Szervezeti, döntési eljárások tanulmány. Csenger Város Polgármesteri Hivatala számára január

Átírás

1 Szervezeti, döntési eljárások tanulmány Csenger Város Polgármesteri Hivatala számára január

2 DÖNTÉSI ELJÁRÁSOK TANULMÁNY 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető Dokumentum célja Pályázat 2. számú mellékletének való megfeleltetés Önkormányzati áttekintés A hazai önkormányzatiság A hazai önkormányzati szektor számokban A polgármesteri hivatal... 8 Önkormányzati ügyek... 8 Államigazgatási ügyek Az önkormányzat szervezete A Körjegyzőség A közfeladatok kiszervezése Az önkormányzat intézményei Önkormányzati társulások, kistérségi társulások Stratégiai menedzsment A stratégiai tervezés szerepe Áttekintés Mik az EU elvárásai, előírásai a tervezéssel, programozással kapcsolatban? Az önkormányzati stratégiai tervezés szabályozása Milyen előnyökkel jár a tervkészítés? Az önkormányzat hosszú távú, átfogó városfejlesztési stratégiai terve (vs) A VS kidolgozásának javasolt főbb lépései Javaslat a Városfejlesztési Stratégia szerkezetére Az önkormányzat szakmai fejlesztési programjai, koncepciói Javaslat: a költségvetés tervezése hosszú távú stratégiai tervezésen alapuljon Az önkormányzat gazdasági programja (ciklusprogram) Javaslat a Gazdasági program tartalmának kialakításához Javaslat az önkormányzati gazdálkodás hármas prioritásának hatékony érvényre juttatására A stratégiai és projekttervezéshez általunk javasolt segédanyagok Szervezet fejlesztés Szervezeti felépítés Feladat allokáció Javaslat a Csengeri Polgármesteri Hivatal szervezeti struktúrájának módosítására Menedzsment, vezetés Menedzsment funkciók Javaslat a tervezési menedzsment tevékenységek érvényesítésére Javaslat a szervezési menedzsment tevékenységek érvényesítésére Javaslat az irányítási menedzsment tevékenységek érvényesítésére Javaslat: a motivációs rendszer fejlesztésére Menedzseri szerepek Javaslat: a vezetési és menedzsment szemlélet megerősítésére Szervezeti kultúra Javaslat a Hivatal szervezeti kultúrájának fejlesztésére Ügyfélszolgálat Alapelvek Javaslat: az ügyfélszolgálat fejlesztésére Szervezeti egységek együttműködése... 68

3 DÖNTÉSI ELJÁRÁSOK TANULMÁNY Elektronikus kommunikáció E-kommunikáció Javaslat elektronikus kommunikáció erősítésére E-csoportmunka támogatás A csoportmunka jellegzetességei Csoportmunka támogató alkalmazások Javaslat e-csoportmunka támogatás fejlesztésére E-irodai munka támogatása Javaslat az e-irodai munka támogatás fejlesztésére Belső információs portál Javaslat: belső információs portál fejlesztésére Feladatok státuszának követése, workflow megoldások alkalmazása Javaslat az iktatási folyamat fejlesztésére Javaslat: iktató rendszer lekérdezés fejlesztésére Javaslat workflow megoldások alkalmazására Az előterjesztés és rendeletalkotás Az előterjesztés és rendeletalkotás általános folyamata Az előterjesztés folyamata A rendeletalkotás folyamata Az előterjesztés és rendeletalkotás általános folyamata Csenger Város Önkormányzatában A költségvetési rendelettervezet elkészítésének leírása Javaslat: a rendeletalkotás folyamatának fejlesztésére Kapcsolódó mellékletek M1 - Stratégiai menedzsment folyamat leírások, ábrák, javaslatok M2 - Szervezet fejlesztés folyamat leírások, ábrák, javaslatok M3 - Ügyfélszolgálati folyamat leírások, ábrák, javaslatok M4 Rendeletalkotási folyamatleírások, ábrák, javaslatok M5 - Területek együttműködése folyamat leírások, ábrák, javaslatok Javaslatok összefoglalása 1. Javaslat a Városfejlesztési Stratégia szerkezetére Javaslat: a költségvetés tervezése hosszú távú stratégiai tervezésen alapuljon Javaslat a Gazdasági program tartalmának kialakításához Javaslat az önkormányzati gazdálkodás hármas prioritásának hatékony érvényre juttatására Javaslat a Csengeri Polgármesteri Hivatal szervezeti struktúrájának módosítására Javaslat a tervezési menedzsment tevékenységek érvényesítésére Javaslat a szervezési menedzsment tevékenységek érvényesítésére Javaslat az irányítási menedzsment tevékenységek érvényesítésére Javaslat: a motivációs rendszer fejlesztésére Javaslat: a vezetési és menedzsment szemlélet megerősítésére Javaslat a Hivatal szervezeti kultúrájának fejlesztésére Javaslat: az ügyfélszolgálat fejlesztésére Javaslat elektronikus kommunikáció erősítésére Javaslat e-csoportmunka támogatás fejlesztésére Javaslat az e-irodai munka támogatás fejlesztésére Javaslat: belső információs portál fejlesztésére Javaslat az iktatási folyamat fejlesztésére Javaslat: iktató rendszer lekérdezés fejlesztésére Javaslat workflow megoldások alkalmazására Javaslat: a rendeletalkotás folyamatának fejlesztésére... 93

