A Szegedi Fekete István Általános Iskola

Átírás

1 A Szegedi Fekete István Általános Iskola HÁZIRENDJE Szeged, 2016.

2 Házirend tartalma: I. Bevezetés... 3 II. Általános rendelkezések... 4 III. A tanuló jogai... 6 IV. A tanuló kötelességei V. Általános szabályok VI. Az iskola munkarendje VII. Mulasztások és igazolások VIII. Tanórán kívüli foglalkozások IX. A tanulók jutalmazásának elvei és formái X. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei XI. Térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések XII. A napközi és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel XIII. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei XIV. A tanulók felvételére vonatkozó szabályok és elvek XV. Az ingyenes tankönyvek, pedagógus-kézikönyvek igénybe vételének rendje XVII. Aláírások... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2

3 I. Bevezetés A Szegedi Fekete István Általános Iskola házirendje Szegedi Fekete István Általános Iskola 6729 Szeged, Postás u Jelen házirend a nevelőtestület és a diákság közös akaratából, a szükséges egyeztetések lefolytatása után, az iskola vezetőjének előterjesztése nyomán, a diákönkormányzat és az iskolaszék egyeztetésével, a tantestület elfogadó határozatával született meg február 2-án Szegeden. 3

4 II. Általános rendelkezések 1. A házirend az iskola belső életét szabályozza. Hatályos az iskola teljes területén, illetve szervezett iskolai rendezvényeken és a pedagógiai programban meghatározott iskolán kívüli rendezvényeken, ha a rendezvényeken való részvétel az iskola szervezésében történik. 2. A házirend érvényes a tanulókra, a pedagógusokra és az intézmény dolgozóira egyaránt. 3. A házirend a hatályba lépés napjától visszavonásig érvényes, folyamatosan az iskola területére való belépéstől annak elhagyásáig, továbbá a közös rendezvények időtartama alatt. 4. Az iskola tanulóira, dolgozóira a házirenden kívül vonatkozik minden olyan iskolai belső szabályzat, ami rájuk egyébként is fennáll. Különösen érvényes rájuk az iskola szervezeti és működési szabályzata, valamint pedagógiai programja. 5. Az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai tanulói munkarenddel, a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokkal, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos helyi szabályokat. 6. A jogszabályban lefektetett előírásokat a házirend csak a szükséges mértékben sorolja fel. Ennek ellenére az iskola valamennyi tanulójára, pedagógusára, dolgozójára vonatkozik a hatályos magyar jogrendszer valamennyi szabálya, és kötelességük ezek megtartása az iskola területén is. Így különösen érvényes rájuk a Évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről. 7. A házirendet a nevelőtestület fogadja el a diákság (diákönkormányzat), az intézményi tanács és az iskolaszék egyetértési jogának gyakorlása után. A házirend módosítását meghatározott eljárás keretében bárki kezdeményezheti (lásd: záró rendelkezések). 4

5 8. A házirend megsértése esetén számonkérésnek, fegyelmi eljárás lefolytatásának van helye, melynek részletes szabályait a jogszabályok tartalmazzák. 5

6 III. A tanuló jogai A tanuló jogait és kötelességeit egymással összefüggésbe hozni nem lehet, azok rá külön-külön érvényesek. 1. A tanuló joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, vele szemben fizikai és lelki erőszakot, testi fenyítést ne alkalmazzanak, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak ne vessék alá. Ha a tanuló úgy érzi, hogy erkölcsi mivoltában megsértették, segítségért fordulhat osztályfőnökéhez, a diákönkormányzathoz, az iskola igazgatójához, az iskolaszékhez, illetve írásban panaszt tehet az iskola igazgatójánál, és a törvényben meghatározottak szerint kérheti az őt ért sérelem orvoslását. 2. A tanuló joga, hogy választó és választható legyen a diákérdekeket képviselő szervezetekbe. A választás részletes szabályait a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A tanuló jogában áll részt venni az osztály és az iskola életének alakításában, részt venni az iskolagyűléseken, a diákönkormányzat ülésein, valamint a szülők képviseletével a fogadóórákon és a szülői értekezleteken, s így megismerni minek érdekében tartanak igényt véleményére, és javaslatára. A tanulók (képviseletükben a szülők) joga, hogy a tanév kezdetén az osztályfőnökök tájékoztatásából megismerjék a jogaik érvényesítéséhez szükséges jogszabályokat, a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletéért, az érdekképviseleti jog igazolása a diákönkormányzat feladata. A tanulók véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma az iskolagyűlés, a félévente megtartott iskolagyűlésen kívül minden fontosabb esetben rendkívüli iskolagyűlést hívhat össze a diákönkormányzat (ha az osztályok kétharmada javasolja) vagy az igazgató (a tantestület javaslatára). 6

