GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS BELVÁROSI ELŐAKCIÓTERÜLETI TERVE

Átírás

1 GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS BELVÁROSI ELŐAKCIÓTERÜLETI TERVE Győr, május 1

2 Megrendelő: Vállalkozó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a HHP Contact Tanácsadó Kft. vezetésével - a Győri Építész Műhely - a Győri Mérnök Műhely - az MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete szakmai együttműködése alapján. 2

3 Tartalomjegyzék Bevezető A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése (az IVS célrendszeréhez való illeszkedése) Az akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása Akcióterület kijelölése Jogosultság igazolása Helyzetelemzés Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése Megelőző város-rehabilitációs tevékenységek bemutatása Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinak bemutatása, problémák feltárása Az akcióterület központi területének, a Széchenyi térnek történelmi múltja Az akcióterület gazdasági jellemzői Az akcióterület foglalkoztatottsági adatai Az akcióterület társadalmi jellemzői Demográfia A kibővített belvárosi akcióterületre leválogatott legfontosabb társadalmi-demográfiai és szociális adatok bemutatása Kedvezőtlen szociális adottságú területek az akcióterületen belül Kulturális és oktatási intézményi ellátottság Környezeti állapot (épített és természeti környezet) bemutatása Közlekedés Közmű ellátottság Az akcióterületen lévő ingatlanok tulajdonosi szerkezetének bemutatása A tulajdonosi, együttműködési szándékok feltérképezése Piaci igények, lehetőségek felmérése Fejlesztési célok és beavatkozások Az akcióterület fejlesztésének céljai Belvárosi akcióterület beazonosított fejlesztési akciói Az azonosított akciók megvalósításának szerepvállalói (köz- és magánberuházások) Az egyes azonosított projektek tervezett ütemezése Regionális Operatív Program között városrehabilitációs célú pályázat tervezett tartalma A NYDOP városrehabiitációs konstrukciójában megvalósítani szándékozott projekt bemutatása A projekt megnevezése, célja A projekt funkciók szerinti megoszlása A városrehabilitációs célú pályázat tartalma A pályázaton kívül megvalósítani kívánt fejlesztések A NYDOP városrehabiitációs konstrukciójában megvalósítani szándékozott projekt bemutatása A projekt megnevezése, célja A projektterület tervezett lehatárolása

4 A tervezett projektelemek bemutatása A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez A tervezett fejlesztések hatásai Kockázatok elemzése A projekt tervezett végrehajtási ütemterve Partnerségi egyeztetések Megvalósítás intézményi kerete Az akcióterületi fejlesztések megvalósításának menedzsmentje Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása Pénzügyi terv a pályázati projektre vonatkozóan Beruházási költség Működési költség Üzemeltetési és karbantartási költségek Pótlási költség Pénzügyi költségek összegzése Pénzügyi bevételek becslése Pénzügyi bevételek összefoglalása A pénzügyi elemzés összefoglalása A projekt pénzügyi teljesítménymutatói A megítélhető támogatási összeg meghatározása Támogatási jogosultság vizsgálata A megítélhető támogatási összeg meghatározása A projekt összevont pénzáramainak kimutatása támogatással KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS Közgazdasági költségek Közgazdasági hasznok Közgazdasági pénzáramok összefoglalás A projekt közgazdasági teljesítménymutatói Előkészítettség állapota Melléklet

5 Bevezető Az akcióterületi terv a fejlesztéseket megalapozó településrendezési tervekre építve, a város középtávú városfejlesztési céljait megfogalmazó integrált városfejlesztési stratégiában elhatározott önkormányzati fejlesztési és rehabilitációs tevékenyég összehangolt megvalósítási terve. Az akcióterületi terv a megvalósítás komplex forgatókönyveként szolgál az önkormányzatok számára. Az akcióterületi tervet az önkormányzat közgyűlése hagyja jóvá, és ezzel a jóváhagyással válik a megvalósítás alapjává. Ez a dokumentum a városfejlesztési beavatkozások alapdokumentumát jelenti. A megyei jogú városokkal szembeni elvárás, hogy az integrált városfejlesztési stratégia elkészítése után az előzetes akcióterületi tervet készítik el a fejleszteni kívánt akcióterületre vonatkoztatva, majd a bírálati folyamat lezárta után és a kiemelt projekteket jóváhagyó kormánydöntés után a végleges akcióterületi tervet. Az így kétlépcsősre formált tervezési folyamat már ami az akcióterületi tervet illeti időben elhúzódik ugyan, de mind a partnerek, mind az egyes tevékenységek vállalhatóságának áttekintésére és a egyes projektelemek előkészítésére javasolt is a hosszabb előkészítési időszak. Győr városában az integrált városfejlesztési stratégia és a belvárosi akcióterületi terv egymással párhuzamosan készültek. Eredmények az előakcióterületi terv készítésénél Az akcióterületi tervnek feladata, hogy feltérképezze a közösségi, lakossági, vállalkozói és civil igényeket arról, hogy milyen új funkciót látnának szívesen a megújuló győri Belvárosban, és ezek milyen integrált fejlesztési elképzeléssé állhatnak össze. Az akciótervnek ezen felül fel kell mérnie azt is, hogy belvárosi rehabilitációs programhoz milyen egyéb, a magántőkét is inspiráló beruházások kapcsolódhatnak, és milyen módon lehet köztük megteremteni mind célokat, mind a megvalósulás formáját tekintve az összhangot. A Belvárosi (elő)akcióterületi Terv a város számára elsőként megvalósítani kívánó fejlesztéseket tartalmazza azon megközelítésben, mely a klasszikus belváros területét mind horizontális, mind vertikális irányba próbálja kiterjeszteni: Révfalutól a Szigeten át Újvárosig, a pincéken keresztül a tetőterekig. A Belváros megújításának alapkoncepciójának a város Közgyűlése által 2007 őszén elfogadott Belváros Új Paradigmák 2007 című dokumentum tekinthető, melyet a Győri Építész Műhely és Győri Mérnök Műhely közösen készített. Az akkori koncepció távlati célokat megfogalmazva próbálja keresni az belvárosi területek megújulásának módját: - a közterek megújításának elemeivel - az ingatlanfejlesztési koncepció tervezésével - a parkolási rendszerek konstrukcióival - belvárosi közlekedési rendszerek átgondolásával - a zöldfelületek fejlesztésével A kibővített belvárosi akcióterület lehatárolásában a fejlesztési célok összehangolhatósága és egymáshoz illeszthetősége játszott szerepet, hiszen a jelenlegi Belváros rendezési határánál jóval túlmutat az az elképzelt élettér, melyben a funkciók szerves egymás mellé helyezésével és átgondolt ütemezett fejlesztésével megvalósíthatóvá tennék a kibővített Belváros megújuló környezetét. A belvárosi akcióterület utcákkal érintett határa a következő: 5

