SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJ[NL[S

Átírás

1 SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJ[NL[S az AUTOMATIKAI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ A szakképzési tantervi aj{nl{s kiz{rólag a 2012/2013. tanévben az érettségit követő szakképzési évfolyamon induló szakképzésekre vonatkozóan, a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 92. (27) bekezdése alapj{n készült. Készítette: Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Oktat{si Nonprofit Kft. Villamosipari és elektronikai kerettantervi aj{nl{sokat fejlesztő munkacsoport 2012.

2 SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJ[NL[S az AUTOMATIKAI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ A szakképzési tantervi aj{nl{s kiz{rólag a 2012/2013. tanévben az érettségit követő szakképzési évfolyamon induló szakképzésekre vonatkozóan, a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 92. (27) bekezdése alapj{n készült. A szakképzési tantervi aj{nl{s óraterve a kiz{rólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett szakképzésre vonatkozik, de a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyam{n megszervezett szakképzésre vonatkozó tervezett órasz{mokat is tartalmazza. Az aj{nl{s {gazatra vonatkozó része (két évfolyamos szakképzésben az első évfolyam tartalma, 4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a középiskolai évfolyamokra előírt tartalom) a XI. Villamosipar és elektronika {gazat al{bbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: Automatikai technikus Elektronikai technikus Erős{ramú elektrotechnikus I. A szakképzés jogi h{ttere A szakképzési tantervi aj{nl{s a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló módosított évi CLXXXVII. törvény, valamint az Orsz{gos Képzési Jegyzékről és az Orsz{gos Képzési Jegyzék módosít{s{nak elj{r{srendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm{nyrendelet, az {llam {ltal elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.9.) Korm{nyrendelet, az Automatikai technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapj{n készült. 2

3 II. A szakképesítés alap-adatai A szakképesítés azonosító sz{ma: Szakképesítés megnevezése: Automatikai technikus Szakmacsoport: 6. Elektrotechnika-elektronika [gazati besorol{s: XI. Villamosipar és elektronika Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok sz{ma: 2 Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az órasz{m: óra Elméleti képzési idő ar{nya: 40% Gyakorlati képzési idő ar{nya: 60 % III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi vizsga vagy iskolai előképzettség hi{ny{ban Bemeneti kompetenci{k: - Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Egészségügyi alkalmass{gi követelmények: vannak P{lyaalkalmass{gi követelmények: - 3

4 IV. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény előír{sainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. T{rgyi feltételek V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktat{sra A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés m{sodik évfolyam{nak (2/14.) szakmai tartalma, tant{rgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi ut{ni évfolyam{nak szakmai tartalm{val, tant{rgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyam{nak (1/13.) {gazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tant{rgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés középiskolai évfolyamokra jutó {gazati szakközépiskolai szakmai tant{rgyainak tartalm{val, összes órasz{m{val. Szakközépiskolai képzés összes elvi szakmai órasz{ma (két évfolyamos): = 2540 óra (öt évfolyamos képzésben: 1108 óra a évfolyamok szorgalmi időszak{ban, 175 óra 9. és 10. évfolyam ny{ri gyakorlat{ban, 160 óra a 11. évfolyam ny{ri gyakorlat{ban, 1120 óra érettségi ut{n, összesen 2563 óra). (A kiz{rólag évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyam{n megszervezett képzésben az azonos tant{rgyakra meghat{rozott órasz{mok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak és a ny{ri gyakorlat tanít{si heteinek eltérő sz{ma, és az órasz{mok oszthatós{ga miatt keletkezik!) Ebből az szvk-ban előírt elmélet-gyakorlat ar{ny alapj{n elméleti órasz{m: 1016 (öt évfolyamos képzésben: 1025) óra gyakorlati órasz{m: 1524 (öt évfolyamos képzésben: 1538) óra A szabad s{v (8-10%) nélkül a szakmai ór{k sz{ma: legal{bb 2286 (öt évfolyamos képzésben: 2307), de legfeljebb 2337 (öt évfolyamos képzésben: 2358) a jelen tantervi aj{nl{s {ltal meghat{rozott tartalmú és tant{rgyi struktúr{jú szakmai órasz{m. 4

5 Szakmai követelménymodulok Informatikai és műszaki alapok Villamosipari alaptevékenységek Ir{nyít{stechnikai alapok Pneumatikus és hidraulikus rendszerek Ipari gy{rtórendszerek 1. sz{mú t{bl{zat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak heti órasz{ma évfolyamonként Tantárgyak 9. Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan /13. Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy e gy ögy e gy Műszaki informatika Műszaki ismeretek 2 2 Műszaki gyakorlatok Munkaszervezés 1 1 Műszaki rajz 1 1 Elektrotechnika Elektrotechnika gyakorlat Elektronika Elektronika gyakorlat ,5 60 Ir{nyít{stechnika Ir{nyít{stechnika gyakorlat Pneumatika és hidraulika Pneumatika és hidraulika gyakorlat Üzemeltetési gyakorlat 3 Szenzorika 1 Szervohajt{sok

6 CNC gy{rtórendszerek, robottechnika Gy{rtórendszerek gyakorlat Ipari folyamatok ir{nyít{sa PLC-vel [ltal{nos PLC ismeretek 4 PLC programoz{si gyakorlat PLC-s hibadiagnosztika 3 7 összes óra , összes óra ,5 32 A t{bl{zatban szereplő heti órasz{mok összessége a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 8. (5) bekezdésének megfelelően a nappali rendszerű oktat{sra meghat{rozott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati órasz{m legal{bb 90%-{t lefedik. Az időkeret fennmaradó részének szakmai tartalm{ról a szakképző iskola szakmai programj{ban kell rendelkezni úgy, hogy az al{bbi heti órasz{mok teljesüljenek: 9. évfolyam: 6 óra, ebből szabad s{v: 1 óra 10. évfolyam: 7 óra, ebből szabad s{v: 1 óra 11. évfolyam: 8 óra, ebből szabad s{v: 1 óra 12. évfolyam: 11 óra, ebből szabad s{v: 1 óra 5/13. évfolyam: 35 óra, ebből szabad s{v: 3 óra 1/13. évfolyam: 35 óra, ebből szabad s{v: 3,5 óra 2/14. évfolyam: 35 óra, ebből szabad s{v: 3 óra 6

7 Informatikai és műszaki alapok 2. sz{mú t{bl{zat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak és témakörök órasz{ma évfolyamonként Tant{rgyak, témakörök Műszaki informatika Informatikai alapismeretek [gazati szakképzés órasz{ma [gazati szakképzés órasz{ma /13. [gazati szakképzés összes órasz{ma évfolyam Szakmai követelménymodul Szakképesítésspecifikus szakképzés órasz{ma 5/13. és 2/14. e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy e gy ögy e gy A szakképzés összes órasz{ma Irodai alkalmaz{sok Műszaki ismeretek Elektrotechnika Anyagismeret Szakrajz Műszaki gyakorlatok Anyagok Szerszámok Mérések Mechanikai és villamos kötések Munkaszervezés Minőségbiztosít{s Munka- és környezetvédelem

