Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform. Megvalósítási Terv. Gödöllő

Átírás

1 Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform Megvalósítási Terv Gödöllő 2010

2 Tartalomjegyzék 1. Előszó Bevezetés A tervezés módszertana A fő kutatási, fejlesztési és innovációs területek megvalósítási tervei A haltermelés és a fogyasztók újraértelmezett kapcsolata Fenntartható halászat és haltermelés Magyarországon Magyarország halászati erőforrásainak fenntartható hasznosítása A tógazdasági haltermelés megújulása Új fajok és új technológiák bevezetése a magyar haltermelésbe A halfeldolgozás fejlesztése A halászat, haltermelés és halfeldolgozás gazdasági és jogi szabályozása A halászat, haltermelés társadalmi helyzete A halászati innovációt a K+F eredmények gyakorlati alkalmazását segítő intézkedések tudás- és technológia transzfer, oktatás, képzés, hálózatépítés és kommunikáció Összefoglalás

3 1. Előszó A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform (továbbiakban: MHTFP) célja, hogy a menedzsment és a tagok erőfeszítéseit összehangolva fejlessze tovább az innovációt és K+F munkát a halgazdálkodási szektorban, valamint a halászattal szoros kapcsolatban álló ágazatokban egyaránt. Így ezen platformra alapozva elérhetővé válik, hogy az ágazat meghatározó tényezővé váljon a mezőgazdaságiés élelmiszergazdasági szektorban egyaránt. A termelésben lejátszódó folyamatokra manapság jellemző, hogy olyan jellegű komplex hatások befolyásolják egyes technológiák, termékek és eljárások elfogadottságát, melyhez szükség van az ágazati információk és piaci trendek széleskörű ismeretére, az új, illetve újdonság jellegű kutatás-fejlesztési, innovációs és oktatási információk elérésére. Ezt önmagában, a piac egyes szereplői nehezen érhetik el, ehhez szükség van az ágazati információbázis kifejlesztésére, a meglévő K+F+I+O ismeretanyag összegyűjtésére, a piaci változások elemzésére, majd az erre adható, a jelenkor K+F eredményeit magában foglaló válaszok megfogalmazására. A fentiekben megfogalmazott szükségletek motiválták az ágazat szereplőit, hogy 2007-ben a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) által kiírt Magyar Technológia Platform pályázatok keretén belül megjelent felhívásra pályázzanak. A pályázat gesztora a SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Halgazdálkodási tanszéke lett, mely közös vállalkozás a Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform címmel nyert pályázatot. A Platform fő célkitűzése volt a halászati ágazat teljes terméklánc szereplőinek bevonása, párbeszédre ösztönzése, a terület problémáinak, ötleteinek, igényeinek és kívánságainak feltérképezése; továbbá hogy válaszokat adjon a kutatás-fejlesztésinnováció-oktatás területén felmerült kérdésekre, javaslatokra. A fentiek alapján készíttette el a Platform az ágazat jövőképét bemutató Stratégiai Kutatási Tervét (továbbiakban: SKT), mely 15 év távlatában mutatja be az ágazat előtt álló főbb feladatokat. Ehhez rendelte hozzá a Megvalósítási Tervét (továbbiakban: MT), mely főbb tevékenységek mentén elemzi a megvalósításhoz szükséges erőforrásokat. Az MHTFP, tevékenységét Európai Akvakultúra Innovációs Technológiai Platformhoz (EAITP) szorosan kapcsolódva végzi. Részt vesz a közös európai program kidolgozásában, szervezi és irányítja annak a nemzeti és térségi érdekek, erőforrások, feltételek, lehetőségek és célok figyelembe vételével történő alkalmazását a magyar halgazdálkodásban és akvakultúrában. Fontos hangsúlyozni, hogy az MHTFP által kidolgozott anyagok (SKT és MT) alapját képezik a hazai halászati, EU által rendelkezésre bocsátott pénzügyi források lehívásának, mint az ágazat által elfogadott alapdokumentumok. Jelen Innovációs Megvalósítási Terv a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) támogatásával készült. 3

