11-ISM1-FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC MAGYARORSZÁGON BEN
|
|
- Erzsébet Borosné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 11-ISM1-FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC MAGYARORSZÁGON BEN 1. A forradalom közvetlen előzményei: as pozsonyi országgyűlés. Az uralkodó reformjavaslatai. Kossuth Lajos március 3-i felirati beszéde. Az 1848-as európai forradalmak ( Népek tavasza : Párizs, Milánó, Prága, Bécs-márc. 13. stb.) 2. A márciusi forradalom március 15-én: Pozsonyban az országgyűlés megszavazta a jobbágyfelszabadítást és a közteherviselést. Pesten a március 15-i bécsi forradalom hírére a radikálisok (Pilvax-kör) vezetésével kitört a forradalom. Cél: a 12 pont elfogadtatása. Hatása: Áprilisi törvények elfogadása április 11-én. 3. A forradalom eredményei, az áprilisi törvények : jobbágyfelszabadítás (állami kártérítéssel), jogegyenlőség (úriszék eltörlése), választójog (1/4 telek után), közteherviselés, független, felelős kormány (Batthyány Lajos miniszterelnök kormánya), népképviseleti országgyűlés, gyülekezési, sajtó és szólásszabadság megadása, nemzetőrség felállítása, unió Erdéllyel stb. 4. Forradalomból a szabadságharcba: 1848 nyarán Bécs megosztó politikája miatt felerősödtek a nemzetiségi mozgalmak. DE: a magyar kormány nem hajlandó kompromisszumra, ezért az itáliai forradalmak leverése után Magyarország ellen küldték Jellasicsot. Ezért a Batthyány-kormány lemondott. Helyét 1848 szeptemberétől az OHB (Országos Honvédelmi Bizottmány) vette át, Kossuth Lajos elnökletével szeptember 11-én Jellasics hadserege átlépte a magyar-horvát határt (Dráva-folyó) a megkezdődött a szabadságharc. 5. A szabadságharc: szeptember 29-én a Pákozdi csatában a magyar honvédsereg megállította Jellasics előrenyomulását, ezért a horvát hadsereg elhagyta az országot. Hatására október 6-án kitört a második bécsi forradalom, de: a schwehati csatában a magyarok vereséget szenvedtek és a császáriak ellentámadásba mentek át: feloszlatták a magyar országgyűlést, V. Ferdinánd helyett I. Ferenc József (1848/ ) lett az uralkodó, Windischgatz ellentámadást indított, ezért a kormány feladta a Dunántúlt és Debrecenbe költözött telén megkezdődött a magyar hadsereg felkészítése a tartós háborúra és az ellentámadásra február: Kápolnai csata. Következményei: a magyar hadvezetés kidolgozta a tavaszi hadjáratot, I. Ferenc József kiadja az Olmützi alkotmányt. 6. A tavaszi hadjárat és a szabadságharc bukása: április-májusában kibontakozott a tavaszi hadjárat. Eredménye: sorozatos győzelmek, Buda visszafoglalása, Függetlenségi Nyilatkozat április 14-én, orosz katonai beavatkozás július-augusztusában a magyar hadsereg összeroppant a katonai túlerővel szemben, ezért augusztus 13-án Görgey Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. 7. A vereség következményei: megtorlás (kivégzések, börtönbüntetések),
2 a forradalom vívmányainak eltörlése, Magyarország államiságának megszüntetése, tömeges emigráció, a magyar nemesség megosztottsága., Új, kötelező fogalmak, események, évszámok, személyek: cenzusos választójog, áprilisi törvények, felelőskormány, Függetlenségi nyilatkozat jobbágyfelszabadítás nemzetiségi törvény, nemzetőrség, népképviselet, sajtószabadság, tavaszi hadjárat, Batthyány Lajos, Bem József, Deák Ferenc, Eötvös József, Ferenc József, Görgey Artúr, Jellasics, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor Szemere Bertalan, Széchenyi István, Windischgrätz, 1848 (forradalmak Európában) március 15. (forradalom Pesten), április 11. (az áprilisi törvények), szeptember 29. (a pákozdi csata) április 6. (az isaszegi csata), április 14. (a függetlenség kimondása) május 21. (Buda felszabadítása), augusztus 13. (a világosi fegyverletétel), április 14. (a függetlenség kimondása)
3 Az évi magyar forradalom és szabadságharc 1. A márciusi magyar forradalom: Bécsben március 13-án kitört a forradalom. A katonaság fegyveres ereje sem segített, a város véres küzdelmekben a forradalmárok kezére került. A körülzárt császári várban, a Burgban, engedni kellett. Metternich megbukott, a császáralkotmányt ígért. Életbe lépett a sajtószabadság. A bécsi forradalom március 14-én megérkező hírére Pest politikai mozgalmának szervezői, e naptól a márciusi ifjak, az azonnali cselekvés mellett döntöttek. Március 15-én reggel az egyetemi ifjúság mozgósításával, a Tizenkét pont utcai kihirdetésével, Petőfi Nemzeti dalának elszavalásával tüntetés kezdődött. Pesten vér nélkül győzött a forradalom. Az események hírét a szabaddá vált sajtó viharos gyorsasággal vitte szét az országban. Pest forradalmát napokon belül követte a vidéki forradalom. Pozsonyban ugyancsak a bécsi forradalom adott lökést az eseményeknek. A főrendek március 14-én kénytelen-kelletlen átengedték a március 3-i feliratot, s elhatározták, hogy azt Bécsben országgyűlési delegáció fogja átadni. Március 15-én, ugyanazokban az órákban, amikor Pesten megkezdődött a forradalom, a pozsonyi országgyűlés küldöttsége, a magyar politikai élet teljes vezérkara Bécsbe indult. Az éjszaka folyamán azonban megérkezett a pesti forradalom híre. Világossá vált: ha nem engednek, Magyarország kiszakad a birodalomból. Megígérték tehát, hogy a feliratban foglaltak alapján hozandó törvényeket elfogadják. Az átalakulás első biztosítékaként a magyar liberálisok elérték, hogy Batthyány Lajos gróf, az Ellenzéki Párt elnöke, március 17-én miniszterelnöki megbízást kapott. 