Kiss Pál honvédtábornok ( )

Átírás

1 ( ) Dr. Vadász István múzeumigazgató Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred október 6. 1

2 Tiszafüred: múzeum és utca viseli a nevét a diószegi (Bihar vármegye) születésű Kiss Pál honvédtábornoknak (1862 körül készült fotó, Kiss Pál 53 éves korában) 2

3 Görögkeleti vallású, macedoromán származású. Nemesi családban született 1809-ben 3

4 Kiss Pál apja kapta a nemesi címet: kereskedő, udvari szállító volt (innen származik a címerképen a mérleget tartó oroszlán) 4

5 . Kiss Pál honvédtábornok Sok kortársához hasonlóan katonai pályára lépett: 1828-tól hadfi (=hadapródiskolás, amely a középnemesek fiainak tipikus, császári-tiszti karrier-kezdete) ra főhadnagy február: alszázados a császári-királyi hadseregben, a 37. gyalogezred (Mihály orosz nagyherceg - korábban Máriássy báró, táborszernagy) 3. zászlóaljában (az egyik század parancsnoka, Nagyváradon. Csak ez a zászlóalj 5 van itthon.

6 6

7 7

8 A gyalogezred tartózkodási helye Nagyvárad, június 30-tól kinevezett parancsnoka Vetter Antal alezeredes nyarán (június-júliusban) Kiss Pál a 37. gyalogezred századosaként: a bihari nemzetőrök kiképzését végezte. Ezek a nemzetőrök az 1. bihari nemzetőr-zászlóaljjal együtt augusztus 19-én indultak el a délvidéki harcokba, Fehértemplom felé 8

9 A zászlóaljjal együtt Kiss Pál már júliusának közepétől részt vesz a délvidéki harcokban: július 13-án indultak el Nagyváradról, s július 19-én már Nagybecskereken, Kiss Ernő ezredes mozgó. hadosztályában voltak augusztusa: a hadosztály a szerbek Perlasz melletti tábora ellen indult. Hadosztály: az újonc 10. honvédzászlóalj, a Mihály/Máriássy gyalogezred 3. zászlóalja (37/3. zászlóalj) valamint 9 Woronieczki herceg vadászai, bihari nemzetőrök

10 Szeptember 2: Perlász megrohamozása: a 10. zászlóalj elfoglalja a települést, ám a csatában halálosan megsebesül Szemere Pál őrnagy, a zászlóalj parancsnoka. Itt tűnt ki Kiss Pál. "...herceg Mihály ezredbeli kapitány..", aki "...a vitézséggel vezérlett bihari nemzetőrséget annyira buzdította...hogy e tökéletlenül fegyverzett derék nemzetőrök halálmegvetéssel követték a sorkatonaság szép példáját..." 10

11 11

12 Szemere őrnagy helyére Kiss Pált nevezték ki, de közben a 9. honvédzászlóalj parancsnoka szeptember 1-től beteget jelentett és nyugállományba vonult, így a Kassa-Miskolc térségéből származó "vörössapkás" zászlóalj vezetésével a szeptember 6-án őrnaggyá előléptetett Kiss Pált bízták meg és őrnaggyá léptették elő 12

13 Szeptember - november eleje: bánáti hadtest (Kiss Ernő tábornok) - a verseci dandár, majd hadosztály (=legütőképesebb része a Damjanich alezredes által vezetett 3., és a Kiss Pál őrnagy parancsnoksága alatt harcoló 9. zászlóalj) A hadosztály parancsnoksága körül Vetter Antal ezredes és Damjanich János között vetélkedés - így olykor Kiss Pálra hárult a vezetés ez az őrnagy tekintélyét tovább növelte (Leiningen-Westerburg 13 Károly százados is ide kerül)

14 Novemberétől végleg Damjanich ezredes vezetése alá kerül a dandár (Vettert a vezérkarhoz viszik): egymás után vívja a keményebbnél keményebb ütközeteket. A november 9-i lagerdorfi (strázsai) csatában a szerbek vesztesége egy egész zászlóaljnyi. Közben a dandárt Damjanich ezredes vezetése alatt hadosztállyá szervezik, ám a hadosztályparancsnok szabadságra megy, így november végéig Kiss Pál 14 helyettesíti

