MAGYAR. M egren d elés a kiad ó h iv atalb an vagy utalvanynyal műiden. vag y u talv án y n y al m ind en poatahivataliiaí eszközölhető.

Átírás

1 i j j X. évfolyam. Budapest, Szeptember szám Előfizetési ár MAGYAR Előfizetési ár,magyardohanyujsac'-ri.magyardohányujság"-ra Kgész évre 6 frt. Egész évre 6 frt. Fél évre. 3 frt. DOHAHYUJSAG Fél évre. 3 frt. M*grend*lá«a kiadóhivatalban M egren d elés a kiad ó h iv atalb an vagy utalvanynyal műiden vag y u talv án y n y al m ind en poatahivataliiaí eszközölhető. p o sta h iv a ta ln á l eszk ö zö lb etó S Z E R K E S Z T Ő S É G l K I A D Ó H I V A T A L J B u d a p e st, Budapest, VI. Podma- VI.. Podmanir/.ky-atrza niczky-utoza 1. az. A dohánytermelést és dohánykereskedést felkaroló gazdasági szaklap M egjelenik m inden hó l-én és 16-án. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal és az ország minden hirdetés-gyűjtő Ügynöksége. Felelés szerkesztő és laptulajdonos : OARÓCZI VILM OS. Hirdetések : Negyed oldal 10 fr t; kisebb hirdetéseknél minden petit sor 4 kr. TARTALOM: A dohánytermelés a milleniumi kiállításon. D arócii Vilmostól. Összehasonlító dohány termelési kísérletek. (Folytatás. Cserháti Sándor jelentéséből. A műtrágyák alkalmazásának alapelvei. (Befejező közi.) Dr. Kosutány Tamástól. A dohánynak chemiai vizsgálata. (Folytatás. Közli: dr. Vedrődi Viktor. A dohány erjesztésről. F. J. V. Dohánytermelés a Kaukázusban. S c. 7 <7. Az ezredéves országos kiállítás. Gyűmölcsvásár a Köztelken. Levelezés : Hatvanról, h arsai Alberttól. Irodalom. Vegyesek. Szerkesztői üzenetek. Hirdetések. A dohánytermelés a milleniumi kiállításon. Nincs kétség benne, hogy hazánk állami fenállásának ezredéves ünnepe, méltó lesz a m agyar nemzethez, mely ezer éven át forró ragaszkodással viseltetett alkotmányához és ősi hagyományaihoz De hogy az ezredéves jubileum alkalmából rendezendő országos kiállítás igazán hű tükre legyen hazánk közviszonyainak : erre nézve kell. hogy a kultúra minden más ^ryéb terén elért haladásunk feltüntetése m ellett főleg azt mutassuk be u világnak, hogy földművelő ország vagyunk. A milleniumi kiállítás ezen egyik főága, bizonyára a legelőkelőbb képét fogja adni M agyarország m ezőgazdasági kulturális haladásának; s általában az az erélyes mozgalom, mely a kereskedelmi és földmi velé&i miniszter urak ügybuzgó és ta- I pintatos kezdeményezése folytán, az ezred- i éves kiállítás sikere érdekében országszerte i m egindult: m á ris remélnünk engedi, hogy a milleniumi kiállítás, a m aga egészében,. legérdekesebb emléke és legtöbb dísze j leend a haza m agasztos örömünnepének. Kitetszik ez a nevezett miniszter urak által alakított szakbizottságok gondos öszszeválogatásából is, amely bizottságokba az ország legjelesebbjei lettek kijelölve és ineghíva, úgy, hogy ha ezek az elismert kitűnő.szakférfiak, a saját szakmáikban, csak bárm ily kis részben is. de kivétel nélkül mindannyian közreműködnek és tevékeny részt vesznek : akkor a kiállítás fényes erkölcsi sikere el nem maradhat. Az én csekélységem is abban a m egtisztelő kitüntetésben részesült, hogy a dohány szakcsoport bizottságának egyik tag jává lettem m eghíva és kinevezve, úgy a földművelési, mint a kereskedelmi miniszter urak részéről, s talán mondanom sem kell, hogy mint a szakcsoport bizottságainak igénytelen tagja a dohányügy érdekében amelyen lelkem egész szerz e tével és rajongó lelkesedéssel csüggök szerény tehetségemtől telhetőleg, minden lehetőt örömmel el fogok követni. Felteszem, hogy a dohány, mint oly termelvény, mely közgazdasági viszonyainkban egyik legjelentékenyebb szerepre és mindinkább nagy jövőre van hivatva, az ezredéves országos kiállításon jelentőségéhez méltóan és nagy fontosságának megfe- lelő mérvben lesz képviselve és ország-vi- lág előtt bem utatva; de hogy ez valóban j UKY legyen, kell, hogy már a dohányszakcsoport kiállításának részleteivel is foglal- kozzunk, tervezgessünk, s a kérdést megvitassuk. M eg kell ugyanis gondolnunk, hogy már tényleg cs k két év választ el bennünket az ezredéves kiállítás határidejétől, s hogy ez a két év mily rövid idő, a reánk j váró munka nagyságához képest, azt majd j csak akkor fogjuk belátni ha már tényleg, I hozzá kezdünk a nagyszabású munka ki-, viteléhez. A legtávolabbról sem érzem m agaj inat arra feljogosítva, hogy ezen nagy!! fontosságú tárgyban én járjak legelői in- \ ditványommal ; m ert jól tudom, hogy i vannak az országban szellemi és gyakorlati erők. akik társadalmi helyzetük és anyagi viszonyaiknál fogva, nálamnál hasonlithatlanul tehetségesebbek és hivatottabbak, az illetékes körökben pétiig megvan a mód, a szellemi erő. a tapasztalás és általában j minden szükséges feltétel, a kezdeménye- : ban szükséges volna, hogy a termelési terület lehetőleg a kiállítás közelében legyen : zés és a kivitel sikeres megoldására nézve. Én tehát távolról sem szereplési visz- i s a term elést 1894-ben és 1896-ban kellene keteg, vagy egyéni hiúságból, hanem csak > folytatni; ám bár erős forszirozás mellett is úgy akarok a tárgyhoz szólani. mint j m ég az is elérhető lenne, hogy a dohány egyik szerény, de buzgó és jóindulatú ' 1895-ben termeltessék, s ez a dohány m á ra napszámosa a dohányügynek, melyet test- következő év junius-julius havában kiállítható lenne, (jóllehet rendes tel-lélekkel szolgálok és amely téren kizá körülmények rólag már majdnem két évtized óta nyil- 1 vánosan működöm. Igénytelen nézetem szerint : a dohány kiállításnak, a gyártás és kereskedés m inden mozzanatát felölelő részén kívül, am elyre ezúttal nem czélom kiterjeszkedni) mindenesetre fő feladata, sőt talán soha vissza nem j hozható jó alkalma leend. hogy a m illenium i j kiállításon a m agyar dohánytermelés, a m aga teljes egészében, úgy szólván kézzel foghat ól ug 1 bemutattassék. E rre nézve tehát az én szerény indít- : ványom a következő volna : * Válasszon ki és bízzon meg a dohányjövedéki központi igazgatóság egy szakértő egyént, aki a fővárosban, megfelelő helyeu, lehetőleg a kiállítási terület közelében, mintegy két katasztrális holdon, termeljen dohányt, m ég pedig úgy a M agyarországban divó, valamint a tengerentúli s itt már részben meghonosult összes dohányfajokból, az eddig tett kísérletek, tapasztalatok és legjobban sikerült mód szerint, a talaj művelés és mindennémü műtrágyák igénybevételével, a külső és belső kezelés minden eddig általunk ismert okszerű módozatainak alkalm azásával, s az igy remélhetőleg jó sikerű termésből nyerendő dohány aztán a szintén lehető legczélszerübb kezelés melletti kifermentálás és kiképezés után, a kiállítás helyiségében. a látogatók szem eláttára g y ártatnék fel és állíttatnék ki mindenféle alakban, u. m. szivar, czigaretta. hosszú és rövidre vágott pipadohány és term észetes csomókban is. De m ég az lenne a leghelyesebb, ha ugyanazon a földön, az lhő6-ik évben, az egész dohánytermelést demonstrálni lehetne. illetve bemutatni a dohánynyal való bánásmódot és a kezelés minden m ozzanatát, kezdve a m elegágyaknál, a piquiro- zás. palánta nevelés, kiültetésen át, egész végig a törésig, az exsiccátoron való és a többi szárítási módozatokkal, esetleg a simítással együtt, am ely utóbbi m unkálatok bemutatása épen a kiállítás bezárása idejére esnék. Ezen terv m egvalósítására nézve azon közt csakis szeptem ber-október havában szoktak az előző évben term elt dohányok gyári kezelés alá jönni, de m ég ez is csak akkor történik, ha az uj termésű dohá nyokra el -.erülhetlen szükség van, mert különben a második évben, sőt m ég ennél is később szoktak a dohányok gyártási czélokra alkalmaztatni, akkor ugyanis, midőn a dohány m ár minden tekintetben ki- m üvelődött és tökéletesen elkészült.) Hogy a m elegágyak miként készülnének és miként kezeltetnének : azt term é szetesen az illető kiszemelt egyén fogná a műtrágya ---- j \ m a g n a k o r m á n y U e a i l e i n á n y e B ^ e f o l y t á n a l a p í t o t t.hungária41 MŰTRÁGYA, KÉNSAV- ES VEGYI IPAR RESZYEHWARSASAG s a fc -s s s ; van. ammon es ásványi h v nrölfl- róna- rét-, kender- stb. trágyát és mindennemű egyéb S í? 1 vasgáliczot Talaj-elemzések díjmentesen eszközöltetnek. Felvilágosítással és.1 kapóul iroda,a: ix l k. r., k ü l. ö -. o r o k. á r i út, r «0i ló Arjegj lekkel a lu.l.k Á. megrendelhet m.é.emlók, - Telefo -»Au, Thonasl ú i

