van Itthon otthon Turizmus A Magyar Turizmus Zrt. szakmai és tudományos folyóirata MA G Y ARORSZÁG A magyar lakosság fesztivállátogatási szokásai

Átírás

1 XIV. évfolyam 3. szám Bulletin Turizmus A Magyar Turizmus Zrt. szakmai és tudományos folyóirata A magyar lakosság fesztivállátogatási szokásai Országos tájérték adatbázis A Kulturális Turizmus Éve 2009 témaév legfontosabb eredményei A turisztikai desztinációk versenyképessége A Magyarországra érkező külföldiek jellemzői különös tekintettel a kiadásokra A turisztikai felsőoktatás helyzete és kérdőjelei 2010-ben Magyarországon Itthon otthon van MA G Y ARORSZÁG

2 IMPRESSZUM Megrendelő MAGYARORSZÁG Dr. Aubert Antal Pécsi Tudományegyetem, Turizmus Tanszék Turizmus Bulletin A MAGYAR TURIZMUS ZRT. SZAKMAI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Dr. Badacsonyi György Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Dr. Dávid Lóránt Károly Róbert Főiskola Egriné Pap Ilona Nemzetgazdasági Minisztérium Dr. Erdei János Magyar Szállodaszövetség Háber Tamás Magyar Vendéglátók Ipartestülete Horkay Nándor VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. Hülvely István Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége Dr. Jancsik András Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék Dr. Jandala Csilla Harsányi János Főiskola Dr. Kóródi Márta Szolnoki Főiskola Dr. Lengyel Márton Budapesti Kommunikációs Főiskola, Heller Farkas Turisztikai és Gazdasági Kar Magyar Turisztikai Egyesület XIV. évfolyam, 3. szám Megjelenés: november Lapzárta: szeptember Felelős kiadó: Horváth Gergely vezérigazgató Főszerkesztő: Halassy Emőke Szerkesztő: Mester Tünde Szerkesztőbizottság Meszter László Idegenforgalmi Koordinációs Testület Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége Dr. Michalkó Gábor Magyar Tudományos Akadémia, Földrajztudományi Kutatóintézet Molnár Gabriella Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége Dr. Probáld Ákos Központi Statisztikai Hivatal, Szolgáltatásstatisztikai Főosztály Dr. Puczkó László Turisztikai Tanácsadók Szövetsége Dr. Rátz Tamara Kodolányi János Főiskola, Turisztikai Intézet Dr. Simon Judit Budapesti Corvinus Egyetem, Marketing és Média Intézet Stefkóné Vermes Judit Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége Dr. Szabó Géza Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége Dr. Szalók Csilla Budapesti Gazdasági Főiskola, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar Dr. Tasnádi József Alapító tag Dr. Várnai Zsuzsanna Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet Turizmus Bulletin XIV. évfolyam (2010) 1 4. szám A Turizmus Bulletin folyóiratot.. példányszámban rendelem meg. Egységár: nettó 4500 forint + 5% áfa (bruttó 4725 forint)/évfolyam. Megrendelő adatai Magánszemély esetén Számlázási név Számlázási cím Postai cím, ha nem azonos a számlázási címmel Telefon/fax/ Cég esetén Számlázási név Számlázási cím A megrendelő neve, beosztása (kontaktszemély) Cégjegyzékszám Adószám Kézbesítési cím, ha nem azonos a számlázási címmel Telefon/fax/ Fizetés módja Átutalással. A megrendelés visszaigazolásától számított 8 munkanapon belül kérjük, szíveskedjenek átutalni a fizetendő összeget a Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Magyar Turizmus Zrt.) bankszámlájára. Kérjük, hogy az átutalási megbízás közlemény rovatában a visszaigazolási azonosítót feltüntetni szíveskedjenek. A számla alapjául a megrendelő szolgál, a számla a fi zetendő összeg beérkezését követően kerül kiállításra. Készpénzzel. A megrendelőlap kitöltésével a folyóiratot helyben, a Magyar Turizmus Zrt Budapest, Bartók Béla út szám alatti épületében is meg lehet vásárolni (kedd és csütörtök 9 12 óráig). Befi zetési csekkel. Banki adatok Magyar Turizmus Zrt., 1115 Budapest, Bartók Béla út Bankszámlaszám: Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt., 1056 Budapest, Váci u. 38. SWIFT kód: MKKB HU HB IBAN szám: HU A megrendelőt az alábbi címre kérjük visszaküldeni: Magyar Turizmus Zrt., Piac- és Termékmenedzsment Iroda 1115 Budapest, Bartók Béla út , telefon: (1) , fax: (1) , kutatas@itthon.hu Kiadó: Magyar Turizmus Zrt. Előkészítés: VIVA Média Holding Nyomdai kivitelezés: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Megrendelhető: Magyar Turizmus Zrt., Piac- és Termékmenedzsment Iroda Kutatási Csoportja 1115 Budapest, Bartók Béla út , tel.: (1) , fax: (1) , kutatas@itthon.hu Megtekinthető a > Szakmai oldalak internetcímen ISSN (online: ISSN ) A folyóirat megrendelőlapja honlapunkról letölthető, előfi zetési díja 4500 Ft + 5% áfa/évfolyam. Visszaigazolási szám (a Piac- és Termékmenedzsment Iroda tölti ki): Dátum Témaszáma: B136/TB Aláírás/cégszerű aláírás és bélyegző TB 82 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

3 TARTALOM PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Sulyok Judit A magyar lakosság fesztivállátogatási szokásai 2 TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Mikházi Zsuzsanna dr. Szilvácsku Zsolt Országos tájérték adatbázis A magyarországi vonzerők gyűjteménye 12 TURISZTIKAI TERMÉKEK Somogyi Bence A vasúti közlekedés és a turisztikai termékfejlesztés kapcsolata, valamint a területi fejlődésre gyakorolt hatásmechanizmusa 17 Gondos Borbála Hercz Ágnes A gasztronómiai rendezvények hatásai a Torkos Csütörtök vendégkörének elemzése alapján 26 TURIZMUSMENEDZSMENT Sulyok Judit Polgár Judit A Kulturális Turizmus Éve 2009 témaév legfontosabb eredményei 33 Sziva Ivett A turisztikai desztinációk versenyképessége Egyedül miért nem, együtt mikor és meddig? 40 TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK Koziel Miklós A magánszállásadás helyzetének áttekintése, Kaszás Krisztina A Magyarországra érkező külföldiek jellemzői különös tekintettel a kiadásokra 58 TALLÓZÓ Konferenciabeszámoló I. Gasztronómia és Turizmus Szimpózium 70 A bolognai folyamat értékelése a turisztikai felsőoktatásban 71 A turisztikai felsőoktatás helyzete és kérdőjelei 2010-ben Magyarországon 72 Gondolatok a felsőfokú turizmusképzésről rendezett konferenciához 77 Kiadvány- és könyvajánló Michalkó Gábor: Boldogító utazás a turizmus és az életminőség kapcsolatának magyarországi vonatkozásai 78 Megatrend Review 79 NAPTÁR 80 TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 1

4 PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság fesztivállátogatási szokásai A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készült kutatás alapján összeállította: Sulyok Judit 1 A fesztivállátogatás népszerűsége nemzetközi és hazai szinten egyaránt jelentősen nőtt az elmúlt években. Ennek hátterében nem csupán a bővülő, sokszínű fesztiválkínálat áll, de a lakosság is egyre szívesebben vesz részt a lakóhelyén vagy azon kívül tartott rendezvényeken. A helyszínek korábbi negatív megítélése (úgymint tömeg, higiénia hiánya) is számottevően javult, minden célcsoport megtalálja a számára legvonzóbb rendezvényt. A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a magyar lakosság körében végzett felmérés eredményei szerint tízből kilencen ismernek hazai fesztivál(oka)t, egyúttal elismerik a fesztiválkínálat minőségét, vonzerejét is. A legismertebb és legnépszerűbb a Sziget Fesztivál, a Debreceni Virágkarnevál és a Budapesti Tavaszi Fesztivál január és március között a magyar lakosság 65,1%-a vett részt legalább egy hazai fesztiválon. Az elmúlt három évben kimutathatóan növekedett a fesztivállátogatók részaránya. A fesztivállátogatás továbbra is elsősorban nyári, szabadtéri tevékenység, a barátokkal, családdal együtt töltött időt jelenti. A fesztivál kiválasztásánál meghatározó a jelleg, műfaj, továbbá a konkrét műsor, a hangulat és a fellépő produkciók. A legnépszerűbbek a gasztronómiai és a könnyűzenei rendezvények. Összefoglalóan elmondható, hogy a magyarországi fesztiválpiacon az elmúlt években végbement kedvező változások a magyar lakosság fesztivállátogatási szokásain is nyomon követhetők. Kulcsszavak: fesztivál, belföldi turizmus, turisztikai termék, témaév. 1. Bevezető A Magyar Turizmus Zrt óta egy-egy témára összpontosítja belföldi marketingtevékenységét. A fesztiválok a évi Kulturális Turizmus Évében is kiemelt helyet kaptak a kommunikációban, 2010 pedig a Fesztiválok Éve lett. A témaévhez kapcsolódóan több kutatás vizsgálta a magyar lakosság fesztiválokkal szembeni attitűdjeit, a fesztivállátogatási szokásokat, így a jelen tanulmányban bemutatott kvantitatív, lakossági nagymintás felmérés is. A kutatás eredményei nem csupán a témaév sarokpontjainak meghatározását segítik, illetve segítették, de egyaránt értékes információkkal szolgálnak a fesztiválszervezők és a fesztiválok kommunikációját végzők számára. 2. Módszertan A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2010 márciusában végzett kutatást a magyarországi fesztiválturizmusról, a magyar lakosság évi fesztivállátogatási szokásairól. A kutatás kiemelten vizsgálta a fesztiválturizmusra vonatkozó általános és személyes attitűdöket. A megkérdezés az alábbi főbb kérdésköröket foglalta magában: a fesztiválok ismertsége, népszerűsége, a fesztiválokkal kapcsolatos általános és személyes attitűdök, 1 Vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt., Kutatási Csoport, kutatas@itthon.hu. 2 TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM a fesztivállátogatás szerepe a belföldi utazások során, a fesztivállátogatási szokások általában, az elmúlt három év ( ) fesztivállátogatásai, a évi fesztivállátogatási tervek, a évi kutatáshoz képest bekövetkezett változások. A személyes megkérdezés során a felmérésbe bevont 1000 fős minta nem, kor, településszerkezet és lakóhely szerint reprezentatív a magyar lakosságra. Jelen tanulmányban a kutatás főbb eredményei kerülnek bemutatásra, külön fejezetben ismertetve az elmúlt években bekövetkezett változásokat. 3. A fesztiválok ismertsége, népszerűsége 3.1. A FESZTIVÁLOK ISMERTSÉGE A magyar lakosság döntő többsége, a megkérdezettek 91,2%-a ismer valamilyen magyarországi fesztivált. A fesztiválok ismertsége párhuzamosan nő az iskolai végzettséggel és a háztartás jövedelmi helyzetével. A lakosság átlagosan 3,3 fesztivált ezen belül a fesztivált megnevezők átlagosan 3,6 rendezvényt ismer. Az ismert fesztiválok száma ugyancsak párhuzamosan nő az iskolai végzettséggel és a jövedelmi helyzettel. A valamilyen fesztivált ismerők 16,6%-a csak egy, 21,6%-a kettő, 17,6%-a három, 15,4%-a pedig négy rendezvényt említett. Legalább öt fesztivált a válaszadók 28,8%-a nevezett meg (1. ábra).

