A maghasadásra alapuló energiatermelés kilátásai
|
|
- Ágnes Bogdán
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A maghasadásra alapuló energiatermelés kilátásai Készítette: Gadó János, MTA KFKI Atomenergia Kutató Intézet Az atomerımővek létesítése a XX. század ötvenes éveiben kezdıdött. Az atombomba kifejlesztése érdekében jöttek létre az elsı grafitmoderátoros-vízhőtéses plutóniumtermelı reaktorok. Ezeket kisvártatva követték az atomtengeralattjáró flotta megépítéséhez szükséges vízmoderátoros-vízhőtéses reaktorok. Mindkét reaktortípus elvileg alkalmas volt arra, hogy az általuk megtermelt hıenergiát hagyományos módon villamos energiává alakítsák át, és így a maghasadáson alapuló reaktorok áramtermelı egységként mőködhessenek. Az atomerımővek létesítése nagyon vonzónak tőnt, hiszen egy csaknem kimeríthetetlen energiaforrásról volt szó, ugyanakkor kezdettıl fogva magas színvonalon kellett megoldani a legfontosabb biztonsági problémákat: - a személyzet és a környezet sugárterhelésének ésszerő határok között tartását, - a reaktor főtıelemeinek hőtését a reaktor mőködése közben és leállítása után, - a reaktor bombává alakulásának elkerülését. Ezen alapvetı biztonsági problémák megoldását követıen megkezdıdött az atomerımővek létesítésének extenzív szakasza. Az atomhatalmak és más országok több száz atomerımővi blokkot létesítettek, amelyek komoly szerepet játszottak és játszanak ma is a világ villamos energiával való ellátásában. Az atomerımővek létesítésének extenzív szakasza a hetvenes évek végén, az Egyesült Államokbeli Three Mile Island erımő balesetét követıen lelassult, majd a Szovjetunióbeli Csernobili Atomerımő balesete után lényegében lezárult. Az elmúlt évtizedekben az erımő-építési ütem jelentısen lelassult, a régebbi típusú atomerımővi blokkokat üzemidejük végén bezárták. A megrendelések elmaradásán túlmenıen egyes országok elhatározták, hogy a jövıben fokozatosan lemondanak a maghasadáson alapuló energiatermelésrıl. A hanyatlásnak több oka volt. Ezek közül az elsı helyen a társadalmi elfogadottság problémáit kell említeni. A társadalmi elfogadottság viszonylagos hiányát több tényezı okozza: - az atomerımővek a katonai célú nukleáris fejlesztések melléktermékei, és az atomfegyvertıl való jogos félelem az atomerımővekre is kiterjed, - az atomhatalmak fegyverekre vonatkozó és ipari nukleáris kompetenciája szétvált egymástól, a kormányzatok kivonultak az atomipar mögül, - a zöld szervezetek célpontul választották ki az atomipart és politikai sikereik egyik biztosítékát látják az atomipar elleni fellépésben, - a lakosság, a média és a döntéshozók viszonylagosan tájékozatlanok a vitatott reaktorbiztonsági és sugárbiztonsági kérdések szakmai részleteiben, - egyes konkurens energiatermelı ágazatok viszonylagos sikereket könyvelhettek el és irreális reményeket keltettek, - az atomipar bizonyos fokig arrogánsan viselkedett a társadalmi elfogadottság kérdésének kezelésében. nuclear_world.doc 1/8
2 A társadalmi elfogadottság viszonylagos hiánya miatt a legtöbb országban igen kockázatos és drága atomerımőveket építeni, ugyanis a beruházás ideje a bonyolult hatósági eljárások miatt mindenképp igen hosszú és a társadalmi elfogadottság problémái miatt esetenként a tervezettnél jóval hosszabb lehet. Az atomerımővek költségeiben köztudottan a beruházás a meghatározó, így a társadalmi elfogadottság viszonylagos hiánya az atomerımővekben elıállított villanyáramot jelentısen megdrágíthatja. Az ezredfordulón a maghasadáson alapuló energiatermelést a szakmai kompetencia elvesztése, a biztonság csökkenése és hosszabb távon az eljelentéktelenedés veszélye fenyegette. Mára ez a helyzet lényegesen megváltozott, az atomerımővek reneszánszáról szokás beszélni és kétségtelenül számos új atomerımő megrendelése megtörtént, építésük folyamatban van. Ennek a változásnak az okai az alábbiak: - a többi energiatermelési mód összességében egyelıre nem biztosítja a Föld lakosságának fenntartható fejlıdését (fıképpen ha a gyorsan fejlıdı, de viszonylag még szegény országokra, mint Kína vagy India gondolunk), - az atomenergia lényegében mentes az elsı számú közellenségnek kikiáltott, a feltételezett éghajlatváltozást feltehetıleg kiváltó üvegházhatású gázkibocsátástól (ugyanúgy, mint a legtöbb megújuló energiafajta), - az atomenergetika biztonsági problémáit, amelyek a korábbi balesetekre vezettek, megoldották (ami természetesen nem jelenti azt, hogy egy jövıbeni baleset esélye zérus lenne), - az atomhatalmak nukleáris kompetenciájukat nem veszíthetik el, a fiatal tudományos-mőszaki gárdának vonzó, izgalmas új feladatokat kell adni, - az atomenergetika társadalmi elfogadottsága az elmúlt idıszakban (a balesetek emlékének elhalványulásával) sokat javult, és így az atomenergetikai beruházások amúgy viszonylag rövid megtérülési ideje kisebb eséllyel kerül veszélybe. Az atomenergetika szerepe a XXI. században minden mértékadó nemzetközi forrás szerint megkerülhetetlennek látszik. A legóvatosabb szcenáriók is az atomenergia részarányának változatlanul maradását jósolják, ami önmagában is mintegy 600 atomerımővi blokk mőködését teszi szükségessé 2050-ben a mai 440-nel szemben, amelyek jelentıs részét addigra le fogják állítani. Hangsúlyozni kell, hogy ez az önmagában is ambiciózusnak tőnı építési igény feltételezi, hogy a meglévı atomerımővi blokkokat mőszakilag-biztonságilag reális élettartamuk végéig üzemeltetik (ami általában a tervezett üzemidı meghosszabbítását jelenti). A radikálisabb szcenáriók az atomenergetika részarányának növekedését jósolják, és mintegy 1400 atomerımővi blokk mőködését irányozzák elı 2050-ben. Az ehhez tartozó építési ütem körülbelül megfelelne az atomenergetika 1970-es évekbeli extenzív fejlesztése során elért legmagasabb ütemnek. Az elemzések egyik oldalon azt mutatják be, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását más eszközökkel kellı mértékben szinte lehetetlen csökkenteni az energiatermelésen belül. A másik oldalon azonban jelentıs problémákat kell megoldani, amelyek közül itt csak a két legfontosabbat említjük. nuclear_world.doc 2/8
