A H A L Á L O K O K SZERKEZETI ÖSSZETÉTELE, A VEZETŐ H A L Á L O K O K

Átírás

1 A H A L Á L O K O K SZERKEZETI ÖSSZETÉTELE, A VEZETŐ H A L Á L O K O K DR. MARTON ZOLTÁN Az orvostudom ány és a közegészségügyi viszonyok fejlődése m ellett számos olyan társadalm i-gazdasági és kulturális, illetve környezeti tényezőt találunk, am elyek a népesség általános egészségi állapotára külön-külön is jelentékeny befolyással vannak, végső soron azonban egymással szoros összefüggésben okozzák a változásokat, alakítják ki a halandóság színvonalát. A népegészségre h ató tényezők sokrétűsége következtében a lakosság életkörülm ényeiben bekövetkezett változások h atása a halálozási adatokon is jól lem érhető, ez indokolja a halandóság alakulásának m élyreható, részletes tanulm ányozását. A kérdés fontosságát bizonyítja az a körülm ény is, hogy hazánkban az elm últ pár év folyam án a szakirodalom ban számos olyan közlem ény jelent meg, m elyek egyes fontosabb megbetegedések, kiem elt betegségi csoportok halandóságát vizsgálják, vagy a m ortalitás rész-, illetve általános jellegű kérdéseivel foglalkoznak. Csupán a Demográfia ban és a Statisztikai Szemlében m egjelent ilyen vonatkozású tanulm ányok és közlem ények (1) (15) viszonylag rövid idő a la tt megjelenő tekintélyes szám a is m u tatja azt a széleskörű érdeklődést, m ely az egészségügyi szakem berek részéről a halandóság különböző problém ái irá n t m egnyilvánul.1 A m ortalitási statisztik án belül is kiem elkedő jelentősége és szerepe van a halálokok tanulm ányozásának. Az egészségügyi hatóságok, a k u tató k, de nem utolsó sorban a gyakorló orvosok szám ára is azok a legértékesebb ad a tok, am elyek az egyes halálokok gyakoriságát, az összm ortalitásban való részesedését m u tatják. T anulm ányunk célja, hogy a vezető halálokok alakulásán keresztül vizsgálva m ortalitásu n k jelenkori szerkezeti összetételét, rám utassunk a kor- és nemek szerinti megoszlásból adódó jellegzetes különbségekre és ism ertessük azokat a lényegesebb változásokat, am elyek a m ortalitásb an az utóbbi évtizedek folyam án léptek fel. A nem zetközi összehasonlíthatóság érdekében figyelembe v ettü k az Egészségügyi Világszervezetnek a tíz vezető halálokról szóló jelentésében (16) (17) alkalm azott m ódszereit. B ár a jelentés egyes kiem elt országok évi átlag ad atait tartalm azza, sa já t adataink pedig 1958-ra v onatkoznak, az összehasonlítás lehetőségét ez vélem ényünk szerint nem zavarja, 1 H azánkban a halandóság statisztik ai vizsgálatának nagy hagyom ányai vannak. Művelői közül Körössy József, Szél Tivadar és M elly József nevét kell elsősorban megemlítenünk.

2 172 DR. MARTON ZOLTÁN mivel ily rövid időszaki eltérés csak lényegtelen m ódosulásokat okozhat. Sajnos a Világszervezet jelentése nem tartalm azza nem enkénti megoszlásban a halálokokat, így ilyen irányú összehasonlítást nem tu dunk végezni. A halálokok szerkezeti összetétele az elm últ fél évszázad folyam án jelentős m értékben m egváltozott. E változás okainak feltárásához az első lépést az általános és korspecifikus halandóság alakulásának vizsgálatával tesszük meg. Az általános halandóság hazánkban a háborús és az erősen járványos éveket leszám ítva, a m últ század vége óta folyam atosan csökkenő tendenciát m u tat. Az 1898-tól 1959-ig eltelt h a t évtized folyam án az összhalandóság aránya 64 százalékkal csökkent. Az em lített időszakon belül is különösen kedvezően alak u lt az utóbbi k ét évtized halandósága, ekkor a csökkenés több m in t 30 százalékos volt. A nyers arányszám ok az egész népességre vonatkoznak, és így elfedik a népesség egyes korcsoportjaiban tapasztalható jelentős halandósági különbségeket. Az elhalálozás kockázata az élet közvetlen kezdetén az újszülött-, illetve csecsem őkorban és a késő öregkorban a legnagyobb, a gyerm ek-, ifjú- és általában a produktív korban viszont igen alacsony. Jól szem léltetik e különbségeket a korspecifikus arányszám ok (ábrázolásuk ad ja az ism ert U alakú halandósági görbét). A nyers és a korspecifikus halandósági arányszám ok k ö zött azonban szoros összefüggés van. A nyers arányszám tulajdonképpen a korspecifikus arányszám ok súlyozott átlagának tekinthető te h á t olyan összetett viszonyszám nak m elynek nagyságát nemcsak az egyes csoportátlagok határozzák meg, hanem az egyes korcsoportoknak az egész népességen belül elfoglalt viszonylagos súlya is. A fentiekből értelem szerűen következik, hogy az átlagnak te k in te tt nyers halálozási arányszám változása az egyes k o r csoportok m ortalitásának változásán kívül az egyes korcsoportba tartozó népesség nagyságának, egymáshoz való részarányának m egváltozásától is függ. A statisztikai gyakorlatban általánosan használt standardizálási eljárással m elyet tanulm ányunkban később többízben alkalm azunk meg tu d ju k állapítani a színvonalváltozás m ellett a népesség korösszetételének m egváltozásából, illetve különbségeiből eredő v áltozásokat. Év Index : átlagos halálozási arány = 1,0 (2) Ezer lakosra jutó elhaltak száma (1) éves korban ,9 6,3 0,1 0,4 5, ,6 9,0 0,2 0,5 4, ,3 10,2 0,3 0,5 4, ,5 11,4 0,4 0,5 3, ,4 10,5 0,5 0,5 3, ,3 10,2 0,7 0,4 3, ,3 10,3 0,7 0,4 2,9

