PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 AVÁLI MESEVÖLGY ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette az Óvoda nevelőtestülete Jelen módosítás alapja a 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, és a 363/2012 (XII.17.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról. Hatályos: től 1

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető 1.1.Az óvodánk jogi státusza, adatai 1.2.Az óvodánk bemutatása 1.3.Programunk alapelve 1.4.Óvodaképünk 1.5.Gyermekképünk 2. A programunk globális célrendszere 2.1. Alapvető céljaink 2.2. Általános nevelési feladataink 2.3. A programunk rendszerábrája 3. A nevelés keretei 3.1. Egészséges életmód alakítása-egészségfejlesztési program 3.2. Az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés biztosítása 3.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 3.4. Program ajánlott napirendje, hetirendje 4. A program tartalmi kerete 4.1. Hagyományőrzés, népszokások 5. A program tevékenységformái 5.1. Játék 5.2. Verselés, mesélés 5.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 5.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 5.5. Mozgás 5.6. A külső világ tevékeny megismerése 5.7. Munka jellegű tevékenységek 5.8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás 6. A gyermekek fejlődésének nyomon követése 7. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátása 7.1. Gyermekvédelem, szociális hátrányok enyhítését, esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések Tanulási problémákkal, és/vagy magatartászavarral küzdő gyermekek 7.3. Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása 7.4. Kivételes képességű gyermekek, tehetséggondozás 8. A partnerkapcsolatok rendszere 8.1. Közvetlen partnereink Óvoda és a család Óvoda és az iskola Óvoda és a művészeti iskola Óvoda és a fenntartó 2

3 8.2. Közvetett partnereink Óvoda és a Nevelési Tanácsadó Óvoda egyéb kapcsolatai 9. A program erőforrásai 9.1. Személyi feltételek Tárgyi feltételek 10. A program felülvizsgálata A program tervezési és értékelési dokumentumai A program vizsgálata 11. Érvényességi rendelkezések 12. Legitimációs záradék 13. Felhasznált törvénytár 14. Felhasznált szakirodalom 3

4 1. Bevezető Az óvodánk jogi státusza, adatai: Az óvoda neve, székhelye: 2473 Vál, Vajda János utca 45. Telefonszáma: 22/ címe: Telephelye: 2473 Vál, Kossuth u.12. Az alapító okiratának száma: 83/2011. (V.12.) OM azonosítója: A közintézmény fenntartója: Vál Község Önkormányzata Az óvoda befogadóképessége: 100 fő Az óvoda csoportjainak a száma: 4 csoport Az intézményben működő alapítvány: A Váli Gyermekek Jövőjéért Alapítvány Vajda u Óvodánk bemutatása: Településünk, Vál község Fejér megyében, a Váli-völgyben, nagyon szép természeti környezetben található, Székesfehérvártól és Budapest között. Közel van az autópálya, így viszonylag könnyen megközelíthető. Szívesen költöznek ide fiatal, kisgyermekes családok. Családi házakkal, kertekkel övezett, nyugodt környezetben található a Vajda és a Kossuth utcai óvodánk is. Épületeink korszerűsítésre és tatarozásra várnak. A Vajda utcai óvoda mosdója 2011 ben teljes felújításra került, és még ebben az évben sikeres pályázat kapcsán az óvoda előkertje modern játszótérré alakulhatott. A Vajda utcai óvodában 2012-től napelemekkel csökkenthetjük a működés költségeit. Óvodabővítésre és fűtéskorszerűsítésre pályázik jelenleg a fenntartó. Az óvoda négy csoportjában 100 férőhelyünk van. A gyermekek óvodai ellátását 9 fő óvodapedagógus és 5 fő nevelést segítő dajka néni biztosítja. Azokban az években, amikor az életkor szerinti összetétel megengedi, homogén óvodai csoportok kialakítására törekszünk. Az óvodai nevelőmunkában a felzárkóztatást fejlesztőpedagógus segíti. A logopédiai és gyógytestnevelési feladatokat a Pedagógiai Szakszolgálat látja el. A napi tevékenységek szervezése során a hátránykompenzálás mellett megteremtjük a tehetséggondozás feltételeit és lehetőségét is. Nevelőtestületünket a szakmai igényesség, és a pedagógiai optimizmus jellemzi. A nálunk dolgozó óvodapedagógusok, dajkák, hivatástudatának, gyermekszeretetének, a gyermekek iránti felelősségének eredménye a hozzánk járó gyermekek harmonikus fejlődése. Pedagógiai Programunk az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült, elkészítéséhez felhasználtuk Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel c. 4