6 - Rábca folyó egy szakasza Szarvas u. Simor J. tér Botond u. Ecet u. Bercsényi liget Jakobinus köz Rába 1. sz. főút vonatkozó szakasza 82. sz. főút vonatkozó szakasza vasút Zrínyi u. Wesselényi u. Bartók B. u. Csaba u. Nádor aluljáró vasút. Fehérvári út érintett szakasza Széchenyi híd Mosoni-Duna Rónay J. u. Hédervári u. Duna u. Áldozat u. Zólyom u.- Vásárhelyi P. u. Rábca. A belvárosi akcióterületi fejlesztések több ponton már előkészítettek, jelenleg is különböző tervezői csoportok dolgoznak pl. az EUROPEAN programon, az ECORYS programon, a Győr City Center programon stb. melyek részei lehetnek az akcióterületi tervnek. A kibővített Akcióterület főbb fejlesztési célpontjai: - Széchenyi tér és környező utcák által határolt tömbök - Dunakapu tér és Duna korzó - Bécsi kapu tér - Káptalan-dombi turisztikai projekt - Egyetem és környéke - Fürdő és környéke - volt olajgyár és környéke - Kossuth u. egy része Ezen vázolt projektek szinte felfűzik az egész akcióterületet, egymással és egymásra hatásban vannak. Az első ütemben a Széchenyi tér és környékére fókuszáltunk. A projektszintű megközelítés alapja az önkormányzat 192/2007. (VI. 14.) Kgy. határozata, mely támogatta a Széchenyi tér rehabilitációs munkáinak megvalósítását. A műszaki tervezés az engedélyes terv és kiviteli terv vonatkozásában befejeződött, mely a Széchenyi tér díszburkolat felújítását és kapcsolódó térelemek építését tartalmazza. Ehhez kapcsolódik, hogy a városok számára a támogatandó projektekkel kapcsolatban a következő elvárások fogalmazódtak meg a kiadott módszertani útmutató alapján: - olyan fejlesztés kell, hogy létrejöjjön, mely a következő négy funkcióbővítő tevékenységi csoport közül (gazdasági városi közösségi közfunkció) legalább kettőhöz kapcsolódóan, legalább négy tevékenység elvégzésére alkalmas. A főtevékenység közül kötelező a gazdasági funkció. Ezek alapján a Széchenyi tér funkcióbővítő megújítása révén az alábbi tevékenységek kerültek megjelölésre. 6

7 Tevékenység Azonosított helyszín Támogatási arány(%) Gazdasági funkciót erősítő tevékenységek KKV által igénybevett kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátóipari egységek külső megújítása, bővítése, átalakítása, belső terek kialakítása Széchenyi tér északi, keleti nyugati oldala (Lloyd épülete, Pálffy étterem) 30 Jedlik Ányos u. 30 Bevásárló utca program Önkormányzati épületek (9 db) - Közösségi funkciókat erősítő tevékenységek Múzeum, kiállító terem épületének külső felújítása, bővítése, belső terek kialakítása Xántus János Múzem 85 Templom, egyházi tulajdonú közösségi épületek külső megújítása Városi funkciókat erősítő tevékenységek Szent Ignác Bencés Templom, Műemlékpatika, 85 Közterek megújítása Széchenyi tér 85 Energiatakarékos közvilágítás Közlekedési fejlesztések Közbiztonsági, védelmi infrastruktúra Műemlékek megújítása Lokálpatrióta rendezvénysorozat 85 A táblázatban felsorolt tervezett tevékenységek és a lehetséges partneri együttműködések kialakítása folyamatos, a Széchenyi tér és környezetének funkcióbővítő fejlesztése című projekt pályázati eljárásban való megjelenését Győr városa mellett támogatja a Szent Mór Bencés Perjelség, a Győr- Moson-Sopron Megyei Önkormányzata, mint a Xántus János Múzeum fenntartója, a Pálffy étterem tulajdonosa, a Lloyd épületének bérlője, a Mintinvest 2005 Kft., valamint az önkormányzati tulajdonú épületek fenntartója, az Inszol Zrt. Az érintettek konzorciumi együttműködési megállapodást kötöttek egymással a pályázati cél megvalósítása érdekében. Az első ütemben megvalósítani tervezett projekt kapcsán április 10-én döntött a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, hogy kiemelt projekt eljárásrendbe tartozóan, 900 millió Ft támogatási összeggel támogatásra ajánlja a Kormány számára, azaz döntés követően a Regionális Akciótervi nevesítést követi, majd pedig a projekt támogatási szerződése. Erre várhatóan őszén sor kerülhet. Ezen 1. ütemű projektet közgyűlési döntést követően párhuzamosan követheti a Kossuth utca megújítása projekt, a Dunakapu tér funkcióváltása, a turisztikai jellegű Káptalandombi projekttel összehangolva pedig a Bécsi kapu téri funkcióbővítő projekt, továbbá a fürdővel kapcsolatos elképzelések megvalósítása illetve összehangoltan indulhatnak magánberuházások is, mint pl. különböző parkolóházak, szolgáltató egységek megjelenése. Az akcióterületen ezen projekttel 7

8 párhuzamosan az Egyetem számára nyílik lehetőség, hogy közel 7 milliárd Ft-ból megvalósíthassa egyetemi beruházásait. Az előakcióterületi terv véglegesítésére közel 2 hónap áll rendelkezésre, mely idő alatt lehetőség nyílik az önkormányzat és az egyes partnerek által vállalható tevékenységek összehangolására, a konkrét Széchenyi téri és a Kossuth utcai projekt véglegesítésére, a pénzügyi számítások elvégzésére, valamint a támogatási szerződéshez szükséges előkészítési munkálatokra. 8

9 1 A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése (az IVS célrendszeréhez való illeszkedése) Az integrált városfejlesztési stratégiában lehatárolt akcióterületek közül a Belvárosi akcióterület kiemelt prioritást élvez korábbi önkormányzati szándéknyilatkozatok szerint, így erre a területre fókuszálva részletesebb elemzések születtek. Az IVS-ben részletezett városi szintű stratégiai célkitűzések között szereplő 3. specifikus cél a modern városi milliő megteremtése, melyhez a belvárosi akcióterületen azonosított valamennyi fejlesztési elképzelés szervesen hozzájárul. A város jövőképét befolyásoló tényezők, valamint azt elérni kívánó eszközök egyike a történelmi belváros rehabilitációja, a belváros kiterjesztése, a többi városrésszel a jelenleginél jobb összekapcsolása. Az IVS-ben az akcióterületet érintő városrészekre megfogalmazott stratégiai célok a következők Belvárosi városrész Újváros városrész Sziget városrész Révfalu városrész A történelmi városrészrehabilitáció teljessé tétele, funkció bővítő folytatása, új paradigmák szerinti /közlekedési tehermentesítés, vonzerő növelés, élhetőség javítása/ kiterjesztése. Komplex,teljes városrészt átfogó /több ütemű/ funkció bővítő-, kulturális-, szociális-, városközponti jellegű rehabilitáció a kulturális és építészeti örökségvédelem kiemelt figyelembevételével. Híd Révfalu felé. Komplex városrész rehabilitáció, városrész központ kialakítás barnamezős rehabilitációkkal /Tejgyár, Növényolajgyár, Kekszgyár/.Turisztikai központ-fürdő központ fejlesztés. Kibővített Belváros Akcióterület Híd Sziget felé. Egyetemi tudásközpont fejlesztés. Bácsai út menti lakóterület és ellátás fejlesztés A kultúra, a tudományos élet, a kereskedelem, a közigazgatás és a vendéglátás szolgáltató funkcióinak szerves együttélésének megteremtése a városi élettér minőségi fejlesztésével A belvárosi akcióterület stratégiai célját elérni kívánt eszközök: - a közterek megújítása - a harmónikus ingatlanfejlesztések - belvárosi közlekedési rendszerek továbbfejlesztése - parkolás helyzetének javítása - zöldfelületek fejlesztése 9