3 A VEZETŐ HALÁLOKOK 173 A nyers halálozási arányszám ok változásait nem követik arányosan az összetevők az egyes korspecifikus arányszám ok változásai. Az egyes korcsoportok halálozási arányai az összhalandósághoz képest az elm últ évtizedekben jelentős m értékben m egváltoztak. E változásokat az 1. táblán m u tatju k be, olymódon, hogy a m egjelölt évek nyers halálozási arányszám ait átlagosan 1-nek v ettü k és ehhez viszonyítottuk a megfelelő évek korspecifikus halálozási arányszám ait. A tábla adataiból jól láth ató, hogy a csecsemők és főleg a gyerm ekek halandósága az összhalandóságnál lényegesen gyorsabban javult. Míg a század elején, de még k é t évtizeddel ezelőtt is, a csecsemőhalandóság 1000 egy éven aluli lakosra szám ított arán y a tízszerese volt az átlagos m ortalitásnak, ma csupán hatszorosa. A gyerm ekhalandóság fél évszázaddal ezelőtt 30 százalékkal volt alacsonyabb az összhalálozás arányánál, napjainkban m ár csak 1/10 része. A javulás e korcsoportban vo lt a legjelentősebb, a csökkenés intenzitása lényegesen m eghaladta az általános halandóság javulásának ütem ét. A produktív korú felnőttek halandósága az átlagos m ortalitással azonos m értékben csökkent. Az öregkorúak halandóságának javulása volt viszonylag a legkisebb, jelentősen elm arad az átlagostól. Míg a század elején a 60 éves és idősebbek halandósága m integy három szorosa volt az átlagosnak, napjainkban m ár ötszöröse. H a a 60 éven felülieket további k é t korcsoportra bontjuk, azt találjuk, hogy a évesek halandósága még együtt jav u lt az átlagos színvonallal m u tatója 2,4 körül mozog a 70 éves és idősebbeké azonban 1938-ban még 7,5 volt, ma pedig m ár 8,6. K ülönösen nagy volt e korcsoport halandósága 1953-ban és 1954-ben, am ikor több m int kilencszeresen m ú lta felül az általános m ortalitást. A 15 éven aluli korcsoportok halálozási gyakoriságában fokozatosan bekövetkezett nagyarányú csökkenés hatására nemcsak az elhaltak, de az élő népesség korösszetétele is jelentős m értékben m egváltozott. Az I. ábra jól szem lélteti folyam atában e változásokat. A század első évtizedében szomorú, és m ai szemmel nézve egészen szokatlan k épet kapunk a halottak korm egoszlásáról ban a lakosságnak csupán 35,5 százalékát képviselő 15 éven aluli gyerm ekek az összes elhaltak nak jóval több m int felét 52,8 százalékát te tté k ki. Ezen korcsoporton belül is a csecsemők helyzete volt a legtragikusabb. Az összes elhaltak 31 százaléka 0 éves korú volt. Ez részben a születések m agas arányával, részben a rendkívül kedvezőtlen csecsemőhalandósággal m agyarázható. Á ltalában m inden negyedik-ötödik újszü lö tt m eghalt első életévének betöltése előtt. A gyerm ekhalottak részaránya a század eleje óta fokozatosan csökkent, az 1 4 éves korúaké nagyobb m értékben, m in t a részarány csökkenésében k é t évtizedes késést m u ta tó csecsemőké; 1938-ban a 15 éven aluliak részaránya az összhalálozásban 25,6 százalék v o l t ; viszonylag magas még ekkor is a csecsemők részaránya 18,3 százalékkal. Míg az 1 14 éves korúak halandósága m ajdnem fél évszázad óta, addig csecsem őhalandóságunk csak a legutóbbi évtized folyam án m u ta t az átlagosnál lényegesen intenzívebb javulást ban az összes elhaltaknak csupán 9,4 százaléka csecsemő és 2,3 százaléka 1 14 éves korú. Míg a század első évtizedeiben am int fentebb lá ttu k általában m inden negyedik-ötödik csecsemő halt meg első életévének betöltése előtt, napjain kban csupán m inden huszadik.

4 174 DR. MARTON ZOLTÁN I. A z elhaltak és az élő népesség kor szerin ti m egoszlásai Возрастный состав умерших и живущего населения Age Structure of the Deceased Persons and of the Living Population A csecsemők és a legfiatalabb gyerm ekek m ind nagyobb szám ban vészelték á t a halál kockázata szem pontjából legveszélyesebb k o rt és nőttek fel a produktív korba. A produktív korúak halandóságának az átlagossal azonos m érvű folyam atos csökkenése m ia tt pedig m ind több személy ju to tt á t az idősebb korosztályokba. Ennek következtében fokozatosan m egnövekedett a népesség összetételében a produktív és különösen az idősebb korúak súlya. A népesség korösszetételében bek ö v etk ezett változások visszahatásak ént az elhaltak korm egoszlása is jelentősen m egváltozott, m indinkább m egnövekedett az idősebbek részaránya. M iután a 60 éves és idősebbek halandósága általánosan nézve kedvezőtlenebbül alak u lt az átlagosnál, részarányuk nagyobb m értékben növekedett, m in t a produktív korúaké ban a lakosság 7,7 százalékát képviselő 60 évesek és idősebbek az elh altaknak csupán 22,2 százalékát te tté k ki ban a népességen belüli arányuk 10,5 százalék v o l t ; ugyanakkor az összhalálozásban elfoglalt a rányuk több m in t kétszeresére, 45,5 százalékra em elkedett ban a lakosság 3/4 része 15 éves és idősebb v o l t ; halálozásuk az összhalálozásnak m integy 9/10 részét te tte ki. A 60 évesek és idősebbek aránya ugyanakkor 13,5 százalékra növekedett, az ilyen korú elhaltak szám a pedig az összes elhaltak m integy 2/3-át te tte ki. N apjainkban tehát az idősebb korosztályok aránya a halálozásban a századelejinek pontosan háromszorosa. A népesség, illetve az elhaltak korösszetétel-változásának fentvázolt folyam ata a v árh ató átlagos élettartam lényeges m eghosszabbodását okozta,

5 A VEZETŐ HALÁLOKOK 175 az élettartam m eghosszabbodásával és az azt kiváltó tényezőkkel szoros összefüggésben pedig m egváltozott a halálokok szerkezeti összetétele is. Az elm últ k é t évtized folyam án a halál okaiban bekövetkezett változásokat a II. ábra szem lélteti, amely a halálokok gyakorisáságát A betegségek nem zetközi o s z tá ly o z á s á n a k (V II. Revizió) főcsoportok szerinti megoszlásában ábrázolja. Az ábra a nem zetközi osztályozás III. és IV., valam int a X II. és a X III. főcsoportjait m iután az évi adatok átdolgozása nem te tte lehetővé különválasztásukat k é t csoportban, összevontan tartalm azza. Az ábra felépítése a betegségi főcsoportok évi rangsorán alapul lakosra O ban m ind az elhaltak szám a, m ind a halandóság arán y a a népesedési adatok regisztrálása óta egyike a legalacsonyabbaknak. Az elhaltak szám a , a m ortalitás aránya pedig 9,9 ezrelék. Ilyen alacsony halandósági arányszám m al csupán 1955-ben találkozhatunk. A csökkenés 1938-hoz viszonyítva a halálozások szám ában 25,1, a halálozási arányszám esetében pedig 30,8 százalék volt.

