A Szakfelügyeleti Módszertani Központ adatgyűjtései, és a szakfelügyelet informatikai rendszere

Átírás

1 A Szakfelügyeleti Módszertani adatgyűjtései, és a szakfelügyelet informatikai rendszere Az adatgyűjtések fontos szabályai 1. Valós szakmai cél nélküli adatgyűjtés bűn az adatszolgáltató ellen! 2. A jól megtervezett adatgyűjtés eredménye hamar megjelenik a gyakorlatban! 3. Az adatgyűjtés tervezése előtt kötelező meggyőződni arról, hogy a tervezett adatkör, vagy annak egy része más forrásból nem áll e rendelkezésre! 4. Mindig csak a szükséges és elégséges adatokat szabad bekérni! 5. Kiemelt fontosságú megvizsgálni, hogy a tervezett adatkör adatai, vagy egyes részei, a szolgáltató informatikai rendszeréből nem nyerhetők e ki! 6. Adatgyűjtés nem létezhet feldolgozási terv nélkül! 7. Legmegbízhatóbb adatok onnan, és akkor, és azok által várhatók igazán ahol, és amikor, illetve akiknél keletkeznek! 8. A papír sok mindnet elbír! Az adatokat célszerű közvetlen kapcsolat útján gyűjteni.

2 Az OSZMK adatgyűjtési rendszere Az OSZMK alapvető célja és feladata az egészségügyi szolgáltatóknál folyó tevékenység egységes szempontrendszer szerint megítéléséhez szükséges indikátorrendszer kidolgozása, folyamatos működtetése és fejlesztése. Ennek érdekében feladata a szakfelügyelet munkájának irányítása, koordinálása, illetve informatikai hátérrel történő támogatása. Fentiek érvényesülésének egyik eszköze az adatgyűjtési rendszer, és az annak kertében beérkező adatok feldolgozása és a reinformációs rendszer kialakítása. Ilyen irányú tevékenységének határait a 15/2005 (V.2.) EüM, illetve a 76/2004. (VIII. 19.) ESzCsM rendelet és azok mellékletei jelölik ki 15/2005. (V. 2.) EüM rendelet Az egészségügyi szolgáltatók szakmai felügyeletéről 5. (1) Az OSZMK feladata a gyógyító-megelőző ellátás hatékony, az egészségtudomány mindenkori színvonalának megfelelő működése, az egészségügyi ágazati jogszabályok érvényesülésének elősegítése, a szakmai irányelvek, minőségi követelmények közvetítése és mindezek együttes megvalósításának ellenőrzése és folyamatos nyomon követése. (2) Az OSZMK az (1) bekezdés szerinti feladatai ellátása érdekében a) módszertanilag irányítja a szakfelügyelői hálózat tevékenységét, b) gondoskodik a szakfelügyelők szakfelügyeleti tevékenységre vonatkozó továbbképzéséről, c) kidolgozza az egyes szakterületek adatgyűjtési rendszerét, és folyamatosan gondoskodik azok gyűjtéséről, értékeléséről és továbbfejlesztéséről, d) a klinikai audit módszertanának alkalmazásával biztosítja az egységes szempontrendszer alapján történő szakmai értékeléseket, az eredmények alapján az auditok során használható standardokra javaslatot tesz, e) országos és regionális szinten ellenőrzi a belső minőségügyi rendszert és az egyéb szakmai szabályok alapján kötelezően előírt minőségügyi elemek érvényesülését, f) a minőségirányítási rendszer auditjához indokolt esetben vagy felkérésre véleményt nyilvánít, g) kapcsolatot tart a szakmai kollégiumokkal, h) végzi az országos statisztikai adatgyűjtési programmal kapcsolatos ágazati adatgyűjtést és adatfeldolgozást, i) foglalkoztatja az országos és regionális szakfőorvosokat. 