5 PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 1. ábra A válaszadók megoszlása a megnevezett fesztiválok száma szerint (%) Négynél több 28,8 Négy 15,4 Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. Három 17,6 Egy 16,6 Kettő 21,6 A fesztivált ismerők összesen 601 különböző rendezvényt neveztek meg. Ezek egy része (6,9%) nem konkrét fesztiválra vonatkozott, hanem a rendezvény jellegére (például borfesztivál) utalt. A megnevezett fesztiválok mindössze 10,2%-át konkrétan 61 fesztivált említette tíznél több megkérdezett. A fesztiválok közel felét (47,4%) csak egyegy, további 19,4%-át csak két-két megkérdezett sorolta fel válaszadása során. Ennek alapján elmondható, hogy a legismertebb hazai fesztiválok sorát a Sziget Fesztivál, a Debreceni Virágkarnevál, a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a VOLT Fesztivál vezeti. A fesztiválokat az átlagosnál magasabb arányban ismerik az adott régió lakosai, illetve a népszerűbb rendezvények esetében a Budapesten élők (1. táblázat) A LEGKEDVELTEBB FESZTIVÁLOK A megkérdezettek 55,9%-a tudott konkrét fesztivált megnevezni, 9,4%-uk csak a rendezvény típusát említette, 34,7%-uk pedig azt a választ adta, hogy számára nincs legkedveltebb fesztivál. Az említési gyakoriság alapján a két legnépszerűbb fesztivál a Sziget Fesztivál és a Debreceni Virágkarnevál, amelyek egyben a legismertebbek is. A rangsor harmadik, negyedik, ötödik és nyolcadik helyét nem egy konkrét fesztivál, hanem a rendezvény típusára utaló megnevezés (gasztronómiai fesztivál (4,1%-os említés), zenei fesztivál (3,7%), borfesztivál (3,6%), illetve hagyományőrző fesztivál (2,5%)) foglalja el. A legismertebb hazai fesztiválok 1. táblázat Említett fesztivál Említések száma Említések aránya a válaszadók százalékában Sziget Fesztivál ,6 Debreceni Virágkarnevál ,7 Budapesti Tavaszi Fesztivál ,8 VOLT Fesztivál ,3 Hegyalja Fesztivál 94 10,3 Mohácsi Busójárás 83 9,1 Művészetek Völgye 69 7,6 Miskolci Téli Kocsonyafesztivál 68 7,5 Szegedi Szabadtéri Játékok 59 6,5 Balaton Sound 59 6,5 Budapesti Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál 57 6,3 Bajai Halászlé Fesztivál 52 5,7 5% feletti említési arány, N=912 Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. A legnépszerűbb hazai fesztiválok 2. táblázat Említett fesztivál Említések száma Említések aránya a válaszadók százalékában Sziget Fesztivál Budapest 73 7,3 Debreceni Virágkarnevál 49 4,9 Mohácsi Busójárás 26 2,6 VOLT Fesztivál 25 2,5 Budapesti Tavaszi Fesztivál 24 2,4 Szegedi Ifjúsági Napok 21 2,1 Művészetek Völgye 21 2,1 2% feletti említési arány, N=1000 Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 3

6 PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A konkrétan megnevezett fesztiválok közül a rangsor első tíz helyén található még a Mohácsi Busójárás, a VOLT Fesztivál, a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Szegedi Ifjúsági Napok és a Művészetek Völgye (2. táblázat). 4. A fesztiválokkal kapcsolatos általános és személyes attitűdök A fesztiválokkal kapcsolatos általános és személyes attitűdöket 17 általánosságban megfogalmazott és személyes viszonyulást kifejező állítás vizsgálta 1-től 7-ig terjedő skálán. A megkérdezettek tudatában összefüggő állítások faktoranalízissel az alábbi négy csoportba sorolhatók: fesztiválok és az utazás, negatívumok, elutasítás, fesztiválok általános vonzereje és személyes fenntartások. A fesztiválok és az utazás kapcsolatát vizsgáló kérdések közül a megkérdezettek leginkább azzal értettek egyet, hogy ha éppen olyan helyen vannak, ahol fesztivál is zajlik, nem hagyják ki. Legjobban a Ha olyan helyre szeretnék utazni, ahol fesztivál is van a környéken, akkor inkább arra az időre időzítem az utazásomat állítás osztotta meg a válaszadókat. A negatívumokat, elutasítást vizsgáló állítások közül a Gyerekekkel kényelmetlen fesztiválokra járni kijelentés esetében viszonylag magas volt az értékelésére nem vállalkozók aránya, és ez osztotta meg leginkább a megkérdezetteket. A fesztiválok kedvező megítélését jelzi, hogy a megkérdezettek többsége elutasította azt a két kijelentést, hogy Kerülöm a fesztiválokat, mert ott (általában) rosszak a higiénés körülmények, valamint hogy Kerülöm a fesztiválokat, mert a családdal nem érezzük ott jól magunkat. A harmadik faktorba a fesztiválok általános minősítéséről szóló állítások kerültek. Az átlagértékek és az egyes állításokra adott válaszok megoszlása alapján elmondható, hogy a fesztiválok általános megítélése szinte egybehangzóan jó volt. A negyedik faktor a fesztiválokkal kapcsolatos személyes fenntartásokra vonatkozó állításokat fogja egybe. Ezen faktor esetében az állítások egyetértési rangsorát Egyetértés a fesztiválokkal szembeni általános és személyes attitűdökre vonatkozó állításokkal (hétfokozatú egyetértési skálán, 1=egyáltalán nem ért egyet, 7=teljesen egyetért) 2. ábra Magyarország gazdag fesztiválkínálattal rendelkezik A magyarországi fesztiválok a külföldiek számára is vonzóak Az elmúlt néhány évben divatba jöttek a fesztiválok, divatos dolog fesztiválokra járni A fesztiválok látogatása nyári, szabadtéri program, amikor az ember már ki tud szakadni a négy fal közül, ezért akkor megy fesztiválra Ha éppen olyan helyen vagyok, ahol fesztivál is van, nem hagyom ki Mindig a fesztiválok hétvégi programja a legerősebb, ezért csak akkor érdemes menni Amikor fesztiválra megyek, megnézem a környék látnivalóit is Tudom, hol találok információt a fesztiválokról A fesztiválok belföldi utazásra csábítanak 5,78 5,73 5,57 5,33 5,00 4,99 4,74 4,67 4,65 Mindenfelől fesztiválokról hallok, mégis alig ismerek párat Egy fesztivál felveri az árakat, én inkább más időpontban utaznék arra a környékre Ha olyan helyre szeretnék utazni, ahol fesztivál is van a környéken, akkor inkább arra az időre időzítem az utazásomat Szabadságom alatt nyugalomra vágyom, pihenni szeretnék, nem akkor keresek fel egy települést, amikor ott tömeg van, és hangzavar Gyerekekkel kényelmetlen fesztiválokra járni 4,22 4,15 3,96 3,79 3,62 Fesztiválra csak több napra érdemes menni 3,53 Kerülöm a fesztiválokat, mert ott (általában) rosszak a higiénés körülmények 2,91 Kerülöm a fesztiválokat, mert a családdal 2,50 nem érezzük ott jól magunkat N=1000 fő Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 4 TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