6 176 DR. MARTON ZOLTÁN A nyers halálozási arányszám m in t összetett viszonyszám nemcsak a korcsoportok átlagának, hanem a lakosra szám ított betegségi (haláloki) intenzitás összegének is tekinthető. Az egyes betegségi (haláloki) csoportoknak, m int összetevőknek pozitív vagy negatív irányú változásai jelentős m értékben eltérhetnek az átlagostól. A II. ábra súlyozott form ában, rangsorolás szerint m u tatja az egyes betegségi főcsoportok arányváltozásait. A főcsoportok közül tíznél látunk csökkenést és csupán öt esetben találunk em elkedést. Vizsgáljuk meg elsősorban azokat a halálokokat, am elyeknek csökkenése az összhalandóságban képviselt súlyuknál fogva a halandóság szerkezeti és minőségi összetételét lényegében m egváltoztatta. Első helyen kell foglalkoznunk a fertőző- és élősdiek okozta betegségekkel. E főcsoport halandósági aránya az átlagosnál jelentékenyen nagyobb m értékű, 77 százalékos csökkenést m u ta t, am ely főleg a güm őkór halálozásának nagyarányú csökkenésével függ össze. R angsorolásban e főcsoport az évi negyedik helyről a nyolcadik helyre került. A tünetek, öregség és rosszul meghatározott állapotok csoporthalandóságának az átlagosnál lényegesen nagyobb ütem ű, 75,2 százalékos csökkenése orvosi (diagnosztikai) szem pontból igen jelentős. E főcsoport gyű jtő helye ugyanis a fel nem ism ert betegségeknek, illetve rosszul m eghatározott állapotoknak. A rányában bekövetkezett változások nincsenek m ódosító hatással az összhalandóságra, mivel csökkenése egyidejűleg egyéb főcsoportok halandóságának kisebb-nagyobb m értékű látszólagos emelkedésével jár. E látszólagos emelkedés különösen azoknál a betegségeknél jelentős, am elyeknél a kórismézés a m últhoz képest m egjavult, és a korszerű vizsgáló eljárások következtében (pl. a daganatoknál) pontosabbá vált. A nnak ellenére, hogy az összhalandóság alakulását e főcsoport arányváltozásai nem befolyásolják, a halálokok áttekinthetőbb és pontosabb tanulm ányozása érdekében arán y á nak további csökkenése kívánatos. Az átlagosnál jelentősen nagyobb csökkenést találu n k még az emésztőrendszer (60,4 %), az újszülöttkor bizonyos betegségeinél (5 4,8% ) és a légzőrendszer betegségeinél (4 7,4 % ). Az em észtőrendszer betegségein belül a bélh u ru t, a légzőrendszer betegségei közül pedig a tüdőgyulladás m ia tti halálozások szám ának csökkenése okozta e k é t főcsoport halandóságának az átlagosnál nagyobb csökkenését.2 Meg kell em lítenünk, hogy jóllehet a balesetek, mérgezések és erőszak haláloki főcsoport halandósága 9,5 százalékkal csökkent 1938-hoz viszonyítva, viszonylagos súlya a halandóságban mégis m egnövekedvén, ma m ár rangsorban megelőzi az em észtőrendszer betegségeit és a fertőző- és élősdiek okozta betegségeket, és így a hatodik helyre k erü lt. Az elm últ k é t évtized folyam án az emelkedő halandóságot m utató főcsoportok esetében a legjelentősebb sorrendi változást k ét csoportnál, a daganatoknál, illetve az idegrendszer és az érzékszervek betegségeinél találjuk. A daganatok am elyeknek legnagyobb részét (1958-ban 97 % -át) a rosszindulatú daganatok képezik halandósága igen jelentékeny m értékben, 52,3 százalékkal em elkedett, és így 1958-ban m ár a második helyen találjuk. 2 Az adatok a 4 héten aluliak tüdőgyulladását, illetve bélhurutját nem tartalm azzák.

7 A VEZETŐ HALÁLOKOK 177 Betegségi (haláloki) főcsoportok (1) száma (2) 1957-ben j 1958-ban aránya százezer lakosra (3) elhaltak százalékos megoszlása (4) száma (2) aránya százezer lakosra (3) százalékos megoszlása (4) A keringési rendszer b etegségei V I I ,7 25, ,6 25,9 D agan atok I I ,5 15, ,1 16,7 A z idegrendszer és az érzékszervek b etegségei V I ,8 14, ,2 15,1 A légzőrendszer b etegségei V I I I ,6 11, ,5 10,2 T ünetek, öregség és rosszulm egh atározott állap otok X V I ,2 6, ,4 5,9 B alesetek, m érgezések és erőszak X V I I ,5 5, ,1 5,9 Az em észtőrendszer b etegségei I X ,9 4, ,7 4,7 F ertőző- és élősdiek okozta b etegségek I ,7 4, ,5 4,4 A z újszü löttk or b izon yos b etegségei X V ,0 4, ,3 4,2 A llergiás b á n talm ak a belsőeiválasztásos rendszer, az anyagcsere és a táplálk ozás betegségei I I I ,9 2, ,8 2,4 A hugy-ivarrendszer b etegségei X ,5 1, ,5 2,0 V eleszü letett fejlődési rendellenességek X I V ,6 1, ,1 1,0 E lm eb etegségek, psych on eu - rosisok és a szem élyiség kóros zavarai V ,1 0, ,3 0,4 A csontok és a m ozgásszervek betegségei X I I I ,3 0, ,8 0,4 A bőr és a k ötőszövet b etegségei X I I ,4 0, ,6 0,3 A vér- és a vérk ép ző szervek b etegségei IV ,4 0, ,6 0,3 Szülések. T erhességi-, szülésiés gyerm ekágyi szövődm ények X I ,5 0, ,7 0,2 Összesen ,6 100, ,8 100,0 Горизонтальная граф а : (1) Главные группы болезней (причин смерти); умершие : (2) число, (3) на 100 ООО жителей, (4) процент. Heading : (1) Main sections of diseases (causes of death) ; deceased persons : (2) number, (3) per population, (4) per cent. A z idegrendszer és az érzékszervek betegségei közül a központi idegrendszer (endogén) érsérülései (főleg az agyvérzés) által okozott halálozások szám ának jelentékeny emelkedése m ia tt e csoport halandósága 41,6 százalékkal em elkedett. Súlya hasonlóan a daganatokéhoz az elm últ k é t 1 2 Dem ográfia

8 178 DR. MARTON ZOLTÁN évtized folyam án jelentékeny m értékben m egnövekedett, rangsorban az évi hetedik helyről, a harm adik helyre kerü lt. A keringési rendszer betegségei m ár k é t évtizeddel ezelőtt is a legm a gasabb halandóságú főcsoportot kép ezték ; 1938-hoz viszonyítva arányuk csupán 4,3 százalékos em elkedést m u tat. E kism érvű emelkedés főleg azzal m agyarázható, hogy a főcsoporton belül legnagyobb részaránnyal szereplő szívbetegségek halandósága az elm últ évek folyam án inkább csökkenő, m int emelkedő irányzatú volt. B ár e főcsoporton belül egyes érbetegségek hypertonia, arteriosclerosis halandóságának az utóbbi évtizedben jelentékenyebb emelkedése észlelhető, viszonylag kisebb súlyuk m ia tt e csoport halandóságát érzékenyebben még nem befolyásolják. E m elkedett még a veleszületett fejlődési rendellenességek és az egyik összevont főcsoportot képező allergiás bántalmak, a belsőelválasztásos rendszer, az anyagcsere, a táplálkozás, a vér- és vérképző szervek betegségeinek halandósága (85,7, illetve 41,9 % -kal). Az utóbbi nagy betegségi csoportból főleg az asthma bronchiale jelentőségét kell kiem elnünk. E k é t főcsoport együttes halandósági aránytöbblete azonban k ülön-külön magas százalékos em elkedésük ellenére alig haladja meg valam ivel a keringési rendszer betegségek 4,3 százalékos emelkedéséből eredő halandósági többletet. A leggyakrabban halált okozó betegségeknek nagym érvű, csupán néhány főcsoportra korlátozódó koncentrálódása m ár a II. ábrából is jól megfigyelhető. Ennek a folyam atnak az illusztrálására állíto ttu k össze a 2. tá b lá t, am ely az és évek halandósági ad a ta it a betegségi (haláloki) főcsoportok m egoszlásában nagyságrend szerint tartalm azza. (A táb la szerkesztésénél összevonást nem alkalm aztunk.) Az adatok részletesebb értékelésére nem térünk ki, csupán a fent m ár em lített koncentrálódás m érvét kívánjuk érzékeltetni. A tábla adatai azt m u tatják, hogy 1958-ban a rangsor szerinti első négy csoportba töm örülő betegségek okozták az összhalálozás 67,9 százalékát. H a a tünetek, öregség és rosszul m eghatározott állapotok csoportját az előbbiekben m ár részletesen ism ertetett okból kifolyólag részarányuk fenntartása m ellett figyelmen kívül hagyjuk, a sorrend szerint következő négy főcsoportba tartozó m egbetegedések által okozott halálozások megoszlási aránya m ár csak 19,3, a tovább i négyes csoportok részaránya 5,8, ill. 1,2 százalék. A főcsoportok halandósági ad atai csak nagy általánosságban m utatnak rá a halálokok megoszlására, alakulására. A halálozások alaposabb és identifikáltab b vizsgálata szükséges ahhoz, hogy részletesebben m egism erhessük azokat a halálokokat, am elyek kiem elkedő m ortalitásuk m ia tt vezető szerepet játszanak az összhalandóságban. T anulm ányunk további részében az évi adatok alapján a vezető halálokok alakulását vizsgáljuk. A halálozások csoportosítását az Egészségügyi V ilágszervezet jelentéséhez (16) hasonlóan a betegségek, sérülések és halálokok nem zetközi osztályozásának 50 okot tartalm azó rövidített, ún. B jegyzéke alapján végeztük el. A jelentés szerkezeti felépítésének megfelelően elhagytuk a következő h a lá lo k o k a t: В 17 A z összes egyéb fe rtő z ő és élősdiek á lta l o k o z o ttn a k o s z tá ly o z o tt b eteg ség ek ; В 44 A z ú js z ü lö ttk o rra jellem ző egyéb b eteg ség ek és k.m.n. ére tle n sé g ; В 45 Ö regség, elm eb aj em lítése n é lk ü l, ro sszu l m e g h a tá ro z o tt és ism e re tle n okok és a В 46 Ö sszes egyéb beteg ség.

