Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat. Intézményi önértékelés. Éves terv 2017/18-as tanév

Átírás

1 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Intézményi önértékelés Éves terv 2017/18-as tanév Nyíregyháza, Készítette: Dr. Gavallér Andrea Főigazgató 1

2 Tartalomjegyzék INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS... 3 FELADATAINK... 4 TERVEZÉS... 4 A PEDAGÓGUS ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK FOLYAMATA... 5 A PEDAGÓGUS ÉRTÉKELÉS MÓDSZERTANA és ESZKÖZEI ADATGYŰJTÉS DOKUMENTUMELEMZÉS ÓRA/FOGLALKOZÁS LÁTOGATÁS/REFLEKTÍV ÉRTÉKELŐ INTERJÚ INTERJÚK KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS...10 A PEDAGÓGUS ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK TERÜLETEI, ELVÁRÁSOK AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK FOLYAMATA A vezető önértékelésének területei AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK MÓDSZEREI, ESZKÖZEI AZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS AZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS MÓDSZEREI, ESZKÖZEI Intézményi önértékelés időpontok, határidők sz Melléklet:

3 INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS Intézményi adatok: Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Tankerület megnevezése: Nyíregyházi Tankerületi Központ OM azonosító: Hivatalos neve: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Szarvas utca Főigazgató: Dr. Gavallér Andrea Az intézményi önértékelés jogszabályi háttere: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről ( és a ) 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról ( ) 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (I. és II. fejezet) Szakmai segédanyagok: Országos Tanfelügyelet kézikönyv a pedagógiai szakszolgálatok számára (módosított, harmadik kiadás) Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez (negyedik, javított változat) Önértékelési kézikönyv Pedagógiai Szakszolgálatok számára ( től hatályos változat) Az önértékelési folyamat előkészítésének lépései a 2016/17-os tanévben megtörténtek. 1) Önértékelést támogató munkacsoport, amely létrejött 2015/16-os tanévben, tagintézményi és megyei szinten egyaránt, tovább folytatja munkáját. 2) A korábban kidolgozott intézményi elvárás rendszer, módosításra került. 3) Az elvárások véglegesítése a szakalkalmazotti közösség egyetértése után megtörtént. 4) A véglegesített intézményi elvárások rögzítésre kerültek az OH által üzemeltetett informatikai felületen. Az Intézményi önértékelést támogató munkacsoport tagjai a 2017/18-as tanévben is a korábban megválasztott tagok: - Csehné Mudri Gyöngyvér tanácsadó szakpszichológus (Nyíregyháza Megyei Szakértői Bizottság) - Kacsári Attila gyógypedagógus (Záhonyi Tagintézmény) - Tímári Antalné gyógypedagógus (Nyíregyházi Tagintézmény) 3

4 FELADATAINK Főigazgató feladatai: A as tanévre szóló önértékelési tervben a főigazgató meghatározza az önértékelési munka célját, elvárt eredményeit, a megvalósításhoz szükséges feladatokat, azok ütemezését és a szükséges emberi és egyéb erőforrásokat. Kijelöli az önértékelést támogató munkacsoport tagjait, meghatározza, hogy melyek a főigazgató, a tagintézmény vezetők, és melyek az önértékelést támogató munkacsoport által végzendő feladatok, illetve mely feladatokba milyen feltételek és eljárásrend szerint vonhatók be további kollégák. Tagintézmény igazgatók feladatai: A főigazgató az éves önértékelési tervben rögzítetteknek megfelelően delegálja az éves tervezési feladatot a tagintézmény vezetőknek. A tagintézmény vezetők éves önértékelési tervet készítenek. Az éves önértékelési tervnek tartalmaznia kell, hogy mely pedagógusok önértékelésére kerül sor, hogy sor kerül-e a vezető értékelésére, illetve, hogy az intézményi önértékelés mely elemeit végzik el az adott tanévben. A terv rögzíti, hogy kik, milyen részfeladatok ellátásával és milyen ütemezés szerint végzik az egyes értékelési feladatokat. Az éves önértékelési tervnek meg kell adnia az értékelésben közreműködő partnerek (szülők, kliensek, kollégák stb.) bevonásának módját is. Az éves önértékelési terv a szakalkalmazotti közösség jóváhagyásával készül. Az éves önértékelési tervben szereplő határidőket, felelősöket a tagintézmény vezető vagy a szakalkalmazotti közösség erre kijelölt tagja rögzíti az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai felületen, amely a tervben rögzítettnek megfelelően teszi elérhetővé az adatgyűjtő és az értékelő funkciókat az értékelésben részt vevők számára. Az önértékelési csoporttagok feladatai: A csoporttagok kiemelt szerepet kapnak az önértékelés előkészítésében és megtervezésében, a pedagógusok és a partnerek tájékoztatásában, valamint az éves önértékelési terv elkészítésében. A bevont kollégák felkészítése és folyamatos támogatása az önértékelést támogató munkacsoport feladata. Az értékelésben részt vevő pedagógusok az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató felületen rögzítik a tapasztalatokat, tényeket, adatokat, melyek alapján az értékeltek megfogalmazzák, és a felületen rögzítik saját önértékelésüket. Az önértékelést támogató munkacsoport a felületen és a valóságban is nyomon követi a folyamatot, gondoskodik az önértékelés minőségbiztosításáról. TERVEZÉS Az intézmény as tanévre vonatkozó önértékelési ciklusának tervezése Az önértékelési munka célja: Az intézményi átfogó önértékelés célja, hogy - a pedagógusra, - vezetőre, - intézményre vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének értékelése alapján, a 4

5 pedagógus és a vezető önmagára, valamint a vezető a szakalkalmazotti közösség bevonásával az intézményre vonatkozóan meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket, majd erre építve fejlesztéseket tervezzen, a fejlesztési feladatait Intézkedési Tervben rögzítse, szervezeti és egyéni tanulási, önfejlesztési programokat indítson, hogy azután az újabb önértékelés keretében vizsgálja a programok megvalósításának eredményességét. Fő cél: A pedagógusok önértékelése a külső tanfelügyeleti ellenőrzéssel összhangban történik, így az értékelési területek és szempontok megegyeznek. Az értékelés alapját a pedagógusminősítés területeivel megegyező területekhez, a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó általános elvárások, a pedagógusok minősítésének alapját képező indikátorok alkotják. Elvárt eredmények: Az önértékelés eredménye egyrészt az elvárások teljesülésének mértékét jelző, elvárásonként meghatározott, az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez 1 című útmutatóban leírt skálán értelmezett értékek összessége, amelynek meghatározására az eszközrendszer alkalmazásával gyűjtött információk elemzése és az önértékelést támogató kollégákkal történő egyeztetés alapján kerül sor, másrészt a kompetenciánkénti összegzés eredményeként meghatározott kiemelkedő és fejleszthető területek. A PEDAGÓGUS ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK FOLYAMATA A pedagógusok önértékelése az éves önértékelési terv szerint történik. Támogatást az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer nyújt. A folyamat az alábbi főbb lépések mentén történik. 1. A részletek egyeztetése az érintett pedagógussal. A bevonandó partnerek közös meghatározása (vezetők, kollégák). Felelős: Tagintézményenként kijelölt személy. Határidő: Tagintézmény éves önértékelési tervében rögzített időpont. 2. Az érintett pedagógus és a partnerek tájékoztatása, felkészítése. Felelős: Tagintézményenként kijelölt személy. Határidő: Tagintézmény éves önértékelési tervében rögzített időpont. 3. A felmérésben résztvevőknek az online kérdőív elérhetőségének a biztosítása, és a felmérés elindítása a megadott időintervallumban elérhetővé tett online kérdőív kitöltő felületen. Szükség esetén a kérdőíves felmérés kiegészíthető papíralapú felméréssel, de ebben az esetben az adott válaszok gyakoriságát rögzíteni kell az informatikai rendszerben (amely azt elérhetővé teszi később a tanfelügyelő szakértők számára). Felelős: Tagintézményenként kijelölt személy. Határidő: Tagintézmény éves önértékelési tervében rögzített időpont. 4. Az ezzel megbízott kolléga megvizsgálja a pedagógusra vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és az önértékelés eredményeit, a hozzájuk kapcsolódó önfejlesztési terveket, a pedagógiai munka dokumentumait, majd a jegyzőkönyvben rögzíti a dokumentumelemzés eredményét, vagyis dokumentumonként az előre adott szempontok mentén megfogalmazza a tapasztalatokat. Felelős: Tagintézményenként kijelölt személy. Határidő: Tagintézmény éves önértékelési tervében rögzített időpont. 5

6 5. A két órát vagy foglalkozást érintő óralátogatás és az ezt követő megbeszélés tapasztalatait a megadott szempontok alapján az óralátogatásra kijelölt kollégák rögzítik a jegyzőkönyvben. Bizonyos pedagógiai szakszolgálati tevékenység nem látogatható, ezekben az esetekben az ott folyó tevékenység az értékelő interjú során kerül megbeszélésre. A nem látogatott tevékenység dokumentálását, a folyamat tervezését és megvalósítását az önértékelési dokumentumok tartalmazzák. Felelős: Tagintézményenként kijelölt személy. Határidő: Tagintézmény éves önértékelési tervében rögzített időpont. 6. Az erre kijelölt felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjúterveket készítenek, ahol lehetőségük van mérlegelni, hogy csak olyan interjúkérdéseket tegyenek fel, amelyek új információt nyújthatnak, vagy árnyalhatják, kiegészíthetik a korábbi információkat. Miután lefolytatták az interjúkat, az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik a jegyzőkönyvben. Felelős: Tagintézményenként kijelölt személy Határidő: Tagintézmény éves önértékelési tervében rögzített időpont. 7. A kitöltött jegyzőkönyvet az erre kijelölt kolléga rögzíti az informatikai felületen, amely azt elérhetővé teszi az önértékelő pedagógus részére. Felelős: Tagintézményenként kijelölt személy Határidő: Tagintézmény éves önértékelési tervében rögzített időpont. 8. Az önértékelő pedagógus a rögzített tapasztalatok alapján minden elvárás esetében az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez című útmutató szerinti 0 3 skálán értékeli az elvárás teljesülését. megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, az informatikai rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat, illetve kompetenciánként meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket. Ha egy elvárás a rendelkezésre álló tapasztalatok alapján nem értékelhető, akkor ott az n. é., nem értelmezhető megjelöléssel kell jelezni. Az önértékelés eredményét az informatikai rendszer elérhetővé teszi az értékelt pedagóguson kívül, az intézményvezető, valamint külső ellenőrzés esetén az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára is. Felelős: Tagintézményenként kijelölt személy Határidő: Tagintézmény éves önértékelési tervében rögzített időpont. 9. A pedagógus a vezető segítségével az önértékelés eredményére épülő egyéni önfejlesztési tervet készít, amelyet az intézményvezető feltölt az informatikai rendszerbe. 10. Az önfejlesztési tervet értékelési területenként, az eredeti intézményi elvárásokat és az értékelést tartalmazó táblázatba kell feltölteni. 6

7 A pedagógus önértékeléshez kapcsolódó feladatok megoszlásának javaslata Önértékelést támogató munkacsoport Önértékelő pedagógus További kollégák Intézmény vezető szülők, kliensek, egyéb partnerek Tervezés x Tájékoztatás, felkészítés x x x x Adatgyűjtés x x x x Értékelés x Folyamatba x épített támogatás Minőségbiztosítás x Adatszolgáltatás x fenntartónak A PEDAGÓGUS ÉRTÉKELÉS MÓDSZERTANA és ESZKÖZEI 1. Adatgyűjtés módszerei: 1.1. Dokumentumelemzés, 1.2. Óra-/foglalkozáslátogatás /esettanulmány /reflektív értékelő interjú 1.3. Interjúk 1.4. Kérdőíves felmérés 1.1. DOKUMENTUMELEMZÉS 1. ADATGYŰJTÉS Az előző pedagógusellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó értékelőlapjainak áttekintése: Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében öt évente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus A szakszolgálati szakmai munka egyéni vagy csoportszintű éves tervezésének dokumentuma Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében öt évente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus Óra-, tevékenységterv (foglalkozás, terápia, beavatkozás, konzultáció, tréning, prevenció stb.) 7

8 Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében öt évente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus Esetmegbeszélő munka, dokumentum (javasolt a logopédia, nevelési tanácsadás típusú tevékenységek esetében) Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében öt évente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus A konzultációs munka dokumentuma (javasolt a nevelési tanácsadás típusú tevékenységek esetében) Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében öt évente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus Csoportos esettanulmány dokumentum (javasolt a nevelési tanácsadás típusú tevékenységek esetében) Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében öt évente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus A szakterületi vélemény dokumentuma Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében öt évente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus Szakmai-, szakma és ágazatközi együttműködés dokumentuma Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében öt évente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus Napló (minden olyan dokumentum, melyben a pedagógiai tevékenység folyamata naponként rögzített) Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében öt évente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus 8

9 Kliensek produktumai: Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében öt évente, az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus 1.2. ÓRA/FOGLALKOZÁS LÁTOGATÁS/REFLEKTÍV ÉRTÉKELŐ INTERJÚ A pedagógiai-szakmai ellenőrzéshez hasonlóan a pedagógus-önértékelésnek is az egyik legfontosabb módszere az egységes szempontok szerinti megfigyelés, amelynek során két óra/foglalkozás megfigyelését és a látottak megbeszélését foglalja magában. A látogatott tanítási/terápiás órák/foglalkozások megfigyelési szempontsora az értékelési területekhez szolgáltat információt oly módon, hogy tekintettel van az adott szakterületre meghatározott feladatokra és sajátosságokra. Az óralátogatáson és az azt követő megbeszélésen az önértékelő pedagóguson és az önértékelési tervben az óralátogatásra kijelölt kollégán kívül egy, a pedagógus által felkért további kolléga is részt vehet. A pedagógiai szakszolgálatok különböző szakterületein folyó beavatkozások közül néhány szakmai tartalma miatt nem látogatható, a szakalkalmazott szakmai munkája itt közvetlenül nem megfigyelhető. Ezekben az esetekben a látogatást és a megfigyelést egy az informatikai felületre előzetesen a kliensek azonosítására alkalmatlan formában feltöltött esettanulmány dokumentumhoz kapcsolódó reflektív értékelő interjú pótolja. Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében öt évente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus 1.3 INTERJÚK Szakszolgálati szakalkalmazottal Az intézményvezetővel/vezetővel Az interjú célja: egyrészt; a pedagógus önértékelésének folyamatában az adatgyűjtők további információkat nyerjenek, személyes beszélgetésben tájékozódjanak a pedagógus szakmai ismereteiről, elképzeléseiről, eredményeiről, jövőképéről, másrészt; az értékelt pedagógus a saját megfogalmazásában közölje válaszait a munkájával kapcsolatban feltett kérdésekre. Az interjú során nyert információk kiegészítik az óralátogatás és dokumentumelemzés alkalmával gyűjtött tapasztalatokat, ezért az alábbi javasolt interjúkérdések az óralátogatás és dokumentumelemzés tapasztalatai alapján módosíthatók a kérdések száma egyedileg csökkenthető. A pedagógus munkájának megítélésével kapcsolatos interjúba be kell vonni az intézmény 9

10 vezetőségéből azt a vezetőt (munkaközösség-vezetőt), aki közvetlenül is ismeri a pedagógus munkáját, és akinek a véleménye sokat segíthet az értékelésben. A szakszolgálati szakalkalmazottal készített interjú elvégezhető közvetlenül az óra/foglalkozás látogatást/ reflektív interjút követő megbeszélés során. A szakalkalmazottal és az intézményvezetővel folytatott interjúra abban az esetben van szükség, ha kiegészítő plusz információt nyújt a pedagógus munkájára vonatkozóan. Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében öt évente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus 1.4 KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS Kérdőíves felmérés: Pedagógus önértékelési kérdőív (Önértékelési kézikönyv 1. sz. melléklet) Szülői kérdőív (az intézmény saját hatáskörében dönt róla) Munkatársi kérdőív (Önértékelési kézikönyv 3. sz. melléklet) Pedagógus önértékelési kérdőív- online kitöltés az OH informatikai felületén. A pedagógus önértékelő kérdőív a nyolc pedagógusértékelési területen értékeli magát. Kérdőív az 1. sz. mellékletben. Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében öt évente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus Munkatársi kérdőív: A felmérés az intézményvezető és az önértékelő pedagógus által javasolt, azonos számú, legalább 1-1 kolléga által kitöltött kérdőív elkészítésével valósul meg. Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében öt évente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus A PEDAGÓGUS ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK TERÜLETEI, ELVÁRÁSOK (1.sz mellékletben található az Intézmény szakterületeinek megfelelően ) A pedagógus önértékelés eredménye: egyrészt az elvárások teljesülésének mértékét jelző, elvárásonként meghatározott, az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez című útmutatóban leírt skálán értelmezett értékek összessége, amelynek meghatározására az eszközrendszer alkalmazásával gyűjtött információk elemzése és az önértékelést támogató kollégákkal történő egyeztetés alapján kerül sor, másrészt a kompetenciánkénti összegzés eredményeként meghatározott kiemelkedő és fejleszthető területek. Utóbbi a fejlesztés és tudásmegosztás irányainak kijelölését szolgálja, 10

11 az elvárások értékeléséből az informatikai rendszer által számított összpontszám pedig a minősítési rendszernek megfelelő képet ad a pedagógus a kompetenciáiról. Az önértékelés eredményére alapozva a pedagógus a vezetővel egyeztetve egyéni önfejlesztési tervet készít. Kérdőíves felmérés ütemezése A pedagógus önértékelő kérdőíve (online) Szempontok: A szakfeladatban alkalmazott módszerek jellemzői, foglalkozásainak felépítése. A szakmai protokollok, a szakmai elvárások ismerete. Alapos, körültekintő szakmai tervezés, a foglalkozások tudatossága, logikája. Motiválás és az érdeklődés fenntartása, rendezett tanulási környezet megteremtése. Ellenőrzése következetes, rendszeres, fejlesztő. Teljesíthető követelményeket támaszt kliensei irányában. Kommunikációja a kliensekkel, azon kívül a kollégákkal, szülőkkel. Pedagóguspályához, az intézményéhez való viszonya, kapcsolatai. A pedagógus önértékelésében alkalmazott szülői kérdőív A pedagógus önértékelésében alkalmazott munkatársi kérőív (online) Szempontok: Kollégákkal való kommunikáció Szakszolgálati területek közötti együttműködés Tehetséges kliensek támogatása Nyitottság a visszajelzésekre Szakmai vitákban való megnyilvánulás Önképzés, tudásmegosztás Munkaközösségi munka A lebonyolítás ütemezése Éves tervben rögzített Az intézményi szülői szervezet írásban benyújtott kifejezett kérelmére Éves tervben rögzített Ellenőrzési módszerek, eszközök online kitöltés Online kitöltés, ha szükséges papír alapon Szükséges emberi erőforrások Az érintett pedagógus Szülők és a BECS csoport megbízott tagja online kitöltés minimum 1-1 kolléga, akit egyenlő arányban jelöl ki a vezető és az érintett pedagógus Innovációkban, pályázatokban való részvétel 11

12 A as tanévben az alábbi pedagógusok önértékelésére kerül sor Tagintézmények Belső önértékelésben részt vevő pedagógusok (2017/2018) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székhelyintézmény Csehné Mudri Gyöngyvér tanácsadó pszichológus Hutásné Petruska Krisztina logopédus Mátészalkai Megyei Tagintézmény Bunya Beatrix Otília szakpszichológus Baktalórántházi Tagintézmény Szórád-Tinai Judit fejlesztő pedagógus Csengeri Tagintézmény Vékony Ildikó Éva logopédus Fehérgyarmati Tagintézmény Nagyné Borbély Csilla pszichológus Sira Tiborné gyógypedagógus Ibrányi Tagintézmény Széki Csaba gyógytestnevelő Simonné Berencsi Aranka logopédus Kemecsei Tagintézmény Sajtos Viktória pszichológus Pap Mihály gyógytestnevelő Jasku Henrietta szakpszichológus Kisvárdai Tagintézmény Eszterhhai Emese fejlesztő pedagógus Oláhné Fucsku Krisztina fejlesztő pedagógus Kovács Attiláné logopédus Zsenyei Valéria fejlesztő pedagógus 12

13 Mátészalkai Tagintézmény Kaptur Sándor gyógypedagógus, pszichopedagógus Kedvesné Szalma Ágnes fejlesztő pedagógus Nagykállói Tagintézmény Oroszné Terdik Beáta logopédus Tóthné Herczku Aurélia gyógypedagógus Kléninger Zita pszichológus Polyák Zoltán pszichológus Nyírbátori Tagintézmény Dr. Magyarné Soltész Tünde gyógypedagógus Schlosser Sándor fejlesztő pedagógus Nyíregyházi Tagintézmény Gresu Judit pszichológus Szabó Fruzsina Lilla pszichológus Oroszné Pál Zsuzsanna pszichológus Dr. Tiszáné Sója Dóra gyógytestnevelő Kánya Krisztina konduktor Pázmándi Erika tehetség koordinátor Simon Gábor gyógytestnevelő Tóthné Kántor Brigitta gyógytestnevelő Dudicsné Baktai Erika gyógypedagógus Tiszavasvári Tagintézmény Nagyné Széki Katalin gyógytestnevelő Vásárosnamény Tagintézmény Kovácsné Izsó Szilvia gyógypedagógus Záhonyi Tagintézmény Baracsi-Szilágyi Mária fejlesztő pedagógus A táblázatban megadott pedagógusok részletes éves önértékelését az 1.sz mellékletben találhatjuk, amelyben az egyes tagintézmények éves önértékelési programja szerepel. 13

14 AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK FOLYAMATA Célja: Az intézményvezető pedagógiai és vezetői készségeinek fejlesztése az intézmény-vezető munkájának általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok, továbbá az intézményvezető saját céljaihoz képest elért eredményei alapján. Szakszolgálat esetén ez a főigazgatóra - a megyei pedagógiai szakszolgálat intézményének vezetőjére - és a tagintézmény-vezetőkre vonatkozik. A vezetői munka önértékelési szempontjai: A vezetői munka önértékelési kritériumai legyenek jellemzőek a vezetői funkciókra. A vezetői önértékelésnek a vezetőtől függő működési elemek értékelésére kell szorítkoznia. A vezető önértékelésébe be kell vonni az alkalmazottakat. Az értékelő személynek a visszacsatolás során a fejlesztés/fejlődés támogatását kell előtérbe helyeznie. Az önértékelés gyakorisága: - az éves önértékelési terv szerint, a vezetői megbízás második és negyedik évében, a vezetőre vonatkozó intézményi elvárások alapján. Eljárás: Az elvárások teljesülése alapján a vezető határozza meg önmaga kiemelkedő és fejleszthető területeit az egyes értékelési területeken belül. A vezető önértékelésének eredményét az informatikai rendszerben kell rögzíteni, amely azt elérhetővé teszi a vezető, az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára. Az eredményt a vezető megosztja a fenntartóval, akinek lehetősége van a vezetői önértékelés eredményéhez megjegyzéseket fűzni a vezetői önfejlesztési terv elkészítésének támogatása érdekében. A vezető az önértékelés eredménye alapján egyéni önfejlesztési tervet készít, melyet az informatikai rendszerben rögzít. A folyamat főbb lépései a következők: 1. Az éves önértékelési tervben kijelölt kollégák egyeztetik a részleteket a vezetővel, közösen meghatározzák az értékelésbe bevonandó további partnerek körét. Felelős: A tagintézmények éves önértékelési tervében rögzített. Határidő: A tagintézmények éves önértékelési tervében rögzített időpont. 2. A partnerek felkészítése, tájékoztatása. Felelős: A tagintézmények éves önértékelési tervében rögzített. Határidő: A tagintézmények éves önértékelési tervében rögzített időpont. 14

15 3. A kérdőíves felmérések lebonyolításával megbízott kolléga továbbítja a felmérésben résztvevőknek az online kérdőív elérhetőségét, és elindítja a felmérést. Az informatikai rendszer a résztvevők számára az éves önértékelési tervben megadott időintervallumban elérhetővé teszi az online kérdőívkitöltő felületet, majd a felmérés zárásaként összesíti az adott válaszokat. Szükség esetén a kérdőíves felmérés kiegészíthető papíralapú felméréssel, de ebben az esetben az adott válaszok gyakoriságát rögzíteni kell az informatikai rendszerben (amely azt elérhetővé teszi később a külső szakértők, szaktanácsadók számára). Felelős: A tagintézmények éves önértékelési tervében rögzített. Határidő: A tagintézmények éves önértékelési tervében rögzített időpont. 4. Az erre kijelölt felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjúterveket készítenek, ahol lehetőségük van mérlegelni, hogy csak olyan interjúkérdéseket tegyenek fel, amelyek új információt nyújthatnak, vagy árnyalhatják, kiegészíthetik a korábbi információkat. Miután lefolytattak az interjúkat, az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik a jegyzőkönyvben. Felelős: A tagintézmények éves önértékelési tervében rögzített. Határidő: A tagintézmények éves önértékelési tervében rögzített időpont 5. A feladattal megbízott kollégák megvizsgálják a vezetőre vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és önértékelés eredményeit, a hozzájuk kapcsolódó önfejlesztési terveket, a vezetői munka dokumentumait, valamint a kérdőíves felmérések eredményeit, majd rögzítik a jegyzőkönyvben a dokumentumelemzés eredményét, vagyis dokumentumonként az előre adott szempontok mentén rögzítik a tapasztalataikat. Felelős: A tagintézmények éves önértékelési tervében rögzített. Határidő: A tagintézmények éves önértékelési tervében rögzített időpont 6. A kitöltött jegyzőkönyvet az erre kijelölt kolléga feltölti az informatikai rendszerbe, amely az elérhetővé válik a vezető részére. Felelős: A tagintézmények éves önértékelési tervében rögzített. Határidő: A tagintézmények éves önértékelési tervében rögzített időpont 7. A vezető (szükség esetén az adatgyűjtésben részt vevő kollégák segítségével) minden elvárás esetében az informatikai rendszerben értékeli az elvárás teljesülését, megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, a rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat, és kompetenciánként meghatározza a fejleszthető és a kiemelkedő területeket Felelős: A tagintézmények éves önértékelési tervében rögzített. Határidő: A tagintézmények éves önértékelési tervében rögzített időpont 8. Az önfejlesztési terv elkészítésének támogatása érdekében a fenntartó megjegyzéseket fűzhet az értékelés eredményéhez, amit a vezető juttat el részére. 9. A vezető az önértékelésre épülő egyéni önfejlesztési tervet készít, amelyet az értékeléssel együtt feltölt az informatikai rendszerbe. Az önfejlesztési tervet a vezető eljuttatja a fenntartó részére, aki a megvalósíthatóság elősegítésére megjegyzéseket fűzhet a tervhez. 15

16 A vezető önértékeléshez kapcsolódó feladatok megoszlásának javaslata Önértékelést támogató munkacsoport Önértékelő vezető További kollégák szülők, kliensek, egyéb partnerek Tervezés x Tájékoztatás, x x x x felkészítés Adatgyűjtés x x x Értékelés x Folyamatba x épített támogatás Minőségbiztosítás x Adatszolgáltatás fenntartónak x A vezető önértékelésének területei 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása 2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása 5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása Az öt terület a szakszolgálat két vezetői szintjén a következőképpen módosul: A főigazgató, vezetői kompetenciáit a következő területeken értékeli. a megyei/fővárosi pedagógiai szakszolgálati tevékenység/tanulás és tanítás stratégiai vezetése és irányítása, a megyei/fővárosi intézményrendszer folyamatos változásának, fejlődésének stratégiai vezetése és operatív irányítása, önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása, mások stratégiai vezetése és operatív irányítása, a megyei/fővárosi intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása. A tagintézmény-vezető, vezetői kompetenciáit az alábbi területeken értékeli: a tagintézményi pedagógiai szakszolgálati tevékenység/tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása, a tagintézmény folyamatos változásának, fejlődésének stratégiai vezetése és operatív irányítása, önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása, mások stratégiai vezetése és operatív irányítása, a tagintézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása. 16

17 AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK MÓDSZEREI, ESZKÖZEI Az intézményvezető önértékelésében - konkrétan az adatgyűjtésben - a pedagógus önértékeléshez hasonlóan az éves munkaterv részeként, az éves önértékelési tervben rögzítettek szerint részt vesznek az intézmény pedagógusai is. 1.Dokumentumelemzés 1.1. Az előző vezetői ellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés adott vezetőre vonatkozó értékelőlapjai: 1.2. Vezetői pályázat/program 1.3. Szakmai program 1.4. Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók: 1.5. SZMSZ A dokumentumelemzés szempontjait az Önértékelési kézikönyv második, javított kiadásában találjuk. A dokumentumelemzést az önértékelési csoport végzi. A csoport a dokumentumelemzés során az öt vezetői önértékelési területre gyűjt információkat. A dokumentumok áttekintése, vizsgálata abból a szempontból történik, hogy az egyes területek értékelésében támogatást nyújtson. 2. Kérdőíves felmérés 2.1. Vezetői önértékelő kérdőív (Önértékelési Kézikönyv 4. sz. melléklet) 2.2 Szakalkalmazotti kérdőív a vezető önértékelésének keretében (Önértékelési Kézikönyv 5. melléklet) 2.3 Szülői kérdőív a vezető önértékelésének keretében (Önértékelési Kézikönyv 6. sz. melléklet) Az kérdőíves felmérés online formában, az OH által biztosított informatikai rendszerben történik. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus 3. Interjúk Az interjú célja, hogy a vezető az önértékeléséhez a dokumentumelemzés és kérdőíves felmérések során gyűjtött adatokon felül további kiegészítő információkhoz jusson. 17

18 3.1 A főigazgatóval készített interjú javasolt kérdései 3.2 A tagintézmény vezetőjével készített interjú javasolt kérdései 3.3 A vezető munkájáról a munkáltatójával készített interjú javasolt kérdései 3.4 A vezetőtársakkal készített interjú javasolt kérdései (A főigazgató és a tagintézmény vezető esetén is.) Az interjúkérdéseket az Önértékelési Kézikönyv harmadik, javított kiadásában találjuk. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus A területhez kapcsolódó önértékelési szempontok és elvárások: A tanulás és tanítás/nevelés stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok Milyen módon biztosítja az intézményvezető a szakszolgálati tevékenységek eredményességét, a szakszerű beavatkozás feltételeit az egyes szakterületeken? Hogyan valósítja meg az eredményesség és hatékonyság mérését az egyes szakterületeken? Milyen szerepet kap a fejlesztő célú értékelés, a visszajelzés, a reflexivitás a működésben, a napi gyakorlatban? Elvárások Részt vesz az intézmény dokumentumainak megalkotásában, az alapelvek, célok és feladatok meghatározásában. A szakszolgálati tevékenységeket - diagnosztika, terápia, fejlesztés, tanácsadás, gondozás, oktatás -, tervezett, komplex pedagógiai folyamatként kezeli. Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak érdekében, hogy az intézmény elérje az eredményekre vonatkozó deklarált céljait. Az intézményi kulcsfolyamatok irányítása során elsősorban a komplex fejlesztésre összpontosító tevékenységekre, a kliensi eredmények javítására helyezi a hangsúlyt. Az intézményi működést befolyásoló azonosított, összegyűjtött, értelmezett mérési adatokat, eredményeket, partneri visszajelzéseket felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, az intézmény jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélésében, a szakszolgálati tevékenység szervezésében és irányításában. A kollégákkal megosztja a korszerű, hatékony, eredményes szakszolgálati tevékenységgel kapcsolatos információkat, a bejövő adatokat, eredményeket elemzi, és levonja a szükséges szakmai tanulságokat. Beszámolót kér a kliensek mérésén alapuló egyéni teljesítmények összehasonlításáról, változásáról. Elvárja, hogy a tapasztalatokat felhasználják a kliensek fejlesztése érdekében, az esetleges lemorzsolódások megelőzésére, csökkentésére. Irányításával az intézményben kialakítják a kliensek értékelésének közös alapelveit és követelményeit, melyekben hangsúlyosan megjelenik a fejlesztő jelleg. Irányításával az intézményben a fejlesztő célú visszajelzés beépül a pedagógiai kultúrába. 18

19 Hogyan gondoskodik az intézményvezető arról, hogy a szakszolgálatban szükséges dokumentumok, az alkalmazott módszerek, eszközök és szakszolgálati eljárások megfeleljenek az egyes szakterületen folyó Hogyan veszik figyelembe a kliensek igényeit a tervezőmunkában és az ellátásban, hogyan működik a kliens szükségleteihez történő alkalmazkodás az intézményben és saját szakszolgálati szakmai gyakorlatában? Irányítja a szakszolgálati protokoll helyi, szakterületi, speciális, területekre vonatkozó protokolljainak kidolgozását, azt az intézmény sajátosságaihoz igazítja, annak érdekében, hogy a legmegfelelőbb ellátást nyújtsa az intézmény a hozzáforduló klienseknek. Működteti a terápiás, diagnosztikus, és más, a szakszolgálati tevékenységhez kapcsolódó módszerek beválásának vizsgálatát. Nyilvánossá teszi az eredményes, és hatékony módszereket és eljárásokat, kollégáit biztatja azok folyamatba való bevezetésére. Irányítja az egyéni szükségleten alapuló speciális módszerek, eszközök, új eljárások alkalmazásának megismerését és alkalmazását a tanulási utak kialakítását célzó tanulástámogató eljárásokat, a hatékony kliensi egyéni fejlesztést. Gondoskodik arról, hogy az intézményhez forduló klienseket holisztikus szemlélettel vizsgálják, és a kliensek a nekik legmegfelelőbb ellátásban, támogatásban részesüljenek. Nyilvántartja a tevékenységével kapcsolatos visszajelzéseket, és annak tanulságait a tervezés további fázisában felhasználja. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok Hogyan vesz részt az intézmény jövőképének kialakításában? Hogyan képes reagálni az intézményt érő kihívásokra? Hogyan alakítja, módosítja, változtatja a pedagógiai szakszolgáltatás struktúráját annak érdekében, hogy az egyes szakterületen belül a szükséges és specifikált ellátásokat biztosítsa? Elvárások A jövőkép megfogalmazása során figyelembe veszi az intézmény külső és belső környezetét, a folyamatban lévő és várható változásokat. Szervezi és irányítja az intézmény jövőképének, értékrendjének, szakmai elveinek megismerését és a szakszolgálati tevékenységbe, folyamatokba épülését. Az intézményi jövőkép és az intézményi dokumentumokban megfogalmazott alapelvek célrendszere a vezetői pályázatában megfogalmazott jövőképpel fejlesztő összhangban vannak. Figyelemmel kíséri az aktuális külső és belső változásokat, konstruktívan reagál rájuk, ismeri a változtatások szükségességének okait. A változtatást, annak szükségességét és folyamatát, valamint a kockázatokat és azok elkerülési módját megosztja kollégáival, a felmerülő kérdésekre választ keres. Képes a változtatás folyamatát hatékonyan megtervezni, értékelni és a megalapozott partneri igények figyelemvételével az intézményben az egyes ellátási területeken a belső arányokat a megfelelő ellátás érdekében szükség esetén, proaktív módon kezeli. 19

20 Hogyan azonosítja azokat a területeket, amelyek stratégiai és operatív szempontból fejlesztésre szorulnak? Milyen lépéseket tesz az intézmény stratégiai céljainak elérése érdekében? Folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását. Rendszeresen meghatározza az intézmény erősségeit és gyengeségeit (a fejlesztési területeket), ehhez felhasználja a belső és a külső intézményértékelés eredményét. Irányítja az intézmény hosszú és rövid távú terveinek lebontását és összehangolását, biztosítja azok megvalósítását, értékelését, továbbfejlesztését. A stratégiai célok eléréséhez szükséges feladat meghatározások pontosak, érthetőek, a feladatok végrehajthatók. Önértékelési szempontok Hogyan teremt a környezete felé és a változásokra nyitott szervezetet? A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása Elvárások Folyamatosan informálja kollégáit és az intézmény partnereit a megjelenő változásokról, lehetőséget biztosít számukra az önálló információszerzésre (konferenciák, előadások, egyéb források). A vezetés engedi, és szívesen befogadja, a korszerű szakszolgálati ellátás eredményesebbé tételére irányuló kezdeményezéseket, innovációkat, fejlesztéseket. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok Hogyan azonosítja erősségeit, vezetői munkájának fejleszthető területeit, milyen az önreflexiója? Milyen mértékű elkötelezettséget mutat önmaga képzése és fejlesztése iránt? Időarányosan hogyan teljesülnek a vezetői programjában leírt célok, feladatok? Mi indokolja az esetleges változásokat, átütemezéseket? Elvárások 20 Vezetői munkájával kapcsolatban számít a kollégák véleményére. Tudatos saját vezetési stílusának érvényesítésében, ismeri erősségeit és korlátait. Önértékelése reális, erősségeivel jól él, hibáit elismeri, a tanulási folyamat részeként értékeli. A pedagógiai, a gyógypedagógia, pszichológia és a vezetés területein keresi és elsajátítja az új szakmai információkat. Vezetői hatékonyságát, önreflexiója, a külső értékelések, saját és mások tapasztalatai alapján folyamatosan fejleszti. Hiteles és etikus magatartást tanúsít. Kommunikációja, magatartása a pedagógusetika normáinak megfelel. A vezetői programjában leírtakat folyamatosan figyelembe veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a végrehajtásban. Ha a körülmények változása indokolja a vezetői pályázat tartalmának felülvizsgálatát, ezt világossá teszi a szakalkalmazotti közösség és valamennyi érintett számára.

21 Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok Elvárások Hogyan osztja meg a vezetési feladatokat vezetőtársaival, kollégáival? A munkatársak felelősségét, jogkörét és hatáskörét egyértelműen meghatározza, felhatalmazást ad. A vezetési feladatok egy részét delegálja vezetőtársai munkakörébe, majd a továbbiakban a leadott döntési- és hatásköri jogokat ő maga is betartja, betartatja. Hogyan vesz részt személyesen a humánerőforrás ellenőrzésében és értékelésében? Irányítja és aktív szerepet játszik a belső intézményi ellenőrzési-értékelési rendszer kialakításában, az országos önértékelési rendszer intézményi adaptálásában és működtetésében; Részt vállal a szakalkalmazottak óráinak/foglalkozásainak, terápiáinak látogatásában, megbeszélésében. A pedagógusok értékelésében a vezetés a fejlesztő szemléletet érvényesíti, az egyének erősségeire fókuszál. Hogyan inspirálja, motiválja és bátorítja az intézményvezető a munkatársakat? Ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére. A feladatok delegálásánál az egyének erősségeire épít. Alkalmat ad a pedagógusoknak személyes szakmai céljaik megvalósítására, támogatja munkatársait terveik és feladataik teljesítésében. Hogyan tud kialakítani együttműködést, hatékony csapatmunkát a kollégák között? Milyen módon biztosítja és támogatja az érintettek, a szakalkalmazotti közösség, az intézmény igényei, elvárásai alapján kollégái szakmai fejlődését? Önértékelési szempontok Hogyan vonja be a vezető az intézményi döntéshozatali folyamatba a pedagógusokat? 21 Aktívan működteti a munkaközösségeket, az egyéb csoportokat (projektcsoport például intézményi önértékelésre), szakjának és vezetői jelenléte fontosságának tükrében részt vesz a team munkában. Kezdeményezi, szervezi és ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket. A megosztott vezetés céljából vezetői tanácsadó csoportot működtet (törzskar, tágabb körű vezetés például munkaközösség-vezetők, egyéb középvezetők, szülői képviselők stb. bevonásával). A továbbképzési programot, beiskolázási tervet úgy állítja össze, hogy az megfeleljen az intézmény szakmai céljainak, valamint a munkatársak szakmai karriertervének. Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása Elvárások Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő döntésekbe, döntések előkészítésébe bevonja az intézmény munkatársait és partnereit. A döntésekhez szükséges információkat megosztja az érintettekkel.

22 Mások szempontjait, eltérő nézeteit és érdekeit figyelembe véve hoz döntéseket, old meg problémákat és konfliktusokat. Mit tesz a nyugodt munkavégzésre alkalmas, pozitív klíma és támogató kultúra megteremtése érdekében? Személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes munkatársi körével, odafigyel problémáikra, és választ ad kérdéseikre, szakszerűen oldja meg a konfliktushelyzeteket. Olyan tanulási környezetet alakít ki, ahol az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a tanulási folyamatot támogató rend jellemzi (például mindenki által ismert szabályok betartatása). Támogatja, ösztönzi az innovációt és a kreatív gondolkodást, az újszerű ötleteket. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok Hogyan történik a jogszabályok figyelemmel kísérése? Hogyan tesz eleget az intézményvezető tájékoztatási kötelezettségének? Hogyan történik az intézményi erőforrások elemzése, kezelése (emberek, tárgyak és eszközök, fizikai környezet)? Hogyan biztosítja az intézményvezető az intézményi működés nyilvánosságát, az intézmény pozitív arculatának kialakítását? Hogyan biztosítja az intézményi folyamatok, döntések átláthatóságát? Elvárások Folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény működését befolyásoló jogi szabályozók változásait. A szakalkalmazottakat az őket érintő, a munkájukhoz szükséges jogszabályváltozásokról folyamatosan tájékoztatja. Az érintettek tájékoztatására többféle kommunikációs eszközt, csatornát (verbális, nyomtatott, elektronikus, közösségi média stb.) működtet. A megbeszélések, értekezletek vezetése hatékony, szakszerű kommunikáción alapul. Hatékony idő- és emberi erőforrás felhasználást valósít meg (egyenletes terhelés, túlterhelés elkerülés stb.). Hatáskörének megfelelően megtörténik az Intézmény mint létesítmény, és a használt eszközök biztonságos működtetésének megszervezése (vizsgáló, terápiás helyiségek, diagnosztikus eszközök, taneszközök stb). Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak megfelelően hozza nyilvánosságra. Az intézményi pozitív kép kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás érdekében kommunikációs eszközöket, csatornákat működtet. Szabályozással biztosítja a folyamatok nyomon követhetőségét, ellenőrizhetőségét. Elvárja a szabályos, korrekt dokumentációt. 22

23 Milyen, a célok elérését támogató kapcsolatrendszert alakított ki az intézményvezető? Személyesen közreműködik az intézmény partneri körének azonosításában, valamint a partnerek igényeinek és elégedettségének megismerésében, és a partnereket képviselő szervezetekkel történő kapcsolattartásban. Az intézmény vezetése hatáskörének megfelelően hatékonyan együttműködik a fenntartóval az emberi, pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében. A as tanévben az alábbi tagintézmény vezetők önértékelésére kerül sor Tagintézmények Belső önértékelésben részt vesz főigazgató, tagintézmény-vezetők (2017/2018) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székhelyintézmény Dr. Gavallér Andrea Mátészalkai Megyei Tagintézmény Borbásné Szabó Erika Baktalórántházi Tagintézmény Barta Attiláné Csengeri Tagintézmény Krisztián Zoltánné Fehérgyarmati Tagintézmény Barakovicsné Éles Titanilla Ibrányi Tagintézmény Ebben a tanévben nem kerül sor Kemecsei Tagintézmény Ebben a tanévben nem kerül sor 23

24 Kisvárdai Tagintézmény Himicsné Papik Gabriella Mátészalkai Tagintézmény Ebben a tanévben nem kerül sor Nagykállói Tagintézmény Kovácsné Dibáczi Zsuzsanna Nyírbátori Tagintézmény Dr. Bodnárné Szűrös Zsuzsanna Nyíregyházi Tagintézmény Kovács Éva Gyöngyi Tiszavasvári Tagintézmény Ebben a tanévben nem kerül sor Vásárosnamény Tagintézmény Ebben a tanévben nem kerül sor Záhonyi Tagintézmény Kiss Sándorné A táblázatban megadott tagintézmény vezetők részletes éves önértékelését az 1.sz mellékletben találhatjuk, amelyben az egyes tagintézmények éves önértékelési programja szerepel. AZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS Célja: az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának a fejlesztése annak feltárásával, hogy az intézmény saját szakmai programjában megfogalmazottakat hogyan valósította meg. Képet adnak a szakmai programban kitűzött célok megvalósulásának eredményességéről, úgy hogy közben számba veszik az intézmény adottságait, a szakalkalmazotti közösség, mint szakmai közösség együttműködésének formáit, a nevelő-oktató, diagnosztikai, fejlesztő munka tervezésének, szervezésének, ellenőrzésének, értékelésének és az eredmények visszacsatolásának folyamatát. 24

25 Az intézményi önértékelés gyakorisága: az intézmény átfogó önértékelése az 5 éves ciklusban egyszer történik meg, a programban kijelölt területeket viszont évente szükséges vizsgálni. Vizsgálandó területek: 1. Pedagógiai folyamatok 2. Személyiségfejlesztés és adaptív együttműködés 3. Eredmények 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció 5. Az intézmény külső kapcsolatai 6. A pedagógiai szakszolgálati munka feltételei 7. Ágazati elvárásoknak, saját intézményi céloknak való megfelelés Az 1-2. és 4-6. területeken az intézményi adottságokat, az intézmény működésének jelenlegi állapotát méri fel az intézmény, a 3. és 7. területeken pedig az elért eredményeit veszi számba. Az intézmény önértékelésének folyamata A folyamat az éves önértékelési terv szerint történik, támogatást az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer nyújt A folyamat lépései: 1. Az értékelésbe bevonandó további partnerek körének meghatározása, egyeztetés az intézmény vezetőjével. Felelős: A tagintézmény éves önértékelési tervében rögzített. Határidő: A tagintézmény éves önértékelési tervében rögzítve. 2. A meghatározott partnerek tájékoztatása Felelős: A tagintézmény éves önértékelési tervében rögzített. Határidő: A tagintézmény éves önértékelési tervében rögzítve. 3. A feladattal megbízott kollégák megvizsgálják az intézményre vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és önértékelés eredményeit, a hozzájuk kapcsolódó intézkedési terveket, a vezetői és a korábbi pedagógus önértékelési eredményeket és az intézmény alaptevékenységét meghatározó, a dokumentumokat, valamint a kérdőíves felmérések eredményeit, majd rögzítik a jegyzőkönyvben a dokumentumelemzés eredményét, vagyis dokumentumonként az előre adott szempontok mentén rögzítik a tapasztalataikat. Felelős: A tagintézmény éves önértékelési tervében rögzített. Határidő: A tagintézmény éves önértékelési tervében rögzítve. 25

26 4. A felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjúterveket készítenek, lefolytatják az interjúkat, majd az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik a jegyzőkönyvben. Felelős: A tagintézmény éves önértékelési tervében rögzített. Határidő: A tagintézmény éves önértékelési tervében rögzítve. 5. A kitöltött jegyzőkönyvet az erre kijelölt kolléga feltölti az informatikai rendszerbe, amely azt elérhetővé teszi a vezető részére. Felelős: A tagintézmény éves önértékelési tervében rögzített. Határidő: A tagintézmény éves önértékelési tervében rögzítve. 6. A vezető az értékelésében részt vevő kollégák bevonásával minden elvárás esetében az informatikai rendszerben értékeli az elvárás teljesülését, megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, a rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat. Felelős: A tagintézmény éves önértékelési tervében rögzített. Határidő: A tagintézmény éves önértékelési tervében rögzítve. 7. A vezető az értékelésben részt vevő kollégák segítségével értékelési területenként meghatározza a fejleszthető és a kiemelkedő területeket (amennyiben van ilyen). Az értékelés az informatikai rendszerben történik, amely az eredményt elérhetővé teszi a vezető, az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára. Felelős: A tagintézmény éves önértékelési tervében rögzített. Határidő: A tagintézmény éves önértékelési tervében rögzítve. 8. A vezető a szakalkalmazotti közösség bevonásával az önértékelés eredményére épülő intézkedési tervet készít, amelyet feltölt az informatikai rendszerbe. Az intézkedési tervet a rendszer elérhetővé teszi az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára. Felelős: A tagintézmény éves önértékelési tervében rögzített. Határidő: A tagintézmény éves önértékelési tervében rögzítve. 9. Az intézkedési terv megvalósításának támogatása érdekében a fenntartó megjegyzéseket fűzhet a tervhez, amit a vezető juttat el részére. A vezető önértékeléshez kapcsolódó feladatok megoszlásának javaslata Önértékelést támogató munkacsoport Intézmény vezető További kollégák szülők, kliensek, egyéb partnerek Tervezés x Tájékoztatás, x x x x felkészítés Adatgyűjtés x x Értékelés x Folyamatba x 26