4 DÖNTÉSI ELJÁRÁSOK TANULMÁNY 3 1. BEVEZETŐ 1.1. Dokumentum célja Jelen dokumentum a GKIeNET Kft. terméke, és a Csenger Város Önkormányzatánál végrehajtásra kerülő Csenger Város Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése és Folyamatvizsgálata c. projekt keretében készült. A dokumentum célja, hogy a Polgármesteri Hivatal működési hatékonyságának fejlesztésével kapcsolatos javaslatokat fogalmazzon meg az alábbi input adatokra támaszkodva: a Hivatalban, illetve az intézményvezetők körében lefolytatott interjús lekérdezés; ügyviteli dokumentumok feldolgozása; lakossági és vállalati elégedettség felmérés. A projekt alapvető célja, hogy olyan szakértői tanulmány készüljön, amely hatékony megoldást ajánl a hivatali munkafolyamatok során keletkező redundancia kezelésére. Az egyes fejezetek az ideális állapothoz vezető utat vizionálják, a megvalósítási javaslatok a felesleges munkavégzés kiküszöbölése és a hatékony végrehajtás érdekében kerültek meghatározásra. A projekt céljai közé tartozik, hogy Csenger Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalának működése fejlesztésre kerüljön, különös tekintettel az: általános döntési kompetenciák, eljárások korszerűsítése a stratégiai menedzsment erősítése érdekében; a hivatal szervezetének átalakítása az ügyintézési idő csökkentése, vagy más, az ügyintézés eredményességét segítő mutató javítása érdekében; ügyfélszolgálati tevékenységek ellátásának javítása (pl. munkaszervezés, ügyintézési folyamat átalakítása); a hivatal belső szervezeti egységei közötti együttműködés javítása. A tanulmányban a fent felsorolt témaköröket érintve fogalmazunk meg javaslatokat Csenger Város Önkormányzatának működése hatékonyabbá tételére, a dokumentum egyes fejezeteiben vázoljuk a Hivatallal kapcsolatos működés-fejlesztési elképzeléseinket.

5 DÖNTÉSI ELJÁRÁSOK TANULMÁNY Pályázat 2. számú mellékletének való megfeleltetés Pályázati prioritás 2. számú melléklet Eredménytermék 1. A döntési mechanizmus korszerűsítése Adatbázis, tanulmány készítése a) általános döntési kompetenciák, eljárások korszerűsítése a stratégiai menedzsment erősítése érdekében; Mérnöki szakértői díjak a) általános döntési kompetenciák, eljárások korszerűsítése a stratégiai menedzsment erősítése érdekében; Tanulmány elkészítése Részterületszakértők bevonásával tanulmány készítése, mely rávilágít jelenlegi döntési mechanizmusban rejlő bürokráciát feleslegesen erősítő, növelő pontokra, és megvalósítási javaslatokat tartalmaz a módosításokhoz Adatbázis Adatbázis, tanulmány készítése b) a hivatal szervezetének Adatbázis átalakítása az ügyintézési idő csökkentése, vagy más, az ügyintézés eredményességét segítő mutató javítása érdekében; Mérnöki szakértői díjak b) a hivatal szervezetének átalakítása az ügyintézési idő csökkentése, vagy más, az ügyintézés eredményességét segítő mutató javítása érdekében; Adatbázis, tanulmány készítése c) ügyfélszolgálati Adatbázis tevékenységek ellátásának javítása (pl. munkaszervezés, ügyintézési folyamat átalakítása); Mérnöki szakértői díjak c) ügyfélszolgálati tevékenységek ellátásának javítása (pl. munkaszervezés, ügyintézési folyamat átalakítása); Adatbázis, tanulmány készítése d) rendeletalkotási és/vagy Adatbázis egyéb szabályozási folyamatok egyszerűsítése, átalakítása; Mérnöki szakértői díjak A felülvizsgált eljárások során elkészített adatbázisban tárolt, folyamatleírások, folyamat dokumentációk, szervezetfejlesztési tervek Szakértői tanulmány készítése, döntési mechanizmusban rejlő redundancia pontokra, megvalósítási javaslatokkal hatékony döntési mechanizmus kialakítása Módosított munkaköri leírások Módosított eljárásrend A felülvizsgált eljárások során elkészített adatbázisban tárolt, folyamatleírások, folyamat dokumentációk, szervezetfejlesztési tervek Korrigált szervezeti felépítés, az ügyfélszolgálat szervezetének kialakítása, korrigált SZMSZ, korrigált kiadmányozási szabályzat A felülvizsgált eljárások során elkészített adatbázisban tárolt, folyamatleírások, folyamat dokumentációk, szervezetfejlesztési tervek Új hivatali szervezeti hátterének kialakítása tanácsadó bevonásával, a feladatok és folyamatoknak kialakítása megújult ügyfélszolgálati folyamatok A felülvizsgált eljárások során elkészített adatbázisban tárolt, folyamatleírások, folyamat dokumentációk, szervezetfejlesztési tervek Szervezeti, döntési eljárások tanulmány 2-7. fejezete - stratégiai menedzsment [3. fejezet] - szervezet fejlesztés [4. fejezet] - ügyfélszolgálat [5. fejezet] - területek együttműködése [6. fejezet] M1 - stratégiai menedzsment folyamat leírások, ábrák, javaslatok (xls) M2 - szervezet fejlesztés folyamat leírások, ábrák, javaslatok (xls) Tanulmány 4. fejezete M3 - Ügyfélszolgálati folyamatleírások, ábrák, javaslatok (doc) Tanulmány 4-5.fejezete) M4 - rendeletalkotási folyamatleírások, ábrák, javaslatok (xls)

6 DÖNTÉSI ELJÁRÁSOK TANULMÁNY 5 d) rendeletalkotási és/vagy egyéb szabályozási folyamatok egyszerűsítése, átalakítása; Adatbázis, tanulmány készítése Javaslat az IT támogatásra, rendelet alkotási és egyéb szabályozási folyamatokról dokumentálása, eljárásrend kialakítása, eljárásrend a rendelet alkotási és szabályozási folyamatok javításához, felülvizsgálatához Tanulmány 7. fejezete e) a hivatal belső szervezeti egységei közötti együttműködés javítása; Adatbázis A felülvizsgált eljárások során elkészített adatbázisban tárolt, folyamatleírások, folyamat dokumentációk, szervezetfejlesztési tervek M5 - területek együttműködése folyamat leírások, ábrák, javaslatok (xls) Mérnöki szakértői díjak e) a hivatal belső szervezeti egységei közötti együttműködés javítása. Eljárásrend kialakítása, szervezetek között működő folyamatok felülvizsgálata Tanulmány 6. fejezete