9 A VEZETŐ HALÁLOKOK 179 Ezek, az egyes nagyobb betegségi csoportok nem részletezhető, vagy rosszul m eghatározott eseteit összegyűjtő, nem egy esetben m agas halandóságú betegségek, illetve haláloki csoportok tartalm azhatn ak term észetesen néhány vezető halálokot is, különválasztásukat azonban az osztályozásnak e m ódja nem teszi lehetővé. Ezek közül a fontosabbakra, függetlenül a csoportosítás szerinti felsorolástól, a szövegben esetenként utalni fogunk. A csoportosítás során ezenkívül homogén betegségi csoportok kialakítása érdekében a következő haláloko kat összevontuk: В 1 A lé g ző ren d sz er g ü m ő k ó rja és В 2 A g ü m ő k ó r eg y éb fo rm á i = В 1 2 G ü m ő k ó r. В 25 I d ü lt rh e u m á s s z ív b e te g s é g ; В 26 É relm eszesedéses és elfaju láso s szív b ete g ség ; В 27 A szív eg yéb b e te g s é g e i; és В 28 M agas v é rn y o m á s szív b eteg ség g el = В S zívbeteg ség ek. B E 47 M otoros já rm ű b a le se te k ; és B E 48 A z összes egyéb b a le sete k = B E Összes balesetek. Az egyes halálokok elhagyása, illetve összevonása u tán 41 halálok szerinti részletezésben figyeltük meg az első tíz halálok alakulását. Az első tíz k ö z ö tt nem szereplő haláloki csoportok, v alam in t a besorolásnál figyelmen kívül hagyott négy halálok ad atai együttesen a táb lák egyéb rovatába kerültek. Nem zetközi összehasonlítás céljából a Világszervezet jelentésében szereplő országok közül kilenc európai és k ét tengerentúli állam 3 a d a ta it használtuk fel. Helyszűke m ia tt az összehasonlításoknál általáb an a m edián (M ) m ellett csak a legm agasabb, v alam int a legalacsonyabb értékeket v ettü k figyelembe. A m agyar ad ato k at a sorrend feltüntetésével építettü k be a külföldi adatok közé. A vezető halálokokat nemcsak korcsoportok, hanem nemek szerinti megoszlásban is vizsgáltuk, és a II. ábrán m ár ism ertetett szerkesztési eljárás szerint a férfiak sorrendjét véve alapul grafikusan ábrázoltuk. A grafikonoknál az egyes korcsoportok halandóságának nagyságrendi különbségei m iatt lép ték-változtatásokat eszközöltünk, am i a folyam atos összehasonlítást nem teszi ugyan lehetővé, az arányváltozásokat azonban jól m u tatja. Mivel m ind a férfiaknál, m ind a nőknél a tíz vezető halálokot v ettü k figyelembe, az arány, illetve sorrend változások m ellett szerkezeti változásokat is találunk. Csak a férfiaknál vagy csak a nőknél előforduló vezető halálokokat a grafikonok egyes szalagjai ábrázolják. Az arán y szám okat az évi évközepi népességhez, illetőleg százezer azonos nem ű és korú népességhez viszonyítva szám íto ttu k ki. Az összes elhalálozások 70,9 százaléka a 3. táb láb an felsorolt tíz halálokkal összefüggésben következett be. A halálokok koncentrálódási folyam ata ez esetben is jól megfigyelhető; az első három csoport betegségei okozták az összes elhalálozásoknak jóval több, m int felét, 52,1 százalékát. Vizsgáljuk meg, hogyan alakul a vezető halálokok részaránya nem zetközi viszonylatban. A megfigyelt országok közül három állam ban (Anglia és Wales, Egyesült Állam ok és Dánia) a 80 százalékot m eghaladja, öt állam ban százalék k ö zött mozog, és csupán három állam ban találjuk 75 százalék alatt. Az első három vezető halálok sorrendje M agyarországhoz hasonlóan m ind a tizenegy állam ban nagyságrendileg azonos. E g y ü ttes részarán y u k azonban főleg a szívbetegségek gyakoriságának jelentős érték 3 D ánia, Anglia és Wales, Finnország, Franciaország, Hollandia, Ném et Szövetségi K öztársaság, Norvégia, Svédország, Svájc, valam int az Egyesült Államok és K anada. 12*

10 180 DR. MARTON ZOLTÁN különbségei m ia tt eléggé változatos k épet m u tat. 60 százalék felett találjuk h a t országban, ö t országban h azán k at is ide szám ítva százalék k ö zött volt és csupán egy országban, Franciaországban ahol egyébként is a legalacsonyabb volt 50 százalék a la tt (45,1% ). Nemcsak hazánkban és a m egfigyelt országokban, hanem általában az egész világon, ahol a népesség elöregedési folyam ata észlelhető, e három halálok köré töm örül a halálozások legnagyobb része. A halál oka (a В jegyzék tételszámával) (1) száma (2) Az 1958-ban elhaltak aránya százezer lakosra (3) százalékos megoszlása (4) 1. S zívb etegségek В 25 2S ,5 22,2 2. R osszin d u la tú dagan atok В 18* ,1 16,2 3. A központi idegrendszer (endogén) érsérülései В ,8 13,7 4. T ü d őgyu llad ás В ,6 6,1 5. Ö sszes b alesetek B E ,2 3,3 6. G üm őkór В ,2 3,2 7. Ö n gyilkosság B E ,4 2,4 8. Szülési sérülések, születés után i légzésh ián y és tü d ő lég telen ség В ,9 1,5 9. G yom or-, b él- és vasta g b élh u ru t, k iv év e az ú jszü lö ttek h asm en ését В ,4 1,2 10. V esegyu lladás és zsugorvese В ,0 1Д E gyéb ,7 29,1 Összesen ,8 100,0 A viszonyszám ok igen jelentékeny eltérést m u tatn ak. Az eltérés oka elsősorban az egyes országok népességének korm egoszlásából adódik. Anglia

