V É G Z É S T : A megyei bíróság a Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottság 39/2006. (V.1.) TVB határozatát helybenhagyja.

Átírás

1 BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG KECSKEMÉT A Bács-Kiskun Megyei Bíróság. ügyvéd által képviselt Kiskunfélegyháza, Wesselényi utca 3. szám székhelyű FIDESZ- MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG KISKUNFÉLEGYHÁZI SZERVEZETE kérelmezőnek a Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottság 39/2006. (V.1.) TVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelme folytán indult nemperes eljárásban meghozta az alábbi V É G Z É S T : A megyei bíróság a Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottság 39/2006. (V.1.) TVB határozatát helybenhagyja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. I N D O K O L Á S : A Bács-Kiskun Megyei 05. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság április 29. napján a 33/2006.vál.biz. határozatával megállapította a Bács-Kiskun Megyei 05. számú OEVK összesített választási eredményét. A határozat ellen a kérelmező fellebbezést terjesztett elő, melyben elsődlegesen a április 23. napján megtartott második forduló eredményének megsemmisítését és a szavazás megismétlésének elrendelését, másodlagosan pedig a szavazatok újraszámlálását kérte. Mindkét indítványát arra alapította, hogy a jegyzőkönyvből kitűnően a második forduló során négy szavazólappal kevesebb került az urnákba, mint ahány választópolgár szavazott. Az a négy szavazatszámláló bizottság, melynél a szavazólapok száma kevesebb, mint a megjelent szavazópolgárok száma, törvénysértően állapította meg a szavazás eredményét. Nem voltak figyelemmel arra, hogy a jelentkező különbség jogsértő magatartást jelent, mivel a kivitt szavazólap akár úgynevezett láncszavazást is elindíthatott. Az érintett szavazókörökben megállapított jogsértő eredmény nagymértékben befolyással van az egyéni választókerületi eredményre is. A jegyzőkönyvből kitűnik, hogy a két jelölt között 74 szavazat különbség van, ugyanakkor az érvénytelennek nyilvánított

2 2 szavazatok száma ennek több, mint másfélszerese, 127 darab, tehát matematikai esély mutatkozik arra, hogy a szavazatok újraszámlálása esetén a választás eredménye megváltozhat. Az egyéni választókerületben átlagosan a szavazatok 0,53 %-a minősült érvénytelennek, ezzel szemben a tételesen felsorolt szavazókörökben magasabb az érvénytelen szavazatok aránya. Az Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság a szavazóköri eredmények összesítése és a választási eredmény megállapítása során ugyancsak elmulasztotta kivizsgálni, hogy mivel indokolhatóa többi szavazókörétől eltérő jogszabálysértő helyzet létrejötte. A Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottság a 39/2006. (V.1.) számú TVB határozatával a fellebbezést elutasította, és a 33/2006. határozattal megállapított és jegyzőkönyvbe foglalt egyéni választókerületi második fordulós eredményt helybenhagyta. Határozata indokolásában kifejtette, hogy önmagában az a tény, miszerint a választókerületben választópolgár szavazott és az urnákban a szavazatszámláló bizottságok négy szavazólappal kevesebbet, tehát összesen szavazólapot találtak, nem bizonyítja a fellebbezésben leírt láncszavazás tényét. Az urnákból a szavazólap hiánya számos okból előállhatott. A szavazatszámláló bizottság feladata, hogy ellenőrizze a szavazóhelyiséget, levezesse a szavazást és gondoskodjon annak törvényes lebonyolításáról. A fellebbező az általánosság szintjén tulajdonképpen arra hivatkozott, hogy a szavazatszámláló bizottságok a négy szavazókörben ezen feladatukat nem teljesítették, ebből ered az a tény, hogy a leadott szavazatok száma eltér a szavazó választópolgárok számától. Annak megítélésénél azonban, hogy a szavazókörben a szavazatszámláló bizottságok eleget tettek-e kötelezettségüknek, jogsértést követtek-e el, nem hagyhatók figyelmen kívül a választási eljárásról szóló C. törvény (továbbiakban: Ve.) előírásainak a szavazás helyét és módját szabályozó rendelkezései. Ezek szerint ugyanis a szavazóhelyiségben legalább két szavazófülkét kell kialakítani, a választópolgár a szavazólapot a szavazófülkében töltheti ki úgy, hogy annak során csak ő tartózkodhat a fülkében, ezt követően a szavazólapot borítékba teszi, és a szavazatszámláló bizottság előtt az urnába helyezi. Mindezekből következően számos, a szavazatszámláló bizottság működésétől teljesen független, és a bizottság által ellenőrizhetetlen oka lehet annak, hogy az urnába leadott szavazólapok száma eltér a szavazópolgárok által a szavazókörben a szavazatszámláló bizottság tagjaitól átvett szavazólapok számától. Az Országos Választási Bizottság 9/2006. (III.30.) állásfoglalása a szavazólapok szavazóhelyiségen kívülre viteléről szól. A választási szervek és valamennyi

