Készítette: Sánta Kata Budapest, május 1.
|
|
- Erzsébet Balla
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A KIÉGETT FŰTŐELEMEK TRANSZMUTÁCIÓJA, SZUBKRITIKUS RENDSZEREK Készítette: Sánta Kata Budapest, május 1.
2 Bevezetés Köztudott, hogy a világ energiaigénye a gazdasági fejlődés velejárójaként - évről évre növekszik. Az emberiség kénytelen olyan problémákkal szembenézni, mint például a fosszilis energiahordozók készleteinek végessége és a különböző energiatermelési technológiák környezetszennyező hatásai. Utóbbi szempontból amennyiben nem történik súlyos baleset - az atomenergiát tartom a legtisztább energiaforrásnak, elég csak a fosszilis erőművek CO2-kibocsátására gondolni. Az utóbbi években a világ villamos energiaszükségletének 13-16%-át termelték meg atomerőművekben. [5] A fúziós energia megjelenésére még várni kell, így a következő néhány évtized is, bármennyire ellenzik világszerte sokan, elképzelhetetlen az atomenergetika nélkül. Ezen a területen is akadnak megoldandó kérdések bőven, az egyik ilyen az atomerőművekből kikerülő nukleáris hulladék, az évente mintegy t kiégett üzemanyag [3] kezelése. A ma üzemelő reaktorok többsége nyitott üzemanyagciklussal működik, azaz a kiégett fűtőelem-kazettákat a remanens hőteljesítmény lecsökkenéséig pihentető medencékben víz alatt tárolják, majd az átmeneti, ellenőrzött tárolás után következhet a végleges elhelyezés olyan geológiai formációba, amely megakadályozza a radioaktív izotópok kapcsolatba kerülését a környezettel. Ez az időtartam akár 1 millió év is lehet, komoly probléma elé állítva a mérnököket. Ekkora időtávra ugyanis lehetetlen felelősségteljes előrejelzéseket adni. Választott témám, a transzmutáció erre kínál egy megoldási lehetőséget. A transzmutáció A transzmutáció lényege a hosszú felezési idejű radioaktív izotópok - neutronbesugárzással történő - átalakítása rövidebb felezési idejű vagy stabil izotópokká. Ma a legelterjedtebb üzemanyag az uránium-dioxid. A könnyűvizes reaktorokban használatos 4-5% dúsítású tiszta UO2 összetétele a reaktorban lejátszódó folyamatok (neutronbefogást követő magátalakulás, maghasadás) következtében a kampány végére átalakul, a benne található izotópok 3 csoportja: - uránizotópok - kb. a kiégett üzemanyag 93%-át teszik ki - transzurán izotópok: plutónium (Pu); másodlagos aktinidák: amerícium (Am), neptúnium (Np), kűrium (Cm) - hasadási termékek: rövid, közepes (cézium 137 Cs, stroncium Sr) és hosszú (jód I, cirkónium Zr, szelén Se, cézium 135 Cs, technécium Tc, palládium Pd, ón Sn) felezési idejűek; részarányuk kb. 5% A reaktorból kikerülő üzemanyag aktivitását kezdetben a hasadási termékek határozzák meg. Amikor már csak a hosszabb felezési idejű hasadási termékek és az aktinidák (1. táblázat adatai) maradnak a rendszerben, a remanens hő elhanyagolható értékre csökken. 2
3 1. táblázat - Transzurán izotópok és néhány hasadási termékek felezési ideje (év) [1] Az 1. ábrán a kiégett (tipikus UO2) üzemanyag természetes uránhoz viszonyított relatív radiotoxicitásának időbeli változása látható. (A radiotoxicitás a várható sugárterheléssel kapcsolatos mennyiség.) Körülbelül 1000 év után jelentősen lecsökken a hasadási termékek radiotoxicitása, amikor a rövidebb felezési idejű izotópok elfogynak. Az ezt követő stagnálás elsősorban a lassan elbomló jódnak (10 7 nagyságrendű felezési idő) köszönhető, de már jóval a természetes uráné alatt van. Az aktinidák radiotoxicitása azonban több évig a határérték felett tartja az eredő radiotoxicitást. A nukleáris hulladék tárolásának időtartamát tehát úgy lehet csökkenteni, ha ezeket az izotópokat transzmutáljuk. 1. ábra- Kiégett UO2 üzemanyag radiotoxicitása [1] A transzmutáció feltétele a kiégett üzemanyag reprocesszálása, ami során az el nem használt uránt és a keletkezett plutóniumot visszanyerik, és partícionálása, ami az üzemanyagban található különböző elemek szétválasztását jelenti. A partícionálás során mindenképpen le kell választani az uránt, különben később a transzmutáció során aktinidákká alakulhatna és a hasadási termékeket, ezek pedig méregként viselkedhetnének. 3