11 A VEZETŐ H ALÁLOKOK 181 és W ales lakosságának kor szerinti megoszlása például erősen öregedő, a 60 évesek és idősebbek arán y a 16,5 százalék. H ollandia népességének k o r megoszlása viszont a legfiatalabbak egyikének tekin th ető E urópában, a 60 évesek és idősebbek arán y a itt 1955-ben 12,3 százalék v o lt (18). H a az évi m agyarországi korm egoszlásra stan d ard izálv a vizsgáljuk az alábbi kiem elt országok szívbetegség m ia tti halandóságát, a k ö v etkező ad ato k at találjuk : Egyesült Á llam ok 386,8 ; Anglia és W ales 310,6 ; M agyarország 219,5 ; H ollandia 216,6 százezrelék. A m int lá tju k, a k o r összetétel-eltérések kiküszöbölése erősen ellenkező irányú sorrendet is lényegesen m ódosító v áltozásokat eredm ényez az egyes országok halálozási arányszám ainál. Az E gyesült Állam ok standardizált arányszám a kiugróan a legm agasabb, és negyedével haladja meg az angliai értéket. A nyers és standardizált arányszám ok különbségei a k ét ország lakosságának eltérő k o rstru k tú rája m ellett feltehetően a k é t népesség életm ódbeli különbségéből eredően az em beri szervezet term észetes elhasználódásának jelentősen nagyobb m érvével m agyarázható. A szívbetegségek után m ásodik helyen hazánkban és a m egfigyelt országokban is a rosszindulatú daganatok (B 18) következnek. E betegségi csoport jelentősége különösen az u tó b b i évtizedek folyam án növekedett meg. m ortalitás részarány az összhalandóságban (% ) A n g lia és W ales ,6 17,8 (M ) S v é d o rsz á g ,7 17,1 7. M agy aro rszág 160,1 16,2 K a n a d a ,3 15,8 H a a szívbetegségeknél m ár alkalm azott gyakorlatnak megfelelően a m ag yar népesség korösszetételéhez igazítjuk az arányszám okat, úgy A ngliában és W alesben 178,5, az E gyesült Á llam okban 160,7, M agyarországon 160,1 százezrelékes in te n zitá st találu n k. H azánk rákhalandósága te h á t az Egyesült Á llam okéval megegyező színvonalon áll, az angliai rák h alan d óság viszont a standardizálás u tán 13,2 százalékkal alacsonyabb é rték et m u ta t. R angsorban a harm adik helyen a központi idegrendszer (endogén)5 érsérülései ( B 22) következnek. E haláloki csoport legnagyobb részét az agyvérzés (apoplexia cerebri) teszi ki. H alandósága a következő v o l t : m ortalitás részarany az összhalandóságban (% ) N é m e t S zö v etség i K ö z t á r s a s á g ,5 15,6 6. M a g y a ro rsz á g ,8 13,7 (M) N o rv é g ia 132,1 15,4 K a n a d a... 90,6 11,0 Az eddig tá rg y a lt vezető halálokok főleg az idősebb korúak halandóságára jellemzők. H azánkban a negyedik helyen álló tüdőgyulladás gyakran fordul elő h alálokkén t a fiatalabb korcsoportokban is, elsősorban a csecsemőkorban. 5 Az endogén beszúrást félreértések elkerülése végett alkalm aztuk.

12 182 DR. MARTON ZOLTÄN A tüdőgyulladás (В 31 ) 6 halálozás alakulása : részarány m ortalitás azösszhalandóságban (% ) M a g y a ro rsz á g ( 4 ) 60,6 6,1 F ra n c ia o rs z á g ( 5 ) 50,5 4,1 (M) N é m e t S zö v etség i K ö z tá rsa s á g (5) 37,6 3,5 D án ia (6) 19,5 2,7 A m edián értéknél m agasabb még A ngliában és W alesben, N orvégiában, Svédországban és Finnországban a tüdőgyulladás m ortalitása. A nem term észetes halálokok közül elsősorban a balesetek játszanak vezető szerepet a halandóságban. A 3. táblában felsorolt halálokok között az összes balesetek csoportja foglalja el sorrendben az ötödik helyet. Ez a halálok a legtöbb országban a negyedik helyen áll, kivéve Svédországot és h azán k at, ahol az ötödik, v alam in t A ngliát és W alest, ahol a hatodik helyen találjuk. Az összes balesetek (B E 47 48) halandósága a következőképpen a la k u l: részará m o rta litás az üsszhalálo F ra n c ia o rs z á g ( 4 ) ,5 5,0 K a n a d a (4) ,6 6,9 E g y e sü lt Á llam o k (4) ,5 6,1 N é m e t S zö v etség i K ö z tá rsa s á g (4) ,4 5.2 S v á jc (4) ,8 5,5 F in n o rszág (4) ,6 5,3 N o rv ég ia (4) ,4 5,3 D á n ia ( 4 ) ,0 5,0 S v éd o rszág (5) ,9 4,2 A n g lia és W ales (6) ,0 3,1 H o lla n d ia (4) ,4 4,5 M a g y a ro rsz á g (5) ,2 3,3 Franciaország u tán a 2 5. helyen szereplő állam ok halandóságában csupán tized eltéréseket találunk. H azánk baleseti halandósága, jóllehet az utolsó helyen áll, erősen m egközelíti H ollandia, valam int Anglia és W ales arányait. H a figyelembe vesszük közúti gépjárm ű forgalm unk további fejlődését, e haláloknál em elkedésre kell szám ítanunk. A gümőkór (B 1 2) hazánkban az egész népességre szám ítva a h ato dik helyen áll, H ollandiában, D ániában és az E gyesült Á llam okban az összhalandóságban nem szerepe] a tíz első halálok között. Az Egyesült Államok színes lakosságánál a nyolcadik helyen találjuk, ezért a táblában így közöljük m ortalitás részarány az össz- 6 A következő táblázatos kim utatásoknál m iután a vezető halálokok rangsorolásában lényeges eltérések lehetnek az egyes országok között zárójelben általában feltü n tetjü k a címben szereplő halálokok ranghelyét is.

13 A VEZETŐ HALÁLOKOK 183 Meglepő, hogy az E gyesült Államok színes lakosságának güm őkórhalandósága alig valam ivel m agasabb, m in t Svájcé, és jelentősen alacsonyabb, m in t hazánké. A nem term észetes halálokok m ásik nagy csoportja az öngyilkosság ( B E 49) a hetedik helyen szerepel a vezető halálokok felsorolásában. H ollandiában, N orvégiában, K anadában és az Egyesült Á llam okban alacsony aránya m ia tt nem szerepel az első tíz halálok között. Az Egyesült Államok fehér lakosságánál a kilencedik helyen szerepel. M ortalitása legm agasabb hazánk u tán (23,4) D ániában és Svájcban (23,0 és 21,9), alacsony A ngliában és W alesben, valam int az Egyesült Államok fehér lakosságánál (11,5 és 10,9). B ár M agyarországon az öngyilkosok aránya 1938-hoz viszonyítva 20,1 százalékos csökkenést m u ta t (7), nem zetközi viszonylatban még így is m agasnak kell tartan u n k e halálok m o rtalitását.7 A szülési sérülések, születés utáni légzéshiány és tüdőelégtelenség (B 42) által okozott halálozások gyakorisága szerepel hazánkban az összhalálozásban a nyolcadik helyen. A nnak ellenére, hogy ezek az okok csak az 1 éven aluli korban és főleg az újszülötteknél fordulnak elő, viszonylag magas halandóságuk m ia tt az általános m o rtalitásban kom oly té te lk é n t szerepelnek. Nem vezető halálok A ngliában és W alesben, Franciaországban, a N ém et Szövetségi K öztársaságban és Svédországban. K anada és az E gyesült Á llam ok u tán (19,5, illetve 17,8), ahol a hatodik helyen áll a vezető halálokok sorrendjében, m o rtalitása hazánkban a legm agasabb (14,9). A gyomor-, bél- és vastagbélhurut (B 36) a fentiekben m ár em lített nagyarányú csökkenés következtében a kilencedik helyen szerepel a vezető halálokok k özött hazánkban. Az adatok nem zetközi összehasonlítása nem állt m ódunkban, mivel a m egfigyelt tizenegy ország egyikénél sem fordul elő az összhalálozásban vezető halálokként. A tizedik helyre hazánk általános halandóságában a vesegyulladás és zsugorvese ( B 38) által okozott halálozások ju to tta k. A ngliában és W alesben, D ániában, a N ém et Szövetségi K öztársaságban és Svájcban nincs az első tíz halálok között. M ortalitásában nem zetközi viszonylatban minimális eltéréseket ta lá lu n k ; legm agasabb K anadában és Franciaországban (14,5, illetve 12,8). A nem zetközi összehasonlítást az eddigiekben a hazai haláloki sorrend alapján végeztük. A továbbiakban szükségesnek ta rtju k összefoglalni azokat a halálokokat, am elyek hazai viszonylatban ugyan nem szerepeltek a tíz vezető halálok között, de más országokban igen. A vezető halálokok k ö zött találjuk a veleszületett fejlődési rendellenességeket (B 41) és a cukorb a jt (B 20) hét-hét, a m ájzsugorodást (B 37) és a hörghurutot (B 32) négynégy; a dűlm irigy túltengést (B 39), a hypertoniát a szív említése nélkül (B 29) és a gyom orfekélyt (B 33) k é t- k é t; és végül a jóindulatú és k. m. n. d ag an a to k at (B 19), v alam in t az influenzát (B 30) egy-egy esetben. A nemi jellegből adódó sajátos betegségek, valam int az életm ódbeli különbségek indokolják a vezető halálokok nem enkénti tanulm ányozását. A nők halandósága 1958-ban is kedvezőbben alakult, m int a férfiaké: míg százezer férfi közül 1039, addig ugyanannyi nő közül csak 942 h alt meg. A férfiak halandósága 10,3 százalékkal m agasabb volt, m in t a nőké. 7 Százezer lakosra szám ított halandósága 1955-ben 20,6; 1956-ban 19,6 és 1957-ben 21,7 volt.

