A transzmutáció témaköréhez kapcsolódó fontosabb fogalmak és szakkifejezések magyarázata
|
|
- Gabi Vargané
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A transzmutáció témaköréhez kapcsolódó fontosabb fogalmak és szakkifejezések magyarázata Aktinidák Dedikált transzmutációs berendezés A 89-es rendszámú aktínium és az annál nagyobb rendszámú elemek. Legismertebb közülük a tórium (Z = 90), az urán (Z = 92) és a plutónium (Z = 94). A reaktorban az aktinidák az urán neutronbefogása nyomán keletkeznek. Az így létrejött radioaktív izotópok béta-bomlásával egyre nagyobb rendszámú elemek jönnek létre, ezért a kiégett üzemanyagban az uránon túl a neptúnium, a plutónium, az amerícium és a kőrium több izotópja is megtalálható. Az aktinidák általában nagy radiotoxicitású és hosszú felezési idejő izotópok, amelyeknek bomlása során újabb radioaktív anyagok keletkeznek, és ez a bomlási sor csak az ólom, bizmut környékén torkollik stabil izotópokba. A kiégett üzemanyag radiotoxicitásáért és ebbıl adódóan a több százezer éven át fennálló kockázatért elsısorban az aktinidák a felelısök. Olyan transzmutációs berendezés (speciális reaktor vagy gyorsítóval hajtott szubkritikus rendszer), amelyet kifejezetten transzmutációs célra fejlesztettek ki és üzemeltetnek. Az elsısorban energiatermelést és hasadóanyag-tenyésztést szolgáló gyorsreaktorok nem tartoznak ebbe a kategóriába, akkor sem, ha transzmutációs céllal másodlagos aktinidákat is elhelyeznek bennük. A dedikált transzmutációs berendezések (más néven transzmuterek) szolgálhatnak a hosszú felezési idejő hasadási termékek (pl. 99 Tc vagy 129 I) neutronbefogásos átalakítására (nagy termikus neutronfluxussal), vagy a plutónium és a másodlagos aktinidák elhasítására (kemény gyorsneutron-spektrummal). A vonatkozó vizsgálatok szerint egy dedikált transzmutációs berendezés általában 5-10 termikus és/vagy gyorsreaktor transzmutálandó anyagait képes átalakítani. A dedikált transzmutációs berendezések kifejlesztése jelenleg a koncepcionális tervek szintjénél tart. Doppler-effektus, Doppler-együttható, rezonancia-tartomány Bizonyos aktinida-izotópok a termikus neutronok energiájánál nagyobb, úgynevezett epitermikus energiájú neutronok esetében rezonancia-jellegő befogási hajlandóságot mutatnak, azaz csak adott neutronenergia-értékeknél abszorbeálják a neutront, ennél az értéknél azonban nagyon nagy valószínőséggel. Tipikusan ilyen befogási energiafüggést (rezonancia-struktúrát) mutat az 238 U izotóp. Azt a neutronenergia-tartományt, amelyben a fenti jelenség érvényesül, rezonancia-tartománynak nevezzük. A rezonanciák energiában mért szélessége nagyon csekély. Ha azonban az üzemanyag hımérséklete emelkedik, az 238 U magoknak a kristályrácsbeli helyük körül végzett 1
2 rezgımozgása (hımozgása) intenzívebbé válik, és ezáltal megnı a valószínősége, hogy a mag és a neutron relatív mozgási sebessége éppen a rezonancia-energiának felel meg. Ez a magfizikai Dopplereffektus. Az emelkedı üzemanyag-hımérséklet tehát megnöveli a neutronabszorpció valószínőségét. Ennek pedig az a következménye, hogy a hirtelen megnövekvı teljesítményő reaktor a hımérséklet emelkedésén keresztül önmagát fogja vissza, lefékezve vagy visszafordítva a további teljesítménynövekedést. Az effektus erısségét a Doppler-együtthatóval szokás jellemezni, amely megadja, hogy egy foknyi hımérsékletnövekedés mekkora reaktivitás-csökkenést eredményez. Dóziskonverziós tényezı Elsıdleges aktinidák Az a szorzótényezı, amely megadja, hogy egy bizonyos izotópból egységnyi aktivitás felvétele (lenyelés vagy belélegzés útján) mekkora dózist okoz. A dózis az ionizáló sugárzás által az emberi szervezetben okozott egészségkárosodás mértékét, illetve annak kockázatát jellemzi. A tórium (Th), az urán (U) és a plutónium (Pu). Ezeket az aktinidákat a nukleáris üzemanyagciklusban betöltött fontos szerepükre való tekintettel nevezzük elsıdlegeseknek. Gyorsítóval hajtott szubkritikus rendszer Olyan, önfenntartó láncreakcióra képtelen szubkritikus reaktor, amelyet egy proton- vagy elektrongyorsítóval hajtott spallációs forrásból származó neutronokkal tartunk szubkritikus (neutronerısítı) üzemben. Az ilyen berendezést a neutronforrás közelében igen kemény neutronspektrum jellemzi. A transzmutációs céllal épített szubkritikus rendszer zónája általában uránmentes, azaz csak másodlagos aktinidákat és esetleg plutóniumot tartalmaz. A transzmutációs célú szubkritikus rendszerek kifejlesztése jelenleg a koncepcionális tervek szintjénél tart. Hasadási termékek A maghasadás során keletkezı közepes rendszámú (leginkább Z = 90 és Z = 130 körüli) izotópok. Mintegy 300-féle különbözı hasadási terméket (izotópot) ismerünk. Rendszerint radioaktívak, de kevésbé veszélyesek (kevésbé radiotoxikusak), mint az aktinidák, nem épül rájuk bomlási sor (általában egy-két bomlás után stabil izotóppá alakulnak), és néhány kivételtıl eltekintve 30 évnél rövidebb felezési idejőek. Inkább azért okozhatnak problémát, mert az aktinidáknál könnyebben terjednek a környezetben és jutnak be élı szervezetekbe. A hasadási termékek közül a radioaktívhulladékkezelés szempontjából egyrészt a 90 Sr és a 137 Cs, másrészt a 99 Tc és a 129 I izotópok érdemelnek említést. Elıbbiek azért mert nagy mennyiségben keletkeznek, felezési idejük azonban mindössze ~30 év, ezért lebomlásuk transzmutáció nélkül is kivárható. A második két izotóp is számottevı mennyiségben keletkezik, ezek felezési ideje ellenben nagyon hosszú (a technécium esetében 2, év, a jód esetében pedig 1, év), ezért jelentısen 2