7 DÖNTÉSI ELJÁRÁSOK TANULMÁNY 6 2. ÖNKORMÁNYZATI ÁTTEKINTÉS 2.1. A hazai önkormányzatiság A demokratikus politikai rendszer egyik fontos vívmánya az önrendelkezés és önigazgatás elve: az, hogy a különböző közösségek minél inkább maguk dönthessenek az őket érintő ügyekben. Az évi XX. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmánya IX. fejezetében alapjogokat biztosít az önkormányzatok számára. A 41. kimondja Magyarország területi felosztását, amely így szól: A Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A fővárosban kötelező jelleggel előírja a kerületek kialakítását ezzel szemben a városoknak, csak megengedi. A jelenlegi közigazgatás rendszerébe ezért nem lehet beilleszteni a régiót vagy kistérséget mind közigazgatási szintet, mivel az Alkotmány csak 2/3-os többséggel módosítható. Az önkormányzás jogát egy adott közösség azáltal gyakorolhatja, hogy megválaszthatja saját vezetőit, azokat, akik szerintük legjobban képviselik érdekeiket, és akik a többség képviseletében közvetlenül döntenek az adott közösség ügyeiben. Erről az Alkotmány 42. -a így rendelkezik: A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. Egy település lakóinak, helyi társadalmának joga van arra, hogy önálló irányítási rendszert válasszon és tartson fenn, amely a központi államhatalomtól független döntéseket hoz a közösséget érintő ügyekben. A helyi társadalom érdekeit kifejező független szervezetet nevezzük összefoglaló néven önkormányzatnak. Az Alkotmány körülbástyázza az önkormányzati jogokat. A helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg. Az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlása bírósági védelemben részesül, jogai védelmében az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Nem engedi azt meg, hogy a törvénynél hierarchiában alacsonyabb jogszabály kötelezettséget állapítson meg az önkormányzat részére. Az önkormányzat is követhet el jogszabálysértést és ott is a határozat ellen bírósági utat és rendelete ellen Alkotmánybírósági jogorvoslatot ír elő a törvény. Az évi LXV. törvény, közismert nevén az Önkormányzati törvény, (továbbiakban Ötv.) 1. (3) bekezdése kimondja Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. Az önkormányzat ugyanakkor az államhatalom helyi szervezeteként is működik, hiszen a közügyek túlnyomó többségét nem az államhatalom legfelső szintjén (a parlamentben vagy a minisztériumokban) kell megoldani, hanem ott, ahol azok felmerültek. Az önkormányzatok működését sajátos kettőség jellemzi: saját

8 DÖNTÉSI ELJÁRÁSOK TANULMÁNY 7 ügyeikben a helyi társadalom önállóságának képviselői, ugyanakkor sok esetben a központi hatalom helyi végrehajtói is. Az Ötv. alapján a helyi önkormányzat önállóan alakíthatja szervezetét és működési rendjét, önkormányzati tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik, az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására - polgármesteri hivatal elnevezéssel - egységes hivatalt hoz létre. Az emberek nagy része számára tehát a politikai rendszer, az államhatalom a Polgármesteri Hivatal képében jelenik meg, hiszen ügyeik túlnyomó többségét a helyi hatóságoknál kell elintézniük A hazai önkormányzati szektor számokban Jelenleg több mint négyezer település van Magyarországon, melyek közül több mint 3170 működtet települési önkormányzatot. Túlnyomó többségük (86%) községekben, 5%-uk nagyközségekben, 8%-uk városokban, míg 1%-uk megyei jogú városokban, illetve a fővárosi kerületekben működik. Az egy települési önkormányzatra jutó lakosok száma átlagosan mintegy 3200 fő. A teljes lakosság 27%-a a községekben, 35%-a a nagyközségekben és a városokban, 38%-a pedig a megyei jogú városokban és a kerületekben él. A polgármesteri hivatalok 2008-ban átlagosan 15,3 főt foglalkoztattak. Több mint 40%-uk legfeljebb 5 dolgozóval végzi munkáját, 30%-uk 6-10 főt foglalkoztat, míg egynegyedük működik ennél magasabb létszámmal. A hivatalok 8%-ánál nincsen főállású alkalmazott, 18%-ánál 1-2 fő, 19%-ánál 3-5 fő látja el a teendőket.. Az összes foglalkoztatott 34%-a dolgozott a községi, 6%-a a nagyközségi, 29%-a a városi, 31%-a pedig a megyei jogú városi, a kerületi hivataloknál és a fővárosi önkormányzatnál. Az Ötv. a társulás szabadságából kifolyólag engedi az önkormányzatok körjegyzőségekbe való társulását. Sőt minden évben a költségvetési törvény általában ösztönzi is az önkormányzatokat arra, hogy ezen társulási formában élve csökkentsék a kiadásaikat hez képest a legjelentősebb változást az jelenti, hogy bővült a körjegyzőségi formában működő önkormányzatok száma, ezzel együtt pedig az ott dolgozó alkalmazottak részaránya is emelkedett. Az önálló községek számában csökkenés figyelhető meg, ezek felső rétegéből körjegyzőségi székhelyek, a kisebb településekből pedig körjegyzőségi tagtelepülések váltak. Ennek a folyamatnak a hátterében egyrészt a finanszírozási nehézségek állnak, mivel sok kis község a rendelkezésre álló szűkös erőforrásokból nem volt képes önállóan ellátni feladatait, egy másik ok lehet az, hogy egyes támogatásokhoz (pl. ÖNHIKI) való hozzájutás feltétele a körjegyzőségbe való tartozás, harmadrészt valószínűleg ezek az önkormányzatok felmérték, hogy ez a fajta működési forma egyszerűen hatékonyabb.

9 DÖNTÉSI ELJÁRÁSOK TANULMÁNY A polgármesteri hivatal Az Alkotmány 44/B kötelezően előírja az önkormányzat számára a hivatal létrehozását. Az Ötv. 38. (1) szintén leírja, hogy A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - polgármesteri hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A polgármesteri hivatal irányításért a polgármester, a hivatal vezetésének jogszerűségéért és szakszerűségéért a jegyző a felelős. A polgármesteri hivatal tevékenységének két nagy csoportját különböztetjük meg. A közigazgatást két részre oszthatjuk állami igazgatás és önkormányzati igazgatás. Helyi szinten mindkét igazgatás végrehajtása a polgármesteri hivatal. Az önkormányzati igazgatás címzettje mindig a képviselő-testület, míg az államigazgatási feladatok hatásköre a jegyző, kivételes esetben a hivatal ügyintézője. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet kivételesen a polgármestert, a főpolgármestert, államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel. Sajnos manapság ez a két csoport összemosódik egymással, pedig nem lenne szabad, mert ez a közigazgatás gyengülését jelenti. Jelenleg a polgármesteri hivatalban 90%-ban államigazgatási feladatok vannak túlsúlyban. Önkormányzati ügyek A helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Ezek egyfelől törvény által a helyi önkormányzatnak megállapított kötelező feladat- és hatáskörök, másfelől azok az önként vállalt feladat- és hatáskörök, amelyeket jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselő-testület hivatala látják el. A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az Ötv 8. (4) bekezdése felsorolja taxatíve az önkormányzat kötelező feladatait, mely így rendelkezik: A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. Ezeken kívül más feladatokat is elláthat az önkormányzat, de a kötelező feladatot az önként vállalt nem veszélyeztetheti. Önkormányzati ügyekben döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete - annak felhatalmazására bizottsága, a részönkormányzat testülete, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, társulása, a polgármester -,