4 A termikus neutronspektrumban a transzuránok zömét nagy befogási és relatíve alacsony hasadási keresztmetszet jellemzi (2. ábra), ezért a transzmutációt hatékonyabb, célszerűbb gyors neutronokkal néhány MeV energián végezni. Ezen a magasabb neutronenergián már a 238-as uránizotóp hasadási hatáskeresztmetszete is megnő, a 235 U mellett a 238 U is hasadóanyaggá válik. A kemény neutronspektrum következménye, hogy a neutronok moderálását minimalizálni kell, ami kizárja a víz hűtőközeg alkalmazását, továbbá 100 kev energia felett a neutronok okozta sugárkárosodás jelentősen megnő, ami megnehezíti a szerkezeti anyagok megválasztását. [1] 2. ábra A hasadás valószínűsége [1] Az urán cseréje transzurán izotópokra a késő neutronhányad csökkenését eredményezi (részecskegyorsítós szubkritikus rendszerben β=0,35% [2], hagyományos könnyűvizes reaktorokban β=0,65%), tehát az uránmentes üzemanyag használata a reaktor inherens biztonságának romlását vonja maga után. Ahhoz, hogy a reakció szabályozható maradjon, a reaktort szubkritikus módban kell üzemeltetni (azaz az effektív sokszorozási tényezőt 1 alatt kell tartani). Részecskegyorsítóval hajtott szubkritikus rendszererek A transzmutáció megvalósítható egy úgynevezett részecskegyorsítóval hajtott rendszerben (accelerator-driven system, ADS), ami a zóna közepébe helyezett protongyorsítós spallációs neutronforrással szubkritikus állapotban tartható. Az 1-1,5 GeV-ra gyorsított protonokat valamilyen nehézfémnek ütköztetve nagyenergiájú neutronok keletkeznek. Az ADS-ek teljesítménye ezzel a módszerrel 800 MW körüli értéket érhet el. [1] Egy ilyen részecskegyorsítós rendszer felépítését és az üzemanyaggyártás sémáját mutatja a 3. ábra. A szekunder kör a hagyományos erőművekével egyezik (hőcserélő, turbina, kondenzátor). Lényegi különbség a jelenleg üzemelő reaktorokhoz képest a hűtőközeg anyaga: kutatók primer kör hűtésének megoldására ólom-bizmut anyagot javasolnak, de 4
5 felmerült már többek között a gáz hűtőközeg gondolata is. Az aktív zóna felépítése is különbözik valamennyire a többi reaktorétól, ide helyezik a gyorsítót, ami a működéséhez szükséges energiát az erőmű által termelt villamos energiából vételezi. Egy kiégési ciklus alatt, ami 2-3 évet jelent, az aktinidáknak körülbelül 20%-a transzmutálható. Ezt követően az üzemanyag reprocesszálásra kerül. A hasadási termékekre végleges elhelyezés vár a geológiai tárolókban, az aktinidákat összekeverve a hagyományos reaktorokból érkező partícionált anyagokkal újabb kampányra kerül sor. A kiégési szintet korlátozza a gyorsító teljesítményének szabályozása (k eff =0,95 0,97-et javasolnak biztonsági okokból [1]) és a szerkezeti anyagok károsodása. Még az üzemanyag visszakeringetésével, zárt üzemanyagciklussal sem lehet az aktinidák 100%-át transzmutálni, hiszen technológiai veszteségek mindig lesznek. A cél a radiotoxicitás természetes határérték alá szorítása minél rövidebb időn belül és ezzel a nukleáris hulladékok tárolási időtartamának jelentős csökkentése a mostani év nagyságrendhez képest. A transzmutáció tehát nem helyettesítheti a végleges geológiai tárolást, de tervezhetőbbé teszi azt. 3. ábra - Az ADS vázlata Összegzés Az atomenergia megítélése országonként változik. Míg a franciák villamos energiaszükségletük több mint 70%-át szolgáltatják atomerőművek, Olaszország már régóta nem üzemeltet egyetlen blokkot sem. A 2011-es fukushimai események hatására Németország több erőművét is bezáratta. Érezhetően erősödött az atomenergia- 5
6 ellenesség, sokan hangoztatják, hogy az atomerőművek elavultak és át kell adniuk a helyüket a megújuló energiáknak. Az ADS-ek biztonsági, környezeti és gazdaságossági szempontból is választ jelenthetnek a nukleáris energetikát érő támadásokra. - Egy szubkritikus rendszerben nem fordulhat elő a csernobilihoz hasonló megszaladásos baleset. A rendszer a neutronforráson (protonnyaláb teljesítményén) keresztül szabályozható. Nem válik kritikussá vagy szuperkritikussá, ez nagy előrelépés a hagyományos reaktorokhoz képest. - Nem szaporítja a hasadóanyagát, csökkenti az elhelyezésre kerülő hulladék mennyiségét. A lebomlási idő emberibb léptékűvé válik, így megszűnik a lakossági ellenzés egyik fő érve. - A jelenleg üzemelő reaktorokban az üzemanyag hasznosítási hatásfoka igen szerény. A természetes uránban 99,3%-ban található 238 U-izotóp. Ellenben a termikus reaktorokban a 235 U-izotóp hasad (több típusnál ennek 0,7%-os részaránya nem elegendő, így dúsítási kell a procedúra során további hulladékok keletkeznek), a 238 U-ra a neutronbefogás a jellemző, melynek az eredménye a transzurán izotópok keletkezése. Ezek a keletkezett izotópok kerülnek elhasításra az ADS-ekben, így nő a hasznosítási hatásfok, gazdaságilag versenyképesebbé téve a technológiát. Irodalomjegyzék [1] DANIEL WESTLÉN - Reducing radiotoxicity in the long run - Progress in Nuclear Energy, Vol 49 (2007) [2] ZAFAR YASIN, MUHAMMAD IKRAM SHAHZAD - From conventional nuclear power reactors to accelerator-driven systems - Annals of Nuclear Energy, Vol 37 (2010) [3] DR. CSOM GYULA - Atomenergetika és környezet c. előadás Atomenergia és fenntartható fejlődés c. tárgy, BME Nukleáris Technikai Intézet [4] DR. CSOM GYULA Atomerőművek üzemtana I. kötet Műegyetemi kiadó (1997) [5] World Nuclear Association World Nuclear Power Reactors & Uranium Requirements statisztikák 6
