E H I) Ő. Index: I HU ISSN S1

Átírás

1

2 T A R T A L O M Dr. Várhelyi József: A Zalai EFAG erdőgazdálkodása a fatermelés és a fafeldolgozás tükrében 93 Dr. Andor József: A tartamos erdőgazdálkodás alapjai és eredményei a zalai erdőkben 98 Nagy László: Tartamosán eredményes gazdálkodás a ZEFAG-ban 102 Ivanics József: A zalai erdők termőhelye, fafajváltozása, egészségi állapota 105 Dr. Páll Miklós: Az egzóták termesztése Zalában 111 Mátrabérci Sándor: A műszaki fejlesztés időszerű kérdései és az előfeltételek 115 Spingár Ferenc: Az üzemi irányítás fejlesztése Zalában. 119 Földes Kálmán: A zalai erdőgazdálkodás 30 éve az erdőfelügyelet tükrében 122 Csillag Jenő: Eredmények és gondok a zalai tsz-erdőgazdálkodásban 129 Dr. Fatalin Gyula: Zala megye erdőgazdálkodásáról az erdőfelügyelő szemével 133 Címkép: Munkában a zalai processzor A hátlapon: A sagoti autóspihenő A színes borító a Zalai EFAG külön anyagi hozzájárulásával készült, Birgés Árpád felvételei. C O J l E P ) K A H H E JJ-p Pl. Bapxeu: Jleco3aroTOBi<M H nepbuhhaa nepepago-ma mpebecnnbi B 3a.naeECKOM rocjrecxo3e 93 JJ-p ff. Andop: OcHOBbi nenpepbibiioro jieconojib30bahhíi H floctmruyxbie ycnexn B 3a.náeBCK0H oöjiactm 98 JI. Hodb: ycneuihoe nenpepbibnoe,necono.nb30bahne B 3ajraeBci<oM rocjrecxo3e 1 02 ff. Meanun: JlecopacTMTejibHbie YC/IOBHJÍ, H3MeHeHHe nopofluoro cocxaba H caiihtapnoe cocroíihme jiecob B 3ajiaeBCK0M o6.nactn 105 JX-p M. ÍJÜAA: BbipauiHBaHMe SIOOTOB B 3ajraeBCK0íí oöjiactm 111 W. Mampaőepifu: AKTyajibHbie Bonpocbi TexuMnecKoro pa3bhtmh Wnumap: Pa3BHTne oprahn3aunh w ynpabjiehhíi npon3boactbom B 3ajiaeBci<ofí oöjracth 119 H. < >éjideiu: 30 jret jiechomy xo3flfíctby B 3ajie rjra3awn JiecoHHcneiaopa 122 fi. 1 IUJIAÜZ: ripo5.rrembi H ycnexh B JiecHOM x03^fíctbe KOJIXO3OB 129 ff-p //. <Pama/iiiH: JIeconncnei<Top o JTCCHOM xo3flilctbe B 3ajiaeBCK0Íí OÖJTÜCTH 133 C O N T E N T S Várhelyi, J.: Logging and wood processing at the Zalai Állami Erdőgazdaság (Zala State Forest) 93 Andor, J'.: Basis and aehievments of a sustained yield concept of management in County Zala 98 Nagy, L.: Fermanently profitable management at the Zalai Állami Erdőgazdaság 102 Ivanics, J.: Health eondition, changing species distributíon and site condition of the forests in Zala 105 Báli, M.: Growing exotic species in Zala 111 Mátrabérci, S.: Current problems in technical development 115 Spingár, F.: The development of business management in Zala 119 Földes, A*.: Thirty years of the forest management in Zala the viewpoint of a supervisor 122 Csillag, J.: Results and problems of forest management in the agricultural cooperative farms 129 Fatalin, Gy.: What an inspector can teli about the forest management of County Zala 133 AZ E H I) Ő Az Országos Erdészeti Egyesület kiadványa. Szerkeszti: dr. ^olymos Rezső. A szerkesztőség címe: Budapest V.. Kossuth 1, 'ér 11 Levélcím: Budapest. MÉM EFH Kiadla» DHta Szaklapkiadó Műszaki Szolgáltató Leányvállalat, 1093 Budapest IX., Közraktár u. 4. Telefon: Felelős kiadó: dr. Varga György igazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő hivataloknál és a Posta Hírlar előfizetési és Lapellátási Irodáján (Budapest, József nádor tér ), vagy átutalással a pénzforgalmi jelzőszámra. Egy szám ára 20, Ft. előfizetés egy évre 240, Ft. Külföldön terjeszti a KULTÜRA Könyv- és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat (Budapest, Pf H 1389) és a MAGYAR MÉDIA (Budapest, Pf H 1392). Az évi előfizetés ára: 7 dollár. Révai Nyomda Egri Gyáregység, Eger Igazgató: Horváth József né dr. Index: I HU ISSN S1

3 Hazánk erdei az ökológiai adottságok és a korábbi gazdálkodás eredményeként rendkívül változatosak. A kedvező adottságok hasznosítása, a kedvezőtlenek hatásának mérséklése elsősorban az adott területért felelős erdőgazdálkodók tevékenységének a szakmai színvonalától függ. Célszerű az idevonatkozó eredményeket megismerni, a sikertelenségek okait feltárni azért, hogy a jelen és a jövő számára biztatásként vagy okulásul szolgáljanak. Ezt szeretnénk elősegíteni azzal, hogy időnként egy-egy térség erdőgazdálkodásának szenteljük a teljes lapszámot. Elsőként a zalaiákat kértük meg arra, hogy munkájukat ismertessék, mutassák be a szakma nyilvánosságának a zalai erdőket. Az egyes cikkek sorrendjét úgy állítottuk össze, hogy a térség összes erdőgazdálkodójára vonatkozóan az erdőfelügyelőség vezetőjének az átfogó értékelésével zárjuk a lapszámot. Bízunk abban, hogy e kezdeményezés eléri célját és az elsőt újabbak követik. A szerkesztő A ZALAI EFA G ERDŐGAZDÁLKODÁS A A FATERMELÉS ÉS A FAFELDOLGOZÁS TÜKRÉBE N DR. VÁRHELYI JÓZSEF Zala megye 29,2%-os erdősültségével az ország legerdősültebb megyéi közé tartozik. Ebben a megyében mintegy 60 ezer ha-on gazdálkodik a Zalai EFAG. Erdőterületének döntő többségét a göcseji bükktáj, a göcseji fenyő régió és a déli pannonhát foglalja magába. A viszonylag magas csapadék, a kedvező hőmérséklet és az egyes fafajok számára nagyon jó talajadottság következtében erdeink döntő többségében optimális fatenyészetet találunk. Különösen a bükk, az erdei fenyő és a tölgyek érzik itt jól magukat. Ezt mutatja ezen fafajok növekedési erélyének, hektáronkénti fatérfogatának kedvező alakulása is. A kezelésünkben levő erdők élőfakészlete a ZEFAG megalakulása 1970 óta folyamatosan nőtt ben elérte a 17,5 millió m 3 -t, az 1 hektárra eső fatérfogat 320 m 3. A legértékesebb három fafaj a tölgy, a bükk, a fenyő területe és fakészlete is jelentősen növekedett az elmúlt 15 évben. A fakitermelési lehetőséget illetően kedvezően alakult a korosztály összetétel is. Nőtt a tölgyek és a bükk, némileg csökkent a fenyő véghasználati fatérfogat. Az erdőtervek a fakitermelés volumenének évről évre szolid növelését teszik lehetővé. A kitermelésre kerülő véghasználati állományok elvékonyodásáról nem beszélhetünk, sőt esetenként némi átmérőnövekedést tapasztalunk. Az elmúlt években a gazdálkodók gyakran voltak, illetve jelenleg is gyakran vannak kitéve annak a kísértésnek, hogy a pillanatnyi érdekeik előtérbe helyezésével, a jobb és értékesebb fafajú faállományok kitermelésével növeljék éves eredményüket, amely a bérfejlesztés és a beruházás alapvető forrása. Zalában az erdőtervezők, az erdőfelügyelők és a gazdálkodók jó együttműködésének eredményeként ilyenre nem került sor. A Zalai EFAG igyekezett jól élni a rábízott erdővagyonnal, a lehetőségeivel jól gazdálkodott. Megállapítható ezekből, hogy a Zalai EFAG-nál az erdőgazdálkodás tartamos, nem kerül sor túltermelésre, az értékesebb állományok aránytalan, nagyobb kitermelésére. A kitermelhető fa mennyisége az elmúlt évtizedekben nőtt, és kedvezően változott erdeink fafaj összetétele is.