2 2 M agya r Dobányüjsáo Szeptember 16 legmodernebb és legpraktikusabb mód szerint okszerűen berendezni és kezelni, - úgy szintén az ő feladata lenne az ezen czélra szükséges száritó pajtának mikénti felállítása és berendezése is. amely száritópajta lehetőleg jutányos áron, de a legcsinosabb, tetszetős alakban, deszkafalazattal, nád-, gyékény-, vagy zsupszalma tetővel ellátva, s mint a féle ideiglenes épület úgy volna készítendő, hogy a kiállítás után máshova is át lehessen szállítani, amely kis épület, eredetiségénél fogva, m ár magában véve is érdekes látni való lenne, nemcsak az idegeneknek, de m ég magunknak is. Volna aztán mindezeken kívül m ég egy véginditványom, habár ez talán mosolyt fog is gerjeszteni, különösen a gyakorlat embereinél, akik közé m agam at is számítom. S ám bár őszintén m egvallva, mielőtt ezt kimondom, szinte m agam is nevetek rajta, de legrosszabb esetben végtére az lesz ennek is a sorsa, ami a legtöbb indítványnak szokott lenni, hogy t. i. m egmarad indítványnak, azért hát csak kirukkolok ezzel is. Amennyiben ezen a két holdon való minta-dohánytermelésnek minden körűim é- nyék közt sikerülni kell, m ég kedvezőtlen időjárás mellett is, m ert a terület vízvezeték mellett lévén, ezzel a netán hiányzó esőt. illetve a föld természetes nedvességét is ami a dohánytermelésnek egyik legfőbb tényezője és szükséglete pótolni leh etn e: igy tehát a szükséghez képest való m esterséges pótlásokkal s a legfigyelmesebb, leggondosabb művelés és okszerű kezelés m ellett, a termésnek okvetlenül sikerülni kell. Csak egy lehetséges hátrány van m ég, amely a legsikerültebb termést is meghiúsíthatja, tönkre teheti s ez : a jégverés. Ez ellen csak egyetlen mód van, amelylyel védekezhetünk, (itt van amit csak lassan merek mondani!) és ez egy erős zsinegből kötött sürü háló, amely ly el jégveszélyes fellegek mutatkozása esetén a termelési területet be lehetne mintegy takarni, olyformán, hogy a háló 1 17* méter magas karókra lenne kifeszithetó, illetve a hálón 2ü 30 mtr távolságra elhelyezett kapcsokkal, az ugyanolyan távolságban álló karókra erősített karikákra lenne rákapcsolható, amit egy pár ügyes, gyorskezü ember hamarosan képes volna megejteni. Tudom, hogy ezen az ötletemen sokan nevetni fognak, de jól m eggondolva, nincs ezen semmi nevetni v a ló ; mert hiszen én nem azt mondom, hogy dohánytermelésünknél ez általában alkalmazandó \olna. ami a nagy területeken teljesen kivihetetlen lenne, hanem csakis kizárólag erre az egy esetre hozom ezt indítványba, midőn arról van szó, hogy a kiállításra szánt minta-termelésű dohány bem utatása, minden eshetőséggel szemben, m ég jég verés esetén is megvédessék és teljesen biztosítva leg y en ; különben ezen eszme m egvalósítása nem is valami sokba kerülne, s az előállítási árt. részben m ég a jégbiztositási dij m egtakarítása is pótolná. Az indítványozott eszmék kivitelére szükséges költségek fedezésére a m agas korm ány nyújtaná az előleget, mely a kitűnő termés rendes beváltási árából téríttetnék részben vissza, úgy hogy az egész terv m egvalósítása nem is valami nagy anyagi áldozatot igényelne, tnig ezzel szemben : okszerű dohánytermelésünknek a m üveit külföld élőt i reprezentálása és a hazai érdekeltek okulására való demonstrálása, kiszámithatlan erkölcsi haszont és jövőben bőveu kamatozó nyereséget eredményezne. Egyébiránt ha indítványom az illetékes helyen csak részben is figyelemre méltatnék : a részletes terv és költségvetés elkészítésére igen szívesen vállalkozom. H ogy miért nem járultam közvetlenül és egyenesen az illető miniszter urak elé ezen indítványom m al: annak igen egyszerű oka van, mely talán nem tartozik épen szorosan ide, de netaláni félreértések elkerülése végett azt is egész őszintén elmondom ; ugyanis én m ár több Ízben adtam be kérvényeket, sőt egész m emorandum o kat az illető egyes miniszter urakhoz, de a hazai okszerű dohánytermelés javára irányuló ezen beadványaim, alkalm asint elkerülték az ezerfelé elfoglalt miniszter urak figyelm ét, m ert előterjesztéseim válasz n élkül m aradtak, kérelmeim pedig nagy sokára szárazon elutasítva le tte k ; hogy tehát a hazai dohánytermelésnek amilleniumi kiállításon való bem utatására vonatkozó szerény javaslataim is, a többiek sorsára ne jussanak, azért jónak láttam ezeket lapom utján előzetesen nyilvánosságra hozni, s az érdeklődők szives figyelmébe ajánlani; igy talán majd az illetékes helyre is könynyebben el fognak jutni, amennyiben szándékom van a szóba hozott eszméket alkalmilag a napisajtó utján is szellőztetni. Egyéb irán t ha indítványom az illetékes helyeken csak legkisebb részben is figyelemre fog m éltattatni, kijelentem, hogy minden anyagi jutalom ról előre lemondva, az ügy érdekében teendő minden fáradságra és m unkára kész öröm mel felajánlom közrem űködésem et; m ert abban fogom legédesebb jutalm am at találni, ha szeretett hazánk dicsőségének és anyagi előm enetelének gyarapításához, parányi erőmhöz k é pest, valam icskével én is hozzájárulhatok, j D aróczi Vilmos. Összehasonlító dohánytermelési kísérletek. Cserháti Sándor jelentéséből. (Folytatás). K ísérletek a dohány szárításával. A dohány szárításának, vagyis inkább a dohánv-felakgatás különböző módjával szintén tétettek kísérletek. Ezek eredménye a következő : Aradon egy ideig legszebben száradtak az oldalt tűzött és az exsiccatorra akgatott dohányok, azonban mert a száraz időjárás nem volt kedvező a dohány szaradására, a levelek, bármiként voltak is akgatva, zöldek maradtak. Feldebrön azt tapasztalták, hogy a zsinórra fűzés ugv idönverés, valamint a száradás egyenlőségére nézve és a dohánynak a szaradás alatti kezelésére sokkal előnyösebb az exsiccatornál ; a tűzés módját illetőleg legszebb eredmény a forgatva fűzésnél mutatható fel, melynek az oldalíüzés fölött azon előnye van, hogy a levelek egyformábban száradnak, továbbá a széleknek a letö.ése nem történik oly könnyen és végre, ami a legfőbb, a simításnál sokkal gyorsabban és mégis szebben lehet kidolgozni a forgatva fűzött leveleket, mint az oldalt lüzötteket. Egy 4 mt hosszú exsiccatorra , ugyanolyan hosszú zsinórra pedig 270 2S0 anyalevél akgattatott. A száradás tartamát illetőleg igen cgv időben szárad be a zsinóron ugv, mint az exsiccatorokon. Felgyőn a szárítás kö.eleken simán,!orgutva, oldalt fűzve és exsiccator-gerebenen eszközöltetett; azt észlelték, hogv a felfűzés és szántás után legtökéletesebbnek az cxsiccator-gerebenen és a kötélen oldalt fűzött levelek mutatkoztak s hogy az ezeken száradt levelek között találtatott a legjobb minőségű levél. Fclfüzetett: simán f ű z v e levél, forgatva tű z v e... oldalt fű z v e...löt) 5 *7 hosszú gerebenre telakgatott 310 N 'gv-lratoson a szárítási módozatokban semmi különbség sem tapasztaltatok a kedvezőtlen és forró időjárásban. Kolozs-Monoitoron az oldalt fűzésen és gerebenen kezdett legelőbb száradni a levél, azután a pálezán és végre a tüzéreken. Egy méter hosszú exsiccatorra levél szorítható. Hosszu-Pálviban a mintatér dohánytermése részben zsinórra fűzve és pedig simán, forgatva és oldalt, részben exsiccatorra rak^a lön beszáritva. A jelentés ide vonatkozó részében a következő mondatik : Szárítási eljárásunknál a halmokban való füllesztést nagybani termelésnél az alig kivihető óvatosságot igényelvén mellőzzük s e processuson a dohány a léczek, illetőleg zsinórokon megy keresztül. Evek óra igy füllesztjük dohányunkat és az a szárítás követelte tulajdonok tekintetében kifogás alá nem esett. A dohány, amint a földről bejő, a léczekre azonnal, a zsinórra pedig nénu fonnvadás után, hogy az zuzódás nélkül legyen fűzhető, lesz felrakva, illetve fűzve. A z igy megrakott, felfűzött lécz, illetve zsinórok oly sűrűségben helyeztetnek el egymás mellett, hogy a levelek szélei egymást éppen csak érintsék és ilv állapotban fülled a dohánv a körülményekhez (érettség stb.) képest óráig, vagyis míg a levelek hegve, szélei sárgulni kezdenek es a levelek összeesnek. Ekkor ismét Összetolatnak a léczek és zsinórok, vitetik keresztül az u. n. szántó akgatas és következik a dohánynak főszáradasa, mely alatt a tógond odairányul, hogv a leveleidnek szaradása ne hirtelen, de egyenletesen és fokozatosan történjék, mely czélból a pajták állandóan sötétben, árnyékban tartatnak és az aj ók, ablakok csakis hűvösebb éjjeleken szellőztetés végett nvittatnak ki. 3, legkésőbb 4 hét alatt a levelek atszinesednek, a bordák kiszáradnak, mikor is a léczek. zónórok újabb sűrítésnek alávetve, következik az utószáritás. Ily állapotban maradnak a dohánvok sirni- tasig, mely idő alatt a kívánt szint teljes I mérvben kapják meg és megőrzik a simításra j alkalmas alkatot. A z utószáritás idején, kivéi vén erős szárító szeles napokat, egy mérsékelt és állandó szellőzés biztosítására az ablakok i egy része tolvton nyitva all és csak esős, j ködös napokon zaratik be, miután ez idő- j járás a penész fejlődése- s káros tovaterjedésének kedvez. A z ezen kísérleti év alatt tett összehasonlítása a zsinóron szárításnak az exsiccatoroni szárítással csak újabb megerősítése volt azon, már évek óta tett tapasztalatunknak, hogy a bennszántasnak legtökéletesebb módja ma az exsiccatoron szárítás. Sok hozható lel e szárítási mód mellett : itt csak megemlítjük, hogy exsiccatorral elesik a dohánynak a fűzése és kezelés alkalmávali törése cs zuzódasa, továbbá, hogy az exsiccatoron minden egves levél mintegy rögzítve lévén eredeti helyén, tehát nem tapadhatván Össze töl.b levél, érintkezhetvén azok hnsos, nedves hordája, mint az a zsinórnál elkerülhetetlen, nem, vagv nagyon elvétve fordulnak elő zsinórrodhadás, szívégés stb. u dohány minőségét csökkentő bajok. A száradás és színesedés egyenletes és e löszben teljesen egyforma viszonvok között az, mi exsiccatorral el-, zsinóron cl nem érhető. A minőségi termelésnek ma, mondhatni egyedüli hasznaiható eszköze az exsiccator. Legjobbak a 4 hosszúságú léezek, melvekre középnagyságú szamoshát* levelekből 3 "U szegtávolsag mellett 240 drb. helyezendő el. A zsinórokon szárítási módok közül az..oldalt füzés -cs zsinórokon szintén okszerű a szárítás és nagyon szép anyag állítható elő s véleményünk szerint csak annviban áll m ö götte az exsiccatornak, hogy több pajta-űr* tartalmat kivan, fűzése és kezelése körülményesebb.** Puszta Kengyelen kísérletet tettek az exsiccatorral és igen szép sikert értek el, mert rajta i a levelek igen szépen beszáradtak és szép szint kaptak.