27 épített támogatás Minőségbiztosítás Adatszolgáltatás fenntartónak x x AZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS MÓDSZEREI, ESZKÖZEI 1. Dokumentumelemzés 1.1. Intézményi munkaterv 1.2. SZMSZ 1.3. Egymást követő 2 tanév munkatervei és az éves beszámolók (a munkaközösségek munkaterveivel és beszámolóival együtt) 1.4. Továbbképzési program, beiskolázási terv 1.5. A pedagógus önértékelés eredményeinek összegzése 1.6. Az előző intézményellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés értékelő lapjai A teljes önértékelési folyamatban az öt éves ciklus alatt folyamatos adatgyűjtésről van szó. Részei: adatgyűjtés és intézményi önértékelés - Folyamatosan történik: A pedagógusok önértékelése, amelynek eredményét az intézmény önértékelésében figyelembe kell venni. - Évente kell vizsgálni: Az önértékelési kézikönyv intézményi önértékelésre vonatkozó elvárások vastagon szedett részei. - Egyéb időpontban kell vizsgálni: A szakalkalmazotti közösség és a szülők körében végzett kérdőíves felmérések a vezetői ciklus második és negyedik évében az öt éves ciklus közben folynak. Az adatgyűjtés további elemeit (dokumentumelemzés, interjúk) az öt éves ciklus során egyszer kell lebonyolítani. 1. Elégedettségmérés Az intézmény az intézmény önértékelése során a vezető önértékelésekor a szülők és 27

28 pedagógusok körében használt kérdőív segítségével vizsgálja a partnerek elégedettségét (Önértékelési Kézikönyv 5. és 6. számú mellékletek). 2. Interjú: Az intézményi önértékelés során egyéni interjú készül a vezetővel, valamint csoportos interjúk készítésére is sor kerül az intézmény pedagógusainak és a szülők képviselőnek részvételével. A beszélgetés a lent felsorolt kérdések mentén alakul, de a dokumentumelemzés tapasztalatai alapján indokolt esetben a kérdések megváltoztathatók. Az interjúalanyok kiválasztása irányítottan történik: - szakterületenként minimum két szülő; - pedagógusok esetében különböző szakterületen tevékenykedő, nem azonos munkaközösségbe, intézményi munkacsoportba tartozó pedagógusok. Az interjúk elkészítésekor csak az érintett személyek vagy csoportok lehetnek jelen, megfigyelő vagy egyéb más személy nem. Az interjú kérdések az önértékelési kézikönyvben megtalálhatóak. A területhez kapcsolódó önértékelési szempontok és elvárások: Pedagógiai folyamatok - Tervezés Önértékelési szempontok Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés? Elvárások Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készül. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését. A tervek elkészítése a szakalkalmazotti közösség bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik. Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés. Az intézményi önértékelési ciklust (valamint a tanfelügyeleti ellenőrzést) lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés dokumentumainak összehangolása megtörténik. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya? Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek. Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető. 28

29 Pedagógiai folyamatok - Megvalósítás Önértékelési szempontok Elvárások Hogyan történik a tervek megvalósítása? A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Intézményi munkaterv, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.) Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek bevonásával történik. Az intézmény pedagógiai szakszolgálati céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását. Az intézményi pedagógiai folyamatok (például szakterületekre tervezett egymásra épülő tevékenységek) a szakterületi szakmai előírások teljesülését, a kliensek igényeinek kielégítését, az elvárt tevékenységek eredményességét, a kliensek elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják. Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya? Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek. A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése. A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez. Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és tényleges megvalósulásának a viszonya? A stratégiai és operatív dokumentumokban megfogalmazott célok, feladatok a kliensek adottságait és megállapított igényeit figyelembe véve megjelennek a pedagógus tervező munkájában, és annak ütemezésében. A pedagógiai szakszolgálati tevékenység szakterületenként és együttesen megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak. A teljes pedagógiai folyamat követhető az óra- és tevékenységtervekben, állapotfelmérő dokumentumokban, az egyéni és csoportos esettanulmányokban, az esetmegbeszélő dokumentumokban, a konzultációs munka dokumentumaiban, a naplókban, valamint a kliensi produktumokban. 29

30 Pedagógiai folyamatok - Ellenőrzés Önértékelési szempontok Elvárások Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben? Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek. Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz. Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek eredményességét az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre. Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésében és a pedagógusok önértékelése során is. Pedagógiai folyamatok - Értékelés Önértékelési szempontok Elvárások Hogyan történik az intézményben az értékelés? Az értékelés tények és adatok alapján tervezetten és objektíven történik, alapját az intézményi önértékelési rendszer jelenti. Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetése irányítja, az önértékelési folyamatban a szakalkalmazotti közösség valamennyi tagja részt vesz. Milyen az intézményi munkatervben meghatározott kliens értékelés működése a gyakorlatban? Az intézményben folyó pedagógiai szakszolgáltatás alapjaként indokolt és szükséges mértékben a kliensek adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik. A kliensek állapotában beálló változások értékelése az intézmény szabályzó dokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott közös alapelvek és követelmények alapján folyik. Az intézményben a kliensek előrehaladását, állapotának, szükségleteinek változását, teljesítményének alakulását folyamatosan követik, a mérési adatokat dokumentálják, elemzik, és pedagógiai tevékenység értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek. Az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott 30

31 értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető. A kliensek értékeléséről fejlesztő céllal, megállapított gyakorisággal visszacsatolnak a kliensnek és szüleinek/gondviselőjének. Az értékelés és visszacsatolás módja, gyakorisága és szükségessége a kliens állapotára, életkorára, igényeire tekintettel kerül megállapításra. Önértékelési szempontok Mi történik az ellenőrzés, mérés, értékelés, eredményével? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés pedagógus-értékelés, kliensi kompetenciamérés, egyéb mérések.) Önértékelési szempontok Hogyan történik a kliensek igényeinek megismerése, állapotfelmérése? Pedagógiai folyamatok - Korrekció Elvárások Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása. Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása. Ezt követően szükség esetén az intézmény a mérésiértékelési eredmények függvényében korrekciót végez. Az intézmény a szakszolgálati tevékenység eredményességéről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit. A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek. Személyiségfejlesztés és adaptív együttműködés Elvárások A szakalkalmazottak felkészültek az állapotfelmérésre, az ehhez szükséges módszertani ismereteik, eszközhasználatuk korszerű és kompetensek az eszközök használatára. Az intézményben rendelkezésre állnak a korszerű szakmai-tudományos igényeknek megfelelő állapotfelismerő eszközök és környezeti feltételek. Az intézményben rendelkezésre állnak intézményi eljárásrendek, melyek egységes állapot felmérési folyamatokat rögzítenek. Az intézmény vezetése és az érintett pedagógusok részére biztosított a kliensek ellátáshoz szükséges információkhoz való hozzáférés. 31

32 Hogyan történik a kliens igényeihez illeszkedő ellátás tartalmának kialakítása? Az intézmény minden szolgáltatási szakterületén korszerű és változatos ellátás folyik, szakmai teamek működnek. Az intézmény vezetése a pedagógusokkal összhangban folyamatosan törekszik a fejlesztő, terápiás, tanácsadó, konzultációs tudás megújítására. Hogyan történik a kliensek igényeinek megfelelő egyéni/csoportos foglalkozás, fejlesztés, terápiás beavatkozás módszerének és eszközeinek megállapítása? Az intézmény rendelkezik mindazokkal a fejlesztő, terápiás, tanácsadó eszközökkel és tárgyi feltételekkel, melyek a szakterületi tevékenységek ellátásához szükségesek. A szolgáltatásban közreműködők megosztják egymással a kliens helyzetére, állapotára, igényeire vonatkozó tapasztalataikat. Hogyan segíti az intézmény a szakemberek adaptív együttműködését? Az intézmény értékrendjében kiemelt szempont a kliens egyéni igényének figyelembevétele, figyelemmel a családi és pedagógiai környezet igényeire is. Az intézmény pedagógiai dokumentumaiban megjelenik a széleskörű együttműködésre való törekvés, a kliensek érdekében folyó közös cselekvés szándéka. A kliensek az intézmény szolgáltatásait különféle tartalommal, különböző időszakokban igénybe vehetik, amennyiben állapotuk és sajátos igényeik ezt szükségessé teszi. Az intézményt támogató szervezeti és tanulási kultúra Hogyan biztosítja az intézmény a kliens elfogadásának, befogadásának alkalmát? Az intézmény nyitottan fordul a kliens felé, a szolgáltatáshoz való hozzáférés mindenki részére egyenlő eséllyel biztosított. Az intézmény rugalmasan alkalmazkodik a szolgáltatási kombinációk biztosításával a kliensek, családjaik, pedagógusaik atipikus igényeihez, amennyiben ahhoz kellő szakmai kompetenciával rendelkeznek. Az intézmény nyitott más intézményekkel való újszerű együttműködési kapcsolatra, ha kliensei igényei ezt indokolják. Az intézmény rendelkezik rendszeres és kidolgozott tartalmú szakmai-, szakmaközi- és ágazatközi kapcsolatokkal, a kliensek elfogadásának-befogadásának érdekében. 32

33 Önértékelési szempontok Személyiségfejlesztés és adaptív együttműködés Eredmények Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben? Elvárások Az intézmény munkatervének egyik prioritása a szakszolgálati tevékenység eredményessége. Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényezők azonosítása. Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: - a kliensek állapotváltozásának objektív adatai (tanulmányi eredményben vagy más területen azonosítható változás). - a kliensek teljesítmény eredményességét igazoló mutatók (tanév végi minősítési eredmények) értékelések, visszajelzések gyakorisága, szülőkkel, pedagógusokkal folyó kommunikáció rendszeressége és hatékonysága. - lemorzsolódási mutatók (szakszolgálati ellátásból kilépők, ajánlott szakszolgálat ellátást nem igénylők száma, jellemző és visszatérő akadályok elemzése) követések, utógondozás a tartós állapotváltozás igazolására. - elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, kliens), - a szakértői véleményekre érkezett fellebbezések száma, - pszichés problémája megoldódott, sikeres terápiák lezárása. stb. Önértékelési szempontok Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény? Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket? Eredmények Szakmai ismeretek közvetítése a külső partnerek felé. Humánerőforrás képzettségi mutatói. Szakmai innovációk, jó gyakorlatok száma. Az intézmény célrendszeréhez kacsolódó kiemelt tevékenységek működtetése eredményes. Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul. Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel. Az intézmény vezetése gondoskodik a szolgáltatási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról. Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása szakalkalmazotti feladat. A belső és külső mérési/vizsgálati eredmények felhasználásra kerülnek az 33

34 Hogyan kísérik figyelemmel a kliensek eredményességét? intézményi önértékelés eljárásában, kiemelten a fejlesztési, intézkedési tervek készítésekor. A kliensek követésének kialakult rendje, eljárása van. Az intézmény a partnereivel törekszik a kölcsönös kapcsolattartás kiépítésére és az információcsere fenntartására. A visszatérő kliensek jelzéseit vagy a kliensek visszacsatolását felhasználja a tervezési folyamatban. Önértékelési szempontok Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik? Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Elvárások Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző (munkaközösségek, teamek, fejlesztő csoportok). A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg. A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott. Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik. Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra. A munkaközösségek és a tagintézményi munkacsoportok bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése. Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben? Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka. Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása. A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek és tagintézményi munkacsoportok komoly feladatot vállalnak. 34

35 Hogyan történik az információátadás az intézményben? Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki. Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció. Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel. Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek. A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz. Az intézmény külső kapcsolatai Önértékelési szempontok Elvárások Melyek az intézmény legfontosabb partnerei? Az intézmény munkatervével összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése. A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára. Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma? Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik. Az intézmény terveinek elkészítése során megtörténik az érintett külső partnerekkel való egyeztetés. Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése, ezek eredményeit figyelembe veszik a tervezésnél. Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről? Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése. Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek. Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú). A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. 35

36 Önértékelési szempontok Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)? Az intézmény külső kapcsolatai Elvárások Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben. A pedagógusok és alkalmanként a kliensek részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken. Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve a díjakra történő jelölésekkel. Tárgyi, infrastrukturális feltételek Önértékelési szempontok Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak? A környezet kialakításában hogyan érvényesülnek a környezettudatosság, környezetvédelem szempontjai? Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a pedagógiai szakszolgáltatást igénylő klienseknek? A pedagógiai munka feltételei Elvárások Az intézmény rendszeresen felméri a munkaterv megvalósításához szükséges infrastruktúrát, jelzi a hiányokat a fenntartó felé. Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény szolgáltatói struktúráját, a szakterületi tevékenységek feltételeit és céljait. Az intézményi munkaterv tartalmazza a környezettudatosság, környezetvédelem szempontjait, ennek elvei és kritériumai szerint tervezi és valósítja meg a megfelelő tárgyi környezet kialakítását. A környezetvédelmi szempontok megvalósulását folyamatosan ellenőrzi. Az intézmény felkészült arra, hogy széles életkori spektrumba tartozó kliensek fogadására egyaránt célszerű és biztonságos tárgyi környezetet hozzon létre. A pedagógiai munka feltételei Önértékelési szempontok Elvárások Milyen az IKT-eszközök kihasználtsága? Az intézmény az IKT-eszközeit rendszeresen alkalmazza a szakterületi tevékenységekben, az eszközök kihasználtsága, a foglalkozásokon való alkalmazásuk nyomon követhető. Személyi feltételek 36

37 Hogyan felel meg a humánerőforrás az intézmény tevékenységi struktúrájának, szolgáltatói értékeinek, céljainak? Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a szakterületi munka humánerőforrásszükségletéről. A humánerőforrásban bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára. A szakterületi pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap. A szakalkalmazottak végzettsége, képzettsége megfelel a szakterületi tevékenységek feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak. Az intézmény pedagógus továbbképzési programját az intézményi célok és szükségletek, az egyéni életpálya figyelembe vételével alakították ki. Szervezeti feltételek A vezetők felkészültek a szakterületi tevékenységek irányításának, ellenőrzésének feladataira Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz? Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája? Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében. Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik. Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző. Az intézmény szakalkalmazottai gyűjtik és megosztják a szakterületi jó gyakorlatokat az intézményen belül és kívül. Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a pedagógiai munka részét képezik. Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére. 37

38 A pedagógiai munka feltételei Önértékelési szempontok Elvárások Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás? A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak. A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik. A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SzMSz) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását. Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe (és milyen területeken), valamint a fejlesztésekbe? Folyamatos az egyének és csoportok döntéselőkészítésbe történő bevonása - képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján. Ennek rendje kialakított és dokumentált. Milyen az intézmény innovációs gyakorlata? Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést. Az intézmény pozitívan viszonyul a felmerült ötletekhez, megvizsgálja azok beilleszthetőségét a fejlesztési folyamatokba. Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra. A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott szakszolgálati tevékenységet szabályozó dokumentumokban megfogalmazott elvárásoknak és az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott céloknak való megfelelés Önértékelési szempontok Hogyan jelennek meg a szakszolgálati tevékenységet szabályozó jogszabályokban megfogalmazott elvárások célok az intézmény dokumentumaiban? Elvárások Az intézmény munkaterve és egyéb szakmai dokumentumai (helyi protokoll, stb.) összhangban állnak a jogszabályokban megfogalmazottakkal. Az intézményi munkaterv a jogszabályi tartalmi elvárások mellett a szakmai eljárásrendekkel összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos céljait és feladatait Hogyan történik az intézményi munkatervben szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása? Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül. A tervek nyilvánossága biztosított. A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, 5 éves intézkedési terv) jól követhetők az intézmény kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, 38

39 felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók. A szakterületi módszerek kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a szakterületi tevékenységek i prioritásaival összhangban valósul meg. A képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak. A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató papír alapú és digitális tankönyvek, segédanyagok kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik. 1.Dokumentumelemzés: - Intézményi munkaterv - SzMSz - Egymást követő 2 tanév munkatervei és az éves beszámolók (a munkaközösségek munkaterveivel és beszámolóival együtt): - Továbbképzési program beiskolázási terv - Mérési eredmények adatai, elemzése - A pedagógus-önértékelés eredményeinek összegzése - Az előző intézmény-ellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés értékelő lapjai, valamint a kapcsolódó intézkedési tervek 2. Megfigyelési szempontok - a pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése 3. Elégedettségmérés 4. Interjú - szakterületenként minimum két szülő; - a pedagógusok esetében különböző szakterületen tevékenykedő, nem azonos munkaközösségbe, intézményi munkacsoportba tartozó pedagógusok. 1. Dokumentumelemzés Intézményi munkaterv A lebonyolítás ütemezése ellenőrzés évében (5 évente egyszer) Ellenőrzési módszerek, eszközök dokumentumellenőrzés Szükséges emberi erőforrások Kijelölt BECS tagok 39

40 Továbbképzési programbeiskolázási terv) Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók (a munkaközösségek munkaterveivel és beszámolóival együtt) SZMSZ ellenőrzés évében (5 évente egyszer) ellenőrzés évében (5 évente egyszer) ellenőrzés évében (5 évente egyszer) dokumentumellenőrzés dokumentumellenőrzés dokumentumellenőrzés Kijelölt BECS tagok Kijelölt BECS tagok Kijelölt BECS tagok 2. Kérdőíves felmérés ütemezés Az intézményi önértékelés keretében a pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív Az intézményi önértékelés keretében a szülők és a szolgáltatással támogatott intézmények képviselőinek elégedettségét mérő kérdőív A lebonyolítás ütemezése az informatikai rendszer által meghatározott időpontban. az informatikai rendszer által meghatározott időpontban, papíralapon ezzel párhuzamosan. Ellenőrzési módszerek, eszközök online kérdőív online kérdőív, papír-alapú (ha szükséges) Szükséges emberi erőforrások Intézményi BECS tagok BECS tagok és a kijelölt pedagógus, szülők A as tanévben az alábbi szempontok alapján történik az intézmény éves önértékelése (tagintézményekre vonatkozó éves terv az 1.sz. mellékletben ) Intézményi önértékelés időpontok, határidők Intézményi elvárások Pedagógiai folyamatok - Tervezés Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. Pedagógiai folyamatok - Megvalósítás Ellenőrzés ütemezése Éves szinten Ellenőrzési módszerek Éves munkatervek, munkaközösségi tervek dokumentum elemzése Szükséges emberi erőforrások Intézményi BECS tagok 40

41 - A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése. - A pedagógiai szakszolgálati tevékenység szakterületenként és együttesen megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak. Éves szinten Éves beszámolók, munkatervek dokumentum elemzése Intézményi BECS tagok Pedagógiai folyamatok - Ellenőrzés Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek. - Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz. - Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat. - A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek eredményességét az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben. Pedagógiai folyamatok-értékelés Az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető. - A kliensek értékeléséről fejlesztő céllal, megállapított gyakorisággal visszacsatolnak a kliensnek és szüleinek/gondviselőjének. Az értékelés és visszacsatolás módja, gyakorisága és szükségessége a kliens állapotára, életkorára, igényeire tekintettel kerül megállapításra Az ellenőrzés évében 2017/18 éves szinten Éves belső ellenőrzési terv, belső ellenőrzés dokumentumainak tartalmi elemzése Intézményi önértékelés dokumentumai Intézményre vonatkozó fejlesztési tervek Fejlesztési tervek dokumentumelemzése Szülő konzultációk, szakterületi vélemények elemzése Tagintézmény igazgatók, főigazgató, BECS tagok Intézményi BECS tagok, tagintézmény igazgatók Pedagógiai folyamatok-korrekció Mi történik az ellenőrzés, mérés, értékelés eredményével? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés pedagógus-értékelés, kliensi kompetenciamérés, egyéb éves szinten Intézményi önértékelés dokumentumai Elégedettségmérések kérdőívei Intézményi BECS tagok, tagintézmény igazgatók 41

42 mérések.) - Egyéb mérések Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, a fejlesztések meghatározása. Ezt követően szükség esetén az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez. Intézkedési tervek Eredmények Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben? Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: - a kliensek állapotváltozásának objektív adatai (tanulmányi eredményben vagy más területen azonosítható változás), éves szinten Tanév végi statisztikai adatok beszámolók Tagintézmény igazgatók, BECS tagok - a kliensek teljesítmény eredményességét igazoló mutatók (tanév végi minősítési eredmények) értékelések, visszajelzések gyakorisága, szülőkkel, pedagógusokkal folyó kommunikáció rendszeressége és hatékonysága, - lemorzsolódási mutatók (szakszolgálati ellátásból kilépők, ajánlott szakszolgálat ellátást nem igénylők száma, jellemző és visszatérő akadályok elemzése) követések, utógondozás a tartós állapotváltozás igazolására, - elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, kliens), - a szakértői véleményekre érkezett fellebbezések száma, - pszichés problémája megoldódott, sikeres terápiák lezárása stb, Szülői visszajelzések, elégedettségmérés kérdőívek Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, éves szinten Munkaközösségek éves Munkaközösség 42

43 önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg. Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka. - Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása. - A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek és tagintézményi munkacsoportok komoly feladatot vállalnak. Az ellenőrzés évében 2017/18 munkatervei Beiskolázási, továbbképzési terv, belső továbbképzések dokumentumainak elemzése vezetők Munkaközösség vezetők, tagintézmény igazgatók Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. Az intézmény külső kapcsolatai Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben. - A pedagógusok és alkalmanként a kliensek részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken. - Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve a díjakra történő jelölésekkel. éves szinten Az ellenőrzés évében 2017/18 Munkaértekezletek, munkaközösségi értekezletek jegyzőkönyveinek elemzése, kiküldött szakmai jellegű tájékoztatók száma Társadalmi-szakmi szervezetekkel való együttműködés dokumentációjának elemzése tagintézmény igazgatók, BECS tagok tagintézmény igazgatók, BECS tagok Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú). A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. A pedagógiai munka feltételei Tárgyi, infrastruktúrális feltételek Az intézmény rendszeresen felméri a munkaterv megvalósításához szükséges infrastruktúrát, jelzi a hiányokat a fenntartó felé. Személyi feltételek - Az intézmény rendszeresen felméri a éves szinten éves szinten Honlapok, tájékoztatók elemzése Fenntartó felé megküldött probléma jelzések elemzése tagintézmény igazgatók, BECS tagok tagintézmény igazgatók 43

44 szükségleteket, reális képpel rendelkezik a szakterületi munka humánerőforrás-szükségletéről. - A humánerőforrásban bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára. Szervezeti feltételek A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik. - Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a pedagógiai munka részét képezik. - Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére. Folyamatos az egyének és csoportok döntés-előkészítésbe történő bevonása - képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján. - Ennek rendje kialakított és éves szinten éves szinten Az ellenőrzés évében 2017/18 Az ellenőrzés évében 2017/18 Humánerőforrás jelentések az éves beszámolókban Tanévre vonatkozó órarendek elemzése Munkatervek Munkatervek Beszámolók SZMSZ SZMSZ erre vonatkozó szabályzatai Tagintézményi SZMSZ dokumentált. A kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott szakszolgálati tevékenységet szabályozó dokumentumokban megfogalmazott elvárásoknak és az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott céloknak való megfelelés tagintézmény igazgatók, főigazgató, BECS tagok tagintézmény igazgatók, főigazgató, BECS tagok tagintézmény igazgatók, főigazgató A tagintézmények intézményi önértékelésre vonatkozó tervei az 1.sz. mellékletben megtalálható 44

45 1.sz. melléklet Tagintézmények intézményi önértékelési terve SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT SZÉKHELYINTÉZMÉNY ÉVES ÖNÉRTÉKELÉSI TERVE 2017/2018-AS TANÉV NYÍREGYHÁZA, 2017 TÓTHNÉ RÁDAI ÉVA SZAKMAI ÉS KOORDINÁCIÓS FŐIGAZGATÓ-HELYETTES 45

46 A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székhelyintézményének éves önértékelési terve a 2017/2018-as tanévre Készítette: Csehné Mudri Gyöngyvér Az intézményi önértékelés jogszabályi háttere: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről ( és a ) 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról ( ) 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (I. és II. fejezet) Szakmai segédanyagok: Országos Tanfelügyelet Kézikönyv a Pedagógiai Szakszolgálatok számára Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez (negyedik, javított változat) Önértékelési kézikönyv a pedagógiai szakszolgálatok számára Önértékelési kézikönyv a pedagógiai szakszolgálatok számára (harmadik kiadás) Ötéves intézményi önértékelési program Szakértői szakmai nap előadásanyag (pdf, utolsó frissítés ) Előkészítés Az intézmény önértékelési csoportjának megalakulása (BECS), a koordinációval megbízott vezető és a tagok megválasztása Felelős: Tóthné Rádai Éva (szakmai és koordinációs főigazgató helyettes) Koordinátor: Csehné Mudri Gyöngyvér Tagok: Katona László Kerülő Ferencné Az intézményi belső elvárás-rendszer és a kapcsolódó intézményi dokumentumok összefoglaló táblázatának elkészítése Felelős: BECS tagok és valamennyi munkatárs Önértékelést Támogató Munkacsoport újraszervezése Koordinátor: Csehné Mudri Gyöngyvér Tagok: Hutásné Petruska Krisztina Kerülő Ferencné Önértékelést Támogató Munkacsoport megválasztása Koordinátor: Csehné Mudri Gyöngyvér Tagok: Tervezett feladatok Pedagógus önértékelés-résztvevők, időpontok, határidők Hutásné Petruska Krisztina, Topscher Krisztina,Tudlik Csilla Név Munkakör A minősítés időpontja Hutásné Petruska Krisztina gyógypedagógus pedagógus II. minősítés megtörtént (2016 szeptember) A pedagógiai szakmai ellenőrzés időpontja a pontos időpontot az OH jelöli ki Az önértékelés időpontja 2017 októberdecember Csehné pszichológus mesterpedagógus a pontos időpontot 2018 február- 46

47 Mudri Gyöngyvér minősítés megtörtént (2015 október) az OH jelöli ki április Pedagógus önértékeléshez kapcsolódó feladatok Pedagógus neve: Hutásné Petruska Krisztina Adatgyűjtési Önértékelési feladatok felelősök határidők feladatok határidők Az intézményi dokumentáció és a szakalkalmazotti közösség által rögzített elvárásrendszer megfeleltetése a pedagógus munkája során keletkezett dokumentumoknak (vizsgálati dosszié, szakértői vélemények, éves munkaközösségi terv stb.) Az elvárásrendszer megfeleltetése a pedagógus munkájához kapcsolódó egyéb dokumentumoknak (ütemezési napló, munkaidő-nyilvántartás, jelenléti ív, éves munkaterv stb.) BECS tagok BECS tagok Esetleírás elkészítése és a hozzátartozó vizsgálati dosszié összeállítása Az értékelés során az értékelésben résztvevő kollégák által rögzített tapasztalatok megismerése Önértékelési kérdőív kitöltése Reflektív interjú az esetleíráshoz kapcsolódóan Pedagógus interjú Csehné Mudri Gyöngyvér Topscher Krisztina Önfejlesztési terv elkészítése a vezető segítségével 47

48 Kollégák bevonása az értékelésbe Intézmény: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székhelyintézmény Bevont kollégák Módszer Felelős Időpont Tagintézmény vezető interjú Topscher Krisztina 2017 november 10. Munkatársak online/papíralapú kérdőív Csehné Mudri Gyöngyvér 2017 november10. A kapott adatokat az informatikai felületre feltölti: Csehné Mudri Gyöngyvér Pedagógus önértékeléshez kapcsolódó feladatok Pedagógus neve: Csehné Mudri Gyöngyvér Adatgyűjtési Önértékelési feladatok felelősök határidők feladatok határidők Az intézményi dokumentáció és a Esetleírás szakalkalmazotti közösség által elkészítése és a rögzített elvárásrendszer hozzátartozó megfeleltetése a pedagógus vizsgálati dosszié BECS tagok munkája során keletkezett összeállítása dokumentumoknak (vizsgálati dosszié, szakértői vélemények, éves munkaközösségi terv stb.) Az elvárásrendszer megfeleltetése a pedagógus munkájához kapcsolódó egyéb dokumentumoknak (ütemezési napló, munkaidőnyilvántartás, jelenléti ív, éves munkaterv stb.) BECS tagok Az értékelés során az értékelésben résztvevő kollégák által rögzített tapasztalatok megismerése Önértékelési kérdőív kitöltése Reflektív interjú az esetleíráshoz kapcsolódóan Pedagógus interjú Csehné Mudri Gyöngyvér Topscher Krisztina Önfejlesztési terv elkészítése a vezető segítségével Kollégák bevonása az értékelésbe Intézmény: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székhelyintézmény Bevont kollégák Módszer Felelős Időpont Tagintézmény vezető interjú Topscher Krisztina 2018 március 10. Munkatársak online/papíralapú kérdőív Hutásné Petruska Krisztina 2018 március10. 48

49 Az interjúk lebonyolításának menete: csak az érintett személy lehet jelen, megfigyelő vagy egyéb más személy nem. Szervezési feladatok Előkészítés menete: A BECS tagok tájékoztatják az önértékelésben résztvevő pedagógusokat az önértékelés céljáról, területeiről, a rájuk vonatkozó feladatokról, az azokhoz rendelt határidőkről. Hasonlóképpen tájékoztatják az értékelésbe bevont kollégákat is. Az önértékelő pedagógussal megállapodnak a szükséges dokumentumok hozzáféréséről. Megjelölik a kitöltendő kérdőívek elérési helyét, egyeztetik az esetmegbeszélés, valamint az interjúk időpontját. Lebonyolítás menete: A megjelölt felelősök a kijelölt időpontokban továbbítják a felmérésben résztvevők számára a kitöltendő online kérdőívek elérhetőségét és elindítják a felmérést. Az informatikai rendszer az éves önértékelési tervben megadott időintervallumban a résztvevők számára elérhetővé teszi az online kérdőívkitöltő felületet, majd a felmérés zárásaként összesíti az adott válaszokat. A határidő lejárta után összesítik azok eredményét. A dokumentumelemzéssel megbízott kollégák megvizsgálják a szükséges dokumentumokat és dokumentumonként az előre megadott szempontok mentén megfogalmazzák a tapasztalatokat. Az interjúkért felelős kollégák a javasolt kérdések és a dokumentumelemzés tapasztalatai alapján interjútervet készítenek, majd lefolytatják az interjúkat, végül a kérdéseket és a válaszokat rögzítik a jegyzőkönyvben. Az esetmegbeszéléshez tartozó reflektívinterjúval megbízott felelős lefolytatja az interjút és a tapasztalatokat szintén jegyzőkönyvben rögzíti. Az kitöltött jegyzőkönyvet az erre kijelölt kollégák rögzítik az informatikai felületen, amely azt elérhetővé teszi az önértékelő pedagógus számára. Az értékelés tapasztalatainak megismerését követően az önértékelő pedagógus az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez c. útmutató szerinti skálán értékeli az elvárások teljesülését (megjelölve a forrásként szolgáló rögzített tapasztalatokat), illetve kompetenciánként megjelöli a kiemelkedő és a fejleszthető területeket. A pedagógus a vezető segítségével az önértékelés eredményére épülő önfejlesztési tervet készít, melyet a pedagógiai szakmai ellenőrzés lefolytatását követően feltölt az informatikai rendszerbe. A vezetői önértékelésre vonatkozó adatok a 2017/2018-as tanévben Ebben a tanévben intézményünkben (Székhelyintézmény) Dr. Gavallér Andrea főigazgató vezetői önértékelésére kerül sor A vezető önértékelésének területei 6. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása 7. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása 8. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása 9. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása 10. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása Az öt terület a szakszolgálat két vezetői szintjén a következőképpen módosul: A tagintézmény-vezető, vezetői kompetenciáit az alábbi területeken értékeli: 49

50 a tagintézményi pedagógiai szakszolgálati tevékenység/tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása, a tagintézmény folyamatos változásának, fejlődésének stratégiai vezetése és operatív irányítása, önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása, mások stratégiai vezetése és operatív irányítása, a tagintézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása. A területhez kapcsolódó önértékelési szempontok és elvárások: A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok Milyen módon biztosítja az intézményvezető a szakszolgálati tevékenységek eredményességét, a szakszerű beavatkozás feltételeit az egyes szakterületeken? Elvárások Részt vesz az intézmény dokumentumainak megalkotásában, az alapelvek, célok és feladatok meghatározásában. A szakszolgálati tevékenységeket - diagnosztika, terápia, fejlesztés, tanácsadás, gondozás, oktatás -, tervezett, komplex pedagógiai folyamatként kezeli. Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak érdekében, hogy az intézmény elérje az eredményekre vonatkozó deklarált céljait. Az intézményi kulcsfolyamatok irányítása során elsősorban a kliensi, kliensi eredmények javítására helyezi a hangsúlyt. Hogyan valósítja meg az eredményesség és hatékonyság mérését az egyes szakterületeken? Milyen szerepet kap a fejlesztő célú értékelés, a visszajelzés, a reflexivitás a működésben, a napi gyakorlatban? Hogyan gondoskodik az intézményvezető arról, hogy a szakszolgálatban szükséges dokumentumok, az alkalmazott módszerek, eszközök és szakszolgálati eljárások megfeleljenek az egyes szakterületen folyó Az intézményi működést befolyásoló azonosított, összegyűjtött, értelmezett mérési adatokat, eredményeket, partneri visszajelzéseket felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, az intézmény jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélésében, a szakszolgálati tevékenység szervezésében és irányításában. A kollégákkal megosztja a korszerű, hatékony, eredményes szakszolgálati tevékenységgel kapcsolatos információkat, a bejövő adatokat, eredményeket elemzi, és levonja a szükséges szakmai tanulságokat. Beszámolót kér a kliensek mérésén alapuló egyéni teljesítmények összehasonlításáról, változásáról. Elvárja, hogy a tapasztalatokat felhasználják a kliensek fejlesztése érdekében. Irányításával az intézményben kialakítják a kliensek értékelésének közös alapelveit és követelményeit, melyekben hangsúlyosan megjelenik a fejlesztő jelleg. Irányításával az intézményben a fejlesztő célú visszajelzés beépül a pedagógiai kultúrába. Irányítja a szakszolgálati protokoll helyi, szakterületi, speciális, területekre vonatkozó protokolljainak kidolgozását, annak érdekében, hogy a legmegfelelőbb ellátást nyújtsa az intézmény a hozzáforduló klienseknek. Működteti a terápiás, diagnosztikus, és más, a szakszolgálati tevékenységhez kapcsolódó módszerek beválásának vizsgálatát. Nyilvánossá teszi az eredményes, és hatékony módszereket és eljárásokat, kollégáit biztatja azok folyamatba való bevezetésére. 50

51 A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása Elvárások Önértékelési szempontok beavatkozások követelményeinek? Hogyan veszik figyelembe a kliensek igényeit a tervezőmunkában és az ellátásban, hogyan működik a kliens szükségleteihez történő alkalmazkodás az intézményben és saját szakszolgálati szakmai gyakorlatában? Irányítja az egyéni szükségleten alapuló speciális módszerek, eszközök, új eljárások alkalmazásának megismerését és alkalmazását a tanulási utak kialakítását célzó tanulástámogató eljárásokat, a hatékony kliensi egyéni fejlesztést. Gondoskodik arról, hogy az intézményhez forduló klienseket holisztikus szemlélettel vizsgálják, és a kliensek a nekik legmegfelelőbb ellátásban, támogatásban részesüljenek. Nyilvántartja a tevékenységével kapcsolatos visszajelzéseket, és annak tanulságait a tervezés további fázisában felhasználja. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok Hogyan vesz részt az intézmény jövőképének kialakításában? Hogyan alakítja, módosítja, változtatja a pedagógiai szakszolgáltatás struktúráját annak érdekében, hogy az egyes szakterületen belül a szükséges és specifikált ellátásokat biztosítsa? Hogyan képes reagálni az intézményt érő kihívásokra? Hogyan azonosítja azokat a területeket, amelyek stratégiai és operatív szempontból fejlesztésre szorulnak? Elvárások A jövőkép megfogalmazása során figyelembe veszi az intézmény külső és belső környezetét, a folyamatban lévő és várható változásokat. Szervezi és irányítja az intézmény jövőképének, értékrendjének, szakmai elveinek megismerését és a szakszolgálati tevékenységbe, folyamatokba épülését. Az intézményi jövőkép és az intézményi dokumentumokban megfogalmazott alapelvek célrendszere a vezetői pályázatában megfogalmazott jövőképpel fejlesztő összhangban vannak. Figyelemmel kíséri az aktuális külső és belső változásokat, konstruktívan reagál rájuk, ismeri a változtatások szükségességének okait. A változtatást, annak szükségességét és folyamatát, valamint a kockázatokat és azok elkerülési módját megosztja kollégáival, a felmerülő kérdésekre választ keres. Képes a változtatás folyamatát hatékonyan megtervezni, értékelni és a megalapozott partneri igények figyelemvételével az intézményben az egyes ellátási területeken a belső arányokat a megfelelő ellátás érdekében szükség esetén, proaktív módon kezeli. Folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását. Rendszeresen meghatározza az intézmény erősségeit és gyengeségeit (a fejlesztési területeket), ehhez felhasználja a belső és a külső intézményértékelés eredményét. 51

52 Milyen lépéseket tesz az intézmény stratégiai céljainak elérése érdekében? Irányítja az intézmény hosszú és rövid távú terveinek lebontását és összehangolását, biztosítja azok megvalósítását, értékelését, továbbfejlesztését. A stratégiai célok eléréséhez szükséges feladat meghatározások pontosak, érthetőek, a feladatok végrehajthatók. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok Hogyan teremt a környezete felé és a változásokra nyitott szervezetet? Elvárások Folyamatosan informálja kollégáit és az intézmény partnereit a megjelenő változásokról, lehetőséget biztosít számukra az önálló információszerzésre (konferenciák, előadások, egyéb források). A vezetés engedi, és szívesen befogadja, a korszerű szakszolgálati ellátás eredményesebbé tételére irányuló kezdeményezéseket, innovációkat, fejlesztéseket. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok Hogyan azonosítja erősségeit, vezetői munkájának fejleszthető területeit, milyen az önreflexiója? Milyen mértékű elkötelezettséget mutat önmaga képzése és fejlesztése iránt? Időarányosan hogyan teljesülnek a vezetői programjában leírt célok, feladatok? Mi indokolja az esetleges változásokat, átütemezéseket? Önértékelési szempontok Hogyan osztja meg a vezetési feladatokat vezetőtársaival, kollégáival? Elvárások Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása Vezetői munkájával kapcsolatban számít a kollégák véleményére. Tudatos saját vezetési stílusának érvényesítésében, ismeri erősségeit és korlátait. Önértékelése reális, erősségeivel jól él, hibáit elismeri, a tanulási folyamat részeként értékeli. A pedagógiai, a gyógypedagógia, pszichológia és a vezetés területein elsajátítja az új szakmai információkat. Vezetői hatékonyságát önreflexiója, a külsőértékelések, saját és mások tapasztalatai alapján folyamatosan fejleszti Hiteles és etikus magatartást tanúsít. Kommunikációja, magatartása a pedagógusetika normáinak megfelel. A vezetői programjában leírtakat folyamatosan figyelembe veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a végrehajtásban. Ha a körülmények változása indokolja a vezetői pályázat tartalmának felülvizsgálatát, ezt világossá teszi a szakalkalmazotti közösség és valamennyi érintett számára. Elvárások A munkatársak felelősségét, jogkörét és hatáskörét egyértelműen meghatározza, felhatalmazást ad. A vezetési feladatok egy részét delegálja 52

53 Hogyan vesz részt személyesen a humánerőforrás ellenőrzésében és értékelésében? vezetőtársai munkakörébe, majd a továbbiakban a leadott döntési- és hatásköri jogokat ő maga is betartja, betartatja. Irányítja és aktív szerepet játszik a belső intézményi ellenőrzési-értékelési rendszer kialakításában, az országos önértékelési rendszer intézményi adaptálásában és működtetésében; Részt vállal a szakalkalmazottak óráinak/foglalkozásainak, terápiáinak látogatásában, megbeszélésében. A pedagógusok értékelésében a vezetés a fejlesztő szemléletet érvényesíti, az egyének erősségeire fókuszál. Hogyan inspirálja, motiválja és bátorítja az intézményvezető a munkatársakat? Ösztönzi a szakalkalmazotti közösség tagjait önmaguk fejlesztésére. A feladatok delegálásánál az egyének erősségére épít Hogyan tud kialakítani együttműködést, hatékony csapatmunkát a kollégák között? Milyen módon biztosítja és támogatja az érintettek, a szakalkalmazotti közösség, az intézmény igényei, elvárásai alapján kollégái szakmai fejlődését? Alkalmat ad a pedagógusoknak személyes szakmai céljaik megvalósítására, támogatja munkatársait terveik, és feladataik teljesítésében. Aktívan működteti a munkaközösségeket, az egyéb csoportokat (projektcsoport például intézményi önértékelésre), szakjának és vezetői jelenléte fontosságának tükrében részt vesz a team munkában. Kezdeményezi, szervezi és ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket. A megosztott vezetés céljából vezetői tanácsadó csoportot működtet (törzskar, tágabb körű vezetés például munkaközösség-vezetők, egyéb középvezetők, szülői képviselők stb. bevonásával). A továbbképzési programot, beiskolázási tervet úgy állítja össze, hogy az megfeleljen az intézmény szakmai céljainak, valamint a munkatársak szakmai karriertervének. Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit. Hogyan vonja be a vezető az intézményi döntéshozatali folyamatba a pedagógusokat? Mit tesz a nyugodt munkavégzésre alkalmas, pozitív klíma és támogató kultúra megteremtése érdekében? Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő döntésekbe, döntések előkészítésébe bevonja az intézmény munkatársait és partnereit. A döntésekhez szükséges információkat megosztja az érintettekkel. Mások szempontjait, eltérő nézeteit és érdekeit figyelembe véve hoz döntéseket, old meg problémákat és konfliktusokat. Személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes munkatársi körével, odafigyel problémáikra, és választ ad kérdéseikre. Szakszerűen oldja meg a konfliktushelyzeteket. Olyan tanulási környezetet alakít ki, ahol az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a tanulási folyamatot támogató rend jellemzi (például mindenki által ismert szabályok betartatása). Támogatja, ösztönzi az innovációt és a 53

54 kreatív gondolkodást, az újszerű ötleteket. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok Elvárások Hogyan kíséri figyelemmel a jogszabályokat? Folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény működését befolyásoló jogi szabályozók változásait. A szakalkalmazottakat az őket érintő, a munkájukhoz szükséges jogszabályváltozásokról folyamatosan tájékoztatja. Hogyan tesz eleget az intézményvezető tájékoztatási kötelezettségének? Az érintettek tájékoztatására többféle kommunikációs eszközt, csatornát (verbális, nyomtatott, elektronikus, közösségi média stb.) működtet. A megbeszélések, értekezletek vezetése Hogyan történik az intézményi erőforrások elemzése, kezelése (emberek, tárgyak és eszközök, fizikai környezet)? Hogyan biztosítja az intézményvezető az intézményi működés nyilvánosságát, az intézmény pozitív arculatának kialakítását? Hogyan biztosítja az intézményi folyamatok, döntések átláthatóságát? Milyen, a célok elérését támogató kapcsolatrendszert alakított ki az intézményvezető? hatékony, szakszerű kommunikáción alapul. Hatékony idő- és emberi erőforrás felhasználást valósít meg (egyenletes terhelés, túlterhelés elkerülés stb.). Hatáskörének megfelelően megtörténik az intézmény mint létesítmény, és a használt eszközök biztonságos működtetésének megszervezése (vizsgáló, terápiás helyiségek, diagnosztikus eszközök, taneszközök stb). Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak megfelelően hozza nyilvánosságra. Az intézményi pozitív kép kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás érdekében kommunikációs eszközöket, csatornákat működtet. Szabályozással biztosítja a folyamatok nyomon követhetőségét, ellenőrizhetőségét. Elvárja a szabályos, korrekt dokumentációt. Személyesen közreműködik az intézmény partneri körének azonosításában, valamint a partnerek igényeinek és elégedettségének megismerésében. és a partnereket képviselő szervezetekkel történő kapcsolattartásban. Az intézmény vezetése hatáskörének megfelelően hatékonyan együttműködik a fenntartóval az emberi, pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében. 54

55 AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK MÓDSZEREI, ESZKÖZEI Az intézményvezető önértékelésében - konkrétan az adatgyűjtésben - a pedagógus önértékeléshez hasonlóan az éves munkaterv részeként, az éves önértékelési tervben rögzítettek szerint részt vesznek az intézmény pedagógusai is. 1.Dokumentumelemzés 1.6. Az előző vezetői ellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés adott vezetőre vonatkozó értékelőlapjai: 1.7. Vezetői pályázat/program 1.8. Szakmai program 1.9. Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók: SZMSZ A dokumentumelemzés szempontjait az Önértékelési kézikönyv második, javított kiadásában találjuk. A dokumentumelemzést az önértékelési csoport végzi. A csoport a dokumentumelemzés során az öt vezetői önértékelési területre gyűjt információkat. A dokumentumok áttekintése, vizsgálata abból a szempontból történik, hogy az egyes területek értékelésében támogatást nyújtson. 3. Kérdőíves felmérés 2.2. Vezetői önértékelő kérdőív (Önértékelési Kézikönyv 4. sz. melléklet) 2.4 Szakalkalmazotti kérdőív a vezető önértékelésének keretében (Önértékelési Kézikönyv 5. melléklet). Főigazgató önértékelése esetén a tagintézmény vezetőkkel történik a kérdőíves felmérés 2.5 Szülői kérdőív a vezető önértékelésének keretében (Önértékelési Kézikönyv 6. sz. melléklet). Főigazgató önértékelése esetén ez a kérdőíves felmérés irreleváns. A kérdőíves felmérés online formában, az OH által biztosított informatikai rendszerben történik. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus 4. Interjúk Az interjú célja, hogy a vezető az önértékeléséhez a dokumentumelemzés és kérdőíves felmérések során gyűjtött adatokon felül további kiegészítő információkhoz jusson. 55

56 3.5 A főigazgatóval készített interjú 3.6 A vezető munkájáról a munkáltatójával készített interjú 3.7 A vezetőtársakkal készített interjú (A főigazgató és a tagintézmény vezető esetén is.) Az interjúkérdéseket az Önértékelési Kézikönyv módosított,2017 január1. napjától hatályos kiadásában találjuk. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus Vezetői önértékelés időpontok, határidők Adatgyűjtési feladatok Vezetői pályázat/program Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók: SZMSZ Szakalkalmazotti kérdőív Vezetői önértékelő kérdőív Felelősök Csehné Mudri Gyöngyvér Tímári Antalné Kacsári Attila Csehné Mudri Gyöngyvér Dr. Gavallér Andrea Megvalósítá s határidő Önértékelési feladatok Dokumentumelemzés Feltöltés határidő Kérdőíves felmérés Interjúk: A főigazgatóval A vezetőtársakkal készített interjú A vezető munkájáról a munkáltatójával Csehné Mudri Gyöngyvér Tímári Antalné Kacsári Attila Interjúk A kapott adatokat az informatikai felületre feltölti: Csehné Mudri Gyöngyvér BECS tag 56

57 Szervezési feladatok felsorolása: 10. Az éves önértékelési tervben kijelölt kollégák egyeztetik a részleteket a vezetővel, közösen meghatározzák az értékelésbe bevonandó további partnerek körét. 11. A partnerek felkészítése, tájékoztatása. 12. A kérdőíves felmérések lebonyolításával megbízott kolléga továbbítja a felmérésben résztvevőknek az online kérdőív elérhetőségét, és elindítja a felmérést. Az informatikai rendszer a résztvevők számára az éves önértékelési tervben megadott időintervallumban elérhetővé teszi az online kérdőívkitöltő felületet, majd a felmérés zárásaként összesíti az adott válaszokat. Szükség esetén a kérdőíves felmérés kiegészíthető papíralapú felméréssel, de ebben az esetben az adott válaszok gyakoriságát rögzíteni kell az informatikai rendszerben (amely azt elérhetővé teszi később a külső szakértők, szaktanácsadók számára). 13. Az erre kijelölt felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjúterveket készítenek, ahol lehetőségük van mérlegelni, hogy csak olyan interjúkérdéseket tegyenek fel, amelyek új információt nyújthatnak, vagy árnyalhatják, kiegészíthetik a korábbi információkat. Miután lefolytattak az interjúkat, az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik a jegyzőkönyvben. 14. A feladattal megbízott kollégák megvizsgálják a vezetőre vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és önértékelés eredményeit, a hozzájuk kapcsolódó önfejlesztési terveket, a vezetői munka dokumentumait, valamint a kérdőíves felmérések eredményeit, majd rögzítik a jegyzőkönyvben a dokumentumelemzés eredményét, vagyis dokumentumonként az előre adott szempontok mentén rögzítik a tapasztalataikat. 15. A kitöltött jegyzőkönyvet az erre kijelölt kolléga feltölti az informatikai rendszerbe, amely az elérhetővé válik a vezető részére. 16. A vezető (szükség esetén az adatgyűjtésben részt vevő kollégák segítségével) minden elvárás esetében az informatikai rendszerben értékeli az elvárás teljesülését, megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, a rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat, és kompetenciánként meghatározza a fejleszthető és a kiemelkedő területeket 17. Az önfejlesztési terv elkészítésének támogatása érdekében a fenntartó megjegyzéseket fűzhet az értékelés eredményéhez, amit a vezető juttat el részére. 18. A vezető az önértékelésre épülő egyéni önfejlesztési tervet készít, amelyet az értékeléssel együtt feltölt az informatikai rendszerbe. Az önfejlesztési tervet a vezető eljuttatja a fenntartó részére, aki a megvalósíthatóság elősegítésére megjegyzéseket fűzhet a tervhez. Az intézményi önértékelésre vonatkozó adatok a 2017/2018-as tanévben 57