3 - Az atomerımővi nagyberendezések (reaktortartály, gızfejlesztı, stb.) gyártására szakosodott gyárakat a XX. század végén tapasztalható visszaesés miatt sorra bezárták, így teljes értékő kapacitás ma csak Japánban áll rendelkezésre, de a francia és a koreai ipar is hamarosan képes lesz a nagyberendezések egészének önálló elıállítására, és más országokban is készülıdnek erre. Látni kell, hogy e kapacitások végesek és nem fejleszthetıek nagyon gyorsan, elsısorban a megfelelı szakemberek hiánya miatt (egy reaktortartályt gyártó kovácsmőhely mőszakvezetıjét pl. 10 évig képzik). - Az atomerımővek mőködtetéséhez minden szempontból magas színvonalú üzemeltetı személyzetre van szükség, amely teljes mértékben elkötelezett a biztonság elsıdlegessége mellett. Tekintettel arra, hogy az új építkezések jelentıs része olyan országokban fog történni, amelyekben ez lesz az elsı atomerımő, illetve amelyekben a biztonság sem filozófiailag, sem gyakorlatilag nem annyira kiemelt fontosságú, mint a legfejlettebb országokban, igen nehéznek tőnik a megfelelı nagy létszámú, magasan képzett személyzet alkalmazása és kiképzése. Egy baleset pedig bárhol is történne alapvetıen visszavetné az atomerımővek építését. A maghasadáson alapuló atomenergetika mőszakilag némileg ellentmondásos két fı célkitőzése az, hogy egyrészt fenntartható energiaforrássá váljék, másrészt védett legyen a törvénytelen felhasználástól. Az atomenergetika egyéb célkitőzései, azaz a biztonság magas foka és a versenyképesség biztosítása, az iparág elmúlt idıszakban elért eredményei alapján viszonylag könnyen teljesíthetınek tőnnek. Ezekkel a célkitőzésekkel nagyon ambiciózus nemzetközi kutatás-fejlesztési program indult az Egyesült Államok kezdeményezésére. Ennek során kellene kifejleszteni az atomerımővek 4. generációját. (Az 1. generációhoz az elsı idıszakban szerényebb biztonsági megfontolások alapján épült, ma már nem mőködı blokkok tartoznak. A 2. generációhoz tartoznak a lényegében a XX. században épült blokkok, azaz csaknem az összes ma mőködı blokk. 3. generációnak nevezzük az atomenergetika visszaesése idején tervezett, ma és a jövı két évtizedben nagy mennyiségben épülı blokkokat.) Az atomenergetika fenntarthatósága kulcskérdés. Az elmúlt évtizedekben az atomerımővek üzemanyaga a dúsított urán volt. A természetben található uránércben az 235 U izotóp részaránya kb. 0,7%. Az 235 U atommagok hasadása meghatározó az energiatermelésben. A ma használatos termikus reaktorokban a hasadásban keletkezı, mintegy 1-10 MeV energiájú neutronokat kis (<1 ev) energiákra lassítják le. Ha ilyen energiájú neutronok csapódnak be az 235 U izotóp magjaiba, akkor nagy eséllyel hasadást okoznak, és a hasadásban keletkezı 2-3 nagyenergiájú neutronnal a láncreakció önfenntartóvá tehetı. A termikus reaktorokban vízzel lassítják le a neutronokat termikus energiákra. Ez a technológia teljes mértékben érettnek tekinthetı. Elvileg elképzelhetıek ún. gyors reaktorok is, amelyekben a hasadásban keletkezı nagy energiájú neutronok lassítás nélkül, nagy energiákon okoznak maghasadást. Egy ilyen reaktor ideális üzemanyaga a természetben nem megtalálható, csak atomreaktorokban elıállítható plutónium. A plutónium az atomreaktorokban az uránércben több, mint 99%-ban elıforduló 238 U izotópból neutronbefogással áll elı. A gyors reaktor zónája körül nuclear_world.doc 3/8
4 elhelyezett urán-köpenybıl csaknem annyi plutónium nyerhetı ki, mint amennyi elfogy a zónában. Ilyen, szaporítónak is nevezett reaktorokat kísérleti célokra már építettek. Meg kell említeni, hogy a plutóniumot termikus reaktorok üzemanyagaként is fel lehet használni. Ez egyes országokban meg is történik. A plutónium- és uránoxid keverékét tartalmazó üzemanyagot MOX-nak (Mixed Oxide) szokás nevezni. Bár a MOX használatának lehetısége pozitív hatású, mégsem nem vezet teljesértékő megoldásra, mert a kiégett MOX üzemanyagból kitermelhetı plutónium már nem alkalmas további üzemanyag elıállítására. Ha tehát egy olyan atomerımő-flottával rendelkeznénk, amelyben termikus és gyors reaktorok egyaránt mőködnek, és a keletkezı plutóniumot visszatápláljuk, akkor az uránmennyiség egészét (nem csak 0,7%-át) felhasználhatjuk energiatermelésre és az üzemanyag-ciklus csaknem zárttá válik, a veszélyes hulladék mennyisége jelentısen csökken. A gyors reaktorok alkalmazásával valóban eljuthatunk a fenntarthatósághoz. A világ jelenlegi uránkészleteire nézve ugyan egyre bizakodóbb jelentések látnak napvilágot, de feltételezve az atomenergetika akár viszonylag szolid fejlıdését (óvatos szcenárió) kizárólag termikus reaktorokkal, ezek a készletek mintegy 100 évre elegendıek. Száz év csak látszólag hosszú idı, hiszen a most tervezett atomerımővi blokkok mintegy 10 év múlva lépnek üzembe, 60 évig fognak üzemelni, és a kicsit késıbb épülı blokkok üzemidejük végén már az uránhiánnyal küszködhetnek. Gyors reaktorok építésével, kombinált atomerımő-flottával azonban az uránkészletek akár több tízezer évig is elegendıek lehetnek. Mint említettük, gyors reaktorok már épültek, de nem terjedtek el. Mi a probléma? Alapvetıen az, hogy az ilyen reaktorokban természetesen el kell kerülni a jó neutronlassító anyagok alkalmazását, tehát a víz mint messze legelterjedtebben használt hőtıközeg nem jöhet számításba. Ami lehetséges, az a folyékony fémmel (nátrium, ólom, ólom-bizmut eutektikum), vagy gázzal (hélium) történı hőtés. Ilyen anyagokkal hőtött atomreaktorok kifejlesztését az atomerımővek 4. generációjának elemeként tervezik. E reaktorok prototípusa a 2020-as évek elején készülhet el, de rendszerbe állításuk csak 2040 utánra várható. Ha belegondolunk abba, hogy az uránkészletek kizárólag termikus reaktorokat használva 2100 után elfogynak, továbbá látjuk, hogy a gyors reaktorok beindításához jelentıs plutóniumkészleteket kell elızetesen felhalmozni, akkor ez az idızítés megfelelınek tőnik. A fentiekben már céloztunk arra, hogy a fenntarthatóság érdekében bevezetendı gyors reaktorok alkalmazása és a nukleáris technika törvénytelen kezekbe való kerülése ellentmondást rejt magában. Az ellentmondás lényege az, hogy a plutóniumot csak a reaktorban már elhasznált, besugárzott üzemanyagból lehet kivonni. A reprocesszálás technikája alapvetıen katonai célokat szolgál, kezdettıl fogva ezzel a technikával állították elı a plutónium-alapú atombombák nyersanyagát. A következı problémákkal kell megküzdeni: nuclear_world.doc 4/8
