A KOHÉZIÓS POLITIKA EGÉSZSÉGÜGYI BEAVATKOZÁSAINAK MAGYARORSZÁGON. Kiss Norbert. Hétfa Kutatóintézet, Budapesti Corvinus Egyetem

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KOHÉZIÓS POLITIKA EGÉSZSÉGÜGYI BEAVATKOZÁSAINAK MAGYARORSZÁGON. Kiss Norbert. Hétfa Kutatóintézet, Budapesti Corvinus Egyetem"

Enikő Ráczné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A KOHÉZIÓS POLITIKA EGÉSZSÉGÜGYI BEAVATKOZÁSAINAK EREDMÉNYEI MAGYARORSZÁGON Kiss Norbert Hétfa Kutatóintézet, Budapesti Corvinus Egyetem

2 Tartalom Az egészségügyi fejlesztések forrásai Az egészségügyi fejlesztések területi, illetve ellátási szintek szerinti célzása A járóbeteg-ellátási fejlesztések értékelése Gép-műszer kataszter értékelése Életmódprogramok értékelése

3 Finanszírozási források Alkalmazott módszertan: Egészségügyi fejlesztési konstrukciók azonosítása (EMIR) Egészségügyi szolgáltató mint kedvezményezett azonosítása (EMIR) A források és kedvezményezettek megoszlásának megállapítása (összesen 351 Mrd Ft projektre) Főbb megállapítások: Egészségügyi konstrukciók nagy súlya Országos és regionális programoknak is van szerepe Magánszolgáltatók részesedése kicsi (kb. 11,5 Mrd Ft) Jellemzően csak egy forrásból kaptak támogatást a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók HR-fejlesztés (8,5 Mrd Ft) eltörpül az ágazati bértömeg mellett 3

4 Ellátási szintek szerinti célzás Alkalmazott módszertan: Egészségügyi fejlesztési konstrukciók azonosítása (EMIR) Támogatás ellátási szinthez rendelése (elsődlegesen a konstrukció, másodlagosan a támogatott jellege alapján) Folyó OEP-finanszírozás ellátási szinthez rendelése Korlátozás: a szeptemberi információk alapján történt a besorolás Főbb megállapítások: Járóbeteg-ellátás egyértelműen kedvezményezett A kórházi ellátás a súlyának megfelelően részesedett Az alapellátás kisebb súllyal részesedett 4

5 Ellátási szintek szerinti célzás (2) Folyó OEP finanszírozás (2011) Fejlesztések Összeg (Mrd Ft) % Összeg (Mrd Ft) % Alap Járó Fekvő Mentés Vérellátás Egészségfejlesztés Összesen % % % % % % % % % % % % % % 5

6 A területi célzottság vizsgálata Alkalmazott módszertan Egészségügyi fejlesztési projektek az EMIR adatbázisból Hozzárendelés progresszivitási szintekhez és kistérségek lakosságához (intézmények szintjén) Folyó OEP finanszírozás Hozzárendelés progresszivitási szintekhez Hozzárendelés kistérségi lakossághoz (OEP kistérségi adatok) Elkerülhető halálozás kistérségi szintű bontása (Vitrai József és Bakacs Márta számításai) A fejlesztések és a folyó finanszírozás elkerülhető halálozás szerinti célzásának vizsgálata Lorenz-görbével A legrosszabb egészségügyi helyzetű x% a források hány százalékát kapta Korlátozás: csak a pénzösszeget követjük 6

7 Elkerülhető halálozás kistérségi megoszlása 7

8 A fejlesztések célzása jobb, mint a folyó finanszírozásé Források Egészségügyi állapot folyó finanszírozás (2011) fejlesztés ( ) 8

9 Az alapellátási fejlesztések célzása a legjobb Forrasok Egészségügyi állapot Alap finanszírozás (2011) Alap fejlesztés ( ) 9

10 De a járóbeteg-ellátás fejlesztések célzása sem rossz Források Egészségügyi állapot Járó finanszírozás (2011) Járó fejlesztés ( ) 10

