A mezőgazdaság szerepvállalása a vidékgazdaság stratégiájában, az állattenyésztés és növénytermesztés térbeli struktúrája

Átírás

1 (45) FITOS G. A mezőgazdaság szerepvállalása a vidékgazdaság stratégiájában, az állattenyésztés és növénytermesztés térbeli struktúrája The role of agriculture in the rural economy strategy, spatial structure of livestock and crop production cím: figee3@fre .hu Pannon Egyetem, Georgikon Kar PhD hallgató A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban 1.táblázat: Az élelmiszergazdaság helye a nemzetgazdaságban Forrás: KSH, Mezőgazdaság, 2010 A mezőgazdaság a bruttó hazai termeléshez 2,9 %-kal járult hozzá 2010-ben. A gazdaság teljesítménye 2011-ben 1,7 %-kal bővült, amelynek egyik hajtóereje az élelmiszeripar volt. A bruttó hozzáadott érték vonatkozásában megfigyelhető, hogy a termelés értékei folyamatosan csökkennek. A mezőgazdaságban egyre inkább fontosabb lenne, hogy minél magasabb feldolgozottsági fokot érjenek el a termékek, minél magasabb áron lehessen értékesíteni azokat. A minőség a jövőben szintén fontos kritérium lesz, bár úgy gondolom Magyarországon ezzel eddig sem volt probléma ben jelentősen nőtt a foglalkoztatottak száma, több mint 191 ezer fő dolgozott a mezőgazdaságban. Általánosságban elmondható azonban, hogy az arányuk folyamatosan csökken ben az összes beruházás értéke, nemzetgazdasági szinten 4334,9 milliárd Ft, tehát összességében növekednek az éves mezőgazdasági beruházások ben a mezőgazdaság részaránya az összes beruházásból 4,8 %-ot tett ki (Forrás: KSH adatai alapján). Az Európai Uniós csatlakozást követően folyamatosan növekszik az elérhető támogatások köre. A vidékfejlesztési támogatások egy része is jól kapcsolható a mezőgazdasági beruházásokhoz. 152

2 százalék % A mezőgazdaság bruttó termelésének indexe az 1980-as évek közepén érte el csúcspontját, majd a rendszerváltás után megközelítette az 1960-as szintet. Azóta lassú, mérsékelt emelkedés figyelhető meg. A növénytermesztés és az állattenyésztés bruttó termelése hasonló görbét ír le egészen 2003-ig, amikor is a növénytermesztés átvette a vezető szerepet és nagyobb értéket állított elő. 1.ábra: A mezőgazdaság bruttó termelésének indexe Évek Felvásárlási árindex Állattenyésztés Növénytermesztés Mezőgazdasági termék Forrás: KSH adatai alapján, a szerző 2009-ben több mint 1600 milliárd Ft volt a mezőgazdasági termelés kibocsátása, 2010-ben megközelítette az 1700 milliárt Ft-ot ben ez az érték 2100 milliárd Ft-ra rúg az előzetes adatok alapján. (Forrás: AKI, KSH adatai alapján) A növénytermelés és a kertészet, illetve az állattenyésztés kibocsátásának aránya 2011-ben 65,8-34,2%. Ez az arány 2010-ben 61,4-38,6% volt, azaz 2011-ben tovább csökkent az állattenyésztés aránya. Az állattenyésztés szerepe, térbeli sturktúrája Az állattenyésztés vonatkozásában meg kell említeni azokat a külső tényezőket, amelyek a jövőben jelentősen befolyásolják majd az ágazat fejlődési irányát. Ezek közül is a legfontosabbak a WTO tárgyalások, amelynek eredményei befolyásolják majd az agrár- és kereskedelmpolitikai feltételrendszert. Várható a piaci verseny fokozódása, valamint a támogatási rendszer változása is. A CAP alakulása jelentős hatással lesz hazánk állattenyésztésére. Az állattenyésztésben egyértelműen megfigyelhető a nagyüzemek, valamint a hozzájuk kapcsolódó nagyüzemi állattenyésztési technológiák elterjedése. A családi gazdaságok egyre nehezebb helyzetben vannak, eddigi előnyeik (alacsonyabb vezetési és irányítási költségek, családi munka nagyobb termelékenysége) eltűnőben vannak, a nagyüzemek fejlettebb technológiája kompenzálja ezeket a lemaradásokat. 153