5 óvodai programot. Ebbe építettük bele helyi sajátosságainkat, és pedagógiai elképzeléseinket. A felhasznált program cél- és feladatrendszerével nevelőtestületünk azonosul, a nevelés folyamatában iránymutatóként alkalmazzuk azt. A program felülvizsgálatának folyamatában a tevékenységrendszer belső tartalmában - a helyi sajátosságok miatt - módosítások történtek, valamint megtörtént a törvényi előírásoknak való megfeleltetés is. A nevelés óvodánkban szeretetteljes, családias légkörben folyik, az egyenlő hozzáférés teljes biztosításával. Az óvodás gyermekeket különleges gondoskodás és védelem illeti meg, ezért hangsúlyozzuk a testi- lelki gondozás fontosságát az érzelmi biztonság megteremtésével, és a szocializáció minél teljesebb kibontakoztatását a családi neveléssel együtt. Nevelési gyakorlatunk a művészetek eszközeivel ható tevékenységekre, élményekre és a néphagyományőrzésre helyezi a hangsúlyt, és ennek alapján megalapozza a társakhoz, a felnőttekhez és a lakóhelyhez való pozitív érzelmi kötődést Programunk alapelvei: Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy gyermeki tartást, önállóságot, s ebből az önállóságból fakadó egészséges öntudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget ad a gyermeknek. Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembe vételével nevelhető, fejleszthető, - nevelik, fejlesztik: a társas kapcsolatok, és az óvoda összes dolgozója. Ezért a felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet, s azt, hogy: Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre. Minden gyermek ismerje és tudja meg értékeit, de azt is érzékelje, hogy mik a hiányosságai. Ezt fogja fel természetesen, minden lelki feszültség nélkül. Programunk magába foglalja a hazai óvodai gyakorlat legjobb tapasztalatait azért, hogy abból a már jól bevált, hagyományos értékeket megőrizze. Ugyanakkor arra készteti az óvodapedagógusokat, hogy az egész napi óvodai életet még árnyaltabban, sokszínűbben, az egyéni szükségleteket, különbözőségeket figyelembe véve szervezzék meg. Az óvodapedagógusok pedagógiai munkájuk során arra törekszenek, hogy az óvodások okos szeretetben, érzelmi biztonságban, szabad, nyugodt légkörben töltsék óvodás éveiket. 5

6 1. 4. Óvodaképünk: A nevelés gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda legyen biztonságos, esztétikus, derűs, harmóniát nyújtó intézmény. Óvodaképünk tükrözi az egyéni arculatot biztosító művészeti program specifikumait. A változatos tevékenységrendszer és tárgyi környezet biztosítja a gyermekek fejlődésének, és nevelésének feltételeit, lehetőséget ad a játékára, a spontán és utánzásos tanulásra, az emberi értékek közvetítésére. Az óvodában, miközben az betölti funkcióit, teremtődjenek meg a gyermekekben a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei Gyermekképünk: Az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Szeretetteljes nevelést biztosítunk a gyermekek alapvető jogainak és szükségleteinek figyelembevételével az eltérő fejlettség elfogadása mellett -, melynek következtében a gyermekeink rendelkeznek az alábbi tulajdonságokkal: Vidámak, tudnak nevetni, felfedezni, csodálkozni, Érzelmileg gazdagok, kiegyensúlyozottak, Figyelmesek, segítőkészek embertársaik iránt; Kreatív gondolkodás jellemzi őket, Kitartóak, önállóak, Testileg edzettek. 6

7 2. A programunk globális célrendszere 2.1.Alapvető céljaink A gyermekek nyugodt, sokoldalú, élményekben gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése a művészetek eszközeivel, a gyermeki személyiség kibontakoztatása, a hátrányok csökkentése, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is.) 2.2.Általános nevelési feladatok Cél: Az óvodások testi, lelki szükségleteinek kielégítése az erkölcsi-szociális, az esztétikai, és az intellektuális érzelmek differenciálódásával. Az erkölcsi és a szociális érzelmek alakítása Érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas, közvetlen, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtése. Olyan óvodai élet megszervezése, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. A közös együttlétek, a közösen végzett munka öröme, a szimbólumok erősítsenek meg olyan erkölcsi tulajdonságokat, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, önállóság, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, önzetlenség, igazságosság, igazmondás. A gyermek - gyermek, felnőtt - gyermek viszonyában mutatkozó pozitív érzelmi töltés segítse a konstruktív együttműködő, társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges önérvényesítést, önértékelést, adjon teret a gyermeki önkifejezésnek. A gyermek legyen képes a környezetben lévő emberi kapcsolatokban észrevenni a jót és a rosszat. Az óvodapedagógus tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a gyermekek Önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére igényt érezzenek. A szociális érzékenység kialakulása segítse az eltérő fejlettség elfogadását. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek, megerősítése segítse a barátkozást, tegye lehetővé, hogy minden gyermek megtalálhassa helyét, szerepét a csoportban. A hátrányos helyzetű gyermekek kapcsolatteremtő képességének kialakítása. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Esztétikai érzelmek alakításának feladatai Egyéni igények figyelembevételével esztétikus, higiénikus gondozás elősegítése, az esztétikus megjelenés igényének kialakítása. A rászorultak esztétikai és tisztálkodási igényének kialakítása. Harmonikus, esztétikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. Az egészséges, esztétikus környezet biztosítása segítse a szépérzék kialakulását. Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda mindennapjaiban, a természetben, tárgyi-, társadalmi környezetben egyaránt. A művészeti tevékenységekhez rácsodálkozási élményeket biztosítunk, s ez által a gyermekekben erősödjön az élmény-befogadó képesség. 7

8 Alakuljon ki kötődésük szűkebb környezetükhöz, szülőfalujukhoz, (a lokálpatriotizmus). Az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek esztétikai ítéletének. Az intellektuális érzelmek alakításának feladatai Az intellektuális érzelmek, megjelenése segítse az érdeklődés felkeltését, a tanulási vágy kialakulását, a szűkebb-tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását. A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze az értelmi képességeket: az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást különös tekintettel a kreativitásra. A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, ismeretek emlékezetben tartását. A meghitt beszélgetések erősítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét. Az érzelmi alapigények biztosítása biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet - segítse a gyermekeket abban, hogy érzéseiket, gondolataikat szóval, mozgással vagy vizuális eszközök segítségével szabadon kifejezhessék. Bármilyen nemzetiségű gyermek összes szükségletére különös figyelmet fordítunk. 8