58 AZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS MÓDSZEREI, ESZKÖZEI 2. Dokumentumelemzés 2.1. Intézményi munkaterv 2.2. SZMSZ 2.3. Egymást követő 2 tanév munkatervei és az éves beszámolók (a munkaközösségek munkaterveivel és beszámolóival együtt) 2.4. Továbbképzési program, beiskolázási terv 2.5. A pedagógus önértékelés eredményeinek összegzése 2.6. Az előző intézményi önértékelés értékelő lapjai A teljes önértékelési folyamatban az öt éves ciklus alatt folyamatos adatgyűjtésről van szó. - Folyamatosan történik: A pedagógusok önértékelése, amelynek eredményét az intézmény önértékelésében figyelembe kell venni. - Évente kell vizsgálni: Az önértékelési kézikönyv intézményi önértékelésre vonatkozó elvárások vastagon szedett részei. - Egyéb időpontban kell vizsgálni: A szakalkalmazotti közösség és a szülők körében végzett kérdőíves felmérések a vezetői ciklus második és negyedik évében az öt éves ciklus közben folynak. Az adatgyűjtés további elemeit (dokumentumelemzés, interjúk) az öt éves ciklus során egyszer kell lebonyolítani. 3. A pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése 4. Elégedettségmérés Az intézmény az intézmény önértékelése során a vezető önértékelésekor a szülők és pedagógusok körében használt kérdőív segítségével vizsgálja a partnerek elégedettségét (Önértékelési Kézikönyv 5. és 6. számú mellékletek). 58

59 5. Interjú: Az intézményi önértékelés során egyéni interjú készül a vezetővel, valamint csoportos interjúk készítésére is sor kerül az intézmény pedagógusainak és a szülők képviselőnek részvételével. A beszélgetés a lent felsorolt kérdések mentén alakul, de a dokumentumelemzés tapasztalatai alapján indokolt esetben a kérdések megváltoztathatók. Az interjúalanyok kiválasztása irányítottan történik: - szakterületenként minimum két szülő; - pedagógusok esetében különböző szakterületen tevékenykedő, nem azonos munkaközösségbe, intézményi munkacsoportba tartozó pedagógusok. Az interjúk elkészítésekor csak az érintett személyek vagy csoportok lehetnek jelen, megfigyelő vagy egyéb más személy nem. Az interjú kérdések az önértékelési kézikönyvben megtalálhatóak. Ütemezés: 1.Dokumentumelemzés Intézményi munkaterv Továbbképzési programbeiskolázási terv) Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók (a munkaközösségek munkaterveivel és beszámolóival együtt) SZMSZ 2.Kérdőíves felmérés ütemezés A lebonyolítás ütemezése ellenőrzés évében (5 évente egyszer) ellenőrzés évében (5 évente egyszer) ellenőrzés évében (5 évente egyszer) ellenőrzés évében (5 évente egyszer) Ellenőrzési módszerek, eszközök Szükséges emberi erőforrások dokumentumellenőrzés Kijelölt BECS tagok dokumentumellenőrzés Kijelölt BECS tagok dokumentumellenőrzés Kijelölt BECS tagok dokumentumellenőrzés Kijelölt BECS tagok Az intézményi önértékelés keretében a pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív A lebonyolítás ütemezése az informatikai rendszer által meghatározott időpontban. 59 Ellenőrzési módszerek, eszközök online kérdőív Szükséges emberi erőforrások Intézményi BECS tagok Az intézményi önértékelés az online kérdőív, BECS tagok és a

60 keretében a szülők és a szolgáltatással támogatott intézmények képviselőinek elégedettségét mérő kérdőív informatikai rendszer által meghatározott időpontban, papíralapon ezzel párhuzamosan. papír-alapú (ha szükséges) kijelölt pedagógus, szülők 60

61 Az intézmény neve: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székhelyintézmény Értékelt területek: 1. A pedagógiai folyamatok tervezése: Az éves munkaterv megfeleltetése a stratégiai dokumentumoknak (SZMSZ, PROTOKOLL) és a Munkaközösség terveinek (Munkaközösség éves terve) 2. A pedagógiai folyamatok megvalósítása: A tanév végi beszámoló alapján történik-e a következő tanév tervezése 3. Eredmények értékelése: Nyilvántartják-e és elemzik-e az intézményi eredményeket? 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció értékelése: A szakalkalmazottak szakmai csoportjai (teamek, munkaközösségek) maguk alakítják-e ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak-e. A munkatervüket az intézményi célok figyelembe vételével határozzák-e meg? Az intézmény munkatársai számára biztosított-e az információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés? 5. Az intézmény külső kapcsolatainak értékelése: Milyen módon történik az intézmény külső partnereinek tájékoztatása (szóbeli, digitális vagy papíralapú)? Felülvizsgálják-e a partnerek tájékoztatását lehetőségeit? 6. A pedagógiai munka feltételeinek értékelése: Hogyan történik az infrastrukturális feltételek ellenőrzése? Hogyan történik a hiányok jelzése a fenntartó felé? Hogyan történik a humánerőforrás-szükséglet felmérése, a hiányok jelzése a fenntartó számára? 61

62 Adatgyűjtési Önértékelési feladatok felelősök határidő feladatok határidő 1. 2 egymást követő tanév (2016/2017 és 2017/2018) munkaterveinek és munkaközösségi terveinek elemzése, megfeleltetése a stratégiai dokumentumoknak (SZMSZ, Protokoll) 2. 2 egymást követő tanév évvégi beszámolóinak és a rákövetkező év munkaterveinek megfeleltetése 3. az értékelés módjának elemzése az intézményi dokumentáció (szakértői vélemények, vizsgálati dosszié, iktatókönyvek, éves munkaterv) alapján, megfeleltetve a hatályos jogszabályoknak is (a felülvizsgálatokról). 4. fellebbezések száma, vizsgálatok száma, látogatások száma (FFK) határidők tartása (statisztika, postakönyv stb. alapján) Egyéb eredmények, elismerések 5. munkaközösségi tervek, beszámolók elemzése, team megbeszélések jegyzőkönyveinek elemzése, megfeleltetése a stratégiai dokumentumoknak 6. az infrastruktúra és a humánerőforrások felmérésének módja (belső ellenőrzési terv, éves beszámoló), hiányok jelzése a fenntartó felé (vezetői tájékoztatás, a fenntartóval folytatott levelezés), ezek megfeleltetése a stratégiai dokumentumoknak Csehné Mudri Gyöngyvér vezető Hutásné Petruska Krisztina vezető Topscher Krisztina vezető a tapasztalatok beépítése a következő évi munkaterv és munkaközösségi tervbe a tapasztalatok beépítése a beszámolókba, a következő évi tervezési dokumentumokba a tapasztalatok beépítése a következő évi tervezési dokumentumokba, ha szükséges a vizsgálati dokumentációba, a szakértői véleményekbe a tapasztalatok visszacsatolása, erősségek, ha szükséges fejleszthető területek megjelölése a tapasztalatok visszacsatolása, beépítése a team munka tervezésébe, a munkaközösségi tevékenységek tervezésébe tapasztalatok visszacsatolása a vezető és a szakalkalmazottak részére, ha szükséges fejleszthető területek megjelölése, beépítése az intézmény fenntartóval folytatott kommunikációjának megvalósításába 62

63 Az adatgyűjtési feladatok részletezése Adatgyűjtési Önértékelési feladatok felelősök feladatok határidő Pedagógiai folyamatok - Tervezés 1. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel Megtörténik a tanfelügyeleti ellenőrzések eredményeiből, a korábbi fejlesztési terv felülvizsgálatából, valamint a további ellenőrzésekből, intézkedési tervekből származó információk feldolgozása, értékelése, a tapasztalatok beépítése az önértékelést követő ötéves intézkedési tervbe Csehné Mudri Gyöngyvér Dokumentumelemzés Tagintézményi éves terv, SZMSZ, Munkaközösségi tervek, Intézkedési tervek Pedagógiai folyamatok - Megvalósítás 2. A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek (A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez.) 3. A pedagógiai szakszolgálati tevékenység szakterületenként és együttesen megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak. vezető Dokumentumelemzés (Előző tanév Beszámolója és jelen tanév Munkaterve) Egyéni fejlesztési tervek, csoportos fejlesztési tervek, terápiás tervek, egyéni, csoportos esettanulmányok, kliensi produktumok dokumentumelemzés e (?) 63

64 Pedagógiai folyamatok Ellenőrzés 4. Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek. - Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz. - Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat. - A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek eredményességét az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben. - Az önértékelésben érintett pedagógus az ellenőrzések megállapításainak (erősségek, fejleszthető területek) megfelelően fejlesztési tervet készít, a szükséges feladatokat ütemezi és végrehajtja. vezető, BECS tagok, főigazgató Dokumentumelemzés (éves belső ellenőrzési terv, belső ellenőrzés dokumentumainak tartalmi elemzése, az intézményi önértékelés dokumentumainak és az intézményre vonatkozó fejlesztési terveknek a tartalmi elemzése) Pedagógiai folyamatok - Értékelés 5. Az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető. - A kliensek értékeléséről fejlesztő céllal, megállapított gyakorisággal visszacsatolnak a kliensnek és szüleinek/gondviselőjének. Az értékelés és visszacsatolás módja, gyakorisága és szükségessége a kliens állapotára, életkorára, igényeire tekintettel kerül megállapításra Intézményi BECS tagok, tagintézmé ny igazgatók Fejlesztési tervek dokumentumelemzés e Szülő konzultációk, szakterületi vélemények elemzése

65 Pedagógiai folyamatok Korrekció 6. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása. - Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása. Ezt követően szükség esetén az intézmény a mérésiértékelési eredmények függvényében korrekciót végez. - Az intézmény a szakszolgálati tevékenység eredményességéről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit. - A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek. BECS tagok, vezető Önértékelés dokumentumainak elemzése Éves intézkedési tervek tartalmi elemzése Jó gyakorlatok gyűjteménye Személyiségfejlesztés és adaptív együttműködés Szakalkalmazottak végzettségének elemzése, továbbképzési, beiskolázási terv dokumentumelemzése Eredmények vezető Eszközpark felmérése Egységes protokollok, eljárásrendek tartalmi elemzése Web lapok tartalmi elemzése 65

66 Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: behívások száma, szakértői vélemények száma szülőkkel, pedagógusokkal folyó kommunikáció rendszeressége és hatékonysága elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus), Topscher Krisztina Év végi beszámolók tartalom elemzése szakértői vélemények száma, fellebbezések száma a szakértői véleményekre érkezett fellebbezések száma Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció 8. A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg. Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka. - Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása. - A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek és tagintézményi munkacsoportok komoly feladatot vállalnak. vezető, munkaközösségve zetők Munkaközö sség vezetők, tagintézmé ny igazgatók Munkaközösségek és munkacsoportok tervei Beiskolázási, továbbképzési terv, belső továbbképzések dokumentumainak elemzése 9. Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés vezető, BECS tagok Munkaértekezletek, munkaközösségi értekezletek jegyzőkönyveinek elemzése, kiküldött szakmai jellegű tájékoztatók száma Az intézmény külső kapcsolatai 66

67 Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben. - A pedagógusok és alkalmanként a kliensek részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken. - Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve a díjakra történő jelölésekkel. vezető Intézményi web oldal, tájékoztató levelek, stb. 11. Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partnereit. A partnerek tájékoztatását, lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. vezető, BECS tagok Honlapok, tájékoztatók elemzése A pedagógiai munka feltételei 12. Az intézmény rendszeresen felméri a munkaterv megvalósításához szükséges infrastruktúrát, jelzi a hiányosságokat a főigazgatóság/fenntartó felé. 13. Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a szakterületi munka humánerőforrás szükségleteiről. A humánerőforrásban bekövetkező hiányt idejében jelzi a főigazgatóság/fenntartó felé. 14. Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a pedagógiai munka részét képezik. - Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére. 15. A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik Folyamatos az egyének és csoportok döntéselőkészítésbe történő bevonása - képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján. Ennek rendje kialakított és dokumentált. vezető, BECS tagok tagintézmé ny igazgatók, főigazgató, BECS tagok vezető, főigazgató tagintézmé ny igazgatók, főigazgató tagintézmé ny igazgatók, főigazgató Fenntartó felé megküldött probléma jelzések elemzése Humánerőforrás jelentések az éves beszámolókban Vezetői pályázatok tartalom elemzése Éves beszámolók dokumentum elemzése Munkaköri leírások tartalmi elemzése Tantárgyfelosztás SZMSZ erre vonatkozó szabályzatai Tagintézményi SZMSZ 67

68 Ágazati elvárásoknak, saját intézményi céloknak való megfelelés Az intézmény munkaterve összhangban áll a közzétett oktatáspolitikai célokkal. Az intézményi munkaterv a jogszabályi tartalmi elvárásokkal és a szakmai eljárásrendekkel összhangban fogalmazza meg az intézmény céljait és feladatait. BECS tagok, tagintézmén y igazgató A kapott adatokat az informatikai felületre feltölti: Hutásné Petruska Krisztina intézményi munkaterv, protokoll, hatályos jogszabályok Partnerek bevonása Intézmény: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székhelyintézmény Bevont partnerek Módszer Felelős Időpont Székhelyintézmény-vezető interjú Topscher Krisztina Pedagógusok képviselői interjú Csehné Mudri Gyöngyvér Szolgáltatással támogatott intézmények elégedettségi kérdőív Hutásné Petruska Krisztina A pedagógusok képviselőinek kiválasztásánál fontos volt, hogy a két nagy szakterület (gyógypedagógus, pszichológus) szakembere képviseltesse magát. Az interjúk lebonyolításának menete: csak az érintett személy/személyek lehet/lehetnek jelen, megfigyelő vagy egyéb más személy nem. A szolgáltatással támogatott intézmények kiválasztásánál törekedtünk a főbb intézménytípusok képviseltetésére. A válaszoló intézmények között van óvoda, iskola, korai fejlesztő központ, közös oktatás-nevelést és külön oktatás-nevelést megvalósító intézmény is. A kapott adatokat az informatikai felületre feltölti: Hutásné Petruska Krisztina Az intézmény önértékelésének folyamata A teljes körű intézményi önértékelés az éves önértékelési terv szerint történik, az értékeléshez az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer nyújt támogatást. A folyamat az alábbi lépések mentén összegezhető: 1. Az éves önértékelési tervben kijelölt kollégák egyeztetik a részleteket a vezetővel, közösen meghatározzák az értékelésbe bevonandó további partnerek körét. 2. A tájékoztatással megbízott kolléga tájékoztatja, felkészíti az 1. pontban meghatározott partnereket. 3. A feladattal megbízott kollégák megvizsgálják az intézményre vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és önértékelés eredményeit, a hozzájuk kapcsolódó intézkedési terveket, a vezetői és a korábbi pedagógus önértékelési eredményeket és az intézmény alaptevékenységét meghatározó, a fejezetben felsorolt dokumentumokat, valamint a kérdőíves felmérések eredményeit, majd rögzítik a jegyzőkönyvben a dokumentumelemzés 68

69 eredményét, vagyis dokumentumonként az előre adott szempontok mentén rögzítik a tapasztalataikat. 4. A felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjúterveket készítenek, lefolytatják az interjúkat, majd az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik a jegyzőkönyvben. 5. A kitöltött jegyzőkönyvet az erre kijelölt kolléga feltölti az informatikai rendszerbe, amely azt elérhetővé teszi a vezető részére. 6. A vezető az értékelésében részt vevő kollégák bevonásával minden elvárás esetében az informatikai rendszerben értékeli az elvárás teljesülését, megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, a rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat. 7. A vezető az értékelésben részt vevő kollégák segítségével értékelési területenként meghatározza a fejleszthető és a kiemelkedő területeket (amennyiben van ilyen). Az értékelés az informatikai rendszerben történik, amely az eredményt elérhetővé teszi a vezető, az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára. 8. A vezető a szakalkalmazotti közösség bevonásával az önértékelés eredményére épülő intézkedési tervet készít, amelyet feltölt az informatikai rendszerbe. Az intézkedési tervet a rendszer elérhetővé teszi az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára. 9. Az intézkedési terv megvalósításának támogatása érdekében a fenntartó megjegyzéseket fűzhet a tervhez, amit a vezető juttat el részére 69

70 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mátészalkai Megyei Tagintézménye 4700 Mátészalka, Képes Géza utca 2/a. Tel/Fax: 06-44/ Honlap: Iktatószám: 1988/2017/PSZ/SC1602. ÉVES ÖNÉRTÉKELÉSI TERV Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mátészalkai Megyei Tagintézmény 2017 /2018. tanév Mátészalka, szeptember 12. Készítette: 70 Borbásné Szabó Erika Tagintézmény-vezető

71 Az intézmény főbb adatai: Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Tankerület megnevezése: KLIK Nyíregyházi Tankerülete OM azonosító: Hivatalos neve: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Szarvas utca Főigazgató: Dr. Gavallér Andrea A tagintézmény neve: Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mátészalkai Megyei Tagintézménye Címe: 4700 Mátészalka, Képes Géza utca 2/a. Tagintézmény vezetője: Borbásné Szabó Erika Az intézményi önértékelés jogszabályi háttere: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről ( és a ) 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról ( ) 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (I. és II. fejezet) Szakmai segédanyagok: Országos Tanfelügyelet kézikönyv a pedagógiai szakszolgálatok számára (negyedik javított kiadás) Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez (negyedik, javított változat) Önértékelési kézikönyv pedagógiai szakszolgálatok számára (harmadik, javított kiadás) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szakszolgálat Intézményi önértékelés Ötéves program 71

72 Az Önértékelést Támogató Munkacsoport tagjai: Koordinátor: Bunya Beatrix Otília Tagok: Orosz Edit Szalainé Nagy Mónika Bevont pedagógusok: Rabóczki Miklósné FELADATAINK Tagintézmény-vezető feladatai: éves önértékelési terv elkészítése szakalkalmazotti közösség elé terjesztése, jóváhagyása Tagintézményi Becs munkájának koordinálása Az önértékelési csoporttagok feladatai: éves önértékelési terv elkészítésében való együttműködés önértékelés előkészítése, megtervezése, megvalósítása a pedagógusok és partnerek tájékoztatása bevont kollégák felkészítése A csoporttagok kiemelt szerepet kapnak az önértékelés előkészítésében és megtervezésében, a pedagógusok és a partnerek tájékoztatásában, az éves önértékelési terv elkészítésében. A bevont kollégák felkészítése és folyamatos támogatása az önértékelést támogató munkacsoport feladata. Az értékelésben részt vevő pedagógusok az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató felületen rögzítik a tapasztalatokat, tényeket, adatokat, melyek alapján az értékeltek megfogalmazzák, és a felületen rögzítik saját önértékelésüket. Az önértékelést támogató munkacsoport a felületen és a valóságban is nyomon követi a folyamatot, gondoskodik az önértékelés minőségbiztosításáról. Az önértékelési munka célja: Az intézményi átfogó önértékelés célja, hogy - a pedagógusra, - vezetőre, - intézményre vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének értékelése alapján, a pedagógus és a vezető önmagára, valamint a vezető a szakalkalmazotti közösség bevonásával az intézményre vonatkozóan meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket, majd erre építve fejlesztéseket tervezzen, a fejlesztési feladatait Intézkedési Tervben rögzítse, szervezeti és egyéni tanulási, önfejlesztési programokat indítson, hogy azután az újabb önértékelés keretében vizsgálja a programok megvalósításának eredményességét. 72

73 Fő cél: A pedagógusok önértékelése a külső tanfelügyeleti ellenőrzéssel összhangban történik, így az értékelési területek és szempontok megegyeznek. Az értékelés alapját a pedagógusminősítés területeivel megegyező területekhez, a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó általános elvárások, a pedagógusok minősítésének alapját képező indikátorok alkotják. Elvárt eredmények: Az önértékelés eredménye egyrészt az elvárások teljesülésének mértékét jelző, elvárásonként meghatározott, az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez 1 című útmutatóban leírt skálán értelmezett értékek összessége, amelynek meghatározására az eszközrendszer alkalmazásával gyűjtött információk elemzése és az önértékelést támogató kollégákkal történő egyeztetés alapján kerül sor, másrészt a kompetenciánkénti összegzés eredményeként meghatározott kiemelkedő és fejleszthető területek. A PEDAGÓGUS ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK FOLYAMATA A pedagógusok önértékelése az éves önértékelési terv szerint történik. Támogatást az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer nyújt. Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében öt évente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Szervezési feladatok (BECS): Előkészítés menete: 1. A részletek egyeztetése az érintett pedagógussal. A bevonandó partnerek közös meghatározása (vezetők, kollégák, szülők). 2. Az érintett pedagógus és a partnerek tájékoztatása, felkészítése. 3. A felmérésben résztvevőknek az online kérdőív elérhetőségének a biztosítása, és a felmérés elindítása a megadott időintervallumban elérhetővé tett online kérdőív kitöltő felületen. Szükség esetén a kérdőíves felmérés kiegészíthető papíralapú felméréssel, de ebben az esetben az adott válaszok gyakoriságát rögzíteni kell az informatikai rendszerben (amely azt elérhetővé teszi később a tanfelügyelő szakértők számára). Lebonyolítás menete: 1. Az ezzel megbízott kolléga megvizsgálja a pedagógusra vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és az önértékelés eredményeit, a hozzájuk kapcsolódó önfejlesztési terveket, a pedagógiai munka dokumentumait, majd a jegyzőkönyvben rögzíti a dokumentumelemzés eredményét, vagyis dokumentumonként az előre adott szempontok mentén megfogalmazza a tapasztalatokat. 2. A két órát vagy foglalkozást érintő óralátogatás és az ezt követő megbeszélés tapasztalatait a megadott szempontok alapján az óralátogatásra kijelölt kollégák rögzítik a jegyzőkönyvben. A pedagógiai szakszolgálatok különböző szakterületein folyó beavatkozások közül néhány szakmai tartalma miatt nem látogatható, a szakalkalmazott szakmai munkája itt közvetlenül nem megfigyelhető. Ezekben az esetekben a látogatást és a megfigyelést egy az informatikai felületre előzetesen a kliensek azonosítására alkalmatlan formában feltöltött esettanulmány dokumentumhoz kapcsolódó reflektív értékelő interjú pótolja. 3. Az erre kijelölt felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés valamint óra/foglalkozáslátogatás/reflektív interjú eredménye alapján interjúterveket készítenek, ahol lehetőségük van mérlegelni, hogy csak olyan interjúkérdéseket tegyenek fel, amelyek új információt nyújthatnak, vagy árnyalhatják, kiegészíthetik a korábbi 73

74 információkat. Miután lefolytatták az interjúkat, az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik a jegyzőkönyvben. 4. A kitöltött jegyzőkönyvet az erre kijelölt kolléga rögzíti az informatikai felületen, amely azt elérhetővé teszi az önértékelő pedagógus részére. Az aláírt jegyzőkönyv eredeti példányát az intézmény iktatja, és öt évig megőrzi. Tanfelügyeleti látogatás során a szakértők kérésére az intézményvezetőnek biztosítania kell a betekintés lehetőségét a jegyzőkönyvbe. 5. Az önértékelő pedagógus a rögzített tapasztalatok alapján minden elvárás esetében az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez című útmutató szerinti skálán értékeli az elvárás teljesülését. megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, az informatikai rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat, illetve kompetenciánként meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket. Ha egy elvárás a rendelkezésre álló tapasztalatok alapján nem értékelhető, akkor ott az n. é., nem értelmezhető megjelöléssel kell jelezni. Az önértékelés eredményét az informatikai rendszer elérhetővé teszi az értékelt pedagóguson kívül, az intézményvezető, valamint külső ellenőrzés esetén az Oktatási Hivatal számára is. 6. A pedagógus a vezető segítségével az önértékelés eredményére épülő egyéni önfejlesztési tervet készít, amelyet feltölt az informatikai rendszerbe. 7. Az önfejlesztési tervet értékelési területenként, az eredeti intézményi elvárásokat és az értékelést tartalmazó táblázatba kell feltölteni. A PEDAGÓGUS ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK TERÜLETEI: 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók 3. A tanulás támogatása 4. A kliens személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, kliens többi gyermekkel, klienssel együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 5. A kliensi csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység (Nem releváns a szakértői bizottsági tevékenységben) 6. Pedagógiai folyamatok és a kliensek személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért A PEDAGÓGUS ÉRTÉKELÉS MÓDSZERTANA ÉS ESZKÖZEI Adatgyűjtés módszerei: Dokumentumelemzés, Óra-/foglalkozáslátogatás /reflektív értékelő interjú Interjúk Kérdőíves felmérés 74

75 A 2017/2018-as tanévben Pedagógus önértékelésben, vezetői önértékelésben résztvevők Név Munkakör, beosztás Minősítésben résztvevő (időpont) Pedagógiai szakmai ellenőrzésben résztvevő Pedagógus önértékelésben résztvevő (időpont) (időpont) Borbásné Szabó Erika tagintézményvezető OH által kijelölt december 20. Bunya Beatrix Otília szakpszichológus OH által nem kijelölt június 15. Pedagógus önértékelés időpontok, határidők Pedagógus neve: Bunya Beatrix Otília Adatgyűjtési feladatok Felelősök Határidő Önértékelési feladatok Határidő Az intézményi dokumentációban és a szakalkalmazotti közösség által rögzített elvárás-rendszer megfeleltetése a pedagógus munkája során keletkezett dokumentumoknak (vizsgálati dosszié, szakértői vélemények, éves munkaközösségi terv) Az elvárás-rendszer megfeleltetése a pedagógus munkájához kapcsolódó egyéb dokumentumoknak (ütemezési napló, munkaidőnyilvántartás, jelenléti ív, éves munkaterv, stb.) BECS tagok Esetleírás elkészítése és a hozzátartozó vizsgálati dosszié összeállítása Tagintézmény - vezető Bunya Beatrix Otília Az értékelés során az értékelésben résztvevő kollégák által rögzített tapasztalatok megismerése Önértékelési kérdőív kitöltése (1.sz. melléklet) az informatikai rendszer által meghatározott időpontban, papíralapon ezzel párhuzamosan

76 Reflektív interjú az esetleíráshoz kapcsolódóan Pedagógus interjú Tagintézmény-vezetői interjú Borbásné Szabó Erika Szalainé Nagy Mónika az informatikai rendszer által meghatározott időpontban, papíralapon ezzel párhuzamosan Önfejlesztési terv elkészítése a vezető segítségével az informatikai rendszer által meghatározott időpontban, papíralapon ezzel párhuzamosan Partnerek bevonása az értékelésbe Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mátészalkai Megyei Tagintézmény Bevont kollégák Módszer Felelős Időpont Munkatársak (3. sz. melléklet) online/papíralapú kérdőív Rabóczki Miklósné az informatikai rendszer által meghatározott időpontban, papíralapon ezzel párhuzamosan Szülői kérdőív (2. sz. melléklet) online/papíralapú kérdőív Rabóczki Miklósné az informatikai rendszer által meghatározott időpontban, papíralapon ezzel párhuzamosan A szülői kérdőívek megküldésére csak az intézményi szülői szervezet írásban benyújtott kifejezett kérelme alapján kerül sor. Az interjúk lebonyolításának a menete: Csak az érintett személy lehet jelen, megfigyelő vagy egyéb más személy nem. A kapott adatokat az informatikai felületre feltölti: Szalainé Nagy Mónika (BECS tag) 76

77 A VEZETŐ ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK FOLYAMATA A tagintézmény-vezető önértékelésének területei: 11. A tagintézményi pedagógiai szakszolgálati tevékenység/tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása 12. A tagintézmény folyamatos változásának, fejlődésének stratégiai vezetése és operatív irányítása 13. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása 14. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása 15. A tagintézmény intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása Az önértékelés gyakorisága: - az éves önértékelési terv szerint, a vezetői megbízás második és negyedik évében, a vezetőre vonatkozó intézményi elvárások alapján. Szervezési feladatok (BECS): Előkészítés menete: 10. Az értékelésbe bevonandó további partnerek körének meghatározása, egyeztetés az intézmény vezetőjével. 11. A meghatározott partnerek tájékoztatása 12. A kérdőíves felmérések lebonyolításával megbízott kolléga a szakalkalmazottak által meghatározott szabályok szerint a felmérésben résztvevőknek továbbítja az online kérdőív elérhetőségét, és elindítja a felmérést. Az informatikai rendszer a résztvevők számára az éves önértékelési tervben megadott időintervallumban elérhetővé teszi az online kérdőívkitöltő felületet, majd a felmérés zárásaként összesíti az adott válaszokat. Szükség esetén a kérdőíves felmérés kiegészíthető papíralapú felméréssel, de ebben az esetben az adott válaszok gyakoriságát rögzíteni kell az informatikai rendszerben. Tanfelügyeleti látogatás során az intézményvezetőnek biztosítania kell a szakértők számára a betekintés lehetőségét 13. Az intézmény saját hatáskörben dönt a szülői kérdőívezés lebonyolításának szabályairól (pl. arról, hogy a mellékletben szereplő szülői kérdőívet és az Oktatási Hivatal által biztosított felületet használja e a szülői kérdőívezés lebonyolításához, vagy saját rendszert alakít ki, milyen szülői körnek kerül kiküldésre a kérdőív, stb). Amennyiben saját rendszert alakít ki az intézmény a szülői kérdőívezésre, úgy a kérdőívezésre vonatkozó adatokat (a megküldött, beérkezett kérdőívek számát, a kérdésekre adott összesített eredményt) a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Lebonyolítás menete: 1. A feladattal megbízott kollégák megvizsgálják a vezetőre vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és önértékelés eredményeit, a hozzájuk kapcsolódó önfejlesztési terveket, a vezetői munka fejezetben felsorolt 77

78 dokumentumait, valamint a kérdőíves felmérések eredményeit, majd rögzítik a jegyzőkönyvben a dokumentumelemzés eredményét, vagyis dokumentumonként az előre adott szempontok mentén rögzítik a tapasztalataikat. 2. A felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjúterveket készítenek, ahol lehetőségük van mérlegelni, hogy csak olyan interjúkérdéseket tegyenek fel, amelyek új információt nyújthatnak, vagy árnyalhatják, kiegészíthetik a korábbi információkat. Az interjúk lefolytatása után az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik a jegyzőkönyvben. 3. A kitöltött jegyzőkönyvet az erre kijelölt kolléga feltölti az informatikai rendszerbe, amely azt elérhetővé teszi a vezető részére. Az aláírt jegyzőkönyv eredeti példányát az intézmény iktatja, és öt évig megőrzi. Tanfelügyeleti látogatás során a szakértők kérésére az intézményvezetőnek biztosítania kell a betekintés lehetőségét a jegyzőkönyvbe. 4. A vezető (szükség esetén az adatgyűjtésben részt vevő kollégák segítségével) minden elvárás esetében az informatikai rendszerben értékeli az elvárás teljesülését, megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, a rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat, és kompetenciánként meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket (amennyiben van ilyen). 5. Az önfejlesztési terv elkészítésének támogatása érdekében a fenntartó megjegyzéseket fűzhet az értékelés eredményéhez, amit a vezető juttat el részére. 6. A vezető az önértékelésre épülő egyéni önfejlesztési tervet készít, amelyet az értékeléssel együtt feltölt az informatikai rendszerbe. Az önfejlesztési tervet a vezető eljuttatja a fenntartó részére, aki a megvalósíthatóság elősegítésére megjegyzéseket fűzhet a tervhez. Vezetői önértékelés időpontok, határidők Borbásné Szabó Erika Tagintézmény-vezető Adatgyűjtési feladatok Vezetői pályázat/program Szakmai program Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók; SZMSZ Vezetői önértékelői kérdőív (4. sz. melléklet) Felelősök Határidő Önértékelési feladatok Határidő BECS tagok Dokumentumelemzés Borbásné Szabó Erika Kérdőíves felmérés az informatikai rendszer által meghatározott időpontban, 78

79 Vezetői interjú A főigazgatóval A vezetőtársakkal készített interjú A vezető munkájáról a munkáltatójával készített interjú Szalainé Nagy Mónika Bunya Beatrix Otília Interjú, kivonat elkészítése, feltöltése Interjúk, kivonat elkészítése, feltöltése Orosz Edit Interjú, kivonat elkészítése, feltöltése papíralapon ezzel párhuzamosan az informatikai rendszer által meghatározott időpontban, papíralapon ezzel párhuzamosan Önfejlesztési terv készítése Borbásné Szabó Erika az informatikai rendszer által meghatározott időpontban papíralapon ezzel párhuzamosan Önfejlesztési terv feltöltése az informatikai rendszer által meghatározott időpontban Partnerek bevonása az értékelésbe Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mátészalkai Megyei Tagintézmény Bevont partnerek Módszer Felelős Időpont Szakalkalmazotti kérdőív (5. sz. melléklet) Szülői kérdőív (6. sz. melléklet) online/papíralapú kérdőív Rabóczki Miklósné az informatikai rendszer által meghatározott időpontban, papíralapon ezzel párhuzamosan A kapott adatokat az informatikai felületre feltölti: Bunya Beatrix Otília (BECS tag) A szülői kérdőívek megküldésére csak az intézményi szülői szervezet írásban benyújtott kifejezett kérelme alapján kerül sor. Az interjúk lebonyolításának a menete: Csak az érintett személyek vagy csoportok lehetnek jelen, megfigyelő vagy egyéb más személy nem. 79

80 AZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS Célja: az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának a fejlesztése annak feltárásával, hogy az intézmény saját szakmai programjában megfogalmazottakat hogyan valósította meg. Képet adnak a szakmai programban kitűzött célok megvalósulásának eredményességéről, úgy hogy közben számba veszik az intézmény adottságait, a szakalkalmazotti közösség, mint szakmai közösség együttműködésének formáit, a nevelő-oktató, diagnosztikai, fejlesztő munka tervezésének, szervezésének, ellenőrzésének, értékelésének és az eredmények visszacsatolásának folyamatát. Az intézményi önértékelés gyakorisága: az intézmény átfogó önértékelése az 5 éves ciklusban egyszer történik meg, a programban kijelölt területeket viszont évente szükséges vizsgálni. 8. Pedagógiai folyamatok Vizsgálandó területek: 9. Személyiségfejlesztés és adaptív együttműködés 10. Eredmények 11. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció 12. Az intézmény külső kapcsolatai 13. A pedagógiai szakszolgálati munka feltételei 14. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott szakszolgálati tevékenységet szabályozó dokumentumokban megfogalmazott elvárásoknak és az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott céloknak való megfelelés Az 1-2. és 4-6. területeken az intézményi adottságokat, az intézmény működésének jelenlegi állapotát méri fel az intézmény, a 3. és 7. területeken pedig az elért eredményeit veszi számba. AZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS MÓDSZEREI, ESZKÖZEI 2. Dokumentumelemzés 5.1. Intézményi munkaterv 5.2. SZMSZ 5.3. Egymást követő 2 tanév munkatervei és az éves beszámolók (a munkaközösségek munkaterveivel és beszámolóival együtt) 80

81 5.4. Továbbképzési program, beiskolázási terv 5.5. Mérési eredmények adatai, elemzése. (A különböző szakszolgálati területek különféle mérési, szűrési, vizsgálati, minősítési eredményei, statisztikai adatok. Az adatok összesítése, elemzése több évre kiterjesztve.) 5.6. A pedagógus önértékelés eredményeinek összegzése 5.7. Az előző intézményellenőrzés(ek) (tanfelügyelet) intézkedési terve(i) és az intézményi önértékelés értékelőlapjai, valamint a kapcsolódó intézkedési tervek A teljes önértékelési folyamatban az öt éves ciklus alatt folyamatos adatgyűjtésről van szó. Részei: adatgyűjtés és intézményi önértékelés. - Folyamatosan történik: - Évente kell vizsgálni: A pedagógusok önértékelése, amelynek eredményét az intézmény önértékelésében figyelembe kell venni. Az önértékelési kézikönyv intézményi önértékelésre vonatkozó elvárások vastagon szedett részei. - Egyéb időpontban kell vizsgálni: A szakalkalmazotti közösség és a szülők körében végzett kérdőíves felmérések a vezetői ciklus második és negyedik évében az öt éves ciklus közben folynak. Az adatgyűjtés további elemeit (dokumentumelemzés, interjúk) az öt éves ciklus során egyszer kell lebonyolítani. Az intézményi önértékelés keretében évenként vizsgálandó intézményi elvárások: 1. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. 2. A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése. 3. A pedagógiai szakszolgálati tevékenység szakterületenként és együttesen megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak. 4. Az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre 81

82 szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető. 5. A kliensek értékeléséről fejlesztő céllal, megállapított gyakorisággal visszacsatolnak a kliensnek és szüleinek/gondviselőjének. Az értékelés és visszacsatolás módja, gyakorisága és szükségessége a kliens állapotára, életkorára, igényeire tekintettel kerül megállapításra. 6. Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, a fejlesztések meghatározása. Ezt követően szükség esetén az intézmény a mérési - értékelési eredmények függvényében korrekciót végez. 7. Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: - a kliensek állapotváltozásának objektív adatai (tanulmányi eredményben vagy más területen azonosítható változás), - a kliensek teljesítmény eredményességét igazoló mutatók (tanév végi minősítési eredmények) értékelések, visszajelzések gyakorisága, szülőkkel, pedagógusokkal folyó kommunikáció rendszeressége és hatékonysága, - lemorzsolódási mutatók (szakszolgálati ellátásból kilépők, ajánlott szakszolgálat ellátást nem igénylők száma, jellemző és visszatérő akadályok elemzése) követések, utógondozás a tartós állapotváltozás igazolására, - elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, kliens), - a szakértői véleményekre érkezett fellebbezések száma, - pszichés problémája megoldódott, sikeres terápiák lezárása, - stb. 8. A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg. 9. Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. 10. Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partnereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú). 11. A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. 12. Az intézmény rendszeresen felméri a munkaterv megvalósításához szükséges infrastruktúrát, jelzi a hiányokat a fenntartó felé. 13. Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a szakterületi munka humánerőforrásszükségletéről. 82

83 14. A humánerőforrásban bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára. 15. A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik. AZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS FOLYAMATA Intézményi önértékelés időpontok, határidők Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mátészalkai Megyei Tagintézmény Adatgyűjtési feladatok: Felelősök: Önértékelési Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése A pedagógiai szakszolgálati tevékenység szakterületenként és együttesen megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak. Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek. - Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen BECS tagok BECS tagok BECS tagok Tagintézmény vezető, BECS tagok 83 feladatok: Dokumentumelemz és (Tagintézményi SZMSZ) Munkaközösségi tervek Dokumentumelemz és (Előző tanév Beszámolója és jelen tanév Munkaterve) Dokumentumelemz és (Munkaterv, Ütemterv) Éves belső ellenőrzési terv, belső ellenőrzés dokumentumainak tartalmi elemzése Intézményi önértékelés dokumentumai Határidő: Éves szinten Éves szinten Éves szinten Az ellenőrzés évében

84 eszközökkel ellenőriz. - Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat. - A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek eredményességét az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben. - Az önértékelésben érintett pedagógus az ellenőrzések megállapításainak (erősségek, fejleszthető területek) megfelelően fejlesztési tervet készít, a szükséges feladatokat ütemezi és végrehajtja..az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető. A kliensek értékeléséről fejlesztő céllal, megállapított gyakorisággal visszacsatolnak a kliensnek/gondviselőjéne k. A visszacsatolás a kliens állapotára, életkorára, igényeire tekintettel kerül megállapításra. Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok Szalainé Nagy Mónika BECS tagok tagintézményvezető Intézményre vonatkozó fejlesztési tervek Szülők és a Szolgáltatásokkal támogatott Intézmények képviselőinek elégedettségét mérő kérdőívek adatainak összegzése. Elégedettségmérés, intézményi önértékelés, vezetői önértékelés, Éves szinten folyamato s Éves szinten

85 levonása, a fejlesztések meghatározása. Ezt követően szükség esetén az intézmény a mérési értékelési eredmények függvényében korrekciót végez. Mérési eredmények adatai (A kliens állapotváltozásának objektív adatai) Mérési eredmények adatai (Szülőkkel, tanárokkal folyó konzultáció rendszeressége) Mérési eredmények adatai (Lemorzsolódási mutatók) Mérési eredmények adatai (Szakértői véleményekre érkezett fellebbezések száma) Mérési eredmények adatai (Sikeres terápiák lezárása) Mérési eredmények (éves esetforgalom) Mérési eredmények (Ellátatlan gyerekek) Az intézmény minden pedagógusa Az intézmény minden pedagógusa Az intézmény minden pedagógusa nem releváns BECS tagok tagintézményvezető tagintézményvezető Bunya Beatrix Otília tagintézményvezető pedagógusönértékelés, egyéb mérések A kliens állapotváltozásának objektív adatai: a tanévre vonatkozó nyilvántartó tasakok hátoldalán szereplő állapotváltozás alapján, (statisztika készítése: INYR segítségével, ha lesz ilyen funkciója) Szülőkkel, tanárokkal folyó konzultáció rendszerességéről vezetett nyilvántartási lap feldolgozása. INYR Nyilvántartó rendszer és iktatókönyv alapján lemorzsolódási mutató készítése. Szakértői véleményekre érkezett fellebbezések számának kigyűjtése. A nyilvántartó tasak hátoldalán rögzített záró állapotok közül (javult) állapotok összegyűjtése INYR rendszer éves esetforgalom adatgyűjtése Tanév végi beszámolókban feltűntetett szakterületenkénti lebontásban Éves szinten Éves szinten Éves szinten Éves szinten Éves szinten Éves szinten

86 Mérési eredmények adatai (Humán erőforrás, képzettség adatai) Mérési eredmények adatai (Szakmai innovációk, jó gyakorlatok) Mérési eredmények adatai (Külső elismerések) A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg. Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka. - Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása. - A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek és tagintézményi munkacsoportok komoly feladatot vállalnak. tagintézményvezető Az intézmény minden pedagógusa tagintézményvezető Orosz Edit Munkaközössé g vezető, tagintézmény vezető, BECS tagok ellátatlan gyereklétszám statisztikai adatainak összesítése. A szakszolgálat szakembereinek a továbbképzéseken, szakképzéseken való részvételi arányának kigyűjtése. Szakemberek által készített eszközök, feladatlapok, mérési eljárások valamint jó gyakorlatok összegyűjtése. Külső partnerektől származó elismerések írásos dokumentumainak összegyűjtése. Munkaközösségek és munkacsoportok tervei Beiskolázási, továbbképzési terv, belső továbbképzések dokumentumainak elemzése Éves szinten Éves szinten Éves szinten Éves szinten Az ellenőrzés évében

87 Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partnereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú). A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben. - A pedagógusok és alkalmanként a kliensek részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken. - Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve a díjakra történő jelölésekkel. Az intézmény rendszeresen felméri a munkaterv megvalósításához szükséges infrastruktúrát, jelzi a hiányosságokat a főigazgatóság/fenntartó felé. - Az intézmény tagintézményvezető BECS tagok tagintézmény vezető, BECS tagok tagintézményvezető Munkatársi elégedettségi kérdőív erre vonatkozó részei Honlap, tájékoztató levelek elemzése, stb. Társadalmi-szakmi szervezetekkel való együttműködés dokumentációjának elemzése Fenntartó felé megküldött probléma jelzések elemzése Éves szinten éves szinten folyamato s Az ellenőrzés évében Éves szinten

88 rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a szakterületi munka humánerőforrásszükségletéről. - A humánerőforrásban bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára. - Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a pedagógiai munka részét képezik. - Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére. Folyamatos az egyének és csoportok döntéselőkészítésbe történő bevonása - képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján. - Ennek rendje kialakított és dokumentált. A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik. tagintézményvezető BECS tagok tagintézmény vezető tagintézmény vezető, BECS tagok tagintézményvezető BECS tagok Humánerőforrás jelentések az éves beszámolókban Vezetői pályázatok tartalom elemzése Éves beszámolók dokumentum elemzése SZMSZ erre vonatkozó szabályzatai Tagintézményi SZMSZ Munkaköri leírások tartalmi elemzése Tantárgyfelosztás éves szinten Az ellenőrzés évében Az ellenőrzés évében Éves szinten Partnerek bevonása: Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mátészalkai Megyei Tagintézmény Bevont partnerek Felelős Elégedettségmérés szülők Módszerek, eszközök kérdőív Rabóczki Miklósné Időpont

89 Csoportos interjú szolgáltatással támogatott partnerintézmények tagintézményvezető szakalkalmazottak képviselői 6. sz. melléklet interjú Szalainé Nagy Mónika Bunya Beatrix Otília Orosz Edit A kapott adatokat az informatikai felületre feltölti: Bunya Beatrix Otília (BECS tag) A szülők kiválasztásának szempontja - Elégedettségmérés esetében: A kérdőívek kitöltése a Honlapon meghirdetett tájékoztatás szerint történik: - Az intézmény az intézmény önértékelése során a vezető önértékelésekor a szülők és pedagógusok körében használt kérdőív segítségével vizsgálja a partnerek elégedettségét /szakterületenként minimum két szülő; a kitöltés önkéntes/. (Önértékelési Kézikönyv 5. és 6. számú mellékletek). - Csoportos interjú esetében: Az interjúalanyok kiválasztása irányítottan történik: - szakterületenként minimum két szülő; - a pedagógusok esetében különböző szakterületen tevékenykedő, nem azonos munkaközösségbe, intézményi munkacsoportba tartozó pedagógusok. Az interjú kérdések az önértékelési kézikönyvben megtalálhatóak. Az interjúk lebonyolításának a menete: Csak az érintett személyek vagy csoportok lehetnek jelen, megfigyelő vagy egyéb más személy nem. Szervezési feladatok (BECS): Előkészítés menete: 1. Az értékelésbe bevonandó további partnerek körének meghatározása, egyeztetés az intézmény vezetőjével. 2. A meghatározott partnerek tájékoztatása Lebonyolítás menete: 1. A feladattal megbízott kollégák megvizsgálják az intézményre vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és önértékelés eredményeit, a hozzájuk kapcsolódó intézkedési terveket, a vezetői és a korábbi pedagógus önértékelési eredményeket és az intézmény alaptevékenységét meghatározó, a fejezetben felsorolt dokumentumokat, valamint a 89

90 kérdőíves felmérések eredményeit, majd rögzítik a jegyzőkönyvben a dokumentumelemzés eredményét, vagyis dokumentumonként az előre adott szempontok mentén rögzítik a tapasztalataikat. 3. A felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjúterveket készítenek, lefolytatják az interjúkat, majd az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik a jegyzőkönyvben. 4. A kitöltött jegyzőkönyvet az erre kijelölt kolléga feltölti az informatikai rendszerbe, amely azt elérhetővé teszi a vezető részére. Az aláírt jegyzőkönyv eredeti példányát az intézmény iktatja, és öt évig megőrzi. Tanfelügyeleti látogatás során a szakértők kérésére az intézményvezetőnek biztosítania kell a betekintés lehetőségét a jegyzőkönyvbe. 5. A vezető az értékelésében részt vevő kollégák bevonásával minden elvárás esetében az informatikai rendszerben értékeli az elvárás teljesülését, megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, a rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat. 6. A vezető az értékelésben részt vevő kollégák segítségével értékelési területenként meghatározza a fejleszthető és a kiemelkedő területeket (amennyiben van ilyen). Az értékelés az informatikai rendszerben történik, amely az eredményt elérhetővé teszi a vezető és az Oktatási Hivatal számára. 7. A vezető a szakalkalmazotti közösség bevonásával az önértékelés eredményére épülő intézkedési tervet készít, amelyet feltölt az informatikai rendszerbe. Az intézkedési tervet a rendszer elérhetővé teszi az Oktatási Hivatal és a külső szakértők számára. Az intézményvezető a szaktanácsadók részére a helyszínen biztosítja a betekintés lehetőségét az intézkedési tervbe. 8. Az intézkedési terv megvalósításának támogatása érdekében a fenntartó megjegyzéseket fűzhet a tervhez, amit a vezető juttat el részére. 90

91 ÉVES ÖNÉRTÉKELÉSI TERV SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT BAKTALÓRÁNTHÁZI TAGINTÉZMÉNYE Baktalórántháza, szeptember 01. Készítette: Barta Attiláné tagintézmény- vezető 91