8 Villamosipari alaptevékenységek Műszaki rajz Vetületi {br{zol{s Géprajzi alapismeretek Villamosipari szakrajz alapjai Elektrotechnika Egyen{ramú h{lózatok V{ltakozó {ramú h{lózatok Műszerek és mérések Villamos gépek Elektrotechnika gyakorlat Egyen{ramú műszerek és alapmérések V{ltakozó {ramú műszerek és alapmérések Elektronika Elektronikus {ramkörök Erősítők T{pegységek Digit{lis technika alapjai Elektronika gyakorlat

9 Pneumatikus és hidraulikus rendszerek Ir{nyít{stechnikai alapok Félvezetős alapkapcsol{sok Egyszerű elektronikus {ramkörök építése és mérése Ir{nyít{stechnika Ir{nyít{stechnikai alapismeretek Vezérlés Szab{lyoz{s Jelképzők, jelform{lók Villamos gépek és kapcsolókészülékek Ir{nyít{stechnika gyakorlat Egyszerű vezérlési feladatok Egyszerű szab{lyoz{si feladatok Motorvezérlések Pneumatika és hidraulika Pneumatika alapjai 58 Elektropneumatika alapjai Hidraulika alapjai 30 Pneumatika és hidraulika gyakorlat

10 Ipari gy{rtórendszerek Alapvető pneumatikus kapcsol{sok Elektropneumatikus vezérlések 40 Hidraulikus vezérlések 16 Üzemeltetési gyakorlat Szerelés, üzembehelyezés 32 Karbantart{s 32 Hibakeresés 32 Szenzorika Alapfogalmak, szenzorok 6 csoportosít{sa Helyzetézékelők 10 Nyom{s-, {raml{s-, hőmérsékletérzékelők 16 és útmérők Szervohajt{sok Motorok 16 Szervomotor vezérlők 16 CNC gy{rtórendszerek, robottechnika CNC szersz{mgépek 40 Robottechnika 16 Gy{rtórendszerek 40 Gy{rtórendszerek gyakorlat Szenzorok vizsg{lata

11 Ipari folyamatok ir{nyít{sa PLC-vel Szervohajt{sok vizsg{lata CNC szersz{mgépek, robottechnika [ltal{nos PLC ismeretek PLC felépítése, működése PLC programoz{s alapjai PLC kiv{laszt{sa 20 PLC programoz{si gyakorlat PLC és sz{mítógéph{lózat 14 kapcsolata PLC programoz{s 210 PLC-s hibadiagnosztika Hibakeresés 48 Korszerű hibadiagnosztika Összesen Elméleti órasz{mok/ar{nya 956 (öt évfolyamos képzésben: 928 / 41,2 (öt évfolyamos képzésben: 39,9) % 956 (928) 41,2 (39,9) % Gyakorlati órasz{mok/ar{nya 1362 (öt évfolyamos képzésben: 1399) / 58,8 (öt évfolyamos képzésben: 60,1) % 1362 (1399) 58,8 (60,1) % Jelmagyar{zat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat 48 11

12 A t{bl{zatban színes h{ttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az {gazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló módosított évi CLXXXVII. törvény 8. (5) bekezdésének megfelelően a t{bl{zatban a nappali rendszerű oktat{sra meghat{rozott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati órasz{m legal{bb 90%-a feloszt{sra került. Az időkeret fennmaradó része, melynek szakmai tartalm{ról a szakképző iskola szakmai programj{ban kell rendelkezni: 9. évfolyam: szorgalmi időszak-36 óra; összefüggő szakmai gyakorlat- 0 óra 10. évfolyam: szorgalmi időszak-36 óra; összefüggő szakmai gyakorlat-0 óra 11. évfolyam: szorgalmi időszak-36 óra; összefüggő szakmai gyakorlat-0 óra 12. évfolyam: szorgalmi időszak-32 óra 5/13. évfolyam: szorgalmi időszak-96 óra 1/13. évfolyam: szorgalmi időszak-126 óra; összefüggő szakmai gyakorlat-0 óra 2/14. évfolyam: szorgalmi időszak-96 óra A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghat{rozott elmélet/gyakorlat ar{ny{nak a teljes képzési idő sor{n kell teljesülnie. A tant{rgyakra meghat{rozott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított órasz{m pedig aj{nl{s. 12

13 A azonosító sz{mú Informatikai és műszaki alapok megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei 13

14 Informatikai alapismeretek Irodai alkalmaz{sok Elektrotechnika Anyagismeret Szakrajz Anyagok Szersz{mok Mérések Mechanikai és villamos kötések Minőségbiztosít{s Munka- és környezetvédelem A azonosító sz{mú Informatikai és műszaki alapok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok Műszaki informatika Munkaszervezés Informatikai és műszaki alapok FELADATOK Hardvert, jogtiszta szoftvereket alkalmaz Irodai programcsomagot egyedi és integr{lt módon haszn{l Egyszerű multimédi{s és kommunik{ciós alkalmaz{sokat kezel Adatmentést végez, informatikai biztons{gi eszközöket haszn{l LAN és WAN h{lózatokat haszn{l Egyszerű informatikai angol nyelvű szakmai szöveget megért Terveket, műszaki leír{sokat olvas, értelmez A munkavégzéssel összefüggő {ltal{nos szab{lyokat alkalmazza A munkahelyi minőségbiztosít{si előír{sokat alkalmazza Meghat{rozza a műveleti sorrendet és a felhaszn{landó anyagszükségletet Kiv{lasztja a munkafolyamathoz szükséges eszközöket, szersz{mokat, készülékeket Munkaműveletekről v{zlatos rajzot készít Mechanikus és villamos mérőeszközökkel elvégzi a technológiai alapműveletekhez szükséges méréseket Fém és műanyag munkadarabokat megmunk{l (v{g, fúr, forg{csol, fűrészel, hajlít, reszel, csiszol) Villamos és mechanikai kötéseket készít Kisgépeket, kéziszersz{mokat haszn{l a technológiai alapműveleteknél A munkafeladatok elvégzéséről jegyzőkönyvet készít 14

15 Részt vesz a munka- és balesetvédelmi oktat{son Betartja és betartatja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi, valamint a szakm{ra, szerelési-javít{si technológi{ra vonatkozó előír{sokat Részt vesz a tűzolt{sban, mentésben, elsősegélyt nyújt Betartja és betartatja a veszélyes és a szelektív hulladékgyűjtés szab{lyait, a veszélyes anyagokra vonatkozó előír{sokat [ltal{nos munkavédelem [ltal{nos tűzvédelem Elsősegélynyújt{s Érintésvédelem Mechanikai mérések Műszaki {br{zol{s Műszaki dokument{ció Villamos és gépész rajzjelek [ltal{nos anyagismeret Elektronikus mérőműszerek Finommechanikai elemek Környezetvédelem, veszélyes hulladékok kezelése Mechanikai mérőműszerek Szabv{nyok felépítése és rendszere Sz{mítógépek felépítése és alkalmaz{sa, periféri{k Villamos gépek biztons{gtechnik{ja Elektromechanikus mérőműszerek Elektrotechnikai alapismeretek Gépelemek Gy{rt{sismeret Informatikai angol nyelv Mechanika Sz{mítógépes h{lózatok alkalmaz{sa, típusai Villamos mérések Elektronikus {ramkörök Műszaki rajz olvas{sa, értelmezése, készítése Szakmai sz{mol{si készség Idegen nyelvű géphaszn{lati feliratok értelmezése, megértése Egyszerű kapcsol{si rajz olvas{sa, értelmezése Informatikai alapismeretek SZAKMAI ISMERETEK SZAKMAI KÉSZSÉGEK SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Kézügyesség Erős fizikum 15