4 Erdőgazdaságunk 1985-ben fennállása óta a legeredményesebb évét zárta: árbevétele 701,4 MFt export árbevétele 200,9 MFt halmozott termelési érték 1039,9 MFt eredmény 119,9 MFt árbevételarányos nyeresége 17,1 % A Zalai EFAG legfontosabb gazdálkodási mutatói között a közölt grafikonok szerint alakultak: MFt IOOO Halmozott termelési értek Nettó árbevétel MFt MFl Export árbevétel Vállati eredmény MFt S2 63 8*. 8 5 A gazdálkodásunkat befolyásoló adottságok közül kedvező és kedvezőtlen tényezők egyaránt megtalálhatók. Az utóbbiak közül a következőket lehet kiemelni: A fa közelítése, egyáltalán a feladóállomásra való eljuttatása az országos átlagnál lényegesen több energiát, költséget igényel. A közelítésnél a vendégmarasztaló" zalai agyagon LKT csuklós traktorok nélkül már dolgozni sem tudnánk. Jelenleg e nem olcsó gépből több mint 40 db áll rendelkezésre. Erdei utak építése nélkül feladatainkat szinte lehetetlen lenne megoldanunk, l km erdei út megépítése mintegy 2 millió forintba kerül. (Nagy

5 költségnövekedést okoz a gyakran szükséges talajcsere végrehajtása, illetve a kő nagy távolságról való helyszínre szállítása.) A megye településeinek nagy részén földgázzal fűtenek, így a lakosság az erdei hulladéknak csupán csekély részét gyűjti össze. (Véghasználatokban a vágástakarítás költségigénye ezért rendkívül magas.) Az erdeifenyő állományainkban az időjárási viszonyok kedvezőtlen alakulásakor gyakran keletkezik komoly hó- és széltörési kár. Legutóbb 1982-ből származó mintegy 100 ezer m 3 mennyiségű szél- és hótörési kárt kellett felszámolnunk. Tölgypusztulás nálunk még nem jellemző, de bizonyos jelekből már arra lehet következtetni, hogy erdeinket sem kerüli el ez a veszély. A kitermelésre kerülő fatérfogat mintegy 35%-át a fülledékeny bükk és gyertyán teszi ki. Ez nemcsak előnyt, hanem bizonyos hátrányt is jelent. Ezen anyagot feladóállomásra elsősorban a késő őszi, téli és a kora tavaszi időben kell beszállítanunk, s ekkor az útviszonyok nagyon kedvezőtlenek. A kedvező tényezők közül a következők a legfontosabbak: Jó minőségű és értékes fafajú erdővagyonnal gazdálkodunk. Az utóbbi években a nyugati határ közelsége segítette export teljesítéseinket, kedvezően hatott a vállalat eredményére (közvetlen tehergépkocsis értékesítés, stb.). Szakember-ellátottságunk jó. (Az alkalmazotti létszámunkon belül az egyetemi, főiskolai végzettségűek aránya 20%. A fizikai létszámunkon belül a szakmunkások 45%, a betanított munkások 39%, a segédmunkások 16% aránnyal képviseltetik magukat.) Az 1983-ban elkezdett szervezetkorszerűsítést az elmúlt évben befejeztük. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy esetenként apró változtatások nem szükségesek, de a lényeges lépéseket megtettük. Az egységeket a helyi adottságok figyelembevételével alakítottuk ki. Tizenhárom gazdálkodó egységgel oldjuk meg feladatainkat: nyolc hagyományos erdészet (ebből egyik a sajátján kívül még két másik egység gépparkját is javítja, karbantartja, illetve útépítéssel is foglalkozik), három fafeldolgozó üzem (egyik közülük erdészeti gépek karbantartásával és javításával is foglalkozik), egy műszaki erdészet, egy csemete- és díszfatermelő üzem. Az egységek kellő önállósággal, egyre inkább közgazdasági szabályozással irányítva jól oldják meg feladataikat. Lényeges, hogy érdekeik a vállalat egészével egybe essenek. Ennek megteremtése fontos központi feladat. Az erdészetek, üzemek élén erdészet-, illetve üzemigazgatók álllnak. A nagyobb egységeknél, illetve ott, ahol a feltételek adottak, üzemi, erdészeti főmérnökök kerültek kinevezésre. A mérnök osztályvezetők az osztályvezetőfőmérnöki címet használhatják. A Zalai EFAG január 1-én a Délzalai és az Északzalai Állami Erdőgazdaság, valamint a Nyugatmagyarországi Fűrészek lenti üzemének összevonásával jött létre. Az átszervezés pozitív hatást gyakorolt a két erdőgazdaságra és a hozzá kapcsolt lenti fafeldolgozó üzemre egyaránt. A fafeldolgozó üzem alapanyagellátása biztonságosabbá vált (döntően saját alapanyagot dolgoz fel); az árbevétel egyenletesebben oszlik meg az év 12 hónapjában (számottevő a fafeldolgozás árbevétele); szervezettebb, kisebb üzemviteli hitelt igénylő

6 pénzgazdálkodás lehetséges; új szemlélet szerint történik a fűrészipari alapanyag termelése; a faanyagszállítás jobban szervezhető (a piaci igények jobban kielégíthetők); a fűrészipartól átvett fejlettebb TMK-rendszer kedvezően hatott az erdőgazdasági gépek TMK-rendszerének kialakítására. Az átszervezés előtti erdőgazdaságok tevékenységében a fafeldolgozás különböző súllyal jelentkezett. A ZEFAG megalakulásával a vállalaton belül új arányok alakultak ki, komoly szerepet kapott a fafeldolgozás amint azt a legfontosabb üzemágak arányairól közölt táblázat is mutatja. Az arányok kialakításában fontos szempont volt és jelenleg is az, hogy egyik üzemág sem fejlődhet a másik rovására. Átmenetileg valamelyik előtérbe kerülhet, elsősorban olyankor, amikor a szabályzók is a szóbanforgó terület fejlesztésének kedveznek. Legfontosabb üzemágak arányai a vállalat egészéhez képest Összes árbevétel MFt 255,4 299,9 596,9 590,1 701,5 ebből: fafeldolgozás %-os aránya 55,0 49,4 56,7 49,3 44,8 fahasználat %-os aránya 26,7 31,5 28,9 33,9 38,1 faterm. %-os aránya 8,8 9,4 7,3 8,9 7,9 Halm. term. érték MFt 367,7 413,9 868,7 902,6 1039,9 ebből: fafeldolg. %-os aránya 39,5 35,4 39,9 32,1 32,2 fahasználat %-os aránya 35,8 37,6 34,8 38,3 39,5 faterm. %-os aránya 7,4 7,4 5,8 6,6 5,4 Üzemági eredm. össz. MFt 69,0 92,0 239,5 156,3 246,6 ebből: fafeld. %-os aránya 64,2 48,0 60,4 32,9 39,3 fahasználat %-os aránya 28,3 44,8 35,4 63,7 54,8 faterm. %-os aránya 1,6 2,1 2,9 4,1 2,9 össz. fizikai dolgozó, fő ebből: fafeldolg. %-os aránya 24,1 21,1 22,1 22,1 18,6 fahaszn. %"-oe aránya 32,1 30,3 26,7 26,6 26,1 faterm. %-os aránya 20,5 22,4 21,1 21,4 19,5 Az 1970-es évek elején a fahasználatnál indult gépesítéssel igyekeztünk megteremteni a fakitermelés növelésének lehetőségét (közelítőgépek, szállítógépek, rakodógépek vásárlása, javítóbázisok kiépítése). Ekkor indult meg jelentős gépszámnövekedéssel a műveleti gépesítés a fahasználaton kívül a fatermesztésben is. Útépítésben elsősorban az 1960-as évek közepén történt lényeges előrelépés, az 1970-es évek elején már csak mérsékeltebb ütemben került sor erre. Az 1970-es évek közepén indult el országosan a fűrészüzemi rekonstrukció. Nálunk is ekkor került sor a lenti üzem rekonstrukciójára. Ezekben az években az erdei feltáró út építésre alig jutott pénz. A fahasználati és a fatermesztssi gépparkot is csak kisebb mértékben bővíthettük. Az 1980-as évek elejére a fűrészüzemi rekonstrukció alapjában véve befejeződött. Kisebb beruházásokra azonban még sor került. Ekkor elsősorban rakodógépek, csuklós traktorok, szállítógépek, személyszállító járművek beszerzése került előtérbe. Útépítéssel is a korábbi szintre álltunk. Sor került több erdészlakás megépíté-