92 Az intézményi önértékelés jogszabályi háttere: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről ( és a ) 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról ( ) 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (I. és II. fejezet) Szakmai segédanyagok: Országos Tanfelügyelet kézikönyv a pedagógiai szakszolgálatok számára Útmutató Önértékelési a pedagógusok kézikönyv a minősítési pedagógiai rendszeréhez szakszolgálatok (harmadik, számára javított változat) Önértékelési kézikönyv a pedagógiai szakszolgálatok számára Ötéves intézményi önértékelési program BECS tagok: Szórád Tinai Judit /fejlesztőpedagógus/ Szőke Mónika /gyógypedagógus/ Bevont pedagógusok: Barta Attiláné / tagintézmény-vezető, gyógypedagógus/ Derczó Rita pszichológus/ Intézményi önértékelés elemei a 2017/2018. tanévben Intézményi elvárások Pedagógiai folyamatok - Tervezés Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását. - Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készül. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének Ellenőrzés ütemezése 2017/18 Ellenőrzési módszerek Intézményi dokumentumok egységes szempontrendszere Éves munkatervek, munkaközösségi tervek Szükséges emberi erőforrások Főigazgató, tagintézmény igazgatók

93 megítélését. - A tervek elkészítése a szakalkalmazotti közösség bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik. - Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés. Megtörténik a tanfelügyeleti ellenőrzések eredményeiből, a korábbi fejlesztési terv felülvizsgálatából, valamint a további ellenőrzésekből, intézkedési tervekből származó információk feldolgozása, értékelése, a tapasztalatok beépítése az önértékelést követő ötéves intézkedési tervbe. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. Pedagógiai folyamatok - Megvalósítás - Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek. - A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése. - A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez. - A stratégiai és operatív dokumentumokban megfogalmazott célok, feladatok a kliensek adottságait és megállapított igényeit figyelembe véve megjelennek a pedagógus tervező munkájában, és annak ütemezésében. - A pedagógiai szakszolgálati tevékenység szakterületenként és együttesen megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak. - A teljes pedagógiai folyamat követhető az óra- és tevékenységtervekben, állapotfelmérő dokumentumokban, az egyéni és dokumentumelemzése 2017/18 Intézkedési tervek dokumentumelemzése Éves szinten éves szinten 2017/18 Éves munkatervek, munkaközösségi tervek dokumentum elemzése Éves beszámolók, munkatervek dokumentum elemzése Egyéni fejlesztési tervek, csoportos fejlesztési tervek, terápiás tervek, egyéni, csoportos esettanulmányok, kliensi produktumok dokumentumelemzése Főigazgató, tagintézmény igazgatók Intézményi BECS tagok Intézményi BECS tagok Tagintézmény igazgatók, BECS tagok

94 csoportos esettanulmányokban, az esetmegbeszélő dokumentumokban, a konzultációs munka dokumentumaiban, a naplókban, valamint a kliensi produktumokban. Pedagógiai folyamatok - Ellenőrzés Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek. - Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz. - Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat. - A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek eredményességét az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben. - Az önértékelésben érintett pedagógus az ellenőrzések megállapításainak (erősségek, fejleszthető területek) megfelelően fejlesztési tervet készít, a szükséges feladatokat ütemezi és végrehajtja. 2017/18 Éves belső ellenőrzési terv, belső ellenőrzés dokumentumainak tartalmi elemzése Intézményi önértékelés dokumentumai Intézményre vonatkozó fejlesztési tervek Tagintézmény igazgatók, főigazgató, BECS tagok Pedagógiai folyamatok - Értékelés Az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető. - A kliensek értékeléséről fejlesztő céllal, megállapított gyakorisággal visszacsatolnak a kliensnek és szüleinek/gondviselőjének. Az értékelés és visszacsatolás módja, gyakorisága és szükségessége a kliens állapotára, életkorára, igényeire tekintettel kerül megállapításra éves szinten Fejlesztési tervek dokumentumelemzése Szülő konzultációk, szakterületi vélemények elemzése Intézményi BECS tagok, tagintézmény igazgatók

95 Pedagógiai folyamatok - Korrekció - Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása. - Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, a fejlesztések meghatározása. Ezt követően szükség esetén az intézmény a mérési, értékelési eredmények függvényében mérési korrekciót végez. - az intézmény a szakszolgálati tevékenység eredményességéről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit. - A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső és külső erőforrások és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek. Személyiségfejlesztés és adaptív együttműködés A szakalkalmazottak felkészültek az állapotfelmérésre, az ehhez szükséges módszertani ismereteik, eszközhasználatuk korszerű. - Az intézményben rendelkezésre állnak a korszerű szakmaitudományos igényeknek megfelelő állapotfelismerő eszközök és környezeti feltételek. - A szakalkalmazottak kompetensek a különféle állapotfelmérő eszközök alkalmazására. - Az intézményben rendelkezésre állnak intézményi eljárásrendek, melyek egységes állapotfelmérési folyamatokat rögzítenek. - Az intézmény vezetése és az érintett pedagógusok részére biztosított a kliensek ellátáshoz szükséges információkhoz való hozzáférés. Az intézményben szakmai teamek működnek, a team tagjai megfelelő szakmai kompetenciákkal rendelkeznek. - Az intézmény minden szolgáltatási szakterületén korszerű és változatos ellátás folyik. 2017/ / /18 Munkatervek dokumentumelemzése Szakalkalmazottak végzettségének elemzése, továbbképzési, beiskolázási terv dokumentumelemzése Eszközpark felmérése Egységes protokollok, eljárásrendek tartalmi elemzése Web lapok tartalmi elemzése Szakmai munkaközösségek munkatervének, beszámolóinak tartalmi elemzése Intézményi BECS tagok, tagintézmény igazgatók Főigazgató, tagintézmény igazgatók, BECS tagok Főigazgató, tagintézmény igazgatók, BECS tagok

96 - Az intézmény vezetése a pedagógusokkal összhangban folyamatosan törekszik a fejlesztő, terápiás, tanácsadó, konzultációs tudás megújítására. Eredmények - Az intézmény munkatervének egyik prioritása a szakszolgálati tevékenység eredményessége. - Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényezők azonosítása. - Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: - a kliensek állapotváltozásának objektív adatai (tanulmányi eredményben vagy más területen azonosítható változás). - a kliensek teljesítmény eredményességét igazoló mutatók (tanév végi minősítési eredmények) értékelések, visszajelzések gyakorisága, szülőkkel, pedagógusokkal folyó kommunikáció rendszeressége és hatékonysága. - lemorzsolódási mutatók (szakszolgálati ellátásból kilépők, ajánlott szakszolgálat ellátást nem igénylők száma, jellemző és visszatérő akadályok elemzése) követések, utógondozás a tartós állapotváltozás igazolására. - elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, kliens), - a szakértői véleményekre érkezett fellebbezések száma, - pszichés problémája megoldódott, sikeres terápiák lezárása. stb. Szakmai ismeretek közvetítése a külső partnerek felé. - Humánerőforrás képzettségi mutatói. - Szakmai innovációk, jó gyakorlatok száma. - Az intézmény célrendszeréhez kacsolódó kiemelt tevékenységek működtetése eredményes. Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul. 2017/18 Éves szinten 2017/18 Nyilvántartó tasakon eredmények elemzése, statisztikai adatok ellátottak száma, lemorzsolódás, Év végi beszámolók tartalom elemzése, tantárgy felosztás elemzése elégedettség mérések szakértői vélemények száma, fellebbezések Szakmai programok száma külső partnerek számára végzettségek statisztikai elemzése Partneri visszajelzések Főigazgató, tagintézmény igazgatók, BECS tagok Tagintézmény igazgatók, BECS tagok

97 - Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció A szakmai közösségek vezetőinek hatásés jogköre tisztázott. - Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik. - Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra. - A munkaközösségek és a tagintézményi munkacsoportok bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése - A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki műkö9dési körüket önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembe vételével határozzák meg. Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek. - A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz. 2017/18 éves szinten 2017/18 Munkaközösségek éves munkatervei, beszámolói Munkaértekezletek, munkaközösségi értekezletek jegyzőkönyveinek elemzése, kiküldött szakmai jellegű tájékoztatók száma Munkaértekezletek jegyzőkönyveinek elemzése tagintézmény igazgatók, BECS tagok tagintézmény igazgatók, BECS tagok Az intézmény külső kapcsolatai Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek 2017/18 Honlapok, tájékoztatók elemzése tagintézmény igazgatók, BECS tagok Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú). éves szinten Honlapok, tájékoztatók elemzése tagintézmény igazgatók, BECS tagok

98 A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben. - A pedagógusok és alkalmanként a kliensek részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken. - Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve a díjakra történő jelölésekkel. A pedagógiai munka feltételei Az intézmény rendszeresen felméri a munkaterv megvalósításához szükséges infrastruktúrát, jelzi a hiányokat a fenntartó felé. - Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a szakterületi munka humánerőforrás-szükségletéről. - A humánerőforrásban bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára. A szakterületi pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap. - A szakalkalmazottak végzettsége, képzettsége megfelel a szakterületi tevékenységek feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak. A vezetők felkészültek a szakterületi tevékenységek irányításának, ellenőrzésének feladataira Az intézmény rendelkezik továbbképzési programmal, melynek elkészítése a munkatársak bevonásával, az intézményi szükségletek és az egyéni életpálya figyelembevételével történt. - Az intézmény követi a továbbképzési programban, beiskolázási tervben leírtakat. A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak. - A feladatmegosztás a szakértelem és 2017/18 éves szinten éves szinten 2017/18 Társadalmi-szakmi szervezetekkel való együttműködés dokumentációjának elemzése Fenntartó felé megküldött probléma jelzések elemzése Humánerőforrás jelentések az éves beszámolókban Tantárgyfelosztások elemzése, Humánerőforrás végzettségek elemzése 2017/18 Belső ellenőrzési tervek tartalmi elemzése Az ellenőrzés évében 2017/ /18 Továbbképzési, beiskolázási tervek elemzése, elfogadásáról szóló jegyzőkönyvek Munkaköri leírások tartalmi elemzése Tantárgyfelosztás tagintézmény igazgatók, BECS tagok tagintézmény igazgatók tagintézmény igazgatók, főigazgató, BECS tagok tagintézmény igazgatók, főigazgató, BECS tagok tagintézmény igazgatók, főigazgató tagintézmény igazgatók, főigazgató tagintézmény igazgatók, főigazgató

99 az egyenletes terhelés alapján történik. - A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SzMSz) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását. Ágazati elvárásoknak, saját intézményi céloknak való megfelelés Az intézmény munkaterve összhangban áll a közzétett oktatáspolitikai célokkal. - Az intézményi munkaterv a jogszabályi tartalmi elvárásokkal és a szakmai eljárásrendekkel összhangban fogalmazza meg az intézmény céljait és feladatait. 2017/18 Éves munkaterv tartalmi elemzése jogszabályok szempontjából tagintézmény igazgatók, főigazgató A kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott szakszolgálati tevékenységet szabályozó dokumentumokban megfogalmazott céloknak való megfelelés - Az intézmény munkaterve és egyéb szakmai dokumentumai (helyi protokoll, stb.) összhangban állnak a jogszabályokban megfogalmazottakkal. - Az intézményi munkaterv a jogszabályi tartalmi elvárások mellett a szakmai eljárásrendekkel összhangban fogalmazza meg az intézményi sajátos céljait és feladatait. - Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül. - A tervek nyilvánossága biztosított. - A tervekben (éves munkaterv, 5 éves intézkedési terv) jól követhetőek az intézmény kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók.

100 - A szakterületi módszerek kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a szakterületi tevékenységek prioritásaival összhangban valósul meg. - A képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak. - A tanítási módszerek, a nevelőoktató munkát támogató papír alapú és digitális tankönyvek, segédanyagok kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik. Intézményi önértékelés elemei a 2017/2018. tanévben Adatgyűjtési feladatok: Felelősök: Önértékelési feladatok: Határidő: 1 Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel Szőke Mónika Tímea Szórád-Tinai Judit Barta Attiláné Dokumentumelemzés (Tagintézményi SZMSZ) Munkaközösségi tervek A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése 3 Mérési eredmények adatai (A kliens állapotváltozásának objektív adatai) 4 Mérési eredmények adatai (Szülőkkel, tanárokkal folyó konzultáció rendszeressége) Szőke Mónika Tímea Szórád-Tinai Judit Barta Attiláné Minden pedagógus Minden pedagógus Dokumentumelemzés (Előző tanév Beszámolója és jelen tanév Munkaterve) A kliens állapotváltozásának objektív adatai: a tanévre vonatkozó nyilvántartó tasakok hátoldalán szereplő állapotváltozás alapján, statisztika készítése) Szülőkkel, tanárokkal folyó konzultáció rendszerességéről vezetett nyilvántartási lap feldolgozása

101 5 Mérési eredmények adatai (Lemorzsolódási mutatók) 6 Mérési eredmények adatai (Szakértői véleményekre érkezett fellebbezések száma) 7 Mérési eredmények adatai (Sikeres terápiák lezárása) 8 Mérési eredmények adatai (Humán erőforrás, képzettség adatai) 9 Mérési eredmények adatai (Szakmai innovációk, jó gyakorlatok) 10 Mérési eredmények adatai (Külső elismerések) 11 Az intézményben a különböző szakmai pedagógus csoportok együttműködése jellemző Minden pedagógus INYR Nyilvántartó rendszer alapján lemorzsolódási mutató készítése adminisztrátor Szakértői véleményekre érkezett fellebbezések számának kigyűjtése. Derczó Rita Szőke Mónika Barta Attiláné Szórád-Tinai Judit Barta Attiláné Szőke Mónika Szórád-Tinai Judit Szőke Mónika Tímea Szórád-Tinai Judit Barta Attiláné - A nyilvántartó tasak hátoldalán rögzített záró állapotok közül (javult) állapotok összegyűjtése A szakszolgálat szakembereinek a továbbképzéseken, szakképzéseken való részvételi arányának kigyűjtése. Szakemberek által készített eszközök, feladatlapok, mérési eljárások valamint jó gyakorlatok összegyűjtése. Külső partnerektől származó elismerések írásos dokumentumainak összegyűjtése. Munkaközösségek és munkacsoportok tervei Az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető. A kliensek értékeléséről fejlesztő céllal, megállapított gyakorisággal visszacsatolnak a kliensnek/gondviselőjének. A visszacsatolás a kliens állapotára, életkorára, igényeire tekintettel kerül megállapításra. Szórád-Tinai Judit Barta Attiláné Szőke Mónika Derczó Rita Szülők és a Szolgáltatásokkal támogatott Intézmények képviselőinek elégedettségét mérő kérdőívek adatainak összegzése. 13 Munkaközösségek és

102 A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg. 14 Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés 15 Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partnereit. A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. 16 Mérési eredmények (éves esetforgalom) 17 Mérési eredmények (Ellátatlan gyerekek) 19. Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a szakterületi munka humánerőforrás szükségleteiről. A humánerőforrásban bekövetkező hiányt idejében jelzi a főigazgatóság/fenntartó felé. 20. Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását. - Szőke Mónika Tímea Szórád-Tinai Judit Barta Attiláné Szórád-Tinai Judit Barta Attiláné Szőke Mónika Barta Attiláné minden pedagógus Szőke Mónika Tímea Szórád-Tinai Judit Barta Attiláné Barta Attiláné munkacsoportok tervei Munkatársi elégedettségi kérdőív erre vonatkozó részei Intézményi web oldal, tájékoztató levelek, stb egész évben folyamatosan INYR rendszer éves esetforgalom adatgyűjtése Tanév végi beszámolókban feltűntetett szakterületenkénti lebontásban ellátatlan gyereklétszám statisztikai adatainak összesítése. Tanév végi beszámoló és a következő éves munkaterv alapján írásbeli tájékoztató

103 - Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerőpiaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készül. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését A tervek elkészítése a szakalkalmazotti közösség bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik. Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés. 22. Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül. - A tervek nyilvánossága biztosított. - A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, 5 éves intézkedési terv) jól követhetők az intézmény kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók. A szakterületi módszerek kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a szakterületi tevékenységek i prioritásaival összhangban valósul meg. Barta Attiláné Barta Attiláné

104 A kapott adatokat az informatikai felületre feltölti: Szőke Mónika Tímea BECS tag Partnerek bevonása: Bevont partnerek Módszerek Felelős Időpont, eszközök Elégedettség- mérés pedagógusok kérdőív Szórád-Tinai Judit Szőke Mónika Elégedettségmérés Intézményi partnerek kérdőív Szórád-Tinai Judit Szőke Mónika AZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS MÓDSZEREI, ESZKÖZEI 3. Dokumentumelemzés 5.8. Intézményi munkaterv 5.9. SZMSZ Egymást követő 2 tanév munkatervei és az éves beszámolók (a munkaközösségek munkaterveivel és beszámolóival együtt) Továbbképzési program, beiskolázási terv A pedagógus önértékelés eredményeinek összegzése Az előző intézményellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés értékelő lapjai A teljes önértékelési folyamatban az öt éves ciklus alatt folyamatos adatgyűjtésről van szó.

105 Részei: adatgyűjtés és intézményi önértékelés - Folyamatosan történik: A pedagógusok önértékelése, amelynek eredményét az intézmény önértékelésében figyelembe kell venni. - Évente kell vizsgálni: Az önértékelési kézikönyv intézményi önértékelésre vonatkozó elvárások vastagon szedett részei. - Egyéb időpontban kell vizsgálni: A szakalkalmazotti közösség és a szülők körében végzett kérdőíves felmérések a vezetői ciklus második és negyedik évében az öt éves ciklus közben folynak. Az adatgyűjtés további elemeit (dokumentumelemzés, interjúk) az öt éves ciklus során egyszer kell lebonyolítani. 3. Elégedettségmérés Az intézmény az intézmény önértékelése során a vezető önértékelésekor a szülők és pedagógusok körében használt kérdőív segítségével vizsgálja a partnerek elégedettségét (Önértékelési Kézikönyv 5. és 6. számú mellékletek). 4. Interjú: Az intézményi önértékelés során egyéni interjú készül a vezetővel, valamint csoportos interjúk készítésére is sor kerül az intézmény pedagógusainak és a szülők képviselőnek részvételével. A beszélgetés a lent felsorolt kérdések mentén alakul, de a dokumentumelemzés tapasztalatai alapján indokolt esetben a kérdések megváltoztathatók. Az interjúalanyok kiválasztása irányítottan történik: - szakterületenként minimum két szülő; - pedagógusok esetében különböző szakterületen tevékenykedő, nem azonos munkaközösségbe, intézményi munkacsoportba tartozó pedagógusok. Az interjúk elkészítésekor csak az érintett személyek vagy csoportok lehetnek jelen, megfigyelő vagy egyéb más személy nem. Az interjú kérdések az önértékelési kézikönyvben megtalálhatóak. Az interjúk lebonyolításának a menete: Csak az érintett személyek vagy csoportok lehetnek jelen, megfigyelő vagy egyéb más személy nem Pedagógus önértékelésben, vezetői önértékelésben résztvevők Név Munkakör, Minősítésben beosztás résztvevő (időpont) Pedagógiaiszakmai ellenőrzésben résztvevő (időpont) Pedagógus önértékelésben résztvevő

106 Szórád-Tinai Judit fejlesztőpedagógus március március Vezetői önértékelés időpontok, határidők Adatgyűjtési feladatok Felelősök Határidő Önértékelési feladatok Határidő Vezetői pályázat/program Szakmai program Egymást követő tanév munkaterve és az éves beszámolók: SZMSZ - Szakalkalmazotti kérdőív Vezetői önértékelő kérdőív - A főigazgatóval A tagintézmény vezetőjével A vezetőtársakkal készített interjú A vezető munkájáról a munkáltatójával Szervezési feladatok felsorolása: 19. Az éves önértékelési tervben kijelölt kollégák egyeztetik a részleteket a vezetővel, közösen meghatározzák az értékelésbe bevonandó további partnerek körét. 20. A partnerek felkészítése, tájékoztatása. 21. A kérdőíves felmérések lebonyolításával megbízott kolléga továbbítja a felmérésben résztvevőknek az online kérdőív elérhetőségét, és elindítja a felmérést. Az informatikai rendszer a résztvevők számára az éves önértékelési tervben megadott időintervallumban elérhetővé teszi az online kérdőívkitöltő felületet, majd a felmérés zárásaként összesíti az adott válaszokat. Szükség esetén a kérdőíves felmérés kiegészíthető papíralapú felméréssel, de ebben az esetben az adott válaszok gyakoriságát rögzíteni kell az informatikai

107 rendszerben (amely azt elérhetővé teszi később a külső szakértők, szaktanácsadók számára). 22. Az erre kijelölt felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjúterveket készítenek, ahol lehetőségük van mérlegelni, hogy csak olyan interjúkérdéseket tegyenek fel, amelyek új információt nyújthatnak, vagy árnyalhatják, kiegészíthetik a korábbi információkat. Miután lefolytattak az interjúkat, az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik a jegyzőkönyvben. 23. A feladattal megbízott kollégák megvizsgálják a vezetőre vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és önértékelés eredményeit, a hozzájuk kapcsolódó önfejlesztési terveket, a vezetői munka dokumentumait, valamint a kérdőíves felmérések eredményeit, majd rögzítik a jegyzőkönyvben a dokumentumelemzés eredményét, vagyis dokumentumonként az előre adott szempontok mentén rögzítik a tapasztalataikat. 24. A kitöltött jegyzőkönyvet az erre kijelölt kolléga feltölti az informatikai rendszerbe, amely az elérhetővé válik a vezető részére. 25. A vezető (szükség esetén az adatgyűjtésben részt vevő kollégák segítségével) minden elvárás esetében az informatikai rendszerben értékeli az elvárás teljesülését, megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, a rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat, és kompetenciánként meghatározza a fejleszthető és a kiemelkedő területeket 26. Az önfejlesztési terv elkészítésének támogatása érdekében a fenntartó megjegyzéseket fűzhet az értékelés eredményéhez, amit a vezető juttat el részére. 27. A vezető az önértékelésre épülő egyéni önfejlesztési tervet készít, amelyet az értékeléssel együtt feltölt az informatikai rendszerbe. Az önfejlesztési tervet a vezető eljuttatja a fenntartó részére, aki a megvalósíthatóság elősegítésére megjegyzéseket fűzhet a tervhez. Pedagógus önértékelés időpontok, határidők Adatgyűjtési feladatok Felelősök Határidő A szakszolgálati szakmai munka egyéni vagy csoportszintű éves tervezésének dokumentuma Óra-, tevékenységterv (foglalkozás, terápia, beavatkozás, konzultáció, tréning, prevenció stb.) Esetmegbeszélő munka, dokumentum (javasolt a logopédia, nevelési tanácsadás típusú tevékenységek esetében) Szőke Mónika Derczó Rita Önértékelési feladatok Dokumentumelemzés Határidő

108 A konzultációs munka dokumentuma (javasolt a nevelési tanácsadás típusú tevékenységek esetében) Csoportos esettanulmány dokumentum (javasolt a nevelési tanácsadás típusú tevékenységek esetében) A szakterületi vélemény dokumentuma Szakmai-, szakma és ágazatközi együttműködés dokumentuma Napló Kliensek produktumai: reflektív értékelő interjú Szőke Mónika Derczó Rita reflektív interjú Munkatársi kérdőív Pedagógus önértékelési kérdőív Szakszolgálati szakalkalmazottal, az intézményvezetővel készített interjú Szőke Mónika Derczó Rita Szőke Mónika Derczó Rita Kérdőíves felmérés Interjúk Az interjúk lebonyolításának a menete: Csak az érintett személy lehet jelen, megfigyelő vagy egyéb más személy nem. A kapott adatokat az informatikai felületre feltölti: Szőke Mónika Tímea BECS tag Szervezési feladatok felsorolása: 9. A részletek egyeztetése az érintett pedagógussal. A bevonandó partnerek közös meghatározása (vezetők, kollégák). 10. Az érintett pedagógus és a partnerek tájékoztatása, felkészítése. 11. A felmérésben résztvevőknek az online kérdőív elérhetőségének a biztosítása, és a felmérés elindítása a megadott időintervallumban elérhetővé tett online kérdőív kitöltő felületen. Szükség esetén a kérdőíves felmérés kiegészíthető papíralapú felméréssel, de ebben az esetben az adott válaszok gyakoriságát rögzíteni kell az informatikai rendszerben (amely azt elérhetővé teszi később a tanfelügyelő szakértők számára).

109 12. Az ezzel megbízott kolléga megvizsgálja a pedagógusra vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és az önértékelés eredményeit, a hozzájuk kapcsolódó önfejlesztési terveket, a pedagógiai munka dokumentumait, majd a jegyzőkönyvben rögzíti a dokumentumelemzés eredményét, vagyis dokumentumonként az előre adott szempontok mentén megfogalmazza a tapasztalatokat. 13. A két órát vagy foglalkozást érintő óralátogatás és az ezt követő megbeszélés tapasztalatait a megadott szempontok alapján az óralátogatásra kijelölt kollégák rögzítik a jegyzőkönyvben. 14. Az erre kijelölt felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjúterveket készítenek, ahol lehetőségük van mérlegelni, hogy csak olyan interjúkérdéseket tegyenek fel, amelyek új információt nyújthatnak, vagy árnyalhatják, kiegészíthetik a korábbi információkat. Miután lefolytatták az interjúkat, az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik a jegyzőkönyvben. 15. A kitöltött jegyzőkönyvet az erre kijelölt kolléga rögzíti az informatikai felületen, amely azt elérhetővé teszi az önértékelő pedagógus részére. 16. Az önértékelő pedagógus a rögzített tapasztalatok alapján minden elvárás esetében az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez című útmutató szerinti 0 3 skálán értékeli az elvárás teljesülését. megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, az informatikai rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat, illetve kompetenciánként meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket. Ha egy elvárás a rendelkezésre álló tapasztalatok alapján nem értékelhető, akkor ott az n. é., nem értelmezhető megjelöléssel kell jelezni. Az önértékelés eredményét az informatikai rendszer elérhetővé teszi az értékelt pedagóguson kívül, az intézményvezető, valamint külső ellenőrzés esetén az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára is. 17. A pedagógus a vezető segítségével az önértékelés eredményére épülő egyéni önfejlesztési tervet készít, amelyet az intézményvezető feltölt az informatikai rendszerbe. 18. Az önfejlesztési tervet értékelési területenként, az eredeti intézményi elvárásokat és az értékelést tartalmazó táblázatba kell feltölteni. ÉVES ÖNÉRTÉKELÉSI TERV SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT CSENGERI TAGINTÉZMÉNYE 2017/2018 tanév

110 Csenger, szeptember 15. Készítette: Krisztián Zoltánné Az intézményi önértékelés jogszabályi háttere: évi CXC törvény a Nemzeti köznevelésről ( és a ) 20/2012 (VIII. 31. ) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról ( ) 326/2013 (VIII. 30.) Korm. rendelet A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (I. és II. fejezet) Szakmai segédanyagok: Országos Tanfelügyelet kézikönyv a pedagógiai szakszolgálatok számára

111 Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez (harmadik, javított változat) Önértékelési Kézikönyv a pedagógiai szakszolgálatok számára (harmadik, javított kiadás) Ötéves intézményi önértékelési program BECS tagok: 1. Bódi Tibor 2. Turi Klára Intézményi önértékelés időpontok, határidők Adatgyűjtési feladatok: Felelősök: Önértékelési feladatok: Határidő: Pedagógiai folyamatok - Tervezés 1 Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel Bódi Tibor Dokumentumelemzés (Tagintézményi SZMSZ) Munkaközösségi tervek Pedagógiai folyamatok - Megvalósítás 2 - Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek. - A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév Bódi Tibor Dokumentumelemzés (Előző tanév Beszámolója és jelen tanév Munkaterve)

112 tervezése. - A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez. 3. A pedagógiai szakszolgálati tevékenység szakterületenként és együttesen megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak. Pedagógiai folyamatok - Ellenőrzés 4. Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek. - Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz. - Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat. - A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek eredményességét az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben. Az önértékelésben érintett pedagógus az ellenőrzések megállapításainak (erősségek, fejleszthető területek) megfelelően fejlesztési tervet készít, a szükséges feladatokat ütemezi és végrehajtja. Pedagógiai folyamatok - Értékelés 5. Az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon Krisztián Zoltánné Krisztián Zoltánné Krisztián Zoltánné Egyéni fejlesztési tervek, csoportos fejlesztési tervek, terápiás tervek, egyéni, csoportos esettanulmányok, kliensi produktumok dokumentumelemzése Éves belső ellenőrzési terv, belső ellenőrzés dokumentumainak tartalmi elemzése Intézményi önértékelés dokumentumai Intézményre vonatkozó fejlesztési tervek Fejlesztési tervek dokumentumelemzése

113 követhető. - A kliensek értékeléséről fejlesztő céllal, megállapított gyakorisággal visszacsatolnak a kliensnek és szüleinek/gondviselőjének. Az értékelés és visszacsatolás módja, gyakorisága és szükségessége a kliens állapotára, életkorára, igényeire tekintettel kerül megállapításra Szülő konzultációk, szakterületi vélemények elemzése Pedagógiai folyamatok - Korrekció 6. Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, a fejlesztések meghatározása. Ezt követően szükség esetén az intézmény a mérési értékelési eredmények függvényében korrekciót végez. Személyiségfejlesztés és adaptív együttműködés Eredmények 7. - Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: - a kliensek állapotváltozásának objektív adatai (tanulmányi eredményben vagy más területen azonosítható változás). - a kliensek teljesítmény eredményességét igazoló mutatók (tanév végi minősítési eredmények) értékelések, visszajelzések gyakorisága, szülőkkel, pedagógusokkal folyó kommunikáció rendszeressége és hatékonysága. - lemorzsolódási mutatók (szakszolgálati ellátásból kilépők, ajánlott szakszolgálat ellátást nem igénylők száma, jellemző és Turi Klára Krisztián Zoltánné Önértékelés dokumentumainak elemzése Éves intézkedési tervek tartalmi elemzése Nyilvántartó tasakon eredmények elemzése, lemorzsolódás, statisztikai adatok ellátottak száma lemorzsolódás, Év végi beszámolók tartalom elemzése, tantárgy felosztás elemzése elégedettség mérések szakértői vélemények száma, fellebbezések

114 visszatérő akadályok elemzése) követések, utógondozás a tartós állapotváltozás igazolására. - elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, kliens), - a szakértői véleményekre érkezett fellebbezések száma, pszichés problémája megoldódott, sikeres terápiák lezárása. stb. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció 8. A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg. 9. Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka. - Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása. - A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek és tagintézményi munkacsoportok komoly feladatot vállalnak. 10. Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. Az intézmény külső kapcsolatai 11. Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú). A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan Turi Klára Krisztián Zoltánné Krisztián Zoltánné Turi Klára Munkaközösségek éves munkatervei Beiskolázási, továbbképzési terv, belső továbbképzések dokumentumainak elemzése Munkaértekezletek, munkaközösségi értekezletek jegyzőkönyveinek elemzése, kiküldött szakmai jellegű tájékoztatók száma Honlapok, tájékoztatók elemzése

115 felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. 12. Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben. - A pedagógusok és alkalmanként a kliensek részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken. - Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve a díjakra történő jelölésekkel. A pedagógiai munka feltételei 13. Az intézmény rendszeresen felméri a munkaterv megvalósításához szükséges infrastruktúrát, jelzi a hiányokat a fenntartó felé Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a szakterületi munka humánerőforrásszükségletéről. - A humánerőforrásban bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a pedagógiai munka részét képezik. Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére. 16. A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik. 17. Folyamatos az egyének és Bódi Tibor Krisztián Zoltánné Krisztián Zoltánné Krisztián Zoltánné Krisztián Zoltánné Krisztián Zoltánné Társadalmi-szakmi szervezetekkel való együttműködés dokumentációjának elemzése Fenntartó felé megküldött probléma jelzések elemzése Humánerőforrás jelentések az éves beszámolókban Vezetői pályázatok tartalom elemzése Éves beszámolók dokumentum elemzése Munkaköri leírások tartalmi elemzése Tantárgyfelosztás SZMSZ erre vonatkozó szabályzatai

116 csoportok döntés-előkészítésbe történő bevonása - képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján. Ennek rendje kialakított és dokumentált Ágazati elvárásoknak, saját intézményi céloknak való megfelelés Tagintézményi SZMSZ A kapott adatokat az informatikai felületre feltölti: Turi Klára (BECS tag) Partnerek bevonása: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Csengeri Tagintézménye Elégedettség mérés Bevont Módszerek, Felelős Időpont partnerek eszközök Pedagógusok Kérdőív Turi Klára Intézményi partnerek Makovecz I. Általános Iskola Csenger Kiss Áron Általános Iskola Porcsalma Riskó Ignác Óvoda Csenger Napközi Otthonos Óvoda Porcsalma Kérdőív Krisztián Zoltánné Kérdőív Krisztián Zoltánné Kérdőív Krisztián Zoltánné Kérdőív Krisztián Zoltánné Kérdőív Krisztián Zoltánné Dokumentumelemzés AZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS MÓDSZEREI, ESZKÖZEI 2.1 Intézményi munkaterv 2.2 SZMSZ 2.3 Egymást követő 2 tanév munkatervei és az éves beszámolók (a munkaközösségek munkaterveivel és beszámolóival együtt) 2.4 Továbbképzési program és beiskolázási terv

117 2.5 A pedagógus önértékelés eredményeinek összegzése 2.6 Az előző intézményellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés értékelő lapjai A teljes önértékelési folyamatban az ötéves ciklus alatt folyamatos adatgyűjtésről van szó. Részei: adatgyűjtés és intézményi önértékelés - Folyamatosan történik: A pedagógusok önértékelése, amelynek eredményét az intézmény önértékelésében figyelembe kell venni. - Évente kell vizsgálni: Az önértékelési kézikönyv intézményi önértékelésre vonatkozó elvárások vastagon szedett részeit. - Egyéb időpontban kell vizsgálni: A szakalkalmazotti közösség és a szülők körében végzett kérdőíves felmérések a vezetői ciklus második és negyedik évében az ötéves ciklus közben folynak. Az adatgyűjtés további elemeit (dokumentumelemzés, interjúk) az ötéves ciklus során egyszer kell lebonyolítani. 1. Elégedettségmérés: Az intézmény az intézmény önértékelése során a vezető önértékelésekor és a pedagógusok körében használt kérdőív segítségével vizsgálja a partnerek elégedettségét (Önértékelési kézikönyv 5. és 6. számú mellékletek). 2. Interjú: Az intézményi önértékelés során egyéni interjú készül a vezetővel. valamint csoportos interjú készítésére is sor kerül az intézmény pedagógusainak és a szülők képviselőinek részvételével. A beszélgetés a lent felsorolt kérdések mentén alakul, de a dokumentumelemzés tapasztalatai alapján indokolt esetben a kérdések megváltoztathatók. Az interjúalanyok kiválasztása irányítottan történik: - szakterületenként minimum két szülő; - pedagógusok esetében különböző szakterületen tevékenykedő, nem azonos munkaközösségbe, intézményi munkacsoportba tartozó pedagógusok. Az interjúk elkészítésekor csak az érintett személyek vagy csoportok lehetnek jelen, megfigyelő vagy egyéb más személyek nem. Az interjúkérdések az önértékelési kézikönyvben megtalálhatóak. Az intézmény önértékelésének folyamata 1. Az éves önértékelési tervben kijelölt kollégák egyeztetik a részleteket a vezetővel, közösen meghatározzák az értékelésbe bevonandó további partnerek körét. 2. A tájékoztatással megbízott kolléga tájékoztatja, felkészíti az 1. pontban meghatározott partnereket.

118 3. A feladattal megbízott kollégák megvizsgálják az intézményre vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és önértékelés eredményeit, a hozzájuk kapcsolódó intézkedési terveket, a vezetői és a korábbi pedagógus önértékelési eredményeket és az intézmény alaptevékenységét meghatározó, a fejezetben felsorolt dokumentumokat, valamint a kérdőíves felmérések eredményeit, majd rögzítik a jegyzőkönyvben a dokumentumelemzés eredményét, vagyis dokumentumonként az előre adott szempontok mentén rögzítik a tapasztalataikat. 4. A felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjúterveket készítenek, lefolytatják az interjúkat, majd az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik a jegyzőkönyvben. 5. A kitöltött jegyzőkönyvet az erre kijelölt kolléga feltölti az informatikai rendszerbe, amely azt elérhetővé teszi a vezető részére. Az aláírt jegyzőkönyv eredeti példányát az intézmény iktatja, és öt évig megőrzi. Tanfelügyeleti látogatás során a szakértők kérésére az intézményvezetőnek biztosítania kell a betekintés lehetőségét a jegyzőkönyvbe. 6. A vezető az értékelésében részt vevő kollégák bevonásával minden elvárás esetében az informatikai rendszerben értékeli az elvárás teljesülését, megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, a rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat. 7. A vezető az értékelésben részt vevő kollégák segítségével értékelési területenként meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket (amennyiben van ilyen). Az értékelés az informatikai rendszerben történik, amely az eredményt elérhetővé teszi a vezető és az Oktatási Hivatal számára. 8. A vezető a szakalkalmazotti közösség bevonásával az önértékelés eredményére épülő intézkedési tervet készít, amelyet feltölt az informatikai rendszerbe. Az intézkedési tervet a rendszer elérhetővé teszi az Oktatási Hivatal és a külső szakértők számára. Az intézményvezető a szaktanácsadók részére a helyszínen biztosítja a betekintés lehetőségét az intézkedési tervbe. 9. A fenntartó megjegyzéseket fűzhet az intézményvezető által eljuttatott intézkedési tervhez, annak megvalósítsa érdekében. Pedagógus önértékelésben, vezetői önértékelésben résztvevők Név: Krisztián Zoltánné Vékony Ildikó Éva Munkakör, beosztás: Minősítő eljárásban résztvevő (időpont) Vezető önértékelésben résztvevő (időpont) tagintézmény vezető logopédus Pedagógus önértékelésben résztvevő (időpont)

119 Vezetői önértékelés időpontok, határidők Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Csengeri Tagintézménye Adatgyűjtési Felelős Határidő Önértékelési feladatok Határidő feladatok Vezetői Bódi Tibor Dokumentumelemzés pályázat/program Szakmai program Egymást követő két tanév munkaterve és éves beszámolók SZMSZ (Vezetői pályázat) SZMSZ Turi Klára Dokumentumelemzés (SZMSZ) Egymást követő két Bódi Tibor Dokumentumelemzés tanév munkaterve és éves beszámolók (2 egymást követő tanév munkaterve és éves beszámoló) Szakalkalmazotti Turi Klára Kérdőíves felmérés kérdőív Vezetői önértékelő Turi Klára Kérdőíves felmérés kérdőív A tagintézmény Bódi Tibor Interjú vezetővel készített interjú A vezető munkájáról a munkáltatóval készített interjú Bódi Tibor Interjú A kapott adatokat az informatikai felületre feltölti: Turi Klára (BECS tag) Partnerek bevonása: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Csengeri Tagintézménye Elégedettség mérés Bevont partnerek Módszerek, eszközök Felelős Időpont Vezető Kérdőív Turi Klára Szakalkalmazottak Kérdőív Turi Klára Makovecz I. Általános Iskola Csenger Kiss Áron Általános Iskola Porcsalma Riskó Ignác Óvoda Csenger Kérdőív Turi Klára Kérdőív Turi Klára Kérdőív Turi Klára

120 Napközi Otthonos Óvoda Porcsalma Kérdőív Turi Klára Munkáltató Interjú Bódi Tibor Az interjúk lebonyolításának a menete: Csak az érintett személyek lehetnek jelen, megfigyelő vagy egyéb más személy nem. Szervezési feladatok felsorolása (BECS): 1. Az éves önértékelési tervben kijelölt kollégák egyeztetik a részleteket a vezetővel, közösen meghatározzák az értékelésbe bevonandó további partnerek körét. 2. A tájékoztatással megbízott kolléga tájékoztatja, felkészíti az 1. pontban meghatározott partnereket. 3. A kérdőíves felmérések lebonyolításával megbízott kolléga a szakalkalmazottak által meghatározott szabályok szerint a felmérésben résztvevőknek továbbítja az online kérdőív elérhetőségét, és elindítja a felmérést. Az informatikai rendszer a résztvevők számára az éves önértékelési tervben megadott időintervallumban elérhetővé teszi az online kérdőívkitöltő felületet, majd a felmérés zárásaként összesíti az adott válaszokat. Szükség esetén a kérdőíves felmérés kiegészíthető papíralapú felméréssel, de ebben az esetben az adott válaszok gyakoriságát rögzíteni kell az informatikai rendszerben. Tanfelügyeleti látogatás során az intézményvezetőnek biztosítania kell a szakértők számára a betekintés lehetőségét. 4. Az intézmény saját hatáskörben dönt a szülői kérdőívezés lebonyolításának szabályairól (pl. arról, hogy a mellékletben szereplő szülői kérdőívet és az Oktatási Hivatal által biztosított felületet használja e a szülői kérdőívezés lebonyolításához, vagy saját rendszert alakít ki, milyen szülői körnek kerül kiküldésre a kérdőív, stb). Amennyiben saját rendszert alakít ki az intézmény a szülői kérdőívezésre, úgy a kérdőívezésre vonatkozó adatokat (a megküldött, beérkezett kérdőívek számát, a kérdésekre adott összesített eredményt) a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 5. Az erre kijelölt felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjúterveket készítenek, ahol lehetőségük van mérlegelni, hogy csak olyan interjúkérdéseket tegyenek fel, amelyek új információt nyújthatnak, vagy árnyalhatják, kiegészíthetik a korábbi információkat. Miután lefolytattak az interjúkat, az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik a jegyzőkönyvben. 6. A feladattal megbízott kollégák megvizsgálják a vezetőre vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és önértékelés eredményeit, a hozzájuk kapcsolódó önfejlesztési terveket, a vezetői munka fejezetben felsorolt dokumentumait, valamint a kérdőíves felmérések eredményeit,

121 majd rögzítik a jegyzőkönyvben a dokumentumelemzés eredményét, vagyis dokumentumonként az előre adott szempontok mentén rögzítik a tapasztalataikat. 7. A kitöltött jegyzőkönyvet az erre kijelölt kolléga feltölti az informatikai rendszerbe, amely az elérhetővé válik a vezető részére. Az aláírt jegyzőkönyv eredeti példányát az intézmény iktatja, és öt évig megőrzi. Tanfelügyeleti látogatás során a szakértők kérésére az intézményvezetőnek biztosítania kell a betekintés lehetőségét a jegyzőkönyvbe. 8. A vezető (szükség esetén az adatgyűjtésben részt vevő kollégák segítségével) minden elvárás esetében az informatikai rendszerben értékeli az elvárás teljesülését, megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, a rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat, és kompetenciánként meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket (amennyiben van ilyen). 9. Az önfejlesztési terv elkészítésének támogatása érdekében a fenntartó megjegyzéseket fűzhet az értékelés eredményéhez, amit a vezető juttat el részére. 10. A vezető az önértékelésre épülő egyéni önfejlesztési tervet készít, amelyet az értékeléssel együtt feltölt az informatikai rendszerbe. Az önfejlesztési tervet a vezető eljuttatja a fenntartó részére, aki a megvalósíthatóság elősegítésére megjegyzéseket fűzhet a tervhez. Pedagógus önértékelés időpontok, határidők Adatgyűjtési feladatok Felelősök Önértékelési feladatok A szakszolgálati szakmai Turi munka egyéni vagy Klára csoportszintű éves tervezésének dokumentuma Krisztián Zoltánné Turi Klára Krisztián Zoltánné Krisztián Zoltánné Krisztián Zoltánné Krisztián Zoltánné Krisztián Zoltánné Dokumentumelemzés (egyéni fejlesztési terv) Dokumentumelemzés (egyéni fejlesztési napló/munkanapló) Dokumentumelemzés (munkaköri leírás) Dokumentumelemzés (egyéni fejlesztési terv, szakmai protokoll) Dokumentumelemzés (óratevékenységterv) Dokumentumelemzés (napló, éves terv) Dokumentumelemzés (kliensek produktumai, éves terv) Határidő Foglalkozáslátogatás

122 Reflektív értékelő interjú Munkatársi kérdőív Pedagógus önértékelési kérdőív Szakszolgálati szakalkalmazottal, az intézményvezetővel készített interjú Turi Klára Turi Klára Turi Klára reflektív interjú Kérdőíves felmérés Interjú A kapott adatokat az informatikai felületre feltölti: Turi Klára (BECS tag) Az interjúk lebonyolításának a menete: Csak az érintett személyek lehetnek jelen, megfigyelő vagy egyéb más személy nem. Partnerek bevonása: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Csengeri Tagintézménye Bevont partnerek Módszerek, Felelős Időpont eszközök Kérdőív Szakalkalmazottak Kérdőív Turi Klára online Önértékelésben Kérdőív Turi Klára részt vevő online pedagógus Interjú Intézményvezető Interjú Turi Klára Szakalkalmazott Interjú Turi Klára Az interjúk lebonyolításának a menete: Csak az érintett személyek lehetnek jelen, megfigyelő vagy egyéb más személy nem. Szervezési feladatok felsorolása (BECS): Előkészítés menete: Önértékelésben részt vevő pedagógus kijelölése Adatgyűjtési feladatok felelősök időpontok meghatározása Lebonyolítás menete:

123 1. Az éves önértékelési tervben kijelölt támogató kollégák egyeztetik a részleteket az érintett pedagógussal, közösen meghatározzák az önértékelésbe bevonandó további partnerek körét (vezetők, szülők, kollégák). 2. A tájékoztatással megbízott kolléga informálja, és igény szerint felkészíti az 1. pontban meghatározott partnereket és az érintett pedagógust. 3. A kérdőíves felmérések lebonyolításával megbízott kolléga továbbítja a felmérésben résztvevőknek az online kérdőív elérhetőségét, és elindítja a felmérést. Az informatikai rendszer a résztvevők számára az éves önértékelési tervben megadott időintervallumban elérhetővé teszi az online kérdőívkitöltő felületet, majd a felmérés zárásaként összesíti az adott válaszokat. Szükség esetén a kérdőíves felmérés kiegészíthető papíralapú felméréssel, de ebben az esetben az adott válaszok gyakoriságát rögzíteni kell az informatikai rendszerben. Tanfelügyeleti látogatás során az intézményvezetőnek biztosítania kell a szakértők számára a betekintés lehetőségét. 4. Az ezzel megbízott kolléga megvizsgálja a pedagógusra vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és az önértékelés eredményeit, a hozzájuk kapcsolódó fejlesztési és önfejlesztési terveket, a pedagógiai munka fejezetben felsorolt dokumentumait, majd a jegyzőkönyvben rögzíti a dokumentumelemzés eredményét, vagyis dokumentumonként az előre adott szempontok mentén megfogalmazza a tapasztalatokat. 5. A két órát vagy foglalkozást érintő óralátogatás és az ezt követő megbeszélés tapasztalatait a megadott szempontok alapján az óralátogatásra kijelölt kollégák rögzítik a jegyzőkönyvben. 6. Az erre kijelölt felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés valamint óra/foglalkozáslátogatás/reflektív interjú eredménye alapján interjúterveket készítenek, ahol lehetőségük van mérlegelni, hogy csak olyan interjúkérdéseket tegyenek fel, amelyek új információt nyújthatnak, vagy árnyalhatják, kiegészíthetik a korábbi információkat. Miután lefolytatták az interjúkat, az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik a jegyzőkönyvben. 7. A kitöltött jegyzőkönyvet az erre kijelölt kolléga rögzíti az informatikai felületen, amely azt elérhetővé teszi az önértékelő pedagógus részére. Az aláírt jegyzőkönyv eredeti példányát az intézmény iktatja, és öt évig megőrzi. Tanfelügyeleti látogatás során a szakértők kérésére az intézményvezetőnek biztosítania kell a betekintés lehetőségét a jegyzőkönyvbe. 8. Az önértékelő pedagógus az értékelésben részt vevő kollégák által rögzített tapasztalatok alapján minden elvárás esetében az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez című útmutató szerinti skálán értékeli az elvárás teljesülését megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, az informatikai rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat, illetve kompetenciánként meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket (amennyiben van ilyen). Ha egy elvárás teljesülése a rendelkezésre álló tapasztalatok alapján nem megítélhető, akkor ott az n. é., nem értelmezhető megjelöléssel kell ezt jelezni, de nem lehet egy

124 szemponthoz tartozó valamennyi elvárás esetében n.é. megjelölést alkalmazni. Az önértékelés eredményét az informatikai rendszer elérhetővé teszi az értékelt pedagóguson kívül, az intézményvezető, valamint külső ellenőrzés esetén az Oktatási Hivatal számára is. 9. A pedagógus a vezető segítségével az önértékelés eredményére épülő önfejlesztési tervet készít, amelyet feltölt az informatikai rendszerbe. Csenger, szeptember számú melléklete a 2017/18-as tanév munkatervének Krisztián Zoltánné Tagintézmény vezető SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FEHÉRGYARMATI TAGINTÉZMÉNYE 4900 Fehérgyarmat, Tömöttvár u. 3. tel/fax: 06/ pedszolg@gmail.com OM azonosító: ÉVES ÖNÉRTÉKELÉSI TERV 2017/2018. tanévre Az önértékelési tervet készítette: az Önértékelési Csoport közreműködésével az igazgató. Az önértékelési terv jóváhagyva: Fehérgyarmat, én a szakalkalmazottak által