4 2. Bevezetés Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a tengeri és belvízi halfogások elérték a maximum értékeiket, a meghatározó fajok esetében pedig a fogások jelentős mértékben és folyamatosan csökkennek is. Ma már világszerte elfogadott és nyilvánvaló tény, hogy a világ népességének haligényét a csökkenő mértékű tengeri halászat mellett, a már ma is dinamikusan növekvő, akvakultúrás rendszerekre alapozott haltermelés elégítheti ki. Napjainkban kijelenthető, hogy az akvakultúra a leggyorsabban fejlődő élelmiszertermelő ágazattá vált a világon, melynek fejlődéséhez elengedhetetlenül szükségesek a K+F+I+O újítások és eredmények. Ezekre a világ szintű folyamatokra igyekszik megoldást találni az Európai Unió Közös Halászati Politikája (KHP), amely a tengeri halászat és az akvakultúra közösségi szintű menedzselésének alapdokumentuma. A haltermelés növekvő jelentőségét felismerve, az Európai Unió megalkotta önálló akvakultúra fejlesztési stratégiáját is (Strategy for the Sustainable Development of European Aquaculture - COM(2002) 511). A rohamosan növekvő haltermelési szektorban azonban gyorsan változnak a folyamatok ezért ezt a stratégiát 2009-ben újra kellett gondolni és átalakítani (COM(2009) 162). Mind a KHP mind az akvakultúra stratégia kiemelt jelentőséget tulajdonít a kutatásnak és az innovációnak a halászat problémáinak megoldásában és az akvakultúra fejlesztésében. A haltermeléssel kapcsolatos, európai szintű ágazati innovációs törekvések szervezésére és összefogására jött létre az Európai Akvakultúra Technológiai és Innovációs Platform (EATIP). Magyarország és a hazai haltermelési szektor már jelenleg is szorosan kapcsolódik az Európai Uniós ágazati folyamatokhoz, de elemi érdekünk, hogy meghatározzuk azokat a speciális területeket, ahol az Uniós stratégiákhoz, célkitűzésekhez többletet is tudunk adni. A halászat visszaszorulása és a haltermelés növekedése ugyanis egyedülálló kitörési lehetőséget jelenthet a jelentős tudásbázissal és természeti erőforrásokkal rendelkező magyar akvakultúra számára. E lehetőségek kihasználásához azonban a magyar halászati ágazat jelentős, új tudományos és technológiai alapokon nyugvó átalakítására van szükség. Napjainkban a magyar halászati ágazat a hazai állattenyésztés bruttó termelési értékének mintegy 2,5%-át, a hazai összes mezőgazdasági termelésnek pedig megközelítőleg 1%-át adja. Jelentősége azonban túlmutat ezeken a számadatokon, mivel számos ellátó és kiszolgáló ágazat léte, valamint a teljes rekreációs célú halászat és horgászat döntő hányada, valamint több környezet- és természetvédelmi program, illetve ezek gazdasági-társadalmi teljesítménye is ezen a szektoron alapszik. A magyar halászati ágazatra jelenleg jellemző a pontycentrikus termelés, melyben még kiemelt szerep jut a busa (növényevő halak) és az afrikai harcsa fajoknak, viszont átlagos termelési évben mennyiségben és minőségben is az ágazat termelése csak részben képes kielégíteni a lakosság édesvízi halszükségletét. A növekvő fogyasztói kereslet kielégítése érdekében jelentős behozatalra szorulunk hal- és halászati termékekből. Az ország hal és halászati termék importja mind a mennyiségét, mind az értékét tekintve, mintegy 14-szeresen meghaladja az exportot. 4

5 A Platform szervezése során megvalósított ágazati workshopok során a következő jövőbeni kitörési lehetőségek fogalmazódtak meg és kerültek be a Stratégiai Kutatási Tervbe: 1. A ponty halfaj, mint természeti erőforrás hatékonyabb kihasználása: Európai és nemzeti érdek, hogy egy olyan egyedülálló halfaj, amely halliszt felhasználása nélkül, a teljes termelési vertikumát tekintve fenntartható módon (sőt természeti értéket létrehozva) jelentős mennyiségben termelhető, fontos szerepet kaphasson az emberek egészséges táplálkozásában. 2. Új fajok és új technológiák bevezetésével a haltermelési struktúra szélesítése és a termelési volumen növelése: az akvakultúra fejlődése olyan tudás- és technológia intenzív szakaszba lépett, amikor korábban elképzelhetetlennek tartott termelés technológiai akadályok tűnnek el. Hazánknak ezen a területen jelentős helyzeti előnyt biztosítanak a felszín alatti vízkészletek és a meglévő tudásbázis. Ma már gyakorlati példák mutatják, hogy Magyarország képes ezeket az előnyöket kihasználni és haltermelését teljesen új irányokba fejlesztve, új piacokat meghódítani. 3. A természetes vizek halászati erőforrásainak több funkciós/integrált hasznosítása: Felszíni vizeink halhozamának hasznosítása nemzeti érdek, amelynek során azonban a lakosság változatos hal ellátásán túl, számos más környezetvédelmi és társadalmi érdeket figyelembe kell venni. A Megvalósítási Terv célja, hogy meghatározza és rendszerezze azokat a kutatási és innovációs területeket, amelyek segíthetik az ágazati szereplőket ezen kitörési lehetőségek kihasználásában. 3. A tervezés módszertana Magyarországon az ágazat három önálló szakágazatra oszlik, melyek az akvakultúra (extenzív és intenzív), természetesvízi halgazdálkodás (kereskedelmi, rekreációs célú és állománypótlási célú) és halfeldolgozás/kereskedelem. Az EU önálló ágazati szakpolitikával (Közös Halászati Politika - KHP) és pénzügy alappal (Európai Halászati Alap - EHA) rendelkezik, mely szintén kiterjed az előbb felsorolt területekre. Magyarország is megalkotta az EU által elfogadott Nemzeti Halászati Stratégia Tervet (NHST) és Halászati Operatív Programot (HOP), mely az EHA pénzek felhasználásának az alapdokumentumait képezik. Ezen felül a halászat és haltermelés vezető kutatói elkészítették az agrárgazdasági kutatásokon belül, a halászati kutatás hosszú távú, átfogó stratégiáját. Ezek a nemzeti stratégiai dokumentumok egyetértenek abban, hogy az ágazat csak akkor tudja megőrizni és visszaszerezni hazai és növelni export piacait, ha jelentősen erősíti és hatékonyabbá teszi innovációs tevékenységét és ezáltal javítja termékei és szolgáltatásai versenyképességét. Ennek megalapozásaként, és a fenti stratégiai dokumentumokhoz illeszkedve készült el a Stratégiai Kutatási Terv, mely azokat a fő közép- és hosszú távú kutatás-fejlesztési és innovációs célokat, legfontosabb feladatokat, programokat és megcélzott eredményeket írja le, melyek mentén az ágazat a jövőbeli elvárásoknak képes lesz megfelelni. Ebből kiindulva készült el a Megvalósítási Terv, amely azt írja le, hogy a SKT-ben meghatározott K+F+I+O témákat hogyan kell rövidebb távú feladatokra bontva megvalósítani, annak érdekében, hogy azok elősegítsék és gyorsítsák az innovációt a magyar halászati szektor versenyképességének növelése és az érdekelt felek 5