3 3 választópolgár számára fellépést biztosít, felhív a jogellenesség megakadályozására. Helyes értelmezése szerint tényleges jogellenességet kell tapasztalni, mely ellen azt megakadályozva tevőlegesen fel kell lépni. Az érintett négy szavazatszámláló bizottság a szavazás során rendellenességet nem tapasztalt, külön jegyzőkönyvben nem rögzítettek olyan jelenséget, mely a szavazólapok szavazókörből történő kivitelére irányult volna. A fellebbezésben a négy érintett szavazókör vonatkozásában a jelöltek közötti 73 szavazatkülönbség és a 4 hiányzó szavazólap között semmilyen matematikai összefüggés nem állapítható meg. A fellebbezésben a kérelmező a szavazatok újraszámlálásának okaként azt a körülményt jelölte meg, hogy a 127 érvénytelen szavazat alapján esély van arra, hogy a választás eredménye megváltozzon. A szavazatszámláló bizottságok a szavazóköri eredményt törvénysértő módon állapították meg, mert nem kísérelték felderíteni a számszaki eltérések okait. Önmagában az a tény, hogy az 53 szavazókört magába foglaló választókerületben 127 érvénytelen szavazat volt, nem ad alapot arra, hogy a szavazatszámláló bizottságok a szavazóköri eredményt megállapító döntéseiket a Ve. szabályainak megsértésével hozták volna. A fellebbezés az általánosság szintjén marad akkor is, amikor az egyes szavazókörökben az érvényes szavazatokhoz viszonyítja az érvénytelen szavazatok arányát, és ezt a számszaki eltérés -nek tünteti fel. A szavazatszámláló bizottságoknak az egyes szavazatok érvényessége megítélésénél a Ve ában leírtakat kell alkalmazni. A szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyveihez nem csatoltak olyan külön jegyzőkönyvet, amelyek azt tanúsítanák, hogy a bizottságok a Ve. idézett szabályainak megsértésével minősítették volna az egyes szavazatok érvényességét. Megállapította ezért, hogy az 5. számú egyéni választókerület szavazóköreiben a szavazatok összeszámlálása során, valamint az Országos Egyéni Választókerületi Választási Bizottság eredményt megállapító döntésénél a választási szervek a Ve. szabályai szerint jártak el, törvényesen állapították meg a választás eredményét. Az ellenkező bizonyítására a fellebbező egyetlen konkrét bizonyítékot sem jelölt meg, így a fellebbezést elutasította. A kérelmező a Területi Választási Bizottság döntése ellen a megyei bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben indítványozta a szóbeli meghallgatását is. Kérelmében elsődlegesen a Területi Választási Bizottság 39/2006. számú határozatának megváltoztatását és a április 23. napján megtartott második forduló eredményének megsemmisítését, a szavazás megismétlését, másodlagosan a szavazatok újraszámlálásának elrendelését és foganatosítását kérte.