6. (1) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló évi XI. törvény 10. (2) és (5) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében szakfelügyeleti vizsgálatra, helyszíni ellenőrzésre akkor kerül sor, ha a) azt külön jogszabály előírja, b) azt eseti, betegellátással kapcsolatban felmerülő panasz, konfliktus kivizsgálása teszi szükségessé, c) az a 7. szerinti munkaterv végrehajtását szolgálja, d) az az OSZMK feladatainak végrehajtását szolgálja. (2) A szakfelügyelő szakfelügyeleti tevékenysége során illetékességi területe bármely egészségügyi szolgáltatójánál - a szakterületéhez tartozó tevékenységek tekintetében - vizsgálja a) a megelőzés, a kórismézés, a gyógyítás, az ápolás, a gondozás, a rehabilitáció és az orvosi szakvéleményezés szakszerűségét, eredményességét, minőségét, b) az egészségügyi jogszabályok, valamint szakmai irányelvek, protokollok és módszertani levelek előírásainak végrehajtását, c) a feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, d) a betegbeutalás rendjét és annak gyakorlati megvalósulását, e) az ügyeleti-készenléti ellátás rendjét és összhangját, f) az igazságügyi orvostan szakfőorvosa a halottvizsgálat szakszerűségét. (3) A szakfelügyelő szakfelügyeleti tevékenysége során véleményt nyilvánít a) felkérés esetén a vezetői állásra pályázókról és a pályázatokról; b) mindazon kérdésben, amelynek véleményezésére ba) országos szakfelügyelő esetén az országos tisztifőorvos vagy helyettesei, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal igazgatója, illetve az OSZMK főigazgatója, bb) regionális, megyei, illetve városi szakfelügyelő esetén az OSZMK vagy a megyei, illetve a városi tisztifőorvos felkéri. 2

3 7. A szakfelügyelő az OSZMK által megadott szempontok alapján évenként munkatervet készít, melyben meghatározza a végzendő adatgyűjtések, auditok és helyszíni ellenőrzések témakörét, gyakoriságát. 8. (1) A szakfelügyelő helyszíni ellenőrzése során jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a vizsgált egészségügyi szolgáltató és az egészségügyi szolgáltató fenntartójának vezetője aláírásával lát el. (2) Amennyiben a szakfelügyelő azonnali intézkedést igénylő súlyos hiányosságot - különösen a szakma szabályaitól több alkalommal történő indokolatlan eltérést jogszabályba ütköző cselekményt - észlel, köteles a hiányosság megszüntetésére vonatkozó javaslatát is tartalmazó jelentését a szolgálati út betartásával haladéktalanul eljuttatni az intézkedésre jogosult megyei, illetve városi tisztifőorvosnak. (3) A szakfelügyelő felügyeleti vizsgálata alapján a hatáskörrel rendelkezőnél kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét, így különösen a) a szakma szabályainak megfelelő ellátás biztosítását, b) meghatározott egészségügyi tevékenység végzésének felfüggesztését, c) az adott ellátás progresszivitási szintjének visszaminősítését, d) az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély visszavonását. (4) A hatósági intézkedés megtételére jogosult tisztifőorvos köteles a szakfelügyelő javaslatát érdemben megvizsgálni, amennyiben a szakfelügyelő megállapítását aggályosnak tartja, illetve javaslatával nem ért egyet, úgy azt a saját véleményével együtt a felettes szervhez továbbítja. 9. A szakfelügyelő felügyeleti tevékenységéről évenként jelentést készít, amelyet a városi szakfelügyelő a megyei szakfelügyelőnek és az illetékes városi tisztifőorvosnak, a megyei szakfelügyelő az országos szakfelügyelőnek és az illetékes megyei tisztifőorvosnak, a regionális szakfelügyelő az országos szakfelügyelőnek és az adott megye vonatkozásában illetékes megyei tisztifőorvosnak küld meg. 9/A. Az OSZMK és a szakfelügyelők részére külön jogszabály további feladatokat állapíthat meg. 76/2004. (VIII. 19.) ESzCsM rendelet az egyes személyazonosításra alkalmatlan ágazati (egészségügyi, szakmai) adatok körének meghatározására, gyűjtésére, feldolgozására vonatkozó részletes szabályokról 3. (1) Az e rendelet 1. számú