7 sére is. A fatermesztésnél a csemetetermelés legnagyobb beruházásaként elkészült a bajcsai csemetekertben a hűtőház. A lenti fafeldolgozó üzemben az erdészeti gépjavító bázis kiépítése is erre az időszakra esik. A fafeldolgozás területén bizonyos termékszerkezetváltásra és termelésátcsoportosításra került sor. A műveleti gépesítés alapvetően befejezettnek tekinthető. Úgy ítélem meg, hogy jelenleg a körülményeinkhez képest elfogadható színvonalon áll a fatermesztés, a fahasználat és a fafeldolgozás gépesítése. A VII. ötéves tervi fejlesztési elgondolásaink már kirajzolódtak. Az eddig felvett fejlesztési hiteleket visszafizettük, s kedvező helyzetben tudunk nekiindulni a következő évek fejlesztéseinek. Fejlesztési elképzeléseink kialakításában a következőket kellett figyelembe vennünk: a szaporítóanyag-ellátás biztosított, a fakitermelés számottevő növelését az erdőtervi előírások nem teszik lehetővé, a rendelkezésre álló fűrészipari kapacitás elégséges, az erdészeti utak építését a jelenlegi ütemben kell folytatnunk, erőteljesebben kell lépnünk az erdészeti rakodók kiépítését illetően, a személyszállító járműparkunkat kismértékben bővíteni szükséges, fontos feladat az információs rendszerünk kiépítése (URH), ahol lehetséges, technológiai fejlesztést kell megvalósítanunk. A felsorolt kisebb fejlesztések (ideértve a szintentartást is) megvalósításához elegendő pénz áll rendelkezésre. A vállalat vagyonának, árbevételének, eredményének növelése érdekében a következő időszakban jelentős fejlesztést tervezünk. Ez a fejlesztés elsősorban a fa további megmunkálását teszi lehetővé. (Késelő üzem építése, biobútorlap gyártását végző közös vállalat létesítése, bútoralkatrész-gyártósor üzembeállítása, stb.) Ezekhez a nagyobb léptékű fejlesztéseinkhez szükséges pénzügyi alapot világbanki hitel és export növelését célzó pályázat útján kívánjuk megteremteni. Erdőgazdaságunk szakemberei a szakmunkástól az erdőmérnökig átérzik azt a felelősséget, amelyet az országos hírű erdővagyon kezelése jelent. Gazdálkodásunk eddigi eredményei további ösztönzést adnak számunkra, s ez biztosítéka annak, hogy a Zalai EFAG a jövőben is megfelel a feléje támasztott követelményeknek. A nagykanizsai fafeldolgozó üzem rönktere

8 A TARTAMO S ERDŐGAZDÁLKODÁS ALAPJA I É S EREDMÉNYE I A ZALAI ERDŐKBEN DR, ANDOR JÓZSEF Az erdőgazdálkodás fejlődése alapvető és igen fontos szerepet tölt be hazánk gazdasági életében. Ütemét, faellátásunk várható alakulását elsősorban a hazai faanyag források, a meglevő erdőkből kitermelhető fatömeg és a nyersanyagbázis bővítéseként számbavehető fahulladékok mennyisége határozza meg. A hazai erdészet tervszerű fejlesztésének kezdetei az első világháborút követő időben alakultak ki. Az 1920 nyarán megkötött trianoni békeszerződés következtében az ország erdőterülete 7,4 millió hektárról 1,1 millió hektárra csökkent. Az első világháború előtt a jelenlegi Magyarország területén lévő erdők az ország faellátásában csak alárendelt szerepet játszottak. A faszükséglet jelentős részét a Kárpátok erdei fedezték. A fenyők a világháború előtti Magyarország erdeinek 24%-át foglalták el. Trianon után ez az arány 4,1%-ra csökkent. Ennek következtében a faszükségletet gyakorlatilag teljes egészében importból kellett fedezni. Az így kialakult kedvezőtlen helyzetben a haladó gondolkodású erdőmérnökök Kaán Károly vezetésével az új adottságoknak megfelelő erdőgazdaságpolitikát dolgoztak ki. Legfontosabb célja az Alföld fásítása volt. A II. világháború után tovább folytatták az erdőgazdálkodás fejlesztését Barlai Ervin, Madas András vezetésével. Majd a korábbi erdőgazdaságpolitikai elgondolásokat foglalta egységbe és fejlesztette tovább Keresztesi Béla irányításával 1954-ben kidolgozott 1040/54. sz. erdőgazdaságfejlesztési és a 3009/55. sz. fagazdaság- és faiparfejlesztési határozat. Ezek fő célkitűzései a következők voltak: az erdők élőfakészletének bővített újratermelése, a termelt fa minőségének javítása, az erdővagyon többcélú hasznosítása,, az erdőgazdaság gépesítése, a hazai fa nyersanyagbázisnak megfelelő faipari rekonstrukció és fejlesztés. Ez a gazdaságpolitikai program a bővített újratermelést az erdőterület nagyarányú növelése mellett a meglevő erdők felújításával és belterjes nevelésével, a tisztítások és gyérítések jelentős növelésével, valamint a Kaán-féle alföldfásítási programnak országfásítási programmá történő kiszélesítésével és ökológiai alapokra helyezésével tervezte megoldani. E nagyszerű és előremutató programok segítették a gyakorlati erdőgazdálkodásban dolgozókat az egységes és céltudatos munkára. Zala erdészetileg mindig kedvezőbb helyzetben volt, mert itt az állami erdők zöme az egykkori Esterházy-hitbizományhoz tartozott, ahol mint anyagilag stabil nagybirtokon a mezőgazdasági nehézségek idején sem nyúltak úgy az erdőhöz, mint amint azt a kisebb birtokokon tették. Az Esterházy-erdőkben már a múlt század 60-as éveitől kezdve üzemtervszerű erdőgazdálkodás folyt, és így a felszabaduláskor kiváló tölgyes, bükkös, erdeifenyves állományokat örökölt az államerdészet. Ezért Zalában a fejlesztési célkitűzéseknek jó talaja volt, és a szakemberek, de a zalai lakosság is nagy becsben tartották az erdőt, mert számukra az erdő az életet jelentette bölcsőtől a koporsóig". A vertikális megyei erdő- és fafeldolgozó gazdaság január elsején jött létre. Ez a szervezet működik ma is Zalában. A 29,2%-osan erdősült (1985) megye területéből vállalatunk kezelésében hektár áll. Az itt folytatott tevékenységünk eredményeit a legfontosabb szakmai előírások és teljesítések adataival mutatom be. Szakembereink mint azt a 15 éves összehasonlítás is bizonyítja éltek a nagyüzem, adta gazdasági előnyökkel és az erdők területének növelésére, az üzemtervszerű gazdálkodás messzemenő biztosítására, a termelések és a fel-