4 4 Megismételte a fellebbezésében foglalt azon álláspontját, hogy a négy szavazókörben hiányzó 1-1 szavazólap már önmagában is jogsértő helyzetet teremt, ami még súlyosabb jogsértésnek (láncszavazás) is táptalaja lehet. Helytelenül jutott a Területi Választási Bizottság arra a következtetésre, hogy amennyiben nem bizonyítható a láncszavazás, akkor teljesen jogszerű a megállapított eredmény. Megítélése szerint egyértelműen sérült a Ve. 3. a) és d) pontjában leírt alapelv, amennyiben kevesebb a szavazólap az urnában, mint ahányan megjelentek szavazni. A Ve. 21. (1) bekezdés helytelen értelmezése lenne, ha a szavazatszámláló bizottságnak nem lenne teendője, amikor jogellenes helyzettel szembesül, azaz nincs valamennyi kiadott szavazólap annak jogszerű helyén, az urnában. Nem elegendő csupán e ténynek rögzítése a jegyzőkönyvben. A szavazatszámláló bizottságnak fel kell derítenie, hogy van-e jogszerű oka annak, hogy hiányzik az az egy-egy szavazólap. A szavazólapok hiánya az adott szavazókörökben ellenkező bizonysága híján jogellenes helyzetet teremtett. Nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy a négy szavazókörben a két jelölt közti különbség szinte azonos az egész választókerületben megállapított különbséggel, ebből következően ez a négy szavazókör jelentősen befolyásolta a végeredményt. Másodlagos kérelmével kapcsolatban kifejtette, hogy figyelemmel a 9/2006. számú OVB. határozatra, egyértelműen jogellenes helyzet állt elő, amikor a négy szavazólap hiányzott. Ebből következik, hogy amennyiben van matematikai esélye az eredmény megváltozásának, az újraszámlálást el kell rendelni. Nyilvánvaló matematikai következtetés, hogy amikor a két jelölt között 74 szavazat különbség van, de 127 szavazat érvénytelenként van nyilvántartva, akkor egyértelműen van matematikai lehetősége annak, hogy az eredmény egy újraszámlálás alapján megváltozzon. A szóbeli meghallgatása során a kérelmező a korábban kifejtetteket megismételte kiegészítve azzal, hogy nem csupán az érvénytelen, hanem valamennyi szavazat újraszámlálását kéri. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Ve. 82. (1) bekezdése szerint a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá az Országos Választási Bizottság határozata ellen bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be. A Ve. 82. (2) bekezdése értelmében bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet lehet benyújtani jogszabálysértésre

5 5 hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. A Ve. 90/A. (2) bekezdés e) pontja szerint az Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolja. A kérelmező álláspontja szerint az a körülmény, hogy négy szavazókörben a megjelent szavazó választópolgárok számánál egy-egy darabbal kevesebb szavazólap került az urnákba, a szavazás eredményét érdemben befolyásoló körülmény, mert lehetőséget adott az úgynevezett láncszavazásra. Álláspontja szerint az adott szavazókörökben a szavazatszámláló bizottságok nem tettek eleget a Ve. 21. (1) bekezdésében írott kötelezettségüknek, mely szerint elsődleges feladatuk a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. Hivatkozott továbbá az Országos Választási Bizottság 9/2006. (III.30.) állásfoglalására, melyből megítélése szerint egyértelműen következik, hogy a négy szavazólap hiánya a szavazatszámláló bizottságok jogellenes tevékenységét eredményezi. Felvetette, hogy ez a körülmény a láncszavazással elkövetett választási csalás megállapítására adhat alapot, ebben a körben azonban konkrét bizonyítékot nem terjesztett elő. Az Országos Választási Bizottság 9/2006. (III.30.) állásfoglalása értelmében sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét az, ha a választópolgár a szavazólapot sajátjaként kezeli, és azt a szavazóhelyiségből kiviszi. A szavazólapnak a szavazóhelyiségből való elvitele alkalmat adhat akár választási csalás elkövetésére is, ennek megakadályozása a választások tisztaságához fűződő közérdek. A Ve. 90/A. (1) bekezdés a) pontja értelmében a szavazatszámláló bizottság feladata, hogy ellenőrizze a szavazóhelyiséget, levezesse a szavazást és gondoskodjon a szavazás törvényes lebonyolításáról. Annak megítélésénél, hogy a szavazókörökben a szavazatszámláló bizottságok eleget tettek-e ezen jogszabályi kötelezettségüknek, jogsértést követtek-e el, nem hagyható figyelmen kívül a Ve-nek a szavazás helyét és módját szabályozó rendelkezései. Ezek szerint ugyanis a szavazóhelyiségben legalább két szavazófülkét kell kialakítani (Ve. 62. (2) bekezdés), amelyhez kapcsolódó további rendelkezés az, miszerint a választópolgár a szavazólapot szavazófülkében töltheti ki úgy,