Atomreaktorok üzemtana. Az üzemelő és leállított reaktor, mint sugárforrás
Atomreaktorok üzemtana Az üzemelő és leállított reaktor, mint sugárforrás Atomreaktorban és környezetében keletkező sugárzástípusok és azok forrásai Milyen típusú sugárzások keletkeznek? Melyik ellen milyen
RészletesebbenA transzmutáció szerepe a fenntartható atomenergetikában
A transzmutáció szerepe a fenntartható atomenergetikában Készítette: Budapest 2012. Bevezetés A huszonegyedik század közepére az OECD előrejelzése szerint a világ villamosenergiaigénye a jelenlegi 2,5-szörösére
RészletesebbenGyorsreaktorok szerepe az atomenergetika fenntarthatóságában
Gyorsreaktorok szerepe az atomenergetika fenntarthatóságában Szieberth Máté Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem () Nukleáris Technikai Intézet () MTA Sugár- és Környezetfizikai Albizottság tudományos
RészletesebbenAtomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés
Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés Lajos Máté lajos.mate@osski.hu OSSKI Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam 2016. október 13. Országos Közegészségügyi Központ (OKK) Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi
RészletesebbenAz atomoktól a csillagokig: Az energiaellátás és az atomenergia. Kiss Ádám február 26.
Az atomoktól a csillagokig: Az energiaellátás és az atomenergia Kiss Ádám 2009. február 26. Miért van szükség az energiára? Energia nélkül a társadalmak nem működnek: a bonyolult kapcsolatrendszer fenntartásához
RészletesebbenA transzmutáció témaköréhez kapcsolódó fontosabb fogalmak és szakkifejezések magyarázata
A transzmutáció témaköréhez kapcsolódó fontosabb fogalmak és szakkifejezések magyarázata Aktinidák Dedikált transzmutációs berendezés A 89-es rendszámú aktínium és az annál nagyobb rendszámú elemek. Legismertebb
RészletesebbenA NUKLEÁRIS ÜZEMANYAGCIKLUS LEZÁRÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI
A NUKLEÁRIS ÜZEMANYAGCIKLUS LEZÁRÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Dr. Csom Gyula professor emeritus csom@reak.bme.hu Dr. Csom Gyula, BME NTI 35/ 1 Tartalom 1. A nukleáris üzemanyagciklusról 2. Termikus reaktoros atomerőműveket
RészletesebbenRészecskegyorsítón alapuló aktinida transzmutációs rendszerek reaktorfizikai vizsgálata
Részecskegyorsítón alapuló aktinida transzmutációs rendszerek reaktorfizikai vizsgálata Ph.D. tézisfüzet Brolly Áron Témavezető: Dr. Vértes Péter KFKI AEKI Tanszéki konzulens: Dr. Fehér Sándor BME NTI
RészletesebbenATOMENERGETIKA ÉS NUKLEÁRIS TECHNOLÓGIA
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Írta: PÁTZAY GYÖRGY Lektorálta: ELTER ENIKŐ ATOMENERGETIKA ÉS NUKLEÁRIS TECHNOLÓGIA
RészletesebbenNukleáris hulladékkezelés. környezetvédelem
Nukleáris hulladékkezelés http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/fizkem/kornymern/nukleáris környezetvédelem A felhasználási terület meghatározza - a radioaktív izotópok fajtáját, - mennyiségét és -
RészletesebbenPaks déli részén a 6-os számú főút és a Duna között. Ennek oka: Az atomerőmű működéséhez nagy mennyiségű víz szükséges, amit a Dunából vesznek.
www.atomeromu.hu Paks déli részén a 6-os számú főút és a Duna között Ennek oka: Az atomerőmű működéséhez nagy mennyiségű víz szükséges, amit a Dunából vesznek. Az urán 235-ös izotópját lassú neutronok
RészletesebbenAtomenergetikai alapismeretek
Atomenergetikai alapismeretek 5/2. előadás: Atomreaktorok Prof. Dr. Aszódi Attila Egyetemi tanár, BME Nukleáris Technikai Intézet Budapest, 2019. március 5. Hasadás, láncreakció U-235: termikus neutronok
RészletesebbenDr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék
Dr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék Egy fizikai rendszer energiája alatt értjük azt a képességet, hogy ez a rendszer munkát képes végezni egy másik fizikai
RészletesebbenAz atommagtól a konnektorig
Az atommagtól a konnektorig (Az atomenergetika alapjai) Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó BME Nukleáris Technikai Intézet Pázmándi Tamás KFKI Atomenergia Kutatóintézet Szervező: 1 Az atom felépítése kb.