10 DÖNTÉSI ELJÁRÁSOK TANULMÁNY 9 illetőleg a helyi népszavazás hozhat. Törvény kivételesen állapíthat meg önkormányzati feladat- és hatáskört a polgármesternek. Az önkormányzati ügyek megoldásával kapcsolatban a polgármesteri hivatal ellátja az önkormányzati képviselők munkájának támogatását, a képviselő-testület és annak szervei működéséhez kapcsolódó adminisztrációs feladatokat, előkészíti és végrehajtja az önkormányzati ügyekben hozott döntéseket, sőt a kisebbségi önkormányzatok adminisztrációs feladatait is itt látják el. Államigazgatási ügyek Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, kivételesen államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel a polgármestert és a képviselő-testület hivatala ügyintézőjét is. Az államigazgatási ügyek megoldásával kapcsolatban a polgármesteri hivatal közreműködő, vagyis előkészíti döntésre az államigazgatási ügyeket és gondoskodik e döntések végrehajtásának megszervezéséről. Egyes államigazgatási ügyek esetén a hatáskör címzettje, a jegyző aláírási joggal ruházhatja fel az adott ügy ügyintézőjét (kiadmányozás), aki ezekben az esetekben a döntések meghozataláért is felel, azonban fontos hangsúlyozni, hogy a hatáskör gyakorlója ezekben az esetekben is a jegyző. Jelenleg egy jegyzőnek kb hatáskört állapítanak meg különböző jogszabályok. Kivételesen törvény a polgármestert is felruházhatja államigazgatási hatáskörrel. A polgármesteri hivatal ügyintézője akkor és csak akkor a hatáskör gyakorlója, ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházta fel. A polgármesteri hivatal operatív szakmai vezetője a jegyző, aki felel az ügyek előkészítéséért, azok végrehajtásáért, a hivatali munka hatékony megszervezéséért, a munkavégzéshez szükséges feltételek rendelkezésre állásáért.

11 DÖNTÉSI ELJÁRÁSOK TANULMÁNY Az önkormányzat szervezete Az önkormányzati törvény kommentárja leszögezi, hogy a képviselő-testület hivatala bár egységes, több szervezeti egységet lehet és szükséges is kialakítani. A kommentár a következő területeket emeli ki: infrastruktúra-fejlesztés, intézményirányítás, gazdálkodás, hatósági tevékenység és titkársági tevékenység. (A titkárságon belül a törvényességi, a munkaügyi, az ellenőrzési és az ellátó feladatokat jelöli meg.) A polgármesteri hivatalok szervezeti kialakításánál két elméleti kiindulóponttal találkozhatunk: az ellátott feladatok által meghatározott, önkormányzati (közszolgáltatási és önkormányzati hatósági) és államigazgatási (hatósági) feladatokat ellátó szervezeti egységek, az önkormányzati bizottsági struktúrához igazodó szervezeti egységek. Általánosságban megállapítható, hogy ezeken felül a polgármesteri hivatal szervezetének kialakítását leginkább a következő tényezők határozzák meg: a törvény által a helyi önkormányzatnak megállapított és helyben ellátott kötelező feladat- és hatáskörök, és az önkormányzat által önként vállalt feladat- és hatáskörök összessége, az önkormányzat/polgármesteri hivatal ellátási területe (lakosságszám, összetétel, ügyszám), a polgármesteri hivatal munkatársainak kvalitásai,

12 DÖNTÉSI ELJÁRÁSOK TANULMÁNY 11 a polgármesteri hivatal infrastrukturális ellátottsága, a jegyző szakmai filozófiája A Körjegyzőség Az nél kevesebb lakosú, a megyén belül egymással határos községek az igazgatási feladatok ellátására körjegyzőséget alakítanak és tartanak fenn nél több, de nél kevesebb lakosú község is részt vehet körjegyzőségben, körjegyzőség székhelye nél több lakosú település is lehet. Az nél kevesebb lakosú község képviselő-testülete is létrehozhat önálló hivatalt, ha a képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. Ilyen egyre kevesebb van, mert igazolnia kell a településnek, hogy a szomszédos települések nem akarnak vele társulni. Továbbá az ÖNHIKI támogatásból kiesik. A jelenlegi finanszírozási rendszerben, ha nem rendelkezik nagy iparűzési- vagy gépjárműadóval, nehezen tudja kifizetni a jegyző bérét. Ilyen helyeken általában a polgármester is főállású, ami nem kis összeget tesz ki a település költségvetésében. A körjegyzőség a komplex hatósági igazgatási társulások egyik sajátos, speciális vonásokat hordozó alakzatának tekintendő, bár a körjegyzőséget a törvényalkotó szerkezetileg nem az önkormányzatok társulásaival foglalkozó fejezetben helyezte el. A körjegyző ellátja a képviselő-testületek, a bizottságok és a települési képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat; a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések előkészítését és végrehajtását; a körjegyző vagy megbízottja köteles mindegyik képviselő-testület ülésén részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni; a körjegyző évente beszámol minden képviselő-testületnek a körjegyzőség munkájáról; a körjegyző vagy megbízottja a képviselő-testületek - egyeztetett - szervezeti és működési szabályzatában meghatározott gyakorisággal, hetente legalább egy napon köteles minden községben ügyfélfogadást tartani; a körjegyzőség működésének ellenőrzését, a feladatok egyeztetését az érdekelt községek polgármesterei együttesen végzik A közfeladatok kiszervezése Leggyakrabban kiszervezett közfeladatok A közfeladat ellátás intézményi kereteinek szabad kialakítása számos esetben a közszolgáltatások kiszervezéséhez vezetett. Ezeknek a feladatoknak az ellátása azonban továbbra is önkormányzati feladat. Tekintsük át először a szűken vett önkormányzati működtetésből leggyakrabban kiszervezett feladatokat: Oktatási feladatok; Óvodák működtetése, Alapfokú oktatási intézmények működtetése,