3 Szeptember 16. M a o y a k D o h á n y u js á o. 3 A szárítást mesterségesen füllesztés által is eszközölték a kővetkező módon : A felfűzött leveleket 25 R.-ra fölmelegi tett üvegházban felakgattak és fokozatosan *-ig fejlesztették a meleget károm nap alatt. A dohány az első nap igen erősen meghervadt és megizzadt, de más észrevehető rajta nem volt. A második nap már a szélei körül megbámulták és a bámulás folyton fokozódott, mig harmadnap a bámulás az egész levélen elterjedt ; negyedik és ötödik nap ekkor már hőfejlesztés nem volt a dohány semmi nedvességet nem tartalmazott és szép barnás-vörös színt kapott. A második füllesztés már nem sikerült, mert a dohány a barnás-vörös szint a legkisebb mértékben sem kapta meg, mit a következő oknak róttak fel: A füllesztés a kertészeti melegházban történt, ahol a falak és a föld igen nedvesek voltak; az első füllesztésnél ezen nedvesség oly nagy elpárolgásnak volt kitéve, hogy az egész melegházat gőzzel töltötte b e ; a második füllesztésnél ellenben sem a falak, sem a föld nem tartalmaztak nedvességet. A rossz fülledés okát fölfedezendő, uj kísérletet tettek; a füllesztést megelőzőleg a melegházban levő földet meglocsolták s ekkor a füllesztés csaknem ugv sikerült, mint az első, kivéve azt, hogy a vörös szín elmaradt s a dohány csak a barna szint kapta meg, ami annak tulajdonítható, hogy a levelek kissé túl voltak érve a tökén. M. Ovárott a dohány szárítására legmegfelelőbbnek tapasztaltuk a léczgerebent és az oldalt fűzést. Ha az egyes helyeken tett tapasztalatokat áttekintjük, azt látjuk, hogy Feldebrö kivételével mindenütt jobbnak tartják a léczgerebent a zsinórnál. Feldebrön azt tapasztalták, hogy a léczre akgatás lassúbb, mint a fűzés; ez azonban legfeljebb csak kezdetben fordulhat elő, amíg a munkásoknak nincs elég gvakorlatuk az exsiccatorok kezeléséhez, mert egyforma begvakoioltság mellett a gerebenekre akgatás sokkal szaporábban megv, mint a tűzés. A javított exsiccator kip róbálása évben az exsiccatorok egy uj alakja került forgalomba, melyet feltalálója után Fáyféle exsiccatornak is neveznek, a feltaláló pedig javított axsiccatornak mond. Fzen exsiccator utólag javításon is ment át. Eredetileg erős vasdrótból állott, mely a léczet pótolja, s ezeken vannak az ide-oda tolható vashorgok. Később a vasdrót körül spiral-alakulag vékony drótot csavartak, hogy a horgok összecsuszását megnehezítsék. Mind a kétféle exsiccatort kipróbálva, róluk a következőt jelenthetjük : A Fáy-féle exsiccator felakgatás után éppen ugv kezelhető, mint a zsinórok, tehát a leveleket tetszés szerint sűrűbbre vagy ritkábbra vehetjük, amint azt a száradás megkívánja; a lelakgatott dohánynak tonnvasztása, a száritó akgatáson keresztülment dohány összeverése tökéletesebben eszközölhető, mint a léczgerebeneken, melyeken a levelek távolsága elejétől lógva meg van szabva és a léezeket is csak bizonyos mértékig lehet összetolni. A felakgatott dohány feljebb vitele a Fáy-féle exsiccatorral könnyebben eszközölhető, mint a léczgerebenekkel. Ezen előnyökkel szemben hátrányai, hogy a horgok igen könnyen összegubanezolódnak, azok szétosztása, különösen a vékony spiraldróttal bevont exsiccatorokon lassan megy, a dohány felakgatása a gerebenre sokkal több időt vesz igénybe, mint a léczes gerebennél, úgyszintén a levelek leszedése és a dohány száradása is lasubb, mint a léczgerebenen. A mienkhez hasonló tapasztalatot szereztek Hajdu-Doroghon, ahonnan ide vonatkozólag a következőt jelentik :,.A gyakorlati exsiccatorokon a levelek legszebben száradtak és nyulékonyságukat legjobban megtartották ; az oldalt fűzés a forgatva fűzésnél valamivel jobb, de csekély, alig észrevehető a különbség; a simán fűzött leveleknél több szivégett levél fordul elő. Legkésőbb száradtak be a gyakorlati exsiccatorra fűzött levelek. Egy 4 Í hosszú exsiccatorra levél főzetett fel, a szegek egymástól 2 %* távolságban helyeztettek el, Összébb vont szegek egymástól l s/4, 1 */, %»-re feküdtek, ezen távolságok mellett a levelek szintén rendesen beszáradlak. Egy exsiccator horgainak szétszedése 24, a levelek felfűzése 55 perczet vett igénybe; mig egyix exsiccator megrakatott, addig hasonló ügyes és gyors munkás 4 zsinórt forgatva fűzve elvégzett, egy zsinóron levél volt elhelyezve. Simítás alkalmával az exsiccatorról a levelek leszedése 22, a horgok összerakása pedig 8 perczet vett igénybe; a levelek nedvességétől a horgok némileg megrozsdásodtak.u (Folyt. ki>v.) A műtrágyák alkalmazásának alapelvei. Irta : dr. Kosutány Tamás. (Befejező köziemén}.) A talajnak nitrogénnal való ellátása igen fontos. Növényeinknek kát. holdanként kg. nitrogénre van szükségök, hogy a maximális termést produkálhassák, s minthogy 1000 kg. m érsékelten korhadt istállótrágyában csak mintegy 5 kg. nitrogén található, földjeinknek a növények szerint, m elyeket rajtok termeszteni szándékozunk, q l istállótrágyára volna szükségük évenként ; ; de ez nem is elegendő, m ert a trágya elkorhadása 3-4 évig is eltart, s így az j egy évre szánt nitrogénmennyiség nem áll I egészen rendelkezésére; ez okból, ha a I gyenge vetéseket felsegélni s fejlődésöket előmozdítani akarjuk, istállótrágyán kívül holdanként kg. chilisalétromra is lesz szükség. A talaj nitrogénszükségletét azonban J m ás módon is pótolhatjuk és pedig olcsó áron Feltűnt, hogy ném ely növény alá a nitrogéntrágyának alig van hatása, noha e növények egy holdon kétszer-háromszor annyi nitrogéntartalm ú anyagot fejlesztenek. mint a gabonafélék; most m ár tudjuk hogy ezek a pillangós viráguak közzé tarí tozó növények a levegőben levő szabad ' nitrogént is fel tudják fehéijefélékké dolgozni, s igy a helyett, hogy a talaj nitro- I génkészletét apasztanák, m ég szaporítják. O tt, a hol az istállótrágya bárm ely I okból elegendő mennyiségben nem áll rendelkezésre, e növényeknek zöld trágyaképen való alkalm azását m elegen ajánlhatjuk. A zöld trágyázás abban áll. hogy a talajról lekerülő vetem ény tarlóját azonnal alászántjuk és phosphorsavval, esetleg kálisókkal m egtrágyázva, azonnal bevetjük a pillangós virágú növény m agvaival s az időközben szépen fejlődő növényeket ősszel, mint trág y át alászántjuk. H ogy milyen hatása van a zöld trágyáu l használandó pillangósok alászántásának. mondják m eg W ag n er következő kísérletei: 1. T rágya nélkül termett g. zab g. chilisalétrom m altrágyázva375 n 3. Mustár mint zöld trágya után Bükköny mint zöld trágya után Csillagfürt * * 323 w 5. Pohánka * * 53 n 7. Borsó n fi»» 400 * i» A mustár és pohánka nem pillangós virágú növény, s igy a zabot nitrogéntaplálékkal nemcsak nem láthatták el, de még a talaj nitrogéntartalmát apasztották is, s ig y utánok a term és silányabb volt, mint a trágyázatlan területen. A k ár hányszor m egfigyelték, hogy a hektáronként 18 írtba kerülő bükköny, borsó vetése után, ha zöld trágyak ént alá szántották, akkora term éstöbblet volt (35 métermázsa egy h ek tárró l; 1 kát. hold = hektár), mint a mannyit 10 