RészletesebbenVaskor Dóra Környezettan alapszakos hallgató. Témavezető: Kiss Ádám egyetemi tanár
Vaskor Dóra Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Kiss Ádám egyetemi tanár Háttérsugárzás Természet része Nagyrészt természetes eredetű (radon, kozmikus, Föld, táplálék) Mesterséges (leginkább orvosi
Részletesebben235 U atommag hasadása
BME Oktatóreaktor 235 U atommag hasadása szabályozott láncreakció hasadási termékek: pl. I, Cs, Ba, Ce, Sr, La, Ru, Zr, Mo, stb. izotópok több mint 270 hasadási termék, A=72 és A=161 között keletkezik
RészletesebbenFENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉS ATOMENERGIA
FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉS ATOMENERGIA 4. elıadás AZ ATOMREAKTOROK FIZIKAI ÉS TECHNIKAI ALAPJAI, ATOMERİMŐVEK 2009/2010. tanév ıszi féléve Dr. Csom Gyula professor emeritus TARTALOM 1. Magfizikai alapok
RészletesebbenRadioaktívhulladék-kezelés és újrafelhasználás: Francia lehetőségek, tapasztalatok, jövőbeni tervek
Radioaktívhulladék-kezelés és újrafelhasználás: Francia lehetőségek, tapasztalatok, jövőbeni tervek Az Energetikai Szakkollégium Bánki Donát emlékfélévének első előadására 2014. szeptember 18-án került
RészletesebbenAz Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm.
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenATOMERÔMÛVI HULLADÉKOK KEZELÉSE 1. RÉSZ Fábián Margit MTA Energiatudományi Kutatóközpont
ATOMERÔMÛVI HULLADÉKOK KEZELÉSE 1. RÉSZ Fábián Margit MTA Energiatudományi Kutatóközpont Az atomenergia-termelés jelenleg két fontos kérdést vet fel, amelyekre pozitív választ kell találni: az egyik a
RészletesebbenElső magreakciók. Targetmag
Magreakciók 7 N 14 17 8 7 N(, p) 14 O 17 8 O Első magreakciók p Targetmag 30 Al n P 27 13, 15. Megmaradási elvek: 1. a nukleonszám 2. a töltés megmaradását. 3. a spin, 4. a paritás, 5. az impulzus, 6.
RészletesebbenMaghasadás (fisszió)
http://www.etsy.com Maghasadás (fisszió) 1939. Hahn, Strassmann, Meitner neutronbesugárzásos kísérletei U magon új reakciótípus (maghasadás) Azóta U, Th, Pu (7 izotópja) hasadási sajátságait vizsgálták
RészletesebbenKészítette: Magyar Norbert Környezettudomány Msc I. évfolyam
Készítette: Magyar Norbert Környezettudomány Msc I. évfolyam Vázlat Radioaktív hulladék fogalmának, csoportosítási lehetőségeinek, keletkezésének rövid áttekintése Nagy aktivitású radioaktív hulladék kezelése
RészletesebbenA paksi atomerőmű. Készítette: Szanyi Zoltán RJQ7J0
A paksi atomerőmű Készítette: Szanyi Zoltán RJQ7J0 Történelmi áttekintés 1896 Rádióaktivitás felfedezése 1932 Neutron felfedezése magátalakulás vizsgálata 1934 Fermi mesterséges transzurán izotópot hozott
RészletesebbenSugárvédelem nukleáris létesítményekben. Átfogó [fenntartó] SVK Osváth Szabolcs (OKK-OSSKI-LKSO)
Sugárvédelem nukleáris létesítményekben Átfogó [fenntartó] SVK Osváth Szabolcs (OKK-OSSKI-LKSO) Tartalom Ki mit nevez nukleárisnak? Hasadóanyagok Neutronos láncreakció, neutronsugárzás Felaktiválódás,
RészletesebbenA szabályozott láncreakció PETRÓ MÁTÉ 12.C
A szabályozott láncreakció PETRÓ MÁTÉ 12.C Rövid vázlat: Történelmi áttekintés Az atomreaktor felépítése és működése Reaktortípusok Érdekességek: biztonság a világ atomenergia termelése Csernobil Kezdetek
RészletesebbenEnergiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia
Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia Mi a jövő? Atom vagy zöld? Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi docens BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikai Szakkollégium, 2004. november 11.
RészletesebbenMaghasadás Szabályozatlan- és szabályozott láncreakció Atombomba és a hidrogénbomba
Maghasadás Szabályozatlan- és szabályozott láncreakció Atombomba és a hidrogénbomba Felfedezése 1934 Fermi: transzurán izotóp előállítása neutron belövellésével 1938 Fermi: fizikai Nobel-díj 1938 Hahn:
RészletesebbenLátogatás egy reprocesszáló üzemben. Nagy Péter. Hajdúszoboszló, ELFT Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam,
Látogatás egy reprocesszáló üzemben Nagy Péter Hajdúszoboszló, ELFT Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, 2018.04.17-19. Előzmények European Nuclear Young Generation Forum (ENYGF), Paris, 2015.június 22-24.