3 A pénzügyi és gazdasági válság, valamint a világpiaci és hazai takarmányárak jelentős növekedése erősen súlyosbította az ágazat helyzetét. Az ágazat legnagyobb problémáját jelenleg a termelők és a feldolgozók közötti együttműködés hiánya jelenti. (Forrás: AKI jelentései alapján) A jövedelmezőség mellett a gyakran ésszerűtlen helyi önkormányzati rendeletek tiltása is közrejátszott abban, hogy a falvak belterületéről kiszorul a hagyományos falusi, háztáji állattartás, és nagy szakosított, kevés helyi munkavállalót foglalkoztató állattartó telepeken koncentrálódik az állatállomány. A legeltetéses állattartás is jelentősen visszaszorult, ezzel párhuzamosan az állattartás egyre inkább elszakadt a földhasználattól, a takarmánytermesztéstől. (Forrás: Nemzeti Vidékstratégia ) 2.ábra: Az állatlétszám alakulása 1960-tól (Forrás: KSH adatai alapján, a szerző) A szarvasmarha, a sertés és főleg a juhállományt tekintve a tendencia egyértelmű csökkenés tól a sertés és juhállomány növekedése figyelhető meg az aranykor, a szocializmus időszakában. Majd a válság idején, valamint a rendszerváltás után jelentősen csökkent az állomány. Magyarországon az as években a sertésállomány megközelítette a 10 milliót, ehhez képest 2011-ben 3 millió körül alakul ez a szám. A szarvasmarha állomány is csökkent, az 1960-as évek 2 milliós adataihoz képest 2011-ben a 700 ezret sem érte el. A juhállomány is hasonló drasztikus csökkenésen ment keresztül ban 3 millió 90 ezer a juhállomány nagysága re 1 millió alá csökken ez a szám, majd ismét fejlődésnek indul, de ez a növekedés nagyon szerény. Ennek hátterében feltétlen meg kell említeni a vágóhidak eladását, amely komoly érvágás volt az ágazatnak. A baromfiállományunk az egyetlen jó példa, amely az utóbbi időben elfogadható mutatókkal rendelkezik. Itt is jelentős a csökkenés az 1980-as évek elejéhez képest. Akkor 67 milliós baromfiállománnyal rendelkeztünk, ma ennek a fele van csak meg. Elmondható, hogy a baromfiágazat a legjobban integrált mezőgazdasági ágazat, bár az elaprózódott termelési struktúra miatt kevésbé koncentrált és európai mércével nagynak mondható vállalatok sem jellemzik a hazai baromfiszektort. A baromfiágazatra fokozottan igaz, hogy a jelenlegi magas takarmányköltségek az ágazat jövedelemszintjét kedvezőtlenül befolyásolják. (Forrás: AKI jelentései alapján) 154

4 Gazdaságméret 2. táblázat: Állattartó gazdaságok átlagos mérete (a december 1-jei állatszámlálás alapján) M.e.: db/gazdaság Időpont Gazdasági szervezet Szarvasmarha Tehén Sertés Anyakoca Egyéni gazdálkodó Gazdasági szervezet Egyéni gazdálkodó Gazdasági szervezet Egyéni gazdálkodó Gazdasági szervezet Egyéni gazdálkodó , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,0 Forrás: KSH adatok alapján, a szerző 2010-ben egy gazdasági szervezetre 498 szarvasmarha jutott, míg az egyéni gazdálkodókra mindössze 13. Utóbbi nagyon alacsony érték, amely reményeink szerint a jövőben legalább meg fog duplázódni. A sertésállomány is hasonló helyzetben van. Az egyéni gazdálkodókra jutó sertések száma nagyon kevésnek mondható és integráció, valamint szövetkezetek nélkül ekkora állatlétszám nem lehet gazdaságos. 155

5 Térbeli struktúra 3.ábra: Gazdaságok állatállománya az állategység nagyságkategóriái és régiók szerint, 2010 (darab, százalé k) A 3. ábrán láthatjuk, hogy a dél-alföldi és az észak-alföldi régióban vannak az 500 állategységnél több állatot tartó telepek több mint 55 %-a. Ugyanakkor a többi kategóriában is a fent nevezett két régió aránya meghatározó. Ebből következtethetünk arra, hogy ebben a két régióban sokkal nagyobb szerepe van az állattartásnak és a nagyüzemi gazdálkodásnak. Tehát érdemes komplex programot kidolgozni erre a két régióra. 4. ábra: 100 hektár mezőgazdasági területre jutó szarvasmarha, 2010 december