7 A diákönkormányzat dönt a tanév során egy tanítás nélküli munkanap időpontjáról és programjáról. A tanulók választhatnak és választhatók az osztály és az iskolai önkormányzat valamennyi tisztségére tanulmányi eredménytől függetlenül a választás rendjét a diákönkormányzat működési szabályzata határozza meg. Az osztályközösség az osztály ügyeiben önállóan dönthet, az osztályok döntése nem lehet ellentétes a Házirendben leírtakkal, az osztályok jogosultak valamennyi iskolai ügyben javaslattal élni, véleményüket kifejteni. A tanulók jogosultak szeptember folyamán megtudni a tantárgyi minimumkövetelményeket, javaslatot tehetnek a magatartás és szorgalom osztályzatokra, s azt az osztályfőnök képviseli az osztályozó értekezleten. 3. A tanulót nem érheti hátrány lelkiismereti meggyőződése, véleménye, kifejtett nézete miatt. Ha a tanuló úgy érzi, hogy e jogában megsértették, segítségért fordulhat (képviseletükben a szülők) osztályfőnökéhez, a diákönkormányzathoz, az iskola igazgatójához, az iskolaszékhez, illetve írásban panaszt tehet az iskola igazgatójánál, és a törvényben meghatározottak szerint kérheti az őt ért sérelem orvoslását az iskola fenntartójánál. 4. Ha a tanulót az iskolai tanulmányai folytatásával összefüggésben kár éri, az iskolától kérheti a kár megtérítését. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a tanuló elháríthatatlan magatartása okozta, vagy ha a kárt az iskola működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő, valamint ha olyan dologban következett be kár, amelynek behozatalát jelen házirend megtiltotta ugyan, de a tanuló mégis behozta azt. A kárigényeket írásban kell benyújtani az iskola titkárságán, amiben meg kell jelölni a káresemény pontos helyét, idejét, körülményeit, a kért kártérítés összegét forintban megjelölve, indoklással ellátva. 7

8 5. A tanulónak joga, hogy ellene kollektív büntetéseket ne alkalmazzanak, azaz más(ok) viselkedése, magatartása miatt őt hátrány ne érje. 6. A tanulónak joga, hogy a tanulmányi munkához a tanítási órán kívül is segítséget kapjon (korrepetálás, szakköri foglalkozás, stb.). 7. A tanulónak joga, hogy részt vegyen az iskola kulturális életében, iskolai tanulmányi versenyeken. 8. A tanulónak joga, hogy részt vegyen felzárkóztató vagy középiskolára előkészítő órán, illetve a szakköri, sport- és diákköri csoportok munkájában (együttesen: tanórán kívüli foglalkozások). A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanév első két hetében lehet jelentkezni a meghirdetett feltételek szerint. A jelentkezéseket az osztályfőnökön keresztül az igazgató-helyettesnek kell leadni. 9. A tanulónak joga, hogy igénybe vegye az iskola könyvtárát, más kulturális szolgáltatásait, számítógépes termét, az iskola sportfelszereléseit és létesítményeit térítésmentesen használja. 10. A tanulónak joga, hogy szociális helyzetétől függően kedvezményekben részesüljön (pl. kedvezményes étkeztetés, tankönyvtámogatás, ingyenes tankönyv). 11. A tanulónak joga, hogy kiemelkedő tanulmányi munkájáért, közösségi tevékenységéért dicséretben, jutalomban részesüljön. A jutalmak odaítéléséről az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az osztályfőnök és a diákönkormányzat dönthet. 12. A tanulónak joga, hogy hit- és vallásoktatásban, illetve erkölcstan oktatásban részesüljön. 13. A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ennek megfelelően jelentkezhet az iskolaorvosnál vizsgálatra, illetve tanácsadásra, valamint rendszeres időközönként az iskola által szervezett kötelező szűrővizsgálatokon vesz részt. A szűrővizsgálatok időpontjáról és tárgyáról az osztályfőnök előre tájékoztatja a tanulót. A szűrővizsgálatokon való részvétel kötelező. 8

9 14. A tanulónak joga, hogy hozzájusson a tanulmányai folytatásához és jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, valamint tájékoztatást kapjon a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. E joga érvényesülése érdekében a tanuló a továbbtanulási ügyekkel az osztályfőnökéhez fordulhat kérdéseivel. 15. A tanulónak joga, hogy személyesen vagy képviselő útján a jogszabályban meghatározottak szerint részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában. E joga érvényesülése érdekében az iskolában diákönkormányzat működik, amely az iskolaszékben is képviselteti magát. A tanuló e szervekbe választó és választható, melynek részletes szabályait a diákönkormányzat SZMSZ-e tartalmazza. 16. A tanulónak (képviseletében a szülő) joga, hogy az iskola vezetőségéhez, a diákönkormányzathoz, az iskolaszékhez forduljon kérdésével, javaslatával, véleményével. E szervek és vezetőik elérhetőségéről az iskola titkárságán adnak felvilágosítást. Javaslataira 15 napon belül érdemi választ kell kapnia az illetékes szervtől, személytől. 17. A tanulónak joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt mondjon az iskola és az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról. E jogának maradéktalan érvényesülése érdekében minden második tanévben elégedettség-mérő lapot tölthet ki. 18. A tanulónak joga, hogy adatait az iskola biztonságos körülmények között kezelje, tárolja. 19. A tanulónak joga, hogy a témazáró dolgozat idejét, témáját legalább 1 héttel hamarabb megismerje, és azt a szaktanár 5 nappal hamarabb a naplóba ceruzával beírja, hogy ugyanabban az osztályban egy napon ne kerüljön sor több (végső esetben kettőnél több) témazáró dolgozat íratására. 20. A tanulónak joga, hogy dolgozatait, írásbeli munkájának érdemjegyét, továbbá munkájában elkövetett hibáit a következő 9