16 T[RSAS KOMPETENCI[K Prezent{ciós készség Kommunik{ciós rugalmass{g Nyelvhelyesség MÓDSZER KOMPETENCI[K Logikus gondolkod{s Rendszerező képesség Módszeres munkavégzés X 16

17 1. Műszaki informatika tant{rgy 72 óra/72 óra A tant{rgy tanít{s{nak célja A tanulók ismerjék meg a sz{mítógép hardver elemeit, az oper{ciós rendszerek alapvető jellemzőit. Alkalmazz{k az oper{ciós rendszereket. Tudjanak kommunik{lni a LAN, WAN h{lózatokon is. Szerezzenek megfelelő alapot a szakmai informatikai feladatok megold{s{hoz. Elsaj{tított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tant{rgy épül 1.1. Témakörök és elemeik Informatikai alapismeretek Hardver, szoftver alapismeretek [llom{nyműveletek, oper{ciós rendszerek Irodai alkalmaz{sok Alkalmaz{sok haszn{lata feladat megold{sok sor{n LAN, WAN h{lózatok haszn{lata Multimédi{s, kommunik{ciós alkalmaz{sok 18 óra/18 óra 54 óra/54 óra 1.2. A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése 1.3. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységform{k A tanul{si nehézségekkel küzdő, tanulók fejlesztését szolg{ló módszerek: 1.4. A tant{rgy értékelésének módja 1.5. A tov{bbhalad{s feltételei 17

18 2. Műszaki ismeretek tant{rgy 72 óra/72 óra A tant{rgy tanít{s{nak célja Ebben az összefoglaló tant{rgyban a tanulók ismerjék meg a szakmai tov{bbhalad{shoz szükséges elektrotechnikai, anyagismereti és szakrajzi alapokat. L{ssanak egy olyan műszaki rendszert, amelyben a témakörök kapcsolód{sa egy szakmai egységként jelenik meg. A megtanult elméleti ismeretek biztosíts{k a r{épülő szakmai ismeretek elsaj{tít{s{t. Elsaj{tított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tant{rgy épül 2.1. Témakörök és elemeik Elektrotechnika Villamos alapfogalmak Egyen{ramú h{lózatok Villamos és m{gneses tér V{ltakozó {ramú rendszerek Anyagismeret Metallogr{fiai alapfogalmak Fémek, nem fémek Anyagok megmunk{l{sa, alapvető technológi{k Szakrajz Műszaki rajz alapjai Géprajzi alapismeretek Villamos ipari rajzi alapismeretek 36 óra/36 óra 18 óra/18 óra 18 óra/18 óra 2.2. A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése 2.3. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységform{k A tanul{si nehézségekkel küzdő, tanulók fejlesztését szolg{ló módszerek: 2.4. A tant{rgy értékelésének módja 2.5. A tov{bbhalad{s feltételei 18

19 3. Műszaki gyakorlatok tant{rgy 108 óra/108 óra + 70 ÖGY A tant{rgy tanít{s{nak célja A tanulók ismerjék meg az anyagok technológiai jellemzőit, megmunk{l{si lehetőségeit. Tevékenységük sor{n alkalmazzanak kézi szersz{mokat, kisgépeket a technológiai alapműveleteknél. A mechanikus és villamos kötések készítésénél fejlődjön kézügyességük, műszaki szemléletük. A mérések keretében ismerjék meg a mérés fogalm{t, jellemzőit, jelentőségét. L{ss{k a tevékenységhez kapcsolódó munkafolyamatokat. Elsaj{tított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tant{rgy épül 3.1. Témakörök és elemeik Anyagok Fémek, nem fémek Anyagok megmunk{l{sa, alapvető technológi{k Szersz{mok Kézi szersz{mok (ÖGY) Gépi szersz{mok Megmunk{ló gépek 12 óra/12 óra 12 óra/12 óra + 14 ÖGY Mérések 12 óra/12 óra + 14 ÖGY Mechanikus alapműveletekhez szükséges mérések (ÖGY) Villamos alapműveletekhez szükséges mérések Mechanikai és villamos kötések Mechanikai kötések készítése (ÖGY) Villamos kötések készítése (ÖGY) 72 óra/72 óra + 42 ÖGY 3.2. A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése 3.3. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységform{k A tanul{si nehézségekkel küzdő, tanulók fejlesztését szolg{ló módszerek: 3.4. A tant{rgy értékelésének módja 3.5. A tov{bbhalad{s feltételei 19

20 4. Munkaszervezés tant{rgy 36 óra/36 óra A tant{rgy tanít{s{nak célja A tanulók ismerjék a biztons{gos munkavégzés feltételeit, azokat tarts{k, tartass{k be. L{ss{k a környezetvédelem jelentőségét, előír{sait, a szab{lytalans{gok következményeit. Ismerjék meg a tanulók a minőségi munkavégzés rendszerét, a termékekre, szolg{ltat{sokra vonatkozó minőségbiztosít{si előír{sokat. Elsaj{tított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tant{rgy épül 4.1. Témakörök és elemeik Minőségbiztosít{s Minőségir{nyít{s, minőségbiztosít{s Minőség-ellenőrzés Termékek szolg{ltat{sok minősége Munkafolyamatok megszervezése Munka- és környezetvédelem [ltal{nos munkavédelem Elsősegélynyújt{s Tűzvédelem Környezetvédelem 18 óra/18 óra 18 óra/18 óra 4.2. A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése 4.3. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységform{k A tanul{si nehézségekkel küzdő, tanulók fejlesztését szolg{ló módszerek: 4.4. A tant{rgy értékelésének módja 4.5. A tov{bbhalad{s feltételei 20

21 A azonosító sz{mú Villamosipari alaptevékenységek megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei 21

22 Vetületi {br{zol{s Géprajzi alapismeretek Villamosipari szakrajz alapjai Egyen{ramú h{lózatok V{ltakozó {ramú h{lózatok Műszerek és mérések Villamos gépek Elektronikus {ramkörök Erősítők T{pegységek Digit{lis technika alapjai Egyen{ramú műszerek és alapmérések V{ltakozó {ramú műszerek és alapmérések Félvezetős alapkapcsol{sok Egyszerű elektronikus {ramkörök építése és mérése A azonosító sz{mú Villamosipari alaptevékenységek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k Műszaki rajz Elektrotechnika Elektronika Elektrotechnika gyakorlat Elektronika gyakorlat Villamosipari alaptevékenységek FELADATOK Elektrotechnikai és elektronikai sz{mít{sokat végez Egyszerű villamos kapcsol{si rajzot készít Kapcsol{si rajz alapj{n össze{llítja a villamos {ramkört Villamos kapcsol{sokat értelmez Villamos méréseket végez Mérési jegyzőkönyvet és rajzdokument{ciót készít Villamos kiviteli terveket értelmez és haszn{l 22