q. chilisalétrom után szoktunk szám ítani; 10 q. chilisalétrom piaczi ára pedig frt. M áskor 1 hektárra vetettek zöld trágyáu l kg. szeradella-m agot 4 5 frt értékben, s 20 m étermázsa zab terméstöbbletet eredm ényezett. Szóval, mai napság nem érdem li m eg az intelligens gazda" elnevezést az, a ki nem igyekszik ezen pillangósvirágú növények term esztésével a levegő nitrogénjét elfogni, s földjeinek gazdagítására felhasználni. Ne feledjük azonban sohasem, hogy a zöld trágya csak az istállótrágya pótszere, s a legtöbb esetben czélszerűbb, a zöld trágyául vetett növényt állatainkkal m egetetni, s ezek trágyáját hordatni földjeinkre, m ert ez esetben állatjaink, tejet, vajat, gyapjút, húst, zsírt is produkálnak, s a m egetetett takarmányban levő nitrogénnek legnagyobb része m égis visszakerül a trágyába, s azzal a szántóföldbe. A zöld trágyát feltétlenül ajánlani csak olyan esetekben merjük, midőn a kellő állat létszám mal bárm ely okból nem rendelkezünk, midőn a trágyázandó tábla olyan messze esik a majortól, hogy a zöld takarm ány behordása, s a belőle származó trágya kihordása nagyon sokba kerülne, vag y olyan m eredek területekre, m elyeken a közlekedés nagyon nehéz stb. Tekintve a nitrogénvegyületeknek nagy trágyaérték ét és árát, mindenekfölött arra kell törekedni, hogy a trágyatelepen a trágyában levő nitrogén veszendőbe ne menjen. Tüzetes vizsgálódások azt tanúsítják, hogy a rosszul kezelt trágyatelepen az istállótrágyában levő anélkül is kevés nitrogénnek egy negyedrésze is veszendőbe mehet, ha gondját nem viseljük; de m ásrészt azt is tudjuk, hogy a hig kénsav, a gipsz, a superphosphatgipsz, vasgálicz alkalm azásával e veszteségeket a minimumra redukálhatjuk. Messze vezetne, ha ezek alkalm azásának m ódjára is ki akarnánk terjeszkedni; legyen elég annyit emlit'eni, hogy czélszerüen cselekszik a gazda, ha a superphosphatot a helyett, hogy közvetlenül szántóföldjein hinti szét. előbb istállótrágyája konzerválására használja, m ert igy is szántóföldjére kerül, s ez esetben szántóföldjét nem csak phosphorsavban, de nitrogénben is fogja gazdagítani c) A kálium pótlása. Nem szorul bővebb m egokolásra az a kijelentés, hogy legyen bár m eg a talajban a káliumon kívül minden növényi táplálék a kellő m ennyiségben: bőséges termésre nem számíthatunk. A kálisókat szintén fokozódó m ennyiségben használják a gazdák. Igaz, hogy sok esetben a kálisók alkalm azása term és-szaporulatot nem ok ozott; de ennek nem az a következése, hogy a kálisókkal való trágyázás nagy koczkázattal jár, vag y hogy ném ely növények a kálitrágyát nem hálálják m eg, mert kálisókra kivétel nélkül minden növénynek van szüksége. H a a kálitrágya sok helyen nem vállt be, annak az az oka, hogy nem alkalm azták a kellő módon, a kellő időben, v ag y a kellő helyen. Nem szándékozom e helyen nagyon is a részletekbe menni, csak azt kívánom m egjegyezni, hogy a kálisók különösen homok- és tőzeges talajra, főleg phosphatokkal együttesen alkalm azva, gyakran rendkívüli eredm ényeket adnak, s főleg rozsot nem is volna szabad vetni kálisók és phosphatok nélkül. A kálisókat m ár

4 4 M a g y a r D o h á n t u jb a g. Szeptember IC. isszel felhinthetjük, vagy, ha gátolva volnánk, télen a hóra is elszórhatjuk, m ert a kálit a talajból nem mossa ki sem az eső, sem a téli nedvesség. * * * Hazánkban a m űtrágyák alkalm azása örvendetes lendületet vett, mit azt hiszem szépen bizonyítanak a következő statisztikai adatok. A m agyar-óvári gazdasági vegykisérleti állomás munkanaplójának tanúsága szerint 1886 előtt elvétve küldetett be vizsgálatra ogy-egy m ű trágya; 1886-ban beküldetett 15, 1887-ben 25, 1888 bán 47, 1889-ben ben 63, 1891 ben 91, 1892-ben 147 ; a m űtrágyák száma tehát 6 év alatt tízszeresre emelkedett. Belátva a m űtrágyák helyes alkalm a zásának rendkívüli termésfokozó hatását, kívánatos, hogy uj hat év múlva ismét tízszeresre emelkedjék. A dohánynak chemiai vizsgálata. Közli: dr. Vedrődt Viktor (Folytatás.) 2. A U-ik kérdés tanulmányozása végett négv kísérletet tettem ; az első kettővel a tiszta nikotinnak, a másik kettővel az ammóniával kevert nikotinnak magatartását kívántam kipuhatolni. Ezen czélból 4 részletben, éppen 10 k. c., 2,,-os nikotmoldatot (0.2 gr. nikotin tartalommal) négy egyenlő szeles porczellán csészébe töltöttem, a próbák közül kettőhöz 2 gramm szalamia sót kevertem és mind a 4 próbát k. c. Kisling-lele alkoholos nátron lúggal kevertem. Ezen edényekből a próbákat annak idejében a lepárló készülék lombikjába töltöttem és ebben 50 k. c. natronhvdrát oldattal (1 aequiv. natronhvdrat 1 liter vízre) kevervén, vizgőzsugárral leparoltam; még pedig az első két próba, a melyhez szalamia sót nem kevertem, két nap múlva, a másik kettő négv nap múlva lett desztillálva és a párlat titralva. Mind a négy párlatnak titrálására 3.7 k. c. /s normális kénsavra volt szükség, a melv megtelel gramm n kotinnak. Ezen kisérletek tehat kétségtelenné teszik, hogv a mésztejjel megnedvesitett dohim t egészen bátran lehet 3 4 napig nyílt edém ben tartani a nélkül, hogy a nikotinból valami elveszne. 3. A lll-ik kérdés tanulmányozására a szűrőn maradt és még nedves dohanvhátrálékot parió lombikba töltöttem és 1U0 k. c. vízzel, valamint 50 k. c. Kisling-féle nátron lúggal kevervén, róla vizgözsugar igénvbe vétele mellett 500 k. c. ledesztilláltam! A páriát ibolyaszinü lakmus testménvnvel megkékült es kálium higanvjodiddal csapadékot nem adott, tehát nikotint nem tartalmazott. Ezen értekezésem folyamán már megmutattam, hogy a nátron lúg a nitrogén tartalmú szerves anyagokra hatást gyakorolván, az ezekben levő nitrogént ammóniává változtatja, melv utóbbi itt is az ibolvaszinü lakmusnak kékülését előidézte. 4. A IV-ik kérdés megfejtésére előbb következő kísérletet tettem. A petroléterrel extrahált dohánykivonatot u. i. hígított kénsavval megsavanvitottam, hogy az esetleg még benne oldva maradt nikotint megköthessem; és azután vízfürdőn k. c. nyi kis mennyiségű maradékig elpárologtattam. Az ekként nyert maradványt lepárló lombikba töltve. 50 k. c. Kisling-féle nátron lúggal felkevertem, azon czélból, hogy a nikotint ismét izoláljam, és az ily módon érvényessé tett folyadékot vizgőzsugárral lepároltam mindaddig, mig elkülönített 100 k. c.-es részletekben 500 k. c. párlatot nem nyertem. Ez utóbbi az ibolvaszinü lakmus festményt kékitetre, azonban kalium-higanvjod ddal csapadékot nem adott. A kékülést itt is az ammónia okozta. Ezen kísérlet folytán azt akartam következtetni, hogy a petroléterrel extrahált dohány kivonatban nikotin nem találtatott. A következő kísérletem azonban megmutatta, kogy az idézett eljárásom a nikotinnak kimutatására teljesen haszonvehetetlen. Én u i. 10 k. c. 2 #/ 0-os tiszta nikotin óldatot 500 k. c. vízzel kevertem össze, ezen folyadékot l/s normális kénsavval titráltam és az így nyert folyadékkal ép ngy bantam el, mint az előbbi kísérletnél ; ezt t. i. szintén vízfürdőn k. c.