2. Az áprilisi törvények: A küldöttség Bécsből való visszatérése után Pozsonyban lázas törvényalkotó munka kezdődött. V. Ferdinánd király április 11-én Pozsonyban szentesítette az új törvényeket. Magyarország polgári állammá, alkotmányos királysággá alakult. Az utolsó rendi országgyűlés forradalmi törvényalkotással végezte be munkáját. A legfontosabb a jobbágyfelszabadítás kimondása volt. A törvény szerint az úrbéres szolgáltatások (pénz- és terményjáradék, az egyházi tized, a robot stb.) egyszer s mindenkorra megszűnnek, s a parasztság az általa használt "úrbéres" föld szabad tulajdonába lép. A földesurak kármentesítését az állam vállalja magára, tényleges kifizetéséről később rendelkeznek. Az ősiséget eltörölték. Kimondták a közadózás elvét. Rögzítették a keresztény felekezetek egyenjogúságát. A politikai jogok terén megszűntek a származási különbségek. A törvények másik csoportja az alkotmányos, felelős kormányzattal rendelkező ország politikai rendszerét teremtette meg. Erdély egyesült Magyarországgal, a Határőrvidéket is a magyar kormány alá rendelték. Az új országgyűlés a népképviseleti elv alapján épült fel. A választójogot, mint Európában csaknem mindenütt, vagyoni vagy műveltségi előfeltételekhez, cenzushoz kötötték. Az 1848-as magyar választójogi cenzus a legalacsonyabb a korabeli Európában. Egynegyed jobbágytelekkel, iparosként egy állandóan alkalmazott segéddel már választójoghoz lehetett jutni; a magasabb végzettségűek pedig vagyoni helyzetüktől függetlenül választójogot szereztek. A képviselők választókerületekben juthattak mandátumhoz. Az alsótábla ezzel népképviseleti országgyűléssé alakult. Jogai kibővültek: a költségvetés megszavazásával az egész államélet irányításába beleszólt. Az uralkodó által kinevezett miniszterelnök kormányát bármikor felelősségre vonhatta. Feloszlatni sem lehetett saját hozzájárulása nélkül. Az újonnan teremtett végrehajtó hatalom, a felelős minisztérium az államélet teljes irányítását kezébe vette. Az uralkodó bármely rendelete csak akkor volt érvényes, ha azt a felelős miniszterek egyike aláírta, ellenjegyezte. A közigazgatás terén a megyék népképviseleti alapra történő helyezését külön törvény a következő országgyűlésre halasztotta, addig a községek küldötteivel kibővült megyebizottság vitte az ügyeket. Törvény született a politikai szabadságjogok legfontosabbikáról, a sajtószabadságról. Az alkotmányos rendre újonnan szervezett nemzetőrség vigyázott. A törvények harmadik csoportja az egységessé vált, s ez által súlyában is megnövekedett Magyarország önállóságát biztosította a Habsburg Birodalmon belül. Lényegében az áprilisi törvények perszonáluniót
4 hoztak létre, vagyis Magyarországot csak az uralkodó személyének közössége kapcsolta egybe a birodalom többi tartományával. Az évi magyar forradalom mindenkinek megadta az új, polgári jogokat, nemzetiségi különbség nélkül. Utólag ehhez még azt is hozzátehetjük, hogy e forradalom törte át a feudális földtulajdonnak azt a rendszerét, amely a csonka etnikai struktúrák létrehozója volt, és hogy így megindulhatott a polgári nemzetek teljes struktúrájának kiépülése. Ennek ellenére mind a magyar felelős minisztérium, mind a radikális ifjúság nagyot tévedett, mikor azt hitte, hogy ezzel a kérdés nagyjából meg is van oldva, és hogy most már elég a nemzetiségeket a közös szabadság érdekében össze fogásra buzdítani. A nemzeti mozgalmak ugyanis az egyéni jogokon túlmenően igényt tartottak kollektív elismertetésre és politikai jogokra is. 3. A nemzetiségi kérdés: A forradalomnak eleinte kedvező visszhangja volt, főleg a jobbágyfelszabadításban inkább érdekelt szlovákok és románok körében, de rövidesen részükről is felmerült a nemzeti politikai jogok elismertetésének igénye. Szerepe volt ebben a határon túli, szomszédos, különálló román, illetve szerb fejedelemségek meglétének is. Miután pedig a nemzeti mozgalmak ilyen kollektív, vagy éppen területi jogokat nem kaptak, mindinkább szembefordultak az új magyar állammal. Ezek a népek a maguk társadalmi és politikai fejlődése folyamán éppen úgy eljutottak a nemzeti érzéshez és a nacionalizmus igényeihez, mint a magyarok. Ekkor, 1848-ban már túlhaladtak a nemzeti fejlődés első (nyelvi, irodalmi) fokán s elérkeztek a második, a politikai fokra. Ez azt jelenti, hogy már nem elégedtek meg pusztán nyelvük kisebb-nagyobb mértékű szabad használatával (mai szóval: kulturális kisebbségi jogokkal), hanem magukat, mint külön politikai kollektívumot akarják elismertetni, külön területeket kívánnak, s azon lehetőleg saját uralmukat óhajtják berendezni július folyamán, a Délvidéken a Határőrvidék katonaparasztjai és a Szerbiából beszivárgó fegyveresek fegyveres felkelést robbantottak ki. Céljuk az önálló Szerb Vajdaság megteremtése volt. Erdélyben az osztrák főhadparancsok szövetséget kötött a román felkelőkkel, akik román közigazgatású, önálló Erdélyt akartak. A szlovákok szabadcsapatokat toboroztak. Egyszóval, a nemzetiségek is eljutottak arra a fokra, hogy fegyverrel szerezzenek érvényt politikai törekvéseiknek. S ebben, ameddig Magyarországban látták autonómiájuk gátját, az Udvar támogatására is számíthattak. Így a törvényes magyar államhatalom védekezésre kényszerült. Megkezdődött az önvédelmi háború, a szabadságharc. 