RészletesebbenÚj típusú fűtőelemek bevezetésének megalapozását szolgáló kísérletek, 2015 & 2016
Új típusú fűtőelemek bevezetésének megalapozását szolgáló kísérletek, 2015 & 2016 Slonszki Emese, Nagy Attila TSO Szeminárium, OAH, 2016. június 7. A projekt célja Vízhűtésű termikus reaktorokhoz használható
RészletesebbenRADIOAKTÍV HULLADÉK; OSZTÁLYOZÁS, KEZELÉS ÉS ELHELYEZÉS. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)
SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 RADIOAKTÍV HULLADÉK; OSZTÁLYOZÁS, KEZELÉS ÉS ELHELYEZÉS (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat) Radioaktív hulladéknak tekinthető az a
RészletesebbenA Paksi Atomerőműből származó kiégett üzemanyag hasznosítási lehetőségei
A Paksi Atomerőműből származó kiégett üzemanyag hasznosítási lehetőségei Brolly Áron, Hózer Zoltán, Szabó Péter MTA Energiatudományi Kutatóközpont 1525 Budapest 114, Pf. 49, tel.: 392 2222 A Paksi Atomerőműben
RészletesebbenMaghasadás, láncreakció, magfúzió
Maghasadás, láncreakció, magfúzió Maghasadás 1938-ban hoztak létre először maghasadást úgy, hogy urán atommagokat bombáztak neutronokkal. Ekkor az urán két közepes méretű atommagra bomlott el, és újabb
RészletesebbenDr. Pintér Tamás osztályvezető
Mit kezdjünk az atomreaktorok melléktermékeivel? Folyékony radioaktív hulladékok Dr. Pintér Tamás osztályvezető 2014. október 2. MINT MINDEN TECHNOLÓGIÁNAK, AZ ENERGIA- TERMELÉSNEK IS VAN MELLÉKTERMÉKE
RészletesebbenEnergetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába
Energetikai gazdaságtan Bevezetés az energetikába Az energetika feladata Biztosítani az energiaigények kielégítését környezetbarát, gazdaságos, biztonságos módon. Egy szóval: fenntarthatóan Mit jelent
RészletesebbenKriszton Lívia Környezettudomány szakos hallgató Csorba Ottó Mérnök oktató, ELTE Atomfizikai Tanszék Január 15.
Készítette: Témavezető: Kriszton Lívia Környezettudomány szakos hallgató Csorba Ottó Mérnök oktató, ELTE Atomfizikai Tanszék 2013. Január 15. 1. Bevezetés, célkitűzés 2. Atomerőművek 3. Csernobil A katasztrófa
RészletesebbenAtomenergia a 21. században
Atomenergia a 21. században 1 21. század a jelen Mi történik az atomenergiával a 21. század elején? Meglévő erőművek üzemidő-hosszabbítása 3. generációs erőművek fejlesztése, ilyenek már épülnek is 4.
RészletesebbenNukleáris alapú villamosenergiatermelés
Nukleáris alapú villamosenergiatermelés jelene és jövője Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Villamosenergia-ellátás Magyarországon
RészletesebbenAz atomerımővi kiégett üzemanyag hosszú felezési idejő komponenseinek transzmutációja
Az atomerımővi kiégett üzemanyag hosszú felezési idejő komponenseinek transzmutációja Fehér Sándor Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet fehers@reak.bme.hu 1. Bevezetés
RészletesebbenRadioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma
Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás Tartalom bevezetés, alapfogalmak természetes háttérsugárzás mesterséges háttérsugárzás összefoglalás OSJER Bevezetés - a radiokémiai
RészletesebbenDetektorfejlesztés a késő neutron kibocsájtás jelenségének szisztematikus vizsgálatához. Kiss Gábor MTA Atomki és RIKEN Nishina Center
Detektorfejlesztés a késő neutron kibocsájtás jelenségének szisztematikus vizsgálatához Kiss Gábor MTA Atomki és RIKEN Nishina Center A késő neutron kibocsájtás felfedezése R. B. Roberts, R. C. Meyer és
RészletesebbenMagfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem
1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok
RészletesebbenEnergetikai mérnökasszisztens Mérnökasszisztens
A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenALTERNATÍVA-E AZ ATOMENERGIA
ALTERNATÍVA-E AZ ATOMENERGIA Kapin László Bevezetés Dolgozatomban az atomenergia jövőbeni felhasználásának lehetőségeit vizsgálom meg több szemszögből, elsősorban az atomenergiát támogatók és az azt ellenzők
RészletesebbenALLEGRO: Gázhűtésű gyorsreaktor Közép-Európában
ALLEGRO: Gázhűtésű gyorsreaktor Közép-Európában 2013. október 3-án rendezte meg az Energetikai Szakkollégium a Jendrassik György emlékfélévének második előadását, melynek címe ALLEGRO: Gázhűtésű gyorsreaktor
RészletesebbenFukusima: mi történt és mi várható? Kulacsy Katalin MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet
Fukusima: mi történt és mi várható? Kulacsy Katalin MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet Áldozatok és áldozatkészek A cunami tízezerszám szedett áldozatokat. 185 000 kitelepített él tábori körülmények között.
RészletesebbenA nagy aktivitású leszerelési és üzemviteli hulladékok végleges elhelyezése
A nagy aktivitású leszerelési és üzemviteli hulladékok végleges elhelyezése Hózer Zoltán 1, Hordósy Gábor 1, Slonszki Emese 1, Vimi András 1, Tóta Ádám 2 1 Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet,
RészletesebbenA VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.