13 DÖNTÉSI ELJÁRÁSOK TANULMÁNY 12 Középfokú oktatási intézmények működtetése, Egészségügyi feladatok; Háziorvosi hálózat működtetése, Gyermekorvosi hálózat működtetése, Iskolaorvosi hálózat működtetése, Fogorvosi hálózat működtetése, Orvosi ügyelet működtetése, Védőnői hálózat működtetése, Szakorvosi ellátás működtetése, Szociális feladatok; Bölcsődék működtetése, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat működtetése, Területi Gondozási Központ működtetése, Idősek otthona működtetése, Nappali ellátást nyújtó idősek klubja működtetése, Házi étkeztetés működtetése, Házi segítségnyújtás működtetése, Közművelődési és sport feladatok; Művelődési Központ működtetése, Könyvtár működtetése, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény működtetése, Múzeumok, helyi gyűjtemények, tájházak működtetése, Teleházak, e-pontok (számítógép-használat, internet, irodai szolgáltatások, helyi turisztikai információk) működtetése, Sportlétesítmények működtetése, Városüzemeltetési feladatok; Tűzoltóság; Temető. A kiszervezés leggyakoribb formái Önállóan, vagy részben önállóan működős és/vagy gazdálkodó intézménybe; Gazdasági társaságba; Nonprofit gazdasági társaságba vagy közalapítványba; Önkormányzati társulásba; Kistérségi társulásba.

14 DÖNTÉSI ELJÁRÁSOK TANULMÁNY Az önkormányzat intézményei A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt alapíthat. A helyi önkormányzat az intézményét támogatásban részesíti. Nem vonhatja el és a támogatásba nem számíthatja be az intézménynek a kötelező térítési díjon kívüli bevételeit. Az intézmény a támogatást és saját bevételeit önállóan használja fel, a használatában levő ingatlanokat és ingókat az alapfeladata sérelme nélkül bevételei növelésére fordíthatja. Az önkormányzat a más által fenntartott intézmények működéséhez is támogatást nyújthat. Az önállóan működő és gazdálkodó intézmény rendelkezik a gazdálkodás önálló, gazdaságos és szakszerű viteléhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, melyek összessége a szervezeten belül e célra elkülönített egységként működik, s amely saját maga végzi az intézmény pénzügyi-gazdasági feladatait. A részben önállóan működő intézmény nem rendelkezik az önállóan gazdálkodó intézmény gazdálkodásának feltételeivel, ezért pénzügyi-gazdasági feladatait más szervezet végzi, ez azonban nem érinti az intézmény jogi személyiségét és szakmai önállóságát. Az így gazdálkodó intézmény teljes jogkörűként vagy valamennyi rovat felett, vagy részjogkörűként csak a fenntartó által jóváhagyott rovatok felett rendelkezik szabadon; a korlátozott rovatokról csak fenntartói ellenjegyzéssel történhet kifizetés Önkormányzati társulások, kistérségi társulások A rendszerváltást megalapozó törvények közül az Önkormányzati törvény rögzítette az alapjogok között az önkormányzatok szabad társulásának jogát, akár más helyi önkormányzattal, akár külföldi önkormányzatokkal, szervezetekkel való együttműködés lehetőségét is. Az időben következő törvényi szabályozás a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló évi CXXXV. törvény volt, megjelenését követően megerősödtek azok a törekvések, amelyek a térségi szemléletet erősítették, az összefogás fontosságát hangsúlyozták. Erre azonban az országban eltérő volt a fogadókészség, hiszen még nagyon sok helyen munkálkodott a közös tanács korábbi működésének feszültségeit hordozó emlékezet. A társulás, az összefogás jelentőségét ekkor még elsősorban a területfejlesztési kérdésekben, közös pályázatok benyújtásában látták, de az egyéb közszolgáltatások hatékonyabb szervezésének nem, vagy ritkán volt kerete a társulás. A évi CVII. törvény pedig már létrehozta a többcélú kistérségi társulásokat. Ezen jogszabály már konkrétan elő írja, hogy mely település melyik társulásba tartozik földrajzilag lehatárolva. A határokat csak az önkormányzati választások után hat hónapon belül lehet módosítani kérelemre. Ezt nevezhetjük egy kényszertársulásnak, mert nem biztos, hogy megváltoztatja az akkori kormány. A társulások a évi törvényben kiegészítő normatívát kaptak, amennyiben legalább három szociális feladatot ellátnak. Továbbá csak ezek a társulások kapják a pályázati pénzeket, melyet eloszthatnak egymás között. Általában a szociális és gyermekjóléti intézményeiket az önkormányzatok beviszik a társulásba, mert az alap normatíva nem fedezi azok működését. Van olyan társulás, amely már bevitte oktatási intézményeit, mert

15 DÖNTÉSI ELJÁRÁSOK TANULMÁNY 14 úgy gondolják így fenntartható még intézményük. Az önkormányzatok ezt úgy élik meg, mintha a járás visszalopakodott volna a közigazgatásba.