5 - a besugárzott üzemanyag átalakítására szolgáló ún. reprocesszáló üzemek jóval veszélyesebbek az ott dolgozókra és a környezetre, mint az atomenergetikai ipar bármely egyéb eleme, mert a besugárzott üzemanyag hosszú ideig erısen sugároz, - a reprocesszálás során nagy mennyiségő tiszta plutónium (és urán) áll elı az üzemben, - mivel jóval kevesebb reprocesszáló üzemre van szükség, mint atomerımőre, az erısen sugárzó besugárzott üzemanyagot nagy mennyiségben szállítani kell. A problémák megoldása részben a 4. generációs atomerımővek kifejlesztését célzó nemzetközi projekt, részben egyéb nemzetközi kezdeményezések (pl. Global Nuclear Energy Partnership) keretében történik. Nyilvánvaló, hogy reprocesszáló mővet csak az atomhatalmak mőködtethetnek. Ennek kellı biztonsága ezekben az országokban ma is megoldott (Európában Franciaország és Nagy-Britannia mőködtet reprocesszáló mővet, az orosz üzem Európa és Ázsia határán, a Dél-Urálban található), ami nem jelenti azt, hogy egy ilyen üzemet más országban is engedélyeznének (ha ennek egyéb akadálya nem lenne). A technológia bonyolultsága miatt az várható, hogy új gyors reaktoros atomerımőveket is elsısorban a legfejlettebb országokban építenek (amelyek egyébként nem feltétlenül atomhatalmak, lásd pl. Japán és Korea). Az olyan közepes és kisebb országokban, mint Magyarország, valószínőleg fıleg termikus reaktorok fognak mőködni hosszabb távon is. A plutónium szeparálásának problémáját a reprocesszálási technológia továbbfejlesztésével lehet megoldani, úgy, hogy a kémiai szétválasztás során olyan anyagok is a plutóniummal együtt maradjanak, amelyek nem gátolják az atomreaktorban való további felhasználást, de ellehetetlenítik atomfegyver készítését. Mielıtt rátérnénk a radioaktív hulladékok csatolódó problémájára, rövid kitérıt kell tenni a 4. generációs atomerımővek egyéb lehetséges típusainak rövid bemutatása céljából. Az egyik új típus az ún. szuperkritikus vizes reaktor (SCWR) lehet. Ebben a reaktortípusban a hőtıvíz ún. szuperkritikus állapotban van (nagy nyomáson a víz ilyen se nem gız, se nem víz állapotba kerül), ami elınyösen használható fel az erımő hatásfokának javításához és szerkezetének egyszerősítéséhez. Egy ilyen reaktor a mai vizes reaktortípusok továbbfejlesztésének tekinthetı. A megvalósítandó technológia számos rendkívüli bonyolultságra vezet (pl. magas hımérsékletet elviselı szerkezeti anyagok, felgyorsuló korrózió), ezért nem ítélhetı meg, hogy ezt a típust valóban kifejlesztik-e. Nagy reményeket főztek egy másik reaktortípushoz, az ún. magas hımérséklető gázhőtéses reaktorhoz (VHTR). Ebben a reaktorban az üzemanyag grafitgolyókba ágyazottan helyezkedik el, ami nagy biztonságot ad, egyszersmind azonban a mai technológiákkal nem lehetséges az üzemanyag reprocesszálása. A reaktortípus kifejlesztésének célja magas hımérséklető (kb C) gáz elıállítása, amelyet jól lehetne különbözı ipari célokra (pl. hidrogén elıállítása, kohászat) közvetlenül használni. Az eddigi kutatások nem vezettek megfelelı szerkezeti anyagok elıállítására, kb. 800 C felett a szokásos és a kísérleti anyagok tulajdonságai elviselhetetlen mértékben leromlanak. Ma nem ítélhetı meg, hogy ezt a típust valóban érdemes-e kifejleszteni. nuclear_world.doc 5/8
6 Végül felmerült az olvadéksó reaktor (MSR) ötlete is. Ez az egzotikus reaktortípus kémiai összetételénél fogva alkalmas lehet arra, hogy energiatermelés közben a különbözı anyagok reprocesszálási célú kémiai szétválasztása is megtörténjen. E típus létrehozásának ma kicsi az esélye. Ugyanitt érdemes megemlíteni a tórium felhasználásának lehetıségét is. A természetben viszonylag nagy gyakorisággal elıforduló tórium maga nem hasadóanyag, de egy kezdetben valamilyen hasadóanyaggal meghajtott reaktorban a 232 Th izotópból nagy hatásfokkal jól hasadó 233 U izotóp keletkezik. Ezután persze reprocesszálási mőveleteket kell végrehajtani, és végsı soron így is eljuthatunk a fenntartható maghasadásos energiatermeléshez. A tóriumciklus számos technológiai buktatót tartalmaz, és egyelıre csak Indiában kutatják. Az atomenergetika társadalmi elfogadtatásának kulcskérdése a radioaktív hulladékok kérdése. A radioaktív hulladékok következı fajtáit különböztetjük meg: - Kis- és közepes aktivitású hulladékok, amelyek viszonylag nagy mennyiségben keletkeznek egy atomerımő mőködése során (jóllehet mennyiségük elenyészı pl. a szénalapú energiatermelésben keletkezı salakmennyiséghez képest; ezek megfelelı földalatti tárolókban teljes biztonsággal tárolhatóak, az ilyen tárolók társadalmi elfogadása ma már viszonylag egyszerő). - Az atomerımővek leszerelésekor keletkezı nagyaktivitású hulladék; ennek mennyisége nagyon korlátozott, a radioaktív anyagok lebomlása viszonylag gyors, tehát ez a hulladék belátható idın belül akár a kis- és közepes aktivitású hulladékok tárolójában is elhelyezhetıvé válik. - A besugárzott főtıelemek; ezek mennyisége viszonylag csekély, mégis ezek jelentik a legnagyobb gondot. Az alábbiakban ezért a besugárzott főtıelemekkel foglalkozunk. Ezek aktivitása nagy, néhány évig a reaktor mellett szokás ıket víz alatt tárolni, majd néhány évtizedig (átmenetileg) ún. száraz tárolókban, levegı áramoltatásával hőtve tárolják ıket. A főtıelemek aktivitását számos radioaktív izotóp jelenléte okozza. Kezdetben a hasadásban létrejövı radioaktív izotópok adják az aktivitás nagy részét, ezek összességében mintegy 700 év alatt bomlanak le olyan mértékben, hogy a kizárólag belılük álló anyag aktivitása már lecseng a természetes uránérc aktivitására. (Bár szakmailag helyesebb az aktivitás helyett a biológiai hatást is figyelembe vevı radiotoxicitást használni a tárolandó anyagok jellemzésére, ettıl most eltekintünk.) Ha a főtıelemeket közvetlenül, reprocesszálás nélkül helyezzük el végleges tárolóban, akkor elıbb-utóbb a plutónium aktivitása fog dominálni, de sajnos, ennek lecsengésére akár többszázezer évet is kell várni. Ha az anyagot reprocesszálták, azaz újrafelhasználás céljából kivonták belıle a plutóniumot és az uránt, akkor az aktivitást néhány száz év múlva a plutóniumból még a reaktorban keletkezett ún. másodlagos aktinídák (Np, Am, Cm) fogják dominálni, míg ezek is lecsengenek mintegy tízezer év múlva. nuclear_world.doc 6/8
