihagyás, -betoldás, a betők, szavak, számok leírása, felismerése, a leírt betőket felcserélhetik, vagy ellenkezı irányban olvashatják. A diszlexia hátterében álló okok feltárásánál figyelembe kell venni több befolyásoló tényezıt is, úgymint a genetikai jellemzıket, az egyéni kognitív profilt és a környezeti tényezıket is (Cohan et al., 2006). 10. PONTOS FORRÁS MEGKERESÉSE A diszlexia olyan részképességzavar, ahol a személy olvasási képessége jelentısen elmarad az életkora, intelligenciája és iskolázottsága alapján elvárható szinttıl (Lukács, elıadás). Az olvasásban jelentkezı problémák a betőcsere, -kihagyás, -betoldás, a betők, szavak, számok leírása, felismerése, a leírt betőket felcserélhetik, vagy ellenkezı irányban olvashatják. Ha olyan dolgokat írtok le, amit elıadáson hallottatok (pl. egy betegség tünetei), akkor is kell hivatkozás egy folyóiratcikkre. Elvileg bármelyik cikk elején ezeket felsorolják, ha a cikk az adott témával foglalkozik, tehát egyet ki kellene választani a hivatkozottak közül, amikben ezek szerepelnek. Ez azért fontos, mert általában nem az elıadó fedezte fel, írta le azt, amirıl az órán beszél, hanem már mások korábban publikálták. A diszlexia olyan részképességzavar, ahol a személy olvasási képessége jelentısen elmarad az életkora, intelligenciája és iskolázottsága alapján elvárható szinttıl (Cohan, Price, & Stein, 2006). Az olvasásban jelentkezı problémák a betőcsere, -kihagyás, -betoldás, a betők, szavak, számok leírása, felismerése, a leírt betőket felcserélhetik, vagy ellenkezı irányban olvashatják.

9 11. HIVATKOZÁS A MONDAT RÉSZE A mentális lexikon szótárként mőködik, a szavak hangtani alakja mellett jelentést is tárol, a deklaratív emlékezet részét képezi. (Pinker, 1999) A hivatkozás is a mondat része, ezért ha a mondat végén van a hivatkozás, akkor a pont a zárójel után jön, nem elé! A mentális lexikon szótárként mőködik, a szavak hangtani alakja mellett jelentést is tárol, a deklaratív emlékezet részét képezi (Pinker, 1999). 12. HIVATKOZÁS HELYE A MONDATON BELÜL A szelektív mutizmus (SM) egy ritka gyermekkori kommunikációs rendellenesség (Viana, Beidel, & Rabian, 2009), amely a beszéd megtagadását takarja, azaz fizikailag képesek a gyerekek beszélni, mégis valamilyen okból kifolyólag félnek kommunikálni. Jobb, ha a mondat végén van a hivatkozás, nem a közepén, mert úgy nehezebb olvasni az összefüggı szöveget, megtöri a gondolatmenetet, emellett a mondat további állításai is ugyanabból a cikkbıl származnak. (Néha persze kell hivatkozás mondat közben is, például ha egy mondaton belül kétféle módszert hasonlítunk össze, amiket különbözı kutatásokban használtak). A szelektív mutizmus (SM) egy ritka gyermekkori kommunikációs rendellenesség, amely a beszéd megtagadását takarja, azaz fizikailag képesek a gyerekek beszélni, mégis valamilyen okból kifolyólag félnek kommunikálni (Viana, Beidel, & Rabian, 2009).