16 DÖNTÉSI ELJÁRÁSOK TANULMÁNY STRATÉGIAI MENEDZSMENT Az általános döntési kompetenciák érvényre juttatása Csenger város vezetőinek stratégiai menedzsment szemléletének fejlesztésével jár együtt. A stratégiák, tervek és koncepciók tudatos átgondolása, a hozzájuk kapcsolódó döntési- és felelősségi viszonyok tisztázása nélkül nehezen valósulhatnak meg a település fejlesztési célkitűzései. Az önkormányzat stratégiai dokumentumaiban lefektetett célok végrehajtása érdekében a városfejlesztési tervek folyamatos felülvizsgálatot igényelnek, amelyeknek igazodnia szükséges az önkormányzati igényeknek, valamint a vonatkozó törvényi szabályozásnak A stratégiai tervezés szerepe Áttekintés A demokratikus politikai rendszer egyik fontos vívmánya az önrendelkezés és önigazgatás elve: az, hogy a különböző közösségek minél inkább maguk dönthessenek az őket érintő ügyekben. Az önkormányzás jogát az adott közösség lakói azáltal gyakorolhatják, hogy megválaszthatják saját vezetőiket, azokat, akik legjobban képviselik érdekeiket. Mindez azt jelenti, hogy egy település helyi társadalmának joga van arra, hogy önálló irányítási rendszert válasszon, amely a központi államhatalomtól független döntéseket hoz a közösséget érintő ügyekben. Az önkormányzat ugyanakkor az államhatalom helyi szervezeteként is működik, hiszen a közügyek túlnyomó többségét nem az államhatalom legfelső szintjén (a parlamentben vagy a minisztériumokban) kell megoldani, hanem ott, ahol azok történtek. Az önkormányzatok működését sajátos kettőség jellemzi: saját ügyeikben a helyi társadalom önállóságának képviselői, ugyanakkor sok esetben a központi hatalom helyi végrehajtói is. Napjainkban az önkormányzatokra gyors fejlődés kényszere hat, amely fejlődés halogatása további fokozott elmaradás veszélyét hordozza magában. Fejlődésre kényszerít az EU-csatlakozás és a vele járó forráselosztási rendszer, a közigazgatási reform (benne az e-önkormányzat) megvalósítása, de napjaink technikai, technológiai fejlettsége, a társadalmi fejlődés is a kornak megfelelő működést, teljesítményt kíván az önkormányzatoktól. Gyors fejlődést csak megfelelő alapok birtokában lehet, és célszerű végezni. Az erősödő versenyhelyzetben a külső körülmények és belső adottságok, valamint a józan belátás alapján az éves előregondolkodást (költségvetés tervezés) ki kell egészítse a hosszabb távú tervezés. A legfőbb kényszerítő erő az európai uniós csatlakozásunkból adódik, mivel az uniós források lehívása csak a közösségi elveket, célkitűzéseket magába foglaló tervezési mechanizmus és annak végtermékei, a hosszú-, az azt tovább részletező közép- és rövid távú tervek alapján lehetséges.

17 DÖNTÉSI ELJÁRÁSOK TANULMÁNY 16 Az önkormányzat hosszú távú, átfogó stratégiai terve Az önkormányzat szakmai fejlesztési programjai, koncepciói Az önkormányzat gazdasági programja (ciklusprogram) Az önkormányzat éves költségvetése Az önkormányzat javasolt tervezési hierarchiája A készülő tervek összeállításakor ma már elengedhetetlen módszer és tartalmi követelmény az adott terv viszonyának és kapcsolódási pontjainak elemzése a különféle tervezési szintekhez és tervdokumentumokhoz. Ennek során lehetőség szerint biztosítani kell az összhangot a településtől az Európai Unió tervezési szintjéig terjedő valamennyi, az egyes ágazati szakmai kérdésekben született koncepciókban, programokban, tervekben foglaltakkal is. Az előzőekben említett szintekkel elvárható az oda-vissza ható kapcsolat, mivel kistérség, megye vagy régió számára ugyanolyan fontos kell legyen az adott település hosszú távú célkitűzése, mint fordítva. A tervezési módszerek fejlődésén túl, előtérbe kerül a társadalmi párbeszéd szükségessége, különösen a hosszú távú koncepciók és tervek elkészítésénél. Fontos a lakosság maximális bevonása a célok, tervek meghatározásába, hogy a megvalósításra kerülő fejlesztés társadalmi igényeket szolgáljon és egyetértésen alapuljon. Fontossá vált tehát, hogy a célkitűzések és tervek széles körben feltárt és egyeztetett alapokra épüljenek, hogy a tervek végrehajtását az önkormányzat bátran fel tudja vállalni. Ennek legkézenfekvőbb eszköze a stratégiai tervezés. A stratégiai terv helyzetet tár fel, célokat tűz ki és eszközöket határoz meg, míg a program ezeket az eszközöket részletezi, kézzelfoghatóvá teszi, a konkrét megvalósítás mikéntjére ad választ. Mik az EU elvárásai, előírásai a tervezéssel, programozással kapcsolatban? Amikor az Unió által támasztott kötelezettségekről, elvárásokról beszélünk, abból kell kiindulni, hogy az EU alapja az őt alkotó tagállamok közti szerződés. Ebből következően döntő részt olyan ügyekkel jogosult foglalkozni, amelyek egyébként az egyes államokban a központi kormányzatra tartoztak, és ezt a jogosultságot a

18 DÖNTÉSI ELJÁRÁSOK TANULMÁNY 17 tagállamok átruházták az EU-ra (pl. törvényalkotás (direktívák/irányelvek és rendeletek)) bizonyos szakterületeken. Az egyes tagállamok önkormányzatairól történő jogalkotás nem ilyen átruházott terület az önkormányzati rendszerek az egyes országokban annyira különbözőek, hogy az ezekkel kapcsolatos jogalkotás továbbra is a tagállamok hatásköre. A válasz tehát önkormányzati szempontból az, hogy a település hosszú távú programjaival szemben nincsen különösebb uniós jogszabályi elvárás; ha valaki ilyet készít, akkor ugyanúgy a józan ész és a logika kell vezérelje, mint a stratégiai terveknél. Települési tervezéssel a magyar jogszabályok foglalkoznak. Az önkormányzati stratégiai tervezés szabályozása A stratégiai tervek legfontosabb jogszabálya a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény. Ez - mint elnevezése is sejtetni engedi -, hatókörét tekintve alapvetően a településnél nagyobb területi egységek stratégiai tervezését szabályozza (kistérség, megye, régió, ország). A törvény által megkülönböztetett tervek, ill. programok: 1. területfejlesztési koncepció: az ország, illetve egy térség átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami meghatározza a térség hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információkat biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplői számára; 2. területfejlesztési program: a területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv, amely stratégiai és operatív programokra épül. E tervek elkészítése és elfogadása az adott térség fejlesztési tanácsának (kistérségi, megyei, regionális, területi) feladata. Szinte minden kistérségben készült már ennek megfelelő koncepció és program, sőt számos esetben felülvizsgálatáig is eljutottak. Az alapvető probléma e tervek túlzottan általánosító tartalma. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, azaz a mindennapi gyakorlatban csak építésügyi törvényként aposztrofált évi LXXVIII. törvény az előzőeknél konkrétabb előírásokat tartalmaz: 1. településfejlesztési koncepció: a településrendezési tervet megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyott dokumentum 2. önkormányzati településfejlesztési döntés: a települési érdekek érvényre juttatása céljából a település fejlődésének alapvető lehetőségeit és irányait meghatározó, a település természeti adottságaira, gazdasági, szociális-egészségügyi és pénzügyi szempontjaira épülő településfejlesztési elhatározás