10 tanórán, de legkésőbb 10 munkanapon belül megtudja, illetve munkáját megnézhesse. 21. A tanulónak joga, hogy kérje átvételét másik tanulócsoportba, illetve másik iskolába. Kérelmét az iskola igazgatójához nyújthatja be. 22. A tanulónak joga, hogy a hatályos jogszabályok figyelembe vételével független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. 23. A tanulónak joga kiskorú tanuló esetén törvényes képviselőjének joga hogy jogai megsértése esetén a jogszabályban meghatározottak szerint panaszt nyújtson be az iskola igazgatójához, valamint törvényességi kérelmet nyújtson be a fenntartó szervhez, érdeksérelem esetén felülvizsgálati kérelemmel forduljon az iskolaszékhez, illetve eljárást indítson és igénybe vegye a nyilvánosságot. A tanulót az ilyen eljárás megindítása miatt retorzió nem érheti, őt a közérdekű bejelentőnek kijáró védelem illeti meg. 24. A tanuló joga, hogy magántanuló legyen, továbbá kérje felmentését a tanórai foglalkozások alól. A tanuló magántanuló lehet a szülő döntése alapján, így felkészítéséről a szülő gondoskodik. A tanuló magántanuló lehet az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján, ilyenkor felkészítéséről az iskola gondoskodik. A szülő kérvényét az iskola igazgatójához nyújthatja be. Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermek esetén az igazgató döntése előtt kikéri a Gyermekjóléti Szolgálat véleményét. Az igazgató határozatáról a kérvény benyújtása után 30 nappal értesíti a szülőt. Sajátos nevelési igényű tanuló esetén a magántanulói státuszra vonatkozó javaslatot előző tanév május 15- ig célszerű beszerezni. A vizsgálati kérelmeket a szülő egyetértésével az iskola kezdeményezi. A magántanulói státusz határozatait az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottságok és a nevelési tanácsadó javaslata alapján az igazgató szeptember 15-ig hozza meg. A tanuló a kötelező tanórai foglalkozás alól felmentést az 10

11 igazgató határozata alapján kaphat. Az igazgató határozatát az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján hozza meg. A kötelező tanórai foglalkozás alól felmentett tanuló a kötelező tanórája helyett rehabilitációs órákon vesz részt. A magántanuló, illetve a kötelező tanórák látogatása alól felmentett tanuló joga, hogy a tanulószobát, a könyvtárat, az iskolai étkezést igénybe vegye. A kötelező tanórai foglalkozás alól felmentett tanuló osztályozó vizsgáját június 1-20 közötti időpontban teheti le. Az elvárható követelményekről a felmentésével egyidőben az osztályfőnök írásban értesíti. Az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének megfelelően a tanuló osztályozó vizsgáján a szóbeli és írásbeli beszámoló közül a neki kedvezőbbet választhatja. 25. A tanuló joga, hogy válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül. 11

12 IV. A tanuló kötelességei 1. A tanuló kötelessége, hogy a pedagógiai programban foglalt tanulmányi kötelezettségének eleget tegyen, felkészüljön a tanórákra, házi feladatait elkészítse, az iskolai munkában legjobb tudását nyújtsa, minden foglalkozásra magával hozza a szükséges felszerelést. 2. A tanuló kötelessége, hogy az írásbeli számonkéréseken jelen legyen, a dolgozatokat megírja, a tantárgyak teljesítési követelményeinek megfeleljen. 3. A tanuló kötelessége, hogy a tanórákon jelen legyen, hiányzásait e házirendben szabályozottak szerint igazolja. A tanulónak kötelessége továbbá, hogy azokon a tanórákon kívüli foglalkozásokon is megjelenjen, amikre előzetesen jelentkezett és hiányzásait ugyancsak igazolnia kell. 4. A tanuló kötelessége, hogy magatartása fegyelmezett legyen, a házirend előírásait és a létesítményekre vonatkozó különleges szabályokat tartsa be. 5. A tanuló kötelessége, hogy védje a személyi és közösségi tulajdont. E kötelességét a tanuló teljesíti, ha lopás vagy rongálás esetén e tényt jelzi az iskola valamelyik dolgozójának. 6. A tanuló kötelessége, hogy az iskola vezetőinek, tanárainak, az iskola alkalmazottainak, tanulótársainak emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. 7. A tanuló kötelessége, hogy az intézmény vezetőinek, tanárainak utasításait az ésszerűség határain belül teljesítse. 8. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét és haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá amennyiben 12

13 állapota lehetővé teszi ha megsérült. Az iskola a tanulói balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel. 9. A tanuló kötelessége, hogy elsajátítsa és betartsa az egészségvédelmi, baleset-elhárítási és tűzvédelmi szabályokat. Tanév kezdetekor az osztályfőnök, illetve szaktanár a tanuló tudomására hozza e szabályok tartalmát, melynek elsajátítását a tanuló aláírásával igazolja. 10. A tanuló kötelessége, hogy szülői hozzájárulás esetén, részt vegyen az iskola által szervezett kötelező egészségügyi és szűrővizsgálatokon, hiányzásait e házirendben szabályozottak szerint igazolja. 11. A tanuló kötelessége, hogy az iskola termeiben, berendezéseiben, létesítményében okozott károkat megtérítse. A kártérítés részletes szabályairól a jogszabályok rendelkeznek. 12. A tanuló kötelessége, hogy az ellenőrző könyvét minden nap magánál tartsa. Tanulóink kötelesek ellenőrző könyveiket rendszeresen vezetni, adataikat és tanáraik nevét beírni, a bejegyzéseket aláíratni. Ha a tanuló az ellenőrző könyvét nem hozza magával, vagy azt hanyagul vezeti, büntetésben részesülhet. 13. Minden tanuló joga, hogy hetesi teendőket lásson el: Hetesek kötelességei A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetes a tanítás előtt ellenőrzi a váltócipők meglétét, felvételét. A hetesek a tanítás előtti 15. perctől az utolsó óra végéig teljesítenek szolgálatot. A hetes a tanítási óra elején: letörli nedves szivaccsal a táblát, a felső bukóablakokat szellőztetés céljából kinyitja (az alsó ablakok csak tanár felügyeletével nyithatók ki), a tanári szobában jelenti, ha a tanár az órakezdés után 5 perccel nem jelenik meg a tanteremnél, 13