6 számára nyújtott előnyök és haszon optimalizálása érdekében. A MHTFP Megvalósítási Terve a következő 5 éves időszakban javasolt intézkedéseit, azok fontossági sorrendjét és a szükséges erőforrásokat és a becsült költségeket határozza meg, beleértve az állami, EU és magán forrásokat. A SKT-ből kirajzolódó jövőkép meghatározza azokat a kulcsterületeket, ahol az ágazat leginkább várja az új kutatás-fejlesztési eredményeket, amelyeket felhasználva, új innovatív megoldásokat tud alkalmazni a termelés és értékesítés teljes vertikumában. Ezeket a kulcsterületeket az Európai Akvakultúra Technológiai és Innovációs Platform (EATIP) célkitűzéseinek megfelelően csoportosítottuk, így a megvalósítás tervezése könnyebben illeszthető az európai folyamatokba. Az ágazat jövőképének meghatározó elemei a következők: A halászat, haltermelés és a fogyasztók kapcsolatának erősítése, újra értelmezése. Fenntartható halászat és haltermelés Magyarországon. A halászat, haltermelés társadalmi helyzete. A halászati innovációt a K+F eredmények gyakorlati alkalmazását segítő intézkedések tudás- és technológia transzfer, oktatás, képzés, hálózatépítés és kommunikáció A kulcsterületeken belül meghatároztuk azokat a kutatási prioritás tengelyeket amelyek a hozzájuk tartozó kutatási tématerületek megvalósítása révén, elősegítik a kulcsterület céljainak elérését. Bár a tervezetben megjelöljük a tématerületekhez tartozó legfontosabb kutatási területeket is, részletes idő és forrástervet csak a kutatási tématerületek szintjén adunk meg, mert a konkrét kutatási területek iránti igény az ágazat dinamikus fejlődéséből adódóan gyorsan változik, csak rövid távon tervezhető. 4. A fő kutatási, fejlesztési és innovációs területek megvalósítási tervei 4.1. A haltermelés és a fogyasztók újraértelmezett kapcsolata A magyar haltermelést korábbi piaci viszonyai elkényelmesítették, mivel a megtermelt halat, ha nyomott áron is, de mindig értékesíteni tudták. A magyar ponty egyetlen versenytársa a cseh ponty volt, amely ellen elsősorban adminisztratív eszközökkel tudott fellépni a halászati érdekképviselet. Az ágazat piaci jövőképe szerint ez a helyzet már egyre inkább a múlté és a piac megőrzése mellett, az új hazai és külföldi piaci lehetőségekre kell koncentrálnia az ágazatnak. A hazai gasztronómiai kultúra fejlődése, a fogyasztók környezettudatosságának növekedése és az egészséges élelmiszerek iránti igény mind olyan piaci lehetőségek, melyek jelentős új piacokat jelentenek a magyar halászat és haltermelők számára. Ehhez olyan termékekkel kell megjelenni a piacon, amelyek maximálisan kielégítik a fogyasztók igényeit és minőségük folyamatosan biztosítható. Ezen termékek eredet igazolása mögött, komoly, tudományos alapokon nyugvó ellenőrzési és tanúsítási rendszernek kell működnie, ahol a tótól a tányérig terjedő 6

7 nyomonkövetési és minőségbiztosítási rendszer tájékoztatja a fogyasztót, hogy a hal honnan és milyen termelési, halászati módszerekkel került az asztalára. A termelők önkéntesen beléphetnek ebbe a rendszerbe, de szigorúan meg kell vonni a védjegy használatának a lehetőségét azoktól, akik a folyamatosan ellenőrzött minőségi elvárásoknak nem megfelelő halat visznek a piacra. A zsíros, iszap ízű ponty emlékét is ki kell törölni a magyar gasztronómiai kultúrából. Csak ilyen alapokon építhető fel az a marketing stratégia, amely piaci kutatásokon alapulva, célzott üzeneteket tud költséghatékonyan eljuttatni a fogyasztóhoz. A termékek piaci pozícionálásán túl, azonban ma már szükséges egy ágazati PR stratégiát is kidolgozni és magvalósítani, amellyel a halászat és a haltermelés mint fenntartható, természetbarát élelmiszertermelő tevékenység mutatja be magát a fogyasztóknak. A fogyasztókban tudatosítani kell például, hogy a hazai tógazdasági ponty termékekkel nem csak egészséges élelmiszert vásárolt, hanem hozzájárult hazánk természeti kincseinek gyarapításához is. 1. Kutatási prioritás tengely: Halászati és akvakultúra termékek piacának vizsgálata 1.1. Az édesvízi haltermékek piacának, piaci folyamatainak kutatása. haltermelés és halászat üzemtani jellegű (CBA, méretgazdaságosság, stb.) kutatása; értékesítési viszonyok, gazdasági és versenypiaci környezet átfogó vizsgálata; 1.2. Minőségellenőrzési rendszerek kidolgozása, elsősorban a pontyra minőségpolitikai fejlesztéseket megalapozó kutatások; a halfogyasztással összefüggő táplálkozás-élettani kutatások. bio-ökonómiai környezetgazdasági jellegű kutatások, különös tekintettel a halgazdálkodáshoz kapcsolódó pozitív és negatív externális hatásokra; 2. Kutatási prioritás tengely: Fogyasztói igényeknek megfelelő termékfejlesztés 2.1. Fogyasztói igények, elvárások felmérése haltermékek fogyasztói attitűd vizsgálatai; a hazánkban tenyésztett halfajok humán táplálkozási értékének meghatározása Új termékek kidolgozása formázott termékek fejlesztése édesvízi halfeldolgozási technológia fejlesztése (szálkátlanítás) módosított húsminőségű termékek előállítása (omega 3 zsírsavban gazdagított stb.) különböző hazai halfajok húsminőségi vizsgálata, a minőségi paraméterek meghatározása. a halfogyasztással összefüggő táplálkozás-élettani kutatások, élelmiszerbiztonsági kockázatok csökkentése az anti-nutritív, toxikus anyagok vizsgálatával; 7