125 Kelt: Fehérgyarmat, év szeptember hó p.h. vezető aláírása: vezető neve: Barakovicsné Éles Titanilla igazgató I. fejezet Az intézmény főbb adatai: Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Tankerület megnevezése: KLIK Nyíregyházi Tankerülete OM azonosító: Hivatalos neve: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Szarvas utca Főigazgató: Dr. Gavallér Andrea A tagintézmény neve: Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Fehérgyarmati Tagintézménye Címe: 4900 Fehérgyarmat Tömöttvár út 3. Tagintézmény vezetője: Barakovicsné Éles Titanilla Az intézményi önértékelés jogszabályi háttere: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről ( és a ) 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról ( ) 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (I. és II. fejezet) Szakmai segédanyagok: Országos Tanfelügyelet kézikönyv a pedagógiai szakszolgálatok számára Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez Önértékelési kézikönyv Pedagógiai Szakszolgálatok számára Ötéves program az intézményi önértékelésről

126

127 A Tagintézményi BECS tagjai - Sira Tiborné gyógypedagógus, szakértő - Ladó Enikő pedagógiai szakpszichológus A BECS tagok munkáját koordinálja: Barakovicsné Éles Titanilla igazgató FELADATAINK Tagintézmény igazgatók feladatai: éves önértékelési terv elkészítése szakalkalmazotti közösség elé terjesztése, jóváhagyása Tagintézményi Becs munkájának koordinálása Az önértékelési csoporttagok feladatai: éves önértékelési terv elkészítésében való együttműködés önértékelés előkészítése, megtervezése, megvalósítása partnerek tájékoztatása A csoporttagok kiemelt szerepet kapnak az önértékelés előkészítésében és megtervezésében, a pedagógusok és a partnerek tájékoztatásában, az éves önértékelési terv elkészítésében. A bevont kollégák felkészítése és folyamatos támogatása az önértékelést támogató munkacsoport feladata. Az értékelésben részt vevő pedagógusok az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató felületen rögzítik a tapasztalatokat, tényeket, adatokat, melyek alapján az értékeltek megfogalmazzák, és a felületen rögzítik saját önértékelésüket. Az önértékelést támogató munkacsoport a felületen és a valóságban is nyomon követi a folyamatot, gondoskodik az önértékelés minőségbiztosításáról. Az önértékelési munka célja: Az intézményi átfogó önértékelés célja, hogy - a pedagógusra, - vezetőre, - intézményre vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének értékelése alapján, a pedagógus és a vezető önmagára, valamint a vezető a szakalkalmazotti közösség bevonásával az intézményre vonatkozóan meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket, majd erre építve fejlesztéseket tervezzen, a fejlesztési feladatait Intézkedési Tervben rögzítse, szervezeti és egyéni tanulási, önfejlesztési programokat indítson, hogy azután az újabb önértékelés keretében vizsgálja a programok megvalósításának eredményességét. Fő cél: A pedagógusok önértékelése a külső tanfelügyeleti ellenőrzéssel összhangban történik, így az értékelési területek és szempontok megegyeznek. Az értékelés alapját a pedagógusminősítés területeivel megegyező területekhez, a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó általános elvárások, a pedagógusok minősítésének alapját képező indikátorok alkotják. Elvárt eredmények: Az önértékelés eredménye egyrészt az elvárások teljesülésének mértékét jelző, elvárásonként meghatározott, az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez 1 című útmutatóban leírt skálán értelmezett értékek összessége, amelynek meghatározására az eszközrendszer alkalmazásával gyűjtött információk elemzése és az önértékelést támogató

128 kollégákkal történő egyeztetés alapján kerül sor, másrészt a kompetenciánkénti összegzés eredményeként meghatározott kiemelkedő és fejleszthető területek. II. fejezet A PEDAGÓGUS ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK FOLYAMATA A pedagógusok önértékelése az éves önértékelési terv szerint történik. A folyamat az alábbi főbb lépések mentén történik: 19. A részletek egyeztetése az érintett pedagógussal. A bevonandó partnerek közös meghatározása (vezetők, kollégák). 20. Az érintett pedagógus és a partnerek tájékoztatása, felkészítése. 21. A felmérésben résztvevőknek az online kérdőív elérhetőségének a biztosítása, és a felmérés elindítása a megadott időintervallumban elérhetővé tett online kérdőív kitöltő felületen. Szükség esetén a kérdőíves felmérés kiegészíthető papíralapú felméréssel, de ebben az esetben az adott válaszok gyakoriságát rögzíteni kell az informatikai rendszerben (amely azt elérhetővé teszi később a tanfelügyelő szakértők számára). 22. Az ezzel megbízott kolléga megvizsgálja a pedagógusra vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és az önértékelés eredményeit, a hozzájuk kapcsolódó önfejlesztési terveket, a pedagógiai munka dokumentumait, majd a jegyzőkönyvben rögzíti a dokumentumelemzés eredményét, vagyis dokumentumonként az előre adott szempontok mentén megfogalmazza a tapasztalatokat. 23. A két órát vagy foglalkozást érintő óralátogatás és az ezt követő megbeszélés tapasztalatait a megadott szempontok alapján az óralátogatásra kijelölt kollégák rögzítik a jegyzőkönyvben. 24. Az erre kijelölt felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjúterveket készítenek, ahol lehetőségük van mérlegelni, hogy csak olyan interjúkérdéseket tegyenek fel, amelyek új információt nyújthatnak, vagy árnyalhatják, kiegészíthetik a korábbi információkat. Miután lefolytatták az interjúkat, az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik a jegyzőkönyvben. 25. A kitöltött jegyzőkönyvet az erre kijelölt kolléga rögzíti az informatikai felületen, amely azt elérhetővé teszi az önértékelő pedagógus részére. 26. Az önértékelő pedagógus a rögzített tapasztalatok alapján minden elvárás esetében az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez című útmutató szerinti 0 3 skálán értékeli az elvárás teljesülését. megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, az informatikai rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat, illetve kompetenciánként meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket. Ha egy elvárás a rendelkezésre álló tapasztalatok alapján nem értékelhető, akkor ott az n. é., nem értelmezhető megjelöléssel kell jelezni. Az önértékelés eredményét az informatikai rendszer elérhetővé teszi az értékelt pedagóguson kívül, az intézményvezető, valamint külső ellenőrzés esetén az Oktatási Hivatal és a külső

129 szakértők, szaktanácsadók számára is. 11. A pedagógus a vezető segítségével az önértékelés eredményére épülő egyéni önfejlesztési tervet készít, amelyet az intézményvezető feltölt az informatikai rendszerbe. 12. Az önfejlesztési tervet értékelési területenként, az eredeti intézményi elvárásokat és az értékelést tartalmazó táblázatba kell feltölteni. A PEDAGÓGUS ÉRTÉKELÉS MÓDSZERTANA ÉS ESZKÖZEI Adatgyűjtés módszerei: Dokumentumelemzés, Óra-/foglalkozáslátogatás /reflektív értékelő interjú Interjúk Kérdőíves felmérés 2016/17-es tanévben Pedagógus-önértékelésben érintett pedagógusok: 1. Halász Katalin gyakornok logopédus-gyógypedagógus 2. Farkas Dóra gyógypedagógus 3. Pusztalaki Andrea gyógypedagógus 4. Ladó Enikő pszichológus Pedagógus önértékelés időpontok, határidők 1. NAGYNÉ BORBÉLY CSILLA PSZICHOLÓGUS Adatgyűjtési feladatok Felelősök Határidők Önértékelési dokumentum elemzés: - foglalkozásterv - terápiás terv - szakterületi vélemény - napló foglalkozás látogatás helyett reflektív interjú interjú: - a pedagógussal - a vezetővel kérdőíves felmérés: - önértékelő - szülői kérdőív - munkatársi feladatok Siráné dokumentum elemzés Határidő Barakovicsné hó interjú hó Ladó Enikő kérdőív A kapott adatokat az informatikai felületre feltölti: Sira Tiborné (BECS tag) interjúk Ladó Enikő kérdőívezés Partnerek bevonása: SZ-SZ-B. M PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FEHÉRGYARMATI TAGINTÉZMÉNYE Bevont Módszer Felelős Időpont

130 partnerek Interjú int.vez. interjú Ladó Enikő Kérdőív szülők (nem papír alapú Sira Tiborné kötelező) munkatársak papír alapú Sira Tiborné A szülők kiválasztásának szempontja: könnyen elérhető, együttműködő szülők kiválasztása Az interjú lebonyolításának menete: Csak az érintett személy lehet jelen, megfigyelő, vagy egyéb más személy nem. Szervezési feladatok felsorolása (BECS) Előkészítés menete: kérdőívek sokszorosítása Lebonyolítás menete: kollégák tájékoztatása feladatok kiosztása óralátogatás a vezető által kérdőívek eljuttatása a felelősök által az érintetteknek interjúk megvalósítása a felelősök által az érintetteknek a jegyzőkönyvek feltöltése a felelősök által értékelés áttekintése önfejlesztései terv megírása és feltöltése a pedagógus által Adatgyűjtési feladatok dokumentum elemzés interjú kérdőíves felmérés 2. SIRA TIBORNÉ gyógypedagógus Felelősök Határidők Önértékelési feladatok Barakovicsné Ladó Enikő Ladó Enikő A kapott adatokat az informatikai felületre feltölti: Barakovicsné - foglalkozásterv - terápiás terv - szakterületi vélemény - napló a pedagógussal - a vezetővel önértékelő - szülői kérdőív - munkatársi kérdőív Határidő Partnerek bevonása: SZ-SZ-B. M PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FEHÉRGYARMATI TAGINTÉZMÉNYE Bevont Módszer Felelős Időpont partnerek Interjú int.vez. interjú Ladó Enikő

131 Kérdőív szülők papír alapú Ladó Enikő munkatársak papír alapú Ladó Enikő A kérdőívet a pedagógus tanítványainak szülei töltik ki. A szülők kiválasztásának szempontja: könnyen elérhető, együttműködő szülők kiválasztása Az interjú lebonyolításának menete: Csak az érintett személy lehet jelen, megfigyelő, vagy egyéb más személy nem. Szervezési feladatok felsorolása (BECS) Előkészítés menete: Lebonyolítás menete: kérdőívek sokszorosítása kollégák tájékoztatása feladatok kiosztása óralátogatás a vezető által kérdőívek eljuttatása a felelősök által az érintetteknek interjúk megvalósítása a felelősök által az érintetteknek a jegyzőkönyvek feltöltése a felelősök által értékelés áttekintése önfejlesztései terv megírása és feltöltése a pedagógus által

132 III. fejezet A vezető önértékelés A vezető önértékeléssel érintett vezető: Barakovicsné Éles Titanilla név Barakovicsné Éles Titanilla munkakör, beosztás tagintézmény vezető minősítés időpontja tanfelügyelet időpontja önértékelés időpontja október Vezetői önértékelés időpontok, határidők Adatgyűjtési feladatok Felelősök Határidő Vezetői pályázat/program Szakmai program Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók: Sira Tiborné SZMSZ Szakalkalmazotti kérdőív Vezetői önértékelő kérdőív Szülői kérdőív Ladó Enikő A főigazgatóval, A tagintézmény vezetőjével, A vezetőtársakkal készített interjú, A vezető Ladó Enikő munkájáról a Önértékelési feladatok Dokumentumelemzés Határidő Kérdőíves felmérés Interjúk

133 munkáltatójával A kapott adatokat az informatikai felületre feltölti: Sira Tiborné BECS tag Szervezési feladatok felsorolása: 28. Az éves önértékelési tervben kijelölt kollégák egyeztetik a részleteket a vezetővel, közösen meghatározzák az értékelésbe bevonandó további partnerek körét. 29. A partnerek felkészítése, tájékoztatása. 30. A kérdőíves felmérések lebonyolításával megbízott kolléga továbbítja a felmérésben résztvevőknek az online kérdőív elérhetőségét, és elindítja a felmérést. Az informatikai rendszer a résztvevők számára az éves önértékelési tervben megadott időintervallumban elérhetővé teszi az online kérdőívkitöltő felületet, majd a felmérés zárásaként összesíti az adott válaszokat. Szükség esetén a kérdőíves felmérés kiegészíthető papíralapú felméréssel, de ebben az esetben az adott válaszok gyakoriságát rögzíteni kell az informatikai rendszerben (amely azt elérhetővé teszi később a külső szakértők, szaktanácsadók számára). 31. Az intézmény saját hatáskörében dönt a szülői kérdőívezés lebonyolításának szabályairól (pl. arról, hogy a mellékletben szereplő szülői kérdőívet és az OH által biztosított felületet használja-e a szülői kérdőívezés lebonyolításához, vagy saját rendszert alakít ki, milyen szülői körnek kerül kiküldésre a kérdőív). Amennyiben saját rendszert alakít ki az intézmény a szülői kérdőívezésre, úgy a kérdőívezésre vonatkozó adatokat (a megküldött, beérkezett kérdőívek számát, a kérdésekre adott összesített eredményt) jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 32. Az erre kijelölt felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjúterveket készítenek, ahol lehetőségük van mérlegelni, hogy csak olyan interjúkérdéseket tegyenek fel, amelyek új információt nyújthatnak, vagy árnyalhatják, kiegészíthetik a korábbi információkat. Miután lefolytattak az interjúkat, az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik a jegyzőkönyvben. 33. A feladattal megbízott kollégák megvizsgálják a vezetőre vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és önértékelés eredményeit, a hozzájuk kapcsolódó önfejlesztési terveket, a vezetői munka dokumentumait, valamint a kérdőíves felmérések eredményeit, majd rögzítik a jegyzőkönyvben a dokumentumelemzés eredményét, vagyis dokumentumonként az előre adott szempontok mentén rögzítik a tapasztalataikat. 34. A kitöltött jegyzőkönyvet az erre kijelölt kolléga feltölti az informatikai rendszerbe, amely az elérhetővé válik a vezető részére. 35. A vezető (szükség esetén az adatgyűjtésben részt vevő kollégák segítségével) minden elvárás esetében az informatikai rendszerben értékeli az elvárás teljesülését, megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, a rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat, és kompetenciánként meghatározza a fejleszthető és a kiemelkedő területeket 36. Az önfejlesztési terv elkészítésének támogatása érdekében a fenntartó megjegyzéseket fűzhet az értékelés eredményéhez, amit a vezető juttat el részére. 37. A vezető az önértékelésre épülő egyéni önfejlesztési tervet készít, amelyet az értékeléssel együtt feltölt az informatikai rendszerbe. Az önfejlesztési tervet a vezető eljuttatja a fenntartó részére, aki a megvalósíthatóság elősegítésére megjegyzéseket fűzhet a tervhez.

134 11 IV. fejezet Az intézményi önértékelés Intézményi önértékelés éves elemei a 2017/2018. tanévben Adatgyűjtési feladatok: Felelősök: Önértékelési feladatok: Határidő Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel Sira Tiborné Barakovicsné Éles Titanilla Dokumentumelemzés (Tagintézményi SZMSZ) Munkaközösségi tervek A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése Sira Tiborné Barakovicsné Éles Titanilla Dokumentumelemzés (Előző tanév Beszámolója és jelen tanév Munkaterve) A pedagógiai szakszolgálati tevékenység szakterületenként és együttesen megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak Sira Tiborné Barakovicsné Éles Titanilla egyéni-, csoportos fejlesztési tervek, esettanulmányok, kliensek produktumai, Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek (Öt éves terv alapján beiktatott feladat) Sira Tiborné Barakovicsné Éles Titanilla főigazgató belső ellenőrzési terv és dokumentumai intézményi önértékelés dokumentációja intézményre vonatkozó fejlesztési tervek

135 Az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető. A kliensek értékeléséről fejlesztő céllal, megállapított gyakorisággal visszacsatolnak a kliensnek/gondviselőjének. A visszacsatolás a kliens állapotára, életkorára, igényeire tekintettel kerül megállapításra. Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, a fejlesztések meghatározása. Ezt követően szükség esetén az intézmény az eredmények függvényében korrekciót végez. Az intézmény minden pedagógusa, Sira Tiborné Barakovicsné Éles Titanilla Sira Tiborné Barakovicsné Éles Titanilla Fejlesztési tervek, szakterületi vélemények elemzése Önértékelés dokumentumainak elemzése Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: 1. Mérési eredmények adatai (A kliens állapotváltozásának objektív adatai) 2. Mérési eredmények adatai (Szülőkkel, tanárokkal folyó konzultáció rendszeressége) 3. Mérési eredmények adatai (Lemorzsolódási mutatók) Sira Tiborné Barakovicsné Éles Titanilla főigazgató Az intézmény minden pedagógusa Az intézmény minden pedagógusa Sira Tiborné Barakovicsné Éles Titanilla év végi szakterületi beszámolók, statisztikai adatok A kliens állapotváltozásának objektív adatai: a tanévre vonatkozó nyilvántartó tasakok hátoldalán szereplő állapotváltozás alapján, statisztika készítése) Szülőkkel, tanárokkal folyó konzultáció rendszerességéről vezetett nyilvántartási lap adatainak feldolgozása. INYR alapján lemorzsolódási mutató készítése Mérési eredmények adatai (Szakértői véleményekre érkezett szakszolgálati titkár Szakértői véleményekre érkezett fellebbezések számának kigyűjtése

136 fellebbezések száma) 5. Mérési eredmények adatai (Sikeres terápiák lezárása) 6. Mérési eredmények (éves esetforgalom) 7. Mérési eredmények (Ellátatlan gyerekek) A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg. Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka. Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása. A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek és tagintézményi munkacsoportok komoly feladatot vállalnak. (Öt éves terv alapján beiktatott feladat) Az intézmény minden pedagógusa Barakovicsné Éles Titanilla Az intézmény minden pedagógusa munkacsoport vezetői munkacsoport vezetői, minden szakalkalmazot t, Barakovicsné A nyilvántartó tasak hátoldalán, naplókban rögzített záró állapotok közül (javult, ill. tünetmentes) állapotok összegyűjtése INYR éves esetforgalom adatgyűjtése Tanév végi beszámolókban feltűntetett szakterületenkénti lebontásban ellátatlan gyereklétszám statisztikai adatainak összesítése. Munkaközösségek és munkacsoportok tervei munkaközösségi, munkacsoporti, pedagógusi munkatervek beszámolók elemzése Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partnereit. A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását Barakovicsné Sira Tiborné Barakovicsné Éles Titanilla Munkatársi elégedettségi kérdőív erre vonatkozó részei, adatelemzés: kiküldött szakmai tájékoztatók száma, megbeszélések száma Intézményi weboldal, facebook oldal fejlesztése, tájékoztató levelek, szórólapok folyamatos

137 folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben. A pedagógusok és alkalmanként a kliensek részt vesznek a helyi és regionális rendezvényeken. Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve a díjakkal történő jelölésekkel. (Öt éves terv alapján beiktatott feladat) Az intézmény rendszeresen felméri a munkaterv megvalósításához szükséges infrastruktúrát, jelzi a hiányosságokat a főigazgatóság/fenntartó felé. Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a szakterületi munka humánerőforrás szükségleteiről. A humánerőforrásban bekövetkező hiányt idejében jelzi a főigazgatóság/fenntartó felé. Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében és a pedagógiai munka részét képezik. Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére. (Öt éves terv alapján beiktatott feladat) Barakovicsné Éles Titanilla főigazgató Az intézmény minden pedagógusa Barakovicsné Éles Titanilla Barakovicsné Éles Titanilla főigazgató minden alkalmazott Társadalmi-szakmai szervezetekkel való együttműködés dokumentációjának elemzése Tanév végi beszámolókban jelzett külső intézményekben tartott foglalkozások feltételei (foglalkoztató szobák, eszközök) Minimális eszközök biztosítása Tanév végi beszámoló és a következő éves munkaterv alapján írásbeli tájékoztató. éves beszámolók dokumentumelemzése ill. szükség szerint A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes Barakovicsné Éles Titanilla éves munkaterv és beszámolók

138 terhelés alapján történik. dokumentumelemzése A kapott adatokat az informatikai felületre feltölti: Barakovicsné Éles Titanilla BECS tag Partnerek bevonása : a 4. vezetői éveben történő önértékelés miatt szükséges Bevont partnerek Módszerek Felelős Időpont, eszközök Elégedettség- mérés pedagógusok kérdőív 5.sz.melléklet (harmadik javított kiadás) Sira Tiborné Ladó Enikő Barakovicsné Éles Titanilla Elégedettségmérés szülők és a szolgáltatással támogatott intézmények képviselői kérdőív 6.sz.melléklet (harmadik javított kiadás) Sira Tiborné Ladó Enikő Barakovicsné Éles Titanilla AZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS MÓDSZEREI, ESZKÖZEI 4. Dokumentumelemzés Intézményi munkaterv SZMSZ Egymást követő 2 tanév munkatervei és az éves beszámolók (a munkaközösségek munkaterveivel és beszámolóival együtt) Továbbképzési program, beiskolázási terv A pedagógus önértékelés eredményeinek összegzése Az előző intézményellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés értékelő lapjai A teljes önértékelési folyamatban az öt éves ciklus alatt folyamatos adatgyűjtésről van szó. Részei: adatgyűjtés és intézményi önértékelés - Folyamatosan történik: A pedagógusok önértékelése, amelynek eredményét az intézmény önértékelésében figyelembe kell venni. - Évente kell vizsgálni: Az önértékelési kézikönyv intézményi önértékelésre vonatkozó elvárások vastagon szedett részei, valamint az intézmény 5 éves programjában adott évre kitűzött elvárásokat.

139 - Egyéb időpontban kell vizsgálni: A szakalkalmazotti közösség és a szülők körében végzett kérdőíves felmérések a vezetői ciklus második és negyedik évében az öt éves ciklus közben folynak. Az adatgyűjtés további elemeit (dokumentumelemzés, interjúk) az öt éves ciklus során egyszer kell lebonyolítani. 2. Elégedettségmérés Az intézmény az intézmény önértékelése során a vezető önértékelésekor a szülők és pedagógusok körében használt kérdőív segítségével vizsgálja a partnerek elégedettségét (Önértékelési Kézikönyv 5. és 6. számú mellékletek). 3. Interjú: Az intézményi önértékelés során egyéni interjú készül a vezetővel, valamint csoportos interjúk készítésére is sor kerül az intézmény pedagógusainak és a szülők képviselőnek részvételével. A beszélgetés a lent felsorolt kérdések mentén alakul, de a dokumentumelemzés tapasztalatai alapján indokolt esetben a kérdések megváltoztathatók. Az interjúalanyok kiválasztása irányítottan történik: - szakterületenként minimum két szülő; - pedagógusok esetében különböző szakterületen tevékenykedő, nem azonos munkaközösségbe, intézményi munkacsoportba tartozó pedagógusok. Az interjúk elkészítésekor csak az érintett személyek vagy csoportok lehetnek jelen, megfigyelő vagy egyéb más személy nem. Az interjú kérdések az önértékelési kézikönyvben megtalálhatóak. Fehérgyarmat, Ph. Barakovicsné Éles Titanilla igazgató Szabolcs Szatmár - Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Ibrányi Tagintézménye 2017/2018-as tanév önértékelési terve

140 Ibrány, szeptember 28. Készítette: Szász Angéla tagintézmény-vezető Tartalom Intézményi adatok Az intézményi önértékelés jogszabályi háttere Szakmai segédanyagok Az önértékelést támogató munkacsoport tagjai Bevont pedagógusok Technikai munkatárs Feladataink A pedagógus önértékelésének folyamata A pedagógus önértékelés elemei a as tanévben A pedagógus önértékelés módszertana és eszközei Pedagógus önértékelési feladatok, határidők A pedagógus önértékelésének területei, elvárások Vezetői önértékelés

141 A vezetői önértékelési szempontjai A vezetői önértékelés gyakorisága A vezetői önértékelés folyamata A vezető önértékelésének területei A vezetői önértékelés módszerei, eszközei Intézményi önértékelés elemei a as tanévben Az intézményi önértékelés módszerei, eszközei A területhez kapcsolódó önértékelési szempontok és elvárások Intézményi adatok Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Tankerület megnevezése: KLIK Nyíregyházi Tankerülete OM azonosító: Hivatalos neve: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Ibrányi Tagintézménye Székhelye: 4484 Ibrány, Lehel u. 59. Tagintézmény-vezető: Szász Angéla Az intézményi önértékelés jogszabályi háttere évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről ( és a ) 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról ( ) 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (I. és II. fejezet) Szakmai segédanyagok:

142 Országos Tanfelügyelet Kézikönyv a Pedagógiai Szakszolgálatok számára Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez (harmadik javított változat) Önértékelési Kézikönyv a pedagógiai szakszolgálatok számára (harmadik javított kiadás, hatályos január 1-től.) Ötéves intézményi önértékelési program Az önértékelést támogató munkacsoport tagjai: Polgár László Zsoltné Puskásné Kovács Krisztina Szász Angéla Bevont pedagógusok: megyei munkaközösség vezetők Technikai munkatárs: Gaál-Szabó Tímea Feladataink a.)tagintézmény vezető feladatai: A főigazgató az önértékelési programban rögzítetteknek megfelelően delegálja az éves tervezési feladatot a tagintézmény vezetőknek. A tagintézmény vezetők éves önértékelési tervet készítenek. Az éves önértékelési tervnek tartalmaznia kell, hogy mely pedagógusok önértékelésére kerül sor, hogy sor kerül-e a vezető értékelésére, illetve, hogy az intézményi önértékelés mely elemeit végzik el az adott tanévben. A terv rögzíti, hogy kik, milyen részfeladatok ellátásával és milyen ütemezés szerint végzik az egyes értékelési feladatokat. Az éves önértékelési tervnek meg kell adnia az értékelésben közreműködő partnerek (szülők, kliensek, kollégák stb.) bevonásának módját is. Az éves önértékelési terv a szakalkalmazotti közösség jóváhagyásával készül. Az éves önértékelési tervben szereplő határidőket, felelősöket a tagintézmény vezető vagy a szakalkalmazotti közösség erre kijelölt tagja rögzíti az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai felületen, amely a tervben rögzítettnek megfelelően teszi elérhetővé az adatgyűjtő és az értékelő funkciókat az értékelésben részt vevők számára. b.) Az önértékelést támogató csoporttagok feladatai: A csoporttagok kiemelt szerepet kapnak az önértékelés előkészítésében és megtervezésében, a pedagógusok és a partnerek tájékoztatásában, valamint az éves önértékelési terv elkészítésében. A bevont kollégák felkészítése és folyamatos támogatása az önértékelést támogató munkacsoport feladata. Az értékelésben részt vevő pedagógusok az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató felületen rögzítik a tapasztalatokat, tényeket, adatokat, melyek alapján az értékeltek megfogalmazzák, és a felületen rögzítik saját önértékelésüket. Az önértékelést támogató munkacsoport a felületen és a valóságban is nyomon követi a folyamatot, gondoskodik az önértékelés minőségbiztosításáról.

143 A pedagógus önértékelésének folyamata A folyamat az alábbi főbb lépések mentén történik A pedagógusok önértékelése az éves önértékelési terv szerint történik, az önértékeléshez az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer nyújt támogatást. A folyamat az alábbi főbb lépések mentén összegezhető: 1. Az éves önértékelési tervben kijelölt támogató kollégák egyeztetik a részleteket az érintett pedagógussal, közösen meghatározzák az önértékelésbe bevonandó további partnerek körét (vezetők, szülők, kollégák). 2. A tájékoztatással megbízott kolléga informálja, és igény szerint felkészíti az 1. pontban meghatározott partnereket és az érintett pedagógust. 3. A kérdőíves felmérések lebonyolításával megbízott kolléga továbbítja a felmérésben résztvevőknek az online kérdőív elérhetőségét, és elindítja a felmérést. Az informatikai rendszer a résztvevők számára az éves önértékelési tervben megadott időintervallumban elérhetővé teszi az online kérdőívkitöltő felületet, majd a felmérés zárásaként összesíti az adott válaszokat. Szükség esetén a kérdőíves felmérés kiegészíthető papíralapú felméréssel, de ebben az esetben az adott válaszok gyakoriságát rögzíteni kell az informatikai rendszerben. Tanfelügyeleti látogatás során az intézményvezetőnek biztosítania kell a szakértők számára a betekintés lehetőségét. 4. Az ezzel megbízott kolléga megvizsgálja a pedagógusra vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és az önértékelés eredményeit, a hozzájuk kapcsolódó fejlesztési és önfejlesztési terveket, a pedagógiai munka fejezetben felsorolt dokumentumait, majd a jegyzőkönyvben rögzíti a dokumentumelemzés eredményét, vagyis dokumentumonként az előre adott szempontok mentén megfogalmazza a tapasztalatokat. 5. A két órát vagy foglalkozást érintő óralátogatás és az ezt követő megbeszélés tapasztalatait a megadott szempontok alapján az óralátogatásra kijelölt kollégák rögzítik a jegyzőkönyvben. 6. Az erre kijelölt felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés valamint óra/foglalkozáslátogatás/reflektív interjú eredménye alapján interjúterveket készítenek, ahol lehetőségük van mérlegelni, hogy csak olyan interjúkérdéseket tegyenek fel, amelyek új információt nyújthatnak, vagy árnyalhatják, kiegészíthetik a korábbi információkat. Miután lefolytatták az interjúkat, az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik a jegyzőkönyvben. 7. A kitöltött jegyzőkönyvet az erre kijelölt kolléga rögzíti az informatikai felületen, amely azt elérhetővé teszi az önértékelő pedagógus részére. Az aláírt jegyzőkönyv eredeti példányát az intézmény iktatja, és öt évig megőrzi. Tanfelügyeleti látogatás során a szakértők kérésére az intézményvezetőnek biztosítania kell a betekintés lehetőségét a jegyzőkönyvbe. 8. Az önértékelő pedagógus az értékelésben részt vevő kollégák által rögzített tapasztalatok alapján minden elvárás esetében az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez című útmutató szerinti skálán értékeli az elvárás teljesülését megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, az informatikai rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat, illetve kompetenciánként meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket (amennyiben van ilyen). Ha egy elvárás teljesülése a rendelkezésre álló tapasztalatok alapján nem megítélhető, akkor ott az n. é., nem értelmezhető megjelöléssel kell ezt jelezni, de nem lehet egy szemponthoz tartozó valamennyi elvárás esetében n.é. megjelölést alkalmazni. Az önértékelés eredményét az informatikai rendszer elérhetővé teszi az értékelt pedagóguson kívül, az

144 intézményvezető, valamint külső ellenőrzés esetén az Oktatási Hivatal számára is. 9. A pedagógus a vezető segítségével az önértékelés eredményére épülő önfejlesztési tervet készít, amelyet feltölt az informatikai rendszerbe. A as tanévben kerül sor az alábbi szakalkalmazottak önértékelésére: - Széki Csaba Lajos, - Simonné Berencsi Aranka A pedagógus önértékelés elemei a as tanévben A pedagógus önértékelés módszertana és eszközei Adatgyűjtés módszerei /Részletes módszertani útmutató az Intézmény ötéves önértékelési programjában található/ : a.) Dokumentumelemzés Az előző pedagógusellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó értékelőlapjainak áttekintése. A szakszolgálati szakmai munka egyéni vagy csoportszintű éves tervezésének dokumentuma Óra-, tevékenységterv (foglalkozás, terápia, beavatkozás, konzultáció, tréning, prevenció stb.) Esetmegbeszélő munka, dokumentum (javasolt a logopédia, nevelési tanácsadás típusú tevékenységek esetében) A konzultációs munka dokumentuma (javasolt a nevelési tanácsadás típusú tevékenységek esetében) Csoportos esettanulmány dokumentum (javasolt a nevelési tanácsadás típusú tevékenységek esetében) A szakterületi vélemény dokumentuma Szakmai-, szakma és ágazatközi együttműködés dokumentuma Napló (minden olyan dokumentum, melyben a pedagógiai tevékenység folyamata naponként rögzített) Kliensek produktumai b.) Óra-/foglalkozáslátogatás /reflektív értékelő interjú c.) Interjúk d.) Kérdőíves felmérés Pedagógus önértékelési feladatok, határidők Dolgozó neve: Széki Csaba Adatgyűjtési feladatok Felelősök Határidő: Önértékelési feladatok - Dokumentumelemzés - Reflektív interjú - Interjú a pedagógussal - Interjú a vezetővel a pedagógusról - Munkatársi kérdőív Polgár László Zsoltné november 15. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik

145 Dolgozó neve: Simonné Berencsi Aranka Adatgyűjtési feladatok Felelősök Határidő: Önértékelési feladatok - Dokumentumelemzés - Reflektív interjú - Interjú a pedagógussal - Interjú a vezetővel a pedagógusról - Munkatársi kérdőív Polgár László Zsoltné március 31. A pedagógus önértékelésének területei, elvárások Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik A területek a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendeletben meghatározott követelményterületeknek felelnek meg. A tanfelügyelet pedagógiai ellenőrzést végez, melynek során ellenőrzi, hogyan valósulnak meg a gyakorlatban a képzés folyamatában kimeneti követelményként megfogalmazott kompetenciák. Ennek megfelelően az értékelés a pedagógiai munka alábbi területeire terjed ki: 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók 3. A tanulás támogatása 4. A kliens személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, kliens többi gyermekkel, klienssel együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 5. A kliensi csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység 6. Pedagógiai folyamatok és a kliensek személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése. 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás. 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Az ellenőrzés területei az első pont kivételével megegyeznek a pedagógusok előmeneteli rendszerében használt pedagógusminősítési területekkel. Így az ellenőrzés eredménye segíti a pedagógusokat a minősítésre való felkészülésben. A pedagógus önértékelés eredménye: egyrészt az elvárások teljesülésének mértékét jelző, elvárásonként meghatározott, az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez című útmutatóban leírt skálán értelmezett értékek összessége, amelynek meghatározására az eszközrendszer alkalmazásával gyűjtött információk elemzése és az önértékelést támogató kollégákkal történő egyeztetés alapján kerül sor, másrészt a kompetenciánkénti összegzés eredményeként meghatározott kiemelkedő és fejleszthető területek. Utóbbi a fejlesztés és tudásmegosztás irányainak kijelölését szolgálja, az elvárások értékeléséből az informatikai rendszer által számított összpontszám pedig a minősítési rendszernek megfelelő képet ad a pedagógus a kompetenciáiról. Az önértékelés eredményére alapozva a pedagógus a vezetővel egyeztetve egyéni önfejlesztési tervet készít. Vezetői önértékelés A as tanévben a Szász Angéla vezetői megbízásának 2. évében vezetői önértékelésben vesz részt. Célja: Az intézményvezető pedagógiai és vezetői készségeinek fejlesztése az intézmény-vezető

146 munkájának általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok, továbbá az intézményvezető saját céljaihoz képest elért eredményei alapján. Szakszolgálat esetén ez a főigazgatóra - a megyei pedagógiai szakszolgálat intézményének vezetőjére - és a tagintézmény-vezetőkre vonatkozik. A vezetői önértékelési szempontjai A vezetői munka önértékelési kritériumai legyenek jellemzőek a vezetői funkciókra. A vezetői önértékelésnek a vezetőtől függő működési elemek értékelésére kell szorítkoznia. A vezető önértékelésébe be kell vonni az alkalmazottakat. Az értékelő személynek a visszacsatolás során a fejlesztés/fejlődés támogatását kell előtérbe helyeznie. A vezetői önértékelés gyakorisága - a vezetői megbízás második és negyedik évében, a vezetőre vonatkozó intézményi elvárások alapján. Eljárás: Az elvárások teljesülése alapján a vezető határozza meg önmaga kiemelkedő és fejleszthető területeit az egyes értékelési területeken belül. A vezető önértékelésének eredményét az informatikai rendszerben kell rögzíteni, amely azt elérhetővé teszi a vezető, az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára. Az eredményt a vezető megosztja a fenntartóval, akinek lehetősége van a vezetői önértékelés eredményéhez megjegyzéseket fűzni a vezetői önfejlesztési terv elkészítésének támogatása érdekében. A vezető az önértékelés eredménye alapján egyéni önfejlesztési tervet készít, melyet az informatikai rendszerben rögzít. A vezetői önértékelés folyamata A folyamat főbb lépései a következők: 1. Az éves önértékelési tervben kijelölt kollégák egyeztetik a részleteket a vezetővel, közösen meghatározzák az értékelésbe bevonandó további partnerek körét. 2. A tájékoztatással megbízott kolléga tájékoztatja, felkészíti az 1. pontban meghatározott partnereket. 3. A kérdőíves felmérések lebonyolításával megbízott kolléga a szakalkalmazottak által meghatározott szabályok szerint a felmérésben résztvevőknek továbbítja az online kérdőív elérhetőségét, és elindítja a felmérést. Az informatikai rendszer a résztvevők számára az éves önértékelési tervben megadott időintervallumban elérhetővé teszi az online kérdőívkitöltő felületet, majd a felmérés zárásaként összesíti az adott válaszokat. Szükség esetén a kérdőíves felmérés kiegészíthető papíralapú felméréssel, de ebben az esetben az adott válaszok gyakoriságát rögzíteni kell az informatikai rendszerben. Tanfelügyeleti látogatás során az intézményvezetőnek biztosítania kell a szakértők számára a betekintés lehetőségét. 4. Az intézmény saját hatáskörben dönt a szülői kérdőívezés lebonyolításának szabályairól (pl. arról, hogy a mellékletben szereplő szülői kérdőívet és az Oktatási Hivatal által biztosított felületet használja e a szülői kérdőívezés lebonyolításához, vagy saját rendszert alakít ki, milyen szülői körnek kerül kiküldésre a kérdőív, stb). Amennyiben saját rendszert alakít ki az intézmény a szülői kérdőívezésre, úgy a kérdőívezésre vonatkozó adatokat (a megküldött, beérkezett kérdőívek számát, a kérdésekre adott összesített eredményt) a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 5. Az erre kijelölt felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjúterveket készítenek, ahol lehetőségük van mérlegelni, hogy csak olyan interjúkérdéseket tegyenek fel, amelyek új információt nyújthatnak, vagy árnyalhatják, kiegészíthetik a korábbi információkat. Miután lefolytattak az interjúkat, az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik a jegyzőkönyvben.

147 6. A feladattal megbízott kollégák megvizsgálják a vezetőre vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és önértékelés eredményeit, a hozzájuk kapcsolódó önfejlesztési terveket, a vezetői munka fejezetben felsorolt dokumentumait, valamint a kérdőíves felmérések eredményeit, majd rögzítik a jegyzőkönyvben a dokumentumelemzés eredményét, vagyis dokumentumonként az előre adott szempontok mentén rögzítik a tapasztalataikat. 7. A kitöltött jegyzőkönyvet az erre kijelölt kolléga feltölti az informatikai rendszerbe, amely az elérhetővé válik a vezető részére. Az aláírt jegyzőkönyv eredeti példányát az intézmény iktatja, és öt évig megőrzi. Tanfelügyeleti látogatás során a szakértők kérésére az intézményvezetőnek biztosítania kell a betekintés lehetőségét a jegyzőkönyvbe. 8. A vezető (szükség esetén az adatgyűjtésben részt vevő kollégák segítségével) minden elvárás esetében az informatikai rendszerben értékeli az elvárás teljesülését, megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, a rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat, és kompetenciánként meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket (amennyiben van ilyen). 9. Az önfejlesztési terv elkészítésének támogatása érdekében a fenntartó megjegyzéseket fűzhet az értékelés eredményéhez, amit a vezető juttat el részére. 10. A vezető az önértékelésre épülő egyéni önfejlesztési tervet készít, amelyet az értékeléssel együtt feltölt az informatikai rendszerbe. Az önfejlesztési tervet a vezető eljuttatja a fenntartó részére, aki a megvalósíthatóság elősegítésére megjegyzéseket fűzhet a tervhez. A vezető önértékelésének területei 16. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása 17. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása 18. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása 19. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása 20. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása A tagintézmény-vezető, vezetői kompetenciáit az alábbi területeken értékeli: a tagintézményi pedagógiai szakszolgálati tevékenység/tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása, a tagintézmény folyamatos változásának, fejlődésének stratégiai vezetése és operatív irányítása, önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása, mások stratégiai vezetése és operatív irányítása, a tagintézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása. A vezetői önértékelés módszerei, eszközei: Dokumentumelemzés Az előző vezetői ellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés adott vezetőre vonatkozó értékelőlapjai: Vezetői pályázat/program Szakmai program Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók: SZMSZ A dokumentumelemzést az önértékelési csoport végzi. Kérdőíves felmérés Vezetői önértékelő kérdőív (Önértékelési Kézikönyv 4. sz. melléklet) Szakalkalmazotti kérdőív a vezető önértékelésének keretében (Önértékelési Kézikönyv 5.

148 melléklet) Szülői kérdőív a vezető önértékelésének keretében (Önértékelési Kézikönyv 6. sz. melléklet) Az kérdőíves felmérés online formában, az OH által biztosított informatikai rendszerben történik. Interjúk Az interjú célja, hogy a vezető az önértékeléséhez a dokumentumelemzés és kérdőíves felmérések során gyűjtött adatokon felül további kiegészítő információkhoz jusson. Az interjúkérdések az Önértékelési Kézikönyv második, javított kiadásában találhatóak. A vezetői önértékelés menete Tevékenység Felelős Időpont Dokumentumelemzés Önértékelési csoport április Kérdőíves felmérés Szász Angéla, április Polgár László Zsoltné Interjúk Puskásné Kovács Krisztina május Elvárásrendszer A vezetői önértékeléshez kapcsolódó elvárásrendszert a megyei ötéves önértékelési program tartalmazza. ( oldal) Intézményi önértékelés elemei a as tanévben Célja: az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának a fejlesztése annak feltárásával, hogy az intézmény saját szakmai programjában megfogalmazottakat hogyan valósította meg. Képet adnak a szakmai programban kitűzött célok megvalósulásának eredményességéről, úgy hogy közben számba veszik az intézmény adottságait, a szakalkalmazotti közösség, mint szakmai közösség együttműködésének formáit, a nevelő-oktató, diagnosztikai, fejlesztő munka tervezésének, szervezésének, ellenőrzésének, értékelésének és az eredmények visszacsatolásának folyamatát. Az intézményi önértékelés gyakorisága: az intézmény átfogó önértékelése az 5 éves ciklusban egyszer történik meg, a programban kijelölt területeket viszont évente szükséges vizsgálni. Vizsgálandó területek: 15. Pedagógiai folyamatok 16. Személyiségfejlesztés és adaptív együttműködés 17. Eredmények 18. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció 19. Az intézmény külső kapcsolatai 20. A pedagógiai szakszolgálati munka feltételei 21. Ágazati elvárásoknak, saját intézményi céloknak való megfelelés Az 1-2. és 4-6. területeken az intézményi adottságokat, az intézmény működésének jelenlegi állapotát méri fel az intézmény, a 3. és 7. területeken pedig az elért eredményeit veszi számba. Az intézményi önértékelés módszerei, eszközei

149 Dokumentumelemzés Intézményi munkaterv SZMSZ Egymást követő 2 tanév munkatervei és az éves beszámolók (a munkaközösségek munkaterveivel és beszámolóival együtt) Továbbképzési program, beiskolázási terv A pedagógus önértékelés eredményeinek összegzése Az előző intézményellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés értékelő lapjai A teljes önértékelési folyamatban az öt éves ciklus alatt folyamatos adatgyűjtésről van szó. Elégedettségmérés Az intézmény az intézmény önértékelése során a vezető önértékelésekor a szülők és pedagógusok körében használt kérdőív segítségével vizsgálja a partnerek elégedettségét (Önértékelési Kézikönyv 5. és 6. számú mellékletek). Interjú: Az intézményi önértékelés során egyéni interjú készül a vezetővel, valamint csoportos interjúk készítésére is sor kerül az intézmény pedagógusainak és a szülők képviselőnek részvételével. A beszélgetés a lent felsorolt kérdések mentén alakul, de a dokumentumelemzés tapasztalatai alapján indokolt esetben a kérdések megváltoztathatók. Az interjúalanyok kiválasztása irányítottan történik: - szakterületenként minimum két szülő; - pedagógusok esetében különböző szakterületen tevékenykedő, nem azonos munkaközösségbe, intézményi munkacsoportba tartozó pedagógusok. Az interjúk elkészítésekor csak az érintett személyek vagy csoportok lehetnek jelen, megfigyelő vagy egyéb más személy nem. Az interjú kérdések az önértékelési kézikönyvben megtalálhatóak.

150 A területhez kapcsolódó önértékelési szempontok és elvárások Pedagógiai folyamatok - Tervezés Önértékelési szempontok Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés? Elvárások Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készül. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését. A tervek elkészítése a szakalkalmazotti közösség bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik. Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés. Az intézményi önértékelési ciklust (valamint a tanfelügyeleti ellenőrzést) lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés dokumentumainak összehangolása megtörténik. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya? Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek. Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető. Pedagógiai folyamatok - Megvalósítás Önértékelési szempontok Elvárások

151 Hogyan történik a tervek megvalósítása? Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya, hogyan épülnek egymásra? Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és a terv tényleges megvalósulásának a viszonya? A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Intézményi munkaterv, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.) Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek bevonásával történik. Az intézmény pedagógiai szakszolgálati céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását. Az intézményi pedagógiai folyamatok (például szakterületekre tervezett egymásra épülő tevékenységek) a szakterületi szakmai előírások teljesülését, a kliensek igényeinek kielégítését, az elvárt tevékenységek eredményességét, a kliensek elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják. Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek. A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése. A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez. A stratégiai és operatív dokumentumokban megfogalmazott célok, feladatok a kliensek adottságait és megállapított igényeit figyelembe véve megjelennek a pedagógus tervező munkájában, és annak ütemezésében. Pedagógiai folyamatok - Ellenőrzés Önértékelési szempontok Elvárások A pedagógiai szakszolgálati tevékenység szakterületenként és együttesen megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak. A teljes pedagógiai folyamat követhető az óra- és tevékenységtervekben, állapotfelmérő dokumentumokban, az egyéni és csoportos esettanulmányokban, az esetmegbeszélő dokumentumokban, a konzultációs munka dokumentumaiban, a naplókban, valamint a kliensi produktumokban.