10 13. KERESZTNÉV NE SZEREPELJEN A HIVATKOZÁSBAN A szelektív mutizmus (SM) egy ritka gyermekkori kommunikációs rendellenesség, amely a beszéd megtagadását takarja, azaz fizikailag képesek a gyerekek beszélni, mégis valamilyen okból kifolyólag félnek kommunikálni (Viana, A., Beidel, D., Rabian, E.; 2009). Keresztnevek rövidítése nem kell a szövegbeli hivatkozásnál! És évszám elıtt vesszı van, nem pontosvesszı (lásd táblázat). A szelektív mutizmus (SM) egy ritka gyermekkori kommunikációs rendellenesség, amely a beszéd megtagadását takarja, azaz fizikailag képesek a gyerekek beszélni, mégis valamilyen okból kifolyólag félnek kommunikálni (Viana, Beidel, & Rabian, 2009). 14. SZERZİK EMLÍTÉSE A SZÖVEGBEN Ramsberger és Marie egy önsegélyezı számítógépes alapú terápia elınyeit kutatta. A módszer ugyanaz volt a két csoportban, egyedül a heti ülések száma különbözött. Volt egy intenzív (5 óra/hét) és egy nem intenzív (2 óra/hét) csoport. Azoknál a szavaknál, amelyeket tanítottak nekik, fejlıdést figyeltek meg a betegeknél, függetlenül attól, hogy melyik csoportban voltak (Ramsberger & Marie, 2007). Ha kiírod az összes szerzıt, akkor tedd utána zárójelbe az évszámot, mert ekkor lesz korrekt a hivatkozás. Ilyenkor már nem kell még egyszer megismételni a hivatkozást a bekezdés végén. Ramsberger és Marie (2007) egy önsegélyezı számítógépes alapú terápia elınyeit kutatta. A módszer ugyanaz volt a két csoportban, egyedül a heti ülések száma különbözött. Volt egy intenzív (5 óra/hét) és egy nem intenzív (2 óra/hét) csoport. Azoknál a szavaknál, amelyeket tanítottak nekik, fejlıdést figyeltek meg a betegeknél, függetlenül attól, hogy melyik csoportban voltak.

11 15. IDÉZÉS Diszlexiáról akkor beszélhetünk, amikor az olvasási teljesítmény alacsony, és ez jellegzetes kognitív profillal párosul (Csépe & Ragó, 2008, 174. o.). Ha szó szerint idéztél, akkor idézıjelbe kell tenni az idézett szövegrészt, és utána zárójelbe a hivatkozás végére kell tenned oldalszámot! Ha nem szó szerint idézel, csak a szerzık egy állítását írod le a saját szavaiddal, akkor nem kell a hivatkozás végére oldalszám! Diszlexiáról akkor beszélhetünk, amikor az olvasási teljesítmény alacsony, és ez jellegzetes kognitív profillal párosul (Csépe & Ragó, 2008, 174. o.). 16. FOLYÓIRATOK NEVE Stefanini, S., Caselli, M. C., & Volterra, V. (2007). Spoken and gestural production in a naming task by young children with Down syndrome. Brain Lang. 101(3): A folyóirat neve néha csak rövidítve szerepel a szakirodalom keresıben. Ilyenkor meg kell keresni a teljes nevet, pl. google-ba beírva, vagy a következı linken: Stefanini, S., Caselli, M. C., & Volterra, V. (2007). Spoken and gestural production in a naming task by young children with Down syndrome. Brain and Language, 101(3),

12 17. HIVATKOZÁSOK FORMÁZÁSA Hivatkozások 1. Daneman, M., and Blennerhassett, A. (1984). How to assess the listening comprehension skills of prereaders. Journal of Educational Psychology, 76(6), Chiappe, P., Hasher, L., and Siegel, L. S. (2000). Working Memory, Inhibitory Controll and Reading Disability. Memory and Cognition, 28(1), Gathercole, S. E., Pickering, S. J., Ambridge, B., Wearing, H. (2004). The structure of working memory from 4 to 15 years of age. Developmental Psychology, 40, A hivatkozásoknak ABC sorrendben kell szerepelnie. Formátum/Bekezdés menüpontban állítható, hogy a behúzás típusa Függı legyen (1,25 cm-rel beljebb kezdıdik minden hivatkozás második sora). Nincs üres sor a hivatkozások között (Térköz: 0 pt)!! Nincs számozás a hivatkozásoknál! Több szerzı esetén, az utolsó szerzı elıtt & jel szerepel! Hivatkozások Chiappe, P., Hasher, L. & Siegel, L. S. (2000). Working Memory, Inhibitory Controll and Reading Disability. Memory and Cognition, 28(1), Daneman, M., & Blennerhassett, A. (1984). How to assess the listening comprehension skills of prereaders. Journal of Educational Psychology, 76(6), Gathercole, S. E., Pickering, S. J., Ambridge, B. & Wearing, H. (2004). The structure of working memory from 4 to 15 years of age. Developmental Psychology, 40,