14 jelentést tesz a tanárnak a hiányzó tanulókról, illetve a szaktanárok külön igényeinek megfelelően (megegyezés tárgya). A hetes a tanítási óra végén: ellenőrzi a padok tisztaságát, a terem rendjét, a nyitott ablakokat becsukja, a táblát letörli, a világítást lekapcsolja. V. Általános szabályok 1. Jelen házirend a tanulók és dolgozók kinézetére, magatartására nem fogalmaz meg esztétikai és etikai szabályokat. Ezt külön, a házirendtől független iskolai etikai kódex tartalmazza, amelyet a tanév elején az iskola és a diákönkormányzat vezetősége áttekint, majd az osztályfőnökök ismertetnek a tanulókkal. Az iskola elvárja a tanulóitól, hogy azonosuljanak, és betartsák az etikai kódex pontjait. 2. Balesetvédelmi okokból tilos testékszer, fülbevaló, ékszer és óra viselete a testnevelés órákon, illetve olyan foglalkozásokon, ahol a munkavédelemmel megbízott személy, vagy a tanár azt írásban elrendeli. 3. Az iskola tornatermében csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. Utcai cipőben a tornateremben tartózkodni tilos. 4. A termekben lévő tv- és video készülékek, számítógépek csak tanári engedéllyel működtethetők. 14

15 5. Az iskolai balesetet jegyzőkönyvezni kell. Mind a pedagógus, mind a tanuló köteles azt az igazgató-helyettesnél jelezni. 6. Az iskola területét a tanuló csak tanári engedéllyel hagyhatja el. 7. A tanuló kabátját a kijelölt folyosói fogasokon helyezheti el. Az esős idő beálltával váltócipő használta kötelező. Váltócipőjét a fogas alatti pad alá helyezi el. 8. A tanulóknak szülő felelősségére lehetőségük van arra, hogy az iskolába kerékpárral érkezzenek. Az iskola udvarán a kerékpárokkal játszani, versenyezni tilos. A kerékpárt az iskola területén csak tolni lehet, és azt az udvar kijelölt részén kell tartani. A kerékpárokért az iskola felelősséget nem tud vállalni, ezért javasolt a biztonságos lánc, lakat, stb. alkalmazása. 9. Az iskola területén talált tárgyakat a nevelői szobába kell leadni, ahol 60 napig őrzik. A 60. napot követően az iskola a nem keresett tárgyakért felelősséget nem vállal. 10. Az iskola területén és szervezett iskolai rendezvényeken dohányozni, szeszes italt fogyasztani tilos. 11. Tilos a tanítási órákon étkezni és innivalót fogyasztani. Tilos továbbá a tanítási órákon rágógumizni. 12. Az iskolába behozott értéktárgyakért felelősséget nem vállal az intézmény. 13. A tantermeket a tanulók csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el. A tanterem megfelelőségét az órát befejezve a tanár ellenőrzi. 14. Az óraközi szünetekben, a tantermekben a tanulók nem tartózkodhatnak. A rendet az ügyeletes nevelők felügyelik, kiknek munkáját a tanuló-ügyeletesek segítik. 15. Az iskola létesítményeinek szabályai tartalmazhatnak egyéb olyan megszorító előírásokat, melyek jelen házirendben nincsenek szabályozva, és amelyeket a tanulóknak be kell tartaniuk (pl. 15

16 számítógépterem, könyvtár, stb.). A létesítmények szabályait a létesítményvezető készíti el és az intézmény-vezető hagyja jóvá. A jóváhagyás során a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. 16. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába: A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik. Az órát tartó nevelő utasítására a tanuláshoz nem szükséges dolgot a tanulók kötelesek leadni megőrzésre osztályfőnöknek, vagy az ügyeletes tanárnak. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, tábla pc-t, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével - rendkívül szükséges esetben hozhatnak. A tanuló nem tarthat magánál magára, társaira, tanáraira, az iskola más dolgozójára veszélyt jelentő eszközt. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át. Az engedély nélkül, titokban az iskolába bevitt az oktatáshoz nem szükséges eszköz, ha elvész, vagy megrongálódik, kártérítés nem jár a diáknak. A mobiltelefonok használatával kapcsolatos rendelkezések: Az általános iskolai oktató-, nevelőmunkához nem szükséges a tanulók mobiltelefon használata, és viszonylag nagy anyagi értéket képviselnek, ezért iskolába hozásuk és használatuk nem indokolt. A szülő engedélyezheti, hogy gyermeke mégis hozzon mobiltelefont az iskolába, de az iskola sem anyagi, sem egyéb 16

17 felelősséget nem vállal a telefonok megrongálódásáért vagy elvesztéséből származó károkért. Az iskola területén a tanítás kezdetétől az utolsó óra végéig tilos a készülék használata! (SMS küldés, fogadás is!) A tanítási órák alatt a készüléket csak kikapcsolt állapotban, táskában szabad tartani. Az óra megzavarása (pl. csengetéssel) fegyelmi vétség! Amennyiben a tanuló mobiltelefonját tiltott időben használja, úgy azt az igazgató elveszi és csak a szülőnek adja vissza. A dolgozatírás alatt működő kész mobiltelefon puskának minősül! 17. Amennyiben a tanuló e házirendben vagy más jogszabályban, iskolai belső szabályzatban foglalt kötelességeit megszegi, fegyelmező intézkedésben, fegyelmi büntetésben részesülhet. A fegyelmi eljárás és a fegyelmi büntetés kiszabásának szabályait jogszabály határozza meg. 18. Semmilyen felvétel nem készíthető sem a tanulókról, sem az intézményben dolgozó pedagógusokról és alkalmazottakról, kivéve, ha erről írásos engedéllyel rendelkeznek. 17