6 6 hogy annak során csak ő tartózkodhat a szavazófülkében (Ve. 68. (1) és (2) bekezdés), ezt követően a választópolgár a szavazólapot borítékba teszi, és a szavazatszámláló bizottság előtt az urnába helyezi (Ve. 70. (1) bekezdés). Mindezekből következően számos, a szavazatszámláló bizottság működésétől teljesen független, és a bizottság által ellenőrizhetetlen oka lehet annak, hogy az urnába leadott szavazólapok száma eltér a szavazópolgárok által a szavazókörben a szavazatszámláló bizottság tagjaitól átvett szavazólapok számától, ezt a tényt a szavazóköri jegyzőkönyv K rovata tartalmazza. A szavazóköri jegyzőkönyvekből megállapíthatóan az 53 szavazókör egyikében sem merült fel olyan rendkívüli körülmény, mely a szavazatszedő bizottság intézkedését igényelte volna. A kérelmező részéről olyan konkrét tény vagy bizonyíték megjelölésére nem került sor, mely alkalmas lehetne a választás tisztaságát sértő, választási csalást megvalósító magatartás alátámasztására. Az a körülmény, hogy a hiányzó négy szavazólap az úgynevezett láncszavazás megtörténtét eredményezhette, nem bizonyított. Helytállóan állapította meg a Területi Választási Bizottság, hogy az Országos Választási Bizottság 9/2006. (III.30.) állásfoglalása mind a választási szervek, mind a választópolgárok számára fellépést biztosít, felhív a jogellenesség megakadályozására, helyes értelmezése szerint azonban tényleges jogellenességet kell tapasztalni, mely ellen azt megakadályozva tevőlegesen fel kell lépni. Ilyen konkrét esemény azonban egyik szavazókörben sem merült fel, így nem állapítható meg, hogy a szavazatszámláló bizottságok a választás eredményét érdemben befolyásoló jogszabálysértést követtek el. Mindezekre figyelemmel a Ve. 90/A. (2) bekezdés e) pontja szerint a szavazás eredménye megsemmisítésének nem volt helye. A Ve. 73. (5) bekezdése értelmében ha a (4) bekezdés a) pontja alapján benyújtott fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámlálása útján lehetséges, és van matematikai lehetőség a választás eredményének megváltozására, a fellebbezést elbíráló választási bizottság, illetőleg a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elbíráló bíróság köteles a szavazatokat újraszámlálni. A Ve. 73. (4) bekezdés a) pontja alapján a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.

7 7 A Ve. 73. (5) bekezdés tehát a szavazatok újraszámlálási kötelezettségének feltételeként kettős követelményt állít fel, egyrészt hivatkozni kell a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, másrészt pedig szükséges a matematikai lehetőség a választás eredményének megváltozására. A fent kifejtettek szerint azonban a szavazóköri eredményt megállapító döntéseknél törvénysértés nem állapítható meg, így annak ellenére, hogy 127 érvénytelen szavazat volt a 74 szavazatos képviselőjelöltek közötti különbséggel szemben, az eredményváltozás matematikai esélye önmagában nem teszi indokolttá a szavazatok újraszámlálásának elrendelését. A fentiekre figyelemmel a bíróság a felülvizsgálati kérelmet alaptalannak találta, és a Területi Választási Bizottság 39/2006. (V.1.) TVB számú határozatát a Ve. 84. (7) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta. Kecskemét, május 3. napján a tanács elnöke bíró bíró előadó bíró