9 2.3. Pedagógiai programunk rendszerábrája: A program célja és feladatai A nevelés keretei Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztési program Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés egészségfejlesztési program A tevékenység kerete:hagyományápolás, népszokások A program tevékenység formái: játék, verselés, mesélés, ének, énekes játékok, gyermektánc, rajzolás, festés, mintázás, kézi munka, mozgás, a külső világ tevékeny, megismertetése, munka jellegű tevékenység, tevékenységekben megvalósuló tanulás. A program kapcsolatrendszere Család Iskola, művészeti együttesek, alkotók A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén 9

10 3. A nevelés keretei 3.1. Egészséges életmód alakítása egészségfejlesztési program. Az egészséges életmódra nevelés célja: a gyermekek egészségének megőrzése, az egészséges életvitel igényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése. Az óvodapedagógus feladatai: A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. A harmonikus, összerendezett mozgás, a testi képességek fejlődésének elősegítése. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. A hátrányos helyzetű gyermekek megismertetése az egészséges életvitel alapjaival. Megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Az egészségfejlesztés területei: Egészséges táplálkozás, mindennapos testnevelés, testmozgás, személyi higiéné, testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, a bántalmazás, erőszak megelőzése, baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás. Tartalma: A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése: Az óvodapedagógus az óvodai felvételi után készítsen a gyermekekről anamnézist. Ezzel elindítja az ismerkedés folyamatát. Elsősorban a gyermekek testi szükségleteinek feltárására helyezze a hangsúlyt. A testi szükségletek, kielégítése alapozza meg a gyermekek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenység végzéséhez szükséges. A növekedés, fejlődés üteme minden egyes gyermeknél másképpen alakul. Ezért folyamatos megfigyeléssel, - testsúly, testmagasság, láb, kéz stb.,- összehasonlító méréssekkel segítse az egyéni sajátosságok feltárását. Gyermektükör Az anamnézis felvétele óvodába járás kezdetekor, a gyermekek képességeinek és tulajdonságainak diagnosztikája pedig a befogadás végére, az egyéni fejlesztési tervek, s azok értékelése félévenként történik (fogadóórák alkalmával, a kedves szülőkkel megbeszélve, melyet aláírásukkal igazolnak). Az anamnézist célszerű már az első napokban kitölteni, a 10

11 gyermekek fejlettségi szintjének felmérését pedig érdemes elvégezni a befogadás befejezésére, hogy tervezni lehessen az egyéni fejlesztéseket. A gyermekek gondozásának záloga az óvodapedagógus és a gyermekek meghitt, megértő viszonya, a természetes testközelség megléte. A gyermekek attól fogadnak el gondoskodást, akik őszinte, hiteles viselkedéssel közelednek hozzájuk, és tapintatot, elfogadást közvetítenek. Ilyen feltételek mellett ismerhetők meg a gyermekek igényei, családból hozott szokásai. Az óvodapedagógus a fokozatosság betartásával törekedjen arra, hogy a gyermekek egyre önállóbbak legyenek. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától biztosítsa az óvodapedagógus. A befogadás ideje alatt minden gyermekkel, a dajkák bevonásával együtt végezze a teendőket, hogy megtanulhassák a fogásokat, testápolási szokások sorrendjét. Az egy csoportban dolgozó óvodapedagógusok, dajkák bevonásával állapodjanak meg a szükségleteket kielégítő szokások pontos menetében az azonos gyakoroltatás érdekében. A fejlődés egyik feltétele a táplálkozás, mely az elhasznált energiát pótolja és a további testépítést biztosítja. A gyermekek a napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük 3/4 részét az óvodában kapják. Ezért az óvoda kísérje figyelemmel a gyermekek étrendjét, közvetítse véleményét, észrevételét a főzőkonyha felé, hogy kellően változatos és megfelelő tápanyag összetételű legyen. Az egészséges táplálkozás érdekében délelőttönként friss gyümölcsöt, vagy zöldséget fogyasztanak a gyermekek, a szülők egyetértésével és támogatásával. Az étkezési szokásokat az óvodapedagógus úgy alakítsa ki, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon, jól szervezetten, lehetőleg a folyamatosság módszerével éljen. A gyermekeknek különböző étkezési szokásaik vannak. A felnőttek ismerjék meg a szülők segítségével ezeket, és kellő toleranciával fogadják el a kezdeti étvágytalanságot, válogatást. Később ösztönözzék a gyermekeket, de ne kényszerítsék az ételek elfogyasztására. Fokozatosan ismertesse meg az óvodapedagógus a gyermekeket új ízekkel, egészséges ételekkel. Biztosítsák, hogy a nap bármely szakában ihassanak. Egészséges táplálkozás alapelvei: Az egészségfejlesztési program az óvodás gyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését, és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítését szolgálja. Az óvodás gyermek az ébrenlétének háromnegyed részét az óvodában tölti, ahol az óvodapedagógusok a gyermek testi-szellemi fejlődésének feltételeit igyekeznek biztosítani. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű az egészséges táplálás. Az óvodai étkeztetés napjainkban minden igyekezet ellenére - sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de szemléleten (étrend-összeállításon), óvodapedagógusi leleményességen (egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik. 11