18 VI. Az iskola munkarendje 1. Iskolánkban a tanítás felsőnek 8 órakor, alsónak 7 45-kor kezdődik. A pontos órakezdés érdekében a tanulóknak legkésőbb az órakezdés előtt 15 perccel kell beérkezniük. 2. Azon tanulókra, akik órarendje eltér az előző pontban foglaltaktól, a fenti pont nem vonatkozik. Ők kötelesek az első tanóra előtt legalább 5 perccel korábban megérkezni, s fegyelmezetten viselkedni, hogy ne zavarják a tanórákat. 3. A nem napközis tanórán kívüli foglalkozások megkezdése előtt 15 perctől az iskola aulájában gyülekezhetnek a tanulók, akiket a foglalkozás szerinti terembe a foglalkozást vezető pedagógus kíséri. Amennyiben a tanuló a tanórán kívüli foglalkozás előtt nem kíván hazamenni, a napközis foglalkozáson kell megjelennie. Csellengő tanuló a folyosón és az udvaron nem tartózkodhat. 4. A tanítási órák 45 percesek, köztük 15 perc szünet van. A tanítási óra végét csengő jelzi, ami az órát tartó szaktanárnak jelzi, hogy az órát minél hamarabb fejezze be. A kicsengetés előtt 5 perccel rövid jelzőcsengő jelzi az óra közelgő végét. Az alsó tagozaton a szüneti rendet a tanító jelöli ki. 5. A tanuló az óraközi szünetekben, jó időben az udvaron, rossz időben a folyosón tartózkodjon! Becsöngetéskor az udvaron, illetve a folyosón, a tanterem előtt kell sorakozni a szaktanár megérkezéséig. 6. A tanulóknak lehetőségük van arra, hogy az iskolai ebédlőben ebédeljenek. Az ebédidő tól ig tart. Ebédet az a tanuló, alkalmazott kap, aki az ebédjét a hónap elején megrendelte és az árát kifizette. 7. Az iskola könyvtára minden tanítási napon a kiírás szerint tart nyitva. A könyvtár használatának részletes szabályairól a könyvtárhasználat rendje rendelkezik. 18

19 8. Az iskola titkársága és gazdasági irodája minden tanítási napon délelőtt 10 és 12 óra között tart ügyfélfogadást. Egyéb időpontban a titkárság és a gazdasági iroda a tanulók és az iskola egyéb adminisztratív ügyeit intézi, ezért nincs ügyfélfogadás. 9. Az iskola nevelési céljainak megvalósítása, a tanítási órák védelme, a gyerekek egységes szokásrendjének kialakítása és a vagyonvédelmi szempontok figyelembe vétele miatt a szülők, hozzátartozók a gyermekeket csak az iskola portájáig kísérhetik, és a tanítást illetve a tanórán kívüli foglalkozásokat követően ott várhatják meg. A szülő kérésére a portás szólítja majd a diákot. 10. Az elsős gyermekeket szeptember első két hetében szülei, hozzátartozói a tanterem ajtajáig bekísérhetik. 11. Egyéb iskolai ügyintézéssel kapcsolatban a portás segíti a szülőket. 12. A tanuló a késéssel zavarja a tanórát, ezért 3 alkalom után írásbeli figyelmeztetést és igazolatlan órát kap. 12 alkalom után az intézmény felveszi a kapcsolatot a megfelelő hatósággal. 13. Az intézményben 17 órától nincs pedagógus felügyelet. Az iskolán kívüli szervezett programokon, rendezvényeken a szakkört tartó a felelős a tanuló felügyeletéért. 14. A tanítási idő alatt az iskola épületét tanuló csak szülője tudtával (írásos kérés, indokolt esetben telefonon történő egyeztetés), osztályfőnöke, napközi, tanulószoba vezetője vagy az iskolavezetés valamelyik tagjának írásos engedélyével hagyhatja el. 15. Az elektronikus naplóhoz való hozzáférés a tanárok és szülők részéről az interneten keresztül történik. A belépéshez szükséges felhasználónevek és jelszavak kiosztása után a szülők naprakészen követhetik gyermekeik tanulmányi eredményeit, hiányzásait, magatartásuk és szorgalmuk értékelését. Amennyiben a szülők igénylik, a gyermeküket érintő összes bejegyzésről -ben értesítőt 19

20 kaphatnak. Az elektronikus napló lehetőséget nyújt a szülő és pedagógus közötti üzenetek váltására is. Alsó tagozatos munkarend: Alsó tagozatos gyermekeink szabadsávos, rugalmas időbeosztásban dolgoznak. A Nemzeti Alaptanterv és új NAT követelményeinek megfelelő ismereteket kapnak. A megváltozott időkeret lehetőséget ad arra, hogy az öndifferenciálás, kutatás, gyakorlatközpontúság és a tanulási technikák tanulása kiemelt szerepet kapjon. A nap szakaszolása: A személyközpontú program egész napos, amelyben két tanító tanít napi váltásban. Matematika és magyar blokkok váltják egymást, köréjük szerveződve a készségtárgyak megfelelő témakörei Beszélgetőkör (ráhangolódás egymásra, a munkára) Aktív tanulás szakasza (az elsajátítandó ismeretek feldolgozása, készségfejlesztés) Értékelőkör (önismeret fejlesztés) Pihenő szakasz (egyéni fejlesztések, művészeti foglalkozások fakultatív módon) Elmélyítő szakasz (gyakorlás, elmélyült tanulás, a nap lezárása, értékelés) Napközi (játékok, művészeti foglalkozások fakultatív módon) 20

