TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ÉVFOLYAM

Átírás

1 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 88 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