4. A szabadságharc: 4.1 A szabadságharc kezdete: 1848 augusztusára a császári seregek főparancsnoka, Radetzky marsall Itáliában döntő győzelmeket aratott. Helyreállott a császárváros nyugalma is, az Udvar visszaköltözött Bécsbe. Elérkezett az idő a magyar különállás békés vagy fegyveres eszközökkel történő felszámolására. A beavatkozásra az ürügyet a magyar országgyűlés július 11-i döntése adta, azzal, hogy kétszázezer újoncot szavazott meg és a katonai költségek fedezésére papírpénz kibocsátását rendelte el. Az eddig rendezetlen hadügyi és pénzügyi kérdéseket az udvar a két tárca megvonásával kívánta rendezni. Az országgyűlés szeptember 11-i ülésén a kormány, mivel az uralkodó bizalmát elvesztették, az alkotmányos szokásokhoz híven, lemondott. A nádor újra Batthyányt bízta meg kormányalakítással. Jellasic horvát bán csapataival szeptember 11-én átlépte a Drávát, s megindult Pest-Buda felé. Bécsben császári biztost, Franz Lamberg grófot nevezte ki az ország teljhatalmú igazgatására. A szeptember 28-án Pestre érkező Lamberget a nép a hajóhídon felismerte és felkoncolta. A magyar seregek fővezére, Móga János altábornagy szeptember 29-én Pákozd-Sukorónál, a Velencei-tó mellett győzelmet aratott a horvát hadak felett. Jellasic Bécs felé hátrált az országból. Miután Bécsben elfogadták Batthyány lemondását, 1848 október 4-én uralkodói nyílt paranccsal - törvénytelenül - feloszlatták a magyar parlamentet, az országot a hadi törvények és Jellasic - mint katonai főparancsnok - uralma alá helyezték. A császárváros felé közeledő Jellasicnak az osztrák hadügyminiszter, Latour gróf segítséget akart nyújtani, azonban október 6-án, részben a magyar események hatására, Bécsben újabb forradalom tört ki. Latourt meggyilkolták. Az udvar megint menekült, ezúttal a morvaországi Olmützbe. Batthyány ideiglenes miniszterelnöki működésének megszűntével az ország végrehajtó hatalom nélkül maradt.
5 A végrehajtó hatalom gyakorlását az országgyűlés ideiglenes jelleggel október 8-tól a már szeptember 15-én, a honvédelem szervezésére megalakult Országos Honvédelmi Bizottmányra ruházta. A testületben Kossuth Lajos szervezte a honvédelmet. A megyékbe kormánybiztosok érkeztek, hogy a közigazgatást hatékonyabbá tegyék. A magyarországi császári-királyi seregrészek jó része engedelmeskedett a Honvédelmi Bizottmánynak. Komárom hatalmas erődjét is magyar katonák tartották ellenőrzésük alatt. A magyar sereg Jellasicot követve október elején érkezett az országhatárra. A határ átlépésének kérdésében bizonytalankodó katonai és politikai vezetés végül a bécsi forradalom megsegítésére a határ átlépése mellett döntött. Október 30-án csatát vállaltak a Bécshez közeli Schwechatnál. Az ellenség fölénye láttán azonban visszavonultak. A forradalmi Bécset a császári sereg ostrommal bevette végén, Bécs felmentése után az udvar hozzálátott a politikai élet rendezéséhez és a magyarok elleni, immár osztrák támadás előkészítéséhez. V. Ferdinánd helyébe unokaöccsét, a 18 éves Ferenc Józsefet ültették (december 2-án). Így nem hárult semmilyen felelősség az áprilisi törvények betartását illetően az új uralkodóra. Windischgrätz, a császári főparancsnok mintegy százezer fős hadsereggel december 13-án lépte át Magyarország határát. December végére osztrák kézre került a Dunántúl. Az év utolsó napján a magyar képviselőház Debrecenbe költözött. Békeküldöttséget is útnak indítottak a főparancsnokhoz, de a herceg feltétel nélküli megadást követelt első napjaiban Windischgrätz ellenállás nélkül bevonult Pest-Budára, s letartóztatta a vele tárgyalni akaró Batthyány Lajost. 4.2 A tavaszi hadjárat: Az Országos Honvédelmi Bizottmány a lengyel Dembinski Henryk altábornagyot nevezte ki főparancsnokká. Az erdélyi seregrészek parancsnoka, az ugyancsak lengyel Bem József altábornagy március közepére befejezte Erdély felszabadítását, még az osztrákok segítségére már február elején bemasírozó orosz csapatokat is kiszorította. Mindezzel biztosította Debrecen hátországát. Dembinski február végén indított először koncentrált támadást. A kétnapos kápolnai csatában (február ) azonban vereséget szenvedett. A magyar sereg ismét visszahúzódott a Tisza vonala mögé. Az itt gyülekező ötvenezer fős sereg támadásba lendült, és négy hét alatt a Tiszától Pozsonyig kergette a császári sereget (Tavaszi hadjárat). Április 2-án Hatvannál, 4-én Tápióbicskénél, 6-án pedig Isaszegnél arattak jelentős győzelmet. Április 23- án a honvéd huszárok bevonultak Pestre. A fősereg időközben északnak fordult, s Vácnál, Nagysallónál vívott győzelmes csatát, felmentette az ostromlott Komárom várát. A fő célkitűzést azonban, a császári sereg bekerítését és megsemmisítését, nem sikerült elérni. Az időközben leváltott Windischgrätz utóda, Welden altábornagy, serege maradványaival osztrák földre húzódott. Buda várát ostrommal foglalták el a honvédek, május 21-én. 4.3 Az olmützi alkotmány: Windischgrätz, a kápolnai csata után diadalmasan jelentette Olmützbe: "a lázadó hordákat szétvertem". Az udvar erre a hírre feloszlatta az osztrák parlamentet és oktrojált (erőszakolt, csak az uralkodó akaratából származó) alkotmányt vezetett be. A március 4-i olmützi alkotmány szerint Magyarország, korábbi különállását teljesen elveszítve, területét megcsonkítva a birodalom egyik tartományává válik, "a magyar királyság az egy és oszthatatlan ausztriai császárság" része lesz. Még a nemzetiségek is kiábrándultak az olmützi alkotmány megismerése után, s szakítva az udvarral, megint a magyarokkal kerestek szövetséget. Az olmützi alkotmány magyar választ is kiváltott, ez volt a Függetlenségi Nyilatkozat. 