melléklete szerinti adatszolgáltató, az ott meghatározott címzett részére, az ott megjelölt gyakorisággal, határidővel és nyilvántartási számon adatot szolgáltat. (2) Az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott nyilvántartási számon történő adatszolgáltatáshoz kapcsolódó adatlapokat az (a továbbiakban: EüM) évente - az adatgyűjtésben szükséges változtatás esetén évközben is - honlapján közzéteszi. Az évközbeni változásokról a szakterület szerint érintett országos szakfelügyelő tájékoztatja az érintett adatszolgáltatókat. 4. Az OEP az általa finanszírozási célból gyűjtött és kezelt adatokhoz való hozzáférés és ellenőrizhetőségük érdekében, a) a havi összesített teljesítményadatokról és a kifizetésekről az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 5. számú melléklete szerinti bontásban készített tájékoztatót - az utalványozással egyidejűleg - megküldi az EüM-nek, amelyet az EüM és az OEP közleményben közzétesz az Egészségügyi Közlönyben, b) az e rendelet 2. számú mellékletének A) pontja szerinti adatokat honlapján aktualizált módon közzéteszi, a B), továbbá a C) pontja szerinti adatokat az ott meghatározott időtartam szerint megküldi az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézetnek (a továbbiakban: ESKI), az EüM-nek és az nak (a továbbiakban: OSZMK), c) az EüM részére - a b) pontban foglaltak mellett - esetenként, igény szerinti csoportosításban összesítést és elemzést készít. 5. (1) Az ESKI az e rendelet 2. számú mellékletének B) és C) pontja szerinti adatokat havi gyakorisággal feldolgozza, és megküldi az OEP-nek és az EüM-nek, valamint - esetenként, igény szerinti - feldolgozást és elemzést készít az EüM részére. (2) Az e rendelet 2. számú mellékletének B) pontja szerinti adatokat az ESKI havi gyakorisággal továbbadja az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalának, az egészségügyi ellátások igénybevételének epidemiológiai és szakfelügyeleti szempontú elemzéséhez. 5/A. (1) Az 1. számú melléklet szerinti adatgyűjtéseket - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az OSZMK a tárgyévet követő június 30-ig feldolgozza, értékeli, és ennek eredményéről - a szakterület szerint érintett országos szakfelügyelő útján - tájékoztatja az érintett adatszolgáltatókat. (2) Az 1. számú mellékletben foglalt azon adatszolgáltatások esetében, amelyek gyűjtését és feldolgozását nem az OSZMK végzi, az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást - az ott megjelölt határidőben - az adatokat gyűjtő és feldolgozó szervezet végzi. 6. (1) Az e rendelet szerinti adatszolgáltatásért az adatszolgáltató vezetője felelős. 3

4 (2) Az adatszolgáltató az adatokat a valóságnak megfelelő tartalommal, e rendelet szerinti határidőben és meghatározott módon, térítésmentesen köteles szolgáltatni. (3) Az adatszolgáltatás elektronikus formában történik. 7. Az adatszolgáltató által szolgáltatott adat közérdekű adatnak minősül, amelyet az e rendelet 1. számú melléklete szerinti címzett, továbbá az OEP a külön jogszabály szerinti feltételekkel és határidőn belül kérelemre rendelkezésre bocsát. A következő oldalon: A 76/2004. (VIII. 19.) ESzCsM rendelet 1. számú mellékletében felsorolt. Ágazati Adatgyűjtési Rendszer olvasható. A felsorolásban csak az OSZMK-t érintő adatgyűjtések kerültek kigyűjtésre. 4