-nyire elpárologtaitam, a kis maradványt párló készülékbe öntöttem és ebben 50 k. c. Kisling-féle nátron lúggal kevervén, az ez által alkalikussá vált folyadékot, a melyben tehát a nikotinnak ismét izolálva kellett volna lennie, vizgőzsugárral lepároltam. A nikotinnak ekkor ismét a párlatban kellett volna jelen lennie. Azonban a párlat ibolyaszinü lakmusz festvénvnvel nem kékült meg es kalium-higanyjodiddal nem adott csapadékot. A mi azt bizonyítja, hogy a nikotin az éppen leírt kezelés mellett teljesen szét- bomlik és hogy ezen eljárás a nikotin jelenj létének kimutatása teljesen alkalmatlan. Hogy tehát mégis meggyőződjek arról, hogv a Kosu ány eljárása szerint petroléterrel extrahált dohánykivonat tartalmaz-e még nikotint. kénytelen voltam egy újabb kísérletet tenni; és magát a petroléterrel extrahált dokellett csomózni a dohányt, a nagy töm eg hánvkivonatot 50 k. c. nátron lúggal lepárolni, anyag feldolgozására talán kevés m unkaerő és hely állott rendelkezésre s igy nem a nélkül, hogv azt előbb kénsavval megsavanvitottam és elpárologtattam volna. A vizlehetett mindig felhasználni a kellő jó időt, gőzsugár bevezetését ezen lepárlásnál mellőztem. minthogy a lepárlandó folyadékban a m elyben a dohányt term észetes nyirkossága m ellett csomózni lehetett, hanem m esterséges puhitáshoz nyúltak s a m ár alapjá nélkül is volt víz elegendő mennyiségben ; a párlatból, a melyet 100 k. c.-rés részletekben ban m eggyengült dohány tulnyirkos, nedves, penészedő állapotban került m áglyáb a ; traktionalva vizsgáltam meg, 800 k. c.-t fogtam fel és azt találtam, hogy az összes folyadékok az ibolvaszinü lakmuszt kékilették es a mi lehetett aztán ennek következm énye egy éb, mint az erjedés teljesen rossz sikere. az unyagr értékének teljes csöken- párlatnak még legutolsó részlete is adott csapadékot kalium-higanyjodiddal. nése, kár, a kereskedelmi érték és hírnév M után pedig sem a Kisling módszere romlása. szerint éterrel extrahált, sem pedig a Kosutany E körülm ények késztették azután a módszere szerint vízzel kivont dohánxpor ily kezelőséget arra, hogy a leggyakoribb át kezelés mellett kalium-higanyjodiddal nikotin forgatás legyen m egkísértve es ez el is lett reaktiót nem adott, ezerf zavarodást csakis rendelve. azon nikotin okozhatta, a melv a petróleum- A term elők a m esterséges puhitással éterrel való kezelés után a dohánynak vízoldalában vissza maradt. És ekként meg is van nem szakítván, a gyakori átforgatásnak sem lehetett m eg a kívánt sikere, a tejtve azon kérdés, hogy miért találtatott a nagy munkabér, a dohány rongyolódása Kosutánv-tele eljárás alkalmazása mellett a nikotin mindig kisebb mennyiségben; ez tehát s m ert a penészes és pecsétes dohány m égsem lett kiküszöbölhető: be kellett a Kosutány-féle eljárásnak egy lényeges hiba látni, hogy ezen módszer csak költséges forrása. volt s nem állott arányban a kevés haszonnal és nem ért fel azon kárral, mely a ve 5. Az V-ík kérdés megfejtése végett konstatálnom kellett, hogy az étercs nikotin szendő dohány teljes elrom lása által okozoldatból kénsavval való savanyítás által si- tatott volna. kcrül-e az összes nikotint a vizes oldatba hozni? Ezen czélból a megsavanvitott éteres oldatba vizet töltöttem, a folyadékot jól összeráztam és a vizes részt a választó tölcsérrel elválasztottam az étertől, és ezen műveletet még kétszer ismételtem. E közben azt észleltem, hogy Iliig az első ízben leválasztott vizes részben, a melyben a nikotin kénsavhoz kötve találtatott, az ibolvaszinü lakmus hagyma veressé változott, a második igy elválasztott vizes rész már alig veresitelte egy kissé az ibolvaszinü lanmus festményt, a többi öblítő víz pedig egészen ibolvaszinü m aradt; a mi azt bizonyítja, hogy a szabad kénsav, már az első öblítések alkalmával leválasztódott. Az ily módon megtisztitott petrolétert egy kis maradványig ledesztilláltam, és a hátralékhoz 50 k. c. Kisling-féle nátron lúgot öntvén, ezen keveréket vizgóz-sugárral lepároltam. A párlat ibolvaszinü lakmus festménynyel keverve megtartotta a színét és kalium-higanvjodiddal sem adott csapadékot. Ez azt bizonyítja, hogv a hátralékban nikotin nem találtatott, és hogy a nikotinnak ily módon való elválasztása tökéletes. M után ezen lepárlásnál a lepárlandó éteres folyadék szabad kénsavat nem tartalmazotr, a nikotinnak a kénsav és a melegség hatasa alatti szétbomlásának lehetősége teljesen ki van zárva. (Folyt, köv.) A dohány erjesztésről. *) Hajdan a dohányt azon módon erjeszthették ki, ahogy elősször m áglyába rakták, nem kellett azt átforgatni egyszer sem, de ezen m ódszer később mindinkább hiányosnak bizonyult, a m áglya alján a hosszas fekvés m ellett igen sok pecsétes, penészes vagy rom lott an y ag képződött, ú g y nemkülönben a tetőn levő dohány is igen penészes volt. A z anyag rom lása arra ösztönözte a vele foglalkozókat, hogy erjedés közben azt többször is átforgassák. Minél inkább gyengült a talaj Ősereje, vagyis fogyott annak Óshumusz tartalm a: annál inkább gyengült a dohány faj, csökkent a levelek ellentállási képessége a ferm entálás processusa alatt, kényeseden to vábbá a m elegágyak miatt és ezeknek nem elég czélszerű alkalm azása által is, mindez az erjedésnél bosszulta m eg m agát. Azután a dohány term és a humuszos kerti földekről mindinkább leszorult s növekedett a nagyban való mezei term elés, ez idézte elő az anyag ferm entálásának a legnagyobb veszélyét, m ert a beváltásra kitűzött határidőre, v ag y hogy mielőbb pénzhez jusson a term elő : sebbel-lobbal T öbb beható kísérlettel van igazolva, hogy a dohányt nem lehet tetszés szerinti hótoknál kierjeszteni, m ert az a dohánynak évente változható tartalm assága és nedvességi állapotától függ ; a kisérletek szerint mindama m áglyákat, m elyek a benne levő dohány erjedési hőfokának első leg m agasabb pontjáig menni nem hagyattak, ugyanannyival többször kellett átforgatni s mégis addig az erjedés nem csökkent, a meddig az átalakulására szükséges hőfokon m eg nem állapodott. Az átforgatással beható lég. az erjedést annál jobban fokozta, minél nyersebben, vagyis minél korábban lett átforgatva. Kiszáritólag csak oly m áglyára hatott az átforgatás, illetőleg a levegő, a mely anyagban a gyors erjedéshez tápul *) A fermentálás, * dohány belsó kezelésének legfőbb munkája, melytől a dohány jósága és minőségi kikénezése nagyrészben függ Ez az a munka, amely különösen az én szakmám és valódi szenvedélyem, h folytonos tanulmányozásom éa búvárkodásom tárgya, melylyel már 18 év óta a legnagyobb előszeretettel foglalkozom. Annál nagyobb örömömre szolgál, hogy la)iunk tisztelt munkatársának ezen becses tanulmányában, egy valóban ala ios és kiváló szakértelemmel megirt jeles dolgozstot mulathatok be, amelynek követkeatetéseivel a leguagyobbrészben teljesen egyetértek, mert a pontos megfigyelések végeredményei megegyeznek saját upasatalataimmal, melyeket a fermentálásról, lapunknak csaknem minde- nik évi, de külöuösen az 1886, 1887, évi folyamán részlotesen közöltem. Stcrk.