4.4 A Függetlenségi Nyilatkozat: Az országgyűlés április 14-én a debreceni református nagytemplomba áthelyezett ünnepi ülésén határozatba foglalta a Habsburg-ház trónfosztását és a magyar állam függetlenségének kimondását. Az államforma kérdésében nem intézkedtek, s ezt kifejezi az államfővé választott Kossuth címe is. Kormányzója egy király nélküli királyságnak van, elnöke pedig köztársaságnak; Kossuth pedig kormányzó-elnöki címet kapott. Az ország élére újra minisztérium került, elnöke Szemere Bertalan lett. A legsürgetőbb feladatot ismét a katonai teendők képezték. Május 1-jén már bizonyossá vált: az orosz cár sereggel siet a szorongatott Habsburgok segítségére. (Május 2-án Ferenc József levélben kért katonai segítséget I. Miklós orosz cártól.) 4.5 A magyar szabadságharc bukása: A magyar önvédelmi háború külpolitikai feltételei kedvezőtlenül alakultak. A német egység létrejötte meghiúsult, Itáliában győzött a Habsburg-ármádia, a közép-európai forradalmakat leverték, csaknem mindenütt a reakció kerekedett felül. A magyar szabadságharc azonban, mint láttuk, sikerrel hárította el az első két
6 katonai támadást. A Habsburg Birodalom vezetése sokáig halogatta a segélykérést. Végül május 21-én állapodtak meg Varsóban az orosz seregeknek a Magyarország elleni intervencióban való részvételéről. A cár hatalmas, kétszázezer fős hadsereget indított útnak. A hadműveletet az egész cári haderő főparancsnoka, Paszkievics herceg irányította. A háború megnyerésére nem maradt sok remény. Mintegy százötvenezer főt tett ki az osztrák sereg létszáma, tehát az együttesen háromszázötvenezer fő feletti osztrák-orosz haderő óriási túlerőt alkotott a százhetvenezres magyar honvédsereggel szemben. Az ország emberi és anyagi erőfeszítéseinek határára érkezett. Július 8-án a kormány Szegedre költözött. A július 28-án kiadott nemzetiségi törvény már elkésett - a nemzetiségek ismét Bécs mellett álltak már. Erdélyben Bem kétségbeesett ellenállást tanúsított a túlerővel szemben, másfél hónapig megakadályozta, hogy az oroszok kijussanak az Alföldre. A segesvári csatában (július 31.) súlyos vereséget szenvedett, seregének maradványait a nagycsűri csatában (augusztus 6.) verték szét. Az osztrákok elleni döntő csatára Temesváron került sor (augusztus 9-én). A csata kezdete előtt megérkező Bem átvette a főparancsnokságot, ám hamarosan megsebesült, s a központi irányítás nélkül maradt, muníciójából kifogyott sereg katasztrofális vereséget szenvedett. Megkezdődött a menekülés Törökország felé. Az aradi várban Kossuth kormányzó-elnök, valamint a miniszterek lemondtak és átadták Görgey tábornoknak a politikai és a katonai teljhatalmat (augusztus 11.). Görgey, aki a megérkező oroszok és a győztes osztrákok harapófogójába került, már csak csatát nyerhetett, utánpótlás híján háborút már nem, s ezért az egyetlen lehetséges ésszerű megoldást választotta: augusztus 13-án Világosnál feltétel nélkül letette a fegyvert. Szándékosan az oroszoknak adta meg magát, hogy jelezze: az ő túlerejük idézte elő a vereséget. Néhány seregrész és néhány vár maradt még magyar kézen, de lassan ezek is megadták magukat. Egyedül Komárom erődjének (védelmét Klapka György tábornok irányította), amely évekig állhatta volna az ostromot, sikerült elérnie, hogy tízezer fő feletti védőserege bántódás nélkül otthonába térhessen vagy külföldre juthasson. Komárom átadására október elején került sor. 5. A megtorlás: Az udvar a világosi fegyverletétel után az itáliai vérengzéseiről hírhedtté vált Haynau táborszernagyot bízta meg fővezérként a rendteremtéssel. Összesen több mint száz halálos ítéletet hajtottak végre, és sok százan kerültek hosszabb időre börtönbe október 6-án. Aradon tizenkét tábornokot és egy ezredest végeztek ki, Pesten pedig az első független felelős magyar kormány miniszterelnökét, Batthyány Lajos grófot. A francia és az angol kormány megbotránkozással fogadta a kivégzések hírét. I. Miklós cár pedig személye elleni sértésnek ítélte, hogy éppen azokat a tábornokokat végezték ki, akiknek érdekében közbenjárt I. Ferenc Józsefnél. Az osztrák-orosz viszony elhidegülése éppen ezekkel a kivégzésekkel kezdődött. Schwarzenberg herceg, az osztrák kormány feje és külügyminisztere, aki a korábbihoz képest korszerűbb, egységes és központosított osztrák császárságot akart létrehozni, azon iparkodott, hogy kormányának liberális látszatát egy kissé mentse a külföld szemében. Leállíttatta tehát a Haynau által megkezdett rögtönítélő eljárásokat: rendes, bár gyorsított hadbírósági pereket írt elő, s megszabta, hogy mind Itáliában, mind Magyarországon kb. nyolcvanöt halálos ítéletet kell végrehajtani, a többi vétkest rövidebb-hosszabb börtönbüntetésre kell ítélni. (Ezt az utasítást Radetzky tábornagy Itáliában emberségesen megkerülte, Haynau azonban Magyarországon túlteljesítette.)