21 VII. Mulasztások és igazolások 1. Ha a tanuló az iskolai kötelező foglalkozásokról távol marad, mulasztását igazolni kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha arra a tanuló előzetesen engedélyt kapott. Ilyen engedélyt a szülőnek írásban kell kérni. A tanuló előzetes engedély nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolai foglalkozásokról. A tanuló szülője ebben az esetben is köteleses bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. Étkezésben résztvevő tanuló esetén lehetőleg még a hiányzás 1. napján be kell jelenteni a hiányzás tényét. Mivel ebédet előtte 1 nappal (reggel 9-ig, vagy ezt követően 2 nappal) lehet lemondani, az ebéd a lemondás kezdetéig elvihető az iskolából. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a feleslegesen megrendelt étkezést ki kell fizetni. 2. A szülő hiányzás esetén legfeljebb 3 napot igazolhat. Ezen túlmenő hiányzás igazolása csak a kezelőorvos által adott eredeti igazolás vagy hivatalos dokumentum eredeti példányának bemutatásával történhet. Az eredeti dokumentumot az iskola megőrzi, azt a tanuló nem kapja vissza. 3. A tanulónak az igazolást a hiányzás utáni első munkanapon, legkésőbb az azt követő ötödik munkanapon be kell mutatnia az osztályfőnökének, aki a naplóban a hiányzásokat adminisztrálja. 4. Az igazolás bemutatásának elmulasztása esetén a mulasztott órák igazolatlan óráknak minősülnek, függetlenül attól, hogy a tanuló később az igazolást bemutatta-e vagy sem. 5. Az 1. és a 10. igazolatlan óra elérése után az osztályfőnök illetve az igazgató levélben értesíti a tanuló szüleit vagy gondviselőjét a mulasztások tényéről, továbbá felhívja a figyelmet az igazolatlan mulasztások következményeire. A 10. igazolatlan óra után az intézmény vezetője értesíti a Kormányhivatalt és a gyermekvédelmi szolgálatot. 21

22 6. A tanuló a késéssel zavarja a tanórát, ezért 3 alkalom után írásbeli figyelmeztetést és igazolatlan órát kap. 12 alkalom után az intézmény felveszi a kapcsolatot a megfelelő hatósággal. 7. Amennyiben a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásai elérik a 150 órát, az iskola írásban értesíti e tényről a tanulót és szüleit. Az értesítésben felhívja a figyelmet a mulasztott órák következményeire is. Ezt az értesítést a 200. elért óra esetén meg kell ismételni. 8. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt. 9. Az a tanuló, akinek igazolt és igazolatlan hiányzása eléri a 250 órát, illetve az adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja, kivéve, ha a nevelőtestület hozzájárul, hogy a tanuló osztályozóvizsgát tehessen. 10. Amennyiben a tanuló az óra megkezdése után érkezik, későnek számít. A késés az órára a becsengetés utáni beérkezést jelenti. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanítási óra idejét, a késés egy igazolatlan vagy igazolt órának minősül. A bejárók esetében a közlekedési okok miatti késés igazolható. Napközben csak az iskolai kötelességteljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható. 11. Ha a tanuló sportversenyen vesz részt, azt úgy kell tekinteni, mintha a tanuló hivatalos ügy miatt maradt volna távol. Hiányzását a tanuló utólag, a sportverseny rendezői által adott eredeti igazolással igazolja. 22

23 12. Ha a tanuló tanulmányi versenyen vesz részt, hiányzása igazoltnak minősül. 13. A tanuló szülője, gondviselője előzetes távolmaradási engedélyt kérhet a tanítási óráról a szaktanártól, 1-3 tanítási napról az osztályfőnöktől, ennél több napról az igazgatótól. A távolmaradási engedélyt az iskola igazgatója indoklással elutasíthatja, ha az a tanuló tanulmányi kötelezettségének minimumszintű teljesítését veszélyezteti. 23

24 VIII. Tanórán kívüli foglalkozások 1. A tanuló a tantervi anyagon túlmenően tudományos, technikai, művészeti érdeklődésének kielégítése, alkotóképessége fejlesztése céljából részt vehet iskolai diákkörök (szakkör, énekkar, sportkör, egyéb) létrehozásában és munkájában. 2. A diákönkormányzat a tanévet megelőző május 15-ig az iskola igazgatójánál kezdeményezheti a diákkörök létrehozását, melyek létrehozásáról, működtetéséről a nevelőtestület dönt. A diákkörök az iskola tanulói számára nyitottak, a diákkörökbe június első két hetében jelentkezhetnek. A tanuló a programból csak a diákönkormányzat egyetértésével zárható ki. 3. A tanórán kívüli foglalkozások szeptember elején kezdik meg működésüket és a tanév végéig tartanak. A foglalkozásokról a szaktanárok értesítik a tanulókat, akiknél lehet jelentkezni. 4. Jelentkezés után a tanuló köteles egy tanítási év időtartamának idejére a foglalkozásokon részt venni, ettől csak kivételes esetben van mód eltekinteni. 5. A tanuló rendszeres iskolán kívüli tevékenységet az osztályfőnök tudtával végezhet. Ha a tevékenysége a tanulmányi munka rovására megy, az osztályfőnök javaslatot tehet a szülőnek a tevékenység szüneteltetésére. 6. Az iskolában tanítási idő után iskolai rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy a rendezvény 19 óráig befejeződjön, valamint hogy a tanulókra legalább 1 felnőtt pedagógus felügyeljen. Az iskola igazgatójának engedélyével a program 19 óránál később is befejeződhet. 24

