Szakmai elıadások az Állami Számvevıszéken Dr. Bagi István nyugalmazott alkotmánybíró

Átírás

1 Az Alaptörv rvényrıl Szakmai elıadások az Állami Számvevıszéken Dr. Bagi István nyugalmazott alkotmánybíró

2 Az elıadás beköszöntı mondata 2 Valljuk, hogy népuralom csak ott van ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi. [Alaptörvény - Nemzeti hitvallás]

3 Rövid történeti visszatekintés 3 Az Aranybulla II. András Aranybullája a magyar történeti alkotmány egyik legfontosabb törvényeként a megszületését követı késıbbi századokban hivatkozási alap volt a rendi szabadság védelmében. A 16. századtól pedig egészen a 20. század közepéig az írott törvénycikkelyeiben vagy csak a szellemében rendelkezik a föld mint nemzeti vagyon tehát szuverenitás biztosítékáról: IDÉZET: A A birtokokat nem szabad az országon kívüli k (személyeknek) adományozni. nyozni. Werbıczy Az évszázadokon keresztül keletkezett s általa összegyőjtött szokásjog a nemzet egységét szolgálta, mind külpolitikailag, mind belpolitikailag.

4 Az Alaptörvény felépítése 4 Nemzeti Hitvallás (felhívások) I Alapvetés (A-T cikk) I Szabadság és felelısség (I-XXXI. cikk) I Az Állam I A különleges jogrend (rendkívüli állapot, szükségállapot, a megelızı védelmi helyzet, a váratlan támadás, veszélyhelyzet)

5 A Nemzeti Hitvallás [PREAMBULUM] 5 Preambulum = a törvények bevezetı rendelkezése, melyben a törvényhozó megadja a jogszabály, célját, elveit, s azt, hogy a társadalommal szemben mire kötelezi el magát. A törvény rendelkezı része-e a PREAMBULUM? Az Alkotmánybíróság már évekkel ezelıtt kimondta, hogy a preambulumot az Alkotmány egyéb rendelkezéseivel együtt és összhangban kell értelmezni: Az Alkotmánybíróság azt is leszögezte, hogy a "jogállamiságról szóló alkotmányos tétel"-t az Alkotmány bevezetı része preambuluma és a 2. (1) bekezdése együttesen alkotja. (1055/B/1990. AB határozat ABH 1990, 355, )

6 Idézetek a Nemzeti Hitvallás rendelkezéseibıl 6 Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Az emberi méltóság szabályozásának jogtörténeti elızményei Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat - a Teremtı minden embert elidegeníthetetlen jogokkal ruházott föl. Erre épült a francia forradalom alatt 1789-ben kiadott Az ember és polgár jogainak deklarációja is.

7 Idézetek a Nemzeti Hitvallás rendelkezéseibıl 7 Az ENSZ által 1948: kiadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata szerint az ember méltóságában gyökerezik a szabadság, az igazságosság és a béke. A további idıszakban szerzıdések egész sora határozta meg a személy veleszületett méltóságának összetevıit (gazdadásági, szociális, mővelıdési, polgárjogi és politikai területen), majd az egyes ember mellett az összemberiség méltósága is egyre inkább megfogalmazódott.

8 Idézetek a Nemzeti Hitvallás rendelkezéseibıl 8 Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz. A magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttmőködve bontakozhat ki.

9 Idézetek a Nemzeti Hitvallás rendelkezéseibıl 9 Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvetı értékei a hőség, a hit és a szeretet. Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye. Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.

10 Alkotmányos Alapvetések 10 HAZÁNK neve Magyarország. Magyarország államformája köztársaság. Jogállami clausula: Magyarország független, demokratikus jogállam [Ez a rendelkezés az elızı alkotmányban is szerepelt, számtalan AB határozat rendelkezése ebbıl az elvbıl lett levezetve.] A közhatalom forrása a nép. A nép a hatalmát választott képviselıi útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.

11 Alkotmányos Alapvetések 11 Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye. Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. Magyarország védelmezi állampolgárait. [A határokon innen és túl élıkét is] Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerően szerzett magyar állampolgárságától megfosztani. Az állampolgárságra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

12 A családvédelemrıl 12 Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nı között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. Magyarország támogatja a gyermekvállalást. A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza.

13 A vállalkozás szabadságáról 13 Magyarország gazdasága az értékteremtı munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik. Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erıfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.

14 Környezet- és egészségvédelem 14 A természeti erıforrások, különösen a termıföld, az erdık és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növényés állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövı nemzedékek számára való megırzése az állam és mindenki kötelessége. [kizárólagos, elidegeníthetetlen vagyon: kiemelve a vízkészlet.] Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.

15 Környezet- és egészségvédelem 15 Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt - törvényben meghatározottak szerint - helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyezı hulladékot behozni.