14 184 DR. MARTON ZOLTÁN A III. ábra százezer azonos nem ű lakosra szám ítva m u ta tja be a vezető halálokok nem enkénti m egoszlását hazánkban. A vezető halálokok nem enkénti alakulásánál az általánostól eltérő sorrendi változásokat (3. tábla) csupán a nyolcadik helytől lefelé találunk. A férfiaknál a tizedik helyen a vesegyulladás és a zsugorvese (B 38) helyére a veleszületett fejlődési rendellenességek ( B 41) csoportja lép; a nőknél nyolcadik helyre a gyomor-, bél-, vastagbélhurut (B 36), a kilencedik helyre a vesegyulladás és a zsugorvese (B 38) a tizedik helyre pedig a szülési sérülések ( B 42) kerülnek. A női halandóság általáb an kedvezőbb v o ltá t m agyarázza az a k ö rü l m ény, hogy míg a férfiaknál hét halálok esetében találunk halandósági többletet, addig a nőknél csupán k é t esetben. (K ésőbbiekben látni fogjuk, hogy a szívbetegségeknél, illetve a központi idegrendszer érsérüléseinél ta p asztalh ató női halandósági tö b b le te t tulajdonképpen a k é t nem korösszetételének jelentős eltérései okozzák.) A férfitöbblet különösen az öngyilkosságnál, az összes baleseteknél, a güm őkórnál és az újszülöttek szülési sérüléseinél jelentkezik nagyobb m értékben. R á m u ta ttu n k m ár a bevezető részben az egyes korcsoportoknál megnyilvánuló jelentős halandóságbeli különbségekre. Az egyes korcsoportokban leggyakrabban h alált okozó betegségek nagyon eltérő és változatos képet m u tatn ak, azonos betegségek esetében pedig arán yaikban lényegesen különbözhetnek. A továbbiakban a vezető halálokok korcsoportok és ezen belül nem ek szerinti alak u lását és m egoszlását vizsgáljuk. Az egyes korcsoportok

15 A VEZETŐ HALÁLOKOK 185 halandósági a d a ta it tartalm azó táb lák b an a halálokoknak az összhalálozáshoz viszonyított m egoszlását is közöljük. Csecsemőhalandóságunk annak ellenére, hogy az elm últ másfél évtized a la tt jelentős m értékben csökkent, még nap jain k b an is m agasnak te k in t hető; 1958-ban ezer élveszülöttre szám ítva 58,1 volt. Ez a körülm ény is indokolja, hogy e korcsoport halálokaival részletesebben foglalkozzunk. Nem kívánunk k itérni e tanulm ányunkban a csecsemőhalálozás általános problém áira, számos szerző (13) (15), (19) (22) részletesen foglalkozott az utóbbi években e kérdésekkel. Az egy éven aluli korban tö rtén ő elhalálozások te h á t a csecsemőhalo ttak haláloki tanulm ányozásánál a szokástól eltérően nem az élveszülöttekhez, hanem az egyéven aluli évközepi népességhez viszonyítjuk az elhaltak szám át. A halál oka (a В jegyzék tételszámúval) (1) száma (3) Egy éven aluli korban elhaltak (2) aránya százezer lakosra (4) százalékos megoszlása (5) az összes elhalt ezrelékében (6) 1. T ü d őgyu llad ás В ,4 16,5 15,5 2. Szülési sérülések, születés u táni légzéshiány és tüdőlégtelenség В ,2 16,0 15,0 3. V eleszü letett fejlődési rendellenességek В ,8 10,2 9,6 4. G yom or-, bél- és vastagb élhurut, k ivéve az ú jszülöttek hasm enését В ,8 9,2 8,7 5. A z ú jszülött fertőzései В ,7 9,1 8,6 6. Influenza В ,1 5,9 5,5 7. K an yaró В ,2 1,2 1,2 8. N em m eningococcus okozta agyhártyagyulladás В ,7 1,0 0,9 9. Szam árköhögés В ,1 1,0 0,9 10. H örghurut В ,7 0,7 0,6 E g y é b ,2 29,2 27,5 összesen ,9 100,0 94,0