152 Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben? Pedagógiai folyamatok - Értékelés Önértékelési szempontok Hogyan történik az intézményben az értékelés? Milyen az intézményi munkatervben meghatározott kliens értékelés működése a gyakorlatban? Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek. Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz. Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek eredményességét az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben. Elvárások Az értékelés tények és adatok alapján tervezetten és objektíven történik. Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetése irányítja, az önértékelési folyamatban a szakalkalmazotti közösség valamennyi tagja részt vesz. Az intézményben folyó pedagógiai szakszolgáltatás alapjaként indokolt és szükséges mértékben a kliensek adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik. A kliensek állapotában beálló változások értékelése az intézmény szabályzó dokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott közös alapelvek és követelmények alapján folyik. Az intézményben a kliensek előrehaladását, állapotának, szükségleteinek változását, teljesítményének alakulását folyamatosan követik, a mérési adatokat dokumentálják, elemzik, és pedagógiai tevékenység értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek. Az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető. A kliensek értékeléséről fejlesztő céllal, megállapított gyakorisággal visszacsatolnak a kliensnek és szüleinek/gondviselőjének. Az értékelés és visszacsatolás módja, gyakorisága és szükségessége a kliens állapotára,

153 életkorára, igényeire tekintettel kerül megállapításra. Pedagógiai folyamatok - Korrekció Önértékelési szempontok Elvárások Mi történik az ellenőrzés eredményeivel? Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása. Mi történik a mérési, értékelési eredményekkel? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés pedagógus-értékelés, kliensi kompetenciamérés, egyéb mérések.) Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása. Ezt követően szükség esetén az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez. Az intézmény a szakszolgálati tevékenység eredményességéről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit. A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek. Személyiségfejlesztés és adaptív együttműködés Önértékelési szempontok Elvárások Hogyan történik a kliensek igényeinek megismerése, állapotfelmérése? A szakalkalmazottak felkészültek az állapotfelmérésre, az ehhez szükséges módszertani ismereteik, eszközhasználatuk korszerű. Az intézményben rendelkezésre állnak a korszerű szakmai-tudományos igényeknek megfelelő állapotfelismerő eszközök és környezeti feltételek. Az intézményben rendelkezésre állnak intézményi eljárásrendek, melyek egységes állapot felmérési folyamatokat rögzítenek. Az intézmény vezetése és az érintett pedagógusok részére biztosított a kliensek ellátáshoz szükséges információkhoz való hozzáférés. Hogyan történik a kliens igényeihez illeszkedő ellátás tartalmának kialakítása? Az intézmény minden szolgáltatási szakterületén korszerű és változatos ellátás folyik. Az intézmény vezetése a pedagógusokkal összhangban folyamatosan törekszik a fejlesztő, terápiás, tanácsadó, konzultációs tudás megújítására. Hogyan történik a kliensek Az intézmény rendelkezik mindazokkal a

154 igényeinek megfelelő egyéni/csoportos foglalkozás, fejlesztés, terápiás beavatkozás módszerének és eszközének megállapítása? Hogyan segíti az intézmény a szakemberek adaptív együttműködését? Hogyan biztosítja az intézmény a kliens elfogadásának, befogadásának alkalmát? fejlesztő, terápiás, tanácsadó eszközökkel és tárgyi feltételekkel, melyek a szakterületi tevékenységek ellátásához szükségesek. Az intézmény értékrendjében kiemelt szempont a kliens egyéni igényének figyelembevétele, figyelemmel a családi és pedagógiai környezet igényeire is. Az intézmény pedagógiai dokumentumaiban megjelenik a széleskörű együttműködésre való törekvés, a kliensek érdekében folyó közös cselekvés szándéka. A kliensek az intézmény szolgáltatásait különféle tartalommal, különböző időszakokban igénybe vehetik, amennyiben állapotuk és sajátos igényeik ezt szükségessé teszi. Az intézményt támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi. Az intézmény nyitottan fordul a kliens felé, a szolgáltatáshoz való hozzáférés mindenki részére egyenlő eséllyel biztosított. Az intézmény rugalmasan alkalmazkodik a szolgáltatási kombinációk biztosításával a kliensek, családjaik, pedagógusaik atipikus igényeihez, amennyiben ahhoz kellő szakmai kompetenciával rendelkeznek. Az intézmény nyitott más intézményekkel való újszerű együttműködési kapcsolatra, ha kliensei igényei ezt indokolják. Az intézmény rendelkezik rendszeres és kidolgozott tartalmú szakmai-, szakmaköziés ágazatközi kapcsolatokkal, a kliensek elfogadásának befogadásának érdekében. Eredmények Önértékelési szempontok Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben? Elvárások Az intézmény munkatervének egyik prioritása a szakszolgálati tevékenység eredményessége. Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényezők azonosítása. Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: - a kliensek állapotváltozásának objektív

155 Eredmények Önértékelési szempontok Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény? Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket? Hogyan kísérik figyelemmel a kliensek eredményességét? adatai (tanulmányi eredményben vagy más területen azonosítható változás). - a kliensek teljesítmény eredményességét igazoló mutatók (tanév végi minősítési eredmények) értékelések, visszajelzések gyakorisága, szülőkkel, pedagógusokkal folyó kommunikáció rendszeressége és hatékonysága. - lemorzsolódási mutatók (szakszolgálati ellátásból kilépők, ajánlott szakszolgálat ellátást nem igénylők száma, jellemző és visszatérő akadályok elemzése) követések, utógondozás a tartós állapotváltozás igazolására. - elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, kliens), - a szakértői véleményekre érkezett fellebbezések száma, - pszichés problémája megoldódott, sikeres terápiák lezárása. stb. Elvárások Szakmai ismeretek közvetítése a külső partnerek felé. Humánerőforrás képzettségi mutatói. Szakmai innovációk, jó gyakorlatok száma. Az intézmény célrendszeréhez kacsolódó kiemelt tevékenységek működtetése eredményes. Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul. Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel. Az intézmény vezetése gondoskodik a szolgáltatási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról. Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása szakalkalmazotti feladat. A belső és külső mérési/vizsgálati eredmények elemzését felhasználva határozza meg az intézmény erősségeit és fejleszthető területeit. A fejleszthető területekre fejlesztési, intézkedési terveket fogalmaz meg. A kliensek követésének kialakult rendje, eljárása van. Az intézmény a partnereivel törekszik a kölcsönös kapcsolattartás kiépítésére és az információcsere fenntartására. A visszatérő kliensek jelzéseit vagy a kliensek visszacsatolását felhasználja a tervezési

156 folyamatban. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Önértékelési szempontok Elvárások Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik? - Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző (munkaközösségek, teamek, fejlesztő csoportok). A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg. A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott. Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik. Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra. A munkaközösségek és a tagintézményi munkacsoportok bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben? Hogyan történik az információátadás az intézményben? ellenőrzése, értékelése. Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka. Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása. A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek és tagintézményi munkacsoportok komoly feladatot vállalnak. Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki. Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció. Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel. Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek.

157 Az intézmény külső kapcsolatai Önértékelési szempontok Melyek az intézmény legfontosabb partnerei? Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma? Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről? Az intézmény külső kapcsolatai Önértékelési szempontok Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)? A pedagógiai munka feltételei Önértékelési szempontok A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz. Elvárások Az intézmény munkatervével összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése. A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára. Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik. Az intézmény terveinek elkészítése során egyeztet az érintett külső partnerekkel. Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése. Az intézkedési tervek kialakításába és megvalósításába az intézmény bevonja külső partnereit. Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése. Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek. Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú). A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. Elvárások Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben. A pedagógusok és alkalmanként a kliensek részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken. Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve a díjakra történő jelölésekkel. Elvárások

158 Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak? A környezet kialakításában hogyan érvényesülnek a környezettudatosság, környezetvédelem szempontjai? Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a pedagógiai szakszolgáltatást igénylő klienseknek? A pedagógiai munka feltételei Önértékelési szempontok Milyen az IKT-eszközök kihasználtsága? Hogyan felel meg a humánerőforrás az intézmény tevékenységi struktúrájának, szolgáltatói értékeinek, céljainak? Az intézmény rendszeresen felméri a munkaterv megvalósításához szükséges infrastruktúrát, jelzi a hiányokat a fenntartó felé. Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény szolgáltatói struktúráját, a szakterületi tevékenységek feltételeit és céljait. Az intézményi munkaterv tartalmazza a környezettudatosság, környezetvédelem szempontjait, ennek elvei és kritériumai szerint tervezi és valósítja meg a megfelelő tárgyi környezet kialakítását. A környezetvédelmi szempontok megvalósulását folyamatosan ellenőrzi. Az intézmény felkészült arra, hogy széles életkori spektrumba tartozó kliensek fogadására egyaránt célszerű és biztonságos tárgyi környezetet hozzon létre. Elvárások Az intézmény az IKT-eszközeit rendszeresen alkalmazza a szakterületi tevékenységekben, az eszközök kihasználtsága, a foglalkozásokon való alkalmazásuk nyomon követhető. Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a szakterületi munka humánerőforrásszükségletéről. A humánerőforrásban bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára. A szakterületi pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap. A szakalkalmazottak végzettsége, képzettsége megfelel a szakterületi tevékenységek feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak. A vezetők felkészültek a szakterületi tevékenységek irányításának, ellenőrzésének feladataira

159 Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz? Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája? Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében. Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik. Az intézményi tervek elkészítése az intézmény munkatársainak és partnereinek bevonásával történik. Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző. Az intézmény szakalkalmazottai gyűjtik és megosztják a szakterületi jó gyakorlatokat az intézményen belül és kívül. Az intézmények munkatársai a továbbképzések tapasztalatait megosztják egymással, belső továbbképzési konzultációs programokat szerveznek. Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a pedagógiai munka részét képezik. Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére. A pedagógiai munka feltételei Önértékelési szempontok Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás? Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe (és milyen területeken), valamint a fejlesztésekbe? Milyen a pedagógusok viszonya az innovációhoz? Elvárások A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak. A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik. A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SzMSz) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását. Folyamatos az egyének és csoportok döntéselőkészítésbe történő bevonása - képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján. Ennek rendje kialakított és dokumentált. Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést. Az intézmény pozitívan viszonyul a felmerült ötletekhez, megvizsgálja azok beilleszthetőségét a fejlesztési folyamatokba.

160 Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra. A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott szakszolgálati tevékenységet szabályozó dokumentumokban megfogalmazott elvárásoknak és az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott céloknak való megfelelés Önértékelési szempontok Hogyan jelennek meg a szakszolgálati tevékenységet szabályozó jogszabályokban megfogalmazott elvárások célok az intézmény dokumentumaiban? Hogyan történik az intézményi munkatervben szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása? Elvárások Az intézmény munkaterve és egyéb szakmai dokumentumai (helyi protokoll, stb.) összhangban állnak a jogszabályokban megfogalmazottakkal. Az intézményi munkaterv a jogszabályi tartalmi elvárások mellett a szakmai eljárásrendekkel összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos céljait és feladatait Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül. A tervek nyilvánossága biztosított. A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, 5 éves intézkedési terv) jól követhetők az intézmény kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók. A szakterületi módszerek kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a szakterületi tevékenységek prioritásaival összhangban valósul meg. A képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak. A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató papír alapú és digitális tankönyvek, segédanyagok kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik. Intézményi önértékelés időpontok, határidők Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Ibrányi Tagintézmény Adatgyűjtési feladatok: Felelősök: Önértékelési feladatok: Határidő:

161 1. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. 2. A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése. 3. Mérési eredmények adatai (A kliens állapotváltozásának objektív adatai). 4. Mérési eredmények adatai (Szülőkkel, tanárokkal folyó konzultáció rendszeressége). 5. Mérési eredmények adatai (Lemorzsolódási mutatók). 6. Mérési eredmények adatai (Szakértői véleményekre érkezett fellebbezések száma) 7. Mérési eredmények adatai (Sikeres terápiák lezárása) 8. Mérési eredmények adatai (Humán erőforrás, képzettség adatai). 9. Mérési eredmények adatai (Szakmai innovációk, jó gyakorlatok). 10. Mérési eredmények adatai (Külső elismerések). Polgár László Zsoltné Puskásné Kovács Krisztina Szász Angéla Polgár László Zsoltné Szász Angéla Szász Angéla Szász Angéla Polgár László Zsoltné Puskásné Kovács Krisztina Puskásné Kovács Krisztina Dokumentumelemzés (Tagintézményi SZMSZ) Munkaközösségi tervek Dokumentumelemzés (Előző tanév beszámolója és jelen tanév Munkaterve) A kliens állapotváltozásának objektív adatai: a tanévre vonatkozó nyilvántartó tasakok hátoldalán szereplő állapotváltozás alapján, statisztika készítése) Szülőkkel, tanárokkal folyó konzultáció rendszerességéről vezetett nyilvántartási lap feldolgozása. INYR Nyilvántartó rendszer alapján lemorzsolódási mutató készítése. Szakértői véleményekre érkezett fellebbezések számának kigyűjtése. A nyilvántartó tasak hátoldalán rögzített záró állapotok közül (javult) állapotok összegyűjtése A szakszolgálat szakembereinek a továbbképzéseken, szakképzéseken való részvételi arányának kigyűjtése. Szakemberek által készített eszközök, feladatlapok, mérési eljárások valamint jó gyakorlatok összegyűjtése. Külső partnerektől származó elismerések írásos dokumentumainak összegyűjtése. 11. Munkaközösségek és Október október június június június június június június június június 30.

162 Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző 12. Az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető. A kliensek értékeléséről fejlesztő céllal, megállapított gyakorisággal visszacsatolnak a kliensnek/gondviselőjének. A visszacsatolás a kliens állapotára, életkorára, igényeire tekintettel kerül megállapításra. 13. A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg. 14. Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés 15. Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partnereit. A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. 16. Mérési eredmények (éves esetforgalom) 17. Mérési eredmények (Ellátatlan gyerekek) Puskásné Kovács Krisztina Polgár László Zsoltné Puskásné Kovács Krisztina Puskásné Kovács Krisztina Polgár László Zsoltné Szász Angéla Szász Angéla munkacsoportok tervei augusztus 1. Szülők és a Szolgáltatásokkal támogatott Intézmények képviselőinek elégedettségét mérő kérdőívek adatainak összegzése február 15. Munkaközösségek és munkacsoportok tervei november 6. Munkatársi elégedettségi kérdőív erre vonatkozó részei június 30. Intézményi web oldal, tájékoztató levelek, stb június 30. INYR rendszer éves esetforgalom adatgyűjtése Tanév végi beszámolókban feltűntetett szakterületenkénti lebontásban ellátatlan gyereklétszám statisztikai adatainak összesítése június június 30.

163 18. Az intézmény rendszeresen felméri a munkaterv megvalósításához szükséges infrastruktúrát, jelzi a hiányosságokat a főigazgatóság/fenntartó felé. 19. Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását. - Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerőpiaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készül. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését A tervek elkészítése a szakalkalmazotti közösség bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik. Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés. Szász Angéla Szász Angéla Szász Angéla május június Szeptember as tanévben előírt szempontok Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek. Polgár László Zsoltné, - Az ellenőrzési tervben Puskásné szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz. Kovács Krisztina, Szász - Az intézmény azonosítja Angéla az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, Éves belső ellenőrzési terv, belső ellenőrzés dokumentumainak tartalmi elemzése Intézményi önértékelés dokumentumai Intézményre vonatkozó fejlesztési tervek június 30.

164 értékeléséhez szükséges mutatókat. - A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek eredményességét az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre. Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben. - Az önértékelésben érintett pedagógus az ellenőrzések megállapításainak (erősségek, fejleszthető területek) megfelelően fejlesztési tervet készít, a szükséges feladatokat ütemezi és végrehajtja. Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka. - Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása. - A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek és tagintézményi munkacsoportok komoly feladatot vállalnak. Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben. - A pedagógusok és alkalmanként a kliensek részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken. - Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve a díjakra történő jelölésekkel. - Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet Szász Angéla Szász Angéla Polgár László Zsoltné, Puskásné Beiskolázási, továbbképzési terv, belső továbbképzések dokumentumainak elemzése Társadalmi-szakmai szervezetekkel való együttműködés dokumentációjának elemzése Vezetői pályázatok tartalom elemzése Éves beszámolók dokumentum elemzése június május május 31.

165 működésében, és a pedagógiai munka részét képezik. - Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére. Folyamatos az egyének és csoportok döntés-előkészítésbe történő bevonása - képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján. Ennek rendje kialakított és dokumentált. Kovács Krisztina Szász Angéla SZMSZ erre vonatkozó szabályzatai Tagintézményi SZMSZ június 30. Ibrány, szeptember 28. Szász Angéla tagintézmény-vezető Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Kemecsei Tagintézménye Önértékelési terv

166 as tanév Készítette: Módyné Cselényi Mónika tagintézmény-vezető Kemecse, szeptember 8.

167 Tartalom Intézményi adatok Az intézményi önértékelés jogszabályi háttere Szakmai segédanyagok Az önértékelést támogató munkacsoport tagjai Bevont pedagógusok Technikai munkatárs Feladataink A pedagógus önértékelésének folyamata A pedagógus önértékelés elemei a as tanévben A pedagógus önértékelés módszertana és eszközei Pedagógus önértékelési feladatok, határidők A pedagógus önértékelésének területei, elvárások Vezetői önértékelés A vezetői önértékelési szempontjai A vezetői önértékelés gyakorisága A vezetői önértékelés folyamata A vezető önértékelésének területei A vezetői önértékelés módszerei, eszközei Intézményi önértékelés elemei a as tanévben Az intézményi önértékelés módszerei, eszközei A területhez kapcsolódó önértékelési szempontok és elvárások

168 Intézményi adatok Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Tankerület megnevezése: KLIK Nyíregyházi Tankerülete OM azonosító: Hivatalos neve: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Kemecsei Tagintézménye Székhelye: 4501 Kemecse, Móricz Zs. u. 47. Helyettes tagintézmény-vezető: Módyné Cselényi Mónika Az intézményi önértékelés jogszabályi háttere évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről ( és a ) 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról ( ) 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (I. és II. fejezet) Szakmai segédanyagok Országos Tanfelügyelet Kézikönyv a Pedagógiai Szakszolgálatok számára Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez (harmadik javított változat) Önértékelési Kézikönyv a pedagógiai szakszolgálatok számára (harmadik javított kiadás, hatályos január 1-től.) Ötéves intézményi önértékelési program Az önértékelést támogató munkacsoport tagjai Madácsiné Suskó Márta Balázs Lászlóné Jasku Henrietta Bevont pedagógusok Nuszer Éva megyei munkaközösség vezetők Technikai munkatárs Polák Zseni

169 Feladataink a.)tagintézmény vezető feladatai: A főigazgató az önértékelési programban rögzítetteknek megfelelően delegálja az éves tervezési feladatot a tagintézmény vezetőknek. A tagintézmény vezetők éves önértékelési tervet készítenek. Az éves önértékelési tervnek tartalmaznia kell, hogy mely pedagógusok önértékelésére kerül sor, hogy sor kerül-e a vezető értékelésére, illetve, hogy az intézményi önértékelés mely elemeit végzik el az adott tanévben. A terv rögzíti, hogy kik, milyen részfeladatok ellátásával és milyen ütemezés szerint végzik az egyes értékelési feladatokat. Az éves önértékelési tervnek meg kell adnia az értékelésben közreműködő partnerek (szülők, kliensek, kollégák stb.) bevonásának módját is. Az éves önértékelési terv a szakalkalmazotti közösség jóváhagyásával készül. Az éves önértékelési tervben szereplő határidőket, felelősöket a tagintézmény vezető vagy a szakalkalmazotti közösség erre kijelölt tagja rögzíti az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai felületen, amely a tervben rögzítettnek megfelelően teszi elérhetővé az adatgyűjtő és az értékelő funkciókat az értékelésben részt vevők számára. b.) Az önértékelést támogató csoporttagok feladatai: A csoporttagok kiemelt szerepet kapnak az önértékelés előkészítésében és megtervezésében, a pedagógusok és a partnerek tájékoztatásában, valamint az éves önértékelési terv elkészítésében. A bevont kollégák felkészítése és folyamatos támogatása az önértékelést támogató munkacsoport feladata. Az értékelésben részt vevő pedagógusok az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató felületen rögzítik a tapasztalatokat, tényeket, adatokat, melyek alapján az értékeltek megfogalmazzák, és a felületen rögzítik saját önértékelésüket. Az önértékelést támogató munkacsoport a felületen és a valóságban is nyomon követi a folyamatot, gondoskodik az önértékelés minőségbiztosításáról. A pedagógus önértékelésének folyamata A folyamat az alábbi főbb lépések mentén történik A pedagógusok önértékelése az éves önértékelési terv szerint történik, az önértékeléshez az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer nyújt támogatást. A folyamat az alábbi főbb lépések mentén összegezhető: 1. Az éves önértékelési tervben kijelölt támogató kollégák egyeztetik a részleteket az érintett pedagógussal, közösen meghatározzák az önértékelésbe bevonandó további partnerek körét (vezetők, szülők, kollégák). 2. A tájékoztatással megbízott kolléga informálja, és igény szerint felkészíti az 1. pontban meghatározott partnereket és az érintett pedagógust. 3. A kérdőíves felmérések lebonyolításával megbízott kolléga továbbítja a felmérésben résztvevőknek az online kérdőív elérhetőségét, és elindítja a felmérést. Az informatikai rendszer a résztvevők számára az éves önértékelési tervben megadott időintervallumban

170 elérhetővé teszi az online kérdőívkitöltő felületet, majd a felmérés zárásaként összesíti az adott válaszokat. Szükség esetén a kérdőíves felmérés kiegészíthető papíralapú felméréssel, de ebben az esetben az adott válaszok gyakoriságát rögzíteni kell az informatikai rendszerben. Tanfelügyeleti látogatás során az intézményvezetőnek biztosítania kell a szakértők számára a betekintés lehetőségét. 4. Az ezzel megbízott kolléga megvizsgálja a pedagógusra vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és az önértékelés eredményeit, a hozzájuk kapcsolódó fejlesztési és önfejlesztési terveket, a pedagógiai munka fejezetben felsorolt dokumentumait, majd a jegyzőkönyvben rögzíti a dokumentumelemzés eredményét, vagyis dokumentumonként az előre adott szempontok mentén megfogalmazza a tapasztalatokat. 5. A két órát vagy foglalkozást érintő óralátogatás és az ezt követő megbeszélés tapasztalatait a megadott szempontok alapján az óralátogatásra kijelölt kollégák rögzítik a jegyzőkönyvben. 6. Az erre kijelölt felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés valamint óra/foglalkozáslátogatás/reflektív interjú eredménye alapján interjúterveket készítenek, ahol lehetőségük van mérlegelni, hogy csak olyan interjúkérdéseket tegyenek fel, amelyek új információt nyújthatnak, vagy árnyalhatják, kiegészíthetik a korábbi információkat. Miután lefolytatták az interjúkat, az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik a jegyzőkönyvben. 7. A kitöltött jegyzőkönyvet az erre kijelölt kolléga rögzíti az informatikai felületen, amely azt elérhetővé teszi az önértékelő pedagógus részére. Az aláírt jegyzőkönyv eredeti példányát az intézmény iktatja, és öt évig megőrzi. Tanfelügyeleti látogatás során a szakértők kérésére az intézményvezetőnek biztosítania kell a betekintés lehetőségét a jegyzőkönyvbe. 8. Az önértékelő pedagógus az értékelésben részt vevő kollégák által rögzített tapasztalatok alapján minden elvárás esetében az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez című útmutató szerinti skálán értékeli az elvárás teljesülését megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, az informatikai rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat, illetve kompetenciánként meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket (amennyiben van ilyen). Ha egy elvárás teljesülése a rendelkezésre álló tapasztalatok alapján nem megítélhető, akkor ott az n. é., nem értelmezhető megjelöléssel kell ezt jelezni, de nem lehet egy szemponthoz tartozó valamennyi elvárás esetében n.é. megjelölést alkalmazni. Az önértékelés eredményét az informatikai rendszer elérhetővé teszi az értékelt pedagóguson kívül, az intézményvezető, valamint külső ellenőrzés esetén az Oktatási Hivatal számára is. 9. A pedagógus a vezető segítségével az önértékelés eredményére épülő önfejlesztési tervet készít, amelyet feltölt az informatikai rendszerbe. A as tanévben sor kerül: - Sajtos Viktória, - Pap Mihály - Jasku Henrietta önértékelésére.

171 A pedagógus önértékelés elemei a as tanévben A pedagógus önértékelés módszertana és eszközei Adatgyűjtés módszerei /Részletes módszertani útmutató az Intézmény ötéves önértékelési programjában található/ : a.) Dokumentumelemzés Az előző pedagógusellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó értékelőlapjainak áttekintése. A szakszolgálati szakmai munka egyéni vagy csoportszintű éves tervezésének dokumentuma Óra-, tevékenységterv (foglalkozás, terápia, beavatkozás, konzultáció, tréning, prevenció stb.) Esetmegbeszélő munka, dokumentum (javasolt a logopédia, nevelési tanácsadás típusú tevékenységek esetében) A konzultációs munka dokumentuma (javasolt a nevelési tanácsadás típusú tevékenységek esetében) Csoportos esettanulmány dokumentum (javasolt a nevelési tanácsadás típusú tevékenységek esetében) A szakterületi vélemény dokumentuma Szakmai-, szakma és ágazatközi együttműködés dokumentuma Napló (minden olyan dokumentum, melyben a pedagógiai tevékenység folyamata naponként rögzített) Kliensek produktumai b.) Óra-/foglalkozáslátogatás /reflektív értékelő interjú c.) Interjúk d.) Kérdőíves felmérés Pedagógus önértékelési feladatok, határidők Dolgozó neve: Sajtos Viktória Adatgyűjtési feladatok Felelősök Határidő: Önértékelési feladatok - Dokumentumelemzés - Reflektív interjú - Interjú a pedagógussal - Interjú a vezetővel a pedagógusról - Munkatársi kérdőív Módyné Cselényi Mónika (tagint. vez. ) Jasku Henrietta ( mentor ) november 7. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik

172 Dolgozó neve: Pap Mihály Adatgyűjtési feladatok Felelősök Határidő: Önértékelési feladatok - Dokumentumelemzés - Óralátogatás ( 2 óra ) - Interjú a pedagógussal - Interjú a vezetővel a pedagógusról - Munkatársi kérdőív Módyné Cselényi Mónika (tagint. vez. ) Széki Csaba ( mentor ) november 15. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik Dolgozó neve: Jasku Henrietta Adatgyűjtési feladatok Felelősök Határidő: Önértékelési feladatok - Dokumentumelemzés - Reflektív interjú - Interjú a pedagógussal - Interjú a vezetővel a pedagógusról - Munkatársi kérdőív Módyné Cselényi Mónika (tagint. vez. ) Madácsiné Suskó Márta december 8. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik A pedagógus önértékelésének területei, elvárások A területek a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendeletben meghatározott követelményterületeknek felelnek meg. A tanfelügyelet pedagógiai ellenőrzést végez, melynek során ellenőrzi, hogyan valósulnak meg a gyakorlatban a képzés folyamatában kimeneti követelményként megfogalmazott kompetenciák. Ennek megfelelően az értékelés a pedagógiai munka alábbi területeire terjed ki: 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók 3. A tanulás támogatása 4. A kliens személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, kliens többi gyermekkel, klienssel együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 5. A kliensi csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység 6. Pedagógiai folyamatok és a kliensek személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése. 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás. 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Az ellenőrzés területei az első pont kivételével megegyeznek a pedagógusok előmeneteli rendszerében használt pedagógusminősítési területekkel. Így az ellenőrzés eredménye segíti a pedagógusokat a minősítésre való felkészülésben.

173 A pedagógus önértékelés eredménye: egyrészt az elvárások teljesülésének mértékét jelző, elvárásonként meghatározott, az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez című útmutatóban leírt skálán értelmezett értékek összessége, amelynek meghatározására az eszközrendszer alkalmazásával gyűjtött információk elemzése és az önértékelést támogató kollégákkal történő egyeztetés alapján kerül sor, másrészt a kompetenciánkénti összegzés eredményeként meghatározott kiemelkedő és fejleszthető területek. Utóbbi a fejlesztés és tudásmegosztás irányainak kijelölését szolgálja, az elvárások értékeléséből az informatikai rendszer által számított összpontszám pedig a minősítési rendszernek megfelelő képet ad a pedagógus a kompetenciáiról. Az önértékelés eredményére alapozva a pedagógus a vezetővel egyeztetve egyéni önfejlesztési tervet készít. Vezetői önértékelés A as tanévben a Módyné Cselényi Mónika vezetői megbíásának 2. évében vezetői önértékelésben vesz részt. Célja: Az intézményvezető pedagógiai és vezetői készségeinek fejlesztése az intézmény-vezető munkájának általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok, továbbá az intézményvezető saját céljaihoz képest elért eredményei alapján. Szakszolgálat esetén ez a főigazgatóra - a megyei pedagógiai szakszolgálat intézményének vezetőjére - és a tagintézmény-vezetőkre vonatkozik. A vezetői önértékelési szempontjai A vezetői munka önértékelési kritériumai legyenek jellemzőek a vezetői funkciókra. A vezetői önértékelésnek a vezetőtől függő működési elemek értékelésére kell szorítkoznia. A vezető önértékelésébe be kell vonni az alkalmazottakat. Az értékelő személynek a visszacsatolás során a fejlesztés/fejlődés támogatását kell előtérbe helyeznie. A vezetői önértékelés gyakorisága - a vezetői megbízás második és negyedik évében, a vezetőre vonatkozó intézményi elvárások alapján. Eljárás: Az elvárások teljesülése alapján a vezető határozza meg önmaga kiemelkedő és fejleszthető területeit az egyes értékelési területeken belül. A vezető önértékelésének eredményét az informatikai rendszerben kell rögzíteni, amely azt elérhetővé teszi a vezető, az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára. Az eredményt a vezető megosztja a fenntartóval, akinek lehetősége van a vezetői önértékelés eredményéhez megjegyzéseket fűzni a vezetői önfejlesztési terv elkészítésének támogatása érdekében. A vezető az önértékelés eredménye alapján egyéni önfejlesztési tervet készít, melyet az informatikai rendszerben rögzít.

174 A vezetői önértékelés folyamata A folyamat főbb lépései a következők: 1. Az éves önértékelési tervben kijelölt kollégák egyeztetik a részleteket a vezetővel, közösen meghatározzák az értékelésbe bevonandó további partnerek körét. 2. A tájékoztatással megbízott kolléga tájékoztatja, felkészíti az 1. pontban meghatározott partnereket. 3. A kérdőíves felmérések lebonyolításával megbízott kolléga a szakalkalmazottak által meghatározott szabályok szerint a felmérésben résztvevőknek továbbítja az online kérdőív elérhetőségét, és elindítja a felmérést. Az informatikai rendszer a résztvevők számára az éves önértékelési tervben megadott időintervallumban elérhetővé teszi az online kérdőívkitöltő felületet, majd a felmérés zárásaként összesíti az adott válaszokat. Szükség esetén a kérdőíves felmérés kiegészíthető papíralapú felméréssel, de ebben az esetben az adott válaszok gyakoriságát rögzíteni kell az informatikai rendszerben. Tanfelügyeleti látogatás során az intézményvezetőnek biztosítania kell a szakértők számára a betekintés lehetőségét. 4. Az intézmény saját hatáskörben dönt a szülői kérdőívezés lebonyolításának szabályairól (pl. arról, hogy a mellékletben szereplő szülői kérdőívet és az Oktatási Hivatal által biztosított felületet használja e a szülői kérdőívezés lebonyolításához, vagy saját rendszert alakít ki, milyen szülői körnek kerül kiküldésre a kérdőív, stb). Amennyiben saját rendszert alakít ki az intézmény a szülői kérdőívezésre, úgy a kérdőívezésre vonatkozó adatokat (a megküldött, beérkezett kérdőívek számát, a kérdésekre adott összesített eredményt) a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 5. Az erre kijelölt felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjúterveket készítenek, ahol lehetőségük van mérlegelni, hogy csak olyan interjúkérdéseket tegyenek fel, amelyek új információt nyújthatnak, vagy árnyalhatják, kiegészíthetik a korábbi információkat. Miután lefolytattak az interjúkat, az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik a jegyzőkönyvben. 6. A feladattal megbízott kollégák megvizsgálják a vezetőre vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és önértékelés eredményeit, a hozzájuk kapcsolódó önfejlesztési terveket, a vezetői munka fejezetben felsorolt dokumentumait, valamint a kérdőíves felmérések eredményeit, majd rögzítik a jegyzőkönyvben a dokumentumelemzés eredményét, vagyis dokumentumonként az előre adott szempontok mentén rögzítik a tapasztalataikat. 7. A kitöltött jegyzőkönyvet az erre kijelölt kolléga feltölti az informatikai rendszerbe, amely az elérhetővé válik a vezető részére. Az aláírt jegyzőkönyv eredeti példányát az intézmény iktatja, és öt évig megőrzi. Tanfelügyeleti látogatás során a szakértők kérésére az intézményvezetőnek biztosítania kell a betekintés lehetőségét a jegyzőkönyvbe. 8. A vezető (szükség esetén az adatgyűjtésben részt vevő kollégák segítségével) minden elvárás esetében az informatikai rendszerben értékeli az elvárás teljesülését, megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, a rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat, és

175 kompetenciánként meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket (amennyiben van ilyen). 9. Az önfejlesztési terv elkészítésének támogatása érdekében a fenntartó megjegyzéseket fűzhet az értékelés eredményéhez, amit a vezető juttat el részére. 10. A vezető az önértékelésre épülő egyéni önfejlesztési tervet készít, amelyet az értékeléssel együtt feltölt az informatikai rendszerbe. Az önfejlesztési tervet a vezető eljuttatja a fenntartó részére, aki a megvalósíthatóság elősegítésére megjegyzéseket fűzhet a tervhez. A vezető önértékelésének területei 21. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása 22. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása 23. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása 24. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása 25. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása A tagintézmény-vezető, vezetői kompetenciáit az alábbi területeken értékeli: a tagintézményi pedagógiai szakszolgálati tevékenység/tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása, a tagintézmény folyamatos változásának, fejlődésének stratégiai vezetése és operatív irányítása, önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása, mások stratégiai vezetése és operatív irányítása, a tagintézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása. A vezetői önértékelés módszerei, eszközei Dokumentumelemzés Az előző vezetői ellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés adott vezetőre vonatkozó értékelőlapjai: Vezetői pályázat/program Szakmai program Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók: SZMSZ A dokumentumelemzést az önértékelési csoport végzi. Kérdőíves felmérés Vezetői önértékelő kérdőív (Önértékelési Kézikönyv 4. sz. melléklet) Szakalkalmazotti kérdőív a vezető önértékelésének keretében (Önértékelési Kézikönyv 5. melléklet) Szülői kérdőív a vezető önértékelésének keretében (Önértékelési Kézikönyv 6. sz. melléklet)

176 Az kérdőíves felmérés online formában, az OH által biztosított informatikai rendszerben történik. Interjúk Az interjú célja, hogy a vezető az önértékeléséhez a dokumentumelemzés és kérdőíves felmérések során gyűjtött adatokon felül további kiegészítő információkhoz jusson. Az interjúkérdések az Önértékelési Kézikönyv második, javított kiadásában találhatóak. A vezetői önértékelés menete Tevékenység Felelős Időpont Dokumentumelemzés Önértékelési csoport január Kérdőíves felmérés Módyné Cselényi Mónika, január Jasku Henrietta Interjúk Madácsiné Suskó Márta február Elvárásrendszer A vezetői önértékeléshez kapcsolódó elvárásrendszert a megyei ötéves önértékelési program tartalmazza. ( oldal ) Intézményi önértékelés elemei a as tanévben Célja: az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának a fejlesztése annak feltárásával, hogy az intézmény saját szakmai programjában megfogalmazottakat hogyan valósította meg. Képet adnak a szakmai programban kitűzött célok megvalósulásának eredményességéről, úgy hogy közben számba veszik az intézmény adottságait, a szakalkalmazotti közösség, mint szakmai közösség együttműködésének formáit, a nevelő-oktató, diagnosztikai, fejlesztő munka tervezésének, szervezésének, ellenőrzésének, értékelésének és az eredmények visszacsatolásának folyamatát. Az intézményi önértékelés gyakorisága: az intézmény átfogó önértékelése az 5 éves ciklusban egyszer történik meg, a programban kijelölt területeket viszont évente szükséges vizsgálni. Vizsgálandó területek: 22. Pedagógiai folyamatok 23. Személyiségfejlesztés és adaptív együttműködés 24. Eredmények 25. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció 26. Az intézmény külső kapcsolatai 27. A pedagógiai szakszolgálati munka feltételei 28. Ágazati elvárásoknak, saját intézményi céloknak való megfelelés

177 Az 1-2. és 4-6. területeken az intézményi adottságokat, az intézmény működésének jelenlegi állapotát méri fel az intézmény, a 3. és 7. területeken pedig az elért eredményeit veszi számba. Az intézményi önértékelés módszerei, eszközei Dokumentumelemzés Intézményi munkaterv SZMSZ Egymást követő 2 tanév munkatervei és az éves beszámolók (a munkaközösségek munkaterveivel és beszámolóival együtt) Továbbképzési program, beiskolázási terv A pedagógus önértékelés eredményeinek összegzése Az előző intézményellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés értékelő lapjai A teljes önértékelési folyamatban az öt éves ciklus alatt folyamatos adatgyűjtésről van szó. Elégedettségmérés Az intézmény az intézmény önértékelése során a vezető önértékelésekor a szülők és pedagógusok körében használt kérdőív segítségével vizsgálja a partnerek elégedettségét (Önértékelési Kézikönyv 5. és 6. számú mellékletek). Interjú: Az intézményi önértékelés során egyéni interjú készül a vezetővel, valamint csoportos interjúk készítésére is sor kerül az intézmény pedagógusainak és a szülők képviselőnek részvételével. A beszélgetés a lent felsorolt kérdések mentén alakul, de a dokumentumelemzés tapasztalatai alapján indokolt esetben a kérdések megváltoztathatók. Az interjúalanyok kiválasztása irányítottan történik: - szakterületenként minimum két szülő; - pedagógusok esetében különböző szakterületen tevékenykedő, nem azonos munkaközösségbe, intézményi munkacsoportba tartozó pedagógusok. Az interjúk elkészítésekor csak az érintett személyek vagy csoportok lehetnek jelen, megfigyelő vagy egyéb más személy nem. Az interjú kérdések az önértékelési kézikönyvben megtalálhatóak. A területhez kapcsolódó önértékelési szempontok és elvárások Önértékelési szempontok Pedagógiai folyamatok - Tervezés Elvárások

178 Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés? Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya? Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készül. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését. A tervek elkészítése a szakalkalmazotti közösség bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik. Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés. Az intézményi önértékelési ciklust (valamint a tanfelügyeleti ellenőrzést) lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés dokumentumainak összehangolása megtörténik. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek. Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető. Pedagógiai folyamatok - Megvalósítás Önértékelési szempontok Elvárások

179 Hogyan történik a tervek megvalósítása? A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Intézményi munkaterv, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.) Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek bevonásával történik. Az intézmény pedagógiai szakszolgálati céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását. Az intézményi pedagógiai folyamatok (például szakterületekre tervezett egymásra épülő tevékenységek) a szakterületi szakmai előírások teljesülését, a kliensek igényeinek kielégítését, az elvárt tevékenységek eredményességét, a kliensek elégedettségét és a fenntartói Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya, hogyan épülnek egymásra? Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és a terv tényleges megvalósulásának a viszonya? elvárások teljesülését szolgálják. Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek. A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése. A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez. A stratégiai és operatív dokumentumokban megfogalmazott célok, feladatok a kliensek adottságait és megállapított igényeit figyelembe véve megjelennek a pedagógus tervező munkájában, és annak ütemezésében. A pedagógiai szakszolgálati tevékenység szakterületenként és együttesen megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az

180 esetleges eltérések indokoltak. A teljes pedagógiai folyamat követhető az óra- és tevékenységtervekben, állapotfelmérő dokumentumokban, az egyéni és csoportos esettanulmányokban, az esetmegbeszélő dokumentumokban, a konzultációs munka dokumentumaiban, a naplókban, valamint a kliensi produktumokban. Pedagógiai folyamatok - Ellenőrzés Önértékelési szempontok Elvárások Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben? Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek. Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz. Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek eredményességét az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben. Pedagógiai folyamatok - Értékelés Önértékelési szempontok Elvárások Hogyan történik az intézményben az értékelés? Az értékelés tények és adatok alapján tervezetten és objektíven történik. Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetése irányítja, az önértékelési folyamatban a szakalkalmazotti közösség valamennyi tagja részt vesz.

181 Milyen az intézményi munkatervben meghatározott kliens értékelés működése a gyakorlatban? Az intézményben folyó pedagógiai szakszolgáltatás alapjaként indokolt és szükséges mértékben a kliensek adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik. A kliensek állapotában beálló változások értékelése az intézmény szabályzó dokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott közös alapelvek és követelmények alapján folyik. Az intézményben a kliensek előrehaladását, állapotának, szükségleteinek változását, teljesítményének alakulását folyamatosan követik, a mérési adatokat dokumentálják, elemzik, és pedagógiai tevékenység értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek. - Az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető. A kliensek értékeléséről fejlesztő céllal, megállapított gyakorisággal visszacsatolnak a kliensnek és szüleinek/gondviselőjének. Az értékelés és visszacsatolás módja, gyakorisága és szükségessége a kliens állapotára, életkorára, igényeire tekintettel kerül megállapításra. Pedagógiai folyamatok - Korrekció Önértékelési szempontok Elvárások Mi történik az ellenőrzés eredményeivel? Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása.

182 Mi történik a mérési, értékelési eredményekkel? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés pedagógusértékelés, kliensi kompetenciamérés, egyéb mérések.) Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása. Ezt követően szükség esetén az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez. Az intézmény a szakszolgálati tevékenység eredményességéről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit. A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek. Személyiségfejlesztés és adaptív együttműködés Önértékelési szempontok Elvárások Hogyan történik a kliensek igényeinek megismerése, állapotfelmérése? Hogyan történik a kliens igényeihez illeszkedő ellátás tartalmának kialakítása? Hogyan történik a kliensek igényeinek megfelelő egyéni/csoportos foglalkozás, A szakalkalmazottak felkészültek az állapotfelmérésre, az ehhez szükséges módszertani ismereteik, eszközhasználatuk korszerű. Az intézményben rendelkezésre állnak a korszerű szakmai-tudományos igényeknek megfelelő állapotfelismerő eszközök és környezeti feltételek. Az intézményben rendelkezésre állnak intézményi eljárásrendek, melyek egységes állapot felmérési folyamatokat rögzítenek. Az intézmény vezetése és az érintett pedagógusok részére biztosított a kliensek ellátáshoz szükséges információkhoz való hozzáférés. Az intézmény minden szolgáltatási szakterületén korszerű és változatos ellátás folyik. Az intézmény vezetése a pedagógusokkal összhangban folyamatosan törekszik a fejlesztő, terápiás, tanácsadó, konzultációs tudás megújítására. Az intézmény rendelkezik mindazokkal a fejlesztő, terápiás, tanácsadó

183 fejlesztés, terápiás beavatkozás módszerének és eszközének megállapítása? Hogyan segíti az intézmény a szakemberek adaptív együttműködését? Hogyan biztosítja az intézmény a kliens elfogadásának, befogadásának alkalmát? eszközökkel és tárgyi feltételekkel, melyek a szakterületi tevékenységek ellátásához szükségesek. Az intézmény értékrendjében kiemelt szempont a kliens egyéni igényének figyelembevétele, figyelemmel a családi és pedagógiai környezet igényeire is. Az intézmény pedagógiai dokumentumaiban megjelenik a széleskörű együttműködésre való törekvés, a kliensek érdekében folyó közös cselekvés szándéka. A kliensek az intézmény szolgáltatásait különféle tartalommal, különböző időszakokban igénybe vehetik, amennyiben állapotuk és sajátos igényeik ezt szükségessé teszi. Az intézményt támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi. Az intézmény nyitottan fordul a kliens felé, a szolgáltatáshoz való hozzáférés mindenki részére egyenlő eséllyel biztosított. Az intézmény rugalmasan alkalmazkodik a szolgáltatási kombinációk biztosításával a kliensek, családjaik, pedagógusaik atipikus igényeihez, amennyiben ahhoz kellő szakmai kompetenciával rendelkeznek. Az intézmény nyitott más intézményekkel való újszerű együttműködési kapcsolatra, ha kliensei igényei ezt indokolják. Az intézmény rendelkezik rendszeres és kidolgozott tartalmú szakmai-, szakmaközi- és ágazatközi kapcsolatokkal, a kliensek elfogadásánakbefogadásának érdekében. Önértékelési szempontok Eredmények Elvárások

184 Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben? Az intézmény munkatervének egyik prioritása a szakszolgálati tevékenység eredményessége. Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényezők azonosítása. Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: - a kliensek állapotváltozásának objektív adatai (tanulmányi eredményben vagy más területen azonosítható változás). - a kliensek teljesítmény eredményességét igazoló mutatók (tanév végi minősítési eredmények) értékelések, visszajelzések gyakorisága, szülőkkel, pedagógusokkal folyó kommunikáció rendszeressége és hatékonysága. - lemorzsolódási mutatók (szakszolgálati ellátásból kilépők, ajánlott szakszolgálat ellátást nem igénylők száma, jellemző és visszatérő akadályok elemzése) követések, utógondozás a tartós állapotváltozás igazolására. - elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, kliens), - a szakértői véleményekre érkezett fellebbezések száma, - pszichés problémája megoldódott, sikeres terápiák lezárása. stb. Önértékelési szempontok Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény? Eredmények Elvárások Szakmai ismeretek közvetítése a külső partnerek felé. Humánerőforrás képzettségi mutatói. Szakmai innovációk, jó gyakorlatok száma. Az intézmény célrendszeréhez kacsolódó kiemelt tevékenységek működtetése eredményes. Az eredmények eléréséhez a munkatársak

185 Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket? Hogyan kísérik figyelemmel a kliensek eredményességét? nagy többsége hozzájárul. Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel. Az intézmény vezetése gondoskodik a szolgáltatási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról. Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása szakalkalmazotti feladat. A belső és külső mérési/vizsgálati eredmények elemzését felhasználva határozza meg az intézmény erősségeit és fejleszthető területeit. A fejleszthető területekre fejlesztési, intézkedési terveket fogalmaz meg. A kliensek követésének kialakult rendje, eljárása van. Az intézmény a partnereivel törekszik a kölcsönös kapcsolattartás kiépítésére és az információcsere fenntartására. A visszatérő kliensek jelzéseit vagy a kliensek visszacsatolását felhasználja a tervezési folyamatban. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Önértékelési szempontok Elvárások Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik? - Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző (munkaközösségek, teamek, fejlesztő csoportok). A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg. A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott. Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik. Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra. A munkaközösségek és a

186 Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben? Hogyan történik az információátadás az intézményben? Önértékelési szempontok Melyek az intézmény legfontosabb partnerei? Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma? Az intézmény külső kapcsolatai Elvárások tagintézményi munkacsoportok bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése. Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka. Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása. A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek és tagintézményi munkacsoportok komoly feladatot vállalnak. Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki. Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció. Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel. Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek. A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz. Az intézmény munkatervével összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése. A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára. Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik. Az intézmény terveinek elkészítése során egyeztet az érintett külső

187 Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről? partnerekkel. Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése. Az intézkedési tervek kialakításába és megvalósításába az intézmény bevonja külső partnereit. Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése. Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek. Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú). A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. Önértékelési szempontok Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)? Az intézmény külső kapcsolatai Elvárások Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben. A pedagógusok és alkalmanként a kliensek részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken. Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve a díjakra történő jelölésekkel. Önértékelési szempontok Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak? A pedagógiai munka feltételei Elvárások Az intézmény rendszeresen felméri a munkaterv megvalósításához szükséges infrastruktúrát, jelzi a hiányokat a fenntartó felé. Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény szolgáltatói struktúráját, a szakterületi tevékenységek

188 feltételeit és céljait. A környezet kialakításában hogyan érvényesülnek a környezettudatosság, környezetvédelem szempontjai? Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a pedagógiai szakszolgáltatást igénylő klienseknek? Az intézményi munkaterv tartalmazza a környezettudatosság, környezetvédelem szempontjait, ennek elvei és kritériumai szerint tervezi és valósítja meg a megfelelő tárgyi környezet kialakítását. A környezetvédelmi szempontok megvalósulását folyamatosan ellenőrzi. Az intézmény felkészült arra, hogy széles életkori spektrumba tartozó kliensek fogadására egyaránt célszerű és biztonságos tárgyi környezetet hozzon létre. A pedagógiai munka feltételei Önértékelési szempontok Elvárások Milyen az IKT-eszközök kihasználtsága? Az intézmény az IKT-eszközeit rendszeresen alkalmazza a szakterületi tevékenységekben, az eszközök kihasználtsága, a foglalkozásokon való alkalmazásuk nyomon követhető. Hogyan felel meg a humánerőforrás az intézmény tevékenységi struktúrájának, szolgáltatói értékeinek, céljainak? Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz? Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a szakterületi munka humánerőforrás-szükségletéről. A humánerőforrásban bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára. A szakterületi pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap. A szakalkalmazottak végzettsége, képzettsége megfelel a szakterületi tevékenységek feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak. A vezetők felkészültek a szakterületi tevékenységek irányításának, ellenőrzésének feladataira Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében. Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik. Az intézményi tervek elkészítése az

189 intézmény munkatársainak és partnereinek bevonásával történik. Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző. Az intézmény szakalkalmazottai gyűjtik és megosztják a szakterületi jó gyakorlatokat az intézményen belül és kívül. Az intézmények munkatársai a továbbképzések tapasztalatait megosztják egymással, belső továbbképzési konzultációs programokat szerveznek. Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája? Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a pedagógiai munka részét képezik. Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére. A pedagógiai munka feltételei Önértékelési szempontok Elvárások Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás? A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak. A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik. A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SzMSz) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását. Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe (és milyen területeken), valamint a fejlesztésekbe? Milyen a pedagógusok viszonya az innovációhoz? Folyamatos az egyének és csoportok döntés-előkészítésbe történő bevonása - képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján. Ennek rendje kialakított és dokumentált. Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést. Az intézmény pozitívan viszonyul a felmerült ötletekhez, megvizsgálja azok beilleszthetőségét a fejlesztési folyamatokba. Az intézmény lehetőségeket teremt az

190 innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra. A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott szakszolgálati tevékenységet szabályozó dokumentumokban megfogalmazott elvárásoknak és az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott céloknak való megfelelés Önértékelési szempontok Hogyan jelennek meg a szakszolgálati tevékenységet szabályozó jogszabályokban megfogalmazott elvárások célok az intézmény dokumentumaiban? Hogyan történik az intézményi munkatervben szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása? Elvárások Az intézmény munkaterve és egyéb szakmai dokumentumai (helyi protokoll, stb.) összhangban állnak a jogszabályokban megfogalmazottakkal. Az intézményi munkaterv a jogszabályi tartalmi elvárások mellett a szakmai eljárásrendekkel összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos céljait és feladatait Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül. A tervek nyilvánossága biztosított. A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, 5 éves intézkedési terv) jól követhetők az intézmény kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók. A szakterületi módszerek kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a szakterületi tevékenységek prioritásaival összhangban valósul meg. A képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak. A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató papír alapú és digitális tankönyvek, segédanyagok kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik.