5 Szeptember j6 M a u y a k D o h á n y u jb á o 5 szolgáló tartalom m ár nem volt meg, illetőleg m ár át volt alakulva, ki volt erjedve. A hőfok csökkentése, a nedvesség kiszárítása által érhető csak el és semmi esetre sem az alacsony hőfokon való átforgatással. A z erjedés normális állapotú dohánynál legfeljebb m egakasztható, ha oly kis rakásokba helyeztetik, hogy az erjedéshez szükséges m elegség nem képződ hetik. A kis rakásokba helyezett nedves dohány azonban igen penészedik és ez a baj: azért a dohánynak csak a legned vesebb része és kényszerűség után helyeztetik ilyen asztagba, m ert az ily nedves dohány anélkül is úgy össze van tapadva, hogy kiszáradása teljesen nem is lehetséges. A tulnedvességet elvesztvén, az ilyen is azonnal n agy asztagba s lehetőleg csak középhelyre rakandó, m ert a m áglya alján a nedvesség a nyomás által a levelekbe törik be s a teteje módnélkül penészedik a hüsebb levegőn, a páráknak visszaverődése miatt. A z ezen évben tett kísérletek kellő világításba helyezték azon utat, a melyen a normális állapotban levő, tehát a beválto tt dohány nagyobbik mennyiségének erjesztésénél haladni kell. A zon alapból kiindulva, hogy a dohány kierjedését m egakasztani nem czélszerü. m ert a gyárakban is erjedhetne, továbbá m ert eddigi kísérletekkel bizonyítva van, hogy a meddig nyerseségét ki nem adta, a neki szükséges hőfokot el nem érte, vag yis abban át nem alakult, addig mindig m elegedni, forrni fo g : tehát az idén a m áglyák valamennyije mindjárt először is a legfelső hőfokig felengedtettek s ebben 4 6 napig hagyattak, ekkor pedig a párák elszabaditása végett átrakattak ; ezt az átrakási időpontot úgy állapítottuk meg, hogy e g y - e g y óráig hagytuk a hőmérőt egy m áglyában és igy naponta asztagnak hőfokát állapítottuk m eg egy hőm érővel, a hol hőmérő elégtelen volt, egyegy csoport m áglya legmelegebbikét mértük m eg s ahoz aránylag számítva állapítottu k meg a többinek hőfokát is. A hőfokot felirtuk a táblára s midőn a hőfok m ár nem szökött rendszeresen feljebb, hanem az időbehatás, stb. mellett hol egykét fokkal feljebb, hol lejjebb e s e tt: ezen időpontot tartottuk az erjedés megállapodott fokának és ily állapotban 3 4 napi időterminusra kiírtuk a táblára a napot, a melyen eg y -eg y m áglyát átforgatni múlhatlanul szükséges. A m áglya tábláinak adataiból álljon itt n eh án y : I I. It. 65 sz. osztag. M árcz. 4-én -}- 28 n 6-án én án * 9-én átforgatandó 10 én, átrakatott III/10. m. vagyis m eleg lett újra 111/15. M árcz. 10-án -} én án 4-35 átrakatott 111/24. 3 adszor áprilisban lelt meleg, kezdett ápr. 8-án, átrakatott 1V/18 án. I I I, Ii. 65 se. astlag. K ezd ett m árcz. 14. M árcz. 24-én -(- m. vagyis 30 fokon felül, 27-én --j- 38* átrak atott 111/28-án, ápril 7-én lett 38* átforgatva 21 én R. 66 se. asetay. Márcz. 15 én m ég hideg. 22-én - f 36" 27-én + 35 átrakatott 29-én, ápril 6-án lett + 33 * 8-án 10-én - f én + 34 átrakva 21-én, azután m ég esős időre májusban lett napig m eleg, melyen azonban átrakni nem volt szükséges. (Vége köv.) F. J. V. Dohánytermelés a Kaukázusban. A kaukázusi dohánytermelés, melyet az orosz kormány termelő-társaságok létesítése által akart előmozdítani, nem tud lábra vergődni. Habár tudvalevőleg a Kaukázus vidéke jó minőségű dohányok termelésére igen alkalmas talajokkal bir, ennek daczáia a termelésnek, ott még sincs szerencséje. Az igaz, hogy a magas vámok folytán, az orosz dohányok értéke, néhány év előtt rohamosan felemelkedett, de az.án hogy a külföldi dohányok behozatala áltál mutatkozó deficit fedezetet nyerjen ahol csak lehetett dohányt ültettek, a nélkül, hogy a termény minőségére tekintettel lettek volna. A vámemelés által elkövetett meggondolatlanság káros következményei azonban nem várattak soká magukra, amennyiben az árak tetemesen csökkentek. A termelőknek inkább a termelési területet kellett volna kisebbre leszállítani, minthogy azonban ők a mennyiségre való termelésnek adtak előnyt, most annál inkább belemerültek a hínárba. A Kaukázusban semmi sem történik a minőség javítására, ennek folytán a jobb psztálvok most már lassanként mind eltűnnek, míg a csekélyebb minőségűek mind rosszabbakká lesznek. Legrosszabbul járt a kincstár. A kaukázusi dohányok védelme érdekében, a külföldi dohányokra szabott magas vámok miatt, a behozatal tetemesen aláhanvatlott. Ellenben a fogvasztási adók jövedelméről szóló kimutatásokból az tűnik ki, hogy a fogyasztás 21 /0-a a sikkasztás és csempészkedés révén eltűnik, s a szigorúbb ellenőrzés rendszeresítése folytán felmerülő költségek, mindinkább túlhaladjak a bevételeket. ns^-e T - g. u Az ezredéves országos kiállítás. Az ezredéves kiállítás építés-ipari csop ortja f. hó 11-én Lechner Lajos min. tanácsos, középitési felügyelő elnökletete alatt ülést tartott, mely mindenekelőtt a csoport programmjának megállapításával foglalkozott s e tekintetben a következő vezérelveket állapította m eg: A csoportba tartozó minden tárgy ás anyag lehetőleg eleven képben, gyakorlati fölhasználása szerint mutatandó be és pedig külön-külön a nyers anyag, ennek feldolgozása és a kész munka. Amennyiben pedig számos kiváló iparág (mint például a fémipar, agyagipar stb. egyes részei) e nagy csoport körébe tartozik, nehogy ez iparágak eredeti csoportjai a szélforgácsolás által hátrányt szenvedjenek, oda kell törekedni, hogy ez iparágak fejlődésének és összetartozásának feltüntetése között a szerves kapcsolat lehetőlég föntartassék. Kívánatos továbbá, hogy az építkezési rendszerek és szerkezetek különbözüsége úgy a kőmives-iparban, mint a födélszerkezeteknél, a padozatnál, díszítéseknél stb. lehetőleg gyakorlati kivitelben, tehát legczélszerübben á kiállítási épületen magán mutattassék be. Ehhez képest részletesen megállapítandó minden alcsoportra nézve a kiállítási anvag. Ennek a munkának a keresztülvitelére megkérték Secnger Bélát a 2. alcsoportra nézve, Wünsch Róbertét a 4-ik éa 10., Edvi Illés Aladárt és Jungfer Gyulát , Neuschloss Marczelt a lö. 15-ik, Steinhausz Lászlót az és 16-ik alcsoportokra nézve, olyformán, hogy munkálataikat egyesítvén s evégből e hónap 25 én d. u. 4 órakor a kiállítási irodában gyűlést tartván, előterjesztésüket további intézkedés végett a főcsoportnak jelentsék be. Az ezredéves kiállítás m ezőgazdasági helyi bizottságainak szervezése. A földművelésügyi miniszter, a ki az 1896-ik évi ezredéves országos kiállítás mezőgazdasági és erdészeti (VI- és Vll-ik i csoportjainak rendezését a kereskedelemügyi minisztertől átvette, a kiállítás gazdasági érdekeinek vármegyénként leendő előmozdítására, az érdekeltek tájékoztatására, a központi intézkedések végrehajtására és általában a kiállítás körül való közreműködésre minden vármegye területén egy-egy, összesen tehát 63 mezőgazdasági helyi bizottság szervezését határozta el. A vármegyei helyi bizottságok az illető vármegye főispánjának elnöklete alatt rendszerint 30 tagból állanak, kiket a földművelésügyi miniszter nevez ki, még pedig 10 tagot a főispán, 20 tagot pedig a vármegyei gazdasági egyesület javaslatára. Ezek a helvibizottságok, nvolcz vármegye kivételével, a többi vármegyékben már meg is alakultak. GyUmölcsvásár a Köztelken. Az országos magyar gazdasági egyesület elhatározta, hogy addig, mig a fővárosban állandó árucsarnokok nem állnak a közönség rendelkezésére, saját helyiségeiben rendez minden évben ószszei gvümölcsvásárt, olyformán, hogy a termelők által beküldött minták szolgálnak a megrendelések alapjául. így kikerülhető az, hogy nagyobb menynyiségü gyümölcs sokáig várva vevőjét, elromlik, kellemetlenségeket okozva az egyesületnek és kárt a termelőnek. A vásár sikerülte érdekében az egyesület megtette a szükséges lépéseket s az eladó közönség bizalommal keresheti fel a vásárt, mert a külföld figyelme lehető széles körben hivatik fel a vásárra. A vásár tervezetét az alábbiakban közöljük : A vásár kezdődik szeptember hó 15-én és tart a tél beálltáig. GvUmölcsárukat ezen időközben a vásárrendezőség állandóan elfogad következő feltételek mellett: Eladó felelős a beküldött minta és szállítmány azonosságáért. A helytelen csomagolásból származott kárt az riadó viseli; a csomagolás helves keresztülvitele végett, a vásárigazgatóság a termelőknek külön csomagolási utasítást fog szétküldeni, úgyszintén nyomtatott vörös czimlapokat is, melyek a szállítmányra ragasztandók. Címlapoknál ellátott kosarak a* kereskedelemügyi minisztérium engedelmével, minden reggel külön postakocsin szállíttatnak a Köztelekre. Postai csomag súlya legfeljebb 5 kgr., vasúti csomagé 10 kgr. lehet ; azonban egy termelő ilyen csomagokban is maximum 100 krg.-ot küldhet be egyszerre. A küldemények bérmentve adandók fel, a nem bérmentesített küldemények elfogadására a rendezőség nem kötelezi niagat. A küldemény terhére eső bármely költség az elárusitási árból fog leszámittatni és lc.vonatni. Az árt a beküldő határozza meg s közli a rendelkezésére álló készlet mennyiségét is, ezen meghatározott ártól a vásári rendezőség az eludó beleegyezése nélkül el nem térhet, mégis kivételt képez azon eset, ha az illető áru romlani kezd s az eladó károsodása nélkül tovább nem tartható. Az adatok kényelmes bejelentése végeit mindazoknak, kik ez iránt az O. m. g. e.-t. egv levelezőlapon megkeresik, bejelentési lap küldetik, mely pontosan kitöltve a küldeményhez csatolandó. Eladási százalék vagy térdij nem szedetik.