9 Megnevezés Zala megye területe (ha) Zala megye erdőterülete (ha) Zala megye erdősültsége ( %) Zala megye élőfakószlete össz. (m 3 ) Zala megye élőfakószlete hektáronként (m 3 ) BEKAG erdőterülete a keszthelyi járásban (ha) ZEFAG erdőterülete (ha) + Vas megyében (ha) Tsz erdőterület Zala megyében (ha) ÁG erdőterület Zala megyében (ha) Vízügy erdőterülete Zala megyében (ha) Egyéb erdőterület Zala megyében (ha) ZEFAG élőfakészlete össz. (m 3 ) ZEFAG élőfakészlete hektáronként , , Fafaj és élőfakészlet megoszlás , Területi Fatömeg K Területi Fatömeg Megnevezés,,,, arany arány aray arany % % % % Tölgy 22,4 23,2 24,4 27,1 Bükk 17,4 25,6 19,7 28,1 Akác 9,8 6,4 6,7 4,0 Cser 6,6 7,8 5,6 7,1 Gyertyán 19,9 16,0 16,7 12,1 Kőris 0,9 0,7 0,7 0,8 Szil 0,3. 0,3 Juhar 0,2 0,1 0,2 0,1 Éger 2,2 1,4 Gyümölcs 0,2 0,1 Hárs 0,6 0,4 0,3 0,2 Nyár 1,2 0,8 0,3 0,3 Egyéb 1,8 1,6 1,3 1,1 Fenyő 18,7 17,0 21,9 17,7 Korosztály megoszlás terület és fatömeg szerint Terület, % Fatömeg, % korosztály Q 1 9 g 5 m g év 11,8 11^20 év 14, év , év 12, év 19, év 16, év' : 7,4 100 óv felett 1,1 10,3 0,9 0,7 8,9 5,1 2,8 9,3 ' 10, ,7. 11,3 11,2 9,1 22,9 24,3 23,6 : 19,3 28,7 26,0-14,0 17,0 23,6 " ' 4,0 2,4-8,6 a : dolgozás korszerűsítésére és növelésére, a csemetetermelés koncentrálására és fejlesztésére, a gépesítés céltudatos növelésére, az erdőfeltárás fokozására, és az ökonomikus gazdálkodásra törekedtek. A kimutatásokból (táblázatokból) ökonómiai kiértékelés nélkül is megállapítható, hogy

10 az erdőgazdaság területén az elmúlt 15 év alatt az évi erdőgazdaságfejlesztési határozatban megjelölt céloknak megfelelő, tudatos gazdálkodás folyt. Ennek eredményeként: kis mértékben, de tovább nőtt az erdő- és faállománnyal borított területünk; a véghasználati területeket az utóbbi években egy éven belül újraerdősítettük; a mezőgazdaság által gazdaságosan nem művelhető területeket a beruházási lehetőségek függvényében folyamatosan betelepítettük; megteremtettük a korszerű, nagyüzemi csemetetermelést Bajcsán, az exótatermelést Surdon; számottevően nőtt erdeink élőfakészlete, a hektáronkénti élőfakészlet 15 év alatt 33%-kal meghaladta az országos átlagot; céltudatos fafajpolitikával az értékes tölgy, bükk és erdeifenyő terület- és fatömegarányának növelésére, s a kisebb hozamú, kevésbé értékes cser, akác és gyertyán visszaszorítására törekedtünk, aminek eredményeként a tölgy, bükk és az erdeifenyő területi- és fatömegaránya nőtt, az akác, cser, gyertyán aránya pedig csökkent. A hektáronkénti élőfakészlet minden fafajban nőtt, de az átlagot meghaladó tartalékolás következtében a kevésbé értékes fafajokban nagyobb mértékben (40 48%-kal) nőtt, mint az értékesebb tölgy, bükk és erdeifenyő fafajokban (30 36%-kal). A céltudatos gazdaságpolitika eredményeként erdeinkből évente kitermelhető fatömeg ig 23,5%-kal, tényleges bruttó fakitermelésünk pedig ig az országos átlagban megvalósult 25,9%-kal szemben 22%-kal nőtt ig azonban a piaci értékesítési problémák következtében 4,5%-kal visszaesett, így ig csak mintegy 16%-kal nőtt. Tényleges fakitermelésünk az üzemtervekben (erdőtervekben) előírt lehetőséget 15 év alatt összességében 94,9%-ra, az értékes fafajok közül tölgyben 99,3%-ra, bükkben 93,9%-ra közelítette meg, erdeifenyőben viszont a hótörések és viharkárok következtében 4,3%-kal túllépte azt. Ugyanakkor a kevésbé értékes fafajok közül gyertyánban 17,7%-kal, akácban pedig 11,1%-kal elmaradt az üzemtervi lehetőségtől. Műszaki színvonalunkat a lehetőségek adta keretek között folyamatosan és céltudatosan emeltük. Korszerű munkarendszerek és technológiák bevezetésére törekedtünk. Ennek eredményeként a gépesítés színvonala az erdőgazdaságfejlesztési határozattal összhangban jelentősen, a gépek összes kw teljesítménye ig 4,5 szeresére nőtt. Jelentős műszaki teljesít- Erdőtervi előírás és teljesítés 1970 év 1985 év ha m 3 ha rrr» Véghasználati előírás teljesítés Növ. fok. gyérítés előírás teljesítés Törzskív. gyérítés előírás teljesítés Tisztítás előírás teljesítés

11 1970 év 1985 év Kitermelt nettó fa térfogata (m 3 ) Iparifa-kihozatal ( %) 61,2 69,1 Feldolgozott alapanyag (m 3 ) Előállított késztermék (m 3 ) Erdőfenntartási járulék (mft) Befejezett erdőfelújítás (ha) Termelt csemete összesen, millió db Eszközérték (mft) Árbevétel arányos nyereség (%) 8,9 17,1 Fejlesztési alap (mft) R" alap (mft) Létszám (fő) Személyi jövedelem (Ft) Gépesítettségi mutatók Fakitermelés ( %) 95,7 100,0 Kérgezós ( %) 21,2 33,1 Hasítás ( %) 20,7 Anyagmozgatás ( %) 15,7 69,8 Rakodás (%) 9,7 89,0 Szállítás ( %) 98,2 100,0 Gépek kw teljesítménye a fahasználatban (kw) Gépek kw teljesítménye a művelésben (kw) Gépek kw teljesítménye a fafeldolgozásban (kw) Feltártsági mutató: (fm/ha) 5,17 6,61 Beruházás (mft) Szakemberellátottság: Mérnök (fő) Technikus (fő) Adminisztratív dolgozó (fő) Szakmunkás (fő) Betanított munkás (fő) Segédmunkás (fő) Munkavédelmi mutatók : Balesetek száma (db) Kiesett munkanapok száma (nap) Egy balesetre jutó munkanap 30,7 49,0 menye az erdőgazdaságnak az, hogy erdei úthálózatát az erdőgazdaságfejlesztési határozattal összhangban 83 km-ről 134 km-re, több mint 60%-kal, feltártsági mutatóját 26%-kal növeltük. A faipar fejlesztésének országos céljaival összhangban 1970-ben üzembehelyeztük a nagykanizsai új fafeldolgozó üzemet, között rekonstruáltuk a csömödéri, között a lenti fafeldolgozó üzemet. Ennek eredményeként fafeldolgozási teljesítményünket ig ugyancsak mintegy 19%-kal növeltük, azt számottevően koncentráltuk, így javult a termelés szerkezete. A termékszerkezet azonban nem javult, mert ig a magasabb készültségű termékek aránya csökkent, amelynek alapvető oka a lenti és csömödéri üzemek munkaerőproblémája. Nagy gondot fordítottunk a szakemberellátásra és a szakmunkásképzésre, így a fejlesztési határozattal összhangban számottevően nőtt a foglal-