16 186 DR. MARTON ZOLTÁN A csecsemőkorban leggyakrabban8 halált okozó betegség hazánkban a tüdőgyulladás (B 31), am ely a csecsem őhalottak 16,5 százalékánál fordult elő a halál okaként. Ez a tétel az újszülöttek tü d ő g y u llad ását nem ta r ta l m azza; nem zetközi viszonylatban m agyarországi arán y át kiugróan m agas értéknek kell tekintenünk. M ortalitása és részaránya a következőképpen a la k u lt: m ortalitás részarány (% ) M a g y a ro rsz á g ( 1 ) ,4 16,5 N é m e t S zö v etség i K ö z tá rsa sá g (3) ,5 9,2 (M) N o rv ég ia ( 3 ) ,3 10,5 H o lla n d ia (3)... 90,9 4,5 A legtöbb országban harm adik helyen áll a csecsemőkori halálokok k ö zött a tüdőgyulladás, kivéve hazánkat és Franciaországot, ahol az első, illetve a m ásodik. Ez a körülm ény m agyarázza elsősorban csecsem őhalandóságunk m agas v o ltá t nem zetközi viszonylatban. A csecsemőkorban m ásodik helyen következő leggyakrabban előforduló halálok hazánkban a szülési sérülések, születés utáni légzéshiány és tüdőlégtelenség ( B 42). Ez a halálok hazánk és Franciaország kivételével, ahol m ásodik, illetve a harm adik helyen áll, a megfigyelt országok mindegyikében az első halálokként szerepel. M ortalitását és korcsoportján belüli részarányát m u tatják az alábbi adatok : m ortalitás M a g y aro rsz ág ( 2 ) ,2 S v á jc (1 ) ,6 (M) H o lla n d ia (1) ,9 F ra n c ia o rs z á g ( 3 ) ,4 A negyedik helyre hazánk csecsem őhalandóságában a gyomor-, bélés vastagbélhurut (B 36) betegségek által okozott halálozás j u t o t t ; jóllehet aránya a tüdőgyulladáshoz hasonlóan az elm últ másfél évtized a la tt viszonylag kedvezően alakult, az exogén halálokok közül még m indig egyik legnagyobb halandóságú betegség annak ellenére, hogy az újszülöttek hasm enés m iatti elhalálozásait nem foglalja m agában. Minden országnál egyrészarány (% ) 16,0 27,3 26,5 8,8 Az utóbbi években hazánkban halandósága em elkedést m u ta t; nem zetközi viszonylatban gyakorisága hazánkban a legm agasabb. A veleszületett fejlődési rendellenességek (B 41) hazánkban a harm adik, a m egfigyelt országokban pedig Franciaország kivételével, ahol első a m ásodik helyen állanak. Endogén tényező, halandósága nehezen befolyásolható. Százezer egy éven aluli lakosra szám ított m ortalitása és részaránya a korcsoport halandóságán belül a következő : m ortalitás részarány (%) M a g y a ro rsz á g ( 3 ) 604,8 10,2 N é m e t S zö v etség i K ö z tá rsa sá g (2) 508,9 12,3 (M) D án ia (2) 424,2 16,6 S véd o rszág (2) 336,4 19,0 8 Az éretlenség, az újszülöttkorra jellemző egyéb betegségek (B 44) ugyanolyan elbírálás alá esnek, m int az általános halandóságnál az öregség, tünetek stb. ezért a felsorolásban nem szerepelnek. Egyébként e tétel arányai a legm agasabbak : 1 144,5 százezrelék, illetve 19,3 százalék.

17 A VEZETŐ HALÁLOKOK 187 form án m egtaláljuk a vezető halálokok k ö z ö tt; sorrendje azonban változó. H alandósága a következő képet m u tatja : m ortalitás részarány (% ) M agy aro rszág ( 4 ) 548,8 9,2 F in n o rszág (4) 191,7 6,7 (M) A n g lia és W ales ( 6 ) 55,6 2,2 H o lla n d ia (8) 11,3 0,6 K om oly tételk én t szerepel hazánk csecsem őhalálozásában az újszülöttek fertőzései ( B 43) is. E betegségi csoportban főleg az újszülöttek tüdőgyulladása és hasm enése játszik döntő szerepet. m ortalitás részarány (% ) M a g y a ro rsz á g ( 5 ) ,7 9,1 F in n o rs z á g (5) ,9 6,5 (M) E g y e s ü lt Á lla m o k ( 4 ) ,5 4,1 D á n ia (6)... 31,2 1,2 N em zetközi viszonylatban hazánkban igen magas e betegségcsoport halálozási aránya. Az Egyesült Á llam okban nagy különbség van a fehér- és színes lakosság m ortalitásában; míg az előbbié csupán 83,8,addig az utóbbié 253,5 százezrelék. Az influenza (B 30) hazánkban a hatodik helyen szerepelt 1958-ban a vizsgált korcsoportban a vezető halálokok sorrendjében. Négy országban: D ániában, N orvégiában, A ngliában és Svédországban nem k erü lt a tíz vezető halálok közé. A halálokok sorrendjében elfoglalt helye nagy m érték ben a ttó l függ, hogy járványos volt-e a m egfigyelt időszak influenza szemp ontjából vagy nem. M ortalitása hazánk u tá n (350,1) legm agasabb F ranciaországban, Svájcban és Finnországban (46,2, illetve 45,7). Csecsem őhalálozásunkban a kanyaró ( B 14) a következő leggyakrabban előforduló halálok; nem zetközi összehasonlításra nincs m ódunk, mivel a m egfigyelt országoknál nem szerepel vezető halálokként. A nem m eningococcus okozta agyhártyagyulladás ( B 23) nyolcadik hazánkban a halálokok sorrendjében. E halálokot az országok felénél a nyolcadik helyen ta lá lju k ; Franciaországban az ötödik helyen áll. M agasnak tekinthető m agyarországi halandósága is. M edián és szélső értékei az alábbiak : F ra n ciao rszág 61,4 ; 2. M ag yaro rszág 56,7 ; (M) N o rv ég ia 23,6 ; S védország 14,9 A szamárköhögés (B 9) csupán a megfigyelt országok felénél fordul elő a csecsem őkorban vezető halálokként. A ránya legm agasabb hazánkban, de örvendetes, hogy az elm últ évek folyam án m ind a m egbetegedések száma, m ind halandósága erősen csökkenő irányzatú volt. Viszonylag m agas még m ortalitása a N ém et Szövetségi K öztársaságban és Franciaországban (33,1, ill. 31,1). Az általános csecsem őhalálozásban utolsó helyen szereplő halálok hazán kban a hörghurut ( B 32). Ö t országban nem fordul elő vezető halálokként. M ortalitási arán y a a legm agasabb A ngliában és W alesben, hazán k b an és K a n ad áb an (50,0, 38,7, illetve 28,3). A felsorolt tíz halálokon kív ül még a következők fordu ltak elő nem zetközi viszonylatban a csecsem őkorban : hazánk kivételével általában az ötödik-hatodik helyen szerepel a m egfigyelt állam okban az összes balesetek

18 188 DR. MARTON ZOLTÁN (B E 47 48). A bélelzáródás és sérv (B 35) kilenc esetben, a m eningococcus fertőzés (B 10) k é t esetben és a güm őkór (B 1 2) Franciaországban, a rosszindulatú daganatok (B 18) Svédországban, valam int az emberölés (B E 50) Svájcban ju to tta k be a tíz vezető halálok közé. Szü/ési sérü lések, szo /ekés икал/ féff zéskié о у es kődóléffkelenséff В OB Tüdőgyokkadás В 37 Ikekesző/ekekk fejlő d és / ren d ellenességek ß 07 Hz ú jszü /ökk fé r kőzése/ В 0 3 G yom or - kékko r ok, k /ké r e a z újszdkőkkek kasm enésé к ß 3 6 ínfk u e n za ß la k osra о гои ooo ' woo IV. A vezető halálokok alaku lása az egy éven a lu li korban nem enként, 1958 Распределение ваэ/снеиших причин смерти по полу в возрасте до 1 года Leading Causes of Death by Sex, Age Under 1 Year, 1958 A halandóság férfitöbblete legérzékenyebben a csecsem őkorban m u ta t kozik meg. A fiúcsecsemők halandósága m inden egyes haláloknál m agasabb, m int a leányoké, az egyes halálokok m ortalitásában legnagyobb fiútöbbletet a hörghurutnál (103 %), a szülési sérüléseknél (72,3) %), az újszülött fertőzéseinél (33 %) és a tüdőgyulladásnál (24 %) találju k. A veleszületett fejlődési rendellenességek 19 százalékkal gyakrabban okoztak elhalálozást a fiúknál, m in t a leányoknál. Az V. szám ú ábra 1950-től folyam atában m u ta tja hazánkban a csecsemőhalálozás és ezen belül a kiem elt halálokok alakulását a szokásos módon ezer élveszülöttre szám ítva az arányszám okat. Csecsemőhalandóságunk az elm últ évtized folyam án 61,1 százalékos csökkenést m u tat. Az éretlenség és a veleszületett fejlődési rendellenességek v áltozatlanul állandó nagyságú részét képezik a csecsem őhalandóságnak. Az egyéb halálokok jelentős beszűkülése 1954 után a haláloki bejegyzések jav u lására utal. A nem zetközi, illetve a hazai adato k tanúsága szerint viszonylag k e d vezőtlen csecsem őhalandóságunk főleg abból adódik, hogy igen m agas nálunk az egyes exogén haláloki tényezők aránya. Elsősorban arra kell törekednünk, hogy a tüdőgyulladást a vezető halálokok k özött legalább a harm adik helyre szorítsuk vissza.