10 Ezen belvárosi akcióterület fejlesztési céljai illeszkednek az önkormányzat évi településfejlesztési koncepciójában megfogalmazottakhoz, annak négyes prioritásrendszerét figyelembe véve kerültek összehangolásra az egyes kapcsolódási pontok) A város gazdasági programjának kiemelt fejlesztési programja a belvárosi akcióterületen megvalósítani kívánt Széchenyi tér megújítási projekt. 10

11 Jövőkép Átfogó cél Győr Megyei Jogú Város, városi szintű fejlesztési beavatkozási logika Győr igazi régióközpontként megteremti az élhető, pezsgő szabadidős és kulturális kínálattal rendelkező modern autonóm várost, a növekedés elősegítése és a versenyképesség megőrzése érdekében. Modern város modern gazdaság. Tudatosan tervezett fejlesztésekkel az élhető város megteremtése a magas minőségű szolgáltatásokra, az innovatív erőforrásokra, a jó környezeti állapotra és a helyi sajátosságokra épülő közszolgáltatásokra támaszodva. Specifikus célok A regionális szerepkör erősítése A versenyképesség erősítése A modern városi milliő megteremtése Prioritások Beavatkozások A humán erőforrás fejlesztése A felsőfokú oktatás és kutatás fejlesztése Korszerű szak- és felnőttképzés Egészségfejlesztés, egészségügyi és szociális infrastruktúra megerősítése A szabadidő- és versenysport feltételeinek megteremtése A város kulturális arculatának kialakítása Forrás: Győr Megyei Jogú Város Középtávú Integrált Városfejlesztési Stratégiája Működő és fejlődő gazdaság A Győr központú technológiai régió létrehozása Üzleti infrastruktúra fejlesztése Turisztikai fejlesztések Városi szolgáltatások fejlesztése Közlekedési helyzet javítása Az önkormányzat kapcsolati rendszerének javítása A fejlődést segítő területhasználat A környezet védelme Környezetbarát technológiák elterjesztése Barnamezős területek rehabilitációja Zöldterületek és közösségi terek fejlesztése Közlekedés és logisztika Közszolgáltatások fejlesztése Épített környezet védelme 11

12 GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK PRIORITÁSRENDSZERE (2004) I. prioritás: A humán erőforrás fejlesztése II. prioritás: Működő és fejlődő gazdaság III. prioritás: Városi szolgáltatások fejlesztése IV. prioritás: A környezet védelme I./1. Intézkedés: A felsőfokú oktatás és kutatás fejlesztése I./1./1. A regionális egyetemi központ kiszolgáló létesítményeinek megépítése I./1./2. Az oktatói és kutatói állomány minőségi fejlesztése, a hallgatók elhelyezkedési esélyének javítása I./1./3. A egyetemi karok szélesítése II./1. Intézkedés: A Győr központú technológiai régió létrehozása II./1./1. A műszaki egyetem bázisán történő fejlesztések támogatása II./1./2. Az együttműködés szervezése a rendszer elemei között II./1./3. Humánmenedzs ment III./1. Intézkedés: Közlekedési helyzet javítása III./1./1. Települések és településrészek kapcsolatát biztosító tömegközlekedési infrastruktúra és a kapcsolódó kiszolgáló létesítmények kiépítése III./1./2. Környezetbarát közlekedés háttér infrastruktúrájának növelése és marketingje a városi lakosság körében III./1./3. Belső közlekedési infrastruktúrák kialakítása I./2. Intézkedés: Korszerű szak- és felnőttképzés II./2. Intézkedés: Üzleti infrastruktúra fejlesztése III./2. Intézkedés: Az önkormányzat kapcsolati rendszerének javítása IV./1. Intézkedés: Környezetbarát technológiák elterjesztése IV./1./1. ÖkoBusiness Plan megvalósítás IV./1./2. Oktatás, kutatás és minta projektek megvalósítása IV./2. Intézkedés: Barnamezős területek rehabilitációja I./2./1. Térségi munkaerőpiaci előrejelző rendszer megvalósítása I./2./2. Középiskolai és felnőttképző intézmények fejlesztése II./2./1. Szükségletek felmérése, tanácsadói kataszter létrehozása, meglévő adatbázisok összekapcsolása II./2./2. Szabadidőszórakozó negyed létrehozása II./2./3. Szolgáltató irodaházak kialakítása III./2./1. Az Intelligens Győr Város Stratégiai és Operatív Program megvalósítása III./2./2. A város nemzetközi és térségi kapcsolatainak szélesítése III./2./3 A város érdekérvényesítő tevékenységének javítása IV./2./1. A barnamezős területek hasznosításának előkészítése IV./2./2. Állagóvás, értékesítés segítése I./3. Intézkedés: Egészségfejlesztés, egészségügyi és szociális infrastruktúra megerősítése II./3. Intézkedés: Turisztikai fejlesztések III./3. Intézkedés: A fejlődést segítő területhasználat IV./3. Intézkedés: Zöldterületek és közösségi terek fejlesztése I./3./1. Szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények fejlesztése I./3./2. Egészségfejlesztés, egészségügyi intézmények fejlesztése I./4. Intézkedés: Az szabadidő- és versenysport feltételeinek fejlesztése I./4./1. A város fiatal-jainak bevonása a szabadidős sportéletbe I./4./2. Szabadidős sportlétesítmények építése I./4./3. Versenyspor t létesítménye k létesítése II./3./1. Együttműködés, közös marketing oktatásképzés és tájékoztatás II./3./2. Turisztikai infrastrukturális fejlesztések II./3./3. Fesztiválok, vásárok, konferenciák III./3./1. A területhasznosítás és a gazdasági érdekek összehangolása III./3./2. Területbiztosítás a közösségi célú intézmények számára III./3./3. Területbiztosítás lakásigények kielégítésére IV./3./1. Zöldterületek és folyópartok felújítása, karbantartása és fejlesztése IV./3./2. Mosoni-Duna vízszintjének szabályozása, rehabilitációja II./4. Intézkedés: Közlekedés és logisztika III./4. Intézkedés: Közszolgáltatások fejlesztése IV./4. Intézkedés: Épített környezet védelme II./4./1. A város elérhetőségét javító beruházások kiépülése II./4./2. Oktatás-képzés; kutatásfejlesztés; szervezés III./4./1. Infrastrukturális hálózatfejlesztések és korszerűsítések III./4./2. Együttműködés a közszolgáltatásban IV./4./1. Városrészrehabilitációs programok beindítása IV./4./2. Panelépület ek felújítása IV./4./3. Történelmi terek megújítása I./5. Intézkedés: A város kulturális arcának kialakítása 12