13 Folyóirat cikk: 18. HIVATKOZÁSLISTA KÉSZÍTÉSE LEGGYAKORIBB KÖZLEMÉNYTÍPUSOK 3. Szerzı keresztneveinek kezdıbetője és pont kell utána, mivel rövidítés 2. vesszı 4. Vesszı is kell, mivel felsorolás (több szerzı esetén) 5.Következı szerzı adatai hasonló mintát követve 6. Utolsó szerzı után (évszám elıtt) már nem kell vesszı 7. A szerzık felsorolás után az évszám következik zárójelben, majd utána pont kell 8. Évszám után a tanulmány címe következik Germano, G. D., Proust, A., & Capellini, S. A. (2008). Efficacy of an 1. Szerzı vezetékneve 9. A cím után pontot kell tenni. audio-visual computerized remediation program in students with dyslexia. Journal of Neuroscience, 20(4), A folyóirat neve dılt betővel írott. Nem lehet rövidítést használni, minden szót ki kell írni. Minden szó nagybetővel kezdıdik, kivéve kötıszavak, névelık (and, of, in, stb.). 11. A folyóirat neve után vesszı következik 12. A folyóiratoknak általában két száma van: az elsı az évfolyamra vonatkozik (dılt bető); a második az évfolyamon belül hányadik szám (zárójelben, nem dılt bető) 15. A hivatkozás ponttal zárul! 14. Oldalszám, teljesen kiírva (nem: ). 13. Folyóirat száma után vesszı kell

14 Könyv: 3. Szerzı keresztneveinek kezdıbetője és pont kell utána, mivel rövidítés 2. vesszı 4. Ha több szerzı van, akkor a következı szerzı adatai is ide kerülnek, hasonló mintát követve, vesszıvel elválasztva 5. Utolsó szerzı után (évszám elıtt) már nem kell vesszı 6. A szerzık felsorolás után az évszám következik zárójelben, majd utána pont kell 7. Évszám után a könyv címe következik dılt betővel, majd pont Capellini, S. A. (2008). Autism and implicit learning. New 1. Szerzı vezetékneve York, NY: MIT Press. 8. A város neve, ahol a könyvet kiadták 9. Az állam rövidítése, ahol a könyvet kiadták (USA esetében); ország neve (ha nem USA). 10. A könyvkiadó neve 11. A hivatkozás ponttal zárul!

15 Könyvfejezet: 3. Szerzı keresztneveinek kezdıbetője és pont kell utána, mivel rövidítés 2. vesszı 4. Ha több szerzı van, akkor a következı szerzı adatai is ide kerülnek, hasonló mintát követve, vesszıvel elválasztva 5. Utolsó szerzı után (évszám elıtt) már nem kell vesszı 6. A szerzık felsorolása után az évszám következik zárójelben, majd utána pont kell 7. Évszám után a könyvfejezet címe következik, majd pont 8. A szerkesztett könyv hivatkozási formája: In, majd utána szerkesztık neve 9. Szerkesztıknél elıbb keresztnév rövidítése, pont, és vezetéknév következik Capellini, S. A. (2008). Impaired implicit learning in autism. In M. Eid & R. J. Larsen (Eds.), Autism and implicit learning (pp ). New York, NY: MIT Press. 1. Szerzı vezetékneve 10. Szerkesztık rövidítése zárójelbe; ha több van, akkor (Eds.), ha csak egy szerkesztı van, akkor (Ed.) 11. Szerkesztett kötet címe dılt betővel! 12. A szerkesztett kötet után zárójelbe az oldalszámok, ahol a hivatkozott könyvfejezet található, majd pont 13. A város neve, ahol a könyvet kiadták 14. Az állam rövidítése, ahol a könyvet kiadták (USA esetében); az ország neve (ha nem USA). 16. A hivatkozás ponttal zárul! 15. A könyvkiadó neve