5 1002/09 Jelentés az iskolaegészségügyi munkáról 1003/09 Védőnői jelentés összesítője M 1207/ / /04 M Kimutatás a bőr- és nemibeteg-gondozóban kezelt M szexuális úton terjedő infekciókról (STI) Jelentés az addiktológiai betegek gondozásáról V Jelentés a kábítószerfogyasztókról és kezelésükről V havonkénti/ havonkénti/ valamennyi iskolai (óvodai) egészségügyi feladatot ellátó orvos, védőnő valamennyi területi védőnő megyei bőr- és nemibeteg-gondozó, valamennyi bőr- és nemibeteggondozó intézet ÁNTSZ illetékes kistérségi intézete, regionális szakfelügyelő főorvos, Országos Epidemiológiai valamennyi addiktológiai ellátást végző szolgáltató, tulajdonformától függetlenül drogambulanciák és drogközpontok, pszichiátriai gondozók, gyermek- és ifjúsági pszichiátriai gondozók, pszichiátriai osztályok és szakambulanciák, krízis intervenciós osztály (osztályok), alkohológiai és addiktológiai gondozók és osztályok, illetve szakambulanciák, drogterápiás intézetek igazságügyi orvostani intézetek, orvosszakértői intézetek, Rendőrség Egészségügyi Szolgálata (az utóbbiak kizárólag a mortalitásról) Országos Igazságügyi Orvostani Intézet, Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság, Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó, i Statisztikai Hivatal Országos Igazságügyi Orvostani Intézet iskolaévet követő szeptember 15 a tárgyhót követő 15. nap havonkénti: tárgyhót követő hónap 5. nap január 31. március 31. január 31. április 30. március 31. május, Országos Szakfelügyeleti Módszertani Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság, Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó, i Statiszti- június 15. kai Hivatal

6 1213/ /06 Kábítószer-fogyasztók kezelési igényének indikátora (TDI) V Jelentés az elterelésben résztvevőkről V negyed/ negyed/ drogambulanciák és drogközpontok, háziorvosok, pszichiátriai és addiktológiai gondozók, gyermek- és ifjúsági pszichiátriai gondozók, pszichiátriai és addiktológiai osztályok és szakambulanciák, krízisintervenciós osztályok, illetve szakambulanciák, drogterápiás intézetek, ala- csonyküszöbű szolgáltatók, büntetés-végrehajtási intézetek, elterelést végző szervezetek (megelőző-felvilágosító szolgáltatók, egészségügyi szolgáltatók) igazságügyi orvostani intézetek, orvosszakértői intézetek, Rendőrség Egészségügyi Szolgálata (az utóbbiak kizárólag a mortalitásról) Országos Igazságügyi Orvostani Intézet a büntetőeljárás alternatívájaként egészségügyi vagy megelőző felvilágosító szolgáltatás végzésére jogosult egészségügyi intézmények és megelőzőfelvilágosító szolgáltatók Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság, Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó, i Statisztikai Hivatal, Nemzeti Drogmegelőzési Intézet a tárgynegyedévet követő hónap 15. nap a tárgynegyedévet követő hónap 15. nap március 31. március 31 május 1. a tárgynegyedévet követő hónap 15. nap Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság, Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Nem- március 31. május 1. 6

7 3026/1/ /2/ /06 A szakfelügyelő főorvosok által elrendelt kötelező klinikai M audit jelentések Szakfelügyelő főorvosok éves klinikai audit beszámolója Összesítő jelentés a veleszületett rendellenességgel sújtott magzatokról, újszülöttekről (csecsemőkről) 6001/09 Jelentés szülészeti eseményről Ú M V folyamatos/ havonkénti/ szakterület szerinti valamennyi egészségügyi szolgáltató zeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó, i Statisztikai Hivatal, Nemzeti Drogmegelőzési Intézet folyamatos, i Statisztikai Hivatal tárgyévet követő március 31. valamennyi városi szakfelügyelő megyei szakfelügyelő főorvos és kistérségi tárgyévet követő főorvos tiszti főorvos február 28. megyei szakfelügyelő főorvos országos szakfelügyelő főorvos és regionális tiszti főorvos március 31. országos szakfelügyelő főorvos, ÁNTSZ regionális szakfelügyelő főorvos március 31. illetékes regionális intézete országos szakfelügyelő főorvos április 30. Statisztikai Hivatal, i június 30. (Veleszületett tárgyévet követő Rendellenességek Országos Nyil- április 30. vántartása) szülészeti-nőgyógyászati osztályok, háziorvosok, az eseményt észlelő orvosok, i Statisztikai Hivatal tárgyhót követő 10. nap tárgyévet követő január 31. 7