13 2 Az akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása Az akcióterület lehatárolását segítette azon elképzelés, mely szerint ezen területen milyen funkciók összhangját szükséges megtalálni. Így a város stratégiai céljainak legjobban megfelelő akcióterületi megközelítést igyekeztek a tervezők alkalmazni Akcióterület kijelölése A kibővített belvárosi akcióterület lehatárolásában a fejlesztési célok összehangolhatósága és egymáshoz illeszthetősége játszott szerepet, hiszen a jelenlegi Belváros rendezési határánál jóval túlmutat az az elképzelt élettér, melyben a funkciók szerves egymás mellé helyezésével és átgondolt ütemezett fejlesztésével megvalósíthatóvá tennék a kibővített Belváros megújuló környezetét. A belvárosi akcióterület utcákkal érintett határa a következő: - Rábca folyó egy szakasza Szarvas u. Simor J. tér Botond u. Ecet u. Bercsényi liget Jakobinus köz Rába 1. sz. főút vonatkozó szakasza 82. sz. főút vonatkozó szakasza vasút Zrínyi u. Wesselényi u. Bartók B. u. Csaba u. Nádor aluljáró vasút. Fehérvári út érintett szakasza Széchenyi híd Mosoni-Duna Rónay J. u. Hédervári u. Duna u. Áldozat u. Zólyom u.- Vásárhelyi P. u. Rábca. 13

14 Az ily módon lehatárolt akcióterület nagysága 235 ha (Győr egésze 175 km2), lakosságszáma közel 13 ezer fő. Az egymással koherensen összekapcsolható akciók révén olyan funkcióbővítő belvárosi akcióterület jön létre, ahol a köz- és magánberuházások egymáshoz viszonyított helyzetét a beruházások eltérő ütemezése adhatja csak meg. A belvárosi akcióterület elhelyezkedését, valamint a város életében központi funkciót betöltő szerepét jól mutatja a város akcióterületi lehatárolásokat mutató térképe. 14

15 15

16 2.2. Jogosultság igazolása Funkcióbővítő rehabilitáció esetén az akcióterületnek a város gazdaságilag és társadalmi meghatározó központi vagy városrész-központi területén kell elhelyezkednie. Ezt a központi szerepkört a rehabilitálandó terület funkcióellátottságával kell igazolni: A megyei jogú városok városrehabilitációs célú projektjeinek tervezését az ÖTM által kiadott Városfejlesztési Kézikönyv, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által megjelentetett Tervezési Útmutató szabályozza. Ezen módszertani útmutatók alapján az akcióterület kialakítása során figyelembeveendő jogosultsági feltételek a következők: Indikátor típusa Kritérium Akcióterületi érték Közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltatási funkciót ellátó intézmények száma Kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatóegységek, illetve üzleti szolgáltatóegységek száma A beavatkozások vegyes területfelhasználási egységű területen valósulnak meg. Minimum 4 db Minimum 20 db Igen 57 db 3421 db Igen Megyei jogú városok esetében a konstrukció keretében egy-egy kijelölt akcióterületen integrált városfejlesztési programok megvalósítását lehet támogatni, amely a fizikai megújítás mellett hangsúlyt fektet az érintett közösségek erőforrásainak fejlesztésére, valamint a kijelölt akcióterületen működő vállalkozások bevonására is. Győr városa az akcióterületen olyan fejlesztések megvalósítását tervezi, ahol a közösségi terek és köztulajdonban álló ingatlanok fizikai megújításán túl helyi vállalkozásokat és civil szervezetet, egyházakat, oktatási és kulturális intézményeket tesz érdekeltté abban, hogy a Győr kiemelt központi területe az elvárható legnagyobb mértékben és szellemben újuljon meg mind az itt élők, mind az idelátogatók megelégedettségére. 16

17 3 Helyzetelemzés 3.1 Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése Győr építész szabályzatát (GYÉSZ) a közgyűlés a 18/2007. (V.25.) Ök. Rendelettel módosított 1/2006. (01.25.) Ök. Rendelet alapján fogadta el. Ezen szabályzat III. fejezetében a város egyes az építési övezeteknél, övezeteknél nagyobb kiterjedésű területekhez köthető, eltérő szabályok helyi sajátosságok alapján történő meghatározása 23 -a a Belvárosra vonatkozóan állapít meg előírásokat. A korábbi években a belvárosi városrészre Aczél Gábor 1986-ban készítette el a Győr-Belváros részletes rendezési tervét. A években készült el a rendezési terv felülvizsgálata során számos alátámasztó munkarész, melyben Győr örökségvédelmével foglalkozó tanulmány a belvárosi területekkel rendkívül részletesen foglalkozott. Azonosított projektek között Projekt rövid leírása becsült ktg. Szerkezeti terv 1. Széchenyi tér és környezetének funkcióbővítő megújítása 2. Káptalandomb és a Bécsi kapu tér környezetének funkcióbővítő és turisztikai célú fejlesztései, komplex tömbrehabilitációk Településszerkezeti terv/szabályozási terv ( indifferens + megfelel az adott tervnek - módosításra szorul Szabályozási terv Város által megtett/tervezett lépések (2008. márciustól) mft + + O mft + + O 3. Színház és II. János-Pál tér megújítása (épület átalakítása-felújítása, mélygarázs, közterületek rehabilitációja, kapcsolódó magán fejlesztések) mft + - Előkészületben március február 4. Dunakapu tér és Dunakorzó (mélygarázsok, közterületek megújítása, multifunkcionális új épület, kapcsolódó magán fejlesztések) 5. Kelet nyugati tengely (Pálffy sétány és kapcsolódó épületfejlesztései, Baross út menti tömbök rehabilitációja, Zeichmeister tömb megújítása. 6. Belváros kiterjesztése nyugat felé: Újváros kapuja, Olajgyár és környezete, Fürdőközpont és környezete, Belvárosi kiskörút, Bercsényi liget első szakasza, mft - - Előkészületben április január mft + - Tervezett II. félév mft - - Folyamatban április december 17

18 7. Folyópartok belvárosi szakaszának rehabilitációja, mederrendezés, sétányok, zöldfelületek rendezése, hajózó út átminősítése, vízszintemelés, Széchenyi kerékpáros híd 8. Győr Szíve (idegenül City center) Városház tér, Vasútállomás fejlesztései, helyközi buszpályaudvar és kereskedelmi központ, Baross híd, Frigyes laktanya, Eszperantó út keleti szakasza melletti fejlesztések, Városház közelében mélygarázs(ok), Révai utcai fejlesztése és parkolóház, Czuczor u. - Bartók B. út kapcsolat, Megyeháza felújítása 9. Kekszgyár funkcióváltása, fejlesztése, környezet rehabilitációja, Pinnyédi közútkapcsolat megoldása 10. Egyetemi fejlesztések Könyvtár, Inno- Raab, Igazgatási épület, Kálóczy tér és környezete, Hallgatói klub mft + + Előkészületben április június mft - - Folyamatban március I. félév mft - - Előkészületben szeptember június mft + + O 11. Petőfi S. művelődési ház felújítása 200 mft O 12. Sziget-Révfalu híd valamint kapcsolódó út és csomópontok építése a Hédervári úttól a Szarvas utcáig mft + + O 13. Igazságügyi negyed fejlesztése na + + O 14. Aradi vértanúk útja rehebilitáció, Árpád tömb mélygarázs és felszíni fejlesztések, a meglévő épületállomány felújítása 15. Szent István úti épületek felújításának folytatása (panelprogram) O na O 16. Szent István út 51. (egykori Kisalföld mft O szerkesztőség) épületének funkcióváltása, felújítása 17. Zöldfelületek megújítása, közterület fásítás 18. Műemléki területen magánerős felújítások koordinálása, támogatása 19. Kerékpárúthálózat elemeinek összekötése, városrészek közti kerékpárutak kijelölése 20. Lakóutca program (elsősorban Északkelet-Belvárosban és a folyóktól nyugatra eső területeken) 21. Türr István úti bölcsőde teljes korszerűsítése na O na O na O na O 120 mft O 18