12 koztatottak szakmai képzettsége és javult a foglalkoztatottak létszámösszetétele ben egy alkalmazottra még csak 4,6, 1985-ben már 5 munkás jutott. Az összes munkáslétszám 9,3%-os csökkenése mellett a szakmunkáslétszám 2,6-szeresére, a betanított munkáslétszám 2,9-szeresére nőtt, a segédmunkások átlagos létszáma pedig majdnem egyharmadára csökkent. A gazdálkodási szabályzók adta lehetőségek mellett fokozatosan növeltük a vállalat termelési értékét, amely 1970-ben Ft, és 1985-ben meghaladtuk az 1 milliárd Ft-ot ( mft), gazdálkodási eredményünk az évi Ft-tal szemben 1985-ben elérte a mft-ot. TARTAMOSÁN EREDMÉNYE S GAZDÁLKODÁ S A ZEFAG-BAN NAGY A Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság a többi állami vállalathoz hasonlóan nyereségérdekeltsége miatt minél eredményesebb tevékenységet kíván kifejteni. A jelenleg érvényes elszámolási rendben a vállalati nyereség az egyes tevékenységi körök eredményeinek összegéből képződik. Az érdekeltség a vállalatot a nyereséget adó tevékenységek fokozott végrehajtására vagy növelésére, a veszteséges vagy minimális nyereséget biztosító tevékenységek visszaszorítására ösztönzi. Gazdálkodási feladatunk a magterméstől a fafeldologozásig sok résztevékenységből áll. Ezek feltételezik, kiegészítik, esetenként szükségessé teszik egymást. Ezért a tevékenységek eredményességét vizsgálni és elemezni szükséges, de önmagában megítélni nem szerencsés, a következtetések levonása esetenként téves is lehet. Az egyes résztevékenységeknek a vállalat egészének eredményességét kell elősegítenie. Célszerű a vállalaton belül olyan elszámoló árrendszert működtetni, mely az egyes tevékenységeket vállalati jelentőségüknek megfelelően értékeli. Vállalatunk az érvényes szabályok betartása mellett eredményesen gazdálkodott. Ezért eredménye a mindenkori szabályok adta lehetőségek és a végzett munka együttes hatására jött létre. A szakmai nyelv elfogadott fogalma a tartamosság. A tartamosság fogalmát a gazdálkodásra kiterjesztve általánosabban szeretném értelmezni. A folyamatosan eredményes gazdálkodást több oldalról kell bebiztosítani. Nem elég a tartamosán eredményes gazdálkodáshoz csak a biológiai feltétel, kell hozzá technológiai, technikai és személyi stb. feltétel is, vagy fordítva. Eredményesen több éven keresztül csak akkor dolgozhatunk, ha az egyes feltételek következetes tartamos előremutató fejlődését biztosítani tudjuk. LÁSZLÓ A tartamosán eredményes gazdálkodás legfontosabb feltételeit az ábra mutatja. Az egyes tényezők állandóan hatnak egymásra, ezért a tartamosság nem statikus, hanem a hatások és ellenhatások eredményeként folyamatosan változó. A jó gazdaságirányítás lényege az, hogy a változásokat az eredmény növelésében tudjuk hasznosítani. Próbáljuk meg a tartamosság elvét a gazdálkodás kérdésében értelmezni: egy erdőgazdaság tartamosán, jól gazdálkodik akkor, ha a gazdálkodásának főbb mutatói egyenletes fejlődést mutatnak. Az eredményes, jó gazdálkodás sok tényezőtől függ. Ezen tényezők egy részét a vállalat maga alakítja, míg más része a vállalaton kívül álló, így azokra közvetlen hatni nem tud. A tényezők sokasága miatt azok felsorolása lehetetlen, de néhány fontosnak ítélhetőnek a megemlítésével szeretném érzékeltetni a vállalat nehézségeit és lehetőségeit. A vállalatunk eredményének és jelentősebb adatainak alakulása dr. Várhelyi József adataiból kimutatható. Érdekes képet mutat az eredmény alakulása, mely az ötéves tervek ciklusainak megfelelő hullámzást mutat, a kezdő évben jó az eredmény, majd a második, harmadik évben alacsonyabb, míg a negyedik, ötödik évben javuló. Az adatok alakulása a vállalat alkalmazkodóképességét igazolja. Az utolsó ciklusban a szélsőséges hullámzás jelentős tényezője volt az 1981-ben bekövetkezett hótörés, valamint a faárak csökkenése is. A vállalat eredménye növelhető a bevételek oldaláról. Itt a vállalat az erőforrások összhangjának megteremtésével munkaszervezéssel javíthatja a termelés mennyiségét, a fakitermelési lehetősége határáig. Azon túllépni csak a tartamosság elvének megértésével lehet. Az erdőtervi lehetőség nemcsak a mennyiséget,

13 hanem a fafaj és használati módok szerinti összetételt is meghatározza, így a termelés mennyiségében hosszabb távon ettől csak negatív irányban térhet el az a vállalat, mely tartamosán fejlődő gazdálkodási célt tűzött maga elé. A fakitermelés mennyisége határozza meg az erdőfelújítási kötelezettséget és az erdőnevelési feladatok jelentős részét. Itt a vállalat szankciók árán eltérhet a végrehajtás során, de tartamos gazdálkodás esetén ezen feladatokat a vállalatra jellemző ütemben végre kell hajtani, mert ellenkező esetben a következő években visszaüt az így elérhető többleteredmény. Az előbbieknek megfelelően a vállalat 5 erdőművelési és fahasználati bevételét az erdőtervi lehetőségek határozzák meg. «' A fafeldolgozás mennyiségi részét az alapanyag-ellátottság és a meglevő kapacitások kihasználása határozza meg. 'g^ A bevételek alakulásának meghatáro- S^a zó része az ár. Az erdőművelési egységl'f ejs árak meghatározottak. A termelt ter- 'S^oíS mékek árainak egy részét nem a vállalat Hlljjj állapítja meg. A szabadáras termékek 5 S ő S, körének bővülésével a vállalati ármunka szerepe igen jelentőssé vált. Vállalatunk árbevételének összetételét a teljes árbevétel százalékaival lehet jellemezni: I l i i erdőművelés 9,7 9,5 7,4 7,7 fahasználat 33,6 31,5 28,9 37,4 fafeldolgozás 47,9 49,3 56,7 45,5 egyéb 8,8 9,7 7,0 9,4 Az árbevétel mértékét a kibocsájtott termékmennyiséggel is lehet szabályoz-. ^ u ni. Jelenleg a készletgazdálkodási szad^íí) bályok szigorúsága miatt a vállalat ter- N+iSg^^á mékeinek minél gyorsabb értékesítésére JS^fitJ-SSÍi kényszerül. A piac alakulását esetenként >IInS3l sokkal jobban lehetne követni és bevételnövelésre hasznosítani, ha a vállalat termékeiből a jelenleginél nagyobb kész-.gios!* leteket tarthatna. Az ipari anyagok ISg^S-S mennyiségének és árának növekedése a g'gőjl! fatermék és faipari termék készletek gajljgg csökkenését követeli meg. Bevételek oldaláról a vállalat igen kismértékben tudja eredményét szabályozni, mert a termelés egyenletességére és fokozására, termékeinek értékesítésére szabályok ösztönzik, végső esetben kényszerítik. Az árpolitika az, amiben előbbre lehet és kell is lépni. Természetesen a minimális mozgáslehetőségeket vállalatunk is igyekezett kihasználni. Az eredmény alakításának másik meghatározó tényezője a költségek alakítása. Sfí Ebben a témában a vállalat az általa cj"2 felhasznált anyagok mennyiségét befo- E-t«lyásolhatja, árát nem. A bérek alakítá-

