Give Az aradi tizenhármak

Átírás

1 2011 október 06. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Give nincs Azértékelve aradi tizenhármak Give Give Give Mérték Give 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Az es szabadságharc végét jelentô világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a bukást követôen kerültek osztrák fogságba. Így a nemzet vértanúi lettek: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernô, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernô, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly. 1. oldal (összes: 5)

2 Az aradi vértanúk kivégzésének emléknapja - Nemzeti gyásznap Október 6-án nem csak Aradon voltak kivégzések. Ezen a napon Pesten kivégezték gróf Batthyány Lajos elsô magyar miniszterelnököt. Halála után fennmaradt egy Ferenc Józsefre mondott családi átok, amely úgy hangzik, mint egy bibliai prófécia: "Az ég és pokol pusztítsa el boldogságát! Minden nemzetsége vesszen ki a föld színérôl! Ôt magát azokban verje meg az Isten, akik legközelebb állnak szívéhez! Az élete csak rombolás legyen, s a gyermekei nyomorultul pusztuljanak el!" E családi átok mellett még egy babonás jövendölés forgott közszájon ebben az idôben Ferenc Józseffel kapcsolatban. Azt tartották, hogy a császár famíliájának 13 áldozattal kell bûnhôdnie az aradi vértanúkért. Aki nem hisz a jóslatokban és az átkokban, azt is bizonyára elgondolkoztatja, hogy mit mért a sors a késôbbiekben az uralkodóra és családjára. 1. Ferenc József elsô gyermeke, Zsófia 1857-ben, alig több, mint 1 éves korában meghalt. 2. Sógornôje, Charlotte mexikói császárné 1867 márciusában megôrült. 3. Alig két héttel késôbb Habsburg Matild fôhercegnô tûzhalál áldozata lett. 4. Újabb két hétbe se telt, és Queretaróban agyonlôtték Ferenc József öccsét, Miksa császárt Január 30-án következett be a mayerlingi tragédia, amikor Rudolf trónörökös lett öngyilkos ben a tengereken eltûnt a fôhercegi rangjáról lemondott furcsa Habsburg, Nepomuk János Szalvátor, aki az Orth János nevet vette fel. 7. Lovas baleset áldozata lett Vilmos Ferenc Károly fôherceg. 8. Vadászbalesetben elhalálozott Ferenc József unokatestvére, László fôherceg. 9. Tûzvész áldozata lett Zsófia fôhercegnô, Ferenc József sógornôje szeptember 10-én Genfben egy Lucheni nevû anarchista leszúrta Erzsébet királynét. 11. Mérgezésben meghalt a 19 éves Klotild fôhercegnô Szarajevóban meggyilkolták Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét, Chotek Zsófiát. 2. oldal (összes: 5)

3 *** Aulich Lajos ( ) Császári tiszt volt, a Sándor gyalogezred alezredese, 1848-ban honvédezredes, 1849-tôl tábornok. Görgey híve volt, Július 14-tôl augusztus 11-ig ô volt az ország utolsó hadügyminisztere. Damjanich János ( ) Szerb határôrcsaládból származott, a magyar nemzeti törekvések és a radikális polgári reformok híve volt nyarán csatlakozott a magyar honvédséghez. A délvidéki sikeres harcok elismeréseként tábornokká nevezték ki. Csapataival nagy sikereket ért el a tavaszi hadjárat során, gyôzelmeihez nagyban hozzájárult katonai tudása és személyes bátorsága is. Világos után ô is letette a fegyvert a cári csapatok elôtt. Dessewffy Arisztid ( ) Középbirtokos nemes, 1839-ig a császári hadseregben szolgált ban belépett a Sáros vármegyei nemzetôrségbe, hamarosan alezredes, majd ezredes lett ben tábornoki kinevezést kapott. A temesvári csata után hadosztályát török földre akarta átvezetni, de Karánsebesnél Liechtenstein osztrák altábornagy rábeszélésére letette a fegyvert. A rá szabott ítélet eredetileg kötél általi halál volt, amelyet kegyelem útján fôbelövésre változtattak. Kiss Ernô ( ) Császári tiszt volt, a Hannover huszárezred ezredese nyarán felajánlotta szolgálatát a magyar kormánynak október 12-én tábornokká és a bánsági sereg fôparancsnokává nevezték ki december 22-én altábornaggyá, január 9-én országos fôhadiparancsnokká léptetik elô. Knézich Károly ( ) Tiszt volt a császári seregben, 1848-ban századosként részt vett a délvidéki harcokban Márciusától a fôseregnél a tavaszi hadjárat során dandárparancsnok ezredesi rangot kapott. A peredi csata után Görgey leváltatta, ekkor Kossuth a felsô-tiszai tartalék hadtest parancsnokává nevezte ki. Lahner György ( ) Volt császári tiszt, majd 1848-ban a 3. honvédzászlóalj parancsnoka októberében ezredes, hadfelszerelési és fegyverkezési felügyelô lett januárjától a nagyváradi fegyvergyár vezetôje, a szabadságharc hadiiparának irányítója volt Február 6-án tábornokká nevezték ki. Lázár Vilmos ( ) Volt császári tiszt, 1848-ban százados, 1849 februárjától ôrnagy, majd ezredesi rangban dandárparancsnok az északi hadseregnél. Betegsége következtében csak 1849 nyarától vett részt a harcokban. Karánsebesnél tette le a fegyvert. A börtönben írott visszaemlékezései 1883-ban megjelentek. Leiningen-Westerburg Károly ( ) A magyar szabadságharc német származású honvédtábornoka elôbb császári tiszt volt, majd az 1848-as harcok idején Damjanich parancsnoksága alatt szolgált. Kiváló katona volt, minden csatában kitûnt személyes bátorságával. Németül írt naplóját és leveleit késôbb kiadták. Nagysándor József ( ) 1823-tól a császári hadseregben szolgált, 3. oldal (összes: 5)