19 3.2. Megelőző város-rehabilitációs tevékenységek bemutatása Jelen fejezetnél némileg eltérünk a kézikönyvi előírásoktól, ugyanis a teljes város városrehabilitációs tevékenységét az IVS keretei között mutattuk be. Jelenlegi összefoglalónál kiemeljük azt a néhány tevékenységet, mely a belvárosi akcióterületen az elmúlt években megvalósultak októberében Győr városa Európa-díjat kapott a történeti városmag megőrzése érdekében kifejtett munkája elismeréseként. Az Európában jól ismert és megbecsült díjat az F.V.S. Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Koppenhágai Múzeum igazgatója, dr. Harald Landberg adta át; a díjat az Alapítvány évente egy történeti településnek és egy kiemelkedő műemléki szakembernek ítélte oda. A város 1978-ban határozott a Belváros tömbrekonstrukciójáról: az épületek felmérése, levéltári és helyszíni kutatások alapján döntötték el, mely épületek a helyreállítandó épületek, mely épületbe milyen funkciók kerülhetnek a helyreállítást követően. Ekkor zajlott többek között a Zichy-palota és tömbje rekonstrukciója (Liszt Ferenc- Teleki- Pálffy- Újvilág utca által határolt tömb), a Szalai vendéglő és tömbje rekonstrukciója, a Bécsi udvar és tömbje rekonstrukciója, a Baross- Kazinczy- Czuczor utca- Csillag köz tömbrekonstrukciója, a Király utca- Lépcső köz- Várfal közötti épületek rekonstrukciója, a Karmeliták tömbjének rekonstrukciója. Mindenképpen példaértékű munka zajlott mintegy 10 éven keresztül a történelmi Belvárosban, melynek következtében megújult az élet is a városmagban. A belvárost érintő rehabilitációs munkálatok kiemelendő a 1996-ban indított program, melynek célja belváros díszburkolat építése, utcabútorzat elhelyezése és kamerarendszer kiépítése volt. A több ütemben tervezett rehabilitációs tevékenység az alábbi három ütemre volt bontható, melyből az I. ütem A Baross Gábor út, az Arany János út, az Aradi vértanúk és a Czuczor Gergely út között, Csillag köz területe volt. Ezt követően a II. ütemű Liszt Ferenc út a Széchenyi tér és a Teleky út között, a Fazekas köz, felújítása volt. Ami elmaradt az a Széchenyi tér megújítása, melyet akkor évi kivitelezési időre terveztek. A rehabilitációs program első lépéseként 1997-ben Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal beruházásában megvalósult az I. ütem. A város a beruházás fedezetének biztosítása érdekében közérdekű kötelezettségvállalást szervezett. A fenti közérdekű célra magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok írásban kötelezettséget vállalták, hogy vagyoni szolgáltatásukkal hozzájárulnak a fenti célokhoz. Az akcióterületen ezen felül az elmúlt években a következő nagyobb beruházások zajlottak: - Kajak Kenu vizitelep (1999) (városi beruházás) - Péterffy Sándor Evangélikus Oktatási Központ tornacsarnok (1999) (egyház) - Evangélikus Püspökség (2000) (egyházi) - OTP Bank regionális központ (2001) (magánberuházás) - Esterházy Palota (2001) (városi beruházás) - Bartók Béla Megyei Művelődési Központ (2002) (megyei önkormányzat beruházása) - Péterffy Sándor Evangélikus Oktatási Központ, Szeretetház (2002) (egyházi, állami) - Egyetemi Sportcsarnok (2002) (városi beruházás) - Patio étterem, kaszinó, kávézó (2003) (magánberuházás) - Jókai Parkolóház (2004) (városi+magán beruházás) - Rába Quelle Fürdő komplexuma: (városi beruházás) 19

20 - Péterffy Sándor Evangélikus Oktatási Központ (emeletráépítés) (2006) - Big Ben Club épülete (2006) (magánberuházás) - Zsinagóga épülete: 2006) (városi beruházás) - Frigyes laktanya (2006) (magánberuházás) - Amstel Hattyú Fogadó (2007) (magánberuházás) - Dunapart Rezidencia (2007) (magánberuházás) - Móricz Zsigmond rakpart lakóépület (2007) (magánberuházás) Ezen beruházások közül a magánberuházásokat érintve a város élt azzal a lehetőségével, hogy un. településrendezési szerződések megkötésével (pl. Dunapart Rezidencia esetében), melyek célja, hogy amennyiben az önkormányzat által kijelölt fejlesztési terület infrastruktúrájának kiépítése meghaladja az önkormányzat beruházási lehetőségeit, az un. újonnan beépítésre szánt és jelentős mértékben átépülő területek infrastruktúrájának kiépítése a szabályozás szerint a fejlesztők feladata. A megvalósítás a fejlesztők szándékától, vállalásától függ. Konkrét esetben- a KKT készítése illetve jóváhagyásra való előkészítése (belső szakmai véleményezés) során tisztázódnak a feltételek, amennyiben a fejlesztő vállalja azok teljesítését (költségviselését) megvalósulhat a projekt. 20