3 hozzájárulnak a kiégett üzemanyag radiotoxicitásának hosszú távú alakulásához. Mindezek miatt a 99 Tc és a 129 I izotópokat a fontosabb transzmutálandó anyagok között tartják számon. Hasadóanyaghasznosítási hatásfok Egy kilogramm uránból ha azt teljes egészében elhasítanánk kb. 930 MWnap (hı)energiát lehetne nyerni. Ezzel szemben a mai tipikus atomerımővi reaktorokban mindössze MWnap (hı)energiát szabadítunk fel üzemanyag-kilogrammonként. Ez mindössze 3-6% körüli hasznosítási hatásfokot jelent. Mivel azonban egységnyi tömegő atomerımővi üzemanyag elıállításához (a manapság jellemzı 4-5% dúsítás esetén) közelítıleg egy nagyságrenddel több természetes uránra van szükség, a mai atomerımővek üzemanyag-hasznosítási hatásfoka, vagy más szóval az uránban rejlı energetikai potenciál kihasználási foka mindössze 0,3-0,6%-a az elméletileg lehetséges maximumnak. Kevert oxid (MOX) üzemanyag Késıneutronok, késıneutron-hányad Kiégettségi szint Plutónium-dioxidból (PuO 2 ) és urán-dioxidból (UO 2 ) álló (kevert) üzemanyag, amely a plutóniumnak a termikus reaktorokba történı visszakeringtetésére (hasadóanyagként való hasznosítására) szolgál. A MOX rövidítés az angol mixed oxid fuel elnevezésbıl ered. A tipikus MOX üzemanyagot a termikus reaktorból származó plutóniumnak természetes uránhoz történı, 6-8%-os arányú hozzákeverésével állítják elı. A MOX üzemanyag fizikai, anyagszerkezeti, mechanikai és sugárállósági jellemzıi közel állnak az uránoxid (UOX) üzemanyag jellemzıihez. A maghasadás következtében keletkezı neutronoknak a legnagyobb része közvetlenül a hasadási folyamatban, a hasadványokkal együtt (a hasadási folyamat kezdetét követı s-on belül) szabadul fel. Ezeket promptneutronoknak nevezzük. Mivel a hasadási termékek a hasonló rendszámú stabil izotópokhoz képest neutronfelesleggel rendelkeznek, elıfordul, hogy egy hasadási termék akár több másodperccel a hasadás után béta-bomlást követı neutronkibocsátással szabadul meg neutronfeleslegétıl. Így keletkeznek az úgynevezett késıneutronok. Ezeknek az összes keletkezı neutron számához viszonyított statisztikai aránya a késıneutron-hányad, amelynek nagyságrendje 0,3-0,7%. A késıneutronok teszik lehetıvé a reaktor mechanikai eszközökkel (legjellemzıbben neutronabszorbens rudakkal) történı szabályozását. Ha a késıneutron-hányad alacsony, a reaktor szabályozása (biztonságos üzemeltethetısége) nehezebbé válik. Az atomerımővi üzemanyag elhasználtságának foka, amelyet az egységnyi tömegő üzemanyagból felszabadított (hı)energia mennyiségével mérünk. Mértékegysége a MWnap/kg(HM), ahol a HM (=Heavy Metal) rövidítés arra utal, hogy az üzemanyag tömegeként csak annak fémtartalmát azaz az urán- és plutónium- 3
4 fémet vesszük figyelembe. A mértékegységben a (HM) utalást legtöbbször nem szokták kiírni. Egy kilogramm uránból ha azt teljes egészében elhasítanánk kb. 930 MWnap (hı)energiát lehetne nyerni. Ezzel szemben a ma üzemelı tipikus atomerımővi reaktorokban mindössze MWnap (hı)energiát szabadítunk fel üzemanyagkilogrammonként. Kiégett üzemanyag pihentetése ( hőtése ) Mivel a reaktorból kivett kiégett üzemanyag erısen radioaktív, gondoskodni kell a radioaktív bomlási hı elvezetésérıl. Az üzemanyag kivételét követı elsı három-négy évben ezt a reaktor közelében kialakított úgynevezett pihentetı medencében való tárolással oldják meg. Ez idı alatt az üzemanyag radioaktivitása és ezzel együtt hıtermelése jelentısen (több nagyságrenddel) csökken. A pihentetı medencébıl az üzemanyagot újrafeldolgozás esetén a reprocesszálómőbe, egyébként pedig átmeneti tárolóba szállítják. Az általában több évtizedre tervezett átmeneti tárolás az üzemanyag aktivitásának és hıtermelésének a végleges elhelyezést megelızı (és ezáltal a hulladék kezelését megkönnyítı) csökkentésére szolgál. Az átmeneti tárolás azonban azt is lehetıvé teszi, hogy a kiégett üzemanyaggal kapcsolatos stratégia késıbbi változása (az üzemanyagciklus zárásáról születı döntés) esetén a kiégett üzemanyagot eltemetés helyett újból hasznosítani lehessen. A kiégett üzemanyag zárt ciklusban történı felhasználása hosszú távon (évszázados távlatban) a hasadóanyag potenciális energiatartalmának hasznosítási hatásfokát sokszorosára (a jelenleg tipikus 0,4%-nak akár az ötvenszeresére) is emelheti. Kiégett üzemanyag lebomlási ideje Az az idıtartam, amely alatt a kiégett üzemanyag relatív radiotoxicitása az üzemanyag elıállításához eredetileg kibányászott uránérc radiotoxicitásának szintjére (az úgynevezett referenciaszintre) süllyed. A lebomlási idıt szükséges tárolási idınek is szokás nevezni. Másodlagos aktinidák A neptúnium (Np), az amerícium (Am) és a kőrium (Cm). (Elvileg a kőriumnál magasabb rendszámú elemek (Bk, Cf, stb.) is ide sorolandók, de ezek gyakorlati jelentısége igen kicsi.) A másodlagos aktinidák az uránból, illetve a plutóniumból egymást követı neutronbefogások és béta-bomlások során jönnek létre. Elnevezésük onnan ered, hogy a reaktorban és a kiégett üzemanyagban az elsıdleges aktinidáknál jóval alacsonyabb mennyiségben vannak jelen, és ennélfogva az energiatermelésben betöltött szerepük is kisebb. Általában a másodlagos aktinidák is erısen radiotoxikus és hosszú felezési idejő izotópokból állnak. Az átalakításukra ( transzmutálásukra) kizárólag a hasítás jöhet szóba, mert neutronbefogással csak további (magasabb rendszámú) aktinidává alakulnak. Nevezetes közülük a 244 Cm, amely kiemelkedıen nagy spontán hasadási hajlandóságot mutat, és ezzel jelentısen hozzájárul 4