12 A gyermeknek az egészséges táplálkozás érdekében naponta az öt alapélelmiszer-csoport mindegyik tagjából kell fogyasztania. Az alapélelmiszer-csoportok között a következőket tartjuk számon: (1) kenyér, pékáru, tésztaféle, rizs (2) gyümölcs, zöldség, (3) hús, hal, tojás, (4) tej és tejtermék, (5) olaj, margarin, vaj, zsír. Az óvoda és a pedagógus feladatai a helyzet javításáért: Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja (várakozási időt kerüli). Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja. Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, folyamatosan folyadékot biztosít. Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket. Fokozottan ügyel a táplálék érzékeny gyermekek diétájára. Szervezzenek az óvodapedagógusok a szülőkkel, támogatókkal közösen hetenként egy-két gyümölcs- és zöldségnapot. Adjanak tanácsot, hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki. Kerüljék a családi étkezés során a haszontalan ételek és italok étrendbe állítását, így a cukros, sós, zsíros ételeket és italokat. Töröljék étkezési szokásrendjükből a cukrozott szörpöket, befőtteket, kólát, a kekszet, a ropit, a chipset. Szerepeljen a családi étrendben kevesebb füstölt hús, felvágott, húskonzerv, állati zsiradék, és annál több alacsony zsírtartamú tej, tejföl, sajt, hal, baromfi, barna kenyér. Óvodai napirend keretében ismertessék meg az óvodapedagógusok a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel-és italféleségekkel. Tegyék az étkezést örömtelivé, teremtsenek jó hangulatot az ételek elfogyasztásához. Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében kapcsoljanak be a napi programba alternatív egészségfejlesztő programot, (pl. projektek), teremtsenek játékos alkalmat arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. saláta, tízórai összeállítás). Kerüljön lebonyolításra egészséges táplálkozást népszerűsítő foglalkozás. Az egészséges táplálkozás egészségre gyakorolt hatásai alapot adnak a foglakozásoknak. Így a gyerekek zöldséges üzletet, kerteket látogatnak meg. Ismerkednek gyümölcsökkel, zöldségfélékkel. Minden érzékszervet megmozgatnak a tapasztalatszerzés során mindezeket versekkel, mondókákkal, mesékkel, körjátékokkal kísérve teszik érdekessé. A legvonzóbbak a kóstolók. 12

13 Tejtermékekkel kapcsolatos foglalkozást is tartanak az óvodapedagógusok. Tejet, tejterméket kóstolnak a helyi őstermelők kínálatából. Beszélgetnek a tej fontosságáról: miért fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok, és a fogak egészségét. A testápolás a gyermekek tisztaságigényének kialakítását szolgálja. Az óvodapedagógus és a dajka a gyermekek ápolása közben teremtsen interakciót, hogy a gyermekek kívánsága, kérése alapján tudjon segíteni. Ezen a téren is nagy különbségek mutatkoznak a gyermekek között. Az óvodai és a családi gondozási szokások összehangolása segít az azonos elvek betartásában, különös gonddal védjék a gyermekek érzékszerveit. A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztán tartásához, a WC használatához a felnőttek teremtsék meg a feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, önállóan végezhessék ezeket a teendőket. A környezetvédelemhez, és a környezet megóvásához kapcsolódó szokások kialakítására fokozott figyelmet fordítunk: a csapok elzárására, a folyékony szappan használatára, a levegő minőségére a csoportszobában, a közvetlen környezetünk tisztán tartására (csoportszoba, udvar). Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermeket, ezért az óvodapedagógus hasson a szülőkre, hogy többrétegűen öltöztessék gyermekeiket. Ennek kialakításában a szülők lehetnek a partnerek, akiket fontos meggyőzni a praktikus, ízléses öltözködés előnyéről. A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. A gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg gyakorolják a sokféle mozgásfejlesztő eszközön. Emellett a néhány percig tartó szervezett mozgásos tevékenységek jól szolgálják a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését. Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink évszaktól függetlenül minél több időt töltsenek a szabad levegőn mozgással, edzéssel. Gyakoriak a séták, kirándulások, a szabadban történő tapasztalatszerzési lehetőségek. A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. Az alváshoz tiszta levegőre van szükség, ezért lefekvés előtt alapos szellőztetéssel teremtsük meg a feltételeket. A nyugodt pihenés feltétele a csend, bizonyos bezártság. Elalvás előtti mesélés, és az azt követő altatók dúdolása kondicionáló reflexként hat. Ha lehet, minden alkalommal éljék át az altató hatására kialakult szendergés állapotát. A gyermekeknek különböző az alvásigénye. Egyórai nyugodt pihenés után az óvodapedagógus tegye lehetővé, hogy a nem alvó (5-6-7 éves) gyermekek csendes tevékenységet folytathassanak. A gyermekek egészségének védelme, betegségmegelőzése, edzettségének biztosítása: Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással, elkülönítve gondozza a felnőtt mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek. Ez feltétlenül fontos láz, hányás, kiütés, hasmenés, bőrpír, erős köhögés esetén. A fertőzések terjedését a gyakori szellőztetéssel, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, külön törölköző használatával igyekezzenek gátolni. Ha a gyermeket baleset éri az óvodában, az óvodapedagógus értesítse a szülőket, és szükség esetén hívjon orvost. 13