7 PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A fesztiválok látogatása nyári, szabadtéri program, amikor az ember már ki tud szakadni a négy fal közül, ezért akkor megy fesztiválra kijelentés vezeti. A fesztivállátogatás időpontjára vonatkozó másik kijelentés, amely szerint Mindig a fesztiválok hétvégi programja a legerősebb, ezért csak akkor érdemes menni, már valamivel jobban megosztotta a megkérdezettek táborát. Két kijelentés esetén a mérleg negatív, az egyetértési index négy alatti, azaz többen nem értettek egyet a két állítással, mint amennyien egyetértettek. A Fesztiválra csak több napra érdemes menni kijelentés a válaszadók közel fele (48,9%) szerint nem igaz, míg 31,5%-uk szerint igen. A Szabadságom alatt nyugalomra vágyom, pihenni szeretnék, nem akkor keresek fel egy települést, amikor ott tömeg van, és hangzavar esetében az egyetértési index átlaga 4,79 a hetes skálán, amely a fesztiválok kedvező megítélését mutatja (2. ábra). A kapott faktorok klaszteranalízise eredményeként négy, viszonylag jól körülhatárolható csoport különíthető el. Az elsőbe azok tartoznak, akik fesztiválhívők, szívesen vesznek részt fesztiválon, és utazó lelkesek. Ide tartozik a klaszteranalízis alapján besorolhatók (724 fő) 31,4%-a. A második klaszter fő jellemzője, hogy tagjai negatívan állnak a fesztiválokhoz, határozottan elutasítják azokat (26,6%). A harmadik csoportba nem nagy szám egy fesztivál a fesztiválokat nem elismerő, azonban személyes fenntartások nélküli válaszadók tartoznak (22,4%). A negyedik csoportba a fesztiválokat nem kerülő, de nem is kereső csoport, a közömbösek kerültek (19,6%) (3. táblázat). 5. A fesztivállátogatás szerepe a belföldi utazás során A fesztivállátogatás és a turizmus kapcsolatának feltárásakor vizsgáltuk, hogy a belföldi utazások során milyen szerepe van a fesztivállátogatásoknak, az úti cél kiválasztását mennyiben befolyásolja egy vonzó, érdekes fesztivál megrendezése, illetve ha az utazás helyszínén éppen egy fesztivál zajlik, a megkérdezettek meglátogatják-e azt. A megkérdezettek valamivel több mint harmadával (36,5%) már előfordult, hogy egy magyarországi régióba, településre azért utazott el pihenés, kikapcsolódás céljából, mert a környéken éppen akkor egy számára érdekes fesztivál zajlott. Minél magasabb a háztartás átlagos nettó havi jövedelme, annál magasabb arányban fordul elő, hogy olyan úti célt választanak, ahol az utazás alatt fesztivált tartanak. Ugyanakkor az életkor szerinti szegmentációs elemzés negatív összefüggést mutat: az életkor emelkedésével párhuzamosan csökken azok aránya, akiknél egyegy fesztivál az úti cél kiválasztásában szerepet játszik. 3. táblázat Az egyes csoportok demográfiai jellemzői Lelkesek (227 fő) Elutasítók (193 fő) Nem nagy szám (162 fő) Közömbösek (142 fő) Nők (36,4%) (46,3%) és év (39,6%) közöttiek Háztartásban gyermek szerepet betöltők (43,3%) Háromfős (37,9%) és öt- vagy több fős (40,1%) háztartások tagjai Két aktív keresővel rendelkező háztartások (36,7%) Utazások során ingyenes szálláslehetőséggel rendelkezők (40,3%) Nagyvárosokban élők (37,4%) Az Észak-Alföld régió lakosai (39,6%) február között fesztiválon részt vevők (39,2%) A vizsgált időszakban legalább egyéjszakás tartózkodással járó utazás során látogattak el egy fesztiválra (44,9%) 2010-ben fesztivállátogatást tervezők (38,5%) Legfeljebb 8 általános iskolát végzettek(34,4%) Egyedülállók (35,9%) A gyermeküket egyedül nevelő szülők (39,7%) Interneteléréssel nem rendelkezők (32,3%) A Közép-Magyarország (40,0%) és a Nyugat-Dunántúl (47,9%) régiók lakosai február között nem voltak fesztiválon (40,3%) 2010-ben fesztivállátogatást nem tervezők (34,9%) év közöttiek (29,4%) Felsőfokú végzettséggel rendelkezők (29,6%) Nyugdíjasok (27,8%) Átlag alatti jövedelemmel rendelkezők (26,1%) Községekben élők (26,2%) A Dél-Dunántúl (36,3%) és a Dél-Alföld (37,2%) régiók lakósai 2010-ben fesztivállátogatást nem tervezők (30,1%) év közöttiek (25,6%) és a 60 év felettiek (27,5%) Legfeljebb 8 általános iskolát végzettek (25,4%) Három aktív keresővel rendelkező háztartások (27,5%) Interneteléréssel nem rendelkezők (30,4%) Átlag alatti jövedelemmel rendelkezők (31,4%) Kisvárosban élők (27,3%) A Közép-Dunántúl (25,6%) és az Észak-Alföld (24,4%) régiók lakosai február között nem voltak fesztiválon (25,2%) 2010-ben fesztivállátogatást nem tervezők (25,9%) Zárójelben a csoportba átlagon felüli arányban tartozók aránya került feltüntetésre. Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 5

8 PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A megkérdezettek 41,1%-a azt nyilatkozta, hogy ha belföldi utazása során a helyszínen éppen egy fesztivál zajlik, meglátogatja azt. Akik utazásaik során éppen olyan településen vannak, ahol fesztivált tartanak, és minden esetben meglátogatják azt, azok az átlaghoz képest (5,0) szignifikánsan magasabb átlagos egyetértési indexszel rendelkeztek (6,2) arról az állításról, amely szerint Ha éppen olyan helyen vagyok, ahol fesztivál is van, nem hagyom ki. A válaszadók leginkább azért mennek el az adott rendezvényre, mert úgy vélik, ha már ott vannak, kár lenne kihagyni azt. Döntésükben jelentős szerepe van annak is, hogy kíváncsiak a fesztivál hangulatára (54,8%), extra szórakozást remélnek (38,2%), vagy egyszerűen csak szívesen ebédelnek, vacsoráznak ott egy jót (35,1%). A meglátogatott fesztivál környékének, helyszínének ismételt felkeresésében a legnagyobb vonzerőt a táj szépsége játssza (69,9%). Ezenkívül szívesen keresik fel a korábbi helyszínt azért, hogy a régió még nem látott, számukra ismeretlen nevezetességeit megismerjék (50,7%), illetve a régió programjain részt vegyenek (38,5%). A helyiek vendégszeretete a válaszadók mintegy harmada (34,1%) számára jelent csábítást. 6. A magyar lakosság fesztivállátogatási szokásai 2007 és 2010 között 6.1. INFORMÁCIÓGYŰJTÉS A 2007 januárja és 2010 februárja között a fesztiválon részt vevők (651 fő) több mint fele (58,4%) gyűjtött információt a fesztivállátogatásához kapcsolódóan (3. ábra). A kutatás külön vizsgálta, hogy a fesztiválokról tájékozódók igénybe veszik-e az internetet mint információforrást, és ha igen, milyen internetes oldalakat látogatnak meg. A világhálón információt keresők (279 fő) átlagosan 1,4 honlapról tájékozódtak. A válaszadók (381 fő) közel háromnegyede (74,0%) gyűjt interneten információt. A világhálón információt keresők (279 fő) elsősorban az adott fesztivál honlapján tájékozódnak (63,1%), közel ötödük (19,0%) a Google keresőoldalt használja, 15,7%-uk az adott település honlapjáról gyűjt információt. A Magyar Turizmus Zrt. honlapjáról, a oldalról a válaszadók 7,4%-a, a évi Kulturális Turizmus Éve oldaláról, a kultura.itthon.hu honlapról pedig 3,4%-uk szerzett információt egy-egy fesztiválról A FESZTIVÁLLÁTOGATÁSSAL KAPCSOLATOS DÖNTÉS A kutatás során választ kerestünk arra is, hogy a rövidebb, illetve a hosszabb tartózkodással járó utazások során jellemzően mikor döntenek a fesztivállátogatásokról a rendezvényeket felkereső megkérdezettek. Az egynapos utazások esetében a válaszolók 73,1%-a két héten belül hozta meg döntését, ezen belül 44,7% néhány nappal, 28,3% pedig egy-két héttel előtte döntött. A fesztiválon való részvételről az egynapos utazások esetében csak nagyon kevesen (4,4%) döntöttek már az utazás előtt egy hónappal vagy még korábban. Az 1 3 éjszakás utazások keretében tett fesztivállátogatások esetében a válaszadók mintegy harmada (35,0%) legkésőbb az utazás előtt egy hónappal döntött a fesztivál felkereséséről. Ugyanilyen arányt képviselnek azok (34,6%), akik a rendezvény megtartása előtti két hétben határoztak. A legalább négy éjszakás utazás során fesztiválon részt vevők 12,5%-a két hónappal, 18,4%-a 3 6 hónappal, 5,1%-a pedig legalább 6 hónappal az utazás előtt döntött a fesztivállátogatásról. Hosszabb utazások esetén a fesztiválon való részvételről csak nagyon kevesen (5,7%) döntöttek néhány nappal az utazás előtt. A fesztivál programja Milyen információt keres a fesztiválokról? 3. ábra 90,7 Látnivalók, programok 69,9 Árak Közlekedési lehetőségek, megközelíthetőség Szálláslehetőség 38,6 37,2 59,7 Éttermek, étkezési lehetőségek Szórakozási lehetőségek, éjszakai élet 27,5 26,1 Akciók 16,6 Egyéb 0,6 N=381 Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 6 TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