8 A feladat száma A kutatási feladat megnevezése: Az új piaci és fogyasztói elvárásoknak megfelelő, állandó minőségű halalapanyag, a halgazdálkodási ágazat számára bevezethető nyomon követési rendszer és halhús minősítési rendszer, táplálkozás-élettani szempontból kedvezőbb Időtartam 4.1. A haltermelés és a fogyasztók újraértelmezett kapcsolata Várható eredmény: húsminőség Megvalósítás: Szükséges emberi erőforrás ipari kutatás szakemberek Rendelkezésre áll Becsült költség (mió Ft) A finanszírozás forrása és megoszlása (%) fejlesztendő magyar (pl. innovációs alap, NKTH) vagy EU (pl. EHA III. tengely, regionális, FP7, stb.) közpénz: 75% magán (ipar): 25 % A projekt jellege kutatás A megvalósítás helye Magyarország

9 4.2. Fenntartható halászat és haltermelés Magyarországon Magyarország halászati erőforrásainak fenntartható hasznosítása Hazánk klimatikus és vízrajzi adottságai kedvezőek a tógazdasági haltermeléshez, mely alapvetően az extenzív tógazdasági technológiák alkalmazását jelenti. Tógazdaságainkban elsősorban pontyot, növényevő hajfajokat (pettyes és fehér busát, amurt), valamint ragadozó halfajokat (harcsa, süllő, csuka) állítanak elő. A rendszerváltást követően ez az ágazat messze nem szenvedett el olyan mértékű veszteségeket (bruttó kibocsátás, termelő infrastruktúra, stb.), mint a többi állattenyésztési ágazat, viszont a szervezeti keretek és az értékesítési csatornák alaposan átrendeződtek. Továbbá az elmúlt évtizedben a hazai vízügyi és vidékfejlesztési politikákban olyan változások történtek, amelyeknek jelentős hatása van a természetes vízi halászat jövőképére. A Vásárhelyi tervek és továbbfejlesztéseik olyan víztározó terek kialakítását célozzák, amelyek megfelelő kialakítással jelentősen növelhetik természetes vizeink természetes halszaporulatát, halállományuk pedig hozzájárulhat a hazai halkínálat bővítéséhez. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) ugyanakkor több ponton is fontosnak tartja a hagyományos, vidéki mesterségek fenntartását, így a halászat, mint hasznosítható, élő kultúrtörténeti hagyomány és munkahely teremtő foglalkozás is megjelenik a közötti időszakra vonatkozó stratégiában. A magyar vidék egy másik fontos munkahelyteremtő erejének tekinti a stratégia a turizmus, így a horgász turizmus fejlesztését is. Az ágazati workshopokon megfogalmazott jövőképben, a természetesvízi halászat valós, tudományosan tényszerűen alátámasztott módszerekkel segíti ezen stratégiák megvalósulását. Szembe kell nézni azzal is, hogy egyre jelentősebb az a társadalmi erő, amely a halászat létjogosultságát kérdőjelezi meg és természetes vizeken, csak a horgászati hasznosítást tartja megengedhetőnek. A halászati erőforrások kutatásának ezért fontos eleme kell hogy legyen a halászati és horgászati hasznosítás egyensúlyának kialakulását segítő vizsgálatok elvégzése. 3. Kutatási prioritás tengely: Magyarország halászati erőforrásainak fenntartható hasznosítása 3.1. Természetes vizeink átfogó halbiológiai vizsgálata Természetes vizeken populáció dinamikai vizsgálatok végzése, a halászat és a horgászat hatásainak vizsgálata. Természetes vizek haltelepítéseinek hatás vizsgálata. Új módszerek kidolgozása a természetesvízi hal-biomassza becslésére. Hal populációgenetikai vizsgálatok. A haltelepítések hatásainak modellezése és vizsgálata természetes vizeinken, a halegyüttesekben és az anyagforgalmi hálózatokban bekövetkező változások, a természetes állományok genetikai diverzitásának változása, illetve genetikai sodródás és következményeinek feltárása A természetes vizek integrált hasznosítását elősegítő kutatások A természetesvízi halászat komplex költség-haszon elemzése. A vizes élőhelyként is funkcionáló halászati termelőhelyeken a biológia sokféleség és azon belül is kiemelten a halfauna vizsgálata. Vizes élőhelyeken élő madár, emlős, kétéltű, hüllő és hal populációk kölcsönhatásainak kutatása, különös tekintettel a halfogyasztó madárfajokra;