14 3-4 éves gyermekeknél előfordul alvás közben, hogy bepisilnek. Ennek oka általában pszichés eredetű, ezért a leszoktató eljárások zömmel eredménytelenek. A felnőttek óvakodjanak a gyermekek megszégyenítésétől. Csakis a tapintatos, szeretetteljes bánásmód, és a szülőkkel való partneri, jó emberi kapcsolat szüntetheti meg az okokat. Mindennapos testnevelés, testmozgás: A 4-5 éves korban kialakuló alakváltozás, hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a prevenciós fejlesztő tornák, a mozgási igény kielégítése segít a gerinc deformitások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartása javítható. A gyermekek egészséges életmódját úgy lehet biztosítani, ha mindennapi edzési lehetőségük van. Erre legtöbb alkalmat a szabadban tartózkodás biztosít, mely növeli a gyermekek ellenálló képességét. Ezért mindennap, - ha lehet kétszer is - tartózkodjanak a szabadban. Mozgásszükségletük kielégítése érdekében az óvodapedagógus szervezzen napi kocogó-futó lehetőségeket, és egészségfejlesztő testmozgásokat. A felnőttekkel végzett rendszeres kocogások és testmozgások, futások ösztönzően hatnak rájuk, és fokozzák a szív jó vérellátását, a rugalmasságot, állóképességet. A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása: Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét. A tárgyi környezet, ha megfelel az egészségügyi előírásoknak és esztétikus, nyugtató hatású színharmóniát áraszt, jó alapot ad az óvodai-nevelőmunkához. A környezettudatos magatartás megalapozása, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása A természeti, társadalmi környezetben megtett élményszerzések, séták, évszaki kirándulások a gyermeket szüntelen felfedezésre, megismerésre és önfeledt játékra ösztönzi. Ráirányítjuk figyelmét a változó természeti, társadalmi környezet szépségeire, megmutatjuk annak sérülékenységét. Megalapozzuk a környezettudatos magatartás szokásrendszerét, hogyan lehet tudatosabban, a környezetet kímélve, védve élni és tevékenykedni, megtanulja ezek szeretetét és védelmét is. Kiemelt feladatunknak tekintjük a környezetvédelmi szokások megerősítését, ezeket az elveket a csoportnaplóban külön rögzítjük (pld. csoportszoba rendszeres szellőztetése, levelek összegereblyézése, szelektív hulladék -, valamint a hasznosítható anyagok gyűjtése, meghibásodott tárgyak javítása. Az óvoda legfontosabb fejlesztési tere az óvodaudvar. Az udvar akkor tölti be funkcióját, ha a gyermekek szinte egész napjukat kint tölthetik. Az udvaron legyen árnyékos és napos, füves, homokos, és betonos játszórész is. Az udvar esztétikai szépségét adja a sok virág, cserje. A mozgásfejlesztő eszközök különböző típusú mozgásokhoz adnak lehetőséget. Mindegyik udvar rendelkezzen homokozóval. A labdás játékokhoz megfelelő nagyságú terület álljon a gyermekek rendelkezésére. Az udvaron a gyermekeknek legyen biztosítva a higiénikus tárolással elkészített ivóvíz. Az óvoda épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósításának figyelembevételével az óvodapedagógusok esztétikusan rendezzék be. A több funkciót betöltő csoportszobát tegyék alkalmassá a szabad játékra, a tevékenységek végzésére, az étkezésre, az alvásra és a pihenésre. A csoportszoba barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele az ízlésközvetítés miatt, valamint a gyermekek jó közérzetének biztosítása miatt is fontos. A természetes világítás 14

15 kihasználása céljából az ablakot hagyjuk szabadon, csak olyan függönyt használjunk, ami nem veszi el a fényt. A mozgásos tevékenységeket mindig nyitott ablaknál végezzék a gyermekek. Erős napsütés ellen a csoportszobát világos függönnyel védjék. Az óvodapedagógus a többféle tevékenységekhez alakítson ki elkülönített csoportszoba részeket. Alakítson ki mesesarkot, ami a személyes perceknek, napi meséléseknek, bábozásnak, drámajátékoknak ad színteret. Legyen olyan sarok vagy csoportszoba rész, ahol a gyermekek összegyűjthetik a séták alkalmával talált kincseket. Az óvodapedagógus alakítson ki olyan helyet, ahol minden együtt van a zenei készségfejlesztéshez. Állandó helye legyen a barkácsolásnak, mintázásnak, festésnek, alkotásnak is. Az öltözők berendezése, világítása, fűtése, szellőzöttsége biztosítson minden feltételt a nyugodt vetkőzéshez, öltözéshez. Minden gyermeknek legyen ruha - és cipőtartó szekrénye vagy polca. Az öltözőben a szülők részére legyen egy esztétikus hirdetőtábla, ahol évszakonként tájékoztatást kapnak a csoportok nevelési és - fejlesztési elképzeléseiről, eredményeiről. A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítsék a szükségletek kielégítését. Minden gyermeknek legyen elkülönített törölközője, fogmosó felszerelése, fésűje. A gyermekek által használt helyiségekben vizuális jelek segítsék a szokások beidegződését. A hátrányos környezetből jövő gyermekek ismerjék meg az egészséges életvitel alapjait: Érzékeljék a testi jólét állapotát (tiszta vagyok, nem fázom.) Gyarapodjanak testileg, váljanak edzettebbé, a betegségekkel szemben ellenállóbbá. Ismerkedjenek meg a rendszeres fogmosással. Életük váljék rendszeresebbé az óvodába járással. Váljék igényükké a rendezettség. Kedveljék meg a rendszeres mozgást az óvodai szokások hatására. Személyi higiéné Óvodapedagógus feladatai: Tisztálkodás A napirend keretei között elegendő időt biztosít a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. Az óvodapedagógus megismerteti a gyermekeket a tisztálkodási folyamattal: helyes sorrendiséggel, technikával, egészségügyi szokásokkal. A tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítja a gyermekekben. Ezen belül a test tisztántartásán értjük a bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolását, a ruházat higiéniája a mosás, tárolás feladatait is tartalmazza, illetve a közvetlen környezetünk tisztántartására is hangsúlyt fektet. A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújt. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. Öltözködés Elegendő időt és szükséges segítséget biztosít az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a polcon. A megfelelő öltözet kiválasztásához összefüggéseket tár fel a gyermekekkel az időjárás és a tevékenységek között. Fokozatosan alakítja az önállóságot. A szülőkkel való 15