11 Fekvőbeteg-ellátási fejlesztések célzása Források Egészségügyi állapot Fekvő finanszírozás (2011) Fekvő fejlesztés ( ) 11

12 Fejlesztések területi célzása: kvantitatív mutatók Összes forrás Járóbetegellátás Fekvőbetegellátás Alapellátás Egészségügyi állapot szerint az alsó 50% az összes forrás hány százalékából részesül? Fejlesztési források 60,1 74,4 56,5 79,2 Folyó finanszírozási források 48,1 43,9 49,9 46,7 Egészségügyi állapot szerint a legjobb és a legrosszabb helyzetű decilis forrásának aránya Fejlesztési források 0,62 0,38 0,73 0,18 Folyó finanszírozási források 1,04 1,29 0,94 1,14 12

13 A járóbeteg-ellátási fejlesztések pozicionálása A fejlesztések pozicionálása mennyiben találkozott a valós szükségletekkel? Módszertan: dokumentumelemzés, statisztikai elemzés (lakosságszám, közúti elérhetőség irányítószám alapján) Főbb megállapítások: Rövid felfutási időszak Időbeli elérhetőség javult: Kb. 310 ezer ember számára lett elérhető 20 percen belül az alapszintű járóbeteg-ellátás Emeltszintű ellátás (négy alapszakma + kardiológia, traumatológia) kb. 150 ezer ember számára lett elérhető 25 percen belül Autóbuszos elérhetőség a legrövidebb utazási időt alapul véve hasonló mértékben javult, de a menetrendek összehangolása problémás a rendelési idővel 13

14 Alapszintű szakellátás 20 percen belüli elérhetőségének változása 14

15 Az ellátórendszer igénybevételének változása A konstrukció hatására mennyivel nőtt az ellátórendszer igénybevétele? Módszertan: a fejlesztett ( kezelt ) és kontroll kistérségek lakossága esetszámának összehasonlítása (OEP-adatok alapján) Párosításos különbségek különbsége módszerrel Panel regressziós keretben, fixhatás becsléssel Fő megállapítások (TIOP 2.1.2): Erőteljes (25-30%-os) igénybevétel-növekedés szinte mindegyik szakmában mindkét módszer alapján A 60 év felettiek körében kb %, a fiatalabbak körében 13-23% az igénybevételre tett hatás Az igénybevétel a hasonló kistérségekben megfigyelhető arányra javult Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése 15

16 Rövid távú egészségügyi hatások A szakrendelések elérhetőségének javulása hatott-e pozitívan a krónikus betegek gondozásba vételére, illetve a gondozás során szükséges szakorvosi vizsgálatok elvégzésére? A beruházással érintett kistérségi járóbeteg-ellátási kapacitások hozzájárultak-e a táppénzen töltött idő csökkenéséhez? Módszertan: statisztikai elemzés (OEP ellátási adatok és minőségi indikátorok alapján, kontroll kistérségekhez viszonyítva) Főbb megállapítások: Táppénzes esetek és napok száma 4-6%-kal csökkent (TIOP ) Cukorbetegek évenkénti szemészeti vizsgálata: 8%-os növekedés (vérzsírszint, Hb1Ac laborvizsgálatok esetében nem mutatható ki szignifikáns hatás) Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése 16

17 Gazdasági fenntarthatóság A beruházással érintett kistérségi járóbeteg-ellátó központok működése hosszú távon is fenntartható-e? Módszertan: esettanulmány, szakértői interjúk Főbb megállapítások: A benyújtott fenntarthatósági számítások, üzleti tervek gyakorlatilag már a szerződéskötéskor elavultak voltak. A közös kistérségi fenntartás lényegében nem valósult meg. Opcionális szolgáltatások problémája A fizikai infrastruktúra kihasználtsága a kis üzemméretből adódóan nem is lehet hatékony. A finanszírozási rendszerből következik, hogy ezek az intézmények nem vagy csak nagy nehézségek árán tudnak pénzügyi egyensúlyba kerülni. Méltányossági szempontok 17