14 sában önállósága látszólagos a szabályokadta határok és lehetőségek között sodródik igazodva környezetéhez és a többi erdőgazdasághoz. Az erdőfenntartási járulékot nem befolyásolhatja. Az értékcsökkenésben adott lehetőséggel csak igen megfontoltan szabad élni, az egyéb költség az a terület, melyen a vállalatnak van alakító szerepe. Befolyásolható a költségoldal azzal is, hogy egyes munkákat nem végzünk el, vagy nem a kívánt mértékben és szinten. Ilyen költségbefolyásoló szelep igen sok esetben a karbantartásra, fenntartásra fordított költségek összege. Előreláthatóan és igen tudatosan kell gazdálkodni vele, mert az időben és a szükséges mértékben végrehajtandó fenntartás elmulasztása rövid távon költségmegtakarítás, de a következő években igen nagy árat kell érte fizetnünk. A Zalai EFAG költségarányai a következők szerint alakultak (százalékban): vásárolt anyag ,9 22,4 25,0 vásárolt energia 4,9 2,8 4,8 2,4 munkabér 39,9 38,9 25,6 29,0 közteher 9,9 9,7 6,7 10,0 értékcsökkenés 4,0 4,7 9,0 8,3 erdőfenntartás 17,8 12,3 14, egyéb 10,1 15,7 16,7 11,8 Az adatokból egyértelmű, hogy a bélés a közteher meghatározó eleme a költségeknek. A létszám megtartása a feladatok teljesítéséhez szükséges, így a szabályzók adta lehetőségek határáig a jövőben is lépni kell a jövedelmek növelése érdekében. A fő figyelmet az anyagköltségre kell fordítani, mert ennek a költségelemnek a növekedési üteme a legegyenletesebb és legnagyobb. Vállalatunk költséggazdálkodása az erdészeteink, üzemeink jó munkájától függ. Az erdészeti (üzemi) tervek költségnemenként tartalmazzák a felhasználható összegeket. Ezek betartását folyamatosan figyelemmel kísérjük és az eredmény növeléséhez szükséges változásokat elismerve értékeljük az egységek munkáját. A költséggazdálkodáson belül az egyéb költség az a másik terület, melynél a vállalat hatása érvényesülni tud. A vállalat költségösszetételét úgy is változtathatja, hogy bizonyos tevékenységeket előnyben részesít, míg másokat háttérbe szorít. A termelés, az üzemeltetés költségeit biztosítani kell az árbe- Kétszintes erdeifenyves a lenti erdészetben vétel teljesítése érdekében. A fenntartási munkáknál van mozgásterület. Ez a mozgás azonban igen síkos pálya, mert a jövő teljesítés lehetőségeit kérdőjelezheti meg. Ezért csak ésszerű határok között lehet élni ennek eredményt szabályozó hatásával. Elszámolási rendünk módot ad az átlagostól eltérő fenntartási tevékenységnek elhatárolt megvalósítására is, ennek a tömegesen jelentkező költségnövekedésnek több évre történő elosztása egyenletesebb eredményalakítást tesz lehetővé. A vállalati cél természetesen az egyenletes és ütemes, tehát tartamos eredménygazdálkodás. Ezt a szabályzók gyakori változása, a termelési feltételek állandó változásai miatt rendkívül nehéz elérni. Akkor gazdálkodunk jól, ha a lehetőségeinkkel jól élünk, a pillanatnyi előnyökért nem adjuk fel a vállalat távlati céljait és nem rontjuk el a távlati lehetőségeket. A Zalai EFAG az elmúlt években a tartamosság elvét mind az erdővagyon, mind a személyi állomány, műszaki feltételek, mind a gazdálkodás tekintetében betartotta. A jövőben is ebben a szellemben kíván dolgozni.

15 630*11 IVANICS JÓZSEF A ZALAI ERDŐK TERMŐHELYE, FAFAJÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA, EGÉSZSÉG I ÁLLAPOT A A zalai erdők ha-nyi területén (1985) a következő szervek folytatnak erdőgazdálkodást: Zalai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság 52,2 i' n -ban Balatonfelvidéki Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság 8,6%-bon 4 állami gazdaság 53 termelőszövetkezet és 3 szakszövetkezet 3,6 ú n-ban 35,3!) <,-ban egyéb szervek 0,3%-bem Az erdőfelügyeletet 9í.4%-ban a Zalaegerszegi Erdőfelügyelőség, S,6 ü l a -ban a Veszprémi Erdőfelügyelőség látja el. A megyére vonatkozó elemzéseknél legtöbbször csak a Zalaegerszegi Erdőfelügyelőség nyilvántartási adatait használjuk fel, ez is elegendő pontosságot ad a fő tendenciák levonásához. Termőhelyi viszonyok A rendelkezésre álló erdőtervi adatok alapján, Zala megye termőhelyi viszonyait, az egyes tényezők következő megoszlásával jellemezhetjük. A terület 74%^a" a gyertyános tödgyes klímájú, 21%-a bükkös és 5%-a kocsánytalan tölgyes, illetve cseres klímába esik. Ez utóbbi döntően Keszthely térségében fordul elő. Fizikai talaj féleségei: törmelék 1,0%, homok 12,8%, vályog 72,4%, agyag 13,8%. Termőrétegének vastagsága: igen sekély (SE) 0,4%, sekély (SE) 4,2%, középmély (KMÉ) 13,5%, mély (MÉLY) 79,2%, igen mély (IMÉ) 2,7%. Vízgazdálkodás szerint igen száraz (ISZ) 0,5%, száraz (SZÁ) 3,1%, félszáraz (FSZ) 23,3%, üde (ÜDE) 62,3%, félnedves (FN) 2,5%, nedves (NE) 1,0%, vizes (VI) 0,2%, változó (VÁLT) 7,1%. Hidrológiailag többletvízhatástól független (VFLEN) 80,4%, változó vízellátású (VÁLT) 1,7%, szivárgó vizű (SZÍV) 3,8%, időszakos vízhatású (IDÖSZ) 7,0%, állandó vízhatású (ÁLLV) 4,7%, felszínig nedves (FÉLSZ) 2,4%. A 29 féle genetikai talajtípus közül legjelentősebbek: agyagbemosódásos barna erdőtalaj (ABE) 45,9%, pszeudoglejes barna erdőtalaj (PGBE) 15,8%, rozsdabarna erdőtalaj (RBE) 8,7%, barnaföld (BFÖLD) 7,2%, lejtőhordalék erdőtalaj (LHE) 4,2%, réti erdőtalaj (RÉTIÉ) 2,7%, réti öntéstalaj (Rö) 2,2%, lápos rétitalaj (LR) 2,0%, réti talaj (R) 1,4%, sík láptalajok (SL) 1,3%. A termőhelyi adottságok hasznosítása Az erdők egészségi állapotával szoros összefüggésben van az, hogy a termőhely fatermőképességét legjobban hasznosító célállományokat termesztünk-e? Vagyis a fafaj összetétel megfelelő-e, és milyen irányban helyes a változást elősegíteni. A kérdés vizsgálatát nehezíti, hogy a zalai termőhelyek egyidejűleg több értékes fafaj termesztését teszik lehetővé. Pl. a termőhelyek 75,5%-án jó mi-