V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY. Tanuló neve:... Osztálya:... Iskola neve: Címe: Felkészítő tanár neve:...
Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu V. TOLLFORGATÓ 2. forduló V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY
RészletesebbenA SZABADSÁGHARC KITÖRÉSE
A SZABADSÁGHARC KITÖRÉSE 1. 1848 szeptember: a szeptemberi fordulat Kettős fordulat: külön-külön leverik az európai forradalmakat a magyar forradalom átfordul szabadságharcba 2. Az udvar első támadása
RészletesebbenA SZABADSÁGHARC KITÖRÉSE
A SZABADSÁGHARC KITÖRÉSE 1. 1848 szeptember: a szeptemberi fordulat Kettős fordulat: külön-külön leverik az európai forradalmakat a magyar forradalom átfordul szabadságharcba 2. Az udvar első támadása
RészletesebbenTöltsétek ki az életrajzi adatokat!
1. Töltsétek ki az életrajzi adatokat! Név Batthyány Lajos gróf Született Pozsony, 1807. febr. 14. Anyja neve Skerlecz Borbála Édesapja gróf Batthyány József Meghalt Pest, 1849. okt. 06. Vigyázz! Nem igaz!
RészletesebbenHAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 3. FORDULÓ. Forradalom és szabadságharc
HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 3. FORDULÓ Forradalom és szabadságharc III. FORDULÓ Név:... Cím:... Iskola, évfolyam:... E-mail cím:... 1. Tedd időrendi sorrendbe
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:
Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra
RészletesebbenA tiszafüredi tiszti gyűlés és a tavaszi hadjárat előkészítése, 1849 márciusában
A tiszafüredi tiszti gyűlés és a tavaszi hadjárat előkészítése, 1849 márciusában Múzeumpedagógiai sorozat 2013/1. Dr. Vadász István, múzeumigazgató Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred Tiszafüred, 2013. március
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum
Az 1848-49-es szabadságharc hadtörténete Új Szöveges dokumentum 1848. márc. 3. Kossuth felirati javaslatban alkotmányt kér az egész Habsburg birodalomnak forradalmi hullám mozdítja el az eseményeket a
RészletesebbenA KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8.
A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI 1. TOTÓ Melyik válasz a helyes? a) Mikor szállta meg Windischgrätz a fővárost? 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. b) Melyik várost szabadította
RészletesebbenHallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye május Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek
Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014. május 15-16. Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból Reformkor, forradalom és szabadságharc Megoldókulcs
RészletesebbenDr. Lelkes Miklós Zsolt A MAGYAR NÉP TÖRTÉNETE II.
Dr. Lelkes Miklós Zsolt A MAGYAR NÉP TÖRTÉNETE II. 32. FEJEZET HAYNAU RÉMURALMA, A BACH- KORSZAK. MEGTORLÁSOK ÉS A PASSZÍV ELLENÁLLÁS (1849 1867) Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc elbukott ugyan,
Részletesebben1. TOTÓ. 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos X pozsonyi 2. kéttáblás X. évenkénti
1. TOTÓ 1. Kire ismersz: ősiség eltörlése, Lánchíd, gőzhajó, kaszinó? 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos 2. Ebben az évben nyílik meg Magyarországon az első vasútvonal: 1. 1844 2.
RészletesebbenMAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán
MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941 1941. június 27. 1941-1945: Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: Semlegességi taktika: Magyarország a II.
RészletesebbenTÖRTÉNELEM FELADATLAP
VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI
RészletesebbenAz esszabadságharc (tétel)
Az 1948-49-esszabadságharc (tétel) 09.07. -1848: - Reformkor vége Magyarországon (Széchenyi, Kossuth program) Haza és haladás -Már.15: - februártól kezdve egész Európában forradalom van (népek tavasza)
RészletesebbenMit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés.
1848-12 pont A Pilvax kör 1848. Március 15.-e reggelén Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, a Nemzeti dallal együtt elvitték Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol a nyomdagépet lefoglalva kinyomtatták.