6 «M a q t a b D o h á n t u js á u Szeptember 16 Viz»ro«radt Aruk, «vásár befejezése után, a beküldi javára árverés utján fognak értékesíttetni, ily árverések azonban, a mint nagyobb készletek felhalmozódnak, gyakrabban fognak tartatni; üres ládák, kosarak az eladó kívánságára és költségére visszaküldetnek. Bármily más felvilágosítással készséggel szolgál az egyesület. Levelezés. Hatvan, szeptember 2. Tisztelt szerkesztő u r! Röviden értesítem, hogy ma reggelre, három fok mellett, itt dér volt, mely a mélyebb fekvésű dohánynak sokat ártott, amennyiben a felső levelek ezen tem - peraturát el nem bírván fekete szint öltve lekonyulnak és igy részben kárba vesznek* A z eddig tört és fűzött dohány nagyon szép és sikerült. Tisztelettel K arsai Albert. IRODALOM A Mezőgazdasági Szemle4, Cserháti Sándor és dr. Kosutánv Tamás m.-óvári gazd. akad. tanárok jelesen szerkesztett havi folyóiratának f. é. szeptember havi füzete, a kővetkező gazdag tartalommal jelent meg : E reeeti közlem ények: A gazda s a természet. Sporzon Pál. A meszezés és márgázásról. Dr. Kosutánv Tamás. A zsombolyai kazal szalma nélkül. Sierbán János. A ezukorrépa-magtenyésztés szerepe hazai ezukorrépa termelésünkben. III. Kari Rezső. Bérlet vagy házi kezelés V II. Cserháti Sándor. A szövetkezés mint óvszer a mezőgazdasági válság ellen. Förster Lajos. Irodalm i Szem le: A takarmány kihasználása egv és több izbeni etetésnél. A bükkmag káros volta az etetésnél. A fejős tehenekül szánt borjak fölnevelése. Sertéshizlalás' kísérletek. Néhány figyelemreméltó körülmény a sertéstartásnál. Csontliszt és hamu sertések részére. A gvapju becslésének uj módja. A lovak izzadása. A takarmány befolyása a vaj minőségére. A vaj sózása. Az ásványi és nyers phosphatok hatasa a Thomassalakliszttel szemközt. Tözegalom a lóistállóban. A márga fölfedezése a szántóföld közelében. Rozstermelés könnyű talajon Őszi árpa. Kifogástalan komló. A vadgesztenye. A borkő előállítása a borkészitési hulladékokból. A pró közlemények, Vegyen. I a télszekrény. Üzleti szemle. Előfizetési ár : egész évre 5 frt, félévre 2 frt 50 kr. Knorr Alajos Önügyvédje 5-ik kiadásának 8-ik füzete is gazdag tartalommal jelent meg ; ebben a szerző a váltószerződésekre vonatkozólag befejezi a biztosítási viszkereset ismertetését, ezt követve szól a fizetési viszkeresetekről, a rábecsülési elfogadásról, a név becsülési fizetésről; ismerteti a váltó kezességet, a váltók többszörözésének módjait; szól az elveszett váltókról, a hamis és hamisított váltókról ; a váltó elévülésről, a váltójogi mulasztásokról, ismerteti a váltó szerződésekre vonatkozó külföldi törvényhozás intézkedéseit, szól a váltóóvásról, a hiányos aláírásokról; a váltói zálogról: a megtartási jogról; a váltóit bélyegéről s mindezeket iromány példákkal illustrálja. Ezután áttér a kereskedelmi ügyletekre és mindenek előtt szól a kereskedésről és kereskedőkről általában; a kereskedelmi forgalom tárgyairól, nevezetesen az árukról, a munkáról, a pénzről, az érték papírokról, a hitelről; továbbá a kereskedelmi czégekról és könyvekről; a czégvezetőkről, kereskedelmi meghatalmazottakról és segédekről, ismerteti a kereskedelmi társaság okat; különösen: a közkereseti társaságoknak részvény társaságokra vonatkozó törvényes szabályait; a részvénytársaságokra vonatkozólag szól ezek jogi term észetéről; az alapítókról, a társaság alapszabályairól, a részvényekről, a részvényesek jogviszonyairól, a közgyűlésről, az igazgatóságról és'felügyelő bizottságról, a mérlegről; a részvény társaság feloszlásáról, a külföldi részvénytársaságokról; a részvénytársaságokra vonatkozó szabályok áthágásának büntetéseiről; végre ismerteti a szövetkezeteket általában. A füzet ára 30 kr. Az önügyvéd" kapható 30 kros füzetekben avagy kötetben 3 írtért, megrendelhető ifj. N agel Ottó könyvkereskedésében, (Budapest, muzeum körút.) VEGYESEK Füllesztés. Az ez évben kitünően sikerült jóminőségü termést, semmiféle rossz kezelés által ne engedjük roegrontani. Ilyen I megrontás alá kerülnének még a legjoban sikerült dohányok is, ha a rendes és kellő fül lesztésben hiba esnék. Rendes füllesztés mellett a dohányok egvszinüek, kellemesebb zamatúak lesznek, mert ezt a szükséges utóérést, a do A dohánytermelés Janinában. a jani* nai cs. és kir. főkonzul, az epirusi dohánytermelés múlt évi eredményeiről a következőket jelenti: D ohány 1892-ben 207,570 kgr. termett és pedig a kővetkező vidékeken: Janina 1400 dulum 70,000 klgr. Prevesa 3 n 70 n Luros 400 n 45,000 n Aidonat 2000 n 50,000 Margariti n Filiates 300 K n Berat 450 n 10,000» Valona 200 «20,000 Argvrokastro 500» 6,000 n Tepelen 100 1,000 Vostina 40 n 500 n Delvino 150 3,000 (egy dulum = 225 Q meter.) A janinai dohánygyár évemcint 200,0 0 0 kgr.-ot termel és ezt a janinai vilayetben és a koricai-muteszarifi kerületben fogyasztják. Az aidonati gyár az egész török birodalmat burnóttal (Ceam, Carrote) látja e l: mintegy 60,000 kgr.-ot termel és ennek egy része Szerbiába, Romániába és Triesztbe megy. A dohány és ennek hatása az emberi Szervezetre.- Ezen czfm alatt miként mar hányok, az okszerű ^illesztésben találják. A helyesen füllesztett dohányok soha meg nem merevülnek, hanem mindig hajlékonyak és puhák maradnak, sokkal hamarabb száradnak és ha sűrűbben aggattatnának is, nem oly könnyen penészednek és romlanak, mint a előzetesen röviden felemlítettük egy igen zöldjében felfűzött és felaggatott dohányok. érdekes mű jelent meg nemrég Münchenben. A füllesztés tehát mint ezt már többször Dr. Ja n k a u L a jo s, a fül-, orr- és torokbajokban specialista gyakorló orvostól, aki ezen jeleztük egy igen lényeges és fontos munka, miért is ennek gondos és rendes végzésére tanulmányában vegyészeti, élettani és gvógyújból felhívjuk termelőink figyelmét. szerismei szempontból tárgyalja a felvetett kérdést, melynek megfejtésében, a dohánynyal való visszaélés ellen* alakult franczia Uj dohány-gyár a magyar tengermelléken. Midőn Fiume kormányzója, gróf tudósok társaságával, sok tekintetben ellentétes álláspontra helyezkedik. Batthyány Lajos ez év tavaszán meglátogatta a magvar-horvát tengermelléket, Zenggben, a Dr. Jankau konstatálja, hogv a dohányzás város polgármestere, beszédében arra kérte a csupán a felnőtteknek s ezeknek is csak mértékletesen engedhető meg, de mindazonáltal kormányzót, hogv segítsen a város tökéletesen aláhanyatló kereskedelmén, mely a károlvváazt állítja, hogy ugv Tolstoi, valamint Le ros fiumei vasúti vonal felépítése és forgalomba jutása óta egész kereskedelmi fogalmát el Bon, Seihng és Paulsen, kik az idegbajokat a dohányzással hozták összefüggésbe, tulságba vesztette. Batlhyani gróf aztán kivitte, hogv estek. kezdeményezésére egy nagy dohány-gvár fog A z orvosi megfigyelések és kísérletezések építtetni Zenggben, mely 500 embernek fog számos példájából kiindulva, azon következtetést vonja le, hogy a dohánygyárakban hosz- kenyeret nyújtani. Ez a gyár a fiumei dohánygyárnak a fiókja lesz. Termatsits Kálmán, a szabh időn át való foglalkozás, semmi számfiumei gyár igazgatója, le is utazott már és bavehetó káros befolyást nem gyakorol a kijelentette, hogy a régi tüzérségi laktanvát, munkások egészségére, ha a helyiség kellő melv most üresen állt, igen alkalmasnak találta az uj dohány-gvár épitésére. szellőztetéséről gondoskvova van. E részben különösen előnyösnek mondja, ha a dohánygyárak a vidéken vannak elhelyezve, ahol a A dohánygyártási adó Németországban. Mint Berlinből jelentik, a dohánygyártási munkásokat jobb, tisztább levegő környezi. adó feletti tanácskozásnál éles nézeteltérések A dohány, mint gyógyszerről azt Írja dr. nyilvánu'tak. A bizottsági tagok informácziója Jankau, hogy a dohányleveleket alkalmasint a bor- és dohányadó tekintetében, azon tanácskozásokon alapszik, melynek az egyes álla Hernandez de Toledo alkalmazta először II. Fülöp spanyol király udvari orvosa, mokban a kormány ás az érdekeltek között gyógyszer gyanánt; s a dohány hatásáról folytak. A szövetséges államok pénzügyminisztereinek újból való összejövetele nincs tervbe távolítja a lankadtság érzetét, csillapítja a fáj azt mondja, hogv a dohány alvást hoz, el véve, de számítanak arra, hogy a pénzügy- dalmakat, különösen a főfájást, előmozdítja a miniszterek közül többen részt fognak venni nyálka eltávolítását, könnyíti az asthmatikus