5 az erısen kiégetett vagy többszörösen visszakeringetett (a reaktorban többszörösen besugárzott) üzemanyag hıtermeléséhez. Partícionálás Radiotoxicitás A kiégett üzemanyag olyan egy vagy több lépcsıs kémiai, pirometallurgiai vagy lézeres feldolgozása, amely képes a kiégett üzemanyagban lévı elemek szelektív leválasztására. A partícionálás a reprocesszálás olyan továbbfejlesztett változatának tekinthetı, amelynél a kimeneti ágak száma meghaladja a 3-at, és gyakorlatilag megegyezik az üzemanyagciklus, illetve a transzmutáció igényei szerint szétválasztandó elemek számával. A partícionálás elıfeltétele a transzmutációnak, ahol a különbözı módon kezelendı, illetve különbözı berendezésekben átalakítható elemeket (stabil és radioaktív hasadási termékeket, elsıdleges és másodlagos aktinidákat) szelektív módon le kell választani a kiégett üzemanyagból. A radioaktív hulladékok által okozott radiológiai kockázat jellemzésére használt mennyiség, amely a vizsgált hulladéknak a tárolóból történı kiszabadulása esetén várható sugárterhelést jelenti. Ennek egysége lehet Sv/g, ha az adott izotóp, vagy a teljes hulladék tömegére, vagy lehet Sv/(GW(e) év), ha arra a villamosenergiamennyiségre vonatkoztatunk, amelynek megtermelése során a hulladék keletkezik. Az így definiált radiotoxicitás: Θ (t) A (t)dcf, ahol A i (t) az i-edik izotóp aktivitása (Bq), D = i i i DCF i pedig az i-edik izotópra vonatkozó dóziskonverziós tényezı (Sv/Bq), amely megadja, hogy egy bizonyos izotópból egységnyi aktivitás felvétele mekkora dózist okoz. Relatív radiotoxicitás A kiégett üzemanyag egészének vagy valamely komponensének az üzemanyag elıállításához eredetileg kibányászott természetes urán és annak leányelemei együttes radiotoxicitásához (azaz a kibányászott uránérc radiotoxicitásához) viszonyított aránya. A relatív radiotoxicitás egységnyi szintjét referenciaszintnek is szokás nevezni. A kiégett üzemanyag szükséges tárolási ideje vagy más néven lebomlási ideje akkor ér véget, amikor a relatív radiotoxicitás eléri a referenciaszintet, azaz értéke 1 alá csökken. Reprocesszálás A kiégett üzemanyag kémiai feldolgozása a főtıelemekben található el nem használt urán és a keletkezett plutónium visszanyerése céljából. A jelenleg elterjedt technológiánál a kiégett üzemanyagot elıször feldarabolják, majd salétromsavban feloldják. A pálcák cirkóniumötvözetbıl készített burkolata nem oldódik fel, azt leszőrik. A keletkezett oldatból egy szerves vegyület segítségével kivonják és egymástól elválasztják a plutóniumot és az uránt. A maradék oldatot (benne a plutóniumon kívüli transzuránokkal és a hasadási termékekkel) hulladékként kezelik. A reprocesszálás tehát olyan folyamat, amelynek egy bemeneti ága van (kiégett üzemanyag), a kimenete pedig három ágra (uránra, plutóniumra és a jelen esetben hulladéknak minısülı összes többi anyagra) bomlik. Az uránt dúsításhoz újra fel lehet használni, a plutóniumból pedig plutónium- 5
6 dioxidot (PuO 2 ) gyártanak, ami urán-dioxidhoz (UO 2 ) keverve a MOX üzemanyag alapanyaga. A kiégett főtıelemek újrafeldolgozását az is motiválja, hogy alkalmazásával nagymértékben csökkenthetı a végleges elhelyezésre kerülı nagyaktivitású radioaktív hulladék térfogata és tömege. Spallációs neutronforrás Szegényített urán Transzmutáció Olyan, gyorsítóval hajtott neutronforrás, amelynél a 1-1,5 GeV energiára gyorsított protonokat valamilyen nehézfém (pl. ólom vagy bizmut) céltárgyba lıjük, és itt a protonok a target atommagjainak szétrobbantásával (spallációjával) és az azt követı kaszkád magreakciókkal protononként darab nagyenergiájú (2-100 MeV-es) neutront hoznak létre. A transzmutációs célú szubkritikus reaktorokat spallációs forrással tervezik üzemben tartani. A természetes urán izotópdúsításakor keletkezı dúsítási maradék, amelynek izotóp-összetétele: 0,25-0,3% 235 U és 99,7-99,75% 238 U. A szegényített urán zárt üzemanyagciklusban tenyész- (más néven szaporító vagy fertilis) anyagként használható, amelybıl a gyorsneutron-spektrumú (tenyésztı) reaktorban neutron-besugárzás hatására hasadóképes (termikus neutronok által is elhasítható) 239 Pu keletkezik. A szegényített uránból plutónium hozzáadásával kevert oxid (MOX) üzemanyag is elıállítható. A szegényített urán fajlagos aktivitása nagyon kicsi, ugyanakkor a fémurán sőrősége kiemelkedıen nagy (~19 g/cm 3 ), ezért a szegényített urán egy részét felhasználják az energiatermeléstıl távol álló területeken is. A nagy sőrőség miatt jól használható pl. gamma-sugárzás elleni árnyékoláshoz. A hosszú felezési idejő radioaktív izotópok neutron-besugárzással történı olyan átalakítása, amely egy vagy több lépésben (magátalakulásban) rövidebb felezési idejő vagy stabil izotóp kialakulására vezet. A kiégett üzemanyagban található hosszú felezési idejő hasadási termékek átalakítása neutronbefogással lehetséges, a kiégett üzemanyagban ugyancsak jelenlévı erısen radiotoxikus, hosszú felezési idejő aktinidák azonban neutronbefogással csak magasabb rendszámú, hasonló tulajdonságú aktinidává alakulnak. Ezért az aktinidák átalakítására kizárólag a maghasadás (az aktinida neutronbefogás indukálta elhasítása) jöhet szóba, amelyhez általában gyorsneutron-spektrumra van szükség. A hasítás eredményeként keletkezı hasadási termékek már kisebb radiológiai kockázatot jelentenek, mint az aktinidák. A transzmutáció segítségével a kiégett üzemanyag lebomlási ideje az emberi léptékkel beláthatatlanul hosszú millió éves nagyságrendrıl ezer év alá csökkenthetı. Mivel a transzmutáció feltételezi a partícionálást, a két kapcsolódó technológiát P/T-technológiának is szokás nevezni. A P/T-technológia nem jelent alternatívát a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésével szemben, csak annak kiegészítésére szolgál. Alkalmazása jelentısen csökkentheti a végleges elhelyezésre kerülı hulladék mennyiségét és annak lebomlási idejét. Ezzel elısegítheti a 6