9 PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A fesztivál kiválasztását befolyásoló tényezők fontossága (átlagok ötös fontossági skálán) A fesztivál jellege, műfaja A fesztivál konkrét műsora A rendezvény hangulata 4. ábra 4,62 4,45 4,43 Fellépők, produkciók 4,31 A fesztivál helyének kulturáltsága, szépsége A fesztivál helyének megközelíthetősége Közös együttlétre adjon lehetőséget a barátokkal Jegyár Távolság Közös családi együttlétre adjon lehetőséget Ismerősök ajánlásai A fesztivál rangja, elismertsége Szórakozási, kikapcsolódási lehetőségek a fesztivál környékén A fesztivál közelében lévő szálláshelyek, vendéglátóhelyek színvonala Sokat hallani róla, divatban van A fesztivál által kínált életforma Reklám 2,84 2,82 2,82 4,08 4,05 3,93 3,91 3,75 3,67 3,61 3,45 3,38 3, N=644 Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T A FESZTIVÁL KIVÁLASZTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A fesztivál kiválasztását befolyásoló tényezők közül a megkérdezettek összesen 17 tényezőt osztályoztak ötös fontossági skálán. Az eredmények alapján elmondható, hogy a rendezvény kiválasztásánál kiemelkedően fontos annak jellege, műfaja (4,62). Ezt kifejezetten fontos tényezőként a konkrét műsor, a hangulat és a fellépők, illetve produkciók követik. Fontos még a hely kulturáltsága, szépsége, illetve megközelíthetősége, a közös együttlét lehetősége a barátokkal vagy a családdal, a jegyár, a távolság és az ismerősök ajánlásai. Ezzel szemben a fesztivál kiválasztását a legkevésbé a reklám, a fesztivál által kínált életforma és a rendezvény divatossága befolyásolja. A turizmus, az utazással egybekötött fesztivállátogatás szempontjából fontos információ, hogy a környék szállás- és vendéglátóhelyei, valamint a kikapcsolódási lehetőségek szintén nem döntőek, amikor egy-egy fesztivál felkereséséről gondolkodnak a látogatók (4. ábra) A FESZTIVÁLLÁTOGATÁSOK ALAKULÁSA 2007 ÉS 2010 KÖZÖTT január és március között a magyar lakosság 65,1%-a vett részt legalább egy hazai fesztiválon. A vizsgált időszakban kimutathatóan növekedett a fesztivállátogatók részaránya. A fesztiválon részt vevők 13,0%-a ban, 15,7%-a január március között, 71,3%-a pedig mindkét időszakban részt vett valamilyen magyarországi fesztiválon ben a belföldi fesztiválon részt vevők átlagosan 2,2 rendezvényre látogattak el. A lakóhelyen megrendezett fesztiválok esetében az említett mutató értéke 1,4 (5. ábra). 5. ábra A fesztivállátogatás alakulása a vizsgált időszakban (%) ,8 45,2 48,2 45,2 51,8 54, Igen Nem Összes megkérdezett megoszlása, N=1000 Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 7

10 PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 30 A fesztivállátogatások megoszlása az utazás időpontja szerint január és február között 6. ábra 24, ,2 11,6 10 8,6 8,4 4,9 4,7 3,8 5,8 4,1 3,6 1, január február március április május június július augusztus szeptember október november 1,6 0,7 december január 1,8 február nem tudja N=711 fesztivállátogatás Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. Általánosságban megállapítható: minél fiatalabb a válaszadó, minél magasabb az iskolai végzettsége, minél nagyobb településen lakik és minél jobb körülmények A fesztivállátogatások megoszlása turisztikai régiók szerint (%) Tisza-tó 1,3 Közép-Dunántúl 8,4 Nyugat- Dunántúl 10,4 Dél- Dunántúl 11,4 Dél-Alföld 12,2 Nem tudja 0,3 Észak-Magyarország 12,8 Balaton 15,2 7. ábra között él, annál valószínűbb, hogy a vizsgált időszak alatt részt vett valamilyen hazai fesztiválon. A következőkben csak az utazással járó, azaz a nem saját lakóhelyen rendezett fesztiválokra vonatkozó fesztivállátogatási szokások kerülnek bemutatásra január eleje és február vége között a belföldi fesztivállátogatások egynegyede (24,0%) augusztusra esett, amit július (14,2%) és szeptember (11,6%) követ (6. ábra). A belföldön fesztivált látogatók legnagyobb arányban (15,2%) a Balaton turisztikai régiót keresték fel. A második helyen az Észak-Alföld (14,7%), a harmadikon a Budapest Közép-Dunavidék (13,3%) áll (7. ábra). A belföldi fesztivállátogatások között az egynapos utazások domináltak (64,6%). A belföldi utazások csak 35,4%-a volt ennél hosszabb. A rövid (1 3 éjszakás) utazások 27,1%-ot tettek ki, három éjszakánál tovább a belföldi utazások 8,3%-a tartott. A több éjszakás belföldi fesztivállátogatások átlagos hossza 2,8 éjszaka volt. Egy fesztivállal kapcsolatos utazáson átlagosan 2,3 fő vett részt. Egy-egy utazáson jellemzően több háztartástag is részt vett, minél nagyobb a háztartás létszáma, annál többen utaztak együtt az adott fesztiválra. Észak- Alföld 14,7 Budapest Közép- Dunavidék 13,3 N=711 fesztivállátogatás Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T 8 TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

11 PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Gasztronómiai Könnyűzenei Hagyományőrző Összművészeti Népművészeti Képző- és iparművészeti Színházi, tánc Komolyzenei Hobbi Film, videó, média Egyéb A felkeresett fesztiválok megoszlása a fesztivál típusa szerint (%) 18,6 17,0 5,5 5,4 3,6 3,6 2,1 1,3 1,1 10,8 30,8 8. ábra N=711 fesztivállátogatás Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. A fesztiválokkal kapcsolatos utazások 19,5%-ában fizetős szállást vettek igénybe a megkérdezettek. A nem fizetős szálláshelyek részaránya 14,3% volt, az esetek 66,2%-ában pedig egynapos volt a fesztivállátogatás. Vagyis a legalább egyéjszakás tartózkodással járó fesztivállátogatások 58,2%-ában fizetős, 41,8%-ában ingyenes szálláshelyet vettek igénybe az utazók. Feltárásra került az is, hogy az utazás során a fesztivállátogatás milyen szerepet kapott, azaz a fesztiválon történő részvétel az utazás fő célja volt-e. A fesztivállátogatások 79,2%-ában magáért a fesztiválért utaztak a megkérdezettek. Általános jelenségként azt is kiemelhetjük, hogy a fesztivállátogatás alkalmával eltöltött idővel arányosan nő azok részaránya, akik kimondottan fő célként látogatták meg az adott fesztivált. A több napos fesztivállátogatások esetében közel azonos aránnyal szerepelnek a fő és a nem fő úti célként látogatott fesztiválok. A vizsgált időszakban felkeresett fesztiválok között a gasztronómiai fesztivál számít a leglátogatottabbnak, a felkeresett fesztiválok 30,8%-a ebbe a kategóriába tartozik. Ezt követi a könnyűzenei (18,6%) és a hagyományőrző fesztiválok említési részaránya. A legkevésbé látogatott fesztiváltípus (1,1%) a film-, videó-, médiarendezvény volt (8. ábra). Egy belföldi fesztiválra utazó háztartás a vizsgált időszakban átlagosan forintot költött a fesztiválra. Az utazó háztartások személyenként 8858 forintot költöttek el egy belföldi fesztiválos utazásra. Egy belföldi fesztiválos utazási nap költsége átlagosan 4829 forint volt egy főre. A fesztivál típusa alapján legdrágábbak az összművészeti ( forint/háztartás), legolcsóbbak a film-, videó-, médiafesztiválok (7401 forint/háztartás) voltak. A gasztronómiai fesztiválok meglátogatása során egy-egy háztartás átlagosan forintot költött, míg a népszerűségi listán második helyezett könnyűzenei fesztiválok átlagosan forinttal terhelték a családi költségvetést A ÉVI FESZTIVÁLLÁTOGATÁSI TERVEK március eleje és február vége között a magyar felnőtt lakosság 68,5%-a tervez (lakóhelyén, illetve utazással járó) fesztivállátogatást Magyarországon. Ugyanakkor a lakosság 30,5%-a biztos benne vagy valószínűsíti, hogy egyetlen fesztivált sem fog meglátogatni. A felmérés adatai szerint a felnőtt lakosság 50,7%-a tervez utazással járó fesztivállátogatást az adatfelvételt követő 12 hónapban. A saját lakóhelyen tartott fesztivál felkeresésének (52,6%) és az egynapos utazásnál nem hosszabb fesztivállátogatásnak (44,8%) van a legnagyobb valószínűsége a megkérdezettek körében (9. ábra). Az átlagosnál (68,5%) magasabb arányban terveznek fesztivállátogatást: a évesek (79,8%), a évesek (78,9%) és a évesek (79,1%), a felsőfokú végzettségűek (82,6%), a négyfős háztartások tagjai (77,3%), az internettel rendelkezők (76,7%), az átlag feletti jövedelműek (79,5%), a Közép-Dunántúl (79,3%) és a Nyugat-Dunántúl (79,6%) tervezési-statisztikai régióban lakók, akik 2009-ben belföldön utaztak (83,5%), akik az elmúlt három évben voltak fesztiválon (91,1%). Azok, akik nem terveznek (47,4%) utazással járó fesztivállátogatást, többségükben (64,4%) anyagi okokra TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 9