191 Intézményi önértékelés időpontok, határidők Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Kemecsei Tagintézmény Adatgyűjtési feladatok: Felelősök: Önértékelési feladatok: Határidő: 1. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. Madácsiné Suskó Márta Dokumentumelemzés (Tagintézményi SZMSZ) Munkaközösségi tervek Október A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése. 3. Mérési eredmények adatai (A kliens állapotváltozásának objektív adatai). 4. Mérési eredmények adatai (Szülőkkel, tanárokkal folyó konzultáció rendszeressége). 5. Mérési eredmények adatai (Lemorzsolódási mutatók). 6. Mérési eredmények adatai (Szakértői véleményekre érkezett fellebbezések száma) 7. Mérési eredmények adatai (Sikeres terápiák lezárása) Balázs Lászlóné Módyné Cselényi Mónika Madácsiné Suskó Márta Módyné Cselényi Mónika Módyné Cselényi Mónika Módyné Cselényi Dokumentumelemzés (Előző tanév beszámolója és jelen tanév Munkaterve) A kliens állapotváltozásának objektív adatai: a tanévre vonatkozó nyilvántartó tasakok hátoldalán szereplő állapotváltozás alapján, statisztika készítése) Szülőkkel, tanárokkal folyó konzultáció rendszerességéről vezetett nyilvántartási lap feldolgozása. INYR Nyilvántartó rendszer alapján lemorzsolódási mutató készítése. Szakértői véleményekre érkezett fellebbezések számának kigyűjtése. A nyilvántartó tasak hátoldalán rögzített záró állapotok közül (javult) október június június június június június 30.

192 8. Mérési eredmények adatai (Humán erőforrás, képzettség adatai). 9. Mérési eredmények adatai (Szakmai innovációk, jó gyakorlatok). 10. Mérési eredmények adatai (Külső elismerések). Mónika Madácsiné Suskó Márta Balázs Lászlóné Balázs Lászlóné állapotok összegyűjtése A szakszolgálat szakembereinek a továbbképzéseken, szakképzéseken való részvételi arányának kigyűjtése. Szakemberek által készített eszközök, feladatlapok, mérési eljárások valamint jó gyakorlatok összegyűjtése. Külső partnerektől származó elismerések írásos dokumentumainak összegyűjtése június június június Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző Balázs Lászlóné Munkaközösségek és munkacsoportok tervei augusztus Az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető. A kliensek értékeléséről fejlesztő céllal, megállapított gyakorisággal visszacsatolnak a kliensnek/gondviselőjének. A visszacsatolás a kliens állapotára, életkorára, igényeire tekintettel kerül megállapításra. 13. A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg. Madácsiné Suskó Márta Balázs Lászlóné Szülők és a Szolgáltatásokkal támogatott Intézmények képviselőinek elégedettségét mérő kérdőívek adatainak összegzése február 15. Munkaközösségek és munkacsoportok tervei november Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez Balázs Lászlóné Munkatársi elégedettségi kérdőív erre vonatkozó részei június 30.

193 való hozzáférés 15. Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partnereit. A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. 16. Mérési eredmények (éves esetforgalom) 17. Mérési eredmények (Ellátatlan gyerekek) 18. Az intézmény rendszeresen felméri a munkaterv megvalósításához szükséges infrastruktúrát, jelzi a hiányosságokat a főigazgatóság/fenntartó felé. 19. Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását. - Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerőpiaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készül. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését. Madácsiné Suskó Márta Módyné Cselényi Mónika Módyné Cselényi Mónika Módyné Cselényi Mónika Módyné Cselényi Mónika Intézményi web oldal, tájékoztató levelek, stb június 30. INYR rendszer éves esetforgalom adatgyűjtése Tanév végi beszámolókban feltűntetett szakterületenkénti lebontásban ellátatlan gyereklétszám statisztikai adatainak összesítése június június május június 30.

194 20. - A tervek elkészítése a szakalkalmazotti közösség bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik. Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés. Módyné Cselényi Mónika Szeptember as tanévben előírt szempontok Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek. - Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz. - Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat. - A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek eredményességét az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre. Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben. - Az önértékelésben érintett pedagógus az ellenőrzések megállapításainak (erősségek, fejleszthető területek) megfelelően fejlesztési tervet készít, a szükséges feladatokat ütemezi és végrehajtja. Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka. - Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása. - A belső tudásmegosztás Madácsiné Suskó Márta, Balázs Lászlóné, Jasku Henrietta Módyné Cselényi Mónika Éves belső ellenőrzési terv, belső ellenőrzés dokumentumainak tartalmi elemzése Intézményi önértékelés dokumentumai Intézményre vonatkozó fejlesztési tervek Beiskolázási, továbbképzési terv, belső továbbképzések dokumentumainak elemzése június június 30.

195 működtetésében a munkaközösségek és tagintézményi munkacsoportok komoly feladatot vállalnak. Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben. - A pedagógusok és alkalmanként a kliensek részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken. - Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve a díjakra történő jelölésekkel. Jasku Henrietta Társadalmi-szakmai szervezetekkel együttműködés dokumentációjának elemzése való május Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a pedagógiai munka részét képezik. - Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére. Folyamatos az egyének és csoportok döntés-előkészítésbe történő bevonása - képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján. Ennek rendje kialakított és dokumentált. Madácsiné Suskó Márta, Balázs Lászlóné Jasku Henrietta Vezetői pályázatok tartalom elemzése Éves beszámolók dokumentum elemzése SZMSZ erre vonatkozó szabályzatai Tagintézményi SZMSZ május június 30.

196 Kemecse, szeptember 8. Módyné Cselényi Mónika tagintézmény-vezető SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT KISVÁRDAI TAGINTÉZMÉNYE OM azonosító ÉVES ÖNÉRTÉKELÉSI TERV

197 Kisvárda, szeptember 20. Az önértékelés alapja Jogszabályok: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről ( és a ) 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról ( ) 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (I. és II. fejezet) A Kormány 235/2016. (VII. 29.) Korm. rendelete a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról Szakmai segédanyagok: Országos Tanfelügyelet kézikönyv a pedagógiai szakszolgálatok számára Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez (harmadik javított változat) Önértékelési kézikönyv a pedagógiai szakszolgálatok számára (harmadik kiadás) Ötéves intézményi önértékelési program

198 BECS tagok: Mártáné Korcsmáros Zsanett Szaniszlóné Veress Katalin Varga Józsefné Az önértékelésbe és vezetői tanfelügyeletbe bevont pedagógusok NÉV BEOSZTÁS ÖNÉRTÉKELÉS IDŐPONTJA Eszterhai Emese Oláhné Fucsku Krisztina Himicsné Papik Gabriella Kovács Attiláné Zsenyei Valéria fejlesztő pedagógus/ mesterpedagógus fejlesztő pedagógus/ Ped I. tagintézmény-vezető / Ped II. gyógypedagóguslogopédus / Ped I. fejlesztő pedagógus /Ped I november - január december - február vezetői önértékelés vezetői tanfelügyelet időpontja január- március március-május Az önértékelés folyamata Feladat Határidő Felelős Szervezési feladatok Az BECS újjászervezése személyi változások figyelembevételével augusztus 31. tagintézmény-vezető BECS Előkészítés A Kisvárdai Tagintézmény önértékelési tervének előkészítése adatgyűjtés; a kollégák tekintetében az önértékelési feladatok felmérése. A tagintézmény-vezető és a BECS ismerteti a nevelőtestülettel a 2017/2018-as tanév önellenőrzési feladatait. Tervezés Éves önértékelési terv elkészítése szeptember szeptember szeptember 20. tagintézmény-vezető BECS tagintézmény-vezető BECS tagintézmény-vezető BECS

199 A pedagógus belső ellenőrzési ütemtervének elkészítése. Az Oktatási hivatal által kijelölt intézményvezetői tanfelügyeleti ellenőrzés előkészítése, belső ellenőrzési ütemtervének elkészítése. A pedagógus és intézményvezető belső ellenőrzési ütemtervének ismertetése, elfogadása. A tagintézmény-vezető belső ellenőrzése. Az Oktatási Hivatal által kijelölt vezetői tanfelügyeleti ellenőrzés előkészítése. Az éves munka értékelése. Beszámoló elkészítése szeptember szeptember 20. folyamatos augusztus 31. tagintézmény-vezető BECS tagintézmény-vezető BECS tagintézmény-vezető, tagintézmény-vezető helyettes, BECS BECS A 2018/2019-as évi önértékelési terv céljainak, feladatainak meghatározása augusztus 31. BECS A pedagógus önértékelésének területei 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók 3. A tanulás támogatása 4. A kliens személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, kliens többi

200 gyermekkel, klienssel együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 5. A kliensi csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység 6. Pedagógiai folyamatok és a kliensek személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért A pedagógus önértékelésének módszertana és eszközei Dokumentumelemzés A szakszolgálati szakmai munka egyéni vagy csoportszintű éves tervezésének dokumentuma A szakszolgálati szakmai munka egyéni vagy csoportszintű éves tervezésének dokumentuma gyógytestnevelők esetén Óra-, tevékenységterv (foglalkozás, terápia, beavatkozás, konzultáció, tréning, prevenció stb.) Óraterv és egyéb foglalkozások tervezése gyógytestnevelők esetén Esettanulmány dokumentum (javasolt a logopédia, nevelési tanácsadás típusú tevékenységek esetében) Esetmegbeszélő munka, dokumentum (javasolt a logopédia, nevelési tanácsadás típusú tevékenységek esetében) A konzultációs munka dokumentuma (javasolt a nevelési tanácsadás típusú tevékenységek esetében) Csoportos esettanulmány dokumentum (javasolt a nevelési tanácsadás típusú tevékenységek esetében) A szakterületi vélemény dokumentuma Szakmai-, szakma és ágazatközi együttműködés dokumentuma Napló (minden olyan dokumentum, melyben a pedagógiai tevékenység folyamata naponként rögzített) Kliensek produktumai Megfigyelés Óra-/foglalkozáslátogatás és megbeszélés megfigyelési szempontjai: Hogy határozta meg a pedagógus az óra/foglalkozás célját és hogy sikerült azt a kliensekkel tudatosítani? Mennyiben támogatták az elvégzett feladatok és az alkalmazott módszerek a cél elérését? A választott módszerek, tanulásszervezési eljárások mennyire illeszkedtek az óra/foglalkozás tartalmához, az elvégzett feladatokhoz? Kellően átgondolt és szervezett volt-e az óra, foglalkozás felépítése? Kellően tudta-e irányítani és befolyásolni a gyermekek/ tanulók/ kliensek munkáját és viselkedését? Milyen volt a foglalkozás, fejlesztés, terápia során a pedagógus munkája, egyénisége, kommunikációja? Elérte-e az óra a célját, koherens volt-e az óra/foglalkozás tervvel? Mennyire feletek meg a pedagógus reakciói az egyes pedagógiai szituációknak? Reálisan értékelte-e a pedagógus az egyes pedagógiai szituációkban mutatott reakcióit az óramegbeszélésen? Mennyire volt reflektív a pedagógus?

201 A reflektív értékelő interjú javasolt kérdései: Jellemezze azokat a modelleket, amiket tipikusan használ a felmérések és beavatkozások során. Milyen erősségeire építhet a problémamegoldás során? Milyen korábbi tapasztalatai vannak, amelyek kapcsolatba hozhatók a jelen tevékenységével, felmerülő problémáival? Milyen lépéseket tett annak érdekében, hogy jó kapcsolatot alakítson ki a klienssel? Milyen készségeket, megközelítéseket alkalmaz, amikor.. ezzel és ezzel a problémahelyzettel találja szemben magát? Milyen személyes korlátokat él meg az adott helyzettel kapcsolatban? A kulturális háttérbeli különbségek hogyan befolyásolják a klienssel/kliensekkel kialakított kapcsolatot? A kliens/kliensek hátrányai (fogyatékossága, egészségi-, testi állapota) hogyan befolyásolják a kialakított kapcsolatot, milyen készségekkel és megközelítéssel rendelkezik ezekre a helyzetekre? Milyen élményei vannak a szülőkkel, családtagokkal, pedagógusokkal történő együttműködésben? Mennyire fontos része munkájának a szülőkkel való kapcsolat? Milyen megoldási stratégiái vannak a problémás helyzetek kezelésére? Melyik az a 2-3 etikai dilemma, amivel rendszeresen találkozik a munkahelyén Interjúk A szakszolgálati szakalkalmazottal A tagintézmény-vezetővel/vezetővel A pedagógusinterjú javasolt kérdései a pedagógus munkájának önértékeléséhez: Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat? Milyen módszerekkel, milyen szempontok figyelembevételével végzi a hosszú és rövid távú tervezést? Hogyan, milyen esetekben korrigálja a terveket? Milyen módon működik együtt a pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő munkatársakkal? Hogy működik együtt más intézmények pedagógusaival? Milyen kommunikációs eszközöket használ szívesen a munkája során? Hogy tartja a kapcsolatot a kliensek szüleivel? Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét? Milyen kiemelkedő vagy fejleszthető területet emelne ki a munkájával kapcsolatban? Hogyan képes befogadó környezetet kialakítani? A vezetői interjú javasolt kérdései a pedagógus munkájának önértékeléséhez: Milyennek tartja a pedagógus módszertani, pedagógiai felkészültségét? Mennyire felel meg a pedagógus tervezőmunkája az intézmény elvárásainak? Milyen módszerekkel és milyen hatékonysággal segíti a pedagógus a kliensek állapotának változását? Mennyire tud megfelelni a pedagógus a kliensek és a szülők egyéni elvárásainak? Mennyire felel meg a pedagógus értékelő munkája az intézmény elvárásainak?

202 Milyen a pedagógus kapcsolata a kliensekkel, szülőkkel? Milyennek tartja a pedagógus kapcsolatát a kollégákkal? Milyen a pedagógus intézményen belüli és kívüli szakmai aktivitása? Milyen innovációs, vagy pályázati feladatokban vesz, vagy vett részt a pedagógus? Miben nyilvánul meg a pedagógus kezdeményezőkészsége, felelősségvállalása? Reális önismerettel rendelkezik-e a pedagógus? Hogy fogadja a visszajelzéseket? Mennyire jellemző a pedagógusra az önfejlesztés igénye? Mennyire elégedett a pedagógus munkájának eredményességével? Mi(ke)t értékel leginkább a pedagógus szakmai munkájában? Mi az, amiben szeretné, hogy változzon, fejlődjön? Van-e tudomása arról, hogy a pedagógus online közösségeket, kapcsolatot létesít és tart fenn a kliensek és/vagy a szülők körében? Hogyan értékeli a pedagógus konfliktus megelőző és kezelő módszereit, képességét? Kérdőívek Az 1. számú melléklet tartalmazza a pedagógus önértékelő kérdőívét A 2. számú melléklet a pedagógus önértékelésében alkalmazott szülői kérdőív A 3. számú melléklet a pedagógusok önértékelésében alkalmazott munkatársi kérdőív, Pedagógus önértékelés menete Eszterhai Emese Pedagógus önértékelő kérdőív kitöltése Munkatársi kitöltése, eredmények összegzése kérdőív az Pedagógus önértékelés: Dokumentumelemzés A foglalkozáslátogatást megelőző dokumentumok átadása Foglalkozáslátogatás és megbeszélése Érintettek Határidő Felelős Teljesülés Eszterhai Eszterhai A pedagógus Emese Emese megkapja online a kérdőívet és kitölti. nevelőtestüle Varga A nevelőtestület t tagjai Józsefné tagjai megkapják a kérdőíveket online. Kitöltik a kérdőíveket. Eszterhai Mártáné Kitöltött adatgyűjtő Emese Korcsmáros összefoglaló Zsanett értékelés (rész Szaniszlóné jegyzőkönyv Veress Katalin Varga Józsefné Eszterhai Himicsné A dokumentáció Emese. Papik áttekintése Gabriella Eszterhai Emese Himicsné Papik A két foglalkozás látogatás és az azt

203 Interjúterv készítése, interjú lefolytatása az önértékelésre kijelölt pedagógussal. Interjúterv készítése, interjú lefolytatása a tagintézmény vezetőjével. Összegzés: interjúkról összegzés készítése A részjegyzőkönyvek egybeszerkesztésével a jegyzőkönyv elkészítése, véglegesítése/feltöltés e Az értékelt pedagógus a saját intézményi elvárások tükrében elvégzi önértékelését. A vezető segítségével önfejlesztési terv elkészítése. Eszterhai Emese Himicsné Papik Gabriella Varga Józsefné Eszterhai Emese Eszterhai Emese Eszterhai Emese Kitöltésre kiadva: Kitöltésre kiadva: Gabriella Mártáné Korcsmáros Zsanett Szaniszlóné Veress Katalin Varga Józsefné Mártáné Korcsmáros Zsanett Szaniszlóné Veress Katalin Varga Józsefné Mártáné Korcsmáros Zsanett Szaniszlóné Veress Katalin Varga Józsefné Varga Józsefné Eszterhai Emese Érintett pedagógus, tagintézmény követő megbeszélés tapasztalatait a megadott szempontok alapján rögzíti. Az erre kijelölt felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzé s eredménye alapján interjúterveket készítenek, és lefolytatják az interjúkat (papír alapon majd interjú formájában). Az interjú kérdéseket és a válaszok kivonatát rész jegyzőkönyvben rögzítik. Az önértékelést támogató dokumentumok (elektronikusan) átadása az értékelt pedagógus és az intézményvezető részére Útmutató szerint értékeli az elvárás teljesülését (kompetencia alapú pontozótábla) Kompetenciánként meghatározza a kiemelkedő és fejleszthető területeket. A pedagógus a vezető segítségével az önértékelés

204 -vezető eredményére épülő önfejlesztési tervet készít. Az intézményvezető feltölti az informatikai rendszerbe.

205 Pedagógus önértékelő kérdőív kitöltése Munkatársi kitöltése, eredmények összegzése kérdőív az Pedagógus önértékelés: Dokumentumelemzés A foglalkozáslátogatást megelőző dokumentumok átadása Foglalkozáslátogatás és megbeszélése Érintettek Határidő Felelős Teljesülés Oláhné Oláhné A pedagógus Fucsku Fucsku megkapja online a Krisztina Krisztina kérdőívet és kitölti. nevelőtestület tagjai Oláhné Fucsku Krisztina Oláhné Fucsku Krisztina Oláhné Fucsku Krisztina Varga Józsefné Mártáné Korcsmáros Zsanett Szaniszlóné Veress Katalin Varga Józsefné Himicsné Papik Gabriella Himicsné Papik Gabriella A nevelőtestület tagjai megkapják a kérdőíveket online. Kitöltik a kérdőíveket. Kitöltött adatgyűjtő összefoglaló értékelés (rész jegyzőkönyv A dokumentáció áttekintése A két foglalkozás látogatás és az azt követő megbeszélés tapasztalatait a megadott szempontok alapján rögzíti. Interjúterv készítése, interjú lefolytatása az önértékelésre kijelölt pedagógussal. Interjúterv készítése, interjú lefolytatása a tagintézmény vezetőjével. Összegzés: interjúkról összegzés készítése Oláhné Fucsku Krisztina Himicsné Papik Gabriella Oláhné Fucsku Krisztina Kitöltésre kiadva: Kitöltésre kiadva: Mártáné Korcsmáros Zsanett Szaniszlóné Veress Katalin Varga Józsefné Mártáné Korcsmáros Zsanett Szaniszlóné Veress Katalin Varga Józsefné Mártáné Korcsmáros Zsanett Szaniszlóné Veress Katalin Varga Józsefné Az erre kijelölt felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjúterveket készítenek, és lefolytatják az interjúkat (papír alapon majd interjú formájában). Az interjú kérdéseket és a válaszok kivonatát rész jegyzőkönyvben rögzítik.

206 A részjegyzőkönyvek egybeszerkesztésével a jegyzőkönyv elkészítése, véglegesítése/feltöltése Az értékelt pedagógus a saját intézményi elvárások tükrében elvégzi önértékelését. Oláhné Fucsku Krisztina Oláhné Fucsku Krisztina Varga Józsefné Oláhné Fucsku Krisztina Az önértékelést támogató dokumentumok (elektronikusan) átadása az értékelt pedagógus és az intézményvezető részére Útmutató szerint értékeli az elvárás teljesülését (kompetencia alapú pontozótábla) Kompetenciánként meghatározza a kiemelkedő és fejleszthető területeket. A vezető segítségével önfejlesztési terv elkészítése. Oláhné Fucsku Krisztina Érintett pedagógus, tagintézményvezető A pedagógus a vezető segítségével az önértékelés eredményére épülő önfejlesztési tervet készít. Az intézményvezető feltölti az informatikai rendszerbe. Kovács Attiláné Feladat Érintettek Határidő Felelős Teljesülés Pedagógus önértékelő Kovács Kovács A pedagógus kérdőív kitöltése Attiláné Attiláné megkapja online a kérdőívet és kitölti. Munkatársi kérdőív nevelőtestület Varga A nevelőtestület kitöltése, az tagjai Józsefné tagjai megkapják a eredmények összegzése kérdőíveket online. Kitöltik a kérdőíveket. Pedagógus önértékelés: Kovács Mártáné Kitöltött adatgyűjtő Dokumentumelemzés Attiláné Korcsmáros összefoglaló Zsanett értékelés (rész Szaniszlóné Veress Katalin Varga jegyzőkönyv

207 A foglalkozáslátogatást megelőző dokumentumok átadása Foglalkozáslátogatás és megbeszélése Interjúterv készítése, interjú lefolytatása az önértékelésre kijelölt pedagógussal. Interjúterv készítése, interjú lefolytatása a tagintézmény vezetőjével. Összegzés: interjúkról összegzés készítése A részjegyzőkönyvek egybeszerkesztésével a jegyzőkönyv elkészítése, véglegesítése/feltöltése Az értékelt pedagógus a saját intézményi elvárások tükrében elvégzi önértékelését. Kovács Attiláné Kovács Attiláné Kovács Attiláné Himicsné Papik Gabriella Kovács Attiláné Kovács Attiláné Kovács Attiláné Józsefné Gégényné Virga Ildikó Gégényné Virga Ildikó Kitöltésre kiadva: Kitöltésre kiadva: Mártáné Korcsmáros Zsanett Szaniszlóné Veress Katalin Varga Józsefné Mártáné Korcsmáros Zsanett Szaniszlóné Veress Katalin Varga Józsefné Mártáné Korcsmáros Zsanett Szaniszlóné Veress Katalin Varga Józsefné Varga Józsefné Kovács Attiláné A dokumentáció áttekintése A két foglalkozás látogatás és az azt követő megbeszélés tapasztalatait a megadott szempontok alapján rögzíti. Az erre kijelölt felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjúterveket készítenek, és lefolytatják az interjúkat (papír alapon majd interjú formájában). Az interjú kérdéseket és a válaszok kivonatát rész jegyzőkönyvben rögzítik. Az önértékelést támogató dokumentumok (elektronikusan) átadása az értékelt pedagógus és az intézményvezető részére Útmutató szerint értékeli az elvárás teljesülését (kompetencia alapú pontozótábla) Kompetenciánként meghatározza a

208 A vezető segítségével önfejlesztési terv elkészítése. Kovács Attiláné Érintett pedagógus, tagintézményvezető kiemelkedő és fejleszthető területeket. A pedagógus a vezető segítségével az önértékelés eredményére épülő önfejlesztési tervet készít. Az intézményvezető feltölti az informatikai rendszerbe. Zsenyei Valéria Feladat Érintettek Határidő Felelős Teljesülés Pedagógus önértékelő Zsenyei Zsenyei A pedagógus kérdőív kitöltése Valéria Valéria megkapja online a kérdőívet és kitölti. Munkatársi kérdőív nevelőtestület Varga A nevelőtestület kitöltése, az tagjai Józsefné tagjai megkapják a eredmények kérdőíveket online. összegzése Kitöltik a kérdőíveket. Pedagógus önértékelés: Zsenyei Mártáné Kitöltött adatgyűjtő Dokumentumelemzés Valéria Korcsmáros összefoglaló Zsanett értékelés (rész Szaniszlóné Veress Katalin Varga Józsefné jegyzőkönyv A foglalkozáslátogatást Zsenyei Himicsné A dokumentáció megelőző Valéria Papik áttekintése dokumentumok átadása Gabriella Foglalkozáslátogatás és megbeszélése Zsenyei Valéria Himicsné Papik Gabriella A két foglalkozás látogatás és az azt követő megbeszélés tapasztalatait a megadott szempontok alapján rögzíti. Interjúterv készítése, interjú lefolytatása az önértékelésre kijelölt pedagógussal. Zsenyei Valéria Kitöltésre kiadva: Mártáné Korcsmáros Zsanett Szaniszlóné Veress Katalin Az erre kijelölt felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjúterveket

209 Interjúterv készítése, interjú lefolytatása a tagintézmény vezetőjével. Összegzés: interjúkról összegzés készítése A részjegyzőkönyvek egybeszerkesztésével a jegyzőkönyv elkészítése, véglegesítése/feltöltése Az értékelt pedagógus a saját intézményi elvárások tükrében elvégzi önértékelését. A vezető segítségével önfejlesztési terv elkészítése. Himicsné Papik Gabriella Zsenyei Valéria Zsenyei Valéria Zsenyei Valéria Zsenyei Valéria Kitöltésre kiadva: Varga Józsefné Mártáné Korcsmáros Zsanett Szaniszlóné Veress Katalin Varga Józsefné Mártáné Korcsmáros Zsanett Szaniszlóné Veress Katalin Varga Józsefné Varga Józsefné Zsenyei Valéria Érintett pedagógus, tagintézményvezető készítenek, és lefolytatják az interjúkat (papír alapon majd interjú formájában). Az interjú kérdéseket és a válaszok kivonatát rész jegyzőkönyvben rögzítik. Az önértékelést támogató dokumentumok (elektronikusan) átadása az értékelt pedagógus és az intézményvezető részére Útmutató szerint értékeli az elvárás teljesülését (kompetencia alapú pontozótábla) Kompetenciánként meghatározza a kiemelkedő és fejleszthető területeket. A pedagógus a vezető segítségével az önértékelés eredményére épülő önfejlesztési tervet készít. Az intézményvezető feltölti az informatikai rendszerbe. A vezető önértékelésének területei

210 A tagintézmény-vezető, vezetői kompetenciáit az alábbi területeken értékeli: 1. a tagintézményi pedagógiai szakszolgálati tevékenység/tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása, 2. a tagintézmény folyamatos változásának, fejlődésének stratégiai vezetése és operatív irányítása, 3. önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása, 4. mások stratégiai vezetése és operatív irányítása, 5. a tagintézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása. A vezető önértékelésének módszerei és eszközei Dokumentumelemzés Az előző vezetői ellenőrzés(ek) fejlesztési tervei (az önértékelés során feltöltött önfejlesztési terv módosítása) és az intézményi önértékelés(ek) adott vezetőre vonatkozó értékelőlapjai, önfejlesztési tervei. Vezetői pályázat/program Szakmai program Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók SZMSZ Kérdőíves felmérés Vezetői önértékelő kérdőív (4. számú melléklet) Szakalkalmazotti kérdőív a vezető önértékelésének keretében (5. számú melléklet: A pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív) Szülői kérdőív a vezető önértékelésének keretében8 (6. számú melléklet: A szülők elégedettségét mérő kérdőív) Interjúk A tagintézmény vezetőjével készített interjú javasolt kérdései Hogyan történik az intézményben a jövőkép kialakítása? Hogyan alakítja ki vezetői jövőképét, és hogyan kommunikálja azt? Hogyan képes reagálni az intézményt érintő kihívásokra? Mit tesz az intézmény deklarált céljainak elérése érdekében? Hogyan tudja kommunikálni, elfogadtatni a munkatársaival a változások szükségességét, hogyan segíti számukra átlátni ezek értelmét? Hogyan vonja be a döntés-előkészítő munkába a vezetőtársait, hogyan a pedagógusokat? Milyen szerepe van a kollégák együttműködésének koordinálásában? Milyen módszerei vannak a munkatársak inspirálására, ösztönzésére? Melyik működik eredményesen? Mennyire tartja fontosnak a vezetői munkában a szolgáltatás eredményességének biztosítását? Mit tesz az eredményesség biztosítása érdekében, a tevékenység minőségének javítása érdekében? Milyen szerepet kap a fejlesztő célú értékelés, a reflektivitás a vezetői tevékenységben, a működésben? Hogyan gondoskodik arról, hogy a kliensek igényeihez és szükségleteihez igazodjon a beavatkozás, a pedagógiai tervező munka, az alkalmazott módszerek és eszközök köre, a megvalósult ellátásszervezés és a beavatkozás dokumentálása? Hogyan jelenik meg az adaptivitás, differenciálás saját beavatkozási gyakorlatában, pedagógiai értékrendjében, valamint az intézményi működésben? Mit tesz a mindenki számára egyenlő esélyt biztosító szolgáltatás megteremtése és fenntartása érdekében?

211 Mit tesz a pozitív intézményi arculat kialakítása és fenntartása érdekében? Hogyan működnek az intézményi célok elérését segítő kapcsolatai, hogyan fejleszti azokat? Milyen a kapcsolata a szolgáltatással támogatott intézmények vezetőivel? Figyelemmel kíséri-e a kliensek következő pedagógiai szintre lépésének folyamatát, amennyiben az a klienssel való aktív kapcsolat idejére esik? Milyen információk segítik vezetői munkáját, hogyan használja fel ezeket saját munkájának fejlesztésében? Hogyan, milyen témákban fejleszti folyamatosan önmagát? A vezetői programjában megfogalmazott célok megvalósítása milyen eredménnyel történt meg (időarányosan)? Milyen új célok jelentek meg? A vezető munkájáról a munkáltatójával készített interjú javasolt kérdései Hogyan kommunikálja a vezető az intézmény jövőképét, céljait? Hogyan motiválja a szakalkalmazottakat az eredményes tevékenységre? Mennyire sikerül a szakalkalmazotti közösséggel a változások megértetése, kezelése? Mennyire hatékonyan irányítja a megvalósítást? Képviseli-e az intézmény érdekeit? Képviseli-e a pedagógusok érdekeit, intézi ügyeiket a fenntartónál? Elkötelezett-e az intézménye iránt? Kollégái ennek milyen jeleit tapasztalják? Milyen a fenntartóval való együttműködése a változások kezelésében? Nyitott-e saját maga fejlesztésére? Milyen tények mutatják szakmai aktivitását? Rendszeres-e az intézményben a pedagógusok munkájának ellenőrzése, értékelése? Elkötelezett-e a szakalkalmazotti testület fejlesztésében, működik-e a belső tudásmegosztás? Tájékoztatási kötelezettségének eleget tesz-e? Hogyan működteti a vezető a nyilvánosság biztosítását? Hogyan hasznosítja az intézmény kapcsolatrendszerét? Hogyan mutat példát a kliensek esélyegyenlőségének biztosítására? A továbbképzések irányítása összhangban van-e az intézményi célokkal? A vezetőtársakkal készített interjú javasolt kérdései (A főigazgató és a tagintézményvezető esetén is.) Hogyan, mi alapján változtatja az intézmény a tevékenység struktúráját? Milyen szerepe van ebben az intézmény vezetőjének? Hogyan történik a stratégiai dokumentumok elkészítése, ezekből lebontva az operatív munka megtervezése? Milyen stratégiai lépéseket tesz az intézmény vezetője az intézmény céljainak elérése érdekében? Hogyan azonosítják a stratégiai és operatív szempontból fejlesztésre szoruló területeket? Mi a vezető szerepe az azonosítási folyamatban? Hogyan teremt az intézményvezető a változásokra nyitott szervezetet? Mit tesz ennek érdekében? Hogyan történik a jogszabályok figyelemmel kísérése, a szakalkalmazottak tájékoztatása? Hogyan biztosítják az intézményi működés nyilvánosságát, mi ebben a vezető szerepe? Hogyan biztosítja a vezető az átláthatóságot a vezetésben, irányításban? Milyen módszerei, eljárásai vannak erre? Hogyan méri fel, milyen módon támogatja a vezető a szakalkalmazottak szakmai fejlődését? Mit tesz az intézményvezető annak érdekében, hogy a szakalkalmazottak nyomon kövessék a feladatuk ellátásához szükséges szakirodalmat?

212 Mit tesz az intézményvezető, hogy a szakalkalmazottak használják a megszerzett új tudásokat? Működik-e az intézményben tudásmegosztó fórum, az egymástól való tanulás bármilyen módja? Mi a vezető szerepe a működésben? A vezető milyen kommunikációs formákat használ, és ezek mennyire eredményesek? Milyen mértékben vesz részt az intézményvezető a szakalkalmazottak értékelésében? Hogyan történik az intézményi erőforrások elemzése (emberek, tárgyak, eszközök, fizikai környezet)? Milyen feladatot vállal ebben a munkában a vezető? Feladat Érintettek Határidő Felelős Teljesülés vezetői önértékelés Himicsné Papik Gabriella BECS önfejlesztési terv Az Oktatási Hivatal által kijelölt vezetői tanfelügyeleti ellenőrzés előkészítése. Himicsné Papik Gabriella Himicsné Papik Gabriella önfejlesztési terv Intézményi önértékelés Az intézményi önértékelés folyamatos, ötéves periódusokban zajlik, és ez alatt többször is sor kerülhet a pedagógusok és a vezető értékelésére, de az intézmény átfogó önértékelése az 5 éves ciklusban egyszer történik meg. Az intézmény önértékelése az alábbi területekre terjed ki: 1. Pedagógiai folyamatok 2. Személyiségfejlesztés és adaptív együttműködés 3. Eredmények 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció 5. Az intézmény külső kapcsolatai 6. A pedagógiai szakszolgálati munka feltételei 7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott szakszolgálati tevékenységet szabályozó dokumentumokban megfogalmazott elvárásoknak és az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott céloknak való megfelelés

213 Az önértékelési szempontokhoz tartozó elvárások közül a vastag betűvel kiemelt intézményi elvárásokat évente vizsgálni kell. Adatgyűjtési feladatok Felelősök Határidő Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. Mártáné Korcsmáros Zsanett Szaniszlóné Veress Katalin Varga Józsefné A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése Mártáné Korcsmáros Zsanett Szaniszlóné Veress Katalin Varga Józsefné A pedagógiai szakszolgálati tevékenység szakterületenként és együttesen megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak. Az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető. Mártáné Korcsmáros Zsanett Szaniszlóné Veress Katalin Varga Józsefné Mártáné Korcsmáros Zsanett Szaniszlóné Veress Katalin Varga Józsefné A kliensek értékeléséről fejlesztő céllal, megállapított gyakorisággal visszacsatolnak a kliensnek és szüleinek/gondviselőjének. Az értékelés és visszacsatolás módja, gyakorisága és szükségessége a kliens állapotára, életkorára, igényeire tekintettel kerül megállapításra. Mártáné Korcsmáros Zsanett Szaniszlóné Veress Katalin Varga Józsefné Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a Mártáné Korcsmáros

214 tanulságok levonása, a fejlesztések meghatározása. Ezt követően szükség esetén az intézmény a mérésiértékelési eredmények függvényében korrekciót végez. Zsanett Szaniszlóné Veress Katalin Varga Józsefné Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: - a kliensek állapotváltozásának objektív adatai (tanulmányi eredményben vagy más területen azonosítható változás), - a kliensek teljesítmény eredményességét igazoló mutatók (tanév végi minősítési eredmények) értékelések, visszajelzések gyakorisága, szülőkkel, pedagógusokkal folyó kommunikáció rendszeressége és hatékonysága, - lemorzsolódási mutatók (szakszolgálati ellátásból kilépők, ajánlott szakszolgálat ellátást nem igénylők száma, jellemző és visszatérő akadályok elemzése) követések, utógondozás a tartós állapotváltozás igazolására, - elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, kliens),) - a szakértői véleményekre érkezett fellebbezések száma, - pszichés problémája megoldódott, sikeres terápiák lezárása, Mártáné Korcsmáros Zsanett Szaniszlóné Veress Katalin Varga Józsefné A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg. BECS Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. Mártáné Korcsmáros Zsanett Szaniszlóné Veress Katalin Varga Józsefné Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú). Mártáné Korcsmáros Zsanett Szaniszlóné Veress Katalin Varga Józsefné

215 A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. Mártáné Korcsmáros Zsanett Szaniszlóné Veress Katalin Varga Józsefné Az intézmény rendszeresen felméri a munkaterv megvalósításához szükséges infrastruktúrát, jelzi a hiányokat a fenntartó felé. Mártáné Korcsmáros Zsanett Szaniszlóné Veress Katalin Varga Józsefné Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a szakterületi munka humánerőforrásszükségletéről. Mártáné Korcsmáros Zsanett Szaniszlóné Veress Katalin Varga Józsefné folyamatos A humánerőforrásban bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára. Himicsné Papik Gabriella folyamatos A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik. Himicsné Papik Gabriella Az intézmény önértékelésének módszerei, eszközei Dokumentumelemzés Intézményi munkaterv SZMSZ Egymást követő 2 tanév munkatervei és az éves beszámolók (a munkaközösségek munkaterveivel és beszámolóival együtt Továbbképzési program beiskolázási terv Mérési eredmények adatai, elemzése. (A különböző szakszolgálati területek különféle mérési, szűrési, vizsgálati, minősítési eredményei, statisztikai adatok. Az adatok összesítése, elemzése több évre kiterjesztve.) A pedagógus-önértékelés eredményeinek összegzése Az előző intézményellenőrzés(ek) (tanfelügyelet) intézkedési terve(i) és az intézményi önértékelés értékelőlapjai, valamint a kapcsolódó intézkedési tervek

216 A pedagógiai munka megismerése infrastruktúrájának Elégedettségmérés Az intézmény az intézmény önértékelése során a vezető önértékelésekor a szülők és pedagógusok körében használt kérdőív segítségével vizsgálja a partnerek elégedettségét (5. és 6. számú mellékletek). Interjúk Egyéni interjú Csoportos interjú pedagógusainak képviselőivel. Csoportos interjú a szülők képviselőnek részvételével. készül a vezetővel. az intézmény

217 Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mátészalkai Tagintézménye ÉVES ÖNÉRTÉKELÉSI TERV 2017/2018 Készítette: Szécsi Nóra tagintézmény-vezető Mátészalka,

218 Tartalomjegyzék 1. Az intézmény főbb adatai Feladataink A pedagógus önértékelésének folyamata A pedagógus értékelés módszertana és eszközei Pedagógus önértékelésben résztvevők Pedagógus önértékelés időpontok, határidők Az intézményvezető önértékelése Az intézményi önértékelés Az intézményi önértékelés módszerei, eszközei Az intézményi önértékelés éves elemei a as tanévben

219 1. Az intézmény főbb adatai Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Tankerület megnevezése: Nyíregyházi Tankerületi Központ OM azonosítója: Hivatalos neve: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Szarvas utca Főigazgató: Dr. Gavallér Andrea A tagintézmény neve: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mátészalkai Tagintézménye Címe: 4700 Mátészalka, Kazinczy út 3-5. Tagintézmény vezetője: Szécsi Nóra Az intézményi önértékelés jogszabályi háttere: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről ( és a ) 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról ( ) 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (I. és II. fejezet) Szakmai segédanyagok: Országos tanfelügyelet Kézikönyv a pedagógiai szakszolgálatok számára (negyedik, javított kiadás) Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez (negyedik, javított változat) Önértékelési kézikönyv Pedagógiai szakszolgálatok számára (harmadik, javított kiadás) Ötéves program az intézményi önértékelésről

220 Az intézményi önértékelést támogató munkacsoport tagjai: - Jeremcsuk Józsefné - Varga Béláné - Kaptur Sándor 2. Feladataink A tagintézmény igazgató feladata: - az éves önértékelési terv elkészítése - a szakalkalmazotti közösség elé terjesztése, jóváhagyatása - az intézményi önértékelést támogató csoport munkájának koordinálása Az intézményi önértékelést támogató munkacsoport tagjainak feladatai: - részvétel az önértékelés előkészítésében és megtervezésében - a pedagógusok és a partnerek tájékoztatása - részvétel az éves önértékelési terv és az önértékelési program elkészítésében - a bevont kollégák felkészítése, saját önértékelésük nyomon követése a valóságban és az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató felületen Az intézményi önértékelési munka célja: Az intézmény, a pedagógusok és a vezető tevékenységeinek, kompetenciáinak és eredményeinek átfogó szisztematikus rendszeres összehasonlító önmaga által elvégzett felülvizsgálata, meghatározott szempontok szerint. Segít meghatározni: az erősségeket, amelyekre építeni lehet a továbbfejlesztésben

221 a fejleszthető területeket, amelyek javítására célokat jelölünk ki, és fejlesztéseket indíthatunk el. 3. A pedagógus önértékelésének folyamata A pedagógusok önértékelése az éves önértékelési terv szerint történik. Főbb lépései: - A részletek egyeztetése az érintett pedagógussal. A bevonandó partnerek közös meghatározása (vezetők, kollégák). - Az érintett pedagógus és a partnerek tájékoztatása, felkészítése. - A felmérésben résztvevőknek az online kérdőív elérhetőségének a biztosítása, és a felmérés elindítása a megadott időintervallumban elérhetővé tett online kérdőív kitöltő felületen. Szükség esetén a kérdőíves felmérés kiegészíthető papíralapú felméréssel, de ebben az esetben az adott válaszok gyakoriságát rögzíteni kell az informatikai rendszerben (amely azt elérhetővé teszi később a tanfelügyelő szakértők számára). - Az ezzel megbízott kolléga megvizsgálja a pedagógusra vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és az önértékelés eredményeit, a hozzájuk kapcsolódó önfejlesztési terveket, a pedagógiai munka dokumentumait, majd a jegyzőkönyvben rögzíti a dokumentumelemzés eredményét, vagyis dokumentumonként az előre adott szempontok mentén megfogalmazza a tapasztalatokat. - A két órát vagy foglalkozást érintő óralátogatás és az ezt követő megbeszélés tapasztalatait a megadott szempontok alapján az óralátogatásra kijelölt kollégák rögzítik a jegyzőkönyvben. - Az erre kijelölt felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjúterveket készítenek, ahol lehetőségük van mérlegelni, hogy csak olyan interjúkérdéseket tegyenek fel, amelyek új információt nyújthatnak, vagy árnyalhatják, kiegészíthetik a korábbi információkat. Miután lefolytatták az interjúkat, az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik a jegyzőkönyvben. - A kitöltött jegyzőkönyvet az erre kijelölt kolléga rögzíti az informatikai felületen, amely azt elérhetővé teszi az önértékelő pedagógus részére. - Az önértékelő pedagógus a rögzített tapasztalatok alapján minden elvárás esetében az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez című útmutató szerinti 0 3 skálán értékeli az elvárás teljesülését, illetve kompetenciánként meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket. - Az önértékelés eredményét az informatikai rendszer elérhetővé teszi az értékelt pedagóguson kívül, az intézményvezető, valamint külső ellenőrzés esetén az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára is.

222 - A pedagógus a vezető segítségével az önértékelés eredményére épülő egyéni önfejlesztési tervet készít, amelyet az intézményvezető feltölt az informatikai rendszerbe. - Az önfejlesztési tervet értékelési területenként, az eredeti intézményi elvárásokat és az értékelést tartalmazó táblázatba kell feltölteni A pedagógus értékelés módszertana és eszközei Az adatgyűjtés módszerei: Dokumentumelemzés, Óra-/foglalkozáslátogatás /reflektív értékelő interjú Interjúk Kérdőíves felmérés Részletes módszertani útmutató az Intézmény ötéves önértékelési programjában található Pedagógus önértékelésben résztvevők Név Munkakör Minősítésben résztvevő Kaptur Sándor Kedvesné Szalma Ágnes Pedagógiaiszakmai ellenőrzésben résztvevő Pedagógus önértékelésben résztvevő Gyógypedagóguspszichopedagógus március Fejlesztőpedagógus május 3.3. Pedagógus önértékelés időpontok, határidők KAPTUR SÁNDOR Gyógypedagógus - pszichopedagógus Adatgyűjtési feladatok Felelősök Önértékelési feladatok Határidők Dokumentumelemzés Szécsi Nóra Dokumentumelemzés március óra-, tevékenységterv - szakterületi vélemény dokumentuma - napló - kliensek produktuma Óra/foglalkozáslátogatás Szécsi Nóra Óra/foglalkozáslátogatás március Interjú - pedagógussal - intézményvezetővel Varga Béláné Interjú március 30. Kérdőíves felmérés - pedagógus önértékelési Jeremcsuk Józsefné Kérdőívezés március 30.

223 kérdőív online kitöltés - szülői kérdőív (nem kötelező) - munkatársi kérdőív online kitöltés KEDVESNÉ SZALMA ÁGNES Fejlesztőpedagógus Adatgyűjtési feladatok Felelősök Önértékelési feladatok Határidők Dokumentumelemzés Kaptur Sándor Dokumentumelemzés május óra-, tevékenységterv - szakterületi vélemény dokumentuma - napló - kliensek produktuma Óra/foglalkozáslátogatás Szécsi Nóra Óra/foglalkozáslátogatás május Interjú - pedagógussal - intézményvezetővel Varga Béláné Interjú május 30. Kérdőíves felmérés - pedagógus önértékelési kérdőív online kitöltés - szülői kérdőív (nem kötelező) - munkatársi kérdőív online kitöltés Jeremcsuk Józsefné Kérdőívezés május 30. A kapott adatokat az informatikai felületre feltölti: - Jeremcsuk Józsefné (intézményi önértékelést támogató munkacsoport tagja) Az interjúk lebonyolításának menete: Csak az érintett személyek lehetnek jelen, megfigyelő, vagy egyéb más személy nem. 4. Az intézményvezető önértékelése A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mátészalkai Tagintézményében a as tanévben nem kerül sor vezetői önértékelésre, mivel a tagintézmény vezetését augusztus 2-től látja el Szécsi Nóra.

224 5. Az intézményi önértékelés Célja: az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának a fejlesztése annak feltárásával, hogy az intézmény saját szakmai programjában megfogalmazottakat hogyan valósította meg. Képet adnak a szakmai programban kitűzött célok megvalósulásának eredményességéről, úgy hogy közben számba veszik az intézmény adottságait, a szakalkalmazotti közösség, mint szakmai közösség együttműködésének formáit, a nevelő-oktató, diagnosztikai, fejlesztő munka tervezésének, szervezésének, ellenőrzésének, értékelésének és az eredmények visszacsatolásának folyamatát. Az intézményi átfogó önértékelése az 5 éves ciklusban egyszer történik meg, a programban kijelölt területeket viszont évente szükséges vizsgálni. Vizsgálandó területek: 29. Pedagógiai folyamatok 30. Személyiségfejlesztés és adaptív együttműködés 31. Eredmények 32. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció 33. Az intézmény külső kapcsolatai 34. A pedagógiai szakszolgálati munka feltételei 35. Ágazati elvárásoknak, saját intézményi céloknak való megfelelés Főbb lépései: - Az értékelésbe bevonandó további partnerek körének meghatározása, egyeztetés az intézmény vezetőjével. - A meghatározott partnerek tájékoztatása. - A feladattal megbízott kollégák megvizsgálják az intézményre vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és önértékelés eredményeit, a hozzájuk kapcsolódó intézkedési terveket, a vezetői és a korábbi pedagógus önértékelési eredményeket és az intézmény alaptevékenységét meghatározó, a dokumentumokat, valamint a kérdőíves felmérések eredményeit, majd rögzítik a jegyzőkönyvben a dokumentumelemzés eredményét, vagyis dokumentumonként az előre adott szempontok mentén rögzítik a tapasztalataikat. - A felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjúterveket készítenek, lefolytatják az interjúkat, majd az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik a jegyzőkönyvben.

225 - A kitöltött jegyzőkönyvet az erre kijelölt kolléga feltölti az informatikai rendszerbe, amely azt elérhetővé teszi a vezető részére. - A vezető az értékelésében részt vevő kollégák bevonásával minden elvárás esetében az informatikai rendszerben értékeli az elvárás teljesülését, megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, a rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat. - A vezető az értékelésben részt vevő kollégák segítségével értékelési területenként meghatározza a fejleszthető és a kiemelkedő területeket (amennyiben van ilyen). Az értékelés az informatikai rendszerben történik, amely az eredményt elérhetővé teszi a vezető, az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára. - A vezető a szakalkalmazotti közösség bevonásával az önértékelés eredményére épülő intézkedési tervet készít, amelyet feltölt az informatikai rendszerbe. Az intézkedési tervet a rendszer elérhetővé teszi az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára. - Az intézkedési terv megvalósításának támogatása érdekében a fenntartó megjegyzéseket fűzhet a tervhez, amit a vezető juttat el részére Az intézményi önértékelés módszerei, eszközei Dokumentumelemzés - Intézményi munkaterv - SZMSZ - Egymást követő 2 tanév munkatervei és az éves beszámolók (a munkaközösségek munkaterveivel és beszámolóival együtt) - Továbbképzési program, beiskolázási terv - A pedagógus önértékelés eredményeinek összegzése - Az előző intézményellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés értékelő lapjai A teljes önértékelési folyamatban az öt éves ciklus alatt folyamatos adatgyűjtésről van szó. Részei: adatgyűjtés és intézményi önértékelés Folyamatosan történik: A pedagógusok önértékelése, amelynek eredményét az intézmény önértékelésében figyelembe kell venni. Évente kell vizsgálni: Az önértékelési kézikönyv intézményi önértékelésre vonatkozó elvárások vastagon szedett részei.