16 kapcsolattartás során a megfelelő mennyiségű és minőségű ruházatra és cipőre javaslatot tesz. Például: műszálas anyagok kerülése, váltóruhák, lábboltozatot és lábfejet védő cipők biztosítása, lógó alkatrészek eltávolítása. Pihenés Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően biztosítja a nyugodt pihenés feltételeit, ellenőrzi a terem szellőztetését, az ágyak megfelelő elhelyezését (a lehető legnagyobb távolságban). A gyermekek elalvását segíti biztonságot adó szokásrendszerrel, pl. mesével, énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal. A pihenés időtartamát a csoport szükségleteihez igazítja. Az ágyneműről és annak tisztításáról a szülő gondoskodik, általában kéthetente és a gyermek megbetegedése alkalmával. Egészséges, tiszta, biztonságos környezet megteremtése, higiéniás szabályok kialakítása. Az óvodás gyermeknek saját testének gondozásának a megtanítása, és mozgásigényének kielégítése csak egészséges környezetben történhet. Ennek érdekében a dajkák munkájához tartozik a mindennapos portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, szellőztetés a higiéniás szabályok betartatása a gyermekkel. A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezeli, szükség esetén kezdeményezi javítását, cseréjét. Különösen az udvari, vagy játszótéri játékoknál, sétán felhívja a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, a biztonságos közlekedés szabályaira, kirándulásra szülői segítséget kérhet. A gyermekek szükséglete szerint gondoskodik (szülők bevonásával) speciális szakemberek bevonásáról:(háziorvos, fogorvos, védőnő, szakszolgálatok) a gyermek nevelését, fejlesztését illetően. A Szakszolgálat logopédusával konzultál, aki hetente tart foglalkozásokat óvodánkban. A logopédus felméri a beszédhibás gyermekeket, és a fejlesztő foglalkozásokat megtervezi a gyermekeknek. Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Alapelvek: A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt dohányzó felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs helyzet, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program tevékenységei: Szabad beszélgetések. Mesélés. A dohányzást megelőző magatartásra nevelésnek egyik eszköze az olyan mese, amely az állatvilághoz, a növények életéhez vagy a gyermeki élethez kapcsolja a nem dohányzó magatartás szépségeit. Olyan mesékről lehet szó, amelyekben a helyes magatartás "pozitív" élményei jelennek meg. A bántalmazás, erőszak megelőzése: Alapelvek A WHO definíciója: 16

17 A gyermek bántalmazása és elhanyagolása, (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy az érzelmi rossz bánásmódot, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul. Elhanyagolást jelent, ha a szülő, vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrások tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza a szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet, vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.) Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek, szem és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyermek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog és szokásrendje, illetve az adott környezetben elfogadott tabuk. A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek, vagy olyan korú gyermek és gyermek között, ahol a kapcsolat a kor és a fejlettség okán, a kapcsolat felelősségén, bizalmon vagy hatalmi helyzeten alapszik, és a tevékenység az agresszor szükségleteinek kielégítését, vagy megelégedettségét szolgálja. Ez magában foglalhatja, de 17

18 nem feltétlenül korlátozódik: egy gyermek kényszerítése, vagy késztetése bármilyen törvénytelen szexuális aktivitásra, a gyermek kizsákmányolása gyermekprostitúció, vagy más jogellenes szexuális aktivitás formájában, - a gyermek felhasználása és kizsákmányolása pornográf anyagok, videó felvételek, vagy előadások, megnyilvánulások formájában. Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az óvoda ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a Gyermekjóléti Szolgálat segíti. A nevelési intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében, és megszüntetésében, ennek során együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól. A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor tájékoztatni kell a gyermekvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, hanem a védekezés helyes módszereinek alkalmazására is sarkallni szükséges. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás: Alapelvek Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal a baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egyegy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat rejt, mire érdemes odafigyelni a balesetek megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv- és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. Általános előírások: A gyermekekkel az óvodai nevelési év, valamint szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás előtt ismertetni kell a következőket: 18