16 nőségben termeszthető, illetve a termőhelynek megfelel a tölgy, 77,6%-án a fenyő (ebből 6,9% az EF), 15,2%-án a bükk, 9,5%-án a cser, 11,4%-án az akác, 36,8%-án az egyéb kemény lomb, 5,4%-án a nemesnyár, 2,4%-án a fűz, 6,8%- án az egyéb lágy lomb. E számsor egyszerű arányosítását az 1. táblázat szemlélteti. Amennyiben a %-okat területre is átszámítjuk, megállapítható, hogy a rendelkezésre álló termőhelyet a legnagyobb mértékben de még a maximális határon belül hasznosította a B, EF, ELL és a cser. Alacsony hozama miatt a kívánatosnál magasabb az akác és gyertyán térfoglalása. A maximális térfoglalástól arányosan marad el a tölgy és a luc egyéb fenyő. A jövő állományösszetételének megrajzolásánál figyelembe kell venni a kialakult felújítási gyakorlatot, a fafajok meglevő térfoglalását, valamint azt, hogy a szerkezetátalakítás (főként akác) többletköltségeit az erdőgazdálkodók nehezen vállalják, továbbá a vadkárok alakulását. Főbb észrevételek, javaslatok: A bükk térfoglalása megfelelő, aránya az erdőtelepítések növekedésével kissé csökken. A cser és akác részarányának csökkentése az alacsonyabb használati érték miatt indokolt, mértékének azonban gátat szab az átalakítással járó nagyobb költség- és munkaigény. Zalában mintegy 3500 ha gyertyán főfajú állomány található, ezek átalakítása hosszabb távon indokolt. Elegyként közel ha-ra azonban a jövőben is szükség lesz. A EKL-ot jelenlegi elegyarányban helyes meghagyni, míg a fűz elegyaránya csekély mértékben emelkedhet. Az EKL térfoglalását termőhelyileg nem indokolt növelni. A NNY térfoglalása csökken (főként klimatikus okokból és vadkárosítás miatt). A szerkezetátalakítás 65%-át tölggyel (főként KTT-el), 35%-át fenyővel (főként LF és EGYF-el). Bár a fenyő térfoglalásának növelése döntően a vadkárosítás csökkenése után lehetséges. Fafaj összetétel változások 1. táblázat Fafaj Elegyarány I. 1-én A termőhelyek arányos hasznosítása mellett % Távlatban javasolt % T CS B GY A EKL NNY FÜ ELL EF FF LF, EGYF ,6 14,4 13, , , ,7 1,6 4,2 31,5 4,0 6, ,2 1, , ,0 3,8 14,0 9,1 9,1 2,4 0,8 0,7 5,6 13,0 1,1 10,4

17 Véghasználat és elsőkiyitelfi erdősítés fafajmegoszlása (Csak Zalaegerszegi Érdőfelügyelőség ) Véghasználati Erdőfelújítás Erdőtelepítés Erdősítés kiv. terület első kivitel első kivitel együtt ha % ha % ha % ha % Tölgy , , , ,2 Cser 799 6,4 71 0,6 75 1, ,9 Bükk , ,3 33 0, ,3 Gyertyán ,4 Akác , ,3 25 0, ,4 NNY 109 1, , ,8 HNY, ELL 392 3, , ,9 Egyéb össz ,9 Erdei fenyő , , ,2 Fekete fenyő 3 5 0,1 8 0,0 Luc és egyéb fenyő , , ,3 Fenyő összesen ,1 Mindösszesen , , , ,0 Befejezett erdősítések fafaj megoszlása (Csak Zalaegerszegi Erdőfelügyelőség ) 3. táblázat Erdőfelújítás Erdőtelepítés Együtt ha % ha % ha % Tölgy , , ,3 Cser és Ekem. 67 0,6 96 2, ,1 B 718 6,8 6 0, ,1 A ,8 31 0, ,1 NNY 49 0, , ,7 HNY és ELL 336 3, , ,6 EF , , ,8 FF 11 0,1 17 0,5 28 0,2 LF és EGYF , , ,1 Összesen , , ,0 Milyen irányban haladtunk az elmúlt 10 év során? A 2 3 táblázat adataiból fafajonként a következő főbb megállapítások tehetők. Tölgy. Az erdőfelújítás és az összes erdősítés részaránya meghaladta a véghasznált területet és az átlagos elegyarány mértékét. Az erdősítési tevékenység a tölgy térfoglalásának növekedését eredményezte. Ez a növekedés, a korábbi tervciklusból is áthúzódó befejezett erdősítéseknél kisebb mértékű, mint az első kivitelű tevékenységben. Meg kell jegyezni azt is, hogy a tiszta tölgy arány az erdősítésekben kimutatottnál 10 25%-kal alacsonyabb, az egyéb lombosok jelenléte miatt (GY). Cser. Térfoglalása csökkent, 91,1%-ban átalakításra került. Bükk. A felújítás 22,2%-kal elmaradt a véghasználat mögött. Itt figyelembe kell venni a magtermésből adódó ciklikusságot, valamint azt, hogy a B térfoglalása a korosbodással, a nevelővágások végzése során növekszik.

18 Véghasználat és első kivitelű erdősítés megoszlása Zala megyében (Zalaegerszegi Eráof. + BEFAG zalai része ) Fafaj Véghasználat ter. ha % ha Erdősítés % T , ,1 CS , ,5 B , ,4 GY ,0 A , ,5 NNY 319 1,9 HNY, ELL ,5 Egyéb össz ,7 EF ,2 FF 138 0,9 LF és EGYF : ,0 Fenyő összesen ,6 Mindösszesen , ,0 Gyertyán. Az erdősítési statisztika gyertyán célállományt nem mutat ki, a valóságban a T, B, EF állományokban 10 25%-ban jelen van, mely a későbbiekben elegyarányként megjelenik. Akác. Az erdőfelújítási aránya továbbra is magas, annak ellenére, hogy a véghasznált állományok 22,1%-át átalakítottuk. Fenyők. Az erdősítés korábbi túlzott aránya csökkent, a jelenlegi volumen jól szolgálja a távlati célkitűzéseket. Az EF a kívánatos szint körül szerepel, a LF rovására növelni kellene az EGYF (VF, ZDF) arányát. összességében megállapítható, hogy az elmúlt 10 év erdősítése kedvező irányban befolyásolta a zalai erdők összetételét. Ezt erősíti meg a folyamatban lévő erdősítések fafaj összetétele is, ahol a T 36,5%-ot, CS EKL 1,3%-ot, B 8,7%-ot, A 13,4%-ot, F 29,4%-ot képvisel. A 4. táblázat adataiból kitűnik, hogy a Balatonfelvidéki EFAG kezelésében lévő erdőkben folyó tevékenység alig módosítja a Zalaegerszegi Erdőfelügyelőség adataiból levont következtetéseket. Milyen a zalai erdők egészségi állapota? Jelenleg az erdőt ért károsításokról az erdőgazdálkodók jelzőlapjaiból, valamint az erdőfelügyelőségi mérlegbeszámolókból szerezhetünk tudomást. E két forrás azonban nem foglalkozik a teljes kárszerkezettel és főképpen nem azok <övetkezményeivel, mivel döntően a folyamatban levő erdősítések tartományát fogja át. Mégis, a kárfajták gyakoriságáról kizárólag e források adnak eligazítást. Vadkár. A folyamatban levő zalai erdősítésekben 10 év alatt 2143 ha, mft értékű, valamilyen konkrét okra-károsítóra visszavezethető eredménykiesés történt, melyből a mennyiségi vadkár 20 /o-ot, a rovarkár 7%-ot tett ki. (1985-ben mindkettő háromszorosára növekedett.) A mennyiségi vadkárosítás a 48%-os aszálykárhoz viszonyítva csekélynek tűnik, de figyelembe kell venni, hogy a vadkár bizonyos területeken visszatérő jelenség és a vad megeredt, élő csemetéket pusztított el, míg az aszálykárban gyakran csemetekezelési-ültetési hibákból eredő károk is benne szerepelnek. A károsítás elhárítása érdekében 10 év alatt fm új vadkárelhárító kerítés épült és 3525 fm-t újítottak fel.