RészletesebbenEurópa és Magyarország a 19.században
Európa és Magyarország a 19.században Föltámadott a tenger, A népek tengere: MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 2. FORDULÓ 1 2. FORDULÓ Név:... Cím:... Iskola, évfolyam:... E-mail
RészletesebbenReformkor, forradalom és szabadságharc
Hallássérültek XXXII Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014 május 15-16 Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból Reformkor, forradalom és szabadságharc 1 Írd a
RészletesebbenFORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC ( )
FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC (1848-1849) 1 ELŐZMÉNYEK I. Magyarország: Az udvar egyre erőteljesebben lép fel a reformerekkel szemben. A liberálisok tábora két részre szakad (mérsékeltek és radikálisok)
RészletesebbenJavítóvizsga témakörök Történelem, 11.c
Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c 2017-18 1. Kora újkori egyetemes történelem a. Francia abszolutizmus i. Királyi hatalom meggyengülése ii. XIV. Lajos iii. Gazdaságpolitikája, hadserege b. Habsburgok
RészletesebbenAz 1848/49-es események és Vásárhely
Kossuth Váhelyen Az 1848/49-es események és Vásárhely Előadó: Harmat Árpád történész A wwwtortenelemklubcom főszerkesztője Kossuth Váhelyen A kezdetek 1848 -ban A reformkor vívmányai: Gróf Széchenyi István,
RészletesebbenMAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
RészletesebbenHISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG
A MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS TANTÁRGYVERSENYE HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG I.FELADAT: Magyarázd meg röviden
RészletesebbenErdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély
Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az
RészletesebbenKódszámod: Elért pontszámod:.. / 90 pont
/ 100 pont Kódszámod: Elért pontszámod:.. / 90 pont 1. A betőrejtvény Széchenyi István nyolc gyakorlati alkotását tartalmazza. Jelöld áthúzással ezeket etőhálóban, majd a megfejtéseket írd ki a pontozott
RészletesebbenORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS
ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.
RészletesebbenMegoldás és pontozási útmutató
Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.
Részletesebben1848. március 15. 1. Interaktív, szerkesztett műsor kicsiknek. A tevékenység menete
Demény Piroska 1848. március 15. 1 Interaktív, szerkesztett műsor kicsiknek A tevékenység menete Szerepbe lépés Érkezéskor minden gyermek névkártyát húz (az 1948. márciusi eseményekhez kapcsolódó nevek:
RészletesebbenLázár Vilmos Örményszármazású magyar nemesi családban született ban a forradalom hatására lépett be a honvédseregbe, 1849 nyarára ezredes lett.
Lázár Vilmos Örményszármazású magyar nemesi családban született. 1848-ban a forradalom hatására lépett be a honvédseregbe, 1849 nyarára ezredes lett. Mivel az osztrákok előtt tette le a fegyvert, kegyelemből
RészletesebbenKedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre!
Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat 38-43. részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Ha a filmsorozat CD-változata nem áll rendelkezésetekre, az interneten
RészletesebbenORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2007/2008 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS
ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2007/2008 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhetı elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetőivel jelöltük.
RészletesebbenArany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK?
Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? A népeknek természet szerint való jussa van a szabadsághoz, éppen úgy, mint a halnak a vízhez, a madárnak a levegőéghez, mert szabadság nélkül az ember nem is Isten
RészletesebbenTörténelem levelező verseny II. FORDULÓ
Történelem levelező verseny II. FORDULÓ I. Ismerd fel a leírások alapján és jelöld be a vaktérképen a forradalom és szabadságharc vidéki eseményeinek helyszíneit a számok megfelelő helyre történő beírásával!
RészletesebbenÍrásban kérem megválaszolni:
Házi feladat! Tisza István magyar miniszterelnök álláspontja a lehetséges magyar szerb háború kérdésében! Írásban kérem megválaszolni: Tankönyv 24. oldal 3. sz. feladat (A bal alsó sarokban lévő kérdésre
RészletesebbenTörténelemtudományi Doktori Iskola témakiírás
Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok
RészletesebbenTörténelem 10. évfolyam
Jelmagyarázat: Történelem 10. évfolyam F fogalom, pl.: királyi vármegye, ispán, nádor, egyházmegye, királyi tanács, tized N név, pl.: Géza fejedelem, I. (Szent) István, Koppány É évszám, pl.: 972 997 (Géza
RészletesebbenETE_Történelem_2015_urbán
T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása
RészletesebbenMegoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály
Megoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály 1. feladat: Az 1848 49-es szabadságharc eseményei a) 5. (isaszegi csata) b) 6. (pákozdi csata) c) 2.
RészletesebbenElért pontszámod:... / 100 pont
a) b) c) d) e) f) g) h) Országos Történelem Tantárgyi Verseny 7-8. osztályos tanulók számára Kódszámod: Elért pontszámod:... / 100 pont 1. Milyen többletjelentésben használta Széchenyi István a Hitel kifejezést?
RészletesebbenSZÖVEGGYŰJTEMÉNY MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETÉNEK FORRÁSAIBÓL ( )
SUB Göttingcn 210 129 026 99 A 9819 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETÉNEK FORRÁSAIBÓL (1790 1918) A forrásokat válogatta és szerkesztette: Nagy József EKTF LÍCEUM KIADÓ, EGER 1998 TARTALOM I. MAGYARORSZÁG
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenIII. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora század
III. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 1. 10 15. század 936 973: I. Ottó uralkodása 955: az augsburgi vereség 972 997: Géza fejedelem 997 1038: I. István uralkodása 1077: Canossa-járás
RészletesebbenDoktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.
Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok
RészletesebbenA Nagy Háború ( ) emlékezete Megyei Történelem Verseny. 1. forduló - megoldások
A Nagy Háború (1914-1918) emlékezete Megyei Történelem Verseny 1. forduló - megoldások 1. feladat (10 pont) 1. Igaz 2. Hamis 3. Hamis 4. Igaz 5. Igaz 6. Hamis 7. Igaz 8. Igaz 9. Igaz 10. Hamis 2. feladat
RészletesebbenOsztályozóvizsga-tematika 9. évfolyam Év vége Történelem
Osztályozóvizsga-tematika 9. évfolyam Év vége Történelem 1. A világ és Európa a kora újkorban Témák Amerika ősi kultúrái, a nagy földrajzi felfedezések és következményeik. Felfedezők, feltalálók. Függetlenség
RészletesebbenEurópa alkotmánytörténete
RUSZOLY JÓZSEF Európa alkotmánytörténete Előadások és tanulmányok középkori és újkori intézményekről PÜSKI Budapest, 2005 TARTALOM I. Előadások Nyugat- és Közép-Európa intézmény történetileg meghatározó
RészletesebbenForradalmárok az október 23-ai szabadságharcból
2016 október 23. Flag 0 5 Átlag: 5 (1 szavazat) Mérték Mohai Balázs képein keresztül megismerhetünk forradalmárokat, akik 1956-ban a mi szabadságunkért is küzdöttek. Ez a forradalom Magyarország népének
RészletesebbenGive Az aradi tizenhármak
2011 október 06. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Give nincs Azértékelve aradi tizenhármak Give Give Give Mérték Give 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentô világosi fegyverletétel
Részletesebben1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek?