23 [ramköröket éleszt, {ramkör működését ellenőrzi, és elvégzi a javít{sokat Elkészíti a kapcsol{si, szerelési, bekötési rajzokat Elkészíti műszaki rajzok alapj{n a huzaloz{st Felszereli/összeszereli a mérőkörök készülékeit Ellenőrzi a fel/összeszereléseket Feszültség al{ helyezi a berendezést Villamos berendezések feszültségmentesítését végzi Analóg, digit{lis és teljesítményelektronikai elektronikus {ramkörök jellemzőit méréssel meghat{rozza Alapvető villamos mennyiségek (feszültség, {ram, ellen{ll{s, teljesítmény, fogyaszt{s) sz{mszerű jellemzőinek mérését elvégzi Villamos jelek függvénykapcsolat{t, időfüggvényét méri SZAKMAI ISMERETEK Rajzeszközök fajt{i Villamos berendezések biztons{gtechnik{ja Villamos hibafelt{r{si elj{r{sok, módszerek Villamos hibajavít{si elj{r{sok, módszerek Villamos hibajavít{sok dokument{ciói A műszaki {br{zol{s módszerei Passzív és aktív alkatrészek felépítése, jellemzői, szabv{nyos jelölései Az alkatrészek csoportosít{sa, alkalmaz{si területei és jellemzői K{belezési, bekötési, huzaloz{si rajzok Elektromechanikus, elektronikus mérőműszerek Elektrotechnikai ismeretek Elektronikai ismeretek Szerelési rajzok T{pegységek felépítése, működése és jellemzői 23

24 Teljesítményelektronikai {ramkörök Villamos mérések Villamos sz{mít{sok, alapvető méretezések A villamos {ram hat{sai Villamos anyagismeret Mérési jegyzőkönyv Rajzelhelyezések, méreth{lózatok SZAKMAI KÉSZSÉGEK Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Inform{cióforr{sok kezelése Szakmai sz{mol{si készség Villamos kapcsol{si rajz olvas{sa, értelmezése SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Pontoss{g Türelmesség T[RSAS KOMPETENCI[K Prezent{ciós készség Hat{rozotts{g MÓDSZER KOMPETENCI[K Rendszerező képesség Logikus gondolkod{s Figyelem-összpontosít{s 24

25 5. Műszaki rajz tant{rgy 36 óra/36 óra A tant{rgy tanít{s{nak célja A Műszaki rajz alapjai tant{rgy tanít{s{nak alapvető célja, hogy bővítse, rendszerezze az elektrotechnika és elektronikai tant{rgyakban haszn{latos műszaki {br{zol{si alapokat. Az elsaj{tított kompetenci{k birtok{ban a tanulók tudj{k értelmezni a rajzi inform{ciókat, szerelési, össze{llít{si rajzokat. Képesek legyenek egyszerű kapcsol{si v{zlatot készíteni, rajz alapj{n össze{llítani villamos {ramköröket. Elsaj{tított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tant{rgy épül 5.1. Témakörök és elemeik Vetületi {br{zol{s H{rom képsíkos {br{zol{s Síklapú testek vetületei Forg{stestek vetületei Géprajzi alapismeretek [br{zol{s metszetekkel Géprajzi egyszerűsítések, különleges {br{zol{sok Méretmegad{s Villamosipari szakrajz alapjai Tömbv{zlat Elvi kapcsol{si rajz Össze{llít{si rajz Rajzjelek 12óra/12 óra 12óra/12 óra 12óra/12 óra 5.2. A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése 5.3. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységform{k A tanul{si nehézségekkel küzdő, tanulók fejlesztését szolg{ló módszerek: 5.4. A tant{rgy értékelésének módja 5.5. A tov{bbhalad{s feltételei 25

26 6. Elektrotechnika tant{rgy 144 óra/136 óra A tant{rgy tanít{s{nak célja A tant{rgy tanít{s{nak célja, hogy segítse a tanulók {ramköri szemléletének kialakul{s{t és fejlesztését. Tegye képessé a tanulókat az elektronikai {ramkörök alaptörvényeinek és alapösszefüggéseinek megértésére Elsaj{tított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tant{rgy épül 6.1. Témakörök és elemeik Egyen{ramú h{lózatok 54óra/54 óra Egyen{ramú {ramkörök alaptörvényei Eredő ellen{ll{s Feszültségosztó [ramosztó Feszültség, {ramerősség és ellen{ll{s mérése Műszerek méréshat{r{nak bővítése Villamos munka és teljesítmény Energiaforr{sok Ide{lis és valódi gener{torok Villamos energiaforr{sok üzem{llapotai és teljesítményviszonyai A feszültség- és {ramgener{torok helyettesítő képei (Thevenin, Norton) Gener{torok soros, p{rhuzamos és vegyes kapcsol{sa A szuperpozíció tétele A gener{torok teljesítménye és hat{sfoka, az illesztés fogalma és gyakorlati jelentősége A villamos {ram hő és vegyi hat{sa A villamos tér fogalma, jellemzői és szemléltetése Anyagok viselkedése m{gneses térben Kondenz{torok, kapavit{sok A kondenz{tor öltése, kisütése, a kondenz{torban t{rolt energia A m{gneses tér fogalma, jellemzői és szemléltetése Erőhat{sok m{gneses térben Anyagok viselkedése m{gneses térben Egyszerű m{gneses körök. V{ltakozó {ramú h{lózatok A szinuszos v{ltakozó feszültség elő{llít{sa A v{ltakozó feszültség- és {ram jellemzői Ellen{ll{s v{ltakozó {ramú körben Kondenz{tor v{ltakozó {ramú körben 54 óra/50óra 26

27 Tekercs v{ltakozó {ramú körben Összetett v{ltakozó {ramú körök Ellen{ll{s tekercs soros kapcsol{sa Ellen{ll{s kondenz{tor soros kapcsol{sa Ellen{ll{s tekercs p{rhuzamos kapcsol{sa Ellen{ll{s kondenz{tor p{rhuzamos kapcsol{sa Ellen{ll{s, tekercs és kondenz{tor soros kapcsol{sa Ellen{ll{s, tekercs és kondenz{tor p{rhuzamos kapcsol{sa Ellen{ll{s, tekercs és kondenz{tor vegyes kapcsol{sa F{zisjavít{s Valós{gos kondenz{torok és tekercsek, veszteségek Műszerek és mérések Méréstechnikai alapfogalmak Villamos mérőműszerek felépítése Egyen{ramú mérések V{ltakozó {ramú mérések 18 óra/16óra Villamos gépek 18 óra/16 óra A transzform{tor alkalmaz{s{nak szükségessége, felhaszn{l{sa, elvi felépítése, működése Egy és h{romf{zisú v{ltakozó {ramú gener{torok működési elve, jellemző felhaszn{l{sa Egyen{ramú gener{torok szerkezete és működése, gerjesztési megold{sok, jellemző alkalmaz{sok V{ltakozó {ramú motorok, forgó m{gneses tér, h{romf{zisú szinkron és aszinkron motorok szerkezete és működése 6.2. A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése 6.3. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységform{k 6.4. A tanul{si nehézségekkel küzdő, tanulók fejlesztését szolg{ló módszerek: 6.5. A tant{rgy értékelésének módja 6.6. A tov{bbhalad{s feltételei 27