7 Látható, hogy a besugárzott főtıelemektıl, mint hulladéktól úgy lehet a legbiztonságosabban megszabadulni, ha a főtıelemeket reprocesszálják és a reprocesszálás során nem csak az uránt és a plutóniumot, hanem a másodlagos aktinídákat (és néhány hosszú felezési idejő hasadási terméket) is eltávolítják. Jelenleg folynak azok a kutatások, amelyek annak lehetıségét akarják megteremteni, hogy a másodlagos aktinídákat arra alkalmas reaktorban (gyors reaktorban vagy transzmutációs berendezésben, lásd alább) nukleárisan elégethessék. A reprocesszálás maradéka persze így is hulladék, azt azonban akár úgy is lehet tárolni, mint ahogyan a besugárzott főtıelemeket átmenetileg tárolták (léghőtéssel). Érdemes megjegyezni, hogy a radioaktív hulladék minimalizálása szempontjából is lényeges a plutónium újrafelhasználása, a ciklus zárása. Nyilván célszerő megteremteni a megfelelı geológiai tulajdonságú, mélyen a felszín alatt fekvı végleges tárolókat. Tekintettel azonban arra, hogy itt egy többszáz, vagy többezer éves léptékő feladatról van szó, érdemes lehetıvé tenni az eltemetett anyaghoz való hozzáférést mindaddig, amíg tényleg véglegesnek tekinthetı megoldás születik. Mint korábban jeleztük, érdemes megemlíteni az ún. transzmutációs berendezéseket, amelyek kémiai elemek átalakítására valók. Tulajdonképpen elemátalakítás zajlik a reaktorokban is, de elképzelhetı olyan reaktorszerő berendezés is, amelyben nem zajlik önfenntartó láncreakció, hanem egy gyorsító, mint neutronforrás biztosítja a neutronháztartás egyensúlyát. Lehetséges, hogy a másodlagos aktinídák elégetése ilyen célberendezésekben történne. Amint a fentiekbıl látható, a maghasadásos energiatermelés fizikája jól ismert, a kidolgozott technológia bevált. Megalapozott, hogy ez az energiatermelési mód nagy perspektívákkal rendelkezik, felhasználása középtávon jó megoldás lehet. Bár a jelenlegi reaktorok kiválóan mőködnek, az uránkészletek teljes kihasználásán alapuló fenntartható maghasadásos energiatermelés még számos jelentıs kutatás-fejlesztési feladatot inicializál. Ez a tanulmány nem a K+F feladatok felsorolása érdekében készült, bár a fentiekbıl számos valóságos aktuális feladat kiolvasható. Nyilvánvaló, hogy ezek a kutatások csak nemzetközi keretek között végezhetıek, mert rendkívül komoly infrastruktúrára van szükségük. Egyetlen ország kutatói sem lennének képesek önmagukban a felmerülı összes feladat megoldására, de valamennyire a feladat jellege is azt sugallmazza, hogy csak a nemzetközi együttmőködés lehet a szóbanforgó K+F megfelelı kerete. A világban jelenleg folyó, a fenti célokra irányuló K+F munkákat jórészt a Generation-IV International Forum (GIF) fogja össze. Ennek tagja az Európai Unió, és rajta keresztül Magyarország is. Az Európai Unió keretprogramjai eddig nem adtak megfelelı finanszírozási keretet az együttmőködéshez, és az egyes nemzeti programok sem tették lehetıvé kiugró új eredmények megszületését. Felmérve a probléma jelentıségét, és megértve, hogy bár az európai ipar számára a jelenleg mőködı atomerımővek üzemidı-hosszabbítása bír elsırendı jelentıséggel, ugyanakkor nem mondhat le erısıdı világpiaci jelenlétérıl, létrejött a Sustainable Nuclear Energy Technology Platform (SNE-TP), amely szervezi az európai nukleáris ipar, a kutatóintézetek és az egyetemek közös munkáját és befolyásolja az EU keretprogramjait. nuclear_world.doc 7/8
8 A most kiforróban lévı elképzelések szerint az Európai Unió távlati energiapolitikai elképzeléseit summázó SET-Plan (Strategic Energy Technology = SET) mentén létrejön az ún. European Industrial Initiative (EII) nukleáris ága, az európai nukleáris energetikai kutatási infrastruktúra kiépítésére. Hosszan lehetne tárgyalni a vibrálóan változó európai K+F színképet, de ez a tanulmánynak nem célja, mindössze érzékeltetni szerettük volna a nukleáris K+F Európa által megértett fontosságát. Budapest, augusztus nuclear_world.doc 8/8
Radioaktívhulladék-kezelés és újrafelhasználás: Francia lehetőségek, tapasztalatok, jövőbeni tervek
Radioaktívhulladék-kezelés és újrafelhasználás: Francia lehetőségek, tapasztalatok, jövőbeni tervek Az Energetikai Szakkollégium Bánki Donát emlékfélévének első előadására 2014. szeptember 18-án került
RészletesebbenMagyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje
Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Dr. ASZÓDI Attila, BME NTI 1 Társadalmunk mindennapjai
RészletesebbenAtomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés
Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés Lajos Máté lajos.mate@osski.hu OSSKI Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam 2016. október 13. Országos Közegészségügyi Központ (OKK) Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi
RészletesebbenA transzmutáció témaköréhez kapcsolódó fontosabb fogalmak és szakkifejezések magyarázata
A transzmutáció témaköréhez kapcsolódó fontosabb fogalmak és szakkifejezések magyarázata Aktinidák Dedikált transzmutációs berendezés A 89-es rendszámú aktínium és az annál nagyobb rendszámú elemek. Legismertebb
RészletesebbenIráni nukleáris létesítmények
Iráni nukleáris létesítmények A Közel-Kelet államainak nukleáris ambícióit régóta figyelemmel kíséri a világ. 2002 augusztusában az Iráni Nemzeti Ellenállás Tanácsa nevő szervezet washingtoni sajtótájékoztatóján
RészletesebbenAz atomoktól a csillagokig: Az energiaellátás és az atomenergia. Kiss Ádám február 26.