16 A jogrendszer 16 Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezıek. Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni. Megjegyzés: ez a rendelkezés úgy is értelmezhetı, hogy a Magyar Alkotmánybíróság határozatait, mint történeti alkotmányunk részét indoklásaiban és elveiben az Alaptörvény alkalmazása során figyelembe lehet venni. Az AB határozatainak nemcsak a rendelkezı része, hanem az indokolása is kötelezı mindenkire.)

17 A Jogszabályok 17 A törvt rvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének nek rendelete, az önálló szabályoz lyozó szerv vezetıjének rendelete és az önkormányzati nyzati rendelet. Kivételesen hozott jogszabályok: rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács rendelete szükségállapot idején a köztársasági elnök rendelete

18 A Jogszabályok 18 Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. [A sarkalatos törvény: olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévı országgyőlési képviselık kétharmadának szavazata szükséges.] Nem jogszabály pl.: a miniszteri utasítás, körlevél, egy szervezetre vonatkozó, a szervezet mőködését szolgáló intézkedések. Nem jogszabályok különösen az iparban fıleg szokásjog alapján kifejlıdött szakmai ismeretek, bár ezeket a bíróságok sérelem esetén szinte jogszabálynak kezelik.

19 Szabadság és felelısség 19 AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetı jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsırendő kötelezettsége. Magyarország elismeri az ember alapvetı egyéni és közösségi jogait.

20 Szabadság és felelısség 20 Az alapvetı jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvetı jog más alapvetı jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvetı jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. [Elızı alkotmány (1990): alapvetı jog lényeges tartalmát még törvény sem korlátozhatja] A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvetı jogok, valamint ıket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak. [Tehát pld. az Állami Számvevıszéket, mint olyat is.]

21 A lelkiismereti szabadságról 21 Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyızıdés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyızıdését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellızze, gyakorolja vagy tanítsa. Az állam és az egyházak különváltan mőködnek.

22 A lelkiismereti szabadságról 22 Az egyházak önállóak. Az állam a közösségi célok érdekében együttmőködik az egyházakkal. Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. Megjegyzés: az itt rögzített elvek csak részlegesen függnek össze a vallások elismerésérıl szóló törvénnyel. Ez utóbbit inkább egyházügyi törvénynek kellene nevezni, hogy ki lehessen zárni a hitéletet nem gyakorló ún. business egyházakat, melyek csupán arra alakultak, hogy az állam támogatást felvegyék, s élvezzék az adómentességet. Másik kérdés: jogi személy-e az egyház? Az egyházügyi törvény szerint a belsı szabályozástól függ, hogy az egyházon belül mikor van jogi személyiséggel pld egy falusi egyházi gyülekezet. (vagyonszerzés, öröklés)

23 A tudomány hatalmáról 23 Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány mővelıi jogosultak. Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Mővészeti Akadémia tudományos és mővészeti szabadságát. A felsıoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetıen önállóak, szervezeti rendjüket és gazdálkodásukat törvény szabályozza.

24 Az igazság hatalmáról 24 Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerő határidın belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni. Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.

25 Az Állam az Országgyőlés 25 MAGYARORSZÁG legfıbb népképviseleti szerve az Országgyőlés: Megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét; törvényeket alkot; elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását; felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerzıdés kötelezı hatályának elismerésére; megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, a legfıbb ügyészt, az alapvetı jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevıszék elnökét;

26 Az Állam az Országgyőlés 26 MAGYARORSZÁG legfıbb népképviseleti szerve az Országgyőlés: megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésrıl; feloszlatja az alaptörvény-ellenesen mőködı képviselıtestületet; határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésrıl; különleges jogrendet érintı, valamint katonai mőveletekben való részvétellel kapcsolatos döntéseket hoz; közkegyelmet gyakorol.

27 Az Országgyőlés és az ÁSZ elnöke 27 Az országgyőlési képviselı kérdést intézhet az Állami Számvevıszék elnökéhez, a legfıbb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben.

28 Országos népszavazás 28 Országos NSZ Fajtái Feltételei Kötelezı Min választópolgár kezdeményezése Fakultatív Min választópolgár Közt. Elnök, vagy Kormány kezdeményezése

29 Országos népszavazás 29 Kiírható kérdések: Országos népszavazás tárgya az Országgyőlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. Nem tartható országos népszavazás: a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésrıl; b) a központi költségvetésrıl, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemrıl, illetékrıl, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeirıl szóló törvény tartalmáról; c) az országgyőlési képviselık, a helyi önkormányzati képviselık és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselık választásáról szóló törvények tartalmáról; d) nemzetközi szerzıdésbıl eredı kötelezettségrıl; e) az Országgyőlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésrıl; f) az Országgyőlés feloszlásáról; g) képviselı-testület feloszlatásáról; h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetésérıl, valamint megelızı védelmi helyzet kihirdetésérıl és meghosszabbításáról; j) közkegyelem gyakorlásáról. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyőlésre kötelezı!!!