28 7. Elektrotechnika gyakorlat tant{rgy 144 óra+50 ÖGY/ 72óra+155 óra ÖGY A tant{rgy tanít{s{nak célja A tant{rgy tanít{s{nak célja, hogy elmélyítse és kiegészítse a tant{rgy tanul{sa sor{n megismert elméleti alapokat. Gyakorlati péld{kon keresztül j{ruljon hozz{ a tanulók elektrotechnikai szemléletének kialakul{s{hoz. Elsaj{tított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tant{rgy épül 7.1. Témakörök és elemeik Egyen{ramú műszerek és alapmérések 72 óra+25óra ÖGY/ 36óra+ 105 ÖGY Ellen{ll{s mérés Ohm törvénye lapj{n Kirchoff törvényeinek ellenőrzése méréssel Feszültségosztó {ramkörök mérése [ramosztó {ramkör építése Feszültségforr{sok vizsg{lata Töltés és kisülés vizsg{lata Egyen{ramú mérések (ÖGY) V{ltakozó {ramú műszerek és alapmérések 72óra+25óra ÖGY/ 36óra+50óra ÖGY Elektronikus feszültségmérő műszerek vizsg{lata Hanggener{torok vizsg{lat Oszcilloszkóp kezelési gyakorlat Mérések oszcilloszkóppal R-L-C {ramkörök méréses vizsg{lata Rezgőkörök paramétereinek meghat{roz{sa méréssel Elektronikus feszültségmérő műszerek Hanggener{torok Oszcilloszkóp (Mérések oszcilloszkóppal) V{ltakozó {ramú mérések (ÖGY) 7.2. A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése 7.3. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységform{k A tanul{si nehézségekkel küzdő, tanulók fejlesztését szolg{ló módszerek: 7.4. A tant{rgy értékelésének módja 7.5. A tov{bbhalad{s feltételei 28

29 8. Elektronika tant{rgy 180 óra/164 óra A tant{rgy tanít{s{nak célja Az elektronika tant{rgy tanít{s{nak célja, hogy segítse a tanulók {ramköri szemléletének kialakul{s{t és fejlesztését. Tegye képessé a tanulókat az elektronikai {ramkörök alaptörvényeinek és alapösszefüggéseinek megértésére, elektronikai kapcsol{sok méretezésére Elsaj{tított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tant{rgy épül 8.1. Témakörök és elemeik Elektronikus {ramkörök Kétpólusok Félvezető diód{k Tranzisztorok Bipol{ris tranzisztorok Unipol{ris tranzisztorok Erős{ramú félvezető eszközök Optoelektronikai alkatrészek Digit{lis technika Erősítők Tranzisztoros erősítők munkapont be{llít{sa Bipol{ris tranzisztoros erősítők munkapont-be{llít{sa Unipol{ris tranzisztoros erősítők munkapont-be{llít{sa Tranzisztoros erősítők kisfrekvenci{s helyettesítő képe Bipol{ris tranzisztoros erősítők helyettesítő képe Unipol{ris tranzisztoros erősítők helyettesítő képe Erősítő {ramkörök Erősítők jellemzői Erősítő alapkapcsol{sok bipol{ris tranzisztorral Erősítő alapkapcsol{sok unipol{ris tranzisztorral Visszacsatol{s Műveleti erősítők Felépítése Az ide{lis műveleti erősítő A valós{gos műveleti erősítő Visszacsatol{s alkalmaz{sa műveleti erősítő esetén Line{ris alapkapcsol{sok műveleti erősítővel Nem invert{ló alapkapcsol{s Invert{ló alapkapcsol{s 36 óra/36 óra 72 óra/64 óra 29

30 Összegző, különbségképző {ramkör T{pegységek Transzform{torok Egyenir{nyítók Szűrők Stabiliz{torok 36 óra/32 óra Digit{lis technika 36 óra/32 óra A logikai h{lózatok alaptörvényei A logikai algebra szab{lyai Logikai műveletek Logikai függvények megad{si módjai Logikai h{lózatok Kombin{ciós h{lózatok Kapu{ramkörök jelölése, felépítése és működése Logikai h{lózatok tervezése Logikai h{lózatok megvalósít{sa NÉV, NAND és NOR kapu{ramkörök segítségével 8.2. A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése 8.3. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységform{k A tanul{si nehézségekkel küzdő, tanulók fejlesztését szolg{ló módszerek: 8.4. A tant{rgy értékelésének módja 8.5. A tov{bbhalad{s feltételei 9. Elektronika gyakorlat tant{rgy 162 óra+60 óra ÖGY/136 óra+60 óra ÖGY A tant{rgy tanít{s{nak célja Az elektronika gyakorlat tant{rgy tanít{s{nak célja, hogy bővítse, rendszerezze a tant{rgy tanul{sa sor{n megismert elméleti alapokat. Form{lja a tanulók elektronikus gondolkod{smódj{t. Elsaj{tított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tant{rgy épül 9.1. Témakörök és elemeik 30

31 Félvezetős alapkapcsol{sok 72 óra+20óra ÖGY/ 68óra+ 20óra ÖGY Félvezető dióda karakterisztik{j{nak felvétele Egyenir{nyító mérése Tranzisztorok mérése Zener-diód{s stabiliz{tor vizsg{lata Erősítő alapkapcsol{sok mérése Félvezetős kapcsol{sok mérése (ÖGY) Egyszerű elektronikus {ramkörök építése és mérése 90 óra+40óra ÖGY/ 68óra+ 40óra ÖGY Egyenir{nyító megépítése és vizsg{lata Feszültségstabiliz{tor megépítése és vizsg{lata Erősítő alapkapcsol{sok megépítése és vizsg{lta Elektronikus {ramkörök építése és mérése (ÖGY) 9.2. A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése 9.3. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységform{k A tanul{si nehézségekkel küzdő, tanulók fejlesztését szolg{ló módszerek: 9.4. A tant{rgy értékelésének módja 9.5. A tov{bbhalad{s feltételei 31

32 A azonosító sz{mú, Ir{nyít{stechnikai alapok megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei 32

33 Ir{nyít{stechnikai alapismeretek Vezérlés Szab{lyoz{s Jelképzők, jelform{lók Villamos gépek és kapcsolókészülékek Egyszerű vezérlési feladatok Egyszerű szab{lyoz{si feladatok Motorvezérlések A azonosító sz{mú, Ir{nyít{stechnikai alapok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k Ir{nyít{stechnika Ir{nyít{stechnika gyakorlat Ir{nyít{stechnikai alapok FELADATOK Elektromechanikus vezérléseket valósít meg, működésüket ellenőrzi Felszereli/összeszereli a vezérlések készülékeit Felszereli/összeszereli a szab{lyoz{sok készülékeit Motorvezérléseket (motorvédő, indító, forg{sir{ny v{ltó, fordulatsz{m-v{ltoztató kapcsol{sokat) valósít meg, telepít, beüzemel Alkalmazza a gyakoribb nem villamos mennyiség mérésére szolg{ló {talakítókat Ellenőrzi az {talakítók működését SZAKMAI ISMERETEK Ir{nyít{stechnikai ismeretek Ir{nyít{stechnikai jelölések, {br{zol{si módok Vezérlések működése Szab{lyoz{sok működése Egyszerű szab{lyoz{si körök Villamos érzékelők felépítése, működése és jellemzői Villamos t{vadók felépítése, működése és jellemzői Jel{talakítók, jelform{lók felépítése, működése és jellemzői Villamos gépek alapjai Villamos kapcsolókészülékek felépítése, működése és jellemzői 33