A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai
RészletesebbenEnergiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök
Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés
RészletesebbenEnergetika II. (BMEGEENAEE4) házi feladat
Energetika II. (BMEGEENAEE4) házi feladat A sóolvadékos atomreaktor energetikához köthető felhasználásának lehetőségei Készítette: German Péter Budapest, 2012.04.26 Előszó Az általam választott téma egy
RészletesebbenA nukleáris energia szerepe a jövő biztonságos energiaellátásában
Ortvay-előadás A nukleáris energia szerepe a jövő biztonságos energiaellátásában Kiss Ádám Atomfizikai Tanszék 2011. május 5. Mi a jövője az atomenergiának? A válaszhoz elemeznünk kell: Az energiaellátás
RészletesebbenA villamosenergia-termelés szerkezete és jövője
A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,
RészletesebbenNukleáris energetika. Kérdések 2015 tavaszi félév
Nukleáris energetika. Kérdések 2015 tavaszi félév 1. Előadás: Alapismeretek energetikából, nukleáris fizikából NE-1.1. Soroljon fel energia mennyiségeket tartalmazó összefüggéseket a mechanikából, a hőtanból,
RészletesebbenMagyarországi nukleáris reaktorok
Tematika 1. Az atommagfizika elemei 2. Magsugárzások detektálása és detektorai 3. A nukleáris fizika története, a nukleáris energetika születése 4. Az atomreaktor 5. Reaktortípusok a felhasználás módja
RészletesebbenQuo vadis nukleáris energetika
Quo vadis nukleáris energetika Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem Győr Az előadás vázlata Energiaéhség Energiaforrások Maghasadás és magfúzió Nukleáris energetika Atomerőmű működése
RészletesebbenMaghasadás, atomreaktorok
Maghasadás, atomreaktorok Magfizika Az urán életútja A Nap "második generációs" csillag, anyagának (és a bolygók, köztük a Föld anyagának) egy része egy másik csillagból származik. E csillag életének utolsó
Részletesebben3. Előadás 2014. Molnár Zsuzsa Radanal
3. Előadás 2014 Molnár Zsuzsa Radanal Az atommagban rejlő energia alkalmazása MAGHASADÁS/FISSZIÓ hasadóanyag: 235 U, 239 Pu, 233 U 235 U + n term 137 Te + 97 Zr + 2n gyors + 200 MeV, 4 sec 137 I, 25 sec
RészletesebbenA fenntarthatóság sajátosságai
3. Fenntartható fejlődés, fenntartható energetika A felmerült globális problémák megoldására adott válasz. A fejlett világban paradigmaváltás zajlik, a társadalom a fogyasztásról a fenntarthatóságra kíván
RészletesebbenNemzeti Nukleáris Kutatási Program
Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont Nemzeti Nukleáris Kutatási Program 2014-2018 Horváth Ákos Főigazgató, MTA EK foigazgato@energia.mta.hu Előzmények 2010. Elkészül a hazai nukleáris
RészletesebbenHagyományos és modern energiaforrások
Hagyományos és modern energiaforrások Életünket rendkívül kényelmessé teszi, hogy a környezetünkben kiépített, elektromos vezetékekből álló hálózatok segítségével nagyon könnyen és szinte mindenhol hozzáférhetünk
RészletesebbenNukleáris üzemanyagciklus. Az urán útja a bányától a reprocesszálásig
Nukleáris üzemanyagciklus. Az urán útja a bányától a reprocesszálásig Osváth Szabolcs OSSKI előadás az Energetikai Szakkollégiumon 2013. XI. 28. (Cs); BME Q BF 12 1 Olvasnivalók, irodalomjegyzék Manson
RészletesebbenDOBOS RÓBERT SZEMINÁRIUMI DOLGOZAT
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR ENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK TANSZÉK DOBOS RÓBERT SZEMINÁRIUMI DOLGOZAT A nukleáris villamosenergia-termelés jelenlegi helyzete és jövője
RészletesebbenRadioaktivitás és atomenergia
Radioaktivitás és atomenergia A tudomány, a technológia - ezt világosan és erősen akarom mondani - nem old meg minden problémát. De tudomány és technológia nélkül semmiféle problémát nem lehet megoldani.
RészletesebbenAtomerőművek. Záróvizsga tételek
Energetikai mérnök BSc képzés - Atomenergetika szakirány Atomerőművek Záróvizsga tételek 1. (AE) Mely reaktortípusok tartoznak a III. generációs reaktorok közé? Ismertesse az EPR fő jellemzőit, berendezéseit!