21 3.3. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinak bemutatása, problémák feltárása Az akcióterületre vonatkozó helyzetelemzés a kézikönyv útmutatása szerint elemzi az akcióterületet Az akcióterület központi területének, a Széchenyi térnek történelmi múltja 1 Jelen múltidézés nem lehet teljeskörű sem időben, sem tartalmában, rövid összefoglaló csupán a többszáz oldalas győri történeti kronológiából Széchenyi tér és a hozzá kapcsolódó utcák, Czuczor Gergely út, Liszt Ferenc út, Jedlik Ányos út, Kazinczy Ferenc út, Teleki út Győr történelmi belvárosában központi helyet foglalnak el. Mind földrajzi, építészeti, kulturális, társadalmi szempontok szerint. A teret övező műemléki szempontból is kiemelkedő jelentőségű épületek igen egységesen tartják össze, jó hátteret, aláfestést biztosítanak az itt folyó nyüzsgő életnek. A Széchenyi tér régebben piactérként működött, de itt kaptak helyet a gyűlések, vásárok is. A fák, a ligetes elrendezés kellemessé tette az itt eltöltött órákat. A Győr-Moson-Sopron megyei Múzeumok Igazgatósága két szezonban az ásatáshoz és az 1949-es leletmentéshez csatlakozva végzett feltárásokat mintegy 200m 2 felületen. A legkésőbbi római kori réteg kb. 150cm mélységben jelenkeztek ott ahol teljes római rétegsort sikerült feltárni. Az un. Török börtön területén a római rétegsor 320cm mélységig megsemmisült, itt csak korarómai időszakból találtak jelenségeket. A római kor folyamán minimálisan hét építési periódust sikerült megfigyelni. A terület Északi részén folyamatos beépítés mellett az I.sz. második felétől a IV. századig lehet követni építési periódusokat, a IV. századra keltezhető építkezésnek nyomát nem találták, de IV. századi használatra kerámia és numizmatikai anyag egyaránt utal. A legkésőbbi pénzek a Valentinianus dinasztia veretei. Már a II.sz. közepétől és a III.században kő alapú, részben vályogtégla felmenő falú, részben teljes kőfalú épületek alkottak zárt utcasort a tőlük Délre húzódó kavicsos út (vagy tér) mentén. A középső telken Trai-Hadr. Korában szilárd alapú, gerendaszerkezetű, legalább két helyiséges épület állt. A II. sz. elejéig a területen cölöpös, ill. karós szerkezetű építmények álltak. A legkorábbi házak alapárkos épületek voltak, tájolásuk némileg eltér egymástól, több megújításuk figyelhető meg. Az előkerült legkorábbi éremanyag a Julius-Claudius dinasztia idejéből származik. Az úttól Délre amelyet a római kor alatt, sőt még a korai népvándorlás korában is rendszeresen megújítottak, a római kori rétegeket a későbbi nagy pince szinte teljesen elrombolta, csupán Flavius kori legalsó szintek megfigyelhetőek. Úgy tűnik ezen a részen szilárd anyagú házak nem álltak. Általánosan említésre méltóak a kutak, amelyekből a római kor teljes időszakából hatot tártak fel. Fabélés egyiknél sem megfigyelhető, illetve a talaj elszíneződés alapján három esetben valószínűsíthető a hordó bélés alkalmazása. A megfigyelések egyértelműen bizonyítják, hogy vízvezeték-rendszerrel a Vicus területen nem lehet számolni. Az előkerült római kori leletanyagra általában jellemző az igényesség és a jólét jelei. Nagy mennyiségű terra sigillata az itáliai gyártmányoktól a késő Rajna vidékiig, vékonyfalu szürke, korai sárga mázas barbotinos kerámia, amphora darabok, terrakotta szobrocskák töredékei, bordás üvegtáblák, kimetszett poharak, arany medál és nagymennyiségű pénz utak erre. Az ásatáson másodlagos helyzetben egy lovasíjjász sírtöredéke is előkerült. 1 Az előakcióterületi terv készítése során a városi elkötelezettség a Széchenyi tér megújítása érdekében rendkívül erősnek mutatkozott. Ennek érdekében, illetve a kiemelt projekt alátámasztására több esetben is kiemeljük a teret az elemzések sorából, azzal, hogy a végleges akcióterületi terv készítésére már valamennyi azonosított akció előre tud lépni az elköteleződés irányába a szakértők által tett javaslatok alapján. 21

22 Hitelesen feltárták az ismert Széchenyi téri V. századi temető újabb hét sírját szegényes mellékletekkel. Az egykori római út vonalán nincs temetkezés, a déli oldalon azonban újra megjelennek a sírok. A sírok a nagy humusztartalmú fekete rétegbe mélyülnek. Újra települt a mai tér területe a magyar honfoglalás után. Az Árpád-kori (XI.-XIII. század) váraljatelepülésből sikerült feltárni az első félig földbemélyített kőkemencés házat, valamint hét darab (nem egykorú) kemencét, köztük a szokásos egyszerű szabadban álló sütőkemencéket és nagyobb méretű, gondosabban épített kemencéket is. A leletanyagot sok és korai jellegű kerámia képviseli a házból, főleg fazék- és bográcstöredékek. A rétegből III. Béla pénze került elő. A XIII. sz. végén (nyilván az 1271-es városi kiváltságokkal összefüggésben) alakították ki a piacteret. A városrendezési munka során nemcsak a korábbi építményeket bontották el, illetve töltötték fel, hanem komoly földmunkával visszabontották a teret. A fekete humuszréteg megmaradt részét keményre járt kavicsozás (a tér járószintje) zárta le. A történeti adatokhoz kapcsolódó datálást numizmatikai leletek erősítették meg (alóla II. Béla pénze, fölötte bécsi fillérek és Nagy Lajos szerencsefejes dénárja bukkant elő). Ettől kezdve piactér a Széchenyi tér, a feltárás során a téren folyó élet nyomait lehet feltárni. Szinte azonnal megindult a piac elépítése sátrakkal, később állandóbb bódékkal, sőt házikókkal. Számos (legalább két periódushoz tartozó) cölöphely, a déli felületen sok, egymást vágó gödör, talpgerenda alapárka, agyagtöltés, padlószint igazolta a könnyűszerkezetű de egyes helyeken már állandósult beépítési vonalakkal rendelkező bódék létesítését. Ezekhez a XIV-XV. Századi objektumokhoz edénytöredékek, vaseszköz-darabok, bronzveretek, ólom zárjegyek, a bécsi fillérektől Zsigmond fitying -jéig ívelő éremspektrum tartozik. A győri végvár kiépítésekor a XVI. Században a várkapitány a bódék lebontásával igyekszik úrrá lenni az áttekinthetetlen helyzeten (az 1566-os nagy tűzvésznek a területen nincs nyoma). Ekkor keletkezett a negyedik réteg felszíne. Egy épület maradt meg az a nagy pince, amely a XVII. Században a török börtön nevet kapta. Méteres oldalfalait felszámolásakor kiszedték, az osztófalak maradványai azonban megvannak. Három helyiséget lehet elkülöníteni, lejárója Észak felől az első helyiséghez csatlakozott. Az első helyiség padlója alól I. Ferdinánd pénze, míg a második helyiségben meszes szint alatti törmelékes téglás rétegben pozsonyi dénár került elő. A győri végvár kiépítésének idejét a betöltésben talált öt darab Ferdinánd-pénz jelzi. A XVII. századi utazók (Evlia cselebi, Tollius) által emlegetett rejtélyes pokolmély börtön, ahol a szegényebb török rabokat tartották, ezzel kézzelfoghatóvá vált. Az objektumot a XVII. század legvégén, a török kiűzése, a Mária-oszlop emelése idején számolták fel, ezt régészetileg a betöltésből előkerült 1660-as pénz és az 1712-ben már a töltésbe mélyített kút határolja be. A kutat von Heister generális 1712-ben vettetett tégláiból építették. Díszkút lehetett parkosított környezettel, amire nagy ovális téglakerete és azon belül öklömnyi nagyságú kavicsokból kialakított vízszűrő rétege utal. A kutat XVIII. századi alaprajzok feltüntetik. Megszűntetésekor beboltozták a boltozat alatt ma is üreg és másfél méteres vízoszlop található. Bármikor helyreállítható. A XIX. századi térszintet a 45cm-en ugyancsak pénzek keltezik. Az ásatásokon talált régészeti objektumok közvetlen bemutatást nem igényelnek, bár a maradandó anyagból készült épületek falait nem semmisítették meg, későbbi időpontban szükség esetén újra feltárhatók és térszint alatt bemutathatók lennének Az akcióterület gazdasági jellemzői 2002-ben a vizsgált városrészeken működő vállalkozások száma 3493 volt, mely Győr vállalkozásainak több mint az ötödét, 21,79%-át tette ki. Az akcióterületek közül a megfigyelt időpontban a Belvárosban volt a legmagasabb 2440 a működő vállalkozások száma, ami a győri vállalkozások 15,22%-át jelentette. Ugyanebben az időszakban Újvárosban 260, Révfaluban pedig 793 vállalkozás működött, ez a város összes vállalkozásainak rendre 1,62 és 4,95%-a. Az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma 2002-ben a három városrész közül ugyancsak a Belvárosban volt a legmagasabb, 235,57, ez az 22