34 SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai sz{mol{si készség Villamos kapcsol{si rajzok olvas{sa, értelmezése Folyamat{br{k olvas{sa, értelmezése Inform{cióforr{sok kezelése Szakmai nyelvű szöveg megértése SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Pontoss{g Türelmesség T[RSAS KOMPETENCI[K Hat{rozotts{g Prezent{ciós készség MÓDSZER KOMPETENCI[K Rendszerező képesség Logikus gondolkod{s Figyelem-összpontosít{s 34

35 10. Ir{nyít{stechnika tant{rgy 72 óra/68 óra A tant{rgy tanít{s{nak célja Az Ir{nyít{stechnika tant{rgy tanít{s{nak alapvető célja, hogy megismertesse a tanulókkal az ir{nyít{stechnika alapfogalmait, a vezérlés és a szab{lyoz{s működési elvét, valamint {br{zol{si módjait. Az elsaj{tított kompetenci{k birtok{ban a tanulók tudj{k értelmezni a vezérlés és a szab{lyoz{s fogalm{t. Ismerjék meg a leggyakoribb érzékelők, villamos t{vadók, jelképzők, jel{talakítók, jelform{lók, beavatkozó- és végrehajtó szervek működését. Képesek legyenek egyszerű villamos vezérlések {ramutas rajz{t elkészíteni. Elsaj{tított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tant{rgy épül Témakörök és elemeik Ir{nyít{stechnikai alapismeretek Az ir{nyít{s fogalma, feloszt{sa Az ir{nyít{s {br{zol{si módjai Az ir{nyít{s részműveletei A jel fogalma, a jelek fajt{i Vezérlés A vezérlés fogalma A vezérlési vonal A vezérlések {br{zol{si módjai A vezérlések feloszt{sa A vezérlőberendezések építőelemei és készülékei [ramútrajz A PLC fogalma, felépítése Szab{lyoz{s A szab{lyoz{s fogalma A szab{lyoz{si kör A szab{lyoz{sok feloszt{sa A szab{lyoz{sok {br{zol{si módjai A tag és a hat{sv{zlat [llandósult és {tmeneti {llapot P, I, D hat{sú szab{lyozók Egyszerű szab{lyoz{sok 6 óra/6 óra 20 óra/20 óra 22 óra/22 óra 35

36 Jelképzők, jelform{lók Villamos érzékelők felépítése, működése és jellemzői Villamos t{vadók felépítése, működése és jellemzői Alapjelképzők Különbségképzők, jelerősítők és jelform{lók Villamos gépek és kapcsolókészülékek Beavatkozó- és végrehajtó szervek feladatai és feloszt{sa M{gneskapcsolók és relék Villamos gépek alapjai Egyen{ramú motorok V{ltakozó{ramú motorok 11 óra/10 óra 13 óra/10 óra A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységform{k A tanul{si nehézségekkel küzdő, tanulók fejlesztését szolg{ló módszerek: A tant{rgy értékelésének módja A tov{bbhalad{s feltételei 11. Ir{nyít{stechnika gyakorlat tant{rgy 108 óra+50 óra ÖGY/ 68 óra+50 óra ÖGY A tant{rgy tanít{s{nak célja Az Ir{nyít{stechnika gyakorlat tant{rgy tanít{s{nak alapvető célja, hogy a tanulók tudj{k az egyszerű villamos vezérlések és szab{lyoz{sok működési, szerkezeti és hat{sv{zlatait értelmezni, egyszerű villamos vezérlések {ramutas rajz{t elkészíteni. Képesek legyenek összeszerelni a vezérlések és a szab{lyoz{sok készülékeit, kapcsol{si rajz alapj{n össze{llítani a villamos vezérlési vonal és szab{lyoz{si kör kapcsol{sait. Elsaj{tított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tant{rgy épül 36

37 11.1. Témakörök és elemeik Egyszerű vezérlési feladatok Bekapcsol{s, kikapcsol{s, öntart{s T{vműködtetés Reteszelés Időzítés Sorrendi vezérlés (ÖGY) Egyszerű szab{lyoz{si feladatok Feszültségszab{lyoz{s (ÖGY) [ramerősség szab{lyoz{s (ÖGY) Fordulatsz{m szab{lyoz{s (ÖGY) Motorvezérlések Motorvédő, indító kapcsol{sok Forg{s ir{nyv{ltó kapcsol{s 54 óra+25 óra ÖGY/ 34 óra+25 óra ÖGY 36 óra+25 óra ÖGY/ 22 óra+25 óra ÖGY 18 óra/12 óra A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységform{k A tanul{si nehézségekkel küzdő, tanulók fejlesztését szolg{ló módszerek: A tant{rgy értékelésének módja A tov{bbhalad{s feltételei 37

38 A azonosító sz{mú Pneumatikus és hidraulikus rendszerek megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei 38

39 Pneumatika alapjai Elektropneumatika alapjai Hidraulika alapjai Alapvető pneumatikus kapcsol{sok Elektropneumatikus vezérlések Hidraulikus vezérlések Szerelés, üzembehelyezés Karbantart{s Hibakeresés A azonosító sz{mú Pneumatikus és hidraulikus rendszerek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k Pneumatika és hidraulika Pneumatika és hidraulika gyakorlat Üzemeltetési gyakorlat Pneumatikus és hidraulikus rendszerek FELADATOK Pneumatikus, hidraulikus sz{mít{sokat végez Egyszerű pneumatikus kapcsol{si rajzot készít Egyszerű hidraulikus kapcsol{si rajzot készít Kapcsol{si rajz alapj{n össze{llítja a villamos {ramkört Kapcsol{si rajz alapj{n össze{llítja a pneumatikus kapcsol{st Kapcsol{si rajz alapj{n össze{llítja a hidraulikus kapcsol{st Villamos kapcsol{sokat értelmez Pneumatikus kapcsol{sokat értelmez Hidraulikus kapcsol{sokat értelmez Hidraulikus méréseket végez Automatikai berendezések üzemeltetését, üzemeltetések ir{nyít{s{t végzi Műszeres hibafelt{r{si feladatokat végez Hibafelt{r{st végez Műszeres hibajavít{st és ellenőrzést végez Hibajavít{st végez Behat{rolt hib{s egységet, modult kicseréli Behat{rolt hib{s alkatrészt kicseréli Javít{st követő visszaellenőrzést végez Visszaszereli a javított készüléket/berendezést Funkcióprób{t végez a visszaszerelt eszközön Dokument{lja az elvégzett hibajavít{st 39