7 geológiai tárolók gazdaságosabb kihasználását és a jellemzı felezési idı csökkentésén keresztül növelheti a végleges tárolás biztonságát. Urán-plutónium üzemanyagciklus A természetes uránban 99,3%-ban jelen lévı, termikus reaktorokban nem hasadóképes 238 U izotóp neutronbefogásos átalakítására (termikus hasadóanyaggá konvertálására) épülı üzemanyagciklus. Az 238 U egy lassú vagy intermedier neutron befogásával 239 U izotóppá válik, amely két egymást követı bétabomlással elıbb neptúniummá ( 239 Np), majd plutóniummá ( 239 Pu) alakul. Utóbbi izotóp az 235 U-hoz hasonlóan termikus neutronok hatására is hasadóképes. Az 238 U ilyen konvertálása a keletkezett plutónium felhasználásán, azaz az üzemanyagciklus zárásán keresztül lehetıvé teszi a természetes uránban rejlı energetikai potenciál hasznosítási hatásfokának legalább egy nagyságrenddel történı megnövelését. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg jellemzı nyitott (az üzemanyag egyszeri felhasználásán alapuló) üzemanyagciklus 0,4% körüli hasznosítási hatásfokát az urán-plutónium zárt üzemanyagciklussal évszázados távlatban akár 20%-ra is meg lehet emelni. Az urán plutóniummá való hatásos átalakításához (a plutónium szaporításához ) gyorsreaktorokra (kemény neutronspektrumú reaktorokra) van szükség, ezért az U-Pu ciklus megvalósítása gyors és termikus reaktorokat egyaránt tartalmazó úgynevezett szimbiotikus atomerımő-rendszerekben vagy tisztán gyorsreaktorokból álló rendszerekben képzelhetı el. 7
Az atomerımővi kiégett üzemanyag hosszú felezési idejő komponenseinek transzmutációja
Az atomerımővi kiégett üzemanyag hosszú felezési idejő komponenseinek transzmutációja Fehér Sándor Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet fehers@reak.bme.hu 1. Bevezetés
RészletesebbenGyorsreaktorok szerepe az atomenergetika fenntarthatóságában
Gyorsreaktorok szerepe az atomenergetika fenntarthatóságában Szieberth Máté Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem () Nukleáris Technikai Intézet () MTA Sugár- és Környezetfizikai Albizottság tudományos
RészletesebbenKészítette: Sánta Kata Budapest, május 1.
A KIÉGETT FŰTŐELEMEK TRANSZMUTÁCIÓJA, SZUBKRITIKUS RENDSZEREK Készítette: Sánta Kata Budapest, 2012. május 1. Bevezetés Köztudott, hogy a világ energiaigénye a gazdasági fejlődés velejárójaként - évről
RészletesebbenFENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉS ATOMENERGIA
FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉS ATOMENERGIA 4. elıadás AZ ATOMREAKTOROK FIZIKAI ÉS TECHNIKAI ALAPJAI, ATOMERİMŐVEK 2009/2010. tanév ıszi féléve Dr. Csom Gyula professor emeritus TARTALOM 1. Magfizikai alapok
RészletesebbenA NUKLEÁRIS ÜZEMANYAGCIKLUS LEZÁRÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI
A NUKLEÁRIS ÜZEMANYAGCIKLUS LEZÁRÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Dr. Csom Gyula professor emeritus csom@reak.bme.hu Dr. Csom Gyula, BME NTI 35/ 1 Tartalom 1. A nukleáris üzemanyagciklusról 2. Termikus reaktoros atomerőműveket
RészletesebbenA transzmutáció szerepe a fenntartható atomenergetikában
A transzmutáció szerepe a fenntartható atomenergetikában Készítette: Budapest 2012. Bevezetés A huszonegyedik század közepére az OECD előrejelzése szerint a világ villamosenergiaigénye a jelenlegi 2,5-szörösére
RészletesebbenATOMERÔMÛVI HULLADÉKOK KEZELÉSE 1. RÉSZ Fábián Margit MTA Energiatudományi Kutatóközpont
ATOMERÔMÛVI HULLADÉKOK KEZELÉSE 1. RÉSZ Fábián Margit MTA Energiatudományi Kutatóközpont Az atomenergia-termelés jelenleg két fontos kérdést vet fel, amelyekre pozitív választ kell találni: az egyik a
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenAtomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés
Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés Lajos Máté lajos.mate@osski.hu OSSKI Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam 2016. október 13. Országos Közegészségügyi Központ (OKK) Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi
RészletesebbenMagfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem
1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok
RészletesebbenAtomreaktorok üzemtana. Az üzemelő és leállított reaktor, mint sugárforrás
Atomreaktorok üzemtana Az üzemelő és leállított reaktor, mint sugárforrás Atomreaktorban és környezetében keletkező sugárzástípusok és azok forrásai Milyen típusú sugárzások keletkeznek? Melyik ellen milyen
RészletesebbenSugárvédelem nukleáris létesítményekben. Átfogó [fenntartó] SVK Osváth Szabolcs (OKK-OSSKI-LKSO)
Sugárvédelem nukleáris létesítményekben Átfogó [fenntartó] SVK Osváth Szabolcs (OKK-OSSKI-LKSO) Tartalom Ki mit nevez nukleárisnak? Hasadóanyagok Neutronos láncreakció, neutronsugárzás Felaktiválódás,
RészletesebbenLátogatás egy reprocesszáló üzemben. Nagy Péter. Hajdúszoboszló, ELFT Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam,
Látogatás egy reprocesszáló üzemben Nagy Péter Hajdúszoboszló, ELFT Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, 2018.04.17-19. Előzmények European Nuclear Young Generation Forum (ENYGF), Paris, 2015.június 22-24.
RészletesebbenIzotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.
Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem
RészletesebbenAz atommagtól a konnektorig
Az atommagtól a konnektorig (Az atomenergetika alapjai) Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó BME Nukleáris Technikai Intézet Pázmándi Tamás KFKI Atomenergia Kutatóintézet Szervező: 1 Az atom felépítése kb.
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenMaghasadás (fisszió)
http://www.etsy.com Maghasadás (fisszió) 1939. Hahn, Strassmann, Meitner neutronbesugárzásos kísérletei U magon új reakciótípus (maghasadás) Azóta U, Th, Pu (7 izotópja) hasadási sajátságait vizsgálták
RészletesebbenAz Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm.
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
Részletesebben3. Előadás 2014. Molnár Zsuzsa Radanal
3. Előadás 2014 Molnár Zsuzsa Radanal Az atommagban rejlő energia alkalmazása MAGHASADÁS/FISSZIÓ hasadóanyag: 235 U, 239 Pu, 233 U 235 U + n term 137 Te + 97 Zr + 2n gyors + 200 MeV, 4 sec 137 I, 25 sec
RészletesebbenAz uránérc bányászata
Az uránérc bányászata Az urán különböző koncentrációban ugyan, de a világ minden pontján megtalálható. A talajban az átlagos koncentráció 3-5 gramm/tonna, és a tengerek és óceánok vizének minden köbméterében
RészletesebbenRADIOAKTÍV HULLADÉK; OSZTÁLYOZÁS, KEZELÉS ÉS ELHELYEZÉS. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)
SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 RADIOAKTÍV HULLADÉK; OSZTÁLYOZÁS, KEZELÉS ÉS ELHELYEZÉS (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat) Radioaktív hulladéknak tekinthető az a
RészletesebbenRadioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma
Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás Tartalom bevezetés, alapfogalmak természetes háttérsugárzás mesterséges háttérsugárzás összefoglalás OSJER Bevezetés - a radiokémiai
Részletesebben8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA
8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA Az atommag szerkezete (40-44 oldal) A tömegspektrométer elve Az atommag komponensei Izotópok Tömeghiány, kötési energia, stabilitás Magerők Magmodellek Az atommag stabilitásának
RészletesebbenXe- és Sm-mérgezettség üzemviteli vonatkozásai
Xe- és Sm-mérgezettség üzemviteli vonatkozásai 9.1. ábra. A 135Xe abszorpciós hatáskeresztmetszetének energiafüggése 9.1. táblázat. A 135I és a 135Xe hasadásonkénti keletkezési gyakorisága különbözı hasadó
RészletesebbenElső magreakciók. Targetmag
Magreakciók 7 N 14 17 8 7 N(, p) 14 O 17 8 O Első magreakciók p Targetmag 30 Al n P 27 13, 15. Megmaradási elvek: 1. a nukleonszám 2. a töltés megmaradását. 3. a spin, 4. a paritás, 5. az impulzus, 6.
RészletesebbenNukleáris hulladékkezelés. környezetvédelem
Nukleáris hulladékkezelés http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/fizkem/kornymern/nukleáris környezetvédelem A felhasználási terület meghatározza - a radioaktív izotópok fajtáját, - mennyiségét és -
RészletesebbenReaktortechnika. A reaktortechnikában használatos anyagok I. Üzemanyagok
Reaktortechnika A reaktortechnikában használatos anyagok I. Üzemanyagok Bevezetés A ma elterjedt energetikai reaktorokban majdnem kizárólag UO 2 vagy MOX (Mixed Oxid Fuel: UO 2 +PuO 2 ), illetve gadolíniummal
RészletesebbenRészecskegyorsítón alapuló aktinida transzmutációs rendszerek reaktorfizikai vizsgálata
Részecskegyorsítón alapuló aktinida transzmutációs rendszerek reaktorfizikai vizsgálata Ph.D. tézisfüzet Brolly Áron Témavezető: Dr. Vértes Péter KFKI AEKI Tanszéki konzulens: Dr. Fehér Sándor BME NTI
RészletesebbenRadon a környezetünkben. Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158.