8 Mellékletek Az OSZMK adatgyűjtési rendszere Összefoglalóan, a fentiekből is következően, az OSZMK feladata: Az kidolgozza az egyes szakterületek adatgyűjtési rendszerét. Ezt követően megszervezi az adatgyűjtéseket, értesíti az adatszolgáltatókat, vagyis folyamatosan gondoskodik az adatok beérkezéséről. Elkészíti az alapadatok feldolgozását. Az adatok elemzése alapján biztosítja az egységes szempontrendszer alapján történő szakmai értékeléseket, az eredmények alapján az auditok során használható standardokra, indikátorokra javaslatot tesz. Gondosan ügyel, hogy csak szakmailag megalapozott és szükséges adatgyűjtésekre kerüljön sor, melyek adattartalma más úton nem beszerezhető. Milyen informatikai modell illeszthető erre a feladatra? A rendszer egyik kulcsszereplője a szakfelügyelő, mivel szakfelügyelet által biztosítható a folyamatos szakmai kapcsolat az egészségügyi szolgáltatókkal. A szakfelügyelő tevékenysége során bármely egészségügyi szolgáltatójánál - a szakterületéhez tartozó tevékenységek tekintetében vizsgálja a - megelőzés - kórismézés - gyógyítás - ápolás - gondozás - rehabilitáció - orvosi szakvéleményezés szakszerűségét, eredményességét, minőségét, Továbbá - egészségügyi jogszabályok - szakmai irányelvek - protokollok - módszertani levelek előírásainak végrehajtását Végül a feladatok ellátásához szükséges - személyi - tárgyi feltételeket. Következésképpen, a szakfelügyelet számára információra van szükség - az egészségügyi szolgáltatóknál folyó tevékenységek vonatkozásában - melyeket munkája során felhasznál, kiegészít, pontosít. Ugyanakkor, a szakfelügyeleti tevékenység is adatokat generál, melyek kiegészítik a szolgáltatókról rendelkezésre álló adatokat. Érdemes felsorolni, milyen adatok állhatnak a szakfelügyelet rendelkezésére, milyen adatokra lehet szüksége a szakfelügyelőnek: - Szakterületének és illetékességi területének megfelelő epidemiológiai adatokra, melyben a morbiditás, mortalitás életkori, nemek szerinti bontásban idősorosan, más földrajzi területekkel összehasonlítható módon áll rendelkezésére. - Betegforgalmi adatokra

9 - Ápolási adatokra = Ápolási időtartamok = Diagnózis eloszlások = Beavatkozások (műtétek, diagnosztikai vizsgálatok eloszlása) = Beutalások - Teljesítmény adatokra - Engedélyezési eljárás során keletkező adatokra (minimumfeltételek, progresszivitási szintek). - A Tisztiorvosi Szolgálat tevékenysége során keletkező intézkedések, ellenőrzések adataira - Tisztiorvosi Szolgálat egészségügyi igazgatási feladati körében keletkező adatokra. (Igény adatok) - Betegbiztonsággal kapcsolatos adatokra - Minőségügyi adatokra - Lakossági egészség-felmérési adatokra A fenti adatkör nem lehet teljes a szakfelügyelet által felvett jegyzőkönyvek tartalmának említése nélkül. A felügyeleti rendelet 8. (1) szerint a szakfelügyelő helyszíni ellenőrzése során jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a vizsgált egészségügyi szolgáltató és az egészségügyi szolgáltató fenntartójának vezetője aláírásával lát el. Az adatkörök áttekintése után az informatikai modell tekintetében - különösen fontos kiemelni a szakfelügyelt részére előírt éves munkatervet és beszámolást. 