40 SZAKMAI ISMERETEK Alkatrészek szabv{nyos jelölései Az alkatrészek csoportosít{sa, alkalmaz{si területei és jellemzői Bekötési, huzaloz{si rajzok Hidraulikus energia{talakítók Hidraulikus hibajavít{sok, villamos karbantart{si műveletek Hidraulikus ir{nyítóelemek és kiegészítők Hidraulikus mérő-, szab{lyzókörök és vezérlések Hidraulikus t{pegységek Hidraulikus, elektrohidraulikus hibafelt{r{si elj{r{sok, módszerek Hidraulikus, elektrohidraulikus hibajavít{si elj{r{sok, módszerek Hidraulikus, elektrohidraulikus hibajavít{sok dokument{ciói Kapcsol{si rajzok Pneumatikus hibafelt{r{si elj{r{sok, módszerek Pneumatikus ir{nyítóelemek és kiegészítők Pneumatikus mérő-, szab{lyzókörök és vezérlések Pneumatikus végrehajtó elemek Pneumatikus, elektropneumatikus hibajavít{si elj{r{sok, módszerek Pneumatikus, elektropneumatikus hibajavít{sok dokument{ciói Pneumatikus, elektropneumatikus hibajavít{sok, villamos karbantart{si műveletek Sűrített levegő elő{llít{sa, előkészítése Szabv{nyos jelölések, mértékegységek Szerelési rajzok Villamos érzékelők felépítése, működése és jellemzői Villamos gépek biztons{gtechnik{ja A villamos {ram hat{sai Elektronikus mérőműszerek Elektrotechnikai ismeretek Ir{nyít{stechnikai ismeretek Mérési jegyzőkönyv Villamos mérések SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai nyelvű szöveg megértése Inform{cióforr{sok kezelése Műszaki rajz olvas{sa, értelmezése Szakmai sz{mol{si készség Jelképek értelmezése 40

41 SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Pontoss{g Türelmesség Kézügyesség T[RSAS KOMPETENCI[K Hat{rozotts{g Prezent{ciós készség Kapcsolatteremtő készség MÓDSZER KOMPETENCI[K Rendszerben való gondolkod{s Gyakorlatias feladatértelmezés Hibakeresés 41

42 12. Pneumatika és hidraulika tant{rgy 128 óra A tant{rgy tanít{s{nak célja A Pneumatika és hidraulika tant{rgy tanít{s{nak alapvető célja, hogy megismertesse a tanulókat a pneumatikus, elektropneumatikus és hidraulikus rendszerek építőelemeivel. Ismerjék meg és értelmezzék a legegyszerűbb pneumatikus, elektropneumatikus és hidraulikus kapcsol{sokat. Elsaj{tított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tant{rgy épül Témakörök és elemeik Pneumatika alapjai A sűrített levegő elő{llít{sa, előkészítése Pneumatikus energia{talakítók Ir{nyítóelemek Pneumatikus rendszerek tartozékai Pneumatikus alapkapcsol{sok Elektropneumatika alapjai Elektropneumatikus jel{talakítók Sorrendvezérlések Lez{rójelek felold{sa Hidraulika alapjai Hidromechanika Hidraulikafolyadékok A hidraulikus rendszer felépítése Hidraulikus energia{talakítók Ir{nyítóelemek Nyom{smeghat{rozó elemek Hidraulikus alapkapcsol{sok 58 óra 40 óra 30 óra A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységform{k A tanul{si nehézségekkel küzdő, tanulók fejlesztését szolg{ló módszerek: A tant{rgy értékelésének módja 42

43 12.5. A tov{bbhalad{s feltételei 13. Pneumatika és hidraulika gyakorlat tant{rgy 96 óra A tant{rgy tanít{s{nak célja A Pneumatika és hidraulika gyakorlat tant{rgy tanít{s{nak alapvető célja, hogy a tanulók tudjanak rajz alapj{n pneumatikus, elektropneumatikus és hidraulikus kapcsol{sokat össze{llítani, működtetni. Egyszerűbb kapcsol{sokat ön{llóan megtervezni. Elsaj{tított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tant{rgy épül Témakörök és elemeik Alapvető pneumatikus kapcsol{sok Léghengerek működtetése, sebességszab{lyoz{sa A dugattyú hatóerejének szab{lyoz{sa Léghenger t{vvezérlése Félautomatikus ciklus Automatikus ciklus Logikai elemek alkalmaz{sa Útfüggő sorrendvezérlések Lez{rójelek felold{sa Elektropneumatikus vezérlések Elektropneumatikus jel{talakítók Logikai feladatok elektropneumatikus megvalósít{sa Útfüggő, időfüggő és nyom{sfüggő sorrendvezérlések Lez{rójelek felold{sa 40 óra 40 óra 43

44 Hidraulikus vezérlések Hidraulikus alapkapcsol{sok Nyom{shat{roló szelep be{llít{sa, nyom{s mérése Szivattyú térfogat{ram{nak meghat{roz{sa méréssel 16 óra A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységform{k A tanul{si nehézségekkel küzdő, tanulók fejlesztését szolg{ló módszerek A tant{rgy értékelésének módja A tov{bbhalad{s feltételei 14. Üzemeltetési gyakorlat tant{rgy 96 óra A tant{rgy tanít{s{nak célja Az Üzemeltetési gyakorlat tant{rgy tanít{s{nak alapvető célja, hogy a tanulók képesek legyenek egyszerű pneumatikus, elektropneumatikus és hidraulikus kapcsol{sokat összeszerelni rajz alapj{n, valamint üzembehelyezni a kész rendszert. Képesek legyenek egyszerű pneumatikus, elektropneumatikus és hidraulikus rendszerekben hib{t keresni és elh{rítani. Elsaj{tított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tant{rgy épül Témakörök és elemeik Szerelés, üzembehelyezés Egyszerű pneumatikus kapcsol{sok szerelése rajz alapj{n Egyszerű elektropneumatikus kapcsol{sok szerelése rajz alapj{n Egyszerű hidraulikus kapcsol{sokat szerelése rajz alapj{n Pneumatikus, elektropneumatikus rendszerek üzembehelyezése Hidraulikus rendszerek üzembehelyezése Karbantart{s Pneumatikus, elektropneumatikus rendszerek karbantart{sa Hidraulikus rendszerek karbantart{sa 32 óra 32 óra 44

45 Hibakeresés 32 óra Pneumatikus, elektropneumatikus rendszerekben hibakeresés, hibaelh{rít{s Hibaelh{rít{s dokument{l{sa Hidraulikus rendszerekben hibakeresés, hibaelh{rít{s A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységform{k A tanul{si nehézségekkel küzdő, tanulók fejlesztését szolg{ló módszerek: A tant{rgy értékelésének módja A tov{bbhalad{s feltételei 45

46 A azonosító sz{mú Ipari gy{rtórendszerek megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei 46

47 Alapfogalmak, szenzorok csoportosít{sa Helyzetézékelők Nyom{s-, {raml{s-, hőmérsékletérzékelők és útmérők Motorok Szervomotor vezérlők CNC szersz{mgépek Robottechnika Gy{rtórendszerek Szenzorok vizsg{lata Szervohajt{sok vizsg{lata CNC szersz{mgépek, robottechnika A azonosító sz{mú Ipari gy{rtórendszerek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k Szenzorika Szervohajt{sok CNC gy{rtórendszerek, robottechnika Gy{rtórendszerek gyakorlat Ipari gy{rtórendszerek FELADATOK Kezeli az automatiz{lt berendezéseket Előír{s alapj{n elindítja /le{llítja a rendszert, vagy alrendszert Érzékelőket, végrehajtókat, jel{talakítókat, t{pegységeket ellenőriz és be{llít Elektronikus vezérléseket, szab{lyoz{sokat kezel, működtet, be{llít Üzemi be{llít{sokat végez a folyamatir{nyító rendszereken Üzemi be{llít{sokat végez digit{lis vezérlőkön, szab{lyzókon Sz{mítógépes tesztprogramokat futtat Szoftvert frissít a programozható készülékeken Szemrevételezéses ellenőrzéseket végez Villamos-, hidraulikus-, pneumatikus üzemeltetési és üzemeltetés ir{nyít{si feladatokat végez Tanulm{nyozza a kezelési/üzemeltetési/karbantart{si előír{sokat Dokument{ciók alapj{n elvégzi és ir{nyítja a szükséges be{llít{sokat Dokument{ciók alapj{n össze{llítja a mérőrendszert 47