10 A haltermelés és halászat természetes vizekre gyakorolt hatásainak átfogó kutatása, kiemelt jelentőséggel a természetes vizekbe jutó idegenhonos halfajok biológiájára és hatásaira. Vízszennyezések halállományokra és haltermelésre gyakorolt hatásainak vizsgálta. Tápanyagforgalmi kutatások haltermelő rendszerekben A tógazdasági haltermelés megújulása Az ágazat szereplőinek jövőképe szerint megfelelő termelési és feldolgozási technológiával a ponty lehet az elkövetkező zöld évtized (a társadalom növekvő mértékben figyel az erőforrások fenntartható hasznosítására) egyik fontos hala, amely kielégíti a fogyasztók környezetbarát termelés és egészséges termék iránti igényeit. A hazánkban meglévő tógazdaságokban hatalmas termelési potenciál rejlik, amelynek kihasználására a tógazdaságokban két fő fejlesztési irány körvonalazódik: 1. Az extenzív technológia fejlesztése a természetes hozam növelésével és a természetvédelmi előírásoknak megfelelő technológiai fejlesztésekkel. Ezen technológiai fejlesztések fő célja a tavak üledékében felhalmozódott tápanyag készlet hasznosítása új öko- és biotechnikai eljárásokkal (effektív mikroorganizmusok, iszap levegőztetés stb.) a magasabb természetes hozam érdekében, illetve olyan technológiák kialakítása, amelyeknél a természetvédelmi korlátozások, elsősorban a madarak okozta károk kisebb termeléskiesést okoznak. 2. A tógazdaságokon belül, intenzív termelő egységek létrehozása tavi recirkulációs vagy tó a tóban technológiára építve. Itt a fejlesztendő technológiák lényege, hogy az intenzíven takarmányozott és népesített kis tavak, vagy medencék vizét az extenzív technológiával termelő tavak tisztítják és ezekből forgatják vissza az intenzív részre. Így az intenzív táppal bevitt tápanyagok a tisztító tóban is hasznosulnak és rendszer az éves feltöltési vízigényen túl nem használ fel vizet. Ezek az új termelési módok és köztes megoldásaik alapvetően alakítják át a hagyományos tógazdasági technológia teljes vertikumát, így a halszaporítás és az ivadéknevelés jelenlegi műszaki, technológiai megoldásait is. Az új technológiák, megfelelő kutatási háttérrel utat nyithatnak a halastavakon termelt halfajok jelenlegi arányoktól eltérő népesítésének és a ragadozó halak halastavi termelése is növelhető. 4. Kutatási prioritás tengely: Extenzív tógazdasági technológia fejlesztése 4.1. A termelésbiológiai hatékonyság javítása a genetikai fejlesztő munkát elősegítő alap és alkalmazott kutatások; ragadozó halak termelési volumenének növelése az új technológiák bevezetésével. rezisztencianemesítésre és a genetikai markerek feltérképezésére irányuló kutatások; szaporodásbiológiai alapkutatások és szaporítás-technológiai alkalmazott kutatások; a génmegőrzés tudományos megalapozását, a génforrások hasznosításának elősegítését célzó kutatások. halbetegségek hagyományos és alternatív gyógymódokkal történő megelőzésével és gyógyításával kapcsolatos kutatások 10

11 4.2. A természetes hozam jobb kihasználását célzó kutatások Halastavi üledék tápanyagkészletét mobilizáló eljárások műszaki lehetőségeinek vizsgálata. Effektív mikroorganizmusok halastavi alkalmazásának vizsgálata. Új, természetes hozamot fokozó ökotechnikai eljárások tesztelése (pl élőbevonat növelése) 5. Kutatási prioritás tengely: Új tógazdasági technológiák fejlesztése, bevezetése 5.1. Tavi termelés intenzifikálása a tó a tóban és a tavi recirkuláció részletes technológiai leírása. kombinált intenzív-extenzív haltermelő rendszerek termelési paramétereinek vizsgálata, a tápanyagforgalmi modell felállítása. a takarmányozás technológiát, benne a takarmányozás logisztikát fejlesztő műszaki jellegű kutatások és fejlesztések; 5.2. Kombinált halastavi termelési eljárások Az intenzív ivadéknevelés és extenzív áruhal nevelés termelésbiológiai leírása. A magas szintű technológiatűrő-képességű halállományok előállítását célzó kutatások. ivari meghatározottsággal, ivarváltással kapcsolatos kutatások; 6. Kutatási prioritás tengely: A tógazdaság és a környezeti, ökológiai állapot fenntarthatóságának biztosítása 6.1. Halastavak ökológiai értékeinek feltárása és fenntartása a vizes élőhelyként is funkcionáló halászati termelőhelyeken a biológia sokféleség és azon belül is kiemelten a halfauna vizsgálata; vizes élőhelyeken élő madár, emlős, kétéltű és hüllő és hal populációk kölcsönhatásainak kutatása, különös tekintettel a halfogyasztó madárfajokra Biohal termelés költségeit csökkentő alkalmazott kutatás 6.2. Tógazdaságok halegészségügyi állapotának javítása új és eddig is ismert kórokozók feltárt biológiai jellemzői; vízszennyezések során potenciálisan előforduló szennyező anyagok hal- és táplálkozásbiológiai hatásai; új hagyományos és alternatív terápiás eljárások és a CyHV-3 elleni költséghatékony védekezés módja; új prevenciós módszerek és eljárások a halgazdálkodásban; Új fajok és új technológiák bevezetése a magyar haltermelésbe Az elmúlt évtized technológia fejlődése az akvakultúra amúgy is gyorsan változó termelési módszereiben is jelentős változásokat hozott. Ma már olyan műszaki és biológiai megoldások állnak rendelkezésre (ózon kezelés, biológiai szűrők, alacsony energia költségű vízforgatás stb.), amelyek eddig nem, vagy csak nagy költséggel termelhető fajok termelésbe vonását is lehetővé teszik. Bár napjainkban az intenzív haltermelés még a pisztráng esetében is egyre inkább a zárt, recirkulációs rendszerekbe tevődik át, amelyek gyakorlatilag bárhol létesíthetőek, hazánk az intenzív termeléshez is kiváló adottságokkal rendelkezik. Egyik ilyen erőforrásunk a geotermikus vizek és hulladék hő források másodlagos hasznosítása, amelyek 11