Radon a környezetünkben Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158. Természetes eredetőnek, a természetben eredetileg elıforduló formában lévı sugárzástól
RészletesebbenVaskor Dóra Környezettan alapszakos hallgató. Témavezető: Kiss Ádám egyetemi tanár
Vaskor Dóra Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Kiss Ádám egyetemi tanár Háttérsugárzás Természet része Nagyrészt természetes eredetű (radon, kozmikus, Föld, táplálék) Mesterséges (leginkább orvosi
RészletesebbenRADIOKÉMIA. László Krisztina, F ép. I. lh., I. emelet, 135
RADIOKÉMIA László Krisztina, F ép. I. lh., I. emelet, 135 klaszlo@mail.bme.hu Nagy Lajos György és LK: Radiokémia és izotóptechnika Műegyetemi Kiadó 1997 Antoine Henri Becquerel (1852-1908) Maria Skłodowska-Curie
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenRadioaktív izotópok előállítása. Általános módszerek
Radioaktív izotópok előállítása Általános módszerek Természetes radioaktív izotópok kinyerése U-238 Th-234 Pa-234 U-234 Th-230 Ra-226 Rn-222 4,5e9 év 24,1 nap 1,2 min 2,5e5 év 8e4 év 1620 év 3,825 nap
RészletesebbenKészítette: Magyar Norbert Környezettudomány Msc I. évfolyam
Készítette: Magyar Norbert Környezettudomány Msc I. évfolyam Vázlat Radioaktív hulladék fogalmának, csoportosítási lehetőségeinek, keletkezésének rövid áttekintése Nagy aktivitású radioaktív hulladék kezelése
RészletesebbenNEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997
NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba, Balázs László BME NTI 1997 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3. 2. Elméleti összefoglalás 3. 2.1. A neutrondetektoroknál alkalmazható legfontosabb
RészletesebbenHévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Szakdolgozat Készítette: Kaczor Lívia földrajz
Részletesebben-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio
-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio (sugároz) - activus (cselekvő) Különféle foszforeszkáló
RészletesebbenFIZIKA. Atommag fizika
Atommag összetétele Fajlagos kötési energia Fúzió, bomlás, hasadás Atomerőmű működése Radioaktív bomlástörvény Dozimetria 2 Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 He Z A 4 2
RészletesebbenRadioaktívhulladék-kezelés és újrafelhasználás: Francia lehetőségek, tapasztalatok, jövőbeni tervek
Radioaktívhulladék-kezelés és újrafelhasználás: Francia lehetőségek, tapasztalatok, jövőbeni tervek Az Energetikai Szakkollégium Bánki Donát emlékfélévének első előadására 2014. szeptember 18-án került
RészletesebbenNukleáris energetika. Kérdések 2015 tavaszi félév
Nukleáris energetika. Kérdések 2015 tavaszi félév 1. Előadás: Alapismeretek energetikából, nukleáris fizikából NE-1.1. Soroljon fel energia mennyiségeket tartalmazó összefüggéseket a mechanikából, a hőtanból,
RészletesebbenPROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész
PROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész MTA Izotópkutató Intézet Gméling Katalin, 2009. november 16. gmeling@iki.kfki.hu Isle of Skye, UK 1 MAGSPEKTROSZKÓPIAI MÓDSZEREK Gerjesztés:
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenElső magreakciók. Exoterm (exoerg) és endoterm (endoerg) magreakciók. Coulomb-gát küszöbenergia
Magreakciók 7 N 14 17 8 O p Első magreakciók 30 Al n P 27 13, 15. 7 N(, p) 14 17 8 O Targetmag Megmaradási elvek: 1. a nukleonszám 2. a töltés megmaradását. 3. a spin, 4. a paritás, 5. az impulzus, 6.
Részletesebben61. Lecke Az anyagszerkezet alapjai
61. Lecke Az anyagszerkezet alapjai GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési
RészletesebbenA nagy aktivitású leszerelési és üzemviteli hulladékok végleges elhelyezése
A nagy aktivitású leszerelési és üzemviteli hulladékok végleges elhelyezése Hózer Zoltán 1, Hordósy Gábor 1, Slonszki Emese 1, Vimi András 1, Tóta Ádám 2 1 Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet,
RészletesebbenMag- és neutronfizika 9. elıadás
Mag- és neutronfizika 9. elıadás 9. elıadás mlékeztetı: Atommagok kötési energiája (Weizs( Weizsäcker) Z ( Z ) B bv A bf A bc b + b A A P δ A A B ε (egy nukleon átlagos energiája) A A (energia kötési energia)
RészletesebbenAz atomoktól a csillagokig: Az energiaellátás és az atomenergia. Kiss Ádám február 26.
Az atomoktól a csillagokig: Az energiaellátás és az atomenergia Kiss Ádám 2009. február 26. Miért van szükség az energiára? Energia nélkül a társadalmak nem működnek: a bonyolult kapcsolatrendszer fenntartásához
RészletesebbenIzotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.
Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenA Paksi Atomerőműből származó kiégett üzemanyag hasznosítási lehetőségei
A Paksi Atomerőműből származó kiégett üzemanyag hasznosítási lehetőségei Brolly Áron, Hózer Zoltán, Szabó Péter MTA Energiatudományi Kutatóközpont 1525 Budapest 114, Pf. 49, tel.: 392 2222 A Paksi Atomerőműben
RészletesebbenA maghasadásra alapuló energiatermelés kilátásai
A maghasadásra alapuló energiatermelés kilátásai Készítette: Gadó János, MTA KFKI Atomenergia Kutató Intézet Az atomerımővek létesítése a XX. század ötvenes éveiben kezdıdött. Az atombomba kifejlesztése
RészletesebbenRadioaktív hulladékok osztályozása (javaslat a szabályozás fejlesztésére)
Radioaktív hulladékok osztályozása (javaslat a szabályozás fejlesztésére) Sebestyén Zsolt Nukleáris biztonsági felügyelő 1 Tartalom 1. Feladat forrása 2. VLLW kategória indokoltsága 3. Az osztályozás hazai
RészletesebbenA nuklidok csoportosítása
A nuklidok csoportosítása NUKLIDOK STABIL NUKLIDOK számuk: 264 db (pl: 12 C, 14 N, 16 O) RADIOAKTÍV NUKLIDOK Elsődleges természetes radioaktív nuklidok Másodlagos természetes radioaktív nuklidok Indukált
RészletesebbenMaghasadás, láncreakció, magfúzió
Maghasadás, láncreakció, magfúzió Maghasadás 1938-ban hoztak létre először maghasadást úgy, hogy urán atommagokat bombáztak neutronokkal. Ekkor az urán két közepes méretű atommagra bomlott el, és újabb
RészletesebbenRADIOKÉMIAI MÉRÉS. Laboratóriumi neutronforrásban aktivált-anyagok felezési idejének mérése. = felezési idő. ahol: A = a minta aktivitása.