19 Védő-óvó előírás: az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés ténye és tartalma a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ ben kerültek rögzítésre. Elsősegély doboz az öltözőben található. Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból. Biztonságosan használják a kanalat, villát, kést. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Teljesen önállóan öltöznek, cipőjüket befűzik, bekötik. A ruhájukat esztétikusan, összehajtva a polcukra helyezik. A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. Ügyelnek saját külsőjükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés Az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés biztosítása Célunk: Az óvodáskorú gyermek magatartásának érzelmi vezéreltségét figyelembe véve alakítani a szocializációját, szabálytudatát és normarendszerét. Az óvodapedagógus feladatai: Érzelmi biztonságot és állandó értékrendet nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Együttműködés a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. A hátrányos helyzetű gyermekek pozitív érzelmi megnyilvánulásának erősítése. Az érzelmi biztonságot és állandó értékrendet nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig Az óvodáskorú gyermekre jellemző a magatartás érzelmi vezéreltsége. 19

20 A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, szeretetteljes, derűs légkör vegye körül. Családias légkörben kialakul a gyermek érzelmi kötődése társaihoz, felnőttekhez egyaránt. Ez olyan alaphangulatot ad, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre, játékra ösztönöz. A gyermekek élettere legyen barátságos, otthonos, amit elsősorban az óvodapedagógus tervez meg, de adjon lehetőséget arra, hogy a gyermekek ötletei, elképzelései is érvényesüljenek. A hátrányos helyzetű gyermekekre külön hangsúlyozottan figyelünk, pozitív érzelmi megnyilvánulásaikat erősítjük. Több lehetőséget biztosítunk számukra a testközelség átélésére. Szabadon mozoghatnak a gyermekek a csoportszobában, mosdóban, ezzel is az otthonosság érzését segítjük elő. Minden óvodai csoportnak legyen hagyománya, szokásrendszere, jelképrendszere, szimbóluma, ami sajátos, egyéni színezetű légkört biztosít és mélyíti a gyermekek összetartozását. Az otthonosság érzését segíti elő az is, ha az óvodapedagógus minden gyermeknek tároló helyet biztosít, ahová saját játékait, a sétákon gyűjtött értékeit teheti. A gyermek érkezésekor az óvoda öltözőiben, folyosóján halk zene segítse a nyugalmat árasztó miliő megteremtését. A befogadás időszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához. Az óvodapedagógus a szülőkkel közösen teremtse meg a lehető legnyugodtabb feltételeket a gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Óvodánkban nagyfokú körültekintéssel tervezzük meg a 3-4 éves gyermekek befogadását. A gyermekek szüleikkel együtt ismerkedhetnek már tavasszal, nyáron az óvodával. Az óvodapedagógusok a családlátogatások során megismerkednek a családokkal és azzal a környezettel, ahol a kisgyermek él. A családlátogatás során igyekeznek minden olyan információt megtudni, ami fontos és hasznos lehet a beszoktatás során, ilyenkor tájékoztatják a szülőket a lehetséges befogadási formákról. Ha lehetséges, minél hosszabb időn keresztül, fokozatos időcsökkentéssel vegyenek részt a szülők ebben a folyamatban. A gyermekeknek a szülői együttlét biztonságot ad, az új környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő megismeri az óvoda belső életét, a gyermekek napirendjét, szokásait. A biztonságos befogadás során viselkedési rendet tanul meg a gyermek, ami segíti a társas beilleszkedését. A befogadás ideje alatt a gyermekek hozzák el azokat a tárgyaikat, amelyekhez ragaszkodnak. Az én mondókán, versem, énekem új módszerünk a befogadáshoz. A gyermekek első személyes kötődését, esztétikai élményét a csak neki írt mondóka, vers, vagy ének adja. A befogadásban lehetőleg mindkét óvodapedagógus vegyen részt. A dajkával együtt gondosan készítsék elő ezt az időszakot. Az intézménybe érkező migráns gyermekek fogadását követően, kiemelten kezeljük a nyelvi fejlesztésüket, a magyar nyelvi kommunikációjuk kialakítását, annak érdekében, hogy a szükségleteiket teljes körűen ki tudjuk elégíteni. Társaiknak lehetőséget biztosítunk arra, hogy a más nemzetből érkező gyermek kultúráját megismerhessék. A sok érdekes és ízléses játék mellett az óvodapedagógus személyes kapcsolattal, mesével, ölbeli énekes játékkal, mondókákkal, kedveskedjen a gyermekeknek. Az idősebb óvodások lepjék meg a kicsiket egy-egy verssel, mesével, énekes játékkal: Engedjétek, hogy szeressünk Benneteket! - projekt. A lefekvésnél az új gyermeket különös szeretettel vegye körül az óvodapedagógus. A nyugalmas légkör megteremtése érdekében üljön le közéjük, és altatódalokat dúdolgasson nekik. Az óvodapedagógus különös türelemmel, tapintattal, mutassa be a testápoláshoz, 20