19 A minőségi vadkár számottevő jelentkezését 1981-től tapasztalhatjuk. A folyamatban levő erdősítésekben az alábbiak szerint alakult: ha, ha, ha, 1984: 655 ha, ha. A kártétel nagysága 1984-től robbanásszerűen emelkedett, 1985-ben a folyamatban levő erdősítések 18,7%-át érintette. Az évi adatok e károsítás további emelkedéséről tanúskodnak. A befejezett év közötti állományokban keletkezett károk lényegesen nagyobbak, mint amit a folyamatban levő erdősítésekben kimutattunk. A minőségi károk emelkedése azért nyugtalanító, mert hatásuk tartós, a károsítás megszűnte után is a faállomány gyenge vagy közepes minősítést érhet el. (A mennyiségi károsítás hatása a pótlással lényegében eltűnik.) Az tavaszi gyorsjelentés a ZEFAG év közötti erdeiben 1560 ha minőségi károsítással érintett területet tartalmaz, amelyen a károsítás erélye 21,7%. A kártétel 61%-ban rágás, 39%-ban hántás. A károsítás 51,9%-ban lomb állományokban, 48,1%-ban fenyő állományokban keletkezett. A károsított fafajok sorrendje: T 31,7%, LF 22,6%, EF 19,8%, B 12%, SF 3,4%, K 2,5%, A 2,1%, ZDF 1-3%, GY 2,1%, SZ 60,9%, VF 0,7%, MÉ 0,6%. A hántáskár nagyobb arányban az A, SZG, EF, GY, ZDF, SF-nél fordult elő, míg a többi fafajnál rágáskár volt a meghatározó. Elemi károk. Az elmúlt 10 évben a zalai erdőket igen jelentős elemi károk érték, amelyek komoly gondokat okoztak az erdőgazdálkodás megszokott rendjében és károsan hatottak az állományok szerkezetére (lékek, foltok keletkezése) és elősegítették a biotikus károsítok elszaporodását, csökkentették az élőfakészlet gyarapodását. Főbb kártételek időrendi sorrendben: 1978 júliusi viharkár lomb állományokban, a kárnagyság brm téli hótörés fenyvesekben, kártétel 2920 brm nyarán széltörés lomb állományokban, kártétel 2250 brm novemberében hótörés-döntés T, B, F, A állományokban 6900 brm decemberében hótörés brm viharkárosítás lomb állományokban brm januári és februári széltörés brm 3 (66% fenyő, 34% lomb) júliusi viharkár 1400 brm 3 (lomb) tól 1984-ig összesen brm 3 nyilvántartott abiotikus kár keletkezett, melyből hótörés és döntés brm 3, viharkár brm 3. Száradás. Kedvezőnek kell jelezni, hogy az ország egyéb körzeteiből ismert tölgy pusztulást nem észleltünk, bár úgy tűnik, mintha magasabb lenne a száradékképződés. Feltűnően gyakran jelentkeznek száradó fák az állományszegélyeken, az erdőszéleken (főként a bükknél). Jelenleg a leggyakrabban és folyamatosan száradó fafajunk a szelídgesztenye. Egyes körzetekből szinte már el is tűnik. Erdeinkben magas a száradék mennyisége. Ez összefüggésben van azzal, hogy a növedékfokozó gyérítések 24%-ának végrehajtása az elmúlt 10 évben elmaradt. Eltűnt a gyakorlatból a korábbi évtizedekben rendszeresen végrehajtott egészségügyi termelés. Növelte a száradék mennyiségét a hótörés és a gyakori viharkár. Az erdők egészségi állapota és állékonyságának megőrzése érdekében egyik legfontosabb feladat a száradék termelésének megfelelő szintre való emelése ben figyeltünk fel először MÉ fiatalosok pusztulására, amelyekben a másodlagos károsítok is gyorsan megjelentek. A részleges pusztulás mintegy 50 ha-t érintett között ben újabb erdőrészletekben nem jelentkezett.

20 Biotikus károsítások. Az utóbbi években megfigyelhető az ormányosok elszaporodása és az általuk okozott kár növekedése. Fenyős körzetekben az EF, LF, SF erdősítésekben átlagosan 30%-os a kártételük. E témánál észrevételezni kell, hogy a fenyő vágásterületeken teljesen elmarad a tuskók kéregtelenítése, a fenyő hulladék megsemmisítése, mely elősegíti az ormányosok elszaporodását. Ilyen irányban hatott a hótörés is. Egyes körzetekben magas a pajor kár. Az aszályos év következményeként, elsősorban a lucfenyő állományokban fellépett a PITYOGENES CHALCOGRAPHUS (firkáló szú). Szárazabb termőhelyű lucosokban között 21 ha középkorú állományt kellett véghasználni a FOMES ANNOSUS (gyökérrontó tapló) károsítása miatt. Kárláncolatok. Szólni kell arról, hogy leggyakrabban tapasztalható pusztulást nem egy tényező okozza, hanem kárfeleségek sorozata. Szárazság-gomba-szú-, vadkár-viharkár stb. láncolatban. Az általános erdőkép azt mutatja, hogy fiatal és középkorú állományok magassági tagozódása mintha kisebb lenne a korábban megszokottnál. Mi ezt egy védekezési funkció kialakulásával magyarázzuk. Termőhely károsítás. A gazdálkodás feladatait úgy kell végrehajtani, hogy a termőhely termőképességét megőrizzük. A befolyásoló tényezők közül meg kell említeni, hogy a nagy gépek a zalai erdőkben is a felázott talajon mozogva jelentős talajtömörítő hatást fejtenek ki, amely akadályozza a víz beszivárgását, csökkenti a mag és csemete befogadását, a fák növekedését, továbbá elősegíti a vízmosások keletkezését. Becslésem szerint e károsítás az éves véghasználati terület 20 30%-án megállapítható. Növekszik a tősérült egyedek aránya is. Az eddigieknél nagyobb körültekintést kíván a vízrendezések megtervezése és fokozni kell a vízmosások megkötését. A 10 évvel korábbi időszakhoz képest növekedett az erdei hulladék mennyisége, mely a nagyobb mértékű humuszképződést segítheti. Erdőterület csökkenése. A zalai erdők nemcsak növekedtek az erdőtelepítés révén, hanem rendszeresen csökkent is a fatermesztést szolgáló terület. Ez a csökkenés közötti években 752 ha-t tett ki. Az igénybevétel az alábbi főbb célok érdekében, történt: kisbalatoni tározó érdekében 335,2 ha, villanypaszta 85 ha, út- és útpászta 77,2 ha, olajkúthely-gázvezeték 58,9 ha, vízrendezés-víztározó-vízműépítés 24,1 ha, bánya 14,3 ha, rakodó 1,2 ha, melioráció 37,6 ha, szántó 5 ha, házhely 4,7 ha. Egyéb kisebb beruházásra 14,1 ha, csemetekert 49,1 ha, karácsonyfatelep 4 ha, közjóléti tisztás 3,9 ha, nyiladék 5,7 ha, vadföld 32,3 ha. A zalai erdőkben az elmúlt 10 évben bekövetkezett változások a következőképpen foglalhatók össze: Növekedett az erdőterület és kedvező irányban változott a fafajösszetétel. A faállományt és a termőhelyet számos negatív hatás és károsítás érte, amely azonban még nem jelent olyan mértéket, mely a tartamos és eredményes erdőgazdálkodás lehetőségét veszélyeztetné. Ráirányítja azonban a figyelmet arra, hogy az erdősítési, termelési, közelítési feladatok megtervezésénél figyelembe kell venni a kárforrásoltat, ugyanakkor olyan technológiát kell kialakítani, amely legalább az emberi mulasztástól, kártevéstől megóvja az erdőt.