RADIOKÉMIAI MÉRÉS Laboratóriumi neutronforrásban aktivált-anyagok felezési idejének mérése A radioaktív bomlás valószínűségét kifejező bomlási állandó (λ) helyett gyakran a felezési időt alkalmazzuk (t
RészletesebbenNukleáris üzemanyagciklus. Az urán útja a bányától a reprocesszálásig
Nukleáris üzemanyagciklus. Az urán útja a bányától a reprocesszálásig Osváth Szabolcs OSSKI előadás az Energetikai Szakkollégiumon 2013. XI. 28. (Cs); BME Q BF 12 1 Olvasnivalók, irodalomjegyzék Manson
RészletesebbenAtomenergetikai alapismeretek
Atomenergetikai alapismeretek 5/2. előadás: Atomreaktorok Prof. Dr. Aszódi Attila Egyetemi tanár, BME Nukleáris Technikai Intézet Budapest, 2019. március 5. Hasadás, láncreakció U-235: termikus neutronok
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Radioaktivitás Biofizika előadások 2013 december Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal PTE ÁOK Biofizikai Intézet, Orbán József Összefoglaló radioaktivitás alapok Nukleononkénti kötési energia (MeV) Egy
RészletesebbenRadon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó
Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Elméleti bevezetés PANNONPALATINUS regisztrációs code PR/B10PI0221T0010NF101 A radon a 238 U bomlási sorának tagja, a periódusos rendszer
RészletesebbenA nuklidok csoportosítása
A nuklidok csoportosítása NUKLIDOK STABIL NUKLIDOK számuk: 264 db (pl: 12 C, 14 N, 16 O) RADIOAKTÍV NUKLIDOK Elsődleges természetes radioaktív nuklidok Másodlagos természetes radioaktív nuklidok Indukált
RészletesebbenÚj típusú fűtőelemek bevezetésének megalapozását szolgáló kísérletek, 2015 & 2016
Új típusú fűtőelemek bevezetésének megalapozását szolgáló kísérletek, 2015 & 2016 Slonszki Emese, Nagy Attila TSO Szeminárium, OAH, 2016. június 7. A projekt célja Vízhűtésű termikus reaktorokhoz használható
RészletesebbenDr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék
Dr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék Egy fizikai rendszer energiája alatt értjük azt a képességet, hogy ez a rendszer munkát képes végezni egy másik fizikai
RészletesebbenAz atom szerkezete. Az eltérülés ritka de nagymértékű. Thomson puding atom-modellje nem lehet helyes.
Az atom szerkezete Rutherford kísérlet (1911): Az atom pozitív töltése és a tömeg nagy része egy nagyon kis helyre összpontosul. Ezt nevezte el atommagnak. Az eltérülés ritka de nagymértékű. Thomson puding
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,
RészletesebbenA MAGTÁBLÁZATOK. A rendszám (Z) a neutronszám (N) függvényében A stabil magok Z=20-ig a os egyenes mentén, utána az alatt helyezkednek el.
A MAGTÁBLÁZATOK A radiokémikusok magtáblázata tartalmazza az összes ismert radioaktív izotópot is. Több mint 2300 ismert nuklid és több mint 400 izomer ismert. Csak 287 izotóp stabil vagy természetben
RészletesebbenDefiníciók. Aktivitás szerint: N < 2kW / m 3 KKAH. N > 2KW / m 3 NAH. Felezési idı szerint: T ½ < 30 év RÉH. T ½ > 30 év HÉH
Definíciók Források: 1996. évi CXVI. törvény //47/2003. ESzCsM// MSz 14344-1 Radioaktív hulladékok: Tovább nem használható, de aktív... Kiégett nukleáris üzemanyag: Reaktorban nem, de azon kívül újrahasznosítható,
RészletesebbenDr. Pintér Tamás osztályvezető
Mit kezdjünk az atomreaktorok melléktermékeivel? Folyékony radioaktív hulladékok Dr. Pintér Tamás osztályvezető 2014. október 2. MINT MINDEN TECHNOLÓGIÁNAK, AZ ENERGIA- TERMELÉSNEK IS VAN MELLÉKTERMÉKE
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenAz ionizáló sugárzások fajtái, forrásai
Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai magsugárzás Magsugárzások Röntgensugárzás Függelék. Intenzitás 2. Spektrum 3. Atom Repetitio est mater studiorum. Röntgen Ionizációnak nevezzük azt a folyamatot,
RészletesebbenAtomenergia a 21. században
Atomenergia a 21. században 1 21. század a jelen Mi történik az atomenergiával a 21. század elején? Meglévő erőművek üzemidő-hosszabbítása 3. generációs erőművek fejlesztése, ilyenek már épülnek is 4.
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:
RészletesebbenCompton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III.
Compton-effektus jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Csanád Máté Mérés dátuma: 010. április. Leadás dátuma: 010. május 5. Mérés célja A kvantumelmélet egyik bizonyítékának a Compton-effektusnak
RészletesebbenA sugárzások és az anyag fizikai kölcsönhatásai
A sugárzások és az anyag fizikai kölcsönhatásai A kölcsönhatásban résztvevő partner 1. Atommag 2. Az atommag erőtere 3. Elektron (szabad, kötött) 4. Elektromos erőtér 5. Molekulák 6. Makroszkopikus rendszerek
RészletesebbenIV. generációs reaktorok kutatása. Czifrus Szabolcs BME NTI
IV. generációs reaktorok kutatása Czifrus Szabolcs BME NTI Az atomenergia jelenlegi helyzete a világon 435 atomerőmű működik (2015. február) 31 ország, összesen 375 000 MWe kapacitás 70 reaktort építenek
RészletesebbenRadioaktív bomlási sor szimulációja
Radioaktív bomlási sor szimulációja A radioaktív bomlásra képes atomok nem öregszenek, azaz nem lehet sem azt megmondani, hogy egy kiszemelt atom mennyi idıs (azaz mikor keletkezett), sem azt, hogy pontosan
RészletesebbenModern fizika vegyes tesztek
Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak
RészletesebbenRadioaktív izotópok a környezetben
Radioaktív izotópok a környezetben Eredet Természetes bomlási sorok Radioaktív izotópok Anyaelemek: 235 U, 238 U, and 232 Th Hosszabb életű leányelemek és azok leányelemei: 226 Ra, 210 Pb, 210 Bi és 210
RészletesebbenFIZIKA. Radioaktív sugárzás
Radioaktív sugárzás Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 A He Z 4 2 A- tömegszám proton neutron együttesszáma Z- rendszám protonok száma 2 Atommag összetétele: Izotópok: azonos
RészletesebbenTermészet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés
Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége
RészletesebbenJegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
RészletesebbenRadioaktív izotópok előállítása. Konkrét módszerek
Magreakciók Radioaktív izotópok előállítása Konkrét módszerek Trícium MgLi ötvözetből készült fólia, a trícium melegítéssel távozik: T 2 vagy T 2 O nyerhető. Szerves vegyületek előállítása: 1. Izotópcsere
RészletesebbenMAGFIZIKA. a 11.B-nek
MAGFIZIKA a 11.B-nek ATOMMAG Pozitív töltésű, rendkívül kicsi ATOMMAG Töltése Z e, ahol Z a rendszám 10 átmérő Tömege az atom 99,9%-a Sűrűsége: 10 rendkívül nagy! PROTON Jelentése: első (ld. prototípus,
RészletesebbenIráni nukleáris létesítmények
Iráni nukleáris létesítmények A Közel-Kelet államainak nukleáris ambícióit régóta figyelemmel kíséri a világ. 2002 augusztusában az Iráni Nemzeti Ellenállás Tanácsa nevő szervezet washingtoni sajtótájékoztatóján
RészletesebbenRADIOKÉMIAI MÉRÉS Laboratóriumi neutronforrásban aktivált-anyagok felezési idejének mérése
RADIOKÉMIAI MÉRÉS Laboratóriumi neutronforrásban aktivált-anyagok felezési idejének mérése A radioaktív bomlás valószínűségét kifejező bomlási állandó (λ) helyett gyakran a felezési időt alkalmazzuk (t1/2).