1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek? a). b) 2.) Az 1956 os forradalom és szabadságharc miniszterelnöke látható a képen. Ki ő? Életrajzi adatainak nézzetek utána! Neve Születési helye,
RészletesebbenAz 1918 elõtti Magyarország közismerten
Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel
RészletesebbenÍgy került le a lófarkas lobogó Buda váráról
2011 szeptember 03. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 1684-ben a Habsburg birodalom, Lengyelország és Velence Szent Liga
RészletesebbenKatolikus iskolák XV. országos Takáts Sándor történelemversenye
Katolikus iskolák XV. országos Takáts Sándor történelemversenye Nevezési lap Az intézmény neve és címe: (lehet az intézmény hivatalos bélyegzője is) A csapat neve:... A csapat tagjainak neve, évfolyama:
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenMagyarország külpolitikája a XX. században
Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9
RészletesebbenFOGALOM SZEMÉLY HELYSÉG ÉVSZÁM
FOGALOM Horvát támadás Tőke, munkaerő szabad 8. Török Ignác A népek tavasza Kormány bomlik áramlása 9. Vécsey Károly Rossz termésű évek OHB Horvát kiegyezés - 10. Kiss Ernő Magas élelmiszerárak Pest föladása
RészletesebbenKözépszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
RészletesebbenKováts Mihály Emléknapok. Történelmi tanulmányi verseny. 7. évfolyam
Kováts Mihály Emléknapok Történelmi tanulmányi verseny 7. évfolyam 2005 1. Hol volt 1774-ben az I. Kontinentális kongresszus? A. Washington C. Philadelphia B. Boston D. New York 2. Mikor halt hısi halált
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK
ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenOsztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
RészletesebbenBatthyány István kormánybiztossága
Batthyány István kormánybiztossága 1849. április 25-ei keltezéssel az alábbi bejegyzés olvasható Székesfehérvár tanácsának jegyzőkönyvében: Minden itt volt császári katonaság és katonai hatóság ma reggel
RészletesebbenI. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a
I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc
RészletesebbenPetőfi Sándor forradalmisága és Az apostol új programja
Petőfi Sándor forradalmisága és Az apostol új programja Javasolt feldolgozási idő: 180 perc 1. feladat Történelmi kisokos! Olvasd el a következő szöveget, amely a márciusi forradalom előzményeit és fő
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010
ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel
Részletesebbenhogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd
Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő
Részletesebbena) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista
'56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta
Részletesebben7. 1 A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás f kérdései. Követelmények. Emelt szint
7. 1 A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás f kérdései A reformkor f kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja. A rendi országgy lés és a megyerendszer m ködése. A gazdasági átalakulás jellemzése.
RészletesebbenAz aradi vértanúk. Dr. Vadász István múzeumigazgató Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred. Tiszafüred, október 5.
Dr. Vadász István múzeumigazgató Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred Tiszafüred, 2012. október 5. 1 1. Saját és a kortársak vélekedése szerint ártatlanok: A Hon, a Szabadság és a Trón védelméért 1848. áprilisi
RészletesebbenÖRÖKSÉGÜNK 48. Történelem csapatverseny. Örökségünk 48. Országos vetélkedő. internetes elődöntője rejtvényfüzetének javítókulcsa 2012.
ÖRÖKSÉGÜNK 48 Történelem csapatverseny Örökségünk 48 Országos vetélkedő internetes elődöntője rejtvényfüzetének javítókulcsa 2012. A rejtvényfüzet kitöltésének határideje: 2012. április Egy adott időpontban,
Részletesebbenhírünk, nevünk virágozni fog"
hírünk, nevünk virágozni fog" 1848-1849 A forradalom és szabadságharc dokumentumaiból m Kriterion Könyvkiadó Bukarest Kolozsvár Tartalomj egyzék 1848 Mit kíván a magyar nemzet? 5 A Pesti Hirlap tudósítása
Részletesebben1996-os emlékbélyegek
1996-os emlékbélyegek 1. MAGYAR - AZ 1956 -OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC - Bélyeg rendelési kód: 1996/005 2. ENGLISH - THE 1956 REVOLUTION - Order code of the stamp: 1996/005 3. GERMAN - Die Revolution
RészletesebbenA 19. SZÁZAD ELSŐ FELE (1815-1849)
4. epocha munkafüzet A 19. SZÁZAD ELSŐ FELE (1815-1849) Epochazáró: 2014. február 21. péntek Szorgalmi: A reformkori Pest-Buda emlékei a mai városképben (saját készítésű fotóalbum, magyarázó szöveggel
RészletesebbenA térképkészítő huszártiszt kiállítás
2016/04/11-2016/07/09 250 évvel ezelőtt, 1766. április 10-én született Lipszky János huszártiszt, aki mégsem katonai hőstetteivel, hanem Magyarország-térképével írta be magát a magyar tudomány- és kultúrtörténet
RészletesebbenGRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK
GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament
Részletesebben19. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1790-1918
19. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1790-1918 Szerkesztette: GERGELY ANDRÁS ' Korona Kiadó, Budapest, 1998 TARTALOM i. A Habsburg Birodalom és Magyarország (Gergely András-Pajkossy Gábor) a birodalom területi
RészletesebbenAz 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszafüredi eseményei