a szövetség-tanácsának és a birodalmi gyűlésnek az adókat illető tanácskozásaiban. rohamokat és erősíti a gvomort. A dohányt az orvosok és bűvészek máig A dohány és dohánygyártmányok be- is több országban használják kúráiknál. Italokat és kenőcsöket állítanak elő belőle. Izza- vitelelrumániába, a múlt évben, azt lehet mondani teljesen megszűnt; mert az dás előidézése czéljából füstöt fújnak a betegekre. úgy szintén füstöt fújnak a fülbe, áruforgalom statistikai adatai szerint niig a dohány és dohánygyártmányok bevitele volt: orrba, végbélbe, stb. Még betegágyasok és 1890-ben 4.b33 mtrm, 3.119*240 frank értékben, 1891-bnn mtrm, frank indiánok friss dohányleveleket használnak a csecsemők is alávettetnek az ily kúráknak. Az értékben, addig az évben az összes bevitel már csak 1 mtrm volt, frank Nem terjeszkedhetünk itt ki mindama daganatokra, giliszta elien, stb. értékben. népek felsorolására, amelvek a műveltség A dohánymonopoiium Szerbiában. A alacsony fokán állva mint mindenben, ugv hivatalos Szrpszki Novina* közzé teszi az a dohányban is gyógyírt keresnek, érdekesnek tartjuk azonban több ujabbkori kitű adatokat a dohánymonopoliumnak állami kezelés alatt elért eredményéről. Az átvétel alkalmával a bruttobevétel 1888/89 évre kitett felemlitni. nőségnek e részbeni véleményéből néhányat 5.255,951 frankot, ellenben az 1892/93. évben a bruttóbevétel ,9 6 8 frankra emelhányt gyógyszernek tartja s koltka, gyomor- Monardes, [sevillai egyetemi tanár, a dokedett, vagyis négyévi államkezelés alatt felszökött a 72 százalékra. A tiszta jövedelem alkalmaz. görcs és egyéb betegségeknél dohányleveleket az államkezelés első évében kitett 2.212,444 Igen érdekes felfedezést tett Plisson, aki frankot, vagyis 42 százalékot, az ötödik évben a dohányt, illetve annak füstjét, vizbetultak pedig 5.519,053 frankor, vagyis 90 százalékot. felélesztésére ajánlja. Ezt különben Lescarbot, már 1609-ben tényleg gyakorolta is. állítólag

7 Szeptember 16. Magtár D o h á n y u js á g. 7 igen jó sikerrel. Plisson szerint: 1772-töl 1788-ig Párisban, hol a dohány-klvstirozás napirenden volt, 9 34 vizbefult közül 813 lett ily módon felélesztve; mig 1817-ben, midőn a klystirozás többé már nem volt szokásban, 310 közül csak 72 mentetett meg. Tehát az első esetben 76 /0, az utóbbiban pedig már csupán 23 /#- Marseillesban. hol a dohányklvstirozás még alkalmazásban volt, 1817-bén 119 vizbefult közül 73, tehát 6 1 % mentetett meg. köztök néhányan olyanok is, akik már 1 2 óráig voltak a viz alá merülve. Ezen közlemények Írja dr. Jankau melyekre nézve a német irodalomban adatok eddig nem találtattak, annyira kisérik a dohánynak illetve a dohányfüstnek a vizbcfultak felélesztése körül elért kitűnő hatását, hogy okvetlenül szükségesnek látszik, ez iránvban állatokon kísérletet tenni, annyival is inkább, mert ily módon előállhat valamely élettani magyarázat és mindenesetre érdekes felvetni azon kérdést, hogy váljon a nikotin-e, vagy mely más egyéb anyag játszik itt szerepet? Mint rendesen minden uj gyógyszerrel történni szokott: úgy volt a dohánynyal is, amennyiben univerzális gyógyszer gyanánt alkalmaztatott mindenféle betegségek ellen. Elég legyen e részben Szerlecky Vladimírnak a dohány monographiájáról irt s Párisban pályadijat nyert müvére utalni. Még csak egyetlen betegséget akarok felemlitni mondja Jankau mely hazánkat meglátogatta s melynek gyógyítása felöl a legszorgosabb kutatások daczára, máig se vagyunk tisztában, s ez: a kolera. Távolról se jut eszembe, hogy ezen ragályos járvány ellen a régiek módjára, a dohányt ajánljam gyógyszerül, csupán azért térek e tárgyra, mert a tavalyi hamburgi kolera járvány alkalmával konstatáltatott, hogv a kolera a dohánygyári munkások között a leggyengébben lépett fel dohánygyári munkás közül mindössze 8 betegedett meg kolerában, kik közül 4 ugyanebben, 2 pedig más egyéb betegség folytán halt el. A dohányiparral foglalkozó üzleti személyzet körében ped g állítólag egyetlen megbetegedés sem fordult elő. Ugv látszik tehát, hogy a dohány, kolera elleni gyógyszer gyanánt is beválik. Szerkesztői Üzenetek. Nagys Karsal Albert uraak, Hatvaa. Becses tudósítását igen köszönjük, s kérnénk és örülnénk, ha mint elismert kitűnő termelő a termelés körüli megfigyeléseinek közlésével lapunkat minél gyakrabban szerencséltetné. Az előfizetés felőli szives tudakozódása is jól eső jele, lapunk iránti régi és mindenkor naryrabecsült jóindulatának ; válaszolólag tudatjuk, hogy az előfizetés deczember végén jár le. Nagys. Gorove László úr uradalmának, P.-F.- Varsány. Az előfizetés megújítását deczember végéig köszönettel megkaptuk. F. J. V. úrnak. Fogaoja legőszintébb köszönetünket a jeles czikkért, melylyel nekünk igazán nagy örömöt szerzett,- a fermentálás folyamatának pontos megfigyelése és ezen nagyjelentőségű kérdés megvilágítása körüli kiváló buzgólkodása, valóban méltó a legteljesebb elismerésre. R. 8. úrnak, Sátoralja-Ujhelyt. Lám, milyen jó, hogy megtanulta a horvát nyelvel, most alkalmasint hasznát veheti. Van szerencsém a t. gazda urak figyelmét üzletemre felhívni és egyszersmind ajémlolc: Muhanuairot. Kocsi- és börkeuöcsöt. Bükkönyt. Valóiti tiszta oliva-gépolajat. Kékkövet. Lenmagot. Elsőrendű repeze-gépolajat. Köldgállczot. Fűmag- vegyflléket. Keserű- és ceodasót. M űtrágyát. Mindennemű ásvány-kenőolajat. K ö-zénkátrányt. (Masx-8/.aponárlát. Karbololeti mot. Uyapju- én gahna'xakokut. Legűnoinakk amerikai petróleumot. C reolint, köröm- és szájfájág elleni szer. Száríto tt moslékot F ertőtlen ítő szereket. a legnagyobb portéin és zsírtartalommal. Elsőrendű orosz petróleumot. O V á s á r ló k m i n d e n k o r m a g v a k a t k é s z p é n z é r t a le g m a g a s a b b d r á k ó it, m ir e n ézv e a já n la t o k a t k é r e k, o K R Á M E R LIPÓ T, vetőm&gkereskedése és g u d u íg i szükségleti Ő B u d a p e s t, V. k é r., A k a d é m ia -u tc z a 10. (Széchényi-utcza sarkán. ooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooc " I MA YFARTH PH. és Társa gazdasági gépgyárosok B écs, II. T áb o rstrasse 76. sz. Alapittatott broncz éremmel minden nagyobb kiállításon^ 600 munkás. A g y á r a k b a n k ész ü ln e k a le g jo b b C s é p lő g é p e k Q g i t n l f tnleden ccélra, valam int J O d jlu IV bor- ét gyüm olcs-sajtoj É i r g í t n y m ü v o ls. 1 0 v o n ó állat b efogására. kél-, járgány- és B o ro n á k és h e n g e re k szántóföldek és rétek számára. gözhajtlsra. S g e e a k a v á g ó k, d a rá ló k, ré p a v á g ó k, Blut-fili szabid, zildultinnúj-iijtik' Szállítható ta k a r é k -ü s t ö k mint takarmány-füilesztők és ipar-mosó- ] készülékek. L egú ja bb d ^ o n a ro s td k ^ anin0kad# t r i e o r ö k, k u k o r io z a -m o r z s o ló k, s z é n a é s s s a l m a s a jtó k S f/p h o m a kósbajtáera. állók és asállltókésiulékkel. sz»u6- é* niwénrpermetetők. Árjegyzék ingyen. Képviselők felvétetnek. 8-10

8 B [i í I 8 V * ce N ü H f i l " E t ISI 6 s g «8 s >>% < E í l < i l s>, m i * h) E I A 9 ti cd CG # 0 2 5? í 4f rfi -o e j a fcb S CS te 2 Ö «0-8 - O -C:!l : M a u y a h D o h á n y u js á o Szeptember 16. és mindennemű gazdasági kötélárukat, u. ni, lóistráng, kötőfék, rudalókötél, kévekötőzainórok, gabnazsakokat, takaró- és vízmentes ponyvákat, valamint k ü lö n le g e s s é g e k e t kocsizó lóhálók, tornaszerek és függő ágyakból legjutányosabban ajánlanak: 1 6 B leier és W eisz kötélgyárosok Budapest, Károly-körut 1. sz. a. Kerepesi-ut sarkán. SÚ V O SZ T ÍLPBO N S m a g k e re s k e d é s és g a z d a s á g i c z ik k e k ü zle te Budapest, Y-ik kerület, Arany-János-utcza 11-ik szám ajánl szavatolt m inőségű 19* gazdasági, k onyhak erti és v irág m agvak at, ~ 9I K V " G é p o l a j a t, H i S c i, c a r t o lo lu o t kátrány!, S K a p o n á r i a g;&p:íinosó;cr, 1. i» ; : u ú gyökér, H a z a l t a k a r «k, ponyvák,zsákol, I. I I é K g á 1 i < x u i ü : i. Az junius 17 és 18-án a budapesti nemzetközi permetező versenyen I. dijat, arany érmet nyert V e rm o re l-ffé le É c la ir " p e rm e te ző kizárólagos képviselője a inagy. kor. országai részére. Príma Raphia-háncs, Gáspár féle hidegen folyó ajtóviasz és kerti eszközök. Vevő vagyok mindennemű gazdasági magvakra. Árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve Nyom. Márkin* Samunál, Budapestt*n, l.japj i.u t'xs U.