7. A szakfelügyelő az OSZMK által megadott szempontok alapján évenként munkatervet készít, melyben meghatározza a végzendő adatgyűjtések, auditok és helyszíni ellenőrzések témakörét, gyakoriságát. 9. A szakfelügyelő felügyeleti tevékenységéről évenként jelentést készít, amelyet a városi szakfelügyelő a megyei szakfelügyelőnek és az illetékes városi tisztifőorvosnak, a megyei szakfelügyelő az országos szakfelügyelőnek és az illetékes megyei tisztifőorvosnak, a regionális szakfelügyelő az országos szakfelügyelőnek és az adott megye vonatkozásában illetékes megyei tiszti főorvosnak küld meg. A kezdeményező szerep - a rendeletből következően - az é! Minden beszámolási év végén az OSZMK illetékes osztályának, a beérkező szakfelügyeleti jelentések és egyéb történések (szakmapolitika, igényfelmérés, morbiditási- mortalitási viszonyok) alapján ki kell jelölnie az elkövetkező év szakfelügyeleti tevékenységének szempontrendszerét. A tervezésben természetesen, messzemenően figyelembe kell venni a szakfelügyelet javaslatait is. A tervezési fázisan érdemes alapos körültekintéssel eljárni. Minden esetben szükséges a megbetegedési és halálozási helyzet tényeiből kiindulni. Ennek a gyakorlatnak az az előnye is megvan, hogy idősoros rendszerben a változások és trendek is követhetők. További előny jelent, hogy az idősoros epidemiológiai elemzés egyfajta hatásvizsgálat is, az előző évek reményeinek lemérésére, eldöntendő, hogy kell módosítani a stratégiát. 9

10 Nagyon fontos, hogy az igény oldalról is adatok álljanak rendelkezésre. Ilyen tekintetben a Tisztiorvosi Szolgálat egészségügyi szervezési munkájából származó adatok említendők. De nagyon lényeges a közvetlen a népesség körében végzett felmérések figyelembe vétel is. (pl. OLEF, mikorolef) Mindezeket kiegészítik az OEP-től származó finanszírozási adatok (fekvőbeteg ellátás, járóbeteg szakellátás, alapellátás). Vizsgálni kell tehát a jelenlegi helyzetet epidemiológiai adatok és finanszírozási célból begyűjtött adatok alapján. Ebből megalapozott prioritási sor állítható fel, melyet megerősít, vagy módosít az előző év auditjainak elemzése (szakfelügyeleti munka során keletkezett adatok), és befolyásol az igényfelmérés adattartalma. Így kijelölhetők szakmánként a szakfelügyelt előtt álló éves feladatok szempontjai. Ez a kezdőpont igen lényeges a szakfelügyelt számára biztosítandó informatikai háttér szempontjából. A szempontok szempontrendszerének meghatározása nyomán dől el ugyanis, konkrétan milyen adatokra van szükség az egészségügyi szolgáltatóktól az OSZMK-nak, fő feladata (a klinikai audit módszertanának alkalmazásával biztosítja az egységes szempontrendszer alapján történő szakmai értékeléseket, az eredmények alapján az auditok során használható standardokra javaslatot tesz) ellátásához. Illetve, milyen adatokat kell a szakfelügyelet rendelkezésére bocsátani, segítendő a fenti feladat végrehajtását. Az éves munkatervnek egyik alapfeladatai, ezen alapvetések lerögzítése. Mindezek ismeretében történhet meg annak eldöntése, hogy az adatkörök közül melyek állnak rendelkezésekre, melyek nem és milyen adatgyűjtések és auditok indítása szükséges. A szakfelügyeleti éves munkatervnek az országos szinttől kell a területi szintig tartania. Az országos szakfelügyelő az OSZMK-val folytatott konzultáció alapján és során meg tudja határozni a szakma helyzetéből vizsgálandó szempontokat. Ki tudja jelölni azokat a pontokat, ahol az ellenőrzéseknek, adatgyűjtéseknek hatniuk kell. Ezek a különös