RészletesebbenMag- és neutronfizika 9. elıadás
Mag- és neutronfizika 9. elıadás 9. elıadás mlékeztetı: Atommagok kötési energiája (Weizs( Weizsäcker) Z ( Z ) B bv A bf A bc b + b A A P δ A A B ε (egy nukleon átlagos energiája) A A (energia kötési energia)
RészletesebbenATOMENERGETIKA ÉS NUKLEÁRIS TECHNOLÓGIA
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Írta: PÁTZAY GYÖRGY Lektorálta: ELTER ENIKŐ ATOMENERGETIKA ÉS NUKLEÁRIS TECHNOLÓGIA
RészletesebbenA radioaktív hulladékokról
A radioaktív hulladékokról Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. Miskolc, 2013. november 29. Radioaktív hulladékok forrásai Radioaktív izotópok széleskörű felhasználása (pl.: nukleáris energetika,
RészletesebbenNEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997
NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba, Balázs László BME NTI 1997 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3. 2. Elméleti összefoglalás 3. 2.1. A neutrondetektoroknál alkalmazható legfontosabb
RészletesebbenAtomreaktorok. Készítette: Hanusovszky Lívia
Atomreaktorok Készítette: Hanusovszky Lívia Tartalom Történeti áttekintés - reaktor generációk Az atomenergia jelenlegi szerepe Reaktor típusok Egzotikus reaktorok 1. Első generációs reaktorok Az 1970-es
RészletesebbenHarmadik generációs atomerőművek és Paks 2
Harmadik generációs atomerőművek és Paks 2 Prof. Dr. Aszódi Attila A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár, ME / PTNM Egyetemi tanár, BME NTI aszodiattila.blog.hu Wigner 115
RészletesebbenAtomenergetika Erőművek felépítése
Atomenergetika Erőművek felépítése Atomenergetika Az Európai Uniós atomerőművek jellemzése az összes villamosenergia 35%-át adják ám 2015 és 2030 között elérik a tervezett élettartamuk végét Franciaország
RészletesebbenA SÓOLVADÉKOS REAKTOROKBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK
A SÓOLVADÉKOS REAKTOROKBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK Király Márton kiraly.marton@energia.mta.hu MTA Energiatudományi Kutatóközpont Fűtőelem és Reaktoranyagok Laboratórium 2013. december 5. XII. MNT Nukleáris Technikai
RészletesebbenTartalom. 2010.02.27. Szkeptikus Konferencia
Bajsz József Tartalom Villamos energia: trendek, prognózisok Az energia ipar kihívásai Az energiatakarékosságról Miért atomenergia? Tervek a világban, a szomszédban és itthon 2 EU-27 villamos energia termelése
RészletesebbenAz uránérc bányászata
Az uránérc bányászata Az urán különböző koncentrációban ugyan, de a világ minden pontján megtalálható. A talajban az átlagos koncentráció 3-5 gramm/tonna, és a tengerek és óceánok vizének minden köbméterében
RészletesebbenRádioaktív anyagok vizsgálata: sugárzás közben sokkal nagyobb energia szabadul fel, mint a hagyományos kémiai folyamatokban (pl. égés).
Atomenergia Rádioaktív anyagok vizsgálata: sugárzás közben sokkal nagyobb energia szabadul fel, mint a hagyományos kémiai folyamatokban (pl. égés). Kutatók: vizsgálták az atomenergia felszabadításának
RészletesebbenRADIOKÉMIAI MÉRÉS. Laboratóriumi neutronforrásban aktivált-anyagok felezési idejének mérése. = felezési idő. ahol: A = a minta aktivitása.
RADIOKÉMIAI MÉRÉS Laboratóriumi neutronforrásban aktivált-anyagok felezési idejének mérése A radioaktív bomlás valószínűségét kifejező bomlási állandó (λ) helyett gyakran a felezési időt alkalmazzuk (t
RészletesebbenRADIOKÉMIA. László Krisztina, F ép. I. lh., I. emelet, 135
RADIOKÉMIA László Krisztina, F ép. I. lh., I. emelet, 135 klaszlo@mail.bme.hu Nagy Lajos György és LK: Radiokémia és izotóptechnika Műegyetemi Kiadó 1997 Antoine Henri Becquerel (1852-1908) Maria Skłodowska-Curie
Részletesebbennergiatudományi nyi Az MTA EnergiatudomE tudományos programja juló forrásokra alapozott energiatermelés s terület letén
Az MTA EnergiatudomE nergiatudományi nyi Kutatóközpont tudományos programja Kutatás-fejleszt fejlesztés s a nukleáris és s a megújul juló forrásokra alapozott energiatermelés s terület letén Horváth Ákos
RészletesebbenKözérthető összefoglaló. a KKÁT üzemeltetési engedélyének módosításáról. Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója
Közérthető összefoglaló a KKÁT üzemeltetési engedélyének módosításáról Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója Bevezetés A világ iparilag fejlett országaihoz hasonlóan a nukleáris technológiát Magyarországon
RészletesebbenNukleáris energiatermelés
Nukleáris energiatermelés Nukleáris balesetek IAEA (International Atomic Energy Agency) =NAÜ (nemzetközi Atomenergia Ügynökség) Nemzetközi nukleáris esemény skála, 1990 Nemzetközi nukleáris esemény skála
RészletesebbenA megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben
A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben Kárpát-medencei Magyar Energetikusok XX. Szimpóziuma Készítette: Tóth Lajos Bálint Hallgató - BME Regionális- és
RészletesebbenALLEGRO: gázhűtésű gyorsreaktor Közép-Európában. Czifrus Szabolcs BME Nukleáris Technikai Intézet
ALLEGRO: gázhűtésű gyorsreaktor Közép-Európában Czifrus Szabolcs BME Nukleáris Technikai Intézet A nukleáris energiatermelés fő problémái Fenntarthatóság Radioaktív hulladékok és kiégett üzemanyag kérdése
RészletesebbenOrosz atomenergia technológia a tudomány és a versenyképesség szolgálatában
Orosz atomenergia technológia a tudomány és a versenyképesség szolgálatában Vitassuk meg a jövőnket konferencia Hárfás Zsolt Atomenergia Info szakértője Balatonalmádi, 2015. június 18. Új atomerőmű építések
RészletesebbenÚJ MEGOLDÁSOKKAL A FENNTARTHATÓ ATOMENERGETIKA FELÉ: HARMADIK ÉS NEGYEDIK GENERÁCIÓS, VALAMINT KIS- ÉS KÖZEPES MÉRETŰ REAKTOROK
ÚJ MEGOLDÁSOKKAL A FENNTARTHATÓ ATOMENERGETIKA FELÉ: HARMADIK ÉS NEGYEDIK GENERÁCIÓS, VALAMINT KIS- ÉS KÖZEPES MÉRETŰ REAKTOROK Pázsit Imre a fizikai tudomány kandidátusa, egyetemi tanár, Chalmers Műszaki
RészletesebbenA fenntartható energetika kérdései
A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.