12 PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Fesztivállátogatási tervek március eleje és február vége között (%) 9. ábra Lakóhelyén 3,2 33,8 18,8 12,9 31,3 Egynapos utazással 4,1 19,1 25,7 21,1 30,0 1 3 éjszakás utazással 5,1 7,8 18,2 22,4 46,5 4+ éjszakás utazással 6,2 4,7 7,4 25,0 56, Nem tudja Biztosan igen Valószínűleg igen Valószínűleg nem Biztosan nem N=1000 Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. hivatkoztak. Ezt az egészségügyi (21,5%), valamint a családi okokra (17,7%) történő hivatkozás követte. A legalább egy éjszakával járó fesztivállátogatást tervezőktől azt is megkérdeztük, hogy igényelnének-e olyan programcsomagot, amely tartalmazza a szállást, étkezést, szakvezetést, belépőket és a helyi utazást is. A megkérdezettek 12,5%-a biztosan, 29,0%-a pedig valószínűleg kipróbálna egy komplex szolgáltatást nyújtó programcsomagot. 7. Trendek, változások 2006 és 2010 között A 2006-ban végzett felméréshez képest a magyar lakosság körében jelentősen nőtt a hazai fesztiválok ismertsége. Ezt bizonyítja, hogy 2006-ban a válaszadásra felkért személyek 27,9%-a nem tudott egyetlen fesztivált sem megnevezni, míg a jelenlegi kutatásban az információval nem rendelkezők aránya mindössze 8,8% volt. A fesztiválok térhódítását mutatja az is, hogy a rendezvényeket ismerők sokkal többféle fesztivált neveztek meg spontán, mint négy évvel ezelőtt (4. táblázat). Az említési gyakoriság alapján a legismertebb fesztivál 2006-ban és 2010-ben is a Sziget Fesztivál volt. A második, harmadik helyen ugyan eltérő sorrendben, de mindkét időpontban a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Debreceni Virágkarnevál állt. A megkérdezettek közel harmada vett részt december eleje és november vége között magyarországi fesztiválon. Ez az arány lényegesen magasabb (54,9%) volt 2009-ben. Ugyanakkor a fesztiválon részt vevők hoz képest 2009-ben átlagosan kevesebb rendezvényre látogattak el. A fesztiválra ellátogatók 2006-ban átlagosan 2,9, 2009-ben 2,2 rendezvényen vettek részt. A helyi fesztiválok mindkét vizsgálati évben népszerűbbek voltak, mint az utazás során tett fesztivállátogatások. A különböző rendezvények közül, bár eltérő sorrendben, a könnyűzenei és a gasztronómiai fesztiválok a legkedveltebbek. Mind a fesztivállátogatások egy főre jutó költsége (+70,6%), mind az egy utazási nap egy főre jutó költsége (+28,2%) az inflációt 2 (+19,4%) meghaladó mértékben növekedett 2009 és 2006 között (5. táblázat). A vizsgált időszakban fesztiválon részt vevő megkérdezettek mindkét kutatás esetében ötfokozatú A fesztiválok ismertsége 4. táblázat Tényező Megnevezett fesztiválok száma (darab) Összes megnevezett fesztivál (darab) Nem konkrétan megnevezett fesztiválok aránya (%) 28,0 6,9 Megnevezett fesztiválok átlaga a megkérdezettek körében (darab) 1,4 3,3 Megnevezett fesztiválok átlaga a rendezvényt említők körében (darab) 2,0 3,6 Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 10 TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2 KSH Tájékoztatási adatbázis,

13 A fesztivál kiválasztását befolyásoló tényezők fontossága PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A fesztivállátogatások főbb jellemzőinek változása 2006 és 2009 között Tényező Fesztiválon részt vevők aránya (%) 31,3 54,9 Fesztivállátogatások átlaga (db) 2,8 2,2 Egy főre jutó költség (forint) Egy utazási nap költsége egy főre (forint) Legkedveltebb fesztiváltípusok Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 5. táblázat 6. táblázat Tényező Fontosság Helyezés a rangsorban A fesztivál jellege, műfaja 4,65 4, A rendezvény hangulata 4,43 4, A fesztivál konkrét műsora 4,34 4, Fellépők, produkciók 4,29 4, A fesztivál helyének megközelíthetősége 4,22 4, Közös együttlétre adjon lehetőséget a barátokkal 4,16 3, A fesztivál helyének kulturáltsága, szépsége 4,08 4, Jegyár 4,05 3, Közös családi együttlétre adjon lehetőséget 3,88 3, Ismerősök ajánlásai 3,79 3, Távolság 3,76 3, A fesztivál rangja, elismertsége 3,40 3, A fesztivál közelében lévő szálláshelyek, vendéglátóhelyek színvonala 3,20 3, A fesztivál által kínált életforma 3,14 2, Reklám 2,81 2, Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. skálán értékelték, hogy egy-egy rendezvény kiválasztásában döntésüket mennyire befolyásolták a fesztiválokat jellemző különböző tényezők. Az egyes tényezők fontossága az elmúlt években nem változott (6. táblázat). Összefoglalóan elmondható, hogy a magyarországi fesztiválpiacon az elmúlt években végbement kedvező változások a magyar lakosság fesztivállátogatási 1. könnyűzenei 2. gasztronómiai 1. gasztronómiai 2. könnyűzenei szokásain is nyomon követhetők. A fesztiválok felkeresése a lakóhelyen és a lakóhelyen kívül is egyre népszerűbb, ugyanakkor sokan továbbra is a nyári, szabadtéri programokkal azonosítják a fesztiválokat. További információ: Magyar Turizmus Zrt., Piac- és Termékmenedzsment Iroda (1115 Budapest, Bartók Béla út , telefon: (1) , fax: (1) , kutatas@itthon.hu). TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 11

14 TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Országos tájérték adatbázis A magyarországi vonzerők gyűjteménye Szerzők: Mikházi Zsuzsanna 1 dr. Szilvácsku Zsolt 2 A táj magába foglalja egy adott terület turisztikailag hasznosítható természeti és kulturális adottságait. Tájértéknek nevezzük mindazt, ami a helyi lakosok és a térségbe érkezők (látogatók, turisták), valamint a fejlesztéssel foglalkozó turisztikai szakemberek számára mindenkor meghatározza a táj értékét, pozitív jellegét. A Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának irányításával létrehozott TÉKA (TájÉrtékKAtaszter) projekt 2010 végéig tart, partnerei a Norvég Élettudományi Egyetem, a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI), a Vidékfejlesztési Minisztérium (ViM), a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH), valamint a Nemzeti Örökségvédelmi Központ (NÖK). Célja egy az egész országra kiterjedő online adatbázis létrehozása, amely országos szinten tartalmazza a tájértékeket, a turizmus alapját jelentő vonzerőket. A TÉKA adatbázis működése révén a döntéshozók, szakértők és a civilek számára különböző szinten hozzáférhetővé, megismerhetővé válnak a tájjal kapcsolatos kulturális és természeti értékek 3, növelve ezzel a helyi identitástudatot, a környezet iránti felelősséget és elősegítve a helyi és regionális értékekre alapozott döntéseket, fejlesztéseket. Kulcsszavak: táj, tájértékek, TÉKA, turisztikai vonzerő. 1. Bevezetés Magyarország turisztikai vonzerőkben rendkívül gazdag. Mind természeti, mind kulturális adottságaink kiemelkedők, azonban a széles spektrumú választéknak csak igen kis része jelenik meg a turizmus kínálati oldalán. Ennek az az oka, hogy nem is ismerjük teljes egészében egy-egy terület attrakcióit, látogatásra sarkalló kincseit. A turisztikai szakma számára az Országos Idegenforgalmi Bizottság (OIB) határozata alapján a Magyar Turizmus Rt. koordinálásában 1997-ben készült el az a vonzerőleltár, amely országos viszonylatban tartalmazta hazánk legfontosabb látnivalóit. A turisztikai régiónként végzett kutatás eredményeit összesítve és esettanulmányokban is közreadták (Nemes Kozma 1998). Az évi vizsgálat a turisztika szakma számára hiánypótló volt, de a dokumentum tartalma mára már 1 Egyetemi tanársegéd, Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, zsuzsanna.mikhazi@uni-corvinus.hu. 2 Projektvezető-helyettes, Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, zsolt.szilvacsku@uni-corvinus.hu. 3 A projekt keretében gyűjtött és feldolgozásra kerülő tájértékek az emberi tevékenység következtében megjelent objektumok vagy térkategória elemek, amelyek lehetnek vagy kultúrtörténeti vonatkozásúak (például kőkereszt) vagy természeti vonatkozásúak (például legelő). Ezen értékek nem feltétlenül élveznek védelmet, vagy jelentenek vonzerőt önmagukban a település számára. Ugyanakkor gyakran fűződnek hozzájuk gondolati képződmények (például történetek, mesék, legendák), vagy gazdálkodási módok és szokások, amelyek nem azonosak a tájértékekhez kapcsolódó újonnan kialakult turisztikai rendezvényekkel, viszont alkalmasak azok megalapozására. 12 TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM nem kielégítő. A kutatás volumene ellenére a 3132 településen feltárt 5914 darab vonzerő településenként 1,8 vonzerőt jelent, ami nem reális eredmény. A magyar települések múltjukból, történelmükből fakadóan ennél sokkal több értékkel rendelkeznek. A több mint tíz évvel ezelőtti kutatásnak egyik komoly hiányossága, hogy elsősorban objektum szintű elemeket tartalmaz, amelyek legnagyobb hányada kulturális emlék, műemlék. A természeti értékek a lista kisebbik részét jelentik, és e tárgykörben nem teljes körű a felmérés. A táj egyes elemeihez (egy kőkereszthez, forráshoz, barlanghoz, egy dűlőhöz) kapcsolódó szellemi értékek, gondolati képződmények (például mesék, mondák, legendák, szájhagyomány útján terjedő történetek), amelyek sokszor a települések egyedi kultúrtörténeti vonzerejét jelentik, szinte teljesen hiányoznak a felmérésből. A turisztikai szakma, különösen a tervezés számára fontos egy olyan országos adatbank összeállítása, amely az 1997-es vonzerőleltárt aktualizálva, kiegészítve szélesebb témában tartalmazza az attrakciókat. A vonzerőleltár folyamatos naprakészen tartására vonatkozó igény kielégítéséhez járulhat hozzá a 2009 nyarán indult TÉKA (TájÉrtékKAtaszter) projekt, amelynek célja Magyarország tájértékeinek a turizmus számára is hasznosítható módon való összegyűjtése, valamint partnerségen, lakossági közreműködésen alapuló folyamatos frissítése. Hangsúlyoznunk kell, hogy a TÉKA-projekt keretében elkészülő adatbázis és szolgáltatási rendszer a tájértékek körét tartalmazza (lásd a következő pontban kifejtett tájérték fogalmat), a további, tájhoz kötődő kulturális rendezvényeket, programokat, szokásokat, szellemi értékeket, hagyományokat tartalmazó adatbázisokkal együtt, azokkal összekapcsolva jól használható információs szolgáltatásokat kínál a turizmus szakma számára.