12 részben a haltermelés vízigényét, részben pedig annak hőigényét fedezik. Nem elhanyagolható az a jelentős know-how sem amely a haltermelésről a magyar szakemberek rendelkezésére áll és az intenzív rendszerek működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges. Különösen fontos lehet, a halszaporítás területén rendelkezésre álló hazai tudásbázis, mivel számos olyan intenzíven nevelhető halfaj van, melyek jelenleg problémás ivadék ellátásának biztosítása jelentős export bevétele lehet a hazai termelőknek (barramundi, süllő, stb.) Ezen erőforrások kihasználásával már a közeljövőben megvalósítható hazánkban új, akár tengeri fajok termelése is, de még nagyobb jelentőségű lehet a hazai, értékes halfajok (csuka, süllő) tömegtermelésének megvalósulása. 7. Kutatási prioritás tengely: Intenzív termelési rendszerek műszaki fejlesztése 7.1. Recirkulációs rendszerek vízkezelési és víztisztítási rendszerének fejlesztése 7.2. Tartási rendszerek műszaki megoldásainak fejlesztése 7.3. Megújuló energiák használata a recirkulációs rendszerekben 8. Kutatási prioritás tengely: Új fajok bevezetése az akvakultúrába 8.1. Őshonos halfajok intenzív nevelésének kidolgozása 8.2. Idegenhonos halfajok termelése zárt rendszerekben 8.3. Intenzív haltermelés halegészségügyi vonatkozásainak vizsgálata A halfeldolgozás fejlesztése A fogyasztói szokások változásával és az új termelési módszerekkel párhuzamosan kell fejleszteni a halfeldolgozás technológiáit. Az édesvízi haltermékek területén a nagy nemzetközi élelmiszergyártó cégek egyelőre nem érdekeltek, így míg a tengeri halak esetében jelentős fejlesztések mentek végbe, addig ezen a területen jelentős lehetőség van a technológiai előrelépésre. A fejlődés egyik fontos iránya az édesvízi halak, így elsősorban a ponty szálkamentes termékeinek előállítása, amely fejlesztések alap technológiái már léteznek (irdalt filé, formázott termékek), de ezeket a fogyasztói igényeknek megfelelően tovább kell csiszolni, elsősorban az előállítási költségek csökkentését célzó fejlesztésekkel. Emellett továbbra is fontos új termékekkel megjelenni a piacon, amelyek célzottan a megnyíló új piacokat, piaci réseket célozzák. A jelenleg piacon lévő, szabadtűzön is elkészíthető halászlé és grill termékek sikere jelzi, hogy ma már a hal termékeket is célszerű, egy-egy fogyasztói élethelyzethez kialakítani, és nem csupán terméket árulni, hanem egy életérzést. A halfeldolgozás fejlesztése azonban nem csak a termékek előállításának fejlesztését jelenti, hanem a beérkező nyersanyag állatvédelmi elvárásoknak megfelelő kezelésén túl, a termékek eltarthatósági idejének növeléséig a teljes termelési és értékesítési ciklust magában foglalja. 9. Kutatási prioritás tengely: A halfeldolgozás technológiai fejlesztése Új, formázott haltermékek kifejlesztése pontyból. Feldolgozási eljárások költséghatékonyságát növelő új technológiák kidolgozása. A szálkamentesítés műszaki lehetőségeinek vizsgálata A halászat, haltermelés és halfeldolgozás gazdasági és jogi szabályozása A hazai halászat és haltermelés fenntartható fejlesztését biztosító szabályozási keretrendszer kialakításához először annak a szemléletnek kéne megváltoznia, amely nem önállóan kezeli a halat, hanem mindig valamilyen más természeti 12

13 erőforráshoz társítja. A magyar halászoknak és haltermelőknek el kell fogadtatniuk a szakpolitikával, hogy bár nagyon sok társterületet érint, a hal előállítása, sajátos szabályozást igénylő, önálló élelmiszertermelési mód. Sem a természetesvízi halászatra, sem a haltermelésre nem húzhatók rá a más természeti erőforrások hasznosítását szabályozó jogszabályok. Ezzel a szemlélettel, már szétválaszthatóak lennének a haltermelés különböző módszereinek, részeinek megfelelő szabályozási keretek, ahol jelenleg a következő legsürgetőbb teendők fogalmazhatóak meg: Természetesvízi halászat: A halászati és horgászati hasznosítás békés egymás mellett élésének, egymás kiegészítésének jogszabályi biztosítása. Halastavi haltermelés: A halastavi haltermelés természetvédelmi jellegű költségeinek és a létrehozott természeti tőke társadalmi tudatosítása tudományosan alátámasztott adatokkal. Intenzív haltermelés: A recirkulációs és átfolyóvizes rendszerek sajátos technológiájának, technológiai elemeinek beépítése a haltermelés jogi szabályozásába. Halfeldolgozás: A multinacionális áruházláncoknak versenyelőnyt biztosító jogi környezet megszüntetése. 10. Kutatási prioritás tengely: a szabályozási környezet átalakítása, fejlesztése Nemzetközi jó gyakorlatok vizsgálata a természetes vízi halászatra és horgászatra vonatkozóan. A tógazdasági haltermelés és környezet komplex ökológiai és gazdasági elemzése. Tógazdasági-környezetvédelmi kompenzációs rendszer bevezetésének jogi és gazdasági elemzése. Recirkulációs rendszerek környezetterhelésének vizsgálata. Haltermékek forgalmazását szabályozó jogi környezet gazdasági szempontú vizsgálata. 13

14 A feladat száma A kutatási feladat megnevezése: Magyarország természetesvízi erőforrásainak fenntartható hasznosítása, továbbfejlesztett extenzív és fél intenzív tógazdasági technológiák, új halfajok és tenyésztéstechnikák meghonosítása, feldolgozási technológia és műszaki hátté Időtartam 4.2. Fenntartható halászat és haltermelés Magyarországon Várható eredmény: színvonalának javulása Megvalósítás: Szükséges emberi erőforrás Becsült A finanszírozás forrása és ipari költség kutatás megoszlása (%) szakemberek (mió Ft) fejlesztendő fejlesztendő magyar (pl. innovációs alap, NKTH) vagy EU (pl. EHA III. tengely, regionális, FP7, stb.) közpénz: 75% magán (ipar): 25 % A projekt jellege Kutatás, fejlesztés A megvalósítás helye Magyarország