szempontok Az általános szempontok azért szükségesek, hogy a szakmai működésének minőségéről alapvető információk álljanak rendelkezésre. Az általános és különös szempontok alapján elkészülhetnek a munkatervek. Nagyon fontos, hogy a munkatervekben szerepeljen a fő cél, illetve a célok, továbbá az ezek érdekében alkalmazandó eszközök leírása: - Az általános adatgyűjtések adatköre - Az indítandó auditok adatköre - Az ellenőrzési jegyzőkönyvek tartalma - A majdani beszámolás szempontjai - A szakfelügyelet számára folyamatosan biztosított egyéb adattömeg Már ebben a fázisban ki kell munkálni a majdani adatgyűjtések feldolgozási rendjét és a reinfomációt. 10

11 Néhány szó az adatgyűjtésekről 1./ Klinikai auditok: Általában rövid időtartalmú (pl. 1 év) egyszeri vagy folyamatos, kivételes esetben retrospektív adatgyűjtések. Céljuk a szolgáltatónál folyó egy (néhány) minőség szempontjából neuralgikus, fontos pontjának monitorozása. Célja továbbá az egyes szolgáltatóknál folyó tevékenység (annak részeink) összehasonlítása. Valójában egy külső minőségbiztosítási elem. Az auditnak nem feltétlenül kell kiterjednie valamennyi szolgáltatóra, megfelelő az adott szempontok alapján kiválasztott minta. Az adatgyűjtés gyakorisága az esethez kötöttől a havi rendszerességig terjedhet leggyakrabban. Nagyon fontos, hogy az audit egy rugalmas eszköz. Kevés kérdésből áll, és szükség szerint változtatható. Az auditok során beérkező alapadatokból célszerű indikátorokat képezni. Ezek az indikátorok a monitor tulajdonképpeni kimenetei. Alkalmasnak kell lenniük a változások időben és pontos irányszerinti jelzésére. A szakfelügyelőnek az éves munkatervében előirányzott szemléin rendelkeznie kell az audit indikátoraival az adott szolgáltató, és más összehasonítási alapként szolgáló szolgáltatók vonatkozásában. Lehet példa arra is, hogy a szakfelügyelői ellenőrzés során a főorvos tölti ki az audit adatlapját. Az auditokkal kapcsolatosan nagyon fontos hangsúlyozni, hogy alkalmas a folyó tevékenységben beálló változások jelzésére. Megfigyelhetők a tendenciák és mód van,, a folyó eseményekbe beavatkozni! 2./ Általános adatgyűjtések: - Éves jelentések A szakfelügyelet számára legfontosabb az éves jelentéshez szükséges adatok begyűjtése. Az adattartalom igen heterogén, épp ezért kiemelt figyelmet érdemel, hogy a más forrásból is rendelkezésre álló adatokat nem szüksége ismételten bekérni. Lásd még az Átvett adatok szakaszt! Általában évi egyszeri adatgyűjtésről van szó, ezek az egyszerűen éves jelentésnek hívott adatgyűjtések. Alkalmasak a kevésbé, vagy alig változó események kontrolálására. Természetesen, minden olyan esetben hasznosnak bizonyulnak, ha az események lezajlása nyomán is elegendő a konzekvenciák levonása. Az ilyen adatgyűjtések feldolgozásai elsősorban az egyes szolgáltatók összehasonlítását teszik lehetővé. (Személyi, tárgyi feltételek, diagnózis- beavatkozás eloszlás, ápolási idők, stb.) 11

12 Fontos szerepet játszhat még induló adatgyűjtésekhez az alaphelyzet kiderítése tekintetében. Az éves adatgyűjtések szintén fontos eszközei a szakfelügyeleti munkának. Nagyon fontos, hogy a szakfelügyelő szemléje során ismerje ezeket az adatokat, mert így gyorsan és objektíven tudja megítélni a látottakat a változások tekinttében. - Átvett adatgyűjtések Sok olyan adat létezik, melyek ismételt bekérése teljesen felesleges, hiszen azok már máshol rendelkezésre állnak. E tekintetben példaértékűek a OEP-hez jelentett finanszírozási adatok. Annak ellenére, hogy a szolgáltatók finanszírozása is ezek alapján az