48 Dokument{ciók és utasít{sok alapj{n méréseket végez és jegyzőkönyvet készít Karbantart{si munk{kat végez és ir{nyít a karbantart{si utasít{s szerint Dokument{lja az üzemeltetési, karbantart{si munk{kat Részt vesz az új technológi{k bevezetésében Ir{nyítja a berendezések be{llít{s{t Megszervezi a próbaüzemeltetés körülményeit Ir{nyítja és ellenőrzi a technológiai fegyelem betart{s{t Ir{nyítja és ellenőrzi az üzemeltetés, karbantart{s körülményeit Ellenőrzi a végtermék működését és minőségét Dokument{lja az ir{nyít{si, ellenőrzési feladatok elvégzését Elvégzi a technológiai személyzettel kapcsolatos nyilv{ntart{sokat SZAKMAI ISMERETEK Automatiz{lt berendezések be- és kikapcsol{si műveletek A gy{rtórendszerek hidraulikus alapelemeinek, szerelvényeinek jellemzői A gy{rtórendszerek hidraulikus berendezéseinek üzemeltetési műveletei A gy{rtórendszerek hidraulikus mérő-, vezérlő- és szab{lyzóköreinek jellemzői A gy{rtórendszerekben alkalmazott mérőrendszerek csoportosít{sa és felépítése A gy{rtórendszerek pneumatikus berendezéseinek üzemeltetési műveletei A gy{rtórendszerek pneumatikus mérő-, vezérlő- és szab{lyzókörei A gy{rtórendszerekben alkalmazott pneumatikus mérőszerek kiv{laszt{s{nak szempontjai Gy{rt{s előkészítési műveletek A gy{rtórendszerek sz{mítógépes méréstechnikai elj{r{sai Sz{mítógéppel t{mogatott technológi{k (CIM rendszerek) Villamos gépek üzemeltetési műveletei Gy{rtórendszerek dokument{ciós rendszere, dokument{ciós műveletei Gy{rtórendszerek ir{nyít{si- és inform{ciós h{lózatainak üzemeltetése Gy{rtórendszerek programoz{sa Mérő és diagnosztikai rendszerek üzemeltetése 48

49 SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai nyelvi beszéd- és ír{skészség, szakmai szövegértés Szakmai sz{mol{si készség Műszaki rajz értelmezése, készítése Idegen nyelvű olvasott szakmai szöveg megértése Sz{mítógép és alapvető irodai programok kezelése SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Pontoss{g Türelmesség Kézügyesség T[RSAS KOMPETENCI[K Hat{rozotts{g Kapcsolatteremtő készség MÓDSZER KOMPETENCI[K Rendszerben való gondolkod{s Inform{ciógyűjtés Problémamegold{s, hibaelh{rít{s 49

50 15. Szenzorika tant{rgy 32 óra A tant{rgy tanít{s{nak célja A Szenzorika tant{rgy tanít{s{nak alapvető célja, hogy a tanulók ismerjék meg a leggyakoribb szenzorok fajt{i, működési elvét. Képesek legyenek alkalmazni a megszerzett ismereteket a gyakorlatban is. Elsaj{tított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tant{rgy épül Témakörök és elemeik Alapfogalmak, szenzorok csoportosít{sa Alapfogalmak Szenzorok csoportosít{sa Helyzetérzékelők Mechanikus helyzetkapcsolók Közelítéskapcsolók Nyom{s-, {raml{s-, hőmérséklet érzékelők és útmérők Nyom{sérzékelők [raml{sérzékelők Hőmérséklet érzékelők Útmérők 6 óra 10 óra 16 óra A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységform{k A tanul{si nehézségekkel küzdő, tanulók fejlesztését szolg{ló módszerek: A tant{rgy értékelésének módja A tov{bbhalad{s feltételei 50

51 16. Szervohajt{sok tant{rgy 32 óra A tant{rgy tanít{s{nak célja A Szervohajt{sok tant{rgy tanít{s{nak alapvető célja, hogy megismertesse a tanulókat a leggyakrabban alkamazott szervohajt{sok müködési elvével és alkalmaz{s{val. Elsaj{tított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tant{rgy épül Témakörök és elemeik Motorok Villamos szervomotorok Egyen{ramú szervomotorok V{ltakozó {ramú szervomotorok Szervomotor vezérlők Szervomotor vezérlők fajt{i Szervomotor vezérlők működési elve 16 óra 16 óra A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységform{k A tanul{si nehézségekkel küzdő, tanulók fejlesztését szolg{ló módszerek: A tant{rgy értékelésének módja A tov{bbhalad{s feltételei 51

52 17. CNC gy{rtórendszerek, robottechnika tant{rgy 96 óra A tant{rgy tanít{s{nak célja A CNC gy{rtórendszerek, robottechnika tant{rgy tanít{s{nak alapvető célja, hogy a tanulók megismerkedjenek a CNC szersz{mgépek működési elvével, programoz{s{nak alapjaival, a robottechnika alapismereteivel, valamint a korszerű gy{rtórendszerekkel. Elsaj{tított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tant{rgy épül Témakörök és elemeik CNC szersz{mgépek A CNC gépek fő részei A sz{mvezérlés elve A sz{mvezérlésű gépek elvi működése A CNC gépek szersz{moz{sa A programoz{s {ltal{nos alapjai Robottechnika Robottechnika alapfogalmai Ipari robotok felépítése Ipari robotok alkalmaz{sa Gy{rtórendszerek Rugalmas gy{rtócell{k (FMS) Sz{mítógéppel integr{lt gy{rt{s (CÍM) 40 óra 16 óra 40 óra A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységform{k A tanul{si nehézségekkel küzdő, tanulók fejlesztését szolg{ló módszerek: A tant{rgy értékelésének módja A tov{bbhalad{s feltételei 52

53 18. Gy{rtórendszerek gyakorlat tant{rgy 96 óra A tant{rgy tanít{s{nak célja A Gy{rtórendszerek gyakorlat tant{rgy tanít{s{nak alapvető célja, hogy a tanulók képesek legyenek szenzorok, szervohajt{sok vizsg{lat{ra. Tiszt{ban legyenek a CNC szersz{mgépek karbantar{si, üzembehelyezési feladataival, gy{rtórendszerekben alkalmazott villamos, pneumatikus és hidraulikus berendezések üzemeltetési feladataival. Elsaj{tított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tant{rgy épül Témakörök és elemeik Szenzorok vizsg{lata Mechanikus helyzetkapcsolók vizsg{lata Közelítéskapcsolók vizsg{lata Szervohajt{sok vizsg{lata Egyen{ramú szervomotorok vizsg{lata V{ltakozó {ramú szervomotorok vizsg{lata CNC szersz{mgépek, robottechnika CNC gépek karbantart{sa CNC gépek üzembehelyezése, javít{sa Gy{rtórendszerek üzemeltetése 10 óra 15 óra 71 óra A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységform{k A tanul{si nehézségekkel küzdő, tanulók fejlesztését szolg{ló módszerek: A tant{rgy értékelésének módja A tov{bbhalad{s feltételei 53