23 érték Újvárosban 88,80, Révfaluban 148,39 volt. Az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások számában csak a belvárosi adat (235,57) múlta felül a Győr egészére vonatkozó átlagos értéket (234,29). A vizsgált akcióterületre átlagosan 157,59 vállalkozás jutott. A három városrészen 2002-ben a működő egyéni vállalkozások száma összesen 1699 volt, ez Győr összes működő egyéni vállalkozásainak 18,49%-át adta. Ekkor a Belvárosban 1159, Újvárosban 127, Révfaluban pedig 413 egyéni vállalkozás működött, ami a város összes egyéni vállalkozásának rendre 12,62, 1,38 és 4,50%-ának felelt meg ben a megfigyelt akcióterületen átlagosan 1000 lakosra vetítve 77,52 egyéni vállalkozás működött, ami az egész város átlagához képest (100,71) elmaradt. A városi átlagot azonban az 1000 lakosra jutó 111,89 egyéni vállalkozással megelőzte a Belváros, viszont Újváros (43,37) és Révfalu (77,28) is az átlag alatt maradt ben a számba vett akcióterületeken a kiskereskedelmi üzletek száma 1026 volt. Ennek a jelentős része, 912 üzlet a Belváros területén volt megtalálható, míg Újvárosban csak 45, Révfaluban pedig 69. A vizsgált városrészeken Győr összes kiskereskedelmi üzletének 37,05%-a működött, ebből 32,94% a Belvárosban, 1,63% az Újvárosban, 2,49% a Révfaluban. Adott évben az 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma a három városrészben átlagosan 38,78 volt, ami a városi átlagnál (43,30) kevesebb. A Belvárosban működő 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma viszont több mint a duplája (88,05) volt Győr átlagának (43,30), míg Újváros (15,37) és Révfalu (12,91) jelentősen elmaradt a városi átlagtól. Az akcióterületek vállalkozásai Megnevezés: Belváros Újváros Révfalu Összesen Működő vállalkozások száma, Működő vállalkozások megoszlása városrészenként, 2002 (%) 15,22 1,62 4,95 21, lakosra jutó működő vállalkozások száma, ,57 88,80 148,39 157,59 Működő egyéni vállalkozások száma, Működő egyéni vállalkozások megoszlása városrészenként, 2002 (%) 12,62 1,38 4,50 18, lakosra jutó működő egyéni vállalkozások száma, ,89 43,37 77,28 77,52 Kiskereskedelmi üzletek száma, Kiskereskedelmi üzletek megoszlása városrészenként, 2002 (%) 32,94 1,63 2,49 37, lakosra jutó kiskereskedelmi üzlet száma, ,05 15,37 12,91 38,78 Forrás: KSH Népszámlálás Az akcióterület foglalkoztatottsági adatai A foglalkoztatottsági adatok elemzéséhez a 2001 évi népszámlálási adatokat hívjuk segítségül. A népesség megoszlását gazdasági aktivitás szerint vizsgáljuk. A foglalkoztatottak, a munkanélküliek, az inaktívak és az eltartottak aránya teszi ki a teljes népességet, a 100%-ot. Megállapítható, hogy a számba vett akcióterültek közül a Belvárosban a legmagasabb, 39,8% a foglalkoztatottak aránya, melyet Révfalu 32,2%-kal és Újváros 26,6%-kal követ, azaz a megfigyelt városrészekben átlagosan 32,87% a foglalkoztatottak aránya. Ez az arány minden egyes akcióterületen alacsonyabb, mint a város egészét vizsgálva (44,07%). A munkanélküliek aránya Révfaluban a legkisebb (1,4%), a Belvárosban csak minimálisan magasabb (2%), viszont Újvárosban magas, 6,7%, ami jóval meghaladja Győr város átlagos munkanélküliek arányát, a 2,95%-ot. Az akcióterületeken átlagosan 3,37% a munkanélküliek aránya. Az inaktív keresők aránya a vizsgált városrészekben megközelítőleg azonos, a Belvárosban 31,6%, Révfaluban 31,2%, Újvárosban pedig 29,8%, ami átlagosan 30,87%-ot jelent és meghaladja a városi átlagot (26,63%). Az eltartottak aránya átlagosan 32,9% és minden egyes általunk vizsgált városrészen meghaladja a 23