RészletesebbenAz atomerőművek technikai fejlődése, és generációik
Az atomerőművek technikai fejlődése, és generációik Ó BUDAI EGYETEM ALBA REG I A M ŰSZAKI KAR G ARAI G ÉZA SZABADEGYETEM M ÁSO DI K ÉVFOLYAM 2015. O KTÓBER 7. DR. HABI L. T ÓT H M I HÁLY P ROF. E M E RI
RészletesebbenNEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁS A 21. SZÁZAD ATOMENERGETIKÁJÁÉRT
NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁS A 21. SZÁZAD ATOMENERGETIKÁJÁÉRT Csom Gyula a műszaki tudomány doktora professor emeritus Budapest 2005. április 2 Tartalomjegyzék Bevezetés A fosszilis energiahordozók és az energiaigények
RészletesebbenTOL A MEGYEI SZILÁRD LEÓ FIZIKAVERSE Y Szekszárd, március óra 11. osztály
TOL A MEGYEI SZILÁRD LEÓ FIZIKAVERSE Y Szekszárd, 2002 március 13 9-12 óra 11 osztály 1 Egyatomos ideális gáz az ábrán látható folyamatot végzi A folyamat elsõ szakasza izobár folyamat, a második szakasz
RészletesebbenÚj típusú fűtőelemek vízhűtésű reaktorokhoz
Új típusú fűtőelemek vízhűtésű reaktorokhoz Hózer Zoltán, Slonszki Emese, Kunstár Mihály, Pintérné Csordás Anna TSO Szeminárium, OAH, 2015. április 29. A projekt célja Vízhűtésű termikus reaktorokhoz használható
RészletesebbenA RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON. Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02.
A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02. Programjaink RHFT Püspökszilágy Paks KKÁT NRHT MKKB Kutatási helyszín Boda Kővágószőlős
RészletesebbenA Nukleáris Technikai Intézet és az atomenergetikai képzések
A Nukleáris Technikai Intézet és az atomenergetikai képzések Prof. Dr. Aszódi Attila egyetemi tanár, BME Nukleáris Technikai Intézet A Atomtörvény adta országos oktatási feladatok Az intézet két tanszékből
RészletesebbenA MAGTÁBLÁZATOK. A rendszám (Z) a neutronszám (N) függvényében A stabil magok Z=20-ig a os egyenes mentén, utána az alatt helyezkednek el.
A MAGTÁBLÁZATOK A radiokémikusok magtáblázata tartalmazza az összes ismert radioaktív izotópot is. Több mint 2300 ismert nuklid és több mint 400 izomer ismert. Csak 287 izotóp stabil vagy természetben
RészletesebbenFúziós reakciók és nukleáris fegyverek
Fúziós reakciók és nukleáris fegyverek Csige András BME NTI 2017 Fúziós Plazmafizika Téli Iskola Budapest, 2017.02.11. Akkor inkább győzzön a náci Németország... Fermi ötlete, 1941: az (akkor még nem
RészletesebbenAtomenergetikai alapismeretek
Atomenergetikai alapismeretek 7. előadás: Atomreaktorok, atomerőművek Prof. Dr. Aszódi Attila Egyetemi tanár, BME Nukleáris Technikai Intézet Budapest, 2019. március 26. https://kahoot.it/ az előző órai
RészletesebbenErőművi technológiák összehasonlítása
Erőművi technológiák összehasonlítása Dr. Kádár Péter peter.kadar@t-online.hu 1 Vázlat Összehasonlítási szempontok - Hatásfok - Beruházási költség - Üzemanyag költség - CO2 kibocsátás - Hálózati hatások
RészletesebbenH/3883. számú. országgyűlési határozati javaslat. a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA H/3883. számú országgyűlési határozati javaslat a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról Előadó: Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter
RészletesebbenTermészet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés
Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége
RészletesebbenRadioaktív hulladékok osztályozása (javaslat a szabályozás fejlesztésére)
Radioaktív hulladékok osztályozása (javaslat a szabályozás fejlesztésére) Sebestyén Zsolt Nukleáris biztonsági felügyelő 1 Tartalom 1. Feladat forrása 2. VLLW kategória indokoltsága 3. Az osztályozás hazai
RészletesebbenSzőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország
Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország Áttekintés IEA World Energy Outlook 2017 Globális trendek, változások Európai környezet
RészletesebbenNCST és a NAPENERGIA
SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,
Részletesebben