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszafüredi eseményei Múzeumpedagógiai sorozat 2011/1. Dr. Vadász István, múzeumigazgató Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred Tiszafüred, 2011. március 11. 1 I. A forradalom
RészletesebbenBudapesti Egyesített Középiskolai Kollégium Történelemverseny
Kedves Diákok! Idei történelmi vetélkedőnk témája az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, melynek 170. évfordulóját ünnepeljük. A feladatok megoldásához sok sikert és jó szórakozást kívánunk! 1. Ma
RészletesebbenMerénylet Szarajevóban LEGO
Merénylet Szarajevóban LEGO Augusztini Krisztián, Dombrovszky Borbála, Kovács-Osváth Apolka Városmajori Gimnázium A cél békés megoldás a szarajevói merénylet okozta helyzetre, és a belső konfliktusokra
RészletesebbenA kooperatív tanulásszervezés lehetőségei
Beszélj róla, és elfelejtem. Mutasd meg, és emlékszem rá. Vonj be, és megértem (Kínai közmondás) A kooperatív tanulásszervezés lehetőségei Sándorné Lakatos Marianna Bolyai János Általános Iskola Tehetséggondozás
RészletesebbenPótvizsga szóbeli témakörök (történelem) 11/b és 11/e
Pótvizsga szóbeli témakörök (történelem) 11/b és 11/e Száray Miklós : Történelem tankönyv II. Történelmi Atlasz (Mozaik) 1. Árpád-kor 1038-1077 2. I.László és Kálmán uralkodása 3. III.Béla 4. Az Aranybulla
RészletesebbenA modern demokráciák működése
A modern demokráciák működése 1. A modern demokrácia fogalma ókor: démosz+ krátosz = néphatalom modern jelentés: demokrácia = államtípus 2 féle államforma: monarchia (élén: uralkodó) vagy köztársaság (köztársasági
RészletesebbenMagyar Nemzeti Igazgatóság Széchenyi István. Provizórium Wir können warten. Húsvéti cikk. Soha nem látott gazdasági növek
Fogalom Személyek Évszámok Véres megtorlás Haynau 1850-59 Neoabszolutizmus Windischgraetz 1859 Föderalizmus Schwarzenberg okt dipl. 1860 Centralizáció Alexander Bach feb. pát. 1861 Osztrák adórendszer
Részletesebbena magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;
Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja
RészletesebbenTörténelem 7-8. osztály. 2. Kiegyezés. Állítsd időrendbe az eseményeket! Olvasd össze a betűket, és megtudod az egyik koronázás ajándék nevét!
OM 037757 NÉV: IX. Tollforgató 2017.04.01. Monorierdei Fekete István Általános Iskola : 2213 Monorierdő, Szabadság út 43. : 06 29 / 419-113 : feketeiskola.monorierdo@gmail.com : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu
RészletesebbenOsztályozó vizsga témái. Történelem
9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság
RészletesebbenPOLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE
POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5
RészletesebbenA rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el!
A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai 10 pont 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont 3. feladat Magyarázd el! 10 pont 4. feladat Kutatómunka 10 pont 5. feladat Hírességek 6 pont
Részletesebbenés s feladatrendszere (tervezet)
Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK
ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK Hazánk a Habsburg Birodalomban Kinek a nevéhez köthető a Pragmatica Sanctio? III. Károly. Mettől-meddig uralkodott? 1711-1740. Mit tett lehetővé a Pragmatica Sanctio elfogadása? A
Részletesebben3. feladat Kép: (I.) (II.)
1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R
RészletesebbenTörténelem 5. évfolyam. - Redmentás feladatsorok - ISM.KELET. Gyakorlás
Történelem 5. évfolyam - Redmentás feladatsorok - I. Az őskor és az ókori Kelet A történelem forrásai Őskori elődeink Az őskori kultúra Barlangokból a falvakba Holdévektől a napévekig Az első városok Mezopotámiában
RészletesebbenHorváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( )
Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2015 A török kiűzése Magyarországról (1683-1699) FELADATLAP 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Az egész látóhatár elsötétedett.
RészletesebbenAz első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év
Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év VIII. Német támadás Belgium és Franciaország ellen VIII. osztrákmagyar támadás Szerbia ellen IX. 1. marne-i csata állóháború kialakulása
RészletesebbenOlaszország hadba lép
Doberdó & Isonzó Az olaszok átállása Olaszország az I. világháború előtt a hármas szövetség tagjaként Németország és a Monarchia szövetségese volt. Majd ellentétbe került a Monarchiával. A fiatal olasz
RészletesebbenTémakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):
Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani
RészletesebbenA pesti egyetemi orvoskar 1848/49-ben
Forrás: http://www.ujsag.sote.hu/se200803/20080317.html Semmelweis Egyetem IX. évfolyam 3. szám 2008. március 15. A pesti egyetemi orvoskar 1848/49-ben Az Orvoskar állapota 1848-ban Az egyetem Budáról
RészletesebbenZavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,
Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.
Részletesebben20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI
RészletesebbenVIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY
Monorierdei Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu VIII. TOLLFORGATÓ 2. forduló VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM
RészletesebbenII. Rákóczi Ferenc Irodalmi és Műveltségi csapatverseny
II. Rákóczi Ferenc Irodalmi és Műveltségi csapatverseny iskolai forduló FELADATLAP 2014. április I. feladat Keresztrejtvény 1 2 3 Á S 4 5 6 7 8 R 9 O 10 A 11 12 13 14 15 A 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25
Részletesebben