25 IX. A tanulók jutalmazásának elvei és formái 1. Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, példamutató közösségi magatartást tanúsít és hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító munkát végez. 2. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben lehet részesíteni. A csoportos jutalmazás lehet oklevél vagy tárgyi jutalom vagy kiránduláshoz való anyagi hozzájárulás. A jutalmazásról a diákönkormányzat véleményének kikérésével a nevelőtestület dönt. 3. Az egyéni jutalmazás formái: Osztályfőnöki dicséret: az osztályfőnök saját döntése vagy pedagógustársai javaslata, magatartásfüzetbeli bejegyzések alapján a tanulót példaként állítja tanulótársai elé, és a dicséretet írásban a szülőknek is tudomására hozza, valamint bejegyzi az osztálynaplóba. Igazgatói dicséret: a diákönkormányzat, az osztályfőnök vagy a pedagógusok javaslatára a kötelességén túlmenő, osztálya vagy az iskola hírnevét növelő teljesítményéért az igazgató a tanulót dicséretben részesítheti és erről a szülőket írásban értesíti, az osztályfőnök bejegyzi a naplóba. Nevelőtestületi dicséret: a huzamosabb ideig tartó példamutató kötelességteljesítés, a kiváló tanulmányi eredmény félévkor és 25

26 tanév végén, az egyéb kimagasló eredmény a tanév bármely szakaszában jutalmazható; a dicséretre vonatkozó javaslatot a tanuló osztályfőnöke terjeszti elő, jóváhagyás esetén erről a szülőket írásban értesíti, valamint bejegyzi az osztálynaplóba. Szaktanári dicséret: azok a tanulók, akik valamely tantárgyból kiemelkedő eredményt értek el, a szaktanár döntése alapján a szaktárgynak megfelelő elismerésben, dicséretben részesíthetők. Az egész évben kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók a fentiek mellett könyv vagy egyéb tárgyi jutalomban is részesülhetnek. Ezek átadására általában a tanévzáró ünnepségen kerül sor. 26

27 X. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei 1. Azt a tanulót, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeinek nem tesz eleget, illetőleg az iskolai házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben kell részesíteni. 2. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétkesség súlyosságára tekintettel el lehet térni. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések hozhatók: szaktanári figyelmeztetés: a megfelelő szorgalom vagy felszerelés hiánya, házi feladat többszöri hiánya, valamint tanítási órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt. osztályfőnöki intés: a tanuló halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségszegése és a házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt. igazgatói intés: jelentősebb igazolatlan mulasztás vagy súlyosabb fegyelmezetlensége miatt. 3. Az osztályfőnöki, illetve igazgatói intést írásban kell megfogalmazni, azt a szülővel láttamoztatni kell, valamint az osztályfőnök a naplóba bejegyzi. Az igazgatói intést az egész tanulói közösség tudomására kell hozni. A magatartás jegyek megállapításánál figyelembe kell venni a bejegyzett büntetéseket. 4. Ha a tanuló kötelezettségeit vétkesen és súlyosan megszegi, eljárás alapján, írásbeli határozattal, fegyelmi büntetésben részesíthető. 5. A fegyelmi eljárás szabályait törvény rögzíti. 27

28 XI. Térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 1. Az iskolában térítési díj ellenében folyó tevékenységeket az iskola pedagógiai programja alapján, tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni. 2. Az iskolai étkezési térítési díjakat minden hónapban az előre meghatározott napon személyesen a gazdasági titkárnál, vagy a térítési díj beszedésére kijelölt személynél kell befizetni. 3. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat: túlfizetésként a következő hónapra elszámolja tanév végén, a szülő kérésére, részére visszajuttatja. 4. Visszafizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a tanuló iskolát változtat, vagy a tanévben nem kíván tovább étkezni. Visszafizetés illeti meg a szülőt abban az esetben is, ha az általa befizetett étkezési térítési díjat más (önkormányzati támogatás, jószolgálati szervezetek, stb.) az iskola számlájára befizette. 5. Étkezést előtte 1 nappal (reggel 9-ig, vagy ezt követően 2 nappal) lehet lemondani, az ebéd a lemondás kezdetéig elvihető az iskolából. A lemondás személyesen írásban vagy telefonon lehetséges. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a feleslegesen megrendelt étkezést ki kell fizetni. 6. Az étkezési térítési díjak befizetésének időpontjáról a Szülői Hírlevélben havonta értesítést kapnak a szülők. 28

29 XII. A napközi és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel 1. A napközi otthonba tanévenként minden év szeptemberében kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. 2. A tanulószobai foglalkozásokra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. 3. A napközi otthonba, illetve a tanulószobára minden jelentkező tanulót fel kell venni, amíg a tanulók összlétszáma el nem éri a közoktatási törvényben meghatározott tanulólétszám felső határát. 4. Ha a jelentkező tanulók létszáma meghaladja a törvényileg meghatározott létszám felső határát, a felvételről az iskola igazgatója dönt. 5. A felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, akiknek napközben otthoni felügyelete nem megoldott, akinek mindkét szülője dolgozik, akik állami gondozottak, vagy anyaotthonban laknak, akik rossz szociális körülmények között élnek. 6. A napközi otthonba felvett tanuló év közben csak nagyon indokolt esetben kérheti napközis státuszának megszűnését. 7. A napközis és tanulószobai foglalkozásokról való eltávozás csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközi vezető engedélyével. Rendkívüli esetben az igazgató, igazgatóhelyettesek is adhatnak engedélyt a távozásra. 29