30 A köztársasági elnök 30 KIFEJEZI A NEMZET EGYSÉGÉT, valamint a Magyar Honvédség fıparancsnoka. A köztársasági elnök törvényt kezdeményezhet. A köztársasági elnök további jogkörei: az Országgyőlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerzıdés kötelezı hatályát; megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket; kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó szerv vezetıjét és az egyetemi tanárokat; megbízza az egyetemek rektorait; kinevezi és elılépteti a tábornokokat;

31 A köztársasági elnök 31 A köztársasági elnök további jogkörei: törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését; gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát; dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben; dönt az állampolgárság megszerzésével és megszőnésével kapcsolatos ügyekben; dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal. A köztársasági elnök fenti intézkedéséhez és döntéséhez a Kormány tagjának ellenjegyzése szükséges!!! A köztársasági elnök személye sérthetetlen. (Értelmezése: az Alaptörvény védelme alatt áll, kiemelt mentelmi joga van, esetleges felelısségre vonása különleges szabályok alá esik.)

32 Az elnök felelıssége 32 A köztársasági elnök ellen büntetıeljárást csak megbízatásának megszőnése után lehet indítani. Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértı, illetve szándékos bőncselekményt elkövetı köztársasági elnökkel szemben az országgyőlési képviselık egyötöde indítványozhatja a tisztségtıl való megfosztást. A megfosztási eljárás megindításához az országgyőlési képviselık kétharmadának szavazata szükséges. A szavazás titkos.

33 Az elnök felelıssége 33 A megfosztási eljárás lefolytatása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a köztársasági elnök közjogi felelısségét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétıl megfoszthatja. Megjegyzés: Korábban sem volt eljárási szabály arra, hogyan alakul át az Alkotmánybíróság büntetı bírósággá, most sincs.

34 Tulajdonvédelem 34 Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelısséggel jár. Megjegyzés: a tulajdonjog alapjog. Nem a tulajdonjog megszerzése, hanem a meglévı tulajdon védelme. Teljesen új rendelkezés, hogy a tulajdon társadalmi felelısséggel is jár. Ez vonatkozik azokra is akiknek hatalmában van a tulajdon szétosztásának felelıssége, de azokra akár jogi vagy természetes személyekre is, akiknek ha van tulajdonuk a nemzeti érdekek érvényesíteni áldozatokat kell vállalniuk. (pld. különadó)

35 A Kormány 35 A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyőlésnek felelıs. A miniszterelnököt az Országgyőlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. Megjegyzés: a közhiedelemmel ellentétben a köztársasági elnököt a jelölésnél semmiféle szabály nem köti, tehát nem köteles annak a pártnak a vezetıjét kinevezni, mely párt a legtöbb szavazatot érte el.

36 Az Alkotmánybíróság 36 Hatáskörei Elızetes normakontroll Ez a megoldás Európában nem szokatlan: Franciaország és Románia is alkalmazza ezt az elızetes tanácsadási megoldást Bírói kezdeményezésre felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját Joghatása Az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket. Határozat lehet a norma megsemmisítése.

37 Az Alkotmánybíróság 37 Hatáskörei Alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját Alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját Joghatása Határozat lehet a norma megsemmisítése. Határozat lehet a bírói döntés megsemmisítése. Ezzel az Alkotmánybíróság a rendes bírói eljárás részének tekinthetı.

38 Az Alkotmánybíróság 38 Az AB szervezete: Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyőlés az országgyőlési képviselık kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. Az Országgyőlés az országgyőlési képviselık kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart.

39 Az Alkotmánybíróság 39 Az AB szervezete: Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. ELİZMÉNYEK: a rendszerváltozás elején 15 tagból álló alkotmánybíróságot terveztek. Amikor kiderült, hogy ilyen nagy létszámmal a testület mőködésképtelen, az Alkotmány módosításával 11 tagú lett a bíróság. Ez változott most újra 15 tagú testületre.

40 A bíróságok 40 A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. Szervezet Kúria I Ítélıtábla I Törvényszék

41 A bíróságok 41 A bíróság dönt: büntetıügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben; a közigazgatási határozatok törvényességérıl; az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésérıl és megsemmisítésérıl; a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról. A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsısorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy [azok] a józan észnek és a közjónak megfelelı, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

42 Az ügyészség 42 A legfıbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közremőködıjeként az állam büntetıigényét érvényesíti. Az ügyészség üldözi a bőncselekményeket, fellép más jogsértı cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elısegíti a jogellenes cselekmények megelızését. A legfıbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyőlés választja kilenc évre. A legfıbb ügyész megválasztásához az országgyőlési képviselık kétharmadának szavazata szükséges.(korábban CSAK ún. feles törvény volt.) Megjegyzés: az európai gyakorlat eltérı. A legtöbb államban az ügyészség az igazságügyi miniszter alá tartozik, hogy az állam gyakorolni tudja bőnüldözési politikáját.

43 VÉGSZÓ HELYETT 43 Bízunk a közösen alakított jövıben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot. [Alaptörvény - Nemzeti hitvallás]