15 TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Ez abból is következik, hogy a tájértékek kataszterezésére létrejött konzorcium elsődleges törekvése azokat a szervezeteket és a szervezeteknél meglévő adatokat összehozni és egy adatbázisba rendezni, amelyeknek szakmai vagy törvényileg szabályozott feladatai közé tartozik a tájértékek gyűjtése, rendszerezése és esetenként a megőrzése és működtetése is. Munkánk során látjuk, hogy bár szakmailag fontos a tájértékek összegyűjtése, azok fenntartására és megőrzésére csak akkor van esélyünk, ha más szakterületek számára is elérhetővé és hasznossá tesszük az elkészülő adatbázist. A TÉKA hosszú távú fenntartása és működtetése szempontjából ezért az egyik fő felhasználási területként a turizmust jelöltük meg a szakterületi szereplők és tervezők mellett. Ennek elindítására már több érintett turisztikai szervezettel is folytattunk egyeztetéseket és a jövőben szeretnénk egyrészt a már meglévő látnivaló adatbázist integrálni a TÉKA-rendszerbe, másrészt a megállapodástól függően az összegyűjtött nyilvános adatokat továbbítani például a NETA számára. 2. A tájérték fogalma, szerepe a turizmusban A táj önmagában is vonzerő vagy az elsődleges vonzerőt kiegészítő keret, így a turisztikai kínálatban fontos szerepet tölt be (Mikházi 2009). A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és természeti rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban találhatók a természeti erők és a mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek. (1996. évi LIII. törvény) E meghatározásból is látszik, hogy a táj magában foglalja a természeti erőforrásokat és az erőforrásokat évszázadok óta használó, formáló társadalom kultúrájának minden elemét: építészetét, hagyományait, tájhasználatát. Gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy a táj magába sűríti egy adott terület turisztikailag hasznosítható természeti és kulturális adottságait. Az egyedi tájérték fogalma és definíciója Magyarországon a múlt század nyolcvanas éveiben született meg. Igen gyorsan elterjedt és meghonosodott, majd 1996-ban a természet védelméről szóló törvénybe 4 is bekerült. Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. Az értékek csoportjairól és felmérésük módjáról az MSZ sz. szabvány 5 rendelkezik (Sallay 2009) évi LIII. törvény. 5 Témája: Természetvédelem. Egyedi tájértékek kataszterezése. A tájérték több mint egyedi tájérték. Tájértéknek nevezzük mindazt, ami a helyi lakosok és a térségbe érkezők, valamint a szakmabeliek számára mindenkor meghatározza a táj pozitív jellegét (Sallay Drexler 2009). A tájértékek magukban foglalják: az egyedi tájértékeket (szabvány alapján), a régészeti értékeket (régészetileg feltárt és kutatásra váró értékeket), a műemlékeket (országos és helyi jellegűeket is), a védett természeti értékeket (ex lege, országos védettségű, helyi védettségű értékek), a tájra jellemző, hagyományosan termesztett tájfajtákat, művelési módokat és azokat az objektumokat, területi kiterjedésű és helyhez köthető, de esetenként pontos földrajzi koordinátákkal nem rendelkező (esetleg csak gondolati képződmények például legendák, mesék, hagyományok) értékeket, amelyek meghatározzák az adott hely egyediségét, karakterét. A tájértékekhez (a táj egyes elemeivel, egyes tájrészletekkel szorosan összefüggő értékekhez) kapcsolódó kultúrtörténeti és természeti örökségünknek széles a palettája, a már ismert műemlékektől a régi bakterházakon, gémeskutakon, tájfajtákon, mozaikos tájszerkezeten, nevezetes öreg fákon, harangokon, legendákon, a határjáráshoz kapcsolódó hagyományokon át a faluszéli kőkeresztekig sorolhatók az ide tartozó elemek. A projekt előkészítése során három fő kategóriát állítottunk fel (kultúrtörténeti, természeti és tájképi tájértékek), amelyeken belül összesen közel hatszáz tájértékfajtát különítettünk el. A természetvédelmi és a kulturális örökségvédelmi törvény hatálya alá eső objektumok mellett hazánkban még számos olyan tájérték található, amely országos szinten nem kiemelkedő jelentőségű, de mindenképpen fontos eleme a tájnak, a helyi értékeknek, a hagyománynak, a környezettudatnak és a turizmusnak is. Az eddigi felmérések azt mutatják, hogy ezeknek a nem védett tájértékeknek a száma jelentősen meghaladja a védett értékek nagyságát, ugyanakkor az is tapasztalható, hogy számuk a megváltozó gazdasági környezet, életmód és védelem hiánya miatt rohamosan csökken. Sok esetben a turizmus sem veszi figyelembe, nem számol a védelem alá nem tartozó értékekkel, amelyek fennmaradása a hasznosítás hiányában kétséges. 3. A TÉKA-projekt, a tájértékek országos leltára A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Tájépítészeti Karának irányításával (dr. Csemez Attila dékán az irányítóbizottság elnöke, dr. Kollányi László dékánhelyettes a projekt vezetője) létrehozott TÉKA-projekt 2010 végéig tart, partnerei TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 13

16 TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS a Norvég Élettudományi Egyetem, a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI), a Vidékfejlesztési Minisztérium (ViM), a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH), valamint a Nemzeti Örökségvédelmi Központ (NÖK). A projekt általános célja egy olyan átfogó, az ország egészét lefedő tájértékkataszter elkészítése, amely hozzájárul a kulturális és a természeti örökség megőrzéséhez. A projekt konkrét, rövid távú célja a tájértékkataszter módszertani megalapozása, az adatbázis kialakítása, a működési keretrendszerének megteremtése, fenntartása és működtetése, a terepi felmérések szervezése. A projekt keretében célul tűztük ki egy egységes, az egész országra kiterjedő online kataszter létrehozását. A létrehozandó tájértékkataszter nemcsak integrálná a kulturális és természeti értékek meglévő adatait, hanem új terepi felmérések révén, valamint a civil társadalom aktív részvételével ki is egészítené a hiányzó adatokat (Kollányi 2009). Az adatbázis megalapozásához egy, az érintettekkel egyeztetett rendszertervet és működtetési, fenntartási koncepciót dolgozunk ki. A TÉKA egy metaadatbázis, amely virtuálisan kapcsolja össze a partner szervezetek által működtetett és törvényi kötelezettségüknél fogva fenntartott adatbázisokat (például a műemlékkel kapcsolatos adatbázist a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal gondozza, a régészeti topográfiával kapcsolatos adatokat a Nemzeti Örökségvédelmi Központ, a természetvédelemmel kapcsolatosakat a Nemzeti Park Igazgatóságok és a Természetvédelmi Információs Rendszer gyűjti). A felhasználó az adatokat így egy helyen látja, így nem kell az egyes szervezeteknél külön-külön utánajárnia. A tájérték-adatbázis számos olyan adatgyűjtésre is alapoz, amely magánkezdeményezésből jött létre, például Magyarország talán legrészletesebb szoborgyűjteménye, a szoborlap.hu, vagy az országos műemlékek és a helyi védettségű műemlékek gyűjtését felvállaló muemlekem.hu, amelyek adatai integrálódnak az adatbázisba. További, már élő gyűjtemények bekapcsolását is tervezzük a rendszerbe, például a turizmus és a mezőgazdaság területéről. A projekt keretében a hiányzó adatok pótlására és hozzávetőleg 400 település helyszíni felmérésére is sor kerül. A kataszterezés a hiányzó egyedi tájértékek felmérését, a műemlékek és a táji léptékben megjelenő régészeti emlékek és földtani emlékek térinformatikai feldolgozását foglalja magában. A terepi munkát a partner szervezetek szakemberei végzik a FÖMI által biztosított térképi háttér segítségével. Az eredmények fénykép-dokumentációval és GPS-koordinátával kerülnek rögzítésre a partnerszervezeteknél, s majd innen egy integrált adatbázisba kerülnek. A különböző intézményeket összekapcsoló rendszer nyílt forráskódú térinformatikai megoldásokon alapul, kizárólag ingyenes, szabadon felhasználható szoftverelemekből épül fel (Kollányi 2010). 14 TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM A felmérések egy több száz tájértéktípust, -kategóriát tartalmazó lista alapján történtek, amelyet a Felmérési Munkacsoport állított össze a kutatás elején (2009 őszén). A felmérendő objektumok listája az MSZ 20381, Egyedi tájértékek kataszterezéséről szóló szabványban szereplő tájértéklista bővítésével került kialakításra. Ezt minden partner szervezet elfogadta, és a felméréseket ehhez igazodva végzik. A felmért értékeket minden partnerszervezet saját adatbázisába gyűjti, ahol ezek az elemek minőségbiztosításon esnek át. A minőségbiztosítás rendszere partnerenként a szakterületi követelményeket tekintve eltérő lehet. A TÉKA-rendszerbe már minden partner részéről a minősített adatok kerülnek továbbításra. Tehát ez a minősítés elsősorban a konzorcium által kitűzött szakterületi célok megvalósítását szolgálja, ezáltal hiteles adatok szolgáltatását tudja majd biztosítani. Az, hogy a rendszerbe bekerülő minősített tájértékek turisztikai vonzerőként azonosíthatóak és hasznosíthatóak-e, más jellegű értékelést kíván, amelyet elsősorban a településeket érintő turisztikai fejlesztési elképzelések és tervek határoznak meg. Az eddigi eredmények alapján úgy véljük, hogy a felmért és rögzített tájértékek jelentős része vagy már jelenleg is vonzerőként működik, vagy megfelelő fejlesztéssel vonzerővé válhat. A rövid távú cél mellett a projekt hosszú távú, közvetett célja, hogy megteremtse egy olyan, szélesebb együttműködés kereteit az érintett szakmák képviselői, a civilek és a helyi lakosok között, amelynek révén folyamatosan biztosíthatóvá válna a tájértékek adatainak gyűjtése, rendszerezése, szolgáltatása, publikálása. Ezáltal maga a tájvédelem, továbbá a kulturális örökségvédelem nagyobb jelentőséget kapna a döntéshozatali és tervezési folyamatokban. A figyelemfelhívás első lépése a 2010 májusában elindított Értékvadászat nevű országos verseny 6, amelynek célja a résztvevők környezetében található természeti és kulturális értékek feltárása, valamint célzottan gémeskutak és kiépített források, forrásfoglalások felkutatása. Az így gyűjtött értékeket a regisztrációt követően a pályázók a feltoltes.tajertektar.hu oldalon tölthetik fel. Második lépésben az Értékgazdag Település cím elnyerésére hirdetett pályázatot 2010 júliusában a TÉKAkonzorcium, ezzel kapcsolatban további részletek a oldalon találhatók. Összességében a projekt legfontosabb eredménye, hogy létrejön a turizmus alapját képező tájképi, természeti és kulturális táji értékeket közvetítő TÉKA-adatbázis és szolgáltatási rendszer. A TÉKA szolgáltatási rendszer révén a döntéshozók, szakértők és a civilek számára különböző szinten hozzáférhetővé, megismerhetővé 6 A részletes pályázati felhívás a tajertek-vadaszat.html oldalon olvasható.