6 5. ábra: Mezőgazdasági terület, május 31 (.Forrás: KSH adatai alapján, a szerző) A két ábrán láthatjuk (4-5. ábra), hogy milyen fontos szerepe van a térbeliségnek. A 100 hektár mezőgazdasági területre jutó szarvasmarha darabszám a Nyugat-Dunántúli és a Közép-Magyarországi régiókban magasak. A Dél-Dunántúli-, a Dél-Alföldi és az Észak-Alföldi régiókban van a mezőgazdasági területek nagyobbik hányada. Ugyanakkor láthatjuk, hogy a fejlettebb régiókban (Nyugat-Dunántúl) a szarvasmarhatelepekre a nagyüzemi struktúra a jellemzőbb. Intenzív tartástechnológia a meghatározó, az ehhez szükséges tőke a fejlettebb régiókban koncentrálódik. Állatállomány megoszlások régiónként 6. ábra: A szarvasmarha-állomány regionális megoszlása ágazati méret szerint 2010-ben (darab) (Forrás: KSH adatai alapján, a szerző) Megfigyelhető, hogy a két alföldi régióban sokkal nagyobb szerepe van a szarvasmarha tartásnak, az összes állomány több mint 40 %-a itt található. A dél-alföldi régióban túlsúlyban vannak a kis- és 157

7 közepes nagyságú szarvasmarhatelepek, míg a közép-magyarországi régióra a nagyobb vállalkozások jellemzőek. 7. ábra: A juhállomány megoszlása régiók szerint, nagyságkategóriánként, 2010 (darab, százalék) (Forrás: ÁMÖ 2010 adatai alapján, a szerző) A juhállomány térbeli megoszlása a dél-alföldi és észak-alföldi régió túlsúlyát mutatja. A teljes állomány 66,4 %-a ebben a két régióban van. A jövőbeni programokban ki kellene dolgozni olyan tervet, amely erre a két régióra vonatkozna. Hiszen a térbeli koncentrálódás alapja lehet szövetkezeteknek, fejlesztési terveknek egyaránt. A juh-ágazat esetében ez különösen fontos és érdemes, hiszen olyan mértékű az alföldi régiók túlsúlya, amely jó kiindulási alap lehet. Összefoglalás, következtetések Hazánk még mindig erős állattenyésztési ágazattal rendelkező ország hírében áll, bár teljesítménye az 1990-es évek óta volumenében 42%-kal csökkent, és jelentősen lecsökkent az állatállomány is. A beruházások főleg a nagylétszámú telepekre koncentrálódnak. Az állattenyésztésben a természeti és emberi erőforrásainkban rejlő lehetőségeket csak korlátozottan használjuk ki. A kultúrtáj fogalma fel kell, hogy értékelődjön. Az állattenyésztés regionális megoszlása eltéréseket mutat, amelyekre a jövőbeli tervezésnél és fejlesztésnél figyelembe kell venni. Regionális szinten összehangolt politikát kell kialakítani és a fejlesztési irányoknál is figyelembe kell venni a térbeliséget. A vidéki élet szorosan kapcsolódott az állattartáshoz, de mára ezek az értékek eltűnőben vannak. Sokkal szebb és mindannyiunk számára értékesebb egy legelésző nyájat látni, mint egy parlagfűvel teli mező mellett allergiás embereket rohanni. A vidéknek ismét vissza kell adni azokat a funkciókat, ami miatt vidék a vidék! 158