21 étkezéshez használatos tárgyakat. Mutassa meg azok használatát. Már a befogadás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelőn végezzék a tevékenységet, amit sok-sok érzelmi megerősítéssel, játékosan gyakoroltasson az óvodapedagógus természetesen figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, szokásait. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. A közös élmények az óvodáskor végéig biztosítják a gyermekek együttműködését, amiben formálódik egymáshoz való viszonyuk. A gyermekeknek legyen lehetősége minél többször érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet választani, hogy gyakran átélhessék a belülről táplálkozó kedvet, motivációs állapotot. Így egy időben, egymástól függetlenül különböző motivált cselekvések alakulnak ki egyénileg és csoportosan is, ahol a gyermekek képesek alárendelni spontán aktivitásukat a közös tevékenységnek. Az érdektelen gyermekekre figyeljen oda az óvodapedagógus, hogy mielőbb kiderítse érdektelenségük okát, mert befolyásolását csak így tudja elindítani A csoportok minél több programot szervezzenek a kicsik és a nagyok együttműködtetésére. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő, kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése A gyermekek pozitív kapcsolata csak úgy alakulnak ki, ha jól érzik magukat a csoportban. Bizalmuk-biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt, - és gyermekközössége. Ebben kiemelkedő szerepe van az óvodapedagógusnak, aki irányítója és egyben társa a gyermekeknek. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet a korlátokkal együtt. A korlátokat úgy szükséges megszabni, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak. A nevelés akkor lesz hatékony, ha az óvodapedagógus az egész csoport előtt álló feladatokat, minden gyerek számára - egyéni sajátosságait figyelembe véve - érthetővé, vonzóvá tudja tenni. A gyermekek neveléséhez először meg kell teremteni a jó kapcsolatot, a szülőkkel, hogy kellő bizalom alakulhasson ki az együttneveléshez. Bizalmas kapcsolatban a gyermekek egyéni jellemzőit megismerheti az óvodapedagógus, ami elengedhetetlen feltétele az egyéni nevelésnek. Az óvodapedagógus segítse a gyermekeket abban, hogy, elfogadják eltérő képességű társaikat. Hassa át a közösségfejlesztő pedagógiai munkát az odafigyelés a meghallgatás, a saját érzések elmondása, mások érzésének meghallgatása, elfogadása, hogy a gyermekek örömteli optimizmusa fejlődhessen. Az óvodapedagógus a nevelésben legyen célirányos, elemezze, vizsgálja a gyermekek társas kapcsolatát, viselkedését. Használjon minél több játékos eszközt az egyéni jellemzők kimutatásához. Az érzelmi nevelés területén az óvodapedagógus működjön együtt a csoportos dajkával, igényelje segítő, tevékeny jelenlétét, kiemelten az egészséges életmód kialakításában, a játéktevékenység irányításában. A nevelőtestület kidolgozott közösségi normákkal rendelkezik, Óvodások-illemtanát a gyermekek ismerik, használják, a szülőket a tájékoztató táblákon kihelyezett tájékoztatókon keresztül informáljuk. Gyermekeinket arra neveljük, hogy megértsék, elfogadják, hogy az emberek különböznek egymástól. 21

22 A bátorító nevelés elvei a felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatában Az óvodapedagógus próbálja megérteni, - elsősorban érzelmileg - a gyermeket. Parancsolás helyett igyekezzen kérdezni, ami elősegíti a megértést, az átérzést. Így elérhető, hogy a gyermekek igénye, akarata, nincs visszaszorítva, hanem más irányba terelhetővé válik. A gyermekek mágikus képzeletét vonja be a pozitív szociális kapcsolatok, szokások kialakításába. Az óvodapedagógus magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala. Az óvodapedagógus biztosítson a gyermekek tevékenységéhez nagy szabadságot, a határok pontos megjelölésével, a többszöri határátlépéseknél vezessen be konzekvenciákat. A nagy szabadság, a világos határok azt jelentik, hogy az óvodapedagógus röviden, egyértelműen, pozitívan fogalmazza meg azt, amit akar, vagy amit nem akar. Az óvodapedagógus legyen képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzi a befolyásolást. Az óvodapedagógus segítse a gyermekbarátságok kialakulását, formálja úgy, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak. Örömmel és érdeklődéssel kapcsolódjanak be a közös együttlétekbe. Az óvodapedagógus nevelje a gyermekek érzésvilágát a kialakult összeütközések feldolgozása során. A konfliktust feloldó megbeszéléseket kellő odafigyeléssel, kivárással hallgassa meg, hogy véleményt tudjon mondani a történtekről. Bátorítson minden gyermeket, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe kialakulhasson. A bátortalan gyermekek nevelésekor minél többször örüljön a kisebb előrelépésnek, fejlődésnek. Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet az agresszivitásán keresztül. Az óvodapedagógus-gyermek társalgásában világos, egyértelmű, építő, előrevivő megfogalmazás jelenjen meg. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélőtárs megbecsülése, értékelése, a kölcsönös engedmény keresése, melyből mellőzendő a megbántás, hibáztatás, gyakori bírálgatás, kioktatás, kiabálás, panaszkodás, prédikálás. Biztosítson az óvodapedagógus minden gyermeknek személyes perceket, hogy a jó kapcsolatot megerősítse. Ezekben, a beszélgetésekben mások és a saját érzések elfogadására és megfogalmazására is törekedjen. A gyermekek viselkedéskultúráját fejlessze a felnőttek bizalomelőlege és az a szemlélete, ami a sikert észre véteti, és a sikertelenséget segít elviselni. Tilalom helyett a felnőttek adjanak a gyermekeknek választási lehetőséget, hogy önálló döntéseket hozhassanak, és változásra képessé váljanak. A felnőtt használja fel a humort a szeretetkapcsolat kialakításához. A humor a feszültséget feloldhatja, a görcsösséget megszünteti. Az óvodapedagógus örömét jelezze dicsérettel, és félelemkeltés nélkül jelölje meg a veszélyeket, problémákat. A humor jó segédeszköz a pozitív töltésű viszonyok ápolásában, a szeretet egy bizonyos formája. A nehézségeket a humor feloldhatja, a görcsösséget megszünteti. 22