30 XIII. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 1. A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről, amennyiben erre az iskola jogosult, az osztályfőnök véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt. 2. A szociális támogatások odaítélésénél, amennyiben erre az iskola jogosult, előnyt élvez az a tanuló: akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb munkabért, akinek magatartása és tanulmányi munkája megfelelő, aki állami gondozott, vagy anyaotthonban él. 30

31 XIV. A tanulók felvételére vonatkozó szabályok és elvek Ha az iskola az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, vagy ha egy évfolyamon két osztály indul, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolás az érintett szülők számára nyilvános. A sorsolás szabályai 1. Időpontja: a beiratkozást követő 10 munkanapon belül. 2. Helyszíne: az iskola erre a célra kijelölt helyisége. 3. A sorsolási bizottság tagjai: az intézmény vezetője vagy helyettese az iskola szülői szervezetének képviselője az alsós tagozatos munkaközösség-vezetők a leendő elsős tanítók a jegyzőkönyvvezető 4. A sorsolás menete, a) ha helyhiány miatt kell elutasítani tanulókat: a sorsolásról jegyzőkönyv készül, amit a bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítenek a jelen lévők tájékoztatása az érintettek köréről, a jelentkezők és a szabad férőhelyek számáról a nevek felolvasása, behelyezése a jelölés nélküli borítékokba, majd az urnába a nevek kihúzását végző személyek kijelölése: 1-1 fő a jelenlévő szülők és a bizottság részéről a megfelelő számú név egyenként történő kihúzása, felolvasása és azonnali jegyzőkönyvezése az urnában maradt nevek felolvasása és azonnali jegyzőkönyvezése b) ha osztály kialakítása miatt kell kiválasztani a tanulókat, akkor a következő elvek figyelembe vételével történik: o a nemek száma körülbelül azonos legyen, o a sajátos nevelésű igényű és magántanulók száma azonos legyen, o az ikertestvérek egy osztályba kerüljenek. 31

32 Menete: a sorsolásról jegyzőkönyv készül, amit a bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítenek a jelen lévők tájékoztatása az érintettek köréről, a nemek, a sajátos nevelési igényű tanulók számáról a nevek felolvasása, behelyezése a jelölés nélküli borítékokba, majd az urnákba helyezése a nevek kihúzását végző személyek kijelölése: 1-1 fő a jelenlévő szülők és a bizottság részéről a megfelelő számú név egyenként történő kihúzása (külön a nemek és a SNI tanulók, felolvasása és azonnali jegyzőkönyvezése az esetleges észrevételek vagy a sorsolás lebonyolítását zavaró bármilyen esemény jegyzőkönyvben való rögzítése. 32

33 XV. Az ingyenes tankönyvek, pedagógus-kézikönyvek igénybe vételének rendje Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok számára a tankönyveket az iskolai könyvtár állományból biztosítjuk. A tanulók és a pedagógusok a tanév során szükséges köteteket, a szükséges pedagógus kézikönyveket a pedagógusok által meghatározott időpontban kölcsönözhetik ki a könyvtárból. Az iskola könyvtára minden tanítási napon a kiírás szerint tart nyitva. A könyvtár használatának részletes szabályairól a könyvtárhasználat rendje rendelkezik. A tankönyvrendelést a munkaközösségek véleményének kikérésével az igazgató által megbízott tankönyvfelelős készíti el. Az igazgató tájékoztatja a szülőket a megrendelt tankönyvek köréről, lehetővé teszi, hogy a tankönyvrendelést a szülői munkaközösség véleményezze. Az igazgató elektronikus formában megküldi a tankönyvrendelési adatokat a fenntartónak, és beszerzi a fenntartó írásos egyetértő nyilatkozatát. 33

34 XVI. Záró rendelkezések 1. A házirend a kihirdetést követően lép hatályba és visszavonásig érvényes. 2. Az elfogadott vagy módosított házirendet nyilvánosságra kell hozni. A házirend elfogadását, módosítását követően egy-egy példányát a mellékleteivel együtt a diákönkormányzatnak, az iskolaszéknek és az osztályfőnököknek át kell adni, az iskola könyvtárában és az aulában ki kell függeszteni. E feladatokért az iskola osztályfőnöki munkaközösségének vezetője a felelős. 3. A házirend módosítására az iskolaszék, szülői közösség, a diákönkormányzat és a nevelőtestület írásban tehet javaslatot. Az így beterjesztett javaslatról 30 napon belül a nevelőtestület dönt. 4. A házirend módosítását a nevelőtestülettel el kell fogadtatni, erről jegyzőkönyvet kell készíteni. 5. A tanév megkezdését követő 4 héten belül az iskola vezetősége és a diákönkormányzat vezetősége áttekinti a házirendet és határoz arról, hogy a házirendet szükséges-e módosítani, az utolsó házirendmódosítás óta felmerült-e szabályozási probléma, illetve a diákközgyűlés, a diákönkormányzat vagy az iskola más szerve javasolta-e a házirend módosítását bármely kérdésben. 6. Jelen házirend tartalmával és értelmezésével kapcsolatosan bárki fordulhat kérdéssel az intézményvezetőhöz, helyetteséhez, valamint a diákönkormányzat vezetőjéhez. 7. Jelen házirend kihirdetéséről az intézmény vezetője a tanulók körében a jóváhagyást követő 5. munkanapon belül az osztályfőnökökön keresztül gondoskodik, a szülők körében a jóváhagyást követő első szülői értekezleten. 34

35 35

36 36