15 Decemberember eleje: a Kiss Pál által vezetett csapatok több támadása az alibunári szerb tábor ellen December közepén (14-én): jarkováci éjszakai ütközet. A hadosztály éjszakára a zömmel szerbek által lakott Jarkovácra szállásolta be magát: a csapatokhoz visszatérő Damjanich, valamint Kiss Pál és Leiningen egy szállásra került. A fáradt magyar csapatokat álmukban lepte meg az éjszakai szerb támadás, mely a helybeli lakosság útmutatásai alapján bontakozott ki. 15

16 Kiss Pál és Leiningen a megriadt csapatok élére állva heves utcai harcba bonyolódott, eközben Damjanich a fejvesztve menekülő egységeket visszafordítva reggelre végleg eldöntötte a csata sorsát. A jarkováci csata ismét dicsőséget hoz Kiss Pálnak, hisz fontos szerepe volt a csatában:"a veressipkások, kik Kiss Pál őrnagy hidegvérűsége és dicséretes lélekjelenléte által befolyásolva, legelőször állottak csatasorba, s kikhez a Wasák is csatlakoztak". 16

17 December második fele: Kiss Pál Damjanich hadosztályában dandárt kap, alezredessé léptetik elő. 1848/49 fordulóján: Pancsova sikertelen megrohamozására: ezekben a napokban Kiss Pál újra a betegeskedő Damjanichot helyettesíti. A Pancsova felől visszavonuló csapatokat (hadtest) január közepén a Honvédelmi Bizottmány a Közép-Tisza vidékére, Törökszentmiklós térségébe rendeli. 17

18 A parancs értelmében Damjanichnak "menetből" kellett volna elfoglalnia az aradi várat, s így kellett a Közép-Tiszavidékre vonulnia. A január végétől ostrom, de nem sikerült, így Damjanich veszi át az Aradot ostromló magyar sereg parancsnokságát és több hetet időz a vár körül. Végül őt február 25-től Kiss Pál alezredesre bízza az ostromot és Damjanich Szolnok felé vonul 18

19 1849. március 5-i szolnoki csata: ezt követően heves szóváltás történt Vécsey tábornok (bácskai hadtest) és a bánáti hadtest parancsnoka, Damjanich tábornok között (bánáti hadtest). - Damjanich lett a hadtest parancsnoka, Vécseyt pedig az aradi ostromsereg vezetésével bízták meg, így március második felében Kiss Pál újra visszakerült Damjanich hadtestéhez. 19

20 Közben azonban Leiningen a szolnoki csata után alezredes és dandárparancsnok lett: a lengyel légió, a 3. és a 9. zászlóalj tartozott a dandárjához (Kiss Pál régi helyén). A III. hadtesthez Tiszafüreden március körül visszatérő Kiss Pálnak Damjanich újra dandárt szándékozott adni, s ezt a Leiningendandár megosztásával kívánta megoldani. (Ekkor már volt feszültség a dandárparancsok, a lengyel 20 légió és a 9. zászlóalj tisztjei között)

21 Damjanich csak egy héttel később, április 4- én, Jászberényben közölte a döntést: "elveszted a 9. zászlóaljat, Kiss részére dandárt szándékozom alakítani, és akkor neki kell adjam előbbi zászlóalját". Ekkor Leiningen ingerült lett, s mikor Kiss Pállal találkozott "egyik szó a másikat követte", s a vége az lett, hogy Leiningen kihívta Kiss Pált párbajra. 21

22 A tisztek vetélkedését Damjanich és Görgei is rosszalotta, ám a csata utáni számonkérések és nyilvános dicséretek után végül mindkét alezredes ezredesi előléptetésben részesül a csatatéren, sőt mindkét tiszt megkapja a "3. osztályú katonai érdemjel" kitüntetést. (Leiningen ezt már egyszer, Szolnok után megkapta). 22

23 23

24 Másnap megtörténik a 9. zászlóalj átvezénylése: április 6-án, az isaszegi csatában újra a 9. zászlóaljról és a Kiss Pál dandárról szólnak elismeréssel a szemtanú (Klapka): "Ütegeimet golyók és gránátok özöne lepte el, s valószinüleg elhallgattatak volna, ha eközben a III. hadtest is a tőlem jobbra eső halmokon a harcvonalba nem nyomult volna be. Damjanich gyors pillantással átlátta erőink egyenetlen voltát és 24 legott segítségemre küldte Kiss Pál dandárját

25 ... a túlerő előtt hátrálni. Alig vette ezt észre a 9. zászlóalj, amidőn a vitéz dandárnok Kiss Pál vezénylete alatt az előnyomuló osztrákoknak szuronyt szegezve oldalukba tört és Sulczzal egyesülve újra visszaveri a völgybe. A váci csatában (április 10.) is a III. hadest kemény fegyelme, rendíthetetlensége domborodik ki. Itt Kiss Pál dandárja azt a feladatot kapta, hogy keletről, a várost övező dombok lejtőjéről támadja a várost 25 megszállva tartó ellenséget.