226 Egyéb időpontban kell vizsgálni: - A szakalkalmazotti közösség és a szülők körében végzett kérdőíves felmérések a vezetői ciklus második és negyedik évében az öt éves ciklus közben folynak. - Az adatgyűjtés további elemeit (dokumentumelemzés, interjúk) az öt éves ciklus során egyszer kell lebonyolítani. Elégedettségmérés Az intézmény az intézmény önértékelése során a vezető önértékelésekor a szülők és pedagógusok körében használt kérdőív segítségével vizsgálja a partnerek elégedettségét Interjú Az intézményi önértékelés során egyéni interjú készül a vezetővel, valamint csoportos interjúk készítésére is sor kerül az intézmény pedagógusainak és a szülők képviselőnek részvételével. A beszélgetés a lent felsorolt kérdések mentén alakul, de a dokumentumelemzés tapasztalatai alapján indokolt esetben a kérdések megváltoztathatók. Az interjúalanyok kiválasztása irányítottan történik: - szakterületenként minimum két szülő; - pedagógusok esetében különböző szakterületen tevékenykedő, nem azonos munkaközösségbe, intézményi munkacsoportba tartozó pedagógusok. Az interjúk elkészítésekor csak az érintett személyek vagy csoportok lehetnek jelen, megfigyelő vagy egyéb más személy nem. Az interjú kérdések az önértékelési kézikönyvben megtalálhatóak Az intézményi önértékelés éves elemei a as tanévben Adatgyűjtési feladatok Felelősök Önértékelési feladatok Határidő 1. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. Kaptur Sándor Jeremcsuk Józsefné Varga Béláné Szécsi Nóra Dokumentumelemzés Éves munkatervek Munkaközösségi tervek Tagintézményi SZMSZ A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése. Kaptur Sándor Jeremcsuk Józsefné Varga Béláné Szécsi Nóra Dokumentumelemzés Előző tanév Beszámolója Jelen tanév Munkaterve Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek. Kaptur Sándor Jeremcsuk Józsefné Varga Béláné Szécsi Nóra Dokumentumelemzés Belső ellenőrzés dokumentumainak tartalmi elemzése

227 - Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz. - Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat. - A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek eredményességét az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben. - Az önértékelésben érintett pedagógus az ellenőrzések megállapításainak (erősségek, fejleszthető területek) megfelelően fejlesztési tervet készít, a szükséges feladatokat ütemezi és végrehajtja. Intézményi önértékelés dokumentumai Intézményre vonatkozó fejlesztési tervek 5. A pedagógiai szakszolgálati tevékenység szakterületenként és együttesen megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak. 6. Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, a fejlesztések meghatározása. Ezt követően szükség esetén az intézmény a mérésiértékelési eredmények függvényében korrekciót végez. 7. Mérési eredmények adatai (A kliens Az intézmény minden pedagógusa Kaptur Sándor Jeremcsuk Józsefné Varga Béláné Szécsi Nóra Az intézmény minden pedagógusa Dokumentumelemzés Előző tanév Beszámolója Jelen tanév Munkaterve Elégedettségmérések dokumentumelemzése A kliens állapotváltozásának

228 állapotváltozásának objektív adatai) 8. Mérési eredmények adatai (Szülőkkel, tanárokkal folyó konzultáció rendszeressége) 9. Mérési eredmények adatai (Lemorzsolódási mutatók) 10. Mérési eredmények adatai (Szakértői véleményekre érkezett fellebbezések száma) 11. Mérési eredmények adatai (Sikeres terápiák lezárása) 12. Mérési eredmények adatai (Humán erőforrás, képzettség adatai) 13. Mérési eredmények adatai (Szakmai innovációk, jó gyakorlatok) 14. Mérési eredmények adatai (Külső elismerések) 15. Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző Kaptur Sándor Jeremcsuk Józsefné Varga Béláné Szécsi Nóra Kaptur Sándor Jeremcsuk Józsefné Varga Béláné Szécsi Nóra Szakszolgálati titkár Kaptur Sándor Jeremcsuk Józsefné Varga Béláné Szécsi Nóra Kaptur Sándor Jeremcsuk Józsefné Varga Béláné Szécsi Nóra Kaptur Sándor Jeremcsuk Józsefné Varga Béláné Szécsi Nóra Kaptur Sándor Jeremcsuk Józsefné Varga Béláné Szécsi Nóra - objektív adatai: a tanévre vonatkozó nyilvántartó tasakok hátoldalán szereplő állapotváltozás alapján, statisztika készítése) Szülőkkel, tanárokkal folyó konzultáció rendszerességéről vezetett nyilvántartási lap feldolgozása. INYR Nyilvántartó rendszer alapján lemorzsolódási mutató készítése. Szakértői véleményekre érkezett fellebbezések számának kigyűjtése. A nyilvántartó tasak hátoldalán rögzített záró állapotok közül (javult) állapotok összegyűjtése A szakszolgálat szakembereinek a továbbképzéseken, szakképzéseken való részvételi arányának kigyűjtése. Szakemberek által készített eszközök, feladatlapok, mérési eljárások valamint jó gyakorlatok összegyűjtése. Külső partnerektől származó elismerések írásos dokumentumainak összegyűjtése. Munkaközösségek és munkacsoportok tervei Az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon Kaptur Sándor Jeremcsuk Józsefné Varga Béláné Szécsi Nóra Szülők és a Szolgáltatásokkal támogatott Intézmények képviselőinek elégedettségét mérő

229 követhető. A kliensek értékeléséről fejlesztő céllal, megállapított gyakorisággal visszacsatolnak a kliensnek/gondviselőjének. A visszacsatolás a kliens állapotára, életkorára, igényeire tekintettel kerül megállapításra. 17. A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg. 18. Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka. - Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása. - A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek és tagintézményi munkacsoportok komoly feladatot vállalnak. 19. Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. 20. Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partnereit. A partnerek tájékoztatását és véleményezési - Szécsi Nóra Kaptur Sándor Jeremcsuk Józsefné Varga Béláné Szécsi Nóra Kaptur Sándor Jeremcsuk Józsefné Varga Béláné Szécsi Nóra kérdőívek adatainak összegzése. Munkaközösségek és munkacsoportok tervei Beiskolázási, továbbképzési terv Belső továbbképzések dokumentumainak elemzése Munkatársi elégedettségi kérdőív erre vonatkozó részei Intézményi weboldal, tájékoztató levelek, stb egész évben folyamatos

230 lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. 21. Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben. - A pedagógusok és alkalmanként a kliensek részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken. - Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve a díjakra történő jelölésekkel. 22. Mérési eredmények (éves esetforgalom) 23. Mérési eredmények (Ellátatlan gyerekek) 24. Az intézmény rendszeresen felméri a munkaterv megvalósításához szükséges infrastruktúrát, jelzi a hiányosságokat a főigazgatóság/fenntartó felé. 25. Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a szakterületi munka humánerőforrás szükségleteiről. A humánerőforrásban Kaptur Sándor Jeremcsuk Józsefné Varga Béláné Szécsi Nóra Szécsi Nóra Az intézmény minden pedagógusa Szécsi Nóra Társadalmi-szakmai szervezetekkel való együttműködés dokumentációjának elemzése INYR rendszer éves esetforgalom adatgyűjtése Tanév végi beszámolókban feltűntetett szakterületenkénti lebontásban ellátatlan gyereklétszám statisztikai adatainak összesítése Tanév végi beszámolóban jelzett problémák Minimális eszközök biztosítása Szécsi Nóra Tanév végi beszámoló

231 bekövetkező hiányt idejében jelzi a főigazgatóság/fenntartó felé. 26. Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a pedagógiai munka részét képezik. Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére. 27. A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik. 27. Folyamatos az egyének és csoportok döntéselőkészítésbe történő bevonása - képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján. Ennek rendje kialakított és dokumentált. 28. Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és Szécsi Nóra Szécsi Nóra Vezetői pályázat tartalomelemzése Éves beszámolók elemzése Tagintézményi SZMSZ Éves munkaterv Folyamatosan Folyamatos Szécsi Nóra Tagintézményi SZMSZ Folyamatos Szécsi Nóra

232 értelmezése alapján készül. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését. 29. A tervek elkészítése a szakalkalmazotti közösség bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik. Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés. 30. Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül. - A tervek nyilvánossága biztosított. - A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, 5 éves intézkedési terv) jól követhetők az intézmény kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók. A szakterületi módszerek kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a szakterületi tevékenységek prioritásaival összhangban valósul meg. Szécsi Nóra Szécsi Nóra A kapott adatokat az informatikai felületre feltölti: - Jeremcsuk Józsefné (intézményi önértékelést támogató munkacsoport tagja) Partnerek bevonása:

233 Bevont partnerek Módszerek, Felelős Időpont eszközök Pedagógusok Interjú Varga Béláné május 30. képviselői Intézményi partnerek Kérdőív Kaptur Sándor május 30. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mátészalkai Tagintézményének 2017/2018-as tanévre szóló Éves Önértékelési tervét a szakalkalmazotti közösség jóváhagyta. Záradék A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mátészalkai Tagintézményének 2017/2018-as tanévre szóló Éves Önértékelési tervét megismertem, az abban foglaltakkal egyetértek, annak betartását magamra nézve kötelező érvényűnek tartom.

234 1. Szécsi Nóra, tagintézmény-vezető Varga Béláné, pszichopedagógus. 3. Kaptur Sándor, pszichopedagógus. 4. Jeremcsuk Józsefné, pszichopedagógus. 5. Kedvesné Szalma Ágnes, fejlesztőpedagógus Andráskáné Kozma Ágnes, pszichológus.. 7. Keresztesi Gréta, pszichológus. 8. Márton Eszter, pszichológus Dankóné Lengyel Ágota, logopédus Mezőssy Gyöngyi, logopédus 11. Kovács Anikó, logopédus Bene Sándorné, szakszolgálati titkár. 13. Lemák Tímea, pedagógiai asszisztens... Mátészalka,

235 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nagykállói Tagintézmény és Balkányi Telephely tanév önértékelés ütemterve Tartalom I. Intézményi adatok II. 2017/18. tanév önértékelési tervét a következő jogszabályok és módszertani útmutatók határozzák meg: III. A 2017/18. önértékelési terv hatálya, érvényessége és felülvizsgálata IV. Az intézményi önértékelés célja és elvárt eredményei V. Szabolcs Szatmár - Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nagykállói Tagintézmény és Balkányi Telephely önértékelési csoport VI. A feladatok ütemezése VII. A pedagógus önértékelésének folyamata VIII. A pedagógus értékelés módszertana és eszközei IX. Pedagógus önértékelésben résztvevők névsora: X. Az intézményvezető önértékelésének folyamata

236 XI. Az intézmény önértékelése I. Intézményi adatok Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Tankerület megnevezése: Nyíregyházi Tankerületi Központ Főigazgató: Dr. Gavallér Andrea OM azonosító: Hivatalos neve: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nagykállói Tagintézmény Székhelye: 4320 Nagykálló, Szabadság tér 5 8. Telephely: Balkány (4233 Balkány, Kossuth út 5.) Tagintézmény vezető: Kovácsné Dibáczi Zsuzsanna II. 2017/18. tanév önértékelési tervét a következő jogszabályok és módszertani útmutatók határozzák meg: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról Önértékelési kézikönyv pedagógiai szakszolgálatok számára (harmadik, javított kiadás)

237 Országos Tanfelügyelet kézikönyv a pedagógiai szakszolgálatok számára (negyedik, javított kiadás) III. A 2017/18. önértékelési terv hatálya, érvényessége és felülvizsgálata Hatálya: Az önértékelési terv hatálya kiterjed a Szabolcs Szatmár - Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nagykálló Tagintézmény és Balkány Telephely teljes szakalkalmazotti körére. A programban foglaltak betartása mindenki számára kötelező. Érvényessége: A 2017/18. tanévben érvényes. Felülvizsgálatának ideje: augusztus 31. Az önértékelési terv dokumentumait az intézmény Adatkezelési és Iratkezelési Szabályzata (lásd SZMSZ) szerint kell kezelni. IV. Az intézményi önértékelés célja és elvárt eredményei Az önértékelés célja: A köznevelési intézmények értékelési keretrendszere részeként működő intézményi önértékelésünk alapvető célja a fejlesztő jellegű értékelés. Az alapvető cél komplexitását az alábbi részcélok adják: kapcsolódás az értékelési keretrendszer többi eleméhez, ezáltal hatékony felkészülés a tanfelügyeleti ellenőrzésre és a minősítésekre a pedagógusok rendszerelméleti tudatosságának, adaptív szemléletének és reflektív gondolkodásának fejlesztése az értékelési eszközök által a partneri kapcsolatok erősítése és fejlesztése a partnerek értékelésbe történő bevonása által az intézmény önazonosságának fejlesztése az egyes intézményi célok, feladatok és eszközök tudatosításával, folyamatos felülvizsgálatával és szükség szerinti módosításával 2. Az önértékelés elvárt eredményei Az egyes pedagógusok szintjén: az intézményi célok és feladatok ismerete, az egyes célokkal kapcsolatos konkrét feladatok megjelenítése a tervezésben és a megvalósításban, a célok és feladatok kritikus elemzése és értelmezése, nagyfokú tudatosság a célok egyéni megvalósítása tekintetében, a szakmai fejlődés igényének kialakítása és a fejlődés irányának, lehetőségeinek meghatározása. Az intézményvezető szintjén (az egyes pedagógusokra vonatkozó elvárt eredményeken túl): a vezetői funkciók tudatosítása, az egyes funkciókhoz kapcsolódó feladatok felismerése, az egyes vezetői funkciókkal kapcsolatos önfejlesztés,

238 a megbízás révén elfogadott vezetői program következetes, ugyanakkor körülményekhez igazodó, intézményi céloknak alárendelt végrehajtása, a pedagógusok önfejlesztő tevékenységének koordinálása és támogatása. Az intézmény szintjén: a pedagógiai szakszolgálati munka céljainak tudatosítása és a célok hatékony és eredményes megvalósításának elősegítése, a folyamatos fejlődés, megújulás igényének és módjának kialakítása, az intézmény önazonosságának kiteljesítése a szakmai program hatékony megvalósítása által V. Szabolcs Szatmár - Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nagykállói Tagintézmény és Balkányi Telephely önértékelési csoport 1. Az önértékelési csoport vezetője: Herczku Aliz gyógypedagógus 2. Az önértékelési csoport tagjai: Nagykállói Tagintézményben: Oroszné Terdik Beáta logopédus - gyógypedagógus Szabóné Pető Marianna fejlesztőpedagógus Kovácsné Dibáczi Zsuzsanna - pszichológus Balkányi Telephelyen: Kovácsné Ferencsák Tünde - gyógypedagógus Molnár Árpád fejlesztőpedagógus 3. A belső önértékelési csoport feladatai az intézményi elvárások összeállítása, előterjesztése az önértékelési folyamat során bevonandó további pedagógusok felkészítése partnerek tájékoztatása az önértékelési tervek elkészítése az Oktatási Hivatal által működtetett felületen és valóságban is a folyamatok nyomon követése, gondoskodás az önértékelés minőségbiztosításáról adatgyűjtés (foglalkozáslátogatás, dokumentumelemzés, interjúk felvétele, kérdőíves felmérése) részvétel az önértékeléssel kapcsolatos intézményen belüli és kívüli kommunikációban 4. Az igazgató feladatai Pedagógus értékelése esetén támogatja az adatgyűjtést részt vesz az adatgyűjtésben (kérdőív, látogatás, interjú) segítséget nyújt az önfejlesztési terv elkészítéséhez

239 Vezetői önértékelés esetén támogatja az adatgyűjtést határidőre elkészíti önfejlesztési tervét Intézményértékelés esetén támogatja az adatgyűjtést együttműködik az önértékelési csoport tagjaival határidőre elkészíti az intézkedési terv tervezetét az intézkedési tervet a nevelőtestülettel megvitatja, a nevelőtestületi véleményeket az önértékelési csoporttal együttműködve beépíti a tervbe Az intézményi önértékelés gyakorisága: az intézmény átfogó önértékelése az 5 éves ciklusban egyszer történik meg, a programban kijelölt területeket viszont évente szükséges vizsgálni. Vizsgálandó területek: 1. Pedagógiai folyamatok 2. Személyiségfejlesztés és adaptív együttműködés 3. Eredmények 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció 5. Az intézmény külső kapcsolatai 6. A pedagógiai szakszolgálati munka feltételei 7. Ágazati elvárásoknak, saját intézményi céloknak való megfelelés VI. A feladatok ütemezése 1. Általános szempontok A pedagógusok önértékelésére a tanfelügyeleti ellenőrzések beosztásának figyelembe vételével kerül sor. Amennyiben az adott tanévben önértékelésre kijelölt pedagógusnak a tanév során tanfelügyeleti ellenőrzése is lesz, az önfejlesztési terv elkészítésének határideje az ellenőrzést megelőző tizenötödik nap. Amennyiben az adott tanévben önértékelésre kijelölt pedagógusnak a tanév során nem lesz tanfelügyeleti ellenőrzése, az önfejlesztési terv elkészítésének határideje az önértékelés elindításától számított 30 nap. Az önértékelés a fejlesztési terv informatikai rendszerbe történő feltöltése után tekinthető befejezettnek. Az intézményi önértékelés ütemezése a pedagógusok önértékelésével összefüggésben történik, határideje vagy a kijelölt intézményellenőrzéshez, vagy a tanév végéhez igazodik. A pedagógusok önértékelései közül azok használhatók illetve használandók fel az intézményértékelés során, amelyek az intézményértékelés tanévének megkezdésekor befejezettnek tekinthetők Felelős: Kovácsné Dibáczi Zsuzsanna Határidő: szeptember 15. VII. A pedagógus önértékelésének folyamata A pedagógusok önértékelése az éves önértékelési terv szerint történik.

240 A pedagógus önértékelésének, intézményi belső értékelési lépései: 1. A részletek egyeztetése az érintett pedagógussal. A bevonandó partnerek közös meghatározása (vezetők, kollégák). Felelős: Herczku Aliz gyógypedagógus Résztvevők: Kovácsné Dibáczi Zsuzsanna, Herczku Aliz, Molnár Árpád, Szabóné Pető Marianna, Oroszné Terdik Beáta, Kovácsné Ferencsák Tünde, Tóthné Herczku Aurélia, Polyák Zoltán, Kléninger Zita Határidő: szeptember Az érintett pedagógus és a partnerek tájékoztatása, felkészítése. Felelős: Herczku Aliz - gyógypedagógus Határidő: október A felmérésben résztvevőknek az online kérdőív elérhetőségének a biztosítása, és a felmérés elindítása a megadott időintervallumban elérhetővé tett online kérdőív kitöltő felületen. Szükség esetén a kérdőíves felmérés kiegészíthető papíralapú felméréssel, de ebben az esetben az adott válaszok gyakoriságát rögzíteni kell az informatikai rendszerben (amely azt elérhetővé teszi később a tanfelügyelő szakértők számára). Felelős: Kovácsné Dibáczi Zsuzsanna Határidő: november Az ezzel megbízott kolléga megvizsgálja a pedagógusra vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és az önértékelés eredményeit, a hozzájuk kapcsolódó önfejlesztési terveket, a pedagógiai munka dokumentumait, majd a jegyzőkönyvben rögzíti a dokumentumelemzés eredményét, vagyis dokumentumonként az előre adott szempontok mentén megfogalmazza a tapasztalatokat. Felelős: Kovácsné Dibáczi Zsuzsanna Határidő: november A két órát vagy foglalkozást érintő óralátogatás és az ezt követő megbeszélés tapasztalatait a megadott szempontok alapján az óralátogatásra kijelölt kollégák rögzítik a jegyzőkönyvben. Felelős: Herczku Aliz és Kovácsné Dibáczi Zsuzsanna Határidő: március Az erre kijelölt felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjúterveket készítenek, ahol lehetőségük van mérlegelni, hogy csak olyan interjúkérdéseket tegyenek fel, amelyek új információt nyújthatnak, vagy árnyalhatják, kiegészíthetik a korábbi információkat. Miután lefolytatták az interjúkat, az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik a jegyzőkönyvben. Felelős: Kovácsné Dibáczi Zsuzsanna Határidő: március A kitöltött jegyzőkönyvet az erre kijelölt kolléga rögzíti az informatikai felületen, amely azt elérhetővé teszi az önértékelő pedagógus részére. Felelős: Kovácsné Dibáczi Zsuzsanna Határidő: április Az önértékelő pedagógus a rögzített tapasztalatok alapján minden elvárás esetében az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez című útmutató szerinti 0 3 skálán értékeli az elvárás teljesülését. megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, az informatikai rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat, illetve kompetenciánként meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket. Ha egy elvárás a rendelkezésre álló tapasztalatok alapján nem értékelhető, akkor ott az n. é., nem értelmezhető megjelöléssel kell jelezni. Az önértékelés eredményét az informatikai rendszer elérhetővé teszi az értékelt pedagóguson

241 kívül, az intézményvezető, valamint külső ellenőrzés esetén az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára is. Felelős: Kovácsné Dibáczi Zsuzsanna Határidő: április A pedagógus a vezető segítségével az önértékelés eredményére épülő egyéni önfejlesztési tervet készít, amelyet az intézményvezető feltölt az informatikai rendszerbe. Az önértékelő pedagógus az értékelésben részt vevő kollégák által rögzített tapasztalatok alapján minden elvárás esetében 0-3 skálán értékeli az elvárás teljesülését (a 8 pedagógus kompetencia területnek megfelelően), illetve meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket. A pedagógus a vezető segítségével az önértékelés eredményére épülő két évre szóló önfejlesztési tervet készít, amelyet feltölt az informatikai rendszerbe. Az önfejlesztési tervet értékelési területenként, az eredeti intézményi elvárásokat és az értékelést tartalmazó táblázatba kell feltölteni. Felelős: Kovácsné Dibáczi Zsuzsanna Határidő: április Az önfejlesztési tervet értékelési területenként, az eredeti intézményi elvárásokat és az értékelést tartalmazó táblázatba kell feltölteni. Felelős: pedagógus Határidő: az OH felületén meghatározott időpont A pedagógus önértékeléshez kapcsolódó feladatok megoszlásának javaslata Önértékelést támogató munkacsoport Önértékelő pedagógus További kollégák Intézmény vezető szülők, kliensek, egyéb partnerek Tervezés x Tájékoztatás, felkészítés x x x x Adatgyűjtés x x x x Értékelés x Folyamatba x épített támogatás Minőségbiztosítás x Adatszolgáltatás x fenntartónak VIII. A pedagógus értékelés módszertana és eszközei 2. Adatgyűjtés módszerei:

242 1.1 Dokumentumelemzés, 1.2 Óra-/foglalkozáslátogatás /reflektív értékelő interjú 1.3 Interjúk 1.4 Kérdőíves felmérés 1.1. Dokumentumelemzés Az előző pedagógusellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó értékelőlapjainak áttekintése: Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében öt évente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus A szakszolgálati szakmai munka egyéni vagy csoportszintű éves tervezésének dokumentuma Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében öt évente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus Óra-, tevékenységterv (foglalkozás, terápia, beavatkozás, konzultáció, tréning, prevenció stb.) Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében öt évente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus Esetmegbeszélő munka, dokumentum (javasolt a logopédia, nevelési tanácsadás típusú tevékenységek esetében) Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében öt évente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus A konzultációs munka dokumentuma (javasolt a nevelési tanácsadás típusú tevékenységek esetében) Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében öt évente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus Csoportos esettanulmány dokumentum (javasolt a nevelési tanácsadás típusú tevékenységek esetében) Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében öt évente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus A szakterületi vélemény dokumentuma Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében öt évente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus Szakmai-, szakma és ágazatközi együttműködés dokumentuma

243 Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében öt évente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus Napló (minden olyan dokumentum, melyben a pedagógiai tevékenység folyamata naponként rögzített) Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében öt évente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus Kliensek produktumai: Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében öt évente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus 1.2. Óra/foglalkozás látogatás/reflektív értékelő interjú A pedagógiai-szakmai ellenőrzéshez hasonlóan a pedagógus-önértékelésnek is az egyik legfontosabb módszere az egységes szempontok szerinti megfigyelés, amelynek során két óra/foglalkozás megfigyelését és a látottak megbeszélését foglalja magában. A látogatott tanítási/terápiás órák/foglalkozások megfigyelési szempontsora az értékelési területekhez szolgáltat információt oly módon, hogy tekintettel van az adott szakterületre meghatározott feladatokra és sajátosságokra. Az óralátogatáson és az azt követő megbeszélésen az önértékelő pedagóguson és az önértékelési tervben az óralátogatásra kijelölt kollégán kívül egy, a pedagógus által felkért további kolléga is részt vehet. A pedagógiai szakszolgálatok különböző szakterületein folyó beavatkozások közül néhány szakmai tartalma miatt nem látogatható, a szakalkalmazott szakmai munkája itt közvetlenül nem megfigyelhető. Ezekben az esetekben a látogatást és a megfigyelést egy az informatikai felületre előzetesen a kliensek azonosítására alkalmatlan formában feltöltött esettanulmány dokumentumhoz kapcsolódó reflektív értékelő interjú pótolja. Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében öt évente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus 1.3 Interjú - Szakszolgálati szakalkalmazottal - Az intézményvezetővel/vezetővel Az interjú célja: egyrészt; - a pedagógus önértékelésének folyamatában az adatgyűjtők további információkat nyerjenek, - személyes beszélgetésben tájékozódjanak a pedagógus szakmai ismereteiről, elképzeléseiről, eredményeiről, jövőképéről, másrészt; - az értékelt pedagógus a saját megfogalmazásában közölje válaszait a munkájával kapcsolatban feltett kérdésekre. Az interjú során nyert információk kiegészítik az óralátogatás és dokumentumelemzés alkalmával gyűjtött tapasztalatokat, ezért az alábbi javasolt interjúkérdések az óralátogatás és dokumentumelemzés

244 tapasztalatai alapján módosíthatók a kérdések száma egyedileg csökkenthető. A pedagógus munkájának megítélésével kapcsolatos interjúba be kell vonni az intézmény vezetőségéből azt a vezetőt (munkaközösség-vezetőt), aki közvetlenül is ismeri a pedagógus munkáját, és akinek a véleménye sokat segíthet az értékelésben. A szakszolgálati szakalkalmazottal készített interjú elvégezhető közvetlenül az óra/foglalkozás látogatást követő megbeszélés során. A szakalkalmazottal és az intézményvezetővel folytatott interjúra abban az esetben van szükség, ha kiegészítő plusz információt nyújt a pedagógus munkájára vonatkozóan. Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében öt évente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus 1.4 Kérdőíves felmérés Kérdőíves felmérés: Pedagógus önértékelési kérdőív (Önértékelési kézikönyv 1. sz. melléklet) Szülői kérdőív (az intézmény saját hatáskörében dönt róla) Munkatársi kérdőív (Önértékelési kézikönyv 3. sz. melléklet) Pedagógus önértékelési kérdőív- online kitöltés az OH informatikai felületén. A pedagógus önértékelő kérdőív a nyolc pedagógusértékelési területen értékeli magát. Kérdőív az 1. sz. mellékletben. Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében öt évente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus Munkatársi kérdőív: A felmérés az intézményvezető és az önértékelő pedagógus által javasolt, azonos számú, legalább 1-1 kolléga által kitöltött kérdőív elkészítésével valósul meg. Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében öt évente az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus IX. Pedagógus önértékelésben résztvevők névsora: pedagógus neve beosztása pedagógiai szakmai ellenőrzés időpontja minősítési eljárása időpontja Oroszné Terdik Beáta logopédus november 1. Tóthné Herczku gyógypedagógus november 1. Aurélia Kléninger Zita pszichológus március 1. Polyák Zoltán pszichológus április Pedagógus önértékelés, időpontok Oroszné Terdik Beáta- fejlesztőpedagógus Adatgyűjtési Felelősök: Határidő: Önértékelési

245 feladatok: Dokumentumelemzés (Logopédiai vélemény) Dokumentumelemzés (Óra foglalkozási tervezete) Dokumentumelemzés (Kliens produktumai) Dokumentumelemzés (Logopédiai terápia terve) Dokumentumelemzés (Logopédiai napló) Óralátogatás (2 óra) Interjú a pedagógussal Interjú a vezetővel a pedagógusról Munkatársi kérdőív Tóthné Hollóka Éva Herman - Szinyei Andrea Tóthné Hollóka Éva Herman - Szinyei Andrea Tóthné Hollóka Éva Herman - Szinyei Andrea Tóthné Hollóka Éva Herman - Szinyei Andrea Tóthné Hollóka Éva Herman - Szinyei Andrea Tóthné Hollóka Éva Kovácsné Dibáczy Zsuzsanna Tóthné Hollóka Éva Herman - Szinyei Andrea Tóthné Hollóka Éva Herman - Szinyei Andrea Tóthné Hollóka Éva Herman - Szinyei Andrea feladatok: október 31. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik október 31. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik október 31. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik október 31. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik október 31. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik november 1. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik október 31. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik október 31. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik október 31. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik Adatgyűjtési feladatok: Dokumentumelemzés (Szakterületi Tóthné Herczku Aurélia - gyógypedagógus Felelősök: Határidő: Önértékelési feladatok: Oroszné Terdik október 31. Az Önértékelési Beáta, Kézikönyv

246 vélemény) Dokumentumelemzés (Óra foglalkozási tervezete) Dokumentumelemzés (Kliens produktumai) Dokumentumelemzés (Fejlesztési terv) Dokumentumelemzés (Egyéni Nyilvántartási Lap és Foglalkozási Napló, Munkanapló) Óralátogatás (2 óra) Interjú a pedagógussal Interjú a vezetővel a pedagógusról Munkatársi kérdőív Kovácsné Ferencsák Tünde Oroszné Terdik Beáta, Kovácsné Ferencsák Tünde Oroszné Terdik Beáta, Kovácsné Ferencsák Tünde Oroszné Terdik Beáta, Kovácsné Ferencsák Tünde Oroszné Terdik Beáta, Kovácsné Ferencsák Tünde Oroszné Terdik Beáta, Kovácsné Ferencsák Tünde Oroszné Terdik Beáta, Kovácsné Ferencsák Tünde Oroszné Terdik Beáta, Kovácsné Ferencsák Tünde Oroszné Terdik Beáta, szempontsora alapján történik október 31. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik október 31. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik október 31. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik október 31. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik november 31. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik október 31. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik október 31. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik október 31. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik Adatgyűjtési feladatok: Dokumentumelemzés (Szakterületi vélemény) Kléninger Zita pszichológus Felelősök: Határidő: Önértékelési feladatok: Scholtzné Endrész január 31. Az Önértékelési Renáta Kézikönyv Kovácsné Dibáczi szempontsora alapján Zsuzsa történik

247 Dokumentumelemzés (Óra foglalkozási tervezete) Dokumentumelemzés (Kliens produktumai) Dokumentumelemzés (Fejlesztési terv) Dokumentumelemzés (Egyéni Nyilvántartási Lap és Foglalkozási Napló, Munkanapló) Reflektív interjú - esetmegbeszélés (2 óra) Interjú a pedagógussal Interjú a vezetővel a pedagógusról Munkatársi kérdőív Scholtzné Endrész Renáta Kovácsné Dibáczi Zsuzsa Scholtzné Endrész Renáta Kovácsné Dibáczi Zsuzsa Scholtzné Endrész Renáta Kovácsné Dibáczi Zsuzsa Scholtzné Endrész Renáta Kovácsné Dibáczi Zsuzsa Scholtzné Endrész Renáta Kovácsné Dibáczi Zsuzsa Scholtzné Endrész Renáta Kovácsné Dibáczi Zsuzsa Scholtzné Endrész Renáta Kovácsné Dibáczi Zsuzsa Scholtzné Endrész Renáta január 31. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik január 31. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik január 31. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik január 31. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik március 1. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik január 31. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik január 31. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik január 31. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik Adatgyűjtési feladatok: Dokumentumelemzés (Szakterületi vélemény) Dokumentumelemzés (Óra foglalkozási tervezete) Polyák Zoltán pszichológus Felelősök: Határidő: Önértékelési feladatok: Scholtzné Endrész január 31. Az Önértékelési Renáta Kézikönyv Kovácsné Dibáczi szempontsora alapján Zsuzsa történik Scholtzné Endrész Renáta Kovácsné Dibáczi január 31. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján

248 Dokumentumelemzés (Kliens produktumai) Dokumentumelemzés (Fejlesztési terv) Dokumentumelemzés (Egyéni Nyilvántartási Lap és Foglalkozási Napló, Munkanapló) Reflektív interjú - esetmegbeszélés (2 óra) Interjú a pedagógussal Interjú a vezetővel a pedagógusról Munkatársi kérdőív Zsuzsa Scholtzné Endrész Renáta Kovácsné Dibáczi Zsuzsa Scholtzné Endrész Renáta Kovácsné Dibáczi Zsuzsa Scholtzné Endrész Renáta Kovácsné Dibáczi Zsuzsa Scholtzné Endrész Renáta Kovácsné Dibáczi Zsuzsa Scholtzné Endrész Renáta Kovácsné Dibáczi Zsuzsa Scholtzné Endrész Renáta Kovácsné Dibáczi Zsuzsa Scholtzné Endrész Renáta történik január 31. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik január 31. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik január 31. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik április 1. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik január 31. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik január 31. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik január 31. Az Önértékelési Kézikönyv szempontsora alapján történik X. Az intézményvezető önértékelésének folyamata A Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nagykállói Tagintézményében a 2017/2018 es tanévben kerül sor az intézményvezető önértékelésére, mivel Kovácsné Dibáczi Zsuzsanna vezetői munkájának második évébe lép. Az intézményvezető értékelésére vonatkozó elvárásokat a vezető az önértékelési csoport és a szakalkalmazotti közösség közösen dolgozzák ki, majd az értékelésben közreműködő kollégák által az összegyűjtött tapasztalatok, tények, adatok alapján a vezető maga vizsgálja az egyes elvárások teljesülését. Ezt követően, a vezető meghatározza önmaga kiemelkedő és fejleszthető területeit az egyes értékelési területeken belül. A vezető önértékelésének eredménye az OH által működtetett informatikai rendszerben kerül rögzítésre. Az eredményt a vezető megosztja a fenntartóval. A vezető az önértékelés eredménye alapján egyéni önfejlesztési tervet készít, melyet az informatikai rendszerben rögzít.

249 A vezető önértékelésének területei: 1. A tagintézményi pedagógiai szakszolgálati tevékenység/tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása. 2. A tagintézmény folyamatos változásának, fejlődésének stratégiai vezetése és operatív irányítása. 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása. 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása. 5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása. A vezető önértékelésének módszerei és eszközei: Dokumentumelemzés A dokumentumelemzés során az öt vezetői önértékelési területre gyűjt információkat az önértékelést támogató munkacsoport. A dokumentumokat abból a szempontból tekintik át, hogy az az egyes területek értékelésében támogatást nyújtson. Az ezzel megbízott kolléga megvizsgálja a pedagógiai munka felsorolt dokumentumait, majd rögzíti a dokumentumelemzés eredményeit, vagyis dokumentumonként az előre megadott szempontok mentén az informatikai rendszerben rögzíti a tapasztalatokat. 1. Vezetői pályázat 2. Szakmai program 3. Az ellenőrzést megelőző két tanév/ nevelési év munkaterve és éves beszámoló 4. SZMSZ Felelős: Herczku Aliz Határidő: november 15. Kérdőíves felmérés: A kérdőíves felmérések lebonyolításával megbízott kolléga továbbítja a felmérésben résztvevőknek az online kérdőív elérhetőségét, és elindítja a felmérést. Az informatikai rendszer a résztvevők számára az éves önértékelési tervben megadott időintervallumban elérhetővé teszi az online kérdőív kitöltő felületet, majd a felmérés zárásaként összesíti az adott válaszokat. - Vezetői önértékelői kérdőív - Szakalkalmazotti kérdőív a vezető önértékelésének keretében (a pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív) - Szülői kérdőív a vezető a vezető önértékelésének keretében (a szülők elégedettségét mérő kérdőív) Interjú: Az erre kijelölt felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjúterveket készítenek, és lefolytatják az interjúkat, majd az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik az informatikai felületen. interjú a vezetővel

250 interjú a vezetőtárssal interjú a fenntartóval Felelős: Herczku Aliz, Oroszné Terdik Beáta, Kovácsné Ferencsák Tünde Határidő: november 15. A tagintézmény-vezető értékelésében az intézményi önértékelési csoport tagjai a Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója, tagintézmény-vezetők, valamint a fenntartó kijelölt munkatársa vesznek részt. Vezető önértékelése Felelős: Kovácsné Dibáczi Zsuzsanna A vezető (szükség esetén az adatgyűjtésben részt vevő kollégák segítségével) minden elvárás esetében az informatikai rendszerben értékeli az elvárás teljesülését, megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, a rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat, és kompetenciánként meghatározza a fejleszthető és a kiemelkedő területeket. Az önfejlesztési terv elkészítésének támogatása érdekében a fenntartó megjegyzéseket fűzhet az értékelés eredményéhez. A vezető az önértékelésre épülő egyéni önfejlesztési tervet készít, amelyet az értékeléssel együtt feltölt az informatikai rendszerbe. Az önfejlesztési tervet a vezető eljuttatja a fenntartó részére, aki a megvalósíthatóság elősegítésére megjegyzéseket fűzhet a tervhez. Önértékelést támogató munkacsoport x Intézmény - vezető További kollégák Szülők, kliensek, egyéb partnerek Tervezés Tájékoztatás, felkészítés x x x x Adatgyűjtés x x Értékelés x Folyamatba épített x támogatás Minőségbiztosítás x Adatszolgáltatás x fenntartónak XI. Az intézmény önértékelése Az önértékelés célja, hogy segítséget adjon az intézmény pedagógiai szakmai munkájának fejlesztéséhez, annak feltárása által, hogy a nevelési-oktatási intézmény hogyan valósította meg saját pedagógiai programját. (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 150. (1)) Az intézmény önértékelésének területei: 1. Pedagógiai folyamatok 2. Személyiségfejlesztés és adaptív együttműködés 3. Eredmények 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció 5. Az intézmény külső kapcsolatai

251 6. A pedagógiai szakszolgálati munka feltételei 7. Ágazati elvárásoknak, saját intézményi céloknak való megfelelés Az intézményi önértékelés évente kötelezően értékelendő elemei Az önértékelést az BECS koordinálja és végzi el, bevonva a vezetést, és a szakalkalmazottakat. Az önértékelés módszerei: 1.Dokumentumelemzés: - Intézményi munkaterv - SzMSz - Egymást követő 2 tanév munkatervei és az éves beszámolók (a munkaközösségek munkaterveivel és beszámolóival együtt): - Továbbképzési program beiskolázási terv - Mérési eredmények adatai, elemzése - A pedagógus-önértékelés eredményeinek összegzése - Az előző intézmény-ellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés értékelő lapjai, valamint a kapcsolódó intézkedési tervek 2. Megfigyelési szempontok - a pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése 3. Elégedettségmérés 4. Interjú - szakterületenként minimum két szülő; - a pedagógusok esetében különböző szakterületen tevékenykedő, nem azonos munkaközösségbe, intézményi munkacsoportba tartozó pedagógusok. - A lebonyolítás ütemezése Intézményi munkaterv ellenőrzés évében (5 évente Továbbképzési programbeiskolázási terv) Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók (a egyszer) ellenőrzés évében (5 évente egyszer) ellenőrzés évében (5 évente Ellenőrzési módszerek, eszközök Szükséges emberi erőforrások dokumentumellenőrzés Kijelölt BECS tagok dokumentumellenőrzés Kijelölt BECS tagok dokumentumellenőrzés Kijelölt BECS tagok

252 munkaközösségek munkaterveivel és beszámolóival együtt) SZMSZ egyszer) ellenőrzés évében (5 évente egyszer) dokumentumellenőrzés Kijelölt BECS tagok 2.Kérdőíves felmérés ütemezés Az intézményi önértékelés keretében a pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív Az intézményi önértékelés keretében a szülők és a szolgáltatással támogatott intézmények képviselőinek elégedettségét mérő kérdőív A lebonyolítás ütemezése az informatikai rendszer által meghatározott időpontban. az informatikai rendszer által meghatározott időpontban, papíralapon ezzel párhuzamosan. Ellenőrzési módszerek, eszközök online kérdőív online kérdőív, papír-alapú (ha szükséges) Szükséges emberi erőforrások Intézményi BECS tagok BECS tagok és a kijelölt pedagógus, szülők Intézményi önértékelés időpontok, határidők Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nagykállói Tagintézmény Adatgyűjtési feladatok: Felelősök: Önértékelési feladatok: Határidő: Pedagógiai folyamatok - Tervezés Az éves munkaterv Herczku Aliz összhangban van a Dokumentumelemzés stratégiai dokumentumokkal és a Tagintézményi SZMSZ munkaközösségek terveivel Munkaközösségi tervek, Munkacsoportok munkatervei Pedagógiai folyamatok -

253 Megvalósítás A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése Kovácsné Dibaczi Zsuzsanna Dokumentumelemzés 2016/17. tanév végi beszámoló 2017/18. tanév munkaterv Pedagógiai folyamatok - Ellenőrzés Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek. - Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz. - Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat. - A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek eredményességét az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben. - Az önértékelésben érintett pedagógus az ellenőrzések megállapításainak (erősségek, fejleszthető területek) megfelelően fejlesztési tervet készít, a szükséges feladatokat ütemezi és végrehajtja. Kovácsné Dibáczi Zsuzsanna Éves belső ellenőrzési terv, belső ellenőrzés dokumentumainak tartalmi elemzése Intézményi önértékelés dokumentumai Intézményre vonatkozó fejlesztési tervek október 15. Pedagógiai folyamatok -

254 Értékelés Az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető. - A kliensek értékeléséről fejlesztő céllal, megállapított gyakorisággal visszacsatolnak a kliensnek és szüleinek/gondviselőjén ek. Az értékelés és visszacsatolás módja, gyakorisága és szükségessége a kliens állapotára, életkorára, igényeire tekintettel kerül megállapításra Herczku Aliz Fejlesztési tervek dokumentumelemzése Szülő konzultációk, szakterületi vélemények elemzése Pedagógiai folyamatok - Korrekció Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása. Ezt követően szükség esetén az intézmény a mérésiértékelési eredmények függvényében korrekciót végez. Kovácsné Dibáczi Zsuzsanna Önértékelés dokumentumainak elemzése Éves intézkedési tervek tartalmi elemzése szeptember 10. Személyiségfejlesztés és adaptív együttműködés A szakalkalmazottak felkészültek az állapotfelmérésre, az ehhez szükséges módszertani ismereteik, eszközhasználatuk korszerű. - Az intézményben rendelkezésre állnak a korszerű szakmaitudományos igényeknek Kovácsné Dibáczi Zsuzsanna, Herczku Aliz Szakalkalmazottak végzettségének elemzése, továbbképzési, beiskolázási terv dokumentumelemzése Eszközpark felmérése Egységes protokollok, eljárásrendek tartalmi október 15.

255 megfelelő állapotfelismerő eszközök és környezeti feltételek. - A szakalkalmazottak kompetensek a különféle állapotfelmérő eszközök alkalmazására. - Az intézményben rendelkezésre állnak intézményi eljárásrendek, melyek egységes állapotfelmérési folyamatokat rögzítenek. - Az intézmény vezetése és az érintett pedagógusok részére biztosított a kliensek ellátáshoz szükséges információkhoz való hozzáférés. Az intézményben szakmai teamek működnek, a team tagjai megfelelő szakmai kompetenciákkal rendelkeznek. - Az intézmény minden szolgáltatási szakterületén korszerű és változatos ellátás folyik. - Az intézmény vezetése a pedagógusokkal összhangban folyamatosan törekszik a fejlesztő, terápiás, tanácsadó, konzultációs tudás megújítására. Eredmények - Az intézmény munkatervének egyik prioritása a szakszolgálati tevékenység eredményessége. - Az intézmény partnereinek Oroszné Terdik Beáta, Szabóné Pető Marianna BECS tagok tagintézmény - vezető elemzése Web lapok tartalmi elemzése Szakmai munkaközösségek munkatervének, beszámolóinak tartalmi elemzése Nyilvántartó tasakon eredmények elemzése, statisztikai adatok ellátottak száma, Főigazgató, tagintézmény igazgatók, BECS tagok november 1.

256 bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényezők azonosítása. - Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: - a kliensek állapotváltozásának objektív adatai (tanulmányi eredményben vagy más területen azonosítható változás). - a kliensek teljesítmény eredményességét igazoló mutatók (tanév végi minősítési eredmények) értékelések, visszajelzések gyakorisága, szülőkkel, pedagógusokkal folyó kommunikáció rendszeressége és hatékonysága. - lemorzsolódási mutatók (szakszolgálati ellátásból kilépők, ajánlott szakszolgálat ellátást nem igénylők száma, jellemző és visszatérő akadályok elemzése) követések, utógondozás a tartós állapotváltozás igazolására. - elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, kliens), - a szakértői véleményekre érkezett fellebbezések száma, - pszichés problémája megoldódott, sikeres terápiák lezárása. stb. lemorzsolódás, Év végi beszámolók tartalom elemzése, tantárgy felosztás elemzése elégedettség mérések szakértői vélemények száma, fellebbezések Szakmai ismeretek közvetítése a külső Tagintézmény Szakmai programok száma

257 partnerek felé. - Humánerőforrás képzettségi mutatói. - Szakmai innovációk, jó gyakorlatok száma. - Az intézmény célrendszeréhez kacsolódó kiemelt tevékenységek működtetése eredményes. Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul. - Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg. Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka. - Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása. - A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek és tagintézményi munkacsoportok komoly feladatot vállalnak. vezető, BECS tagok munkacsoport vezetők Kovácsné Ferencsák Tünde külső partnerek számára végzettségek statisztikai elemzése Partneri visszajelzések Munkacsoportok éves munkatervei Beiskolázási, továbbképzési terv, belső továbbképzések dokumentumainak elemzése szeptember Az intézmény munkatársai számára biztosított a Molnár Árpád Munkaértekezletek, munkaközösségi

258 munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. értekezletek jegyzőkönyveinek elemzése, kiküldött szakmai jellegű tájékoztatók száma Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek. - A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz. Oroszné Terdik Beáta Munkaértekezletek jegyzőkönyveinek elemzése Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben. - A pedagógusok és alkalmanként a kliensek részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken. Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve a díjakra történő jelölésekkel Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú). A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. Molnár Árpád Herczku Aliz Társadalmi- szakmai szervezetekkel való együttműködés dokumentációjának elemzése Honlapok, tájékoztatók elemzése A pedagógiai munka feltételei Az intézmény rendszeresen felméri a munkaterv Kovácsné Fenntartó felé

259 megvalósításához szükséges infrastruktúrát, jelzi a hiányokat a fenntartó felé. Folyamatos az egyének és csoportok döntéselőkészítésbe történő bevonása - képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján. - Ennek rendje kialakított és dokumentált. A szakterületi pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap. - A szakalkalmazottak végzettsége, képzettsége megfelel a szakterületi tevékenységek feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak. Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a pedagógiai munka részét képezik. Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére. Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a szakterületi munka humánerőforrásszükségletéről. A humánerőforrásban bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára. A munkatársak Dibáczi Zsuzsanna Kovácsné Dibáczi Zsuzsanna Herczku Aliz Kovácsné Dibáczi Zsuzsanna Kovácsné Dibáczi Zsuzsanna megküldött probléma jelzések elemzése SZMSZ erre vonatkozó szabályzatai Tagintézményi SZMSZ Tantárgyfelosztások elemzése, Humánerőforrás végzettségek elemzése Vezetői pályázatok tartalom elemzése Éves beszámolók dokumentum elemzése Humánerőforrás jelentések az éves beszámolókban

260 felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak. - A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik. - A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SzMSz) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását. Ágazati elvárásoknak, saját intézményi céloknak való megfelelés Az intézmény munkaterve összhangban áll a közzétett oktatáspolitikai célokkal. - Az intézményi munkaterv a jogszabályi tartalmi elvárásokkal és a szakmai eljárásrendekkel összhangban fogalmazza meg az intézmény céljait és feladatait. Kovácsné Dibáczi Zsuzsanna Kovácsné Dibáczi Zsuzsanna Munkaköri leírások tartalmi elemzése Tantárgyfelosztás Éves munkaterv tartalmi elemzése jogszabályok szempontjából szeptember 30. Nagykálló, szeptember 19. Kovácsné Dibáczi Zsuzsanna tagintézmény - vezető

261 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Pedagógiai Szakszolgálat Nyírbátori Tagintézménye 2017/2018 tanévre vonatkozó Éves önértékelési programja Készítette: Bodnárné Szűrös Zsuzsanna