24 26,31%-os Győr város átlagos értékét. Az eltartottak aránya Újvárosban a legmagasabb 36,9%, Révfaluban pedig 35,2%. A Belvárosban a legalacsonyabb 26,6%. A gazdaságilag aktív népesség százalékában vizsgált foglalkoztatási arány a megfigyelt akcióterületeken átlagosan 42,13%, alacsonyabb mint a győri átlag (56,09%). Az arány a Belvárosban a legmagasabb 49,9%, ezt 39,3%-kal Révfalu, 37,2%-kal Újváros követi. A gazdaságilag aktív népesség százalékában mért munkanélküliségi ráta a három városrészre vonatkozóan átlagosan 9,67%. A legmagasabb érték, 20,2% Újvárosban van, ez a városrész haladja meg egyedül Győr átlagát (6,42%), a Belvárosban 4,7%, Révfaluban 4,1%. Az átlagos aktivitási arány a három akcióterületen 46,67%, egy akcióterület sem haladja meg a városi értéket (58,95%). Az aktivitási arány a Belvárosban a legmagasabb 52,4%, Újvárosban 46,6%, Révfaluban pedig 41%. A megfigyelt akcióterületen átlagosan 100 foglalkoztatottra 96 inaktív kereső jut. Ez Újvárosban a legmagasabb 112, Révfaluban 97, a Belvárosban pedig 79. A számba vett városrészeken 100 foglalkoztatottra átlagosan 105 eltartott jut. Ez az érték is Újvárosban a legmagasabb (139), melyet 109 eltartottal Révfalu, 67 eltartottal a Belváros követ. A 100 foglalkoztatottra jutó nem aktívakat (inaktív és eltartott együtt) vizsgálva kitűnik, hogy számuk 251-es értékkel Újvárosban a legmagasabb, míg Révfaluban 206, addig a Belvárosban csak 146 nem aktív jut 100 foglalkoztatottra. A 100 foglalkoztatottra jutó nem aktívak száma minden megfigyelt akcióterületen magasabb, mint a városi átlag (130,46). A vizsgált mutatószám a három akcióterületre vonatkozó átlagos értéke 201. A három városrészen átlagosan 34,33% a vezető értelmiség aránya. Ez az arány Révfaluban Győr egészére vonatkozó áltag (24,69%) majdnem duplája, 46,2%, a Belvárosban 37,8%, míg Újvárosban a legalacsonyabb 19%, ami jóval az egész város átlaga alatt van. Az akcióterületeken az egyéb szellemiek aránya 21,4%, ami Győr átlaga (23,49%) alatt marad. Arányuk Révfaluban a legmagasabb, 25,5%, a Belvárosban 24,8%, míg Újvárosban csak 13,9%. A fizikai szolgáltatásiak aránya Újvárosban a legmagasabb 18%, a Belvárosban 13,9%, Révfaluban pedig 11,6%. A fizikai mezőgazdaságiak aránya ugyancsak Újvárosban a legmagasabb 1,5%, míg a Belvárosban csupán 0,5% és Révfaluban 0,2%. A fizikai ipari foglalkoztatottak aránya az akcióterületeken átlagosan 21,57%, a legmagasabb Újvárosban (33,5%), ezt követi a Belváros (17,8%) és Révfalu (13,4%). Az egész városra vonatkozóan, átlagosan a szellemi foglalkozásúak aránya 48,17%. Ettől 32,9%-ával csak Újváros marad el. A Belvárosban ez az érték 62,6%, Révfaluban pedig 71,7%. A vezető/értelmiségi foglalkozásúak aránya a szellemi foglalkozásúak között Győrben átlagosan 50,16%. Ezt az értéket mindhárom akcióterületünk meghaladja. Révfaluban a legmagasabb, 64,44%, a Belvárosban 60,38%, míg Újvárosban 57,75%. 24

25 Az akcióterületek foglalkoztatottsági adatai, 2001 Megnevezés: Belváros Újváros Révfalu Átlagosan Foglalkoztatottak aránya, % 39,80 26,60 32,20 32,87 Munkanélküliek aránya, % 2,00 6,70 1,40 3,37 Inaktívak aránya, % 31,60 29,80 31,20 30,87 Eltartottak aránya, % 26,60 36,90 35,20 32,90 Foglalkoztatási arány, % 49,90 37,20 39,30 42,13 Munkanélküliségi ráta, % 4,70 20,20 4,10 9,67 Aktivitási arány, % 52,40 46,60 41,00 46, foglalkoztatottra jutó inaktív kereső foglalkoztatottra jutó eltartott foglalkoztatottra jutó nem aktív (inaktív és eltartott) Vezető, értelmiségi,% 37,80 19,00 46,20 34,33 Egyéb szellemi,% 24,80 13,90 25,50 21,40 Fizikai szolgáltatási,% 13,90 18,00 11,60 14,50 Fizikai mezőgazdasági,% 0,50 1,50 0,20 0,73 Fizikai ipari,% 17,80 33,50 13,40 21,57 Egyéb,% 5,10 14,10 3,10 7,43 Szellemi foglalkozásúak aránya,% 62,60 32,90 71,70 55,73 Vezető/értelmiségi foglalkozásúak aránya a szellemi foglalkozásúak között,% 60,38 57,75 64,44 60,86 Forrás: KSH Népszámlálás Az akcióterület egésze alacsonyabb foglalkoztatottsággal bír, mint Győr város teljes egésze, ellenben magasabb a munkanélküliség, az inaktívak és az eltartottak aránya. Amennyiben az akcióterületet szétbontjuk és külön városrészenként vizsgáljuk, ismét nagy különbségeket fedezhetünk fel. Említésre méltó Újváros kiugróan alacsony foglalkoztatottsága és hasonlóan jelentős, nagyszámú munkanélkülije, ami arányaiban kétszer akkora, mint a többi városrészé, illetve Győr városáé. Az akcióterületen élők munkaerőpiaci aktivitásuk szerinti megoszlása (%) Foglalkoztatottak Munkanélküliek Inaktívak Eltartottak Belváros 39,8 2,0 31,6 26,6 Újváros 26,6 6,7 29,8 36,9 Révfalu 32,2 1,4 31,2 35,2 Sziget 34,2 3,6 32,4 29,8 Akcióterület összesen 33,2 3,4 31,3 32,1 Győr városa összesen 44,1 2,9 26,6 26,3 Forrás: KSH Népszámlálás 2001 Még szembetűnőbb a különbség, ha a munkanélküliek arányát vizsgáljuk. Győr városához képest háromszorosa az Újvárosi érték, míg a foglalkoztatottság csupán kétharmada a városi foglalkoztatottságénak. 25

26 Foglalkoztatottak és munkanélküliek arány az akcióterületen (%) Foglalkoztatottak aránya Belváros 49,9 4,7 Újváros 37,2 20,2 Révfalu 39,3 4,1 Sziget 44,8 9,5 Akcióterület összesen 42,8 9,6 Győr városa összesen 56,1 6,4 Forrás: KSH Munkanélküliek aránya Az akcióterület társadalmi jellemzői Az akcióterület esetében a KSH 2001-es, városrészekre lebontott népszámlálási adataiból indultunk ki, ahol az egyes a vizsgálatba vont városrészek nem fedik teljesen a stratégiában kijelölt akcióterületet. Vizsgálatunk során a össz-városi adatokhoz hasonlítjuk az egyes városrészek adatait. A vizsgálatba vont városrészek a következők voltak: Belváros, Révfalu, Újváros, Sziget Demográfia A város lakosságának döntő hányada a Győrt délről körülölelő, házgyári technológiával épített lakótelepeken lakik. A lakótelepek közül kerülnek ki a legsűrűbben lakott városrészek is. Az akcióterületen lakik Győr lakosságának mintegy 18%-a (1. ábra). A legsűrűbben lakott városrész a Belváros, ahol a város lakosságának 8 %-a lakik, ezzel a két nagy lakótelep után (Marcalváros I. és Adyváros) a harmadik legtöbb lakossal rendelkező városrész. Népsűrűség szempontjából azonban csak a nyolcadik, megelőzik a város lakótelepei és a tőle délre található, Nádorváros városrészek illetve a Gyárváros egyik része. Az akcióterület többi részén (kivéve Szigetet, ahol hasonló a népsűrűség, mint a Belvárosban) átlagosan feleakkora a népsűrűség. Az akcióterület városrészeiben lakó lakosság aránya (%) 82% 8% 4% 4% 2% Forrás: KSH Népszámlálás 2001 Belváros Újváros Révfalu Sziget Többi városrész Amennyiben az egyes korosztályok megoszlását vizsgáljuk az egyes városrészekben, úgy rögtön kitűnik, hogy Győr egészéhez mérten a Belváros lakossága elöregedőben van. A legfiatalosabb városrész Újváros, míg Révfalu felemás mutatói (alacsony a 0 és 14 éves korcsoport aránya, de nagy a 26