Az atomoktól a csillagokig: Az energiaellátás és az atomenergia Kiss Ádám 2009. február 26. Miért van szükség az energiára? Energia nélkül a társadalmak nem működnek: a bonyolult kapcsolatrendszer fenntartásához
RészletesebbenLátogatás egy reprocesszáló üzemben. Nagy Péter. Hajdúszoboszló, ELFT Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam,
Látogatás egy reprocesszáló üzemben Nagy Péter Hajdúszoboszló, ELFT Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, 2018.04.17-19. Előzmények European Nuclear Young Generation Forum (ENYGF), Paris, 2015.június 22-24.
RészletesebbenNemzeti Nukleáris Kutatási Program
Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont Nemzeti Nukleáris Kutatási Program 2014-2018 Horváth Ákos Főigazgató, MTA EK foigazgato@energia.mta.hu Előzmények 2010. Elkészül a hazai nukleáris
RészletesebbenFENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉS ATOMENERGIA
FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉS ATOMENERGIA 4. elıadás AZ ATOMREAKTOROK FIZIKAI ÉS TECHNIKAI ALAPJAI, ATOMERİMŐVEK 2009/2010. tanév ıszi féléve Dr. Csom Gyula professor emeritus TARTALOM 1. Magfizikai alapok
RészletesebbenGyorsreaktorok szerepe az atomenergetika fenntarthatóságában
Gyorsreaktorok szerepe az atomenergetika fenntarthatóságában Szieberth Máté Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem () Nukleáris Technikai Intézet () MTA Sugár- és Környezetfizikai Albizottság tudományos
RészletesebbenIpari hulladék: 2 milliárd m 3 / év. Toxikus hulladék: 36 millió t/év (EU-15, 2000.) Radioaktív hulladék: 40 000 m 3 /év
Ipari hulladék: 2 milliárd m 3 / év Toxikus hulladék: 36 millió t/év (EU-15, 2000.) Radioaktív hulladék: 40 000 m 3 /év Nagy aktivitású hulladék: 240 m 3 /év Európai Unióban keletkezı radioaktív hulladékok
RészletesebbenA NUKLEÁRIS ÜZEMANYAGCIKLUS LEZÁRÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI
A NUKLEÁRIS ÜZEMANYAGCIKLUS LEZÁRÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Dr. Csom Gyula professor emeritus csom@reak.bme.hu Dr. Csom Gyula, BME NTI 35/ 1 Tartalom 1. A nukleáris üzemanyagciklusról 2. Termikus reaktoros atomerőműveket
RészletesebbenEnergiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia
Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia Mi a jövő? Atom vagy zöld? Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi docens BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikai Szakkollégium, 2004. november 11.
RészletesebbenA Paksi Atomerımő Zrt. társadalmi, gazdasági vonatkozásai és legfontosabb beruházásai
A Paksi Atomerımő Zrt. társadalmi, gazdasági vonatkozásai és legfontosabb beruházásai Csanádi András gazdasági igazgató Óbudai Egyetem 2011. október 5. 2 Társadalmi és gazdasági hatások Társadalmi és gazdasági
RészletesebbenKészítette: Sánta Kata Budapest, május 1.
A KIÉGETT FŰTŐELEMEK TRANSZMUTÁCIÓJA, SZUBKRITIKUS RENDSZEREK Készítette: Sánta Kata Budapest, 2012. május 1. Bevezetés Köztudott, hogy a világ energiaigénye a gazdasági fejlődés velejárójaként - évről
RészletesebbenAz atomerőművek technikai fejlődése, és generációik
Az atomerőművek technikai fejlődése, és generációik Ó BUDAI EGYETEM ALBA REG I A M ŰSZAKI KAR G ARAI G ÉZA SZABADEGYETEM M ÁSO DI K ÉVFOLYAM 2015. O KTÓBER 7. DR. HABI L. T ÓT H M I HÁLY P ROF. E M E RI
RészletesebbenA TERMÉSZETBEN SZÉTSZÓRÓDOTT NUKLEÁRIS ANYAGOK VIZSGÁLATA
A TERMÉSZETBEN SZÉTSZÓRÓDOTT NUKLEÁRIS ANYAGOK VIZSGÁLATA Széles Éva Nukleáris Újságíró Akadémia MTA IKI, Nukleáris anyagok a környezetben honnan? A nukleáris anyagok legfontosabb gyakorlati alkalmazási
RészletesebbenA villamosenergia-termelés szerkezete és jövıje
A villamosenergia-termelés szerkezete és jövıje A villamos energia speciális termék Hálózati frekvencia [Hz] 5 49 51 Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai
RészletesebbenMaghasadás, láncreakció, magfúzió
Maghasadás, láncreakció, magfúzió Maghasadás 1938-ban hoztak létre először maghasadást úgy, hogy urán atommagokat bombáztak neutronokkal. Ekkor az urán két közepes méretű atommagra bomlott el, és újabb
Részletesebbennergiatudományi nyi Az MTA EnergiatudomE tudományos programja juló forrásokra alapozott energiatermelés s terület letén
Az MTA EnergiatudomE nergiatudományi nyi Kutatóközpont tudományos programja Kutatás-fejleszt fejlesztés s a nukleáris és s a megújul juló forrásokra alapozott energiatermelés s terület letén Horváth Ákos
RészletesebbenNukleáris energetika. Kérdések 2015 tavaszi félév
Nukleáris energetika. Kérdések 2015 tavaszi félév 1. Előadás: Alapismeretek energetikából, nukleáris fizikából NE-1.1. Soroljon fel energia mennyiségeket tartalmazó összefüggéseket a mechanikából, a hőtanból,
RészletesebbenA biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?
MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:
RészletesebbenA természetes energia átalakítása elektromos energiáva (leckevázlat)
A természetes energia átalakítása elektromos energiáva (leckevázlat) - Az elektromos energia elınyei: - olcsón szállítható nagy távolságokra - egyszerre többen használhassák - könnyen átalakítható (hıvé,
RészletesebbenAz atommagtól a konnektorig
Az atommagtól a konnektorig (Az atomenergetika alapjai) Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó BME Nukleáris Technikai Intézet Pázmándi Tamás KFKI Atomenergia Kutatóintézet Szervező: 1 Az atom felépítése kb.