15 4.3. A halászat, haltermelés társadalmi helyzete Az új ismeretek és technológiák gyakorlatba történő átültetése csak akkor valósulhat meg, ha a halászati ágazat, mind a termelés (munkaerő ellátottság, szakmai képzés, kutatás), mind pedig a fogyasztói oldalról (nagy fogyasztók, lakosság, horgászok) megfelelően kapcsolódik a társadalom szövetéhez. Természetesen ezeket a kapcsolatokat a jövőkép és kutatási prioritások fentebb említett elemei mind segítik, de erre a kérdésre önállóan is hangsúlyt kell helyeznünk. A termelői oldal számára a legfontosabb a képzett és elhivatott munkaerő, amelyet csak megfelelő oktatással és versenyképes fizetéssel lehet biztosítani. E probléma az egyik legnagyobb kihívás az ágazat számára, mivel jelenleg gyakorlatilag nem létezik középfokú halászati oktatás. Ezen a területen az ágazat érdekvédelmi szervezetén keresztül megvalósuló összefogásban szerveződő saját képzések jelenthetnek megoldást. A kutatás és a gyakorlat megfelelő párbeszédjének teret a Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform adott, de ennek részeként ki kell dolgozni a speciális halászati, haltermelési innovációs technológia transzfer folyamatok működési feltételeit. El kell érni, hogy a platform keretében a magyar halászati kutatás több intézményben működő sejtjei jobban összehangolják működésüket a kitűzött stratégiai célok eléréséhez. A piaci oldallal történő kapcsolattartás egyik legfontosabb eleme, a korábban már érintett ágazati PR stratégia kidolgozása, amelyet a termékek közösségi szintű marketingjével összhangban kell megvalósítani. A társadalmi beágyazódást segítő kutatási kulcsterületeket meghatározzák a jövőkép többi eleménél leírt prioritások. E célkitűzésnek horizontálisan, a kutatási és innovációs stratégia minden elemében jelen kell lennie. 11. Kutatási prioritás tengely: Társadalmi értékek és viszonyok fejlesztése Bio-ökonómiai környezetgazdasági jellegű kutatások, különös tekintettel a halgazdálkodáshoz kapcsolódó pozitív és negatív externális hatásokra. Szocioökonómiai kutatások, különös tekintettel a rekreációs célú hasznosításra. Haltermelés és halászat üzemtani jellegű (CBA, méretgazdaságosság, stb.) kutatása. Haltermékek fogyasztói attitűd vizsgálatai. Értékesítési viszonyok, gazdasági és versenypiaci környezet átfogó vizsgálata. Minőségpolitikai fejlesztéseket megalapozó kutatások. A halfogyasztással összefüggő táplálkozás-élettani kutatások.

16 A feladat száma A kutatási feladat megnevezése: Részletesen feltárt, specifikált fogyasztói (városi-vidéki lakosság, gyerek-felnőtt stb.) igények illetve az ezeket kialakító társadalmi trendek megfogalmazása Időtartam 4.3. A halászat, haltermelés társadalmi helyzete Várható eredmény: Megvalósítás: Szükséges emberi erőforrás Becsült A finanszírozás forrása és ipari költség kutatás megoszlása (%) szakemberek (mió Ft) fejlesztendő rendelkezésre áll 700 magyar (pl. innovációs alap, NKTH) vagy EU (pl. EHA III. tengely, regionális, FP7, stb.) közpénz: 65% magán (ipar): 35 % A projekt jellege kutatás A megvalósítás helye Magyarország, EU

17 4.4. A halászati innovációt a K+F eredmények gyakorlati alkalmazását segítő intézkedések tudás- és technológia transzfer, oktatás, képzés, hálózatépítés és kommunikáció A halászati innovációra jellemző, hogy az új/újszerű fejlesztések nagyon lassan kerülnek be a gyakorlatba, a kutatói és gyakorlati szféra közti kommunikáció mérsékelt, a kutatók-oktatók gondolkodásából hiányzik, vagy hiányosan van jelen a gyakorlat orientált szemlélet. A halászati innovációt, a K+F eredmények gyakorlati alkalmazását segítő tevékenységek valamennyi kutatási területet érintik. Ha az eredmények nem jutnak el a vállalkozásokhoz, azok nem tudják azokat a gyakorlatban hasznosítani a tudás előállítására irányuló tevékenység jelentős része öncélúvá válik. A tudás- és technológia transzfer és az innovációt támogató szemlélet megerősítése alapját és előfeltételét képezi az innovációra épülő gazdaság-fejlesztési programoknak. Egyrészt elősegítik, hogy a K+F tevékenységből származó tudás könnyen hozzáférhető és felhasználható legyen az iparban, másrészt elősegítik a vállalkozói szemlélet erősödését. Jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalkozások felismerjék a kutatási eredmények, módszerek gyakorlati hasznosításában rejlő gazdasági lehetőségeket, piaci réseket és az eredményeket új termékekbe, módszerekbe, technológiákba, szolgáltatásokba, rendszerekbe és piaci megközelítésekbe beépítve hasznosítsák. Ezért a tudás- és technológia transzfer, az oktatás, a hálózat építés és a kutatás és az ipar közötti hatékony kommunikáció valamennyi kutatás-fejlesztési tevékenység fontos kiegészítő része. 12. Kutatási prioritás tengely: a K+F, innováció és technológia-transzfer folyamatok hatékonyságának erősítése A halászati innovációt támogató szemlélet megerősítése A tudás és technológia transzfer és projekt megvalósítás hatékonyságának javítása Oktatás, képzés A nemzetközi hálózatokban való részvétel erősítése A finanszírozás elérhetőségének és tervezhetőségének javítása