19 DÖNTÉSI ELJÁRÁSOK TANULMÁNY 18 A településfejlesztési koncepcióval megjelent a stratégiai tervezés módszere, amely túllép a térbeli szempontokon, és a településpolitika egyéb területeire is (például lakáspolitika, gazdaságfejlesztés, szociálpolitika stb.) igyekszik hosszú távú (10 15 év) fejlesztési elképzeléseket felvázolni. A településfejlesztési koncepció jogszabályi előírásának hangsúlyozott célja volt az, hogy annak elkészítésével a települések felkészüljenek az Európai Unióban folytatott életre. Az elkészített koncepció szerencsés esetben alkalmas az uniós források megszerzésének pályázati előkészítésére, de sok esetben különféle körülmények (aktuálpolitika, prioritások változása) vagy az elkészült dokumentum döntően városrendező építészeti-műszaki jellege (a fejlesztési stratégia hiánya) nem teszi alkalmassá erre. Ilyenkor szükségessé válik a projektszemléletet jobban tükröző módosítás vagy új koncepció készítése, melyre nem sok ideje marad az önkormányzatoknak, ha az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjaiban részt kívánnak venni. Az alapvető probléma, hogy e törvény az önkormányzatokkal kapcsolatban felmerült kérdések, életviszonyok túlnyomó többségével azonban más feladata lévén nem foglalkozik, a településfejlesztési koncepció, mint a stratégiai tervezés legalsó szintje, egy építési tervezési jogszabályban jelenik meg, és mint ilyen, kevéssé kidolgozott szinten marad. A törvény első kilenc fejezete azonban olyan általános érvényű, más területeken is irányadónak tekinthető megfogalmazásokat tartalmaz, amelyek mintát adhatnak a településfejlesztés szabályozása és gyakorlata számára, ezért tanulmányozásuk mindenképpen ajánlott. A költségvetési tervezést tekintve az önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény szerint: az önkormányzat meghatározza gazdasági programját és költségvetését. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. Az alapvető probléma, hogy a gazdasági programról, és a gazdasági stratégiai tervezésről igazán részletes további szabályozást azonban nem tartalmaz, és nem rendelkezik a gazdasági program és a településfejlesztési koncepció kapcsolatrendszeréről sem. Érdekességként említhető meg a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről, mely indirekt módon utal a hosszú távú stratégiai tervezésre, feltételezi az önkormányzat hosszú távú célkitűzései, stratégiai céljai kidolgozását. 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 19. A belső ellenőrzési vezető stratégiai tervet készít, amely - összhangban a költségvetési szerv hosszú távú céljaival - meghatározza a belső ellenőrzésre vonatkozó stratégiai fejlesztéseket, és az alábbiakat tartalmazza: a) a hosszú távú célkitűzéseket, stratégiai célokat Összefoglalva megállapítható, hogy a magyar jogszabályok nem teljesen következetesen és egyértelműen, de számolnak a települési önkormányzatok szintjén stratégiai tervezéssel és programozással még ha explicit nem is kötelezik őket erre.

20 DÖNTÉSI ELJÁRÁSOK TANULMÁNY 19 Milyen előnyökkel jár a tervkészítés? Az elmondottakból kitűnik, hogy bár jogszabályi szinten megjelenik, de igazi kényszer nincs települési/kistérségi szinten a stratégiai terv és program készítésére. Az igazi motivációt természetesen az jelentené, ha a helyi döntéshozók felismernék: jól meghatározható hasznokkal jár számukra is, ha élére állnak egy stratégiai tervezési folyamatnak. A stratégiai tervezés elsődleges előnye a forrásfelhasználás hosszú távon történő optimalizálása, járulékos előnyei többek között az alábbiak: 1. egy valódi, a lakosságot bevonó tervezési folyamat jobban legitimálja azokat a projekteket, amelyekre forrásainkat elköltjük; 2. a lakosságot bevonva a helyiek úgy érezhetik, jobban beleszólhatnak középtávú jövőjük alakulásába, ez perspektívát, tehát (pl. kistelepüléseken) nagyobb kötődést adhat, és erősítheti a közösségi részvétel iránti igényt a társadalomban; 3. a tervezés hosszabb tavú stabilitást, kiszámíthatóságot is jelent Az önkormányzat hosszú távú, átfogó városfejlesztési stratégiai terve (vs) A VS kidolgozásának javasolt főbb lépései ÉRINTETTEK (LAKOSSÁG, CIVIL CSOPORTOK, STB.) Szakmai előkészítés Követelmény és problémafeltárás Tervezési műhelymunka Terv, stratégia társadalmi vitája Terv, program, stratégia véglegesítése, elfogadása ÖNKORMÁNYZAT Az önkormányzat átfogó városfejlesztési stratégiai terve kidolgozásának lépései 1. Javaslat a Városfejlesztési Stratégia szerkezetére Jelenlegi működés rövid leírása

21 DÖNTÉSI ELJÁRÁSOK TANULMÁNY 20 Csenger nem rendelkezik Városfejlesztési stratégiával. Fejlesztési lehetőség A Városfejlesztési Stratégia többfajta szerkezettel is képes kielégíteni a törvényi követelményeket. Az M1 mellékletben javasolt szerkezet egy jó gyakorlatot tükröz, mely az áttekinthetőség megőrzése mellett a lehető legátfogóbban igyekszik kezelni a stratégiaalkotás kérdéskörét. Fejlesztés módja, menete, erőforrás igénye Az IVS szakértőkkel történő elkészíttetése Az önkormányzat szakmai fejlesztési programjai, koncepciói A stratégiai tervezés igazi szakmai műhelymunkáját a Városfejlesztési stratégia alapján, a Városfejlesztési stratégiában meghatározott témakörökről készítendő fejlesztési és fenntartási szakmai fejlesztési programok, koncepciók jelentik, hiszen ezek adják a közép- és rövid távú gazdasági tervek koncepcionális keretrendszerét, melyekre az éves költségvetés tervek alapul. Az önkormányzat szakmai fejlesztési programjaival, koncepcióival szemben jogosan elvárható: 1. a VS-nak megfelelő szerkezetben készül; 2. kellő részletességgel tartalmazza az adott szakirány tervkészítéskor tapasztalható (országos, regionális, megyei és térségi) helyzetét; 3. összhangban van a VS-val és az országos, regionális, megyei és térségi vonatkozó stratégiákkal, programokkal és koncepciókkal; 4. a szakmai célok, prioritások tekintetében a szakmai stakeholderek (érintettek) széles körének véleményét integrált módon tükrözi; 5. megbízható szakmai alapot szolgáltat az önkormányzat középtávú stratégiai terveinek elkészítéséhez. Tapasztalataink szerint az önkormányzatok többsége nyilvánvaló előnyeik ellenére nem használja konzisztensen a hosszú távú stratégiai tervezést. A helyi fejlesztési programok gyakran csak igen vázlatosak, és összekeverednek bennük a helyi, regionális és nemzeti célok, nem jelentenek megbízható szakmai alapot az önkormányzat középtávú terveinek és költségvetéseinek elkészítéséhez. 2. Javaslat: a költségvetés tervezése hosszú távú stratégiai tervezésen alapuljon Jelenlegi működés rövid leírása A Hivatal rendelkezik Gazdasági programmal, de az ebben foglaltak nem kellő súllyal jelennek meg a költségvetés tervezés során. Fejlesztési lehetőség Javasoljuk a tervezési munka során a stratégiai szintű elképzelések beépítését a költségvetési tervbe, és az abban foglalt prioritások érvényesítését. Fejlesztés módja, menete, erőforrás igénye