19 A VEZETŐ HALÁLOKOK 189 A halál oka (a В jegyzék tételszámúval) (1) száma (3) 1 4 éves korban elhaltak (2) aránya százezer lakosra (4) százalékos megoszlása (5) az összes elhaltak ezrelékében (6) 1. T üdőgyulladás В ,4 19,2 2,7 2. Összes balesetek B E ,9 12,9 1,8 3. G yom or-, b é l-é s v a sta g b é l hurut В ,1 10,3 1,5 4. K an yaró В ,2 8,8 1,2 5. In flu en za В ,0 6,0 0,8 6. R osszin d u latú daganatok В ,0 4,9 0,7 7. G üm őkór В ,0 3,2 0,5 8. Y eleszü letettfejlőd ésiren d - ellen esség В ,8 3,1 0,4 9. N em m eningococcus okozta agyh ártyagyullad ás В ,6 1,9 0,3 10. D izen téria В ,4 1,9 0,3 E g v éb ,3 27,8 4,0 Összesen ,7 100,0 14,2

20 190 DR. MARTON ZOLTÁN Vizsgáljuk meg a továbbiakban az 1 4 éves korcsoportban a vezető halálokok alakulását. Az 1 4 évesek halandósága az átlagosnak csupán egyötöde, egyhatoda ban az összes elhaltaknak csak kis részét, 1,4 százalékát te tté k ki. A halandóság férfi többlete e korcsoportnál minimális, a fiúk halandósága 189,6, a leányoké pedig 179,6 százezrelék. A halálokok töm örülése e korcsoportban nem olyan kifejezett, m in t az általános halandóság esetében. N em zetközi általános m ortalitási, m edián és szélső é r té k e i: M agyarország 184,7; Franciaország 174,0; (M) K anada 147,0; A nglia és W ales 95,2 Az 1 4 éves korban M agyarországon leggyakrabban előforduló halálok a tüdőgyulladás (B 3 1 ); csupán hazánkban áll az első helyen, három ország kivételével ahol a negyedik általában a m ásodik vezető halálok ; halandósága nem zetközi viszonylatban az alábbiak szerint a la k u lt: M agvarország 3 5,4 ; Finnország 2 0,4 ; (M) A nglia-w ales 13,0 ; D ánia 7,0 H azánkban e korcsoport m ásodik vezető haláloka az összes balesetek (BE 47 48) a m egfigyelt országok m indegyikénél az első helyen áll. A m agyarországi m ortalitásnál csupán Angliáé és W alesé alacsonyabb. Medián és szélső értékei a következők : F innország 48,1 ; (M) H ollan d ia 36,5 ; 11. M agyarország 23,9 ; A nglia és W ales 20,0 Az e korcsoportban jelentkező többi vezető halálokkal elenyészően kis előfordulási gyakoriságaik m ia tt nem foglalkozunk. M indem ellett megem lítjük, hogy a gyomor-, bél- és vastagbélhurut (B 36), a kanyaró (B 14), valam int a gümőkór (B 1 2) hazánkban nagyobb gyakorisággal fordul elő, m in t a vizsgált állam okban, és így sorrendben előbb áll. Tücfoyyü//adás ß 3 7 looooo lakosra Ö sszes b a /e se /e K ß f 4 7-2/8 G y o m o r-, bé //? u ru 7 В 3 6 K anyoné ß 7 4 In flu e n z a ß 3 0 Rossz7ndu/a7ó dayanazok ß 70 I7e/esz77/e7e77 fey/ówes7 ren O - e//e/?esséy ß 4 7 GümöAor ß 7-7 7/em m em n yo co ccu s o fo z /a a y y - b ér7 ya yyu //a c/á s ß 7 3 D 7ze n 7 é r 7a ß 6 S za m a r/ro b o yés ß О Jö7nc7u/a7úés7.т.п. lenm észezú ' OayanaZoTr ß 70 V I. A vezető halálokok nem enkénti m egoszlása az 1 4 éves korban, 1958 Распределение важнейших причин смерти по полу в возрасте 1 4 лет Leading Causes of Death by Sex, Age 1 4 Years, 1958

21 A VEZETŐ HALÁLOKOK 191 A nem enkénti megoszlásnál jelentéktelen sorrendi változás m ellett az igen alacsony m ortalitási értéken belül enyhe női többlet m utatkozik. A fiúk halandósága e korcsoport általános halandóságához igazodik, a leányoknál a szamárköhögés (B 9) és a jóindulatú és k. m. n. daganatok (B 19) lépnek be az utolsó k é t helyre. A következő korcsoport, az 5 14 évesek halandósága az összes korcsoportok közül a legkedvezőbb, 1958-ban az összes elhaltaknak mindössze 0,9 százaléka k erü lt ki e korcsoportból, m ortalitásuk százezer azonos korú népességre szám ítva 53,4 v o l t; különösen kedvező a leányok halandósága : 43,8, szemben a fiúk 62,6 százezrelékével. K oréveket tek in tv e a legalacsonyabb m ortalitásúak az egész élet folyam án a 9 10 éves gyerm ekek éves korban elhaltak (2) A halál oka (a В jegyzék tételszám úval) (1) száma (3) aránya százezer lakosra (4) százalékos megoszlása (5) az összes elhaltak ezrelékében (6) 1. Összes b alesetek B E ,1 26,3 2,3 2. R o s sz in d u la tú d a g a n a to k B ,4 12,0 1,1 3. T ü d ő g y u lla d á s В ,9 7,3 0,6 4. S zívbetegségek В ,7 6,9 0,6 5. V eseg y u lladás és zsugorvese В ,8 3,4 0,3 6. J ó in d u la tú és k.m.n. t e r m é szetű d a g a n a t В ,7 3,2 0,3 7. G ü m ő k ó r В ,5 2,9 0,3 8. Ö n g y ilk o sság B E ,2 2,2 0,2 9. K a n y a ró В ,2 2,2 0,2 10. V a k b é lg y u lla d á s В ,1 2,1 0,2 E g y é b ,8 31,5 2,8 Ö sszesen ,4 100,0 8,9 Горизонтальная графа: (1) Причины смерти (номера Номенклатуры Б.); (2) умрнше в возрасте 5 14 л е т ; (3) число ; (4) на 100 ООО жителей ; (5) процент ; (6) на 1000 всех умерших. Heading : (1) Causes of death (num bers of th e L ist B.) ; (2) deceased 5 14 years of ag e: (3) num ber ; (4) per population ; (5) per cent ; (6) per 1000 to ta l deceased. A vezető halálokok m ortalitása is a fentiekből érthetően igen alacsony. A koncentrálódás csak az első három haláloknál érdemleges, a felsorolt tíz halálok 68,5 százalékban szerepel a halálozásban. E korcsoport nem zetközi m ortalitása : K a n a d a 6 4,5 ; 3. M agyaro rszág 5 3,5 ; (M) N o rv ég ia 4 8,5 ; A n g lia és W ales 39,1 Az 5 14 évesek halandóságában dom ináns szerepet az összes balesetek (B E 47 48) játszanak, hazánkban és nem zetközi tekintetben is ez az első halálok. R észaránya igen magas csoporthalandóságán belül, K anadában m ajdnem felét teszi ki az 5 14 éves korban elhaltaknak. H azánkban és a m egfigyelt országokban is m ásodik helyen a rosszindulatú daganatok ( B 18)