18 A A kutatási feladat megnevezése: feladat száma 4.4. A halászati innovációt a K+F eredmények gyakorlati alkalmazását segítő intézkedések tudás- és technológia transzfer, oktatás, képzés, hálózatépítés és kommunikáció. Várható eredmény: Megvalósítás: Az innováció és technológiatranszfer megismertetése az ágazat szereplőivel: pozitív példák útján ún. best practice módszerek ismertetése. A halászati vállalkozók megismerik és megtanulják az új termékek, szolgáltatások kifejlesztéséhez és piacra viteléhez szükséges legjobb gyakorlati módszereket. Ennek eredményeként sikeresebben hajtják végre innovációs projektjeiket. Tanfolyamok révén az innovációs lánc egyes elemeinek megismertetése, a projekttervezés és kivitelezés bemutatása. Az új K+F eredmények szakmai anyagok (tankönyv, ismertető bossúra stb.) formájában való megjelentetése, majd iskolarendszerű képzés (graduális, postgraduális és szakmérnöki) vagy felnőttképzés keretében (tanfolyam, szakmai nap stb.) a tudástranszfer megvalósítása. Időtartam Szükséges emberi erőforrás Becsült A finanszírozás forrása és ipari költség kutatás megoszlása (%) szakemberek (mió Ft) fejlesztendő fejlesztendő 70 magyar (pl. innovációs alap, NKTH) vagy EU (pl. EHA III. tengely, regionális, FP7, Leonardo, Marie Curie stb.) közpénz: 75% magán (ipar): 25 % A projekt jellege kutatás A megvalósítás helye Magyarország

19 5. Összefoglalás A halgazdálkodás - kiemelten a Magyarországon meghatározó tógazdasági haltermelés -, a mezőgazdaság, a környezet- és természetvédelem, valamint a vidékfejlesztés szorosan egymásra utalt területek, hiszen a vidéki térség és benne a halastó a termelés színhelye és egyben biológiai és társadalmi élettér is. A tógazdasági haltermelés a mezőgazdaság sajátságos szereplője, mivel egyaránt magán viseli az állattenyésztési és a növénytermesztési ágazatok sajátosságait, mindamellett hogy jelentős a környezet- és természetvédelmi valamint a szocioökonómiai meghatározottsága is. Ezen körülmények miatt az ágazat küldetése összetett, melyet a következők szerint fogaltunk össze: A változó társadalmi és gazdasági környezetben a természeti értékek, különösen a vizes élőhelyek fenntartása, fejlesztése és a halászati hagyományok megőrzése, valamint az ágazat hármas rendeltetésének való megfelelés, melyek: - gazdasági, azaz termelési funkció, - ökológiai funkció, azaz természeti- és környezeti állapot megóvása és javítása, - jóléti funkció, azaz a pihenés és kikapcsolódás szolgálata (turizmus, rekreáció), az egészséges táplálkozásra való nevelés, a halfogyasztás növelése érdekében. A fenntarthatóságot a környezetvédelem, a természetvédelem és a bővített újratermelés területén szükséges értelmezni. Ennek megfelelően az ágazatnak meg kell felelnie a fenntarthatóság követelményeinek, azaz legyen jövedelmező és finanszírozható, társadalmilag elfogadott és környezet, illetve erőforrás kímélő. A gazdasági funkciót az akvakultúra, a természetesvízi halászat, a halfeldolgozás és kereskedelem, valamint a halászati szolgáltatások területén értelmezzük. A magyar halászatban és haltermelésben dolgozók feladata a fogyasztók egészséges és biztonságos élelmiszerrel történő ellátása, így kiemelkedő fontosságú az elsősorban hazai és ezen túlmenően az export élelmezési célú árualap biztosítása, melynek biztonságosnak és nyomon-követhetőnek kell lenni a termelőtől a fogyasztóig ( tótól a tányérig koncepció). Az ökológiai funkció szerint az ágazatnak a felszíni és felszínalatti vízi környezet természeti értékeivel gazdálkodnia szükséges és azokat óvnia kell, mindamellett, hogy elsődlegesen termelő tevékenységet kell folytatnia. A vizes élőhelyek területén fellelhető gazdag növény-, emlős-, hüllő-, kétéltű és madárfauna, valamint a vonuló madárfajok sokasága egyedülálló természeti értéket jelent és ennek a változatos élővilágnak a fenntartása mindenképpen össztársadalmi érdek. Az egészséges élelmiszerellátáson túl, az ágazat legfontosabb jóléti vonatkozása, hogy feleljen meg a társadalom vízhez, halhoz és általában a természeti erőforrásokhoz kapcsolódó elvárásainak. Mindezek közül kiemelkedik a horgászat, mint a szabadidő aktív eltöltésének egyik közkedvelt módja. Külön kiemelendő, hogy a tógazdasági tevékenység szinte kizárólag a vidéki térségekben, gyakran leszakadó és halmozottan hátrányos helyzetű térségekben

20 valósul meg, ahol sok esetben szinte ez az egyetlen munkaalkalom az ott élő lakosság számára. Az ágazat komplexitásából adódik, hogy a fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges egy olyan jellegű K+F stratégia, és ennek megvalósítását leíró tanulmány, mely az ágazat rövid és középtávú terveit megalapozottan, míg a hosszútávú terveket nagyvonalakban magában foglalja. Ezen alapokra helyezve az ágazat innovációs és K+F terveit már tervezhető, és nyomonkövethető folyamatokat képes az ágazat indukálni és indítani, melyek folyamatos kontroll alatt szolgáltatnák az információt az ágazat és határágazatok felé. 20