18 Gép-műszer kataszter fejlesztése: A kialakított informatikai rendszer Módszertan: dokumentumelemzés, interjúk Illeszkedő hardver- és szoftverkörnyezet a központi oldalon Az adatszolgáltatás megfelel a kor követelményeinek Automatikus betöltés + webes felület Kliensoldali interface készítését is kezdeményezték, 2 nagy informatikai rendszerszállító el is készítette Előzetes interjúk adatszolgáltatókkal és -felhasználókkal A jelentendő adattartalom bővült (kötelező + opcionális) Az adatszolgáltatói oldal információ-előállítási folyamata nem került modellezésre Problémák a nómenklatúrával és a törzsadatokkal 18

19 Gép-műszer kataszter fejlesztése: Hatékonyság és eredményesség Szabályszerű jelentés növeli az adminisztratív terheket Csak kevés szolgáltató igyekszik jól jelenteni Jogszabályi kényszerítő erő nincsen, ellenérdekeltség van Az adatmigráció megvalósult a régi és új rendszer között Validálás csak mintavételes módszerrel történt Összességében a megfelelően jelentő intézmények aránya nem növekedett (kb. 10%) Az adatbázisnak kevés felhasználója van Javaslat: intézményi folyamatok figyelembe vétele működési engedélyezésbe való beépítés 19

20 Pályázati konstrukciók Életmódprogramok (2009): A pályázati eredmények áttekintése Összesen kb. 250 ezer projektrésztvevő (EMIR-monitoring) Beérkezett pályázat Támogatott projekt Megítélt támogatás Hatályos szerződések összege Kifizetett összeg TÁMOP /A-09/ db 170 db Ft 170 db Ft Ft TÁMOP-6.1.2/A-09/1-KMR 689 db 135 db Ft 135 db Ft Ft TÁMOP-6.1.2/LHH-09/1 50 db 14 db Ft 14 db Ft Ft TÁMOP-6.1.2/LHH-09/2 13 db 1 db Ft 1 db Ft Ft Hatályos szerződés TÁMOP - TÁMOP-6.1.2/A- Elsődleges színterek 6.1.2/A-09/1 09/1-KMR Kistérség/település 12% 15% Oktatási, nevelési intézmény 35% 24% Munkahely 34% 46% Célcsoport specifikus színtér 12% 6% Forrás: EMIR-jelentéskészítő (2013. jan. 10.) Egyéb 7% 9% Forrás: Online kérdőív 20

21 Életmódprogramok célzása 21

22 Életmódprogramok: A programok megfelelősége és hatása Módszertan: dokumentumelemzés, interjúk Egyéni és közösségi életmódváltozásra való ösztönzés állt a középpontban Kapacitásfejlesztés, az egészséget támogató helyi környezet kialakítása kevéssé volt prioritás A projektek valódi szakmai tartalmát nehéz azonosítani és követni, és így a szükségleteknek való megfelelést értékelni A szakmai tartalom minőségbiztosítása kimaradt a pályázati folyamatból (kivéve az LHH-s pályázatokat) Nem LHH-s egészségtervek sokszor formálisak A szakmai módszertani intézmények ajánlásai, anyagi csak igen kis részben hasznosultak a projektekben Az összeollózott kommunikációs tartalmak a jellemzőek Hosszú távon fennmaradó hatás nem érhető el (szakértői vélemények alapján) Kis összegű pályázatok mellett komoly adminisztráció 22

23 Életmódprogramok: Hozzájárulás a helyi feltételek megteremtéséhez Nem látható, hogy az egészségtervek hogyan kapcsolódnak a helyi szükségletekhez, igényekhez Nem váltak az egészségtervezés dokumentumává LHH-s kistérségek esetében volt szakmai támogatás Partnerek bevonása: leginkább a szociális szférából Projektek idejére szóló partnerségi megállapodások Az egyszerű és olcsó megoldásokat kevésbé preferálták a pályázók ( most van pénz ) Esélyegyenlőség horizontális célként One size fits all gyakorlata A tapasztalatok jelentős része beépült a es újabb kiírásokba 23

24 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Hasonló dokumentumok

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001