RészletesebbenRádioaktív anyagok vizsgálata: sugárzás közben sokkal nagyobb energia szabadul fel, mint a hagyományos kémiai folyamatokban (pl. égés).
Atomenergia Rádioaktív anyagok vizsgálata: sugárzás közben sokkal nagyobb energia szabadul fel, mint a hagyományos kémiai folyamatokban (pl. égés). Kutatók: vizsgálták az atomenergia felszabadításának
RészletesebbenA természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám
A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai Természetes eredetű Kozmikus sugárzás (szoláris, galaktikus) Kozmogén radioaktív
RészletesebbenA természetes energia átalakítása elektromos energiáva (leckevázlat)
A természetes energia átalakítása elektromos energiáva (leckevázlat) - Az elektromos energia elınyei: - olcsón szállítható nagy távolságokra - egyszerre többen használhassák - könnyen átalakítható (hıvé,
RészletesebbenA TERMÉSZETBEN SZÉTSZÓRÓDOTT NUKLEÁRIS ANYAGOK VIZSGÁLATA
A TERMÉSZETBEN SZÉTSZÓRÓDOTT NUKLEÁRIS ANYAGOK VIZSGÁLATA Széles Éva Nukleáris Újságíró Akadémia MTA IKI, Nukleáris anyagok a környezetben honnan? A nukleáris anyagok legfontosabb gyakorlati alkalmazási
Részletesebben(A Scientific American újság 1993. augusztusi számában megjelent cikk alapján)
Országos Szilárd Leó Fizikaverseny Döntő 2014. I. kategória Minden feladat helyes megoldása 5 pontot ér. A feladatokat tetszőleges sorrendben, feladatonként külön lapon kell megoldani. A megoldáshoz bármilyen
RészletesebbenAktív zóna: A reaktornak az a térfogata, melyben a láncreakció végbemegy.
Nukleáris fogalomtár A leggyakrabban használt nukleáris fogalmak Az alábbi összeállítás az atomenergetikában, illetve a róla szóló hírekben leggyakrabban szereplő szakkifejezéseket kívánja meghatározni.
RészletesebbenAnnak a function-nak a neve, amiben letároltuk az egyenletünket.
Function-ok a MATLAB-ban Előző óra 4. Feladata. Amikor mi egy function-t írunk, akkor azt eltárolhatjuk egy.m fileban. Ebben az esetben ha egy másik programunkból szeretnénk meghívni ezt a függvényt (pl
RészletesebbenElméleti alapok: Fe + 2HCl = FeCl 2 +H 2 Fe + S = FeS FeS + 2HCl = FeCl 2 + H 2 S
6. gyakorlat. Keverék, vegyület,oldat, elegy, szuszpenzió, emulzió fogalma. A vegyületek termikus hatásra bekövetkezı változásai: olvadás, szublimáció, bomlás: kristályvíz vesztés, krakkolódás. Oldódás
RészletesebbenA radioaktív hulladékokról
A radioaktív hulladékokról Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. Miskolc, 2013. november 29. Radioaktív hulladékok forrásai Radioaktív izotópok széleskörű felhasználása (pl.: nukleáris energetika,
RészletesebbenRadioaktív nyomjelzés
Radioaktív nyomjelzés A radioaktív nyomjelzés alapelve Kémiai indikátorok: ugyanazoknak a követelményeknek kell eleget tenniük, mint az indikátoroknak általában: jelezniük kell valamely elemnek ill. vegyületnek
RészletesebbenGÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató. Gyurkócza Csaba
GÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba BME NTI 1997 2 Tartalom 1. BEVEZETÉS... 3 2. ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÁS... 3 2.1. Töltéshordozók keletkezése (ionizáció) töltött részecskéknél...
RészletesebbenA SÓOLVADÉKOS REAKTOROKBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK
A SÓOLVADÉKOS REAKTOROKBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK Király Márton kiraly.marton@energia.mta.hu MTA Energiatudományi Kutatóközpont Fűtőelem és Reaktoranyagok Laboratórium 2013. december 5. XII. MNT Nukleáris Technikai
RészletesebbenMaghasadás, atomreaktorok
Maghasadás, atomreaktorok Magfizika Az urán életútja A Nap "második generációs" csillag, anyagának (és a bolygók, köztük a Föld anyagának) egy része egy másik csillagból származik. E csillag életének utolsó
RészletesebbenENERGIATERMELÉS 8. NUKLEÁRIS ENERGIATERMELÉS
ENERGIATERMELÉS 8. NUKLEÁRIS ENERGIATERMELÉS VILÁGUNK ATOMOS FELÉPÍTÉSŰ! ATOM NUKLEONOK pozitív atommag, r~10-15 m, protonok és neutronok, negatív elektronfelhő atomsugár~10-10 m, a tömeg az atom kiterjedésének
RészletesebbenRadioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6.
Radioaktív lakótársunk, a radon Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék 2012. december 6. Radioaktív lakótársunk, a radon 2 A radon fontossága Természetes és mesterséges ionizáló sugárzások éves dózisa átlagosan
RészletesebbenJobb félni, mint megérteni?
Jobb félni, mint megérteni? Hitek, tévhitek, és a civil szervezetek szerepe Dr. Pázmándi Tamás pazmandi@aeki.kfki.hu alelnök Magyar Nukleáris Társaság Tartalom Tények Tévhitek A civilek szerepe (gondolatébresztő
Részletesebben