22 DÖNTÉSI ELJÁRÁSOK TANULMÁNY 21 A költségvetésben résztvevőket tájékoztatni és támogatni kell a költségvetési koncepció alkotása és tervezése megvalósításában Az önkormányzat gazdasági programja (ciklusprogram) A stratégiai tervezés másik fontos területe a gazdasági program készítése, melyet az évi LXV. tv. (önkormányzati törvény) ír elő az önkormányzatok számára, és időhorizontját tekintve leginkább ez tekinthető középtávú tervnek, mivel minimum egy önkormányzati ciklusra kell, hogy szóljon. A gazdasági program (ciklusprogram) nem új keletű előírás, oly annyira fontos feladatnak tekintette ezt a törvényhozó, hogy három törvényben is önkormányzati, államháztartási, hatásköri kötelezést fogalmaz meg e témakörben, de alapvető hiányossága volt, hogy a törvény nem adott kötelező előírást vagy ajánlást sem a tartalmára, sem pedig készítésének időhorizontjára, időpontjára. Ebből adódóan különböző minőségű és terjedelmű dokumentumok készültek amennyiben készültek, amelyekkel összefüggő problémákra az Állami Számvevőszék többször felhívta a figyelmet. Ennek hatására a jogalkotó a évi választásoktól kezdődően új előírásokkal pontosította a gazdasági program szabályait, melyeket az Ötv a tartalmaz. Ötv. 91. (1) Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját és költségvetését. (6) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat(ok) részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat(ok) által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok esetében a befektetés támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit. (7) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani. Ezek alapján a gazdasági programnak integrált módon, a térségi összefüggéseket is figyelembe véve (kistérségi területfejlesztési koncepció) kell meghatároznia az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataival összefüggő célkitűzéseit. Az önkormányzat általános fejlesztési elképzelésein túl tartalmaznia kell különösen az egyes szakpolitikai területek (pl. adó-, településfejlesztési, befektetés támogatási, városüzemeltetési politikák) célkitűzéseit, és prioritásait, valamint a munkahelyteremtés elősegítésére, és a közszolgáltatások fejlesztésére vonatkozó elképzeléseit. Egy jó gazdasági program készítésének első lépése egy alapos, széles körű diagnózis, helyzetértékelés és elemzés. Ez egyfelől jelenti a település legfontosabb, alapvető mutatóinak népesség, közszolgáltatások, infrastruktúra stb. számbavételét, de mivel a statikus számok önmagukban nem adnak teljes képet, másfelől vizsgálni kell a mutatók dinamikáját, változásaikból kell leszűrni azokat a trendeket, amelyek alapján a gazdasági program céljai jól megfogalmazhatók.

23 DÖNTÉSI ELJÁRÁSOK TANULMÁNY 22 Ahhoz azonban, hogy a célokat helyesen, kellő megalapozottsággal határozhassuk meg, ismerni kell a pénzügyi lehetőségek várható alakulását. Ez pedig azt jelenti, hogy meg kell becsülni az elkövetkező négy év költségvetési bevételeit és kiadásait. Minden valamit magára adó önkormányzatnak gondoskodnia kell arról, hogy a négyéves gazdasági programja összhangban legyen a hosszú távú, átfogó fejlesztési stratégiai tervével, szakmai fejlesztési programjaival, koncepcióival. Ez úgy valósítható meg, hogy a gazdasági program tervezésekor minden esetben a hosszú távú terveket kell alapnak tekinteni. Amennyiben szükség mutatkozik a korábban rögzített céloktól való eltérésre, abban az esetben a gazdasági program kidolgozásával párhuzamosan gondoskodni kell a hosszú távú terv konzisztens módosításáról is. 3. Javaslat a Gazdasági program tartalmának kialakításához Jelenlegi működés rövid leírása A jelenlegi gazdasági program a törvényi követelményeket kielégíti. Fejlesztési lehetőség Vázlatszerűen tekintsük át, mely területeket javasoljuk, hogy érintse a program, meghatározva az önkormányzat következő ciklusához irányt mutató aktuális középtávú célokat, elképzeléseket: 1. Munkahelyteremtés, foglalkoztatottság; 2. Helyi gazdaság, befektetés ösztönzés; 3. Kommunális feladatok (benne: utak, közművek, közlekedés stb.); 4. Lakáshelyzet, bérlakásépítések, panelprogram, lakótelepek környezete; 5. Szociálpolitika, családok támogatása; 6. Oktatás-nevelés; 7. Egészségügy, megváltozott munkaképességűek, fogyatékkal élők; 8. Településfejlesztés, városarculat, nagyberuházások, EU-projektek; 9. Villamosenergia-ellátás, gázszolgáltatás, távfűtés; 10. Közszolgáltatások (szemétszállítás és -ártalmatlanítás, víz és csatorna, közlekedés stb.); 11. Adópolitika, hatósági árak; 12. Kultúra, művészetek, közgyűjtemények; 13. Sport; 14. Civil kapcsolatok, egyházak, kisebbségek; 15. Nemzetközi kapcsolatok, katasztrófavédelem, honvédelem, közbiztonság; 16. Turizmus, idegenforgalom; 17. Környezetvédelem; 18. Önkormányzat, igazgatás, költségvetés; 19. Önkormányzati kommunikáció;