4 1844-ben huszárkapitányként vonult nyugalomba ban a magyar kormány szolgálatába állt, ôrnaggyá nevezték ki a Pest vármegyei lovas nemzetôrséghez. Kitûnt a szolnoki, a tápióbicskei, az isaszegi és a váci csatákban. Ezután tábornokká léptették elô. Nagyváradon csatlakozott Görgeyhez, augusztus 9-én Aradra ment és serege maradványaival Schlikkel készült megütközni, de Görgey ebben megakadályozta. Ezután követte a fôvezért Világosra, bár nem tartozott Görgey hívei közé. Pöltenberg Ernô ( ) Császári tiszt, majd kapitány volt a Sándorhuszároknál nyarán ezredével együtt Magyarországra helyezték, ahol a magyar szabadságharc ügyének híve lett. Kitüntette magát a kápolnai csatában áprilisában ezredes lett, június 2-án pedig tábornok. Görgey bizalmasaként ô közvetítette a cári hadsereggel folytatott tárgyalásokat a fegyverletételrôl. Ennek megtörténte után az osztrákok elfogták és 12 társával Aradon kivégezték. Schweidel József ( ) Császári tiszt volt a Sándor-huszároknál. Ezredét a forradalom kitörése után Bécsbôl hazavezette októberében tábornok lett, Buda visszafoglalása után Pest hadiparancsnoka. A forradalom bukása után letartóztatták és bitó általi halálra ítélték, de végül felesége könyörgésére az ítéletet golyó általi halálra változtatták. Török Ignác ( ) Az es évi szabadságharc alatt Komárom erôdítési munkáit irányította, s 1849 márciusáig ô volt a vár parancsnoka. Júniusban Budán, majd júliusban Szegeden erôdítéseken dolgozott ben nevezték ki tábornokká. Vécsey Károly ( ) Császári tisztként ôrnagyi rangot ért el nyarán a magyar kormánynak ajánlotta felszolgálatait decemberétôl tábornok, 1849-ben váradi várparancsnok lett. A világosi fegyverletétel idején Temesvárt ostromolta, majd augusztus 21-én ô is letette a fegyvert a cári csapatok elôtt. Az aradi vértanúk Szabadságharcunk letûnt napvilága, Te vakító nap a század delén, Nem pazaroltad sugarad hiába, Bár vak sötétbe halt az égi fény, Eszméiden nem gyôzött az enyészet, Örökbe hagytad halhatatlan részed, Fényeddel fényt hint késô századokra A tizenhárom vértanú alakja. S ôk élni fognak, élni mindörökkön, Szent lesz, örökké szent a sírgödör, A míg az eszmény ki nem hal e földön, Míg magyar szellem még magasba tör, Az igét, melyért éltet áldozának, Szívébe írták az egész hazának, Utódtól fogja hû utód tanulni: Hogyan kell élni, s hogy lehet meghalni. Palágyi Lajos 4. oldal (összes: 5)

5 Tweet (adsbygoogle = window.adsbygoogle []).push({}); Ajánló 5. oldal (összes: 5)