RészletesebbenT. Pest Megyei Bíróság! keresetlevél
T. Pest Megyei Bíróság! keresetlevél a Tavirózsa Környezet- és Természetvédı Egyesület (Székhely: 2112 Veresegyház, Köves u. 14., Lev. cím: 2112 Veresegyház, Huba u. 43.) felperesnek az Országos Környezetvédelmi,
RészletesebbenDr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék
Dr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék Egy fizikai rendszer energiája alatt értjük azt a képességet, hogy ez a rendszer munkát képes végezni egy másik fizikai
RészletesebbenMaghasadás Szabályozatlan- és szabályozott láncreakció Atombomba és a hidrogénbomba
Maghasadás Szabályozatlan- és szabályozott láncreakció Atombomba és a hidrogénbomba Felfedezése 1934 Fermi: transzurán izotóp előállítása neutron belövellésével 1938 Fermi: fizikai Nobel-díj 1938 Hahn:
RészletesebbenAtomreaktorok üzemtana. Az üzemelő és leállított reaktor, mint sugárforrás
Atomreaktorok üzemtana Az üzemelő és leállított reaktor, mint sugárforrás Atomreaktorban és környezetében keletkező sugárzástípusok és azok forrásai Milyen típusú sugárzások keletkeznek? Melyik ellen milyen
RészletesebbenALTERNATÍVÁJA-E MA A NÖVÉNYI BIOMASSZA A SZÉNNEK A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSÉBEN?
ALTERNATÍVÁJA-E MA A NÖVÉNYI BIOMASSZA A SZÉNNEK A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSÉBEN? Molnár József Dr. egyetemi docens Miskolci Egyetem, Bányászati és Geotechnikai Intézet e-mail: bgtmj@uni-miskolc.hu A magyarországi,
RészletesebbenDefiníciók. Aktivitás szerint: N < 2kW / m 3 KKAH. N > 2KW / m 3 NAH. Felezési idı szerint: T ½ < 30 év RÉH. T ½ > 30 év HÉH
Definíciók Források: 1996. évi CXVI. törvény //47/2003. ESzCsM// MSz 14344-1 Radioaktív hulladékok: Tovább nem használható, de aktív... Kiégett nukleáris üzemanyag: Reaktorban nem, de azon kívül újrahasznosítható,
RészletesebbenA magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései
A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései Kádár Andrea Beatrix energetikáért felelős helyettes államtitkár Külgazdasági értekezlet, 2015. június 23. Nemzeti Energiastratégia A Nemzeti Energiastratégia
RészletesebbenA magyar nukleáris kutatás-fejlesztési program jövıképe
A magyar nukleáris kutatás-fejlesztési program jövıképe Budapest, 2010. április-június A magyar nukleáris kutatás-fejlesztési program jövıképe Készítették: Gadó János, Horváth Ákos, Végh János, Vidovszky
RészletesebbenFenntarthatóság és hulladékgazdálkodás
Fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás Néhány tény A különbözı rendszerek egymás negentórpiájával, szabad energiájával táplálkoznak A szabad-energia a rendezettség mértékének fenntartásához kell Az ember
RészletesebbenÉVES BESZÁMOLÓ JÚLIUS JÚNIUS
ÉVES BESZÁMOLÓ 2010. JÚLIUS-2011. JÚNIUS TOKIÓ ERDİS ATTILA NEMZETI INNOVÁCIÓS HIVATAL 2011. NOVEMBER Japán kormányzati K+F politika Alapja: Tudományos és Technológiai Alaptörvény (1995) Tudományos és
Részletesebben6. helyzetelemzés a március 11-i japán földrengés Fukushima Daiichi atomer
6. helyzetelemzés a 2011. március 11-i japán földrengés Fukushima Daiichi atomerımőre gyakorolt hatásairól, következményeirıl Dr. Aszódi Attila, BME Nukleáris Technikai Intézet 2011. április 5. Sok levelet
RészletesebbenEgy energia farm példája
Egy energia farm példája LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE I. Innovatív szervezetek II. Vertikális integráció LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE szervezeti struktúra szervezet értékrendjei szervezet
RészletesebbenAz Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm.
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenA maghasadásra alapuló energiatermelés kilátásai Magyarországon
A maghasadásra alapuló energiatermelés kilátásai Magyarországon Készítette: Gadó János, MTA KFKI Atomenergia Kutató Intézet A kezdetek és a paksi blokkok Mihelyt az 1950-es évek közepén megnyílt az út
RészletesebbenDivatos termék-e a kondenzációs kazán?
Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Mai valóságunkat egyre inkább áthatja az internet. Nem csak a hírvilág, a politika, az általános mőveltség szerzésének része, hanem szakmai-tudományos területeken
RészletesebbenBiztonság, tapasztalatok, tanulságok. Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE
Biztonság, tapasztalatok, tanulságok Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE European Spallation Source (Lund): biztonsági követelmények 5 MW gyorsitó
RészletesebbenKollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei
Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.
RészletesebbenA szabályozott láncreakció PETRÓ MÁTÉ 12.C
A szabályozott láncreakció PETRÓ MÁTÉ 12.C Rövid vázlat: Történelmi áttekintés Az atomreaktor felépítése és működése Reaktortípusok Érdekességek: biztonság a világ atomenergia termelése Csernobil Kezdetek
RészletesebbenHarmadik generációs atomerőművek és Paks 2
Harmadik generációs atomerőművek és Paks 2 Prof. Dr. Aszódi Attila A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár, ME / PTNM Egyetemi tanár, BME NTI aszodiattila.blog.hu Wigner 115
RészletesebbenMegújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.
Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak
RészletesebbenIdıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért
Komlós Ferenc ny. minisztériumi vezetı-fıtanácsos, a Magyar Napenergia Társaság (ISES-Hungary) Szoláris hıszivattyúk munkacsoport vezetı Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika
RészletesebbenA radioaktív hulladékok kezelésének kérdései
A radioaktív hulladékok kezelésének kérdései Az RHK Kft. programjai DR. KEREKI FERENC ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ RADIOAKTÍV HULLADÉKOKAT KEZELŐ KFT. Feladat Az Atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. Tv. határozza
RészletesebbenAz atomerımővi kiégett üzemanyag hosszú felezési idejő komponenseinek transzmutációja
Az atomerımővi kiégett üzemanyag hosszú felezési idejő komponenseinek transzmutációja Fehér Sándor Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet fehers@reak.bme.hu 1. Bevezetés
RészletesebbenMaghasadás (fisszió)
http://www.etsy.com Maghasadás (fisszió) 1939. Hahn, Strassmann, Meitner neutronbesugárzásos kísérletei U magon új reakciótípus (maghasadás) Azóta U, Th, Pu (7 izotópja) hasadási sajátságait vizsgálták
RészletesebbenAktuális CFD projektek a BME NTI-ben
Aktuális CFD projektek a BME NTI-ben Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi docens BME Nukleáris Technikai Intézet CFD Workshop, 2007. június 20. Hımérsékleti rétegzıdés szimulációja és kísérleti vizsgálata
RészletesebbenOrosz atomenergia technológia a tudomány és a versenyképesség szolgálatában
Orosz atomenergia technológia a tudomány és a versenyképesség szolgálatában Vitassuk meg a jövőnket konferencia Hárfás Zsolt Atomenergia Info szakértője Balatonalmádi, 2015. június 18. Új atomerőmű építések
RészletesebbenA megválaszolt kérdés Záró megjegyzések
A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk
RészletesebbenEnergetikai mérnökasszisztens Mérnökasszisztens
A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenA tudomány az atomenergiában, az atomenergia Magyarországon
A tudomány az atomenergiában, az atomenergia Magyarországon Dr. Aszódi Attila igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Atomenergiáról mindenkinek Magyar Tudományos Akadémia
RészletesebbenKörnyezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv
Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 4. A megújuló
RészletesebbenSzéndioxid-többlet és atomenergia nélkül
Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Javaslat a készülő energiapolitikai stratégiához Domina Kristóf 2007 A Paksi Atomerőmű jelentette kockázatok, illetve az általa okozott károk negyven éves szovjet
Részletesebben203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet
203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
RészletesebbenSugárvédelem nukleáris létesítményekben. Átfogó [fenntartó] SVK Osváth Szabolcs (OKK-OSSKI-LKSO)
Sugárvédelem nukleáris létesítményekben Átfogó [fenntartó] SVK Osváth Szabolcs (OKK-OSSKI-LKSO) Tartalom Ki mit nevez nukleárisnak? Hasadóanyagok Neutronos láncreakció, neutronsugárzás Felaktiválódás,
RészletesebbenATOMERÔMÛVI HULLADÉKOK KEZELÉSE 1. RÉSZ Fábián Margit MTA Energiatudományi Kutatóközpont
ATOMERÔMÛVI HULLADÉKOK KEZELÉSE 1. RÉSZ Fábián Margit MTA Energiatudományi Kutatóközpont Az atomenergia-termelés jelenleg két fontos kérdést vet fel, amelyekre pozitív választ kell találni: az egyik a
RészletesebbenMagfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem
1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok
RészletesebbenAtomenergia a 21. században
Atomenergia a 21. században 1 21. század a jelen Mi történik az atomenergiával a 21. század elején? Meglévő erőművek üzemidő-hosszabbítása 3. generációs erőművek fejlesztése, ilyenek már épülnek is 4.
RészletesebbenAz energiakérdés ma a fizikus szemével Berényi Dénes
Az energiakérdés ma a fizikus szemével Berényi Dénes 1. Az energiáról általában Az energia fogalma nemhogy a fizikusok, de már az általános iskolások számára is jól ismert. Egyszerő megfogalmazásban azt
RészletesebbenGÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató. Gyurkócza Csaba
GÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba BME NTI 1997 2 Tartalom 1. BEVEZETÉS... 3 2. ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÁS... 3 2.1. Töltéshordozók keletkezése (ionizáció) töltött részecskéknél...
RészletesebbenA TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK
1 A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK Az ember tudatos gazdasági cselekedeteinek fı mozgatórugója a haszonra való törekvés. Ennek a célnak az eléréshez azonban nem hagyhatók
RészletesebbenALLEGRO: Gázhűtésű gyorsreaktor Közép-Európában
ALLEGRO: Gázhűtésű gyorsreaktor Közép-Európában 2013. október 3-án rendezte meg az Energetikai Szakkollégium a Jendrassik György emlékfélévének második előadását, melynek címe ALLEGRO: Gázhűtésű gyorsreaktor
RészletesebbenRadon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó
Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Elméleti bevezetés PANNONPALATINUS regisztrációs code PR/B10PI0221T0010NF101 A radon a 238 U bomlási sorának tagja, a periódusos rendszer
RészletesebbenRADIOAKTÍV HULLADÉK; OSZTÁLYOZÁS, KEZELÉS ÉS ELHELYEZÉS. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)
SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 RADIOAKTÍV HULLADÉK; OSZTÁLYOZÁS, KEZELÉS ÉS ELHELYEZÉS (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat) Radioaktív hulladéknak tekinthető az a
RészletesebbenHáttér információk. A Paksi Atomerımő Üzemidı Hosszabbításának Környezeti Hatástanulmánya. A tanulmánykészítés specifikumai
A Paksi Atomerımő Üzemidı Hosszabbításának Környezeti Hatástanulmánya A környezeti hatástanulmány felépítése és legfontosabb megállapításai Bérci Károly Budapest, 2006. június 6. Háttér információk A hatásvizsgálatra
RészletesebbenALLEGRO: gázhűtésű gyorsreaktor Közép-Európában. Czifrus Szabolcs BME Nukleáris Technikai Intézet
ALLEGRO: gázhűtésű gyorsreaktor Közép-Európában Czifrus Szabolcs BME Nukleáris Technikai Intézet A nukleáris energiatermelés fő problémái Fenntarthatóság Radioaktív hulladékok és kiégett üzemanyag kérdése
RészletesebbenAz energia ára Energetika és politika
13. lecke Komplex energetikai rendszerek Az energia ára Energetika és politika 2018. április 24. Az ár a gazdaságban egy termék vagy szolgáltatás ellenértékét jelenti, amelyet többnyire pénzben kell megfizetni.
Részletesebben3. Előadás 2014. Molnár Zsuzsa Radanal
3. Előadás 2014 Molnár Zsuzsa Radanal Az atommagban rejlő energia alkalmazása MAGHASADÁS/FISSZIÓ hasadóanyag: 235 U, 239 Pu, 233 U 235 U + n term 137 Te + 97 Zr + 2n gyors + 200 MeV, 4 sec 137 I, 25 sec
RészletesebbenMag- és neutronfizika 9. elıadás
Mag- és neutronfizika 9. elıadás 9. elıadás mlékeztetı: Atommagok kötési energiája (Weizs( Weizsäcker) Z ( Z ) B bv A bf A bc b + b A A P δ A A B ε (egy nukleon átlagos energiája) A A (energia kötési energia)
RészletesebbenA Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány
RészletesebbenA nagy aktivitású leszerelési és üzemviteli hulladékok végleges elhelyezése
A nagy aktivitású leszerelési és üzemviteli hulladékok végleges elhelyezése Hózer Zoltán 1, Hordósy Gábor 1, Slonszki Emese 1, Vimi András 1, Tóta Ádám 2 1 Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet,
RészletesebbenA Magyar Virtuális Mikrohálózatok Mérlegköri Klaszter (MIKROVIRKA) fejlesztésének eredményei és a bükkaranyosi hidrogénfalu tervei
A Magyar Virtuális Mikrohálózatok Mérlegköri Klaszter (MIKROVIRKA) fejlesztésének eredményei és a bükkaranyosi hidrogénfalu tervei Dr. Nagy József elnök Varga István elnökségi tag MIKROVIRKA Budapest,
RészletesebbenPiac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..
Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási
RészletesebbenSajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató
Sajtótájékoztató 2009. február 11. Kovács József vezérigazgató 1 Témakörök 2008. év értékelése Piaci környezet Üzemidő-hosszabbítás Teljesítménynövelés 2 Legfontosabb cél: A 2008. évi üzleti terv biztonságos
RészletesebbenTELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3.
TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. 1 2. 1. 4. JELENLEGI HELYZET A települési szennyvíziszap Magyarországi mennyisége évente megközelítıen 700.000 tonna Ennek 25-30%-a szárazanyag
RészletesebbenAz uránérc bányászata
Az uránérc bányászata Az urán különböző koncentrációban ugyan, de a világ minden pontján megtalálható. A talajban az átlagos koncentráció 3-5 gramm/tonna, és a tengerek és óceánok vizének minden köbméterében
RészletesebbenEnergiagazdálkodás c. tantárgy 2010/1011. tanév, 1. félév
Energiagazdálkodás c. tantárgy 2010/1011. tanév, 1. félév 1. TÉMAKÖR Energetikai alapfogalmak 1.1. Az energiahordozó fogalma, a primer és szekunder energiahordozók definíciója. A megújuló és kimerülı primer
RészletesebbenPaks déli részén a 6-os számú főút és a Duna között. Ennek oka: Az atomerőmű működéséhez nagy mennyiségű víz szükséges, amit a Dunából vesznek.
www.atomeromu.hu Paks déli részén a 6-os számú főút és a Duna között Ennek oka: Az atomerőmű működéséhez nagy mennyiségű víz szükséges, amit a Dunából vesznek. Az urán 235-ös izotópját lassú neutronok
RészletesebbenDr. Pintér Tamás osztályvezető
Mit kezdjünk az atomreaktorok melléktermékeivel? Folyékony radioaktív hulladékok Dr. Pintér Tamás osztályvezető 2014. október 2. MINT MINDEN TECHNOLÓGIÁNAK, AZ ENERGIA- TERMELÉSNEK IS VAN MELLÉKTERMÉKE
RészletesebbenVélemény a Mohi Atomerőmű harmadik és negyedik blokkja megépítésével kapcsolatos előzetes környezeti tanulmányról
Vélemény a Mohi Atomerőmű harmadik és negyedik blokkja megépítésével kapcsolatos előzetes környezeti tanulmányról Készítette: Perger András 2009. május 8. 2 A mohi atomerőmű harmadik és negyedik blokkjának
RészletesebbenTowards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs
Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os
RészletesebbenNapenergia-hasznosítás iparági helyzetkép
Figyelem! Az előadás tartalma szerzői jogvédelem alatt áll, azt a szerző kizárólag a konferencia résztvevői számára, saját felhasználásra bocsátotta rendelkezésre, harmadik személyek számára nem átruházható,
RészletesebbenA transzmutáció szerepe a fenntartható atomenergetikában
A transzmutáció szerepe a fenntartható atomenergetikában Készítette: Budapest 2012. Bevezetés A huszonegyedik század közepére az OECD előrejelzése szerint a világ villamosenergiaigénye a jelenlegi 2,5-szörösére
RészletesebbenAz éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink
Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,
RészletesebbenEgyüttmőködés a szociális problémákkal foglalkozó civil szervezetekkel a klímatörvény kapcsán
Együttmőködés a szociális problémákkal foglalkozó civil szervezetekkel a klímatörvény kapcsán Herpainé Márkus Ágnes Társadalmi Összetartozásért Alapítvány, igazgató Magyar Szegénységellenes Hálózat, vezetıségi
RészletesebbenA blokkot irányító személyzet tartózkodó helye
A BV személyzet feladatai A Blokkvezénylık helye az atomerımővekben Túri Tamás PA Zrt. Irányítástechnikai Mőszaki Osztály turi@npp.hu Termelési feladatok A kívülrıl, ember-ember kommunikáció útján kapott
RészletesebbenTapasztalatok és tervek a pécsi erőműben
Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok
RészletesebbenK+F lehet bármi szerepe?
Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési
Részletesebbena nemzeti vagyon jelentıs
A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági
RészletesebbenKOGÁT - Környezetvédelmi, Olaj- és Gázipari Technológiákat Kutató-fejlesztı Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság
KOGÁT - Környezetvédelmi, Olaj- és Gázipari Technológiákat Kutató-fejlesztı Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság 2010. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE Budapest, 2011. május 26. 1. oldal 1 A TÁRSASÁG
RészletesebbenPellet üzem - Alapoktól a tetıig. Deák Levente Ügyvezetı Ökoenergetika Kft
Pellet üzem - Alapoktól a tetıig Deák Levente Ügyvezetı Ökoenergetika Kft Elıkészítés Piackutatás Piaci potenciál felmérése (konkurencia és kereslet elemzés) Milyen piacra kíván a beruházó pelletet értékesíteni?
RészletesebbenAdatstruktúrák, algoritmusok, objektumok
Adatstruktúrák, algoritmusok, objektumok 2. Az objektumorientált programozási paradigma 1 A szoftverkrízis Kihívások a szoftverfejlesztés módszereivel szemben 1. A szoftveres megoldások szerepe folyamatosan
RészletesebbenA problémák, amikre válaszolni kell
A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság
RészletesebbenNEGYEDIK GENERÁCIÓS REAKTOROK Keresztúri András, Pataki István, Tóta Ádám MTA Energiatudományi Kutatóközpont, Reaktoranalízis Laboratórium
felfedezés idõpontja 3. ábra. Az üstökös abszolút fényességének változása 2011. szeptember 30-a és 2013. november 10-e között. A hullámzó fényesedés a kisméretû, az Oort-felhôbôl elôször érkezô üstökösök
RészletesebbenInternet of Things 2
Az Internet jövıje Internet of Things Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2009.09.29. Internet of Things 2 2009.09.29. Internet of Things 3 2009.09.29. Internet of Things 4 2009.09.29. Internet of Things
RészletesebbenTartalom. 2010.02.27. Szkeptikus Konferencia
Bajsz József Tartalom Villamos energia: trendek, prognózisok Az energia ipar kihívásai Az energiatakarékosságról Miért atomenergia? Tervek a világban, a szomszédban és itthon 2 EU-27 villamos energia termelése
RészletesebbenJavaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020
Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium
RészletesebbenAz atomenergia jelenlegi szerepe. A 3+ generációs atomerőművek nukleáris biztonsági és környezeti aspektusai. Prof. Dr.
A 3+ generációs atomerőművek nukleáris biztonsági és környezeti aspektusai Prof. Dr. Aszódi Attila Egyetemi tanár, BME NTI 62. Országos Fizikatanári Ankét Debrecen, 2019. március 14. Az atomenergia jelenlegi
Részletesebben