adatok alapján történik, szakmai szempontból is nélkülözhetetlenek. Fogalmazzunk úgy, hogy kellő körültekintéssel szakmailag igen értékes adatok, ám, ha a finanszírozás körüli rendszer feltételei megváltoznak, korlátozás nélkül is, kiváló idősoros adatok állnak így rendelkezésre. Fontos tudni, hogy diagnózisokkal, beavatkozásokkal, ápolási időkkel, betegforgalommal kapcsolatos adatok állnak így rendelkezésre. Ezek önmagukba is támogatják a szakfelügyelet munkáját, de alkalmasak az auditok eredményének validitás vizsgálatára is. Lényeges hangsúlyozni! A szakfőorvosnak ellenőrzése során (azt megelőzően) ismernie kell az ebben az adatkörben rejlő eredményeket. Ide tartoznak még más intézményeknél keletkező releváns adatok is. A példa kedvéért érdemes megemlíteni a Tisztiorvosi Szolgálat adatait. 3./ Az OSZMK által indított epidemiológiai vizsgálatok. Lakossági igényfelmérések Kiegészítő feladatú adatgyűjtések. Az adatok feldolgozása során, vagy a szakfelügyelt által generáltan felmerülhetnek kérdések, melyek fontosak. Ezekre válaszolhatnak a ezek az adatgyűjtések. Nagyon jól használhatók továbbá az adott helyzet pillafelvétel szerű merítésére. Ami az életmódbeli szokásokat, életevezetést illeti, szinte pótolhatatlanok. Az OSZMK további feladati az informatikai modell működése tekintetében: A munkaterv elkészítése nyomán fontos feladat következik. Az audit adatlapjának elkészítése, melyben részletesen fel kell tömtetni pl. az audit célját, várható eredményét, és sok olyan paramétert, amely igazolja a terv létjogosultságát A következőkben a tervezett éves adatgyűjtésekről, auditokról a szolgáltatókat értesíteni kell. Ezen közben el kell készíteni az adatgyűjtő programokat és fel kell készülni a feldolgozások elkészítésére is. Ki kell választani azon szakmákat, melyek esetében a szakfelügyeleti ellenőrzési jegyzőkönyv is elektronikus formában készül és el kell készíteni a hozzá szükséges programot. 12

13 Az informatikai modell működése: A szakfelügyelet főorvosai éves munkatervük alapján elkezdik munkájukat. Az OSZMK rendelkezésre bocsátja a korábban felsorolt adatokat, azokat is, melyeket a tervezés fázisában már használtak. Ide tartoznak továbbá az előző év auditjainak feldolgozásai (indikátorok) is. Ezt az adathalmazt nevezhetjük Szakfelügyeleti Riport Rendszernek is. Az adatok egy része táblázatos formába áll rendelkezésre, a Szakfelügyeleti Riport Rendszer más adatai az OSZMK honlapján érhetők el, mint interaktív lekérdezések. Itt módjában áll a szakfőorvosnak megfogalmaznia saját szempontjából fontos lekérdezését, melynek eredménye táblázatos formában áll rendelkezésére. Az meginduló audit adatgyűjtésekből folyamatosan készülnek a feldolgozások, melyek egyfelől beépülnek a gyakorlati munkába, másfelől megalapozzák a szakterületről készülő éves jelentést. Rövidtávon, monitorozzák a szakterületen folyó tevékenységet, és sürgős ok esetén lehetővé teszik a beavatkozást. Hosszabb távon - szükség esetén - a döntés előkészítés számára is anyagot biztosítanak. Az újabb és újabb beérkező adatok szerepet kapnak a szakfelügyeleti tevékenység hatásvizsgálatában. A beszámolási időszak végén a feldolgozások eredményeként értékelhető a különböző szakterületek éves teljesítménye. Kialakíthatók a teendők, és javaslat születhet az intézkedések vonatkozásában. Az auditok indikátorai alapján javaslat készül a szakmai protokollok kialakítására, vagy éppen módosítására. Elvárható lenne, hogy a finanszírozó, az audit adatait is figyelembe vegye, a szolgáltatókkal való szerződéskötés vonatkozásában. 13