17 TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS válnak a tájjal kapcsolatos kulturális és természeti értékek, ezzel növelve a helyi identitástudatot, a környezet iránti felelősséget, továbbá elősegítve a helyi és regionális értékekre alapozott fejlesztéseket. A TÉKA-adatbázis és szolgáltatási rendszer célja, hogy tájértékek tekintetében megalapozza a tervezési, programalkotási, megvalósítási, értékelési döntéseket, igazodva a fenntarthatóság követelményrendszeréhez (Szilvácsku 2003). 4. A TÉKA jelentősége a turisztikai szakma számára A létrejövő online TájÉrtékKAtaszter a turizmus számára számos előnyt jelent, amelyek hozzásegítik az ágazatot a kínálat fejlesztéséhez és hozzájárulnak a hazai vonzerők népszerűsítéséhez. A következő pontokban összefoglalásra kerültek ezek a tényezők. A rejtett értékek bevezetése a turizmusba. Az adatbázis által feltárásra kerülnek azok az idáig rejtett, elfeledett értékek, amelyek eddig nem voltak benne a köztudatban, és amelyek segítségével egy-egy település hatékonyabban vonható be a turizmusba. Bár az értékek tájtörténeti, kultúrtörténeti és természetvédelmi szempontból kerülnek összegyűjtésre, unikális, csak az adott tájra jellemező megjelenésük a turizmus potenciális vonzerőivé teheti őket. A csomagkínálat kialakításában is előnyt jelent az adatbázis. Segítségével programajánlók, csillagtúrák, a környék látnivalói könnyebben összefoglalhatók és összefoghatók a szolgáltatók (például szálláshely-üzemeltetők) által. Az így kialakított gazdagabb kínálat hozzájárul ahhoz, hogy a turista hosszabb időre vegye igénybe a szolgáltatásokat. Olyan adatbázis, értékleltár jön létre, amire stratégiát, illetve a programmegvalósítás értékelését alapozni lehet. A nemzeti szintű turisztikai termékfejlesztés nem képzelhető el anélkül, hogy összegyűjtenénk, minősítenénk meglévő vonzerőinket. Az adatbázis segítségével meghatározhatók a fejlesztésre leginkább érdemes régiók (kistérségek), valamint megfogalmazhatók a termékfejlesztési javaslatok. A szak embereket olyan nem nyilvános adatok segítik a tervezésben, amelyek egy-egy érték esetében a látogatók számára indifferensek. Az adatbázisban található információk segítségével az eddig turisztikailag inaktív térségekben is fokozható a szolgáltatók aktivitása. A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában (Magyar Turisztikai Hivatal 2005) is meghatározásra került, hogy a turisztikai ágazat piaci pozícióit javítani kell, és a kínálat egyediségével, minőségével kell megnyerni a fizetőképes vendégkört. Ahhoz, hogy az egyediséget a kínálat szintjén meg lehessen fogalmazni, feltétlenül ismerni kell a vonzerők teljes spektrumát. A TÉKA és a benne összegyűlő adatok térségi, települési szinten egyaránt alapját jelenthetik a desztinációfejlesztésnek. Az adatbázis segítségével az adott célterület fel tudja mérni, hogy saját maga, valamint versenytársai milyen adottságokkal rendelkeznek, így a versenytársaktól markánsan megkülönböztethető ajánlattal tud megjelenni a piacon. A turizmus intenzíven felhasználja a táji értékeket, legyen az kulturális vagy természeti jellegű. A teherbíró képességet meghaladó látogatószám a vonzerőt jelentő adottságokat veszélyezteti. Azért is lényeges, hogy számba vegyük egy-egy térség értékeinek teljes tárházát, mert a különböző jellegű elemek eltérően reagálnak a turizmusból adódó terhelésre. A megóvás, a megőrzés szempontjából fontos, hogy az egyes értékeket megfelelően kezeljük. Ennek megvalósításához pedig minél több információra van szükségünk róluk, amit az adatbázis és a ráépíthető rendszeres monitoring és értékelési rendszer biztosíthat. A táji értékek védelme nem valósulhat meg a helyi lakosság értékmegőrző, értékmentő munkája, életmódja, hagyományápolása nélkül. Viszont a lakosok csak azon értékek (számukra mindennapi használati, vallási, gazdálkodási eszközök, objektumok) megőrzésében érdekeltek, amelyek vagy a hétköznapi életük szerves részét képezik, vagy gazdasági haszonnal kecsegtetnek. Az, hogy mára a turizmus számára a táji értékek fontosak, és egyes térségekben a turizmus alapját jelentik, hozzájárult ezen elemek felértékelődéséhez, ezáltal a lakosok érdekeltté váltak megőrzésükben. A települési önkormányzatoknak fontos tudni, hogy mekkora helyi tőkével rendelkeznek, beleértve a kulturális, természeti és társadalmi tőkét is. Saját érdekük, hogy a területükön található értékeket megismerjék és megóvják, valamint hogy tudatában legyenek a birtokukban lévő értékekben rejlő (turisztikai) lehetőségeknek, azaz a táji értékeiket értékesnek lássák, értékállóságáról gondoskodhassanak (valorizáció). Nemzeti érdek is, hogy összegyűjtsük és megőrizzük múltunk tájban megbúvó emlékeit, amelyek a társadalom, a gazdaság és a környezet együttes fejlődésének lenyomatai. Mindezek hozzájárulnak Magyarország egyedi arculatának kialakításához, az életminőség javításához és a turizmus versenyképességének fokozásához. TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 15

18 TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Felhasznált irodalom évi LIII. törvény a természet védelméről KOLLÁNYI L. (2009) Táji értékek kataszterezése a TÉKA projekt keretében, Lippay János Ormos Imre Vas Ká roly Tudományos Ülésszak előadásainak és posztereinek összefoglalói, Budapest, 2009, pp KOLLÁNYI L. (2010) Tájértékek kataszterezésének metodikája, 4D Könyvek II. kötet Tájépítészeti tanulmányok, Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar, Budapest 2010, pp Magyar Turisztikai Hivatal (2005) Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia , Budapest MIKHÁZI Zs. (2009) The tourism contexts of the landscape conservation and the regional development. A turizmus szerepe a területi fejlődésben II. Nemzetközi Konferencia, Gyergyószentmiklós (2009 szeptember ) pp MSZ sz. szabvány Természetvédelem. Egyedi tájértékek kataszterezése NEMES A. KOZMA B. (1998) Magyarország turisztikai vonzerőinek számbavétele. Turizmus Bulletin, 1. pp SALLAY Á. DREXLER D. (2009) Tájértékek szerepe a Firtos kistérség turizmusában, In: Michalkó G. Rátz T. (szerk.) A tér vonzásában: a turisztikai termékfejlesztés térspecifikus vonásai (Turizmus akadémia 4.), Székesfehérvár Budapest, Kodolányi János Főiskola MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, pp SALLAY Á. (2009) Mérhető-e a táj? Szabványok gyakorlati alkalmazása, 4D Könyvek I. kötet Tanulmányok és esszék a 90 éves Mőcsényi Mihály tiszteletére, pp SZILVÁCSKU Zs. (2003) Stratégiai környezeti vizsgálatok az Európai Unióban, VITA, REGIO ET NATURA I., Vitaragnat Bt. Budapest, p TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