8 Növénytermesztés szerepe, térbeli struktúrája A növénytermesztés kibocsátása 8. ábra: A növénytermesztés bruttó termelésének indexe (1960=100) (Forrás: KSH alapján a szerző) A növénytermesztés bruttó termelése 1982-ben érte el csúcspontját. Akkor az 1960-as adatok 174 %-án állt, 20 év alatt, de főleg a 70-es években gyors ütemű fejlődésen ment keresztül. Ebben az időszakban gördítették el az akadályokat és az új gazdasági mechanizmus intézkedései elérték a várt hatást. A rendszerváltás óriási érvágás volt a növénytermesztésnek, láthatjuk, hogy a bruttó termelési index majdnem visszaesett az 1960-as szintre es és a 2008-as év kiemelkedő volt a rendszerváltás óta eltelt időszakban. Mindkét évben kiemelkedően magas volt a gabonatermés, megközelítette a 17 millió tonnát. Kedvezőtlen viszont, hogy az éves ingadozások nagyok ben az előzetes adatok alapján a mezőgazdasági termelés kibocsátása 2100 milliárd Ft körül alakul, ebből a növénytermesztés 1380 milliárd Ft-tal járul hozzá a kibocsátáshoz. (Forrás: KSH évközi jelentései) 9. ábra: A gazdaságok földterületének megoszlása művelési ágak szerint, régiónként, 2010 (%) (Forrás: KSH adatai alapján, a szerző) A művelési ágak térbeli struktúrája jelentős eltéréseket mutat. A szántóterületek régión belüli nagyságának aránya hasonló, bár hektárban kifejezve nagyok az eltérések. Az észak-magyarországi régióban kiemelkedő az erdőterületek nagysága, ugyanakkor a szántóterületek aránya itt a legkisebb. A közép-magyarországi régióban a gyümölcsösök, a gyep és a halastavak aránya magas a többi régióhoz 159

9 képest. A nyugat-dunántúli régióban az erdőterületek aránya második legnagyobb az országban, a nádasok aránya messze meghaladja a többi régió adatait. A közép-dunántúli régióban nagyon magas az egyéb területek aránya. A Dél-Dunántúlon a szántóterületek és az erdősültség aránya magas, a két adat együtt 90 %, mondhatni, hogy a többi művelési ág elenyésző mértékű a régióban. Észak-Alföldön a szántóterületek aránya magas, valamint a gyümölcsös és gyepterületek aránya a többi régióhoz képest itt a legmagasabb. A dél-alföldi régióban a szántóterületek aránya a legmagasabb a többi régióhoz képest. Összefoglalás, következtetések A térbeliség szerepe az állattenyésztésben és a növénytermesztésben is nagyon fontos. A régiós eltérések komoly segítséget nyújthatnak a jövőbeli tervek kidolgozásakor. Figyelembe kell venni a különböző régiók adottságait és a jelenlevő művelési ágak, állatlétszám és egyéb mezőgazdasági mutatószámok szerepét. Ehhez kell igazítani a fejlesztési terveket. A térbeliség szerepének nagyobb hangsúlyt kell kapnia a jövőben. Láthattuk, hogy a különböző régiók eltérései jelentősek mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés vonatkozásában. Ezek az eltérések komoly előnyöket rejtenek magukban, a térbeli koncentráció jobb kihasználása jelentős versenyelőnyt biztosíthat. Ezeket a tényezőket figyelembe kell venni és a jövőben a fejlesztési tervek készítésekor előtérbe kell helyezni. A hálózatok kiépítése, klaszterek alakítása, szövetkezetekbe való belépés alapja lehet, ha pontosan látjuk a térbeli elrendeződést, az egyes ágazatok térbeli koncentrációját. Mindemellett a gazdaságméretek regionális megoszlása vagy az állatlétszámok alakulása a különböző régiókban sok hasznos információt tartalmaz számunkra. Ezeket figyelembevéve kellene kidolgozni az egyes ágazatok fejlesztési terveit, jövőbeni stratégiáit. Ezek mellett a hatékonyság, gazdaságosság, fenntarthatóság és a vidékfejlesztési vonatkozások összhangja elengedhetetlen Irodalomjegyzék Agrárgazdasági Kutató Intézet. (2010, 2011, 2012): Agrárgazdasági Figyelő (Gazdasági folyamatok és statisztikai eredmények). Budapest. Agrárgazdasági Kutató Intézet. (2011): Jelentés az agrárgazdaság helyzetéről, Miniszteri beszámoló. Budapest. Központi Statisztikai Hivatal. (2010): Mezőgazdaság Budapest Központi Statisztikai Hivatal. (2011): Általános Mezőgazdasági Összeírás (2010). Budapest Központi Statisztikai Hivatal. (2011): Jelentés az agrárgazdaság évi helyzetéről. Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest Központi Statisztikai Hivatal. (2012): Környezeti Helyzetkép Budapest