26 Nagysallónál, április 19-én viszont mindkét dandár oroszlánrészt vállal a győzelemben: "Leiningen és Kiss Pál dandárjai gyorsan rohamcsapatokká alakultak. iszonyú dühös utcai harc keletkezett. Minden házat, minden udvart, minden sövénykerítést külön-külön kellett bevenni, míg az osztrákok a szomszédos halmokról és Nagysallónak még birtokukban lévő hátulsó részéből gránátok és röppentyűk özönével árasztották el a magyarok által már elfoglalt területeket. 26

27 Kiss Pál egysége a komáromi vár felmentésében, illetve a vár körüli ostromzár megszüntetésében is fontos szerepet játszott. Az ezredes által vezetett dandár elsőként kelt át a Dunán elkészített tutajhídon április 25-ről 26-ra virradóan, majd egységével megrohamozta a Duna jobb partján lévő magaslatot, az un. Monostort. Az átkelőhelyet és a jobbparti erődrendszert uraló magaslat elleni szuronyrohamot maga a ezredes vezette. 27

28 Maga az átkelési hadművelet egyébként éjszaka a legnagyobb csendben történt, s vörössapkások Kiss Pál személyes vezetése alatt "libamenetben, egymás kabátját fogva mentek a sötétben a bozótokon át a sáncárokig". Majd a vizes árkon átmenve megmászták a sáncokat, s a meglepett őrségnek csak néhány lövésre futotta, "a ki meg nem adta magát, azt minden lövés nélkül elnémította a szurony." 28

29 A tavaszi hadjárat folyamán Kiss Pál mindvégig élvezte fölöttesei (elsősorban Damjanich és Görgey), majd a politikai vezetés kitüntető figyelmét - következmény: Kiss Pált kinevezték a nagyfontosságú déli erősség, Pétervárad várparancsnokának. Ám ezzel Kiss Pál - saját akaratán kivül - a Kossuth Lajos és Perczel Mór között kirobbanó konfliktus középpontjába került: Perczel saját öccsét, Perczel Miklós ezredest szerette volna parancsnoknak kineveztetni. 29

30 Ezután Kiss Pálnak már csak az ostromzár bezárulásának hátráltatására, illetve a védelem megszervezésére maradt ereje. Ezt segítette elő, hogy végül június 26-i hatállyal tábornokká léptette elő a kormány: az erről szóló határozat azonban csak a Közlöny július 20-i számában jelent meg. 30

31 31

32 Az ostromzár augusztus 17-i bezárulásával Kiss Pál szeptember 5-én kelt levelében Hollán Ernő ezredest, a vár erődítési parancsnokát bízta meg a tárgyalások megkezdésével. A péterváradi vár feladása szeptember 7-én történt meg, Klapka korabeli feljegyzése szerint "majdnem föltétel nélkül". Az átadáskor azonban kikötötték, hogy az őrség teljes kegyelmet kap, s az átadási feltételek ugyanazok lesznek, mint amelyeket a komáromi vár átadásakor kialkudnak a felek 32

33 33

34 Tény, hogy a várőrség elvonulása után Kiss Pált továbbra is fogvatartották, mivel Haynau a várőrség elvonulása után Kiss Pált továbbra is fogvatartották, mivel Haynau a hadtestparancsnokokhoz hasonlóan a várparancsnokokat illetően is a legsúlyosabb büntetés kiszabását kívánta alkalmazni, így Kiss Pált a péterváradi rendkívüli haditörvényszék elé állították, mely december 15-án kimondta a halálos ítéletet (de közben Bécsben kegyelmet kap). 34

35 Ismeretes, hogy Kiss Pál később, 1854-ben feleségül vette a szintén görögkeleti vallású, tiszafüredi földbirtokos, kerekszegi Bernáth István leányát, Máriát. A "marcona hadvezér, a rohamok mestere"35 ezután a Bernáth család tiszafüredi és tiszaörsi birtokain gazdálkodva, az évi nagy inséges esztendőben közfeladatokat is vállalva élt, május 27-én bekövetkezett haláláig. 35

36 36

37 37

38 38

39 39

40 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 40