19 TURISZTIKAI TERMÉKEK A vasúti közlekedés és a turisztikai termékfejlesztés kapcsolata, valamint a területi fejlődésre gyakorolt hatásmechanizmusa Szerző: Somogyi Bence 1 Tanulmányomban arra keresem a választ, hogy a vasúti közlekedés, bizonyos feltételek megléte esetén, milyen szerepet játszhat egy nem kellően városiasodott térség turisztikai fejlesztésében. Ezeknek a nagyvárosoktól távol eső kistérségeknek sokszor csupán a vasúti szolgáltatás révén van minőségi kapcsolatrendszerük más területekkel. Egy kevésbé fejlett térségben a vasút turisztikai hasznosítása olyan fejlődési alapot jelenthet, amely közvetve a nemzetgazdaság egészére hatással lehet. Kutatásomat a Győrszabadhegy Veszprém vasútvonalon végeztem, amely egyike azon vasútvonalainknak, amelyek jó eséllyel képesek növelni a hazai nemzetgazdaság turizmusból származó bevételét. Az említett vasútvonal megtartása és tudatos fejlesztése javíthatja a térség imázsát, illetve a helyben élők életminőségét a munkahelyteremtés révén, valamint hozzájárul a környezettudatos gondolkodás erősítéséhez is. Kulcsszavak: vasút, termékfejlesztés, vidékfejlesztés, közösségi közlekedés, környezettudatosság. 1. Problémafelvetés Több tudomány különböző képviselői kutatták már a vasút mint közlekedési eszköz társadalmi-gazdasági térstruktúrát megváltoztató sajátosságait, és annak bonyolult hatásmechanizmusát. Igen kevés kutatás foglalkozott azonban eddig a vasút és a turizmus talán az előbbinél is bonyolultabb kapcsolatrendszerével. Ennek oka a téma relatíve nehéz megfoghatóságában, továbbá a vasút utazási szokásokra gyakorolt hatásaiban keresendő. Felmerül a kérdés, értelmezhető-e diszciplináris szinten a vasút mint turisztikai terméktípus. A vasúti turizmusnak máig nincs elfogadott definíciója, a fő probléma a téma szerteágazóságával jeleníthető meg. A vasút elsősorban közlekedési eszköz, és kevésbé turisztikai termék. Elég csak azokra az agglomerációs körzetekre gondolni, amelyekben naponta emberek tízezrei utaznak vonattal az anyaváros és lakóhelyük között (Erdősi 2005). A vasút turisztikai értelmezése terén megállapítható, hogy az egyre inkább a mellékvonalakon fejti ki tevékenységét. A fővonalak továbbra is jelentős hivatásforgalmat bonyolítanak le, így turisztikai termékké formálásukra alig van esély. A probléma megértéséhez különbséget kell tenni a hivatásforgalom és a hivatásturizmus között. Míg előbbi a napi, heti, munkába, iskolába, hivatalba járást 1 PhD-hallgató, Pécsi Tudományegyetem, cím: bence.somogyi@yahoo.com. A tanulmány alapját képező értekezéssel a szerző a XXIX. OTDK Fizika, Földtudományok, Matematika Szekció Turizmusföldrajz Tagozatában II. helyezést ért el (témavezető: Dr. Michalkó Gábor, Kodolányi János Főiskola). jelenti, addig utóbbi az üzleti, nem szabadidős céllal végzett turisztikai tevékenység. A MICE-turizmusban részt vevők azonban, a hivatásturizmus jellegéből fakadóan, jelentősebb mértékben használják a vasúti törzsvonalakat, mint a mellék- és szárnyvonali hálózatot. Ez utóbbiak az általuk feltárt természeti és társadalmi-kulturális környezet, adottságok révén illeszthetők egy térség szabadidős turizmusába, illetve annak fejlesztési programjába. A szabadidős turizmus modern, alternatív megközelítése azon az elven alapul, miszerint az egyén azért kel útra és azért vállal kiadásokat lakó- és munkahelyétől távol, hogy az számára élményt jelentsen (Michalkó 2004). Szabadidős turisztikai célú költés csak a diszkrecionális jövedelemből végezhető, ennek elköltése során pedig hatványozottan érvényesül az élményszerzés jelentősége. Ennek révén tehát elmondható, hogy akkor értelmezhető a vasúti közlekedés turisztikai termékként, ha az azon való utazás időtől és tértől függetlenül egyedi élményt jelent a látogatónak. Erre a tanulmány egy későbbi részében konkrét példákat kívánok bemutatni. A vasút a XIX. század közepe óta rányomja bélyegét az általa feltárt területek társadalmi, gazdasági környezetére (Erdősi 2000, Magyar 2000). A vasút turizmusban való hasznosítása azokon a területeken fokozhatja térképző hatását, ahol nem túlzottan erős a főleg munkába járást jelentő hivatásforgalom. 2. Kutatási előzmények Annak ellenére, hogy a közlekedés már évtizedek óta kedvelt kutatási téma, elsősorban a földrajz-, társadalom-, valamint a műszaki tudományok művelői számára jelentett feltárandó problémát, más területek képviselői TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 17

20 TURISZTIKAI TERMÉKEK közül a turizmus és a vasúti közlekedés kapcsolatrendszerének vizsgálatát eddig kevesen tűzték zászlajukra. A kevés szakirodalom miatt csak az említett három tudományág meglévő szakirodalmának témaspecifikus elemzését végeztük el. A hazai turizmuskutatásokban Michalkó Gábor végzett a turizmusföldrajzi tér közlekedési vonatkozásaira épülő kutatást (Michalkó 2007). Vizsgálata az egyes közlekedési alágazatok turizmusföldrajzi aspektusát tárja fel. Michalkó kutatásai során arra a turizmusban nem elhanyagolható megállapításra jutott, miszerint a hazai vasúti közlekedés problémái miatt a turisták vasúton utazva ugyanazt a várost távolabbinak érzik, mintha közúton közelítenék meg a települést. Ez a tény nem szolgálja a vasút turizmusban való hatékonyabb kihasználását. A magyarországi vasúti közlekedés turizmuspszichológiai megközelítésére utal Kisteleki Mihály írása, amely szerint a vasútra való átpártolást az egyéni közúti közlekedéshez szokott utazó minőségi visszalépésként éli meg (Kisteleki 2005). A vasút jelenlegi helyzetében nem lehet versenyképes a közúti közlekedés szolgáltatásaival. Az elöregedett járműpark és a túlhasznált tömegközlekedés nem tud érdemi vonzást kifejteni, még az amúgy vasútbarát beállítottságúak körében sem (Vörös 2005). A vasút elővárosi közlekedési rendszerekben betöltött szerepe a jelenkori közlekedéstudományi kutatások egyik saroktémája. A vasút ilyetén hasznosítása a turizmusban ugyan csak közvetve jelenik meg, hiszen az elővárosi ingázás jobbára a hivatásforgalmat szolgálja, ám a hazai elővárosi közlekedés nem kellő kiépítettsége jól tükrözi hazánk elmaradását e téren. A vasút hátrányára írható többek között a vasútállomások települési központoktól való nagy távolsága, valamint az a tény, hogy a közúti és vasúti szolgáltatások nem egymás kiegészítőiként, hanem versenytársakként vannak jelen a közlekedésföldrajzi térben (Hardi Nárai 2005). A hazai kutatások mellett érdemes kitekintést tenni a nemzetközi szakirodalomra. A nemzetközi közlekedés- és turizmusföldrajzi szaksajtóban számtalan tanulmány született a közösségi közlekedés turisztikai vetületének témakörében. Ennek ellenére a nemzetközi szakirodalom tanulmányozása során is meglepően alacsonynak tűnik a vasút turisztikai termékként való értelmezésének kutatási foka. Ennek oka az elmúlt néhány évtized világtendenciájának köszönhető, amelynek révén a vasút jelentősen vesztett pozíciójából, és turisztikai hasznosítást néhány mellék- és szárnyvonalon kívül nagyobb forgalmú és jelentőségű hálózati pályaelem nem tud felmutatni. A nyugat-európai példák azt mutatják, hogy a vasút elsősorban a rurális, kevésbé urbanizált területeken szolgálhatja a fenntartható, környezettudatos turizmus elterjedését. Ezeket a vonalakat a közösségi 18 TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM közlekedési szolgáltatások integrált, más közlekedési módokkal és ágazatokkal karöltve történő fejlesztése és menedzselése révén lehet bekapcsolni a szabadidős turizmus vérkeringésébe (Lumsdon Downward Rhoden 2006). Ennek kezdeti lépése a vasúton utazók motivációs igényszintjének, keresleti tényezőinek feltárása, amelyet hatékony, tudatos piacszegmentációnak kell követnie (Dallen 2007). Európában a vasút és a turizmus kapcsolatrendszerében új elemként jelentkezik a nagysebességű vasút. Ennek eddig elsősorban a nagy kiterjedésű országok, mint például Franciaország, Svédország, Spanyolország belföldi turizmusában volt komolyabb szerepe (Fröidh 2008). A jelenlegi tendenciák függvényében viszont kijelenthető, hogy egyre inkább a nemzetközi forgalomban használják ki ezt a vonattípust. Különösen igaz ez olyan kis országokban, mint a Benelux-államok, vagy a távoli jövőben (a cikk írásakor létező tervek szerint) Magyarország. 3. Történelmi folyamatok a turizmus tükrében 3.1. A VASÚT A XIX. SZÁZADBAN A vasút előtti korokban a közlekedés rendkívül körülményes volt. Lassúsága mellett fejlődését olyan akadályok is nehezítették, mint a rossz úthálózat, a nem megfelelő közlekedési eszközök, vagy az állati vonóerő teljesítményének korlátoltsága. A vasút megszületése új helyzetet teremtett a személy- és áruszállításban. Lehetővé vált ugyanis a személyek és az áruk egy időben, nagy tömegben való szállítása. Az új közlekedési rendszer kiépítése nyugaton kezdődött, majd fokozatosan terjedt kelet felé (Erdősi 2000). Általánosságban véve elmondható, hogy a vasút az egyes térségek áruszállítási céljainak kielégítése céljából épült. Különösen igaz ez azokra a rurális térségekben futó mellék- és szárnyvonalakra, amelyek a térség mezőgazdasági terményeinek és bányakincseinek elszállítására épültek (Erdősi 2005). A vasút elősegítette a városiasodást, és az ezzel együtt járó polgárosodást is. A korábban csak ünnepnapokon hordott népviseletek az utazás révén a mindennapi élet részévé váltak, így a vasút közvetítő szerepet játszott a vidéki térségek autentikus vonzerejét jelentő hagyományok megismertetésében és elterjesztésében is (Majdán 2001). A vasút turizmusban való kihasználása időben relatíve hamar elkezdődött. A Thomas Cook által alapított utazási iroda vasúton szervezett utazást Európa nagyvárosaiba. A XIX. században a vasút turizmusban betöltött szerepe kétarcú volt. Amíg a törzshálózati fővonalak közül több is szolgálta a turizmus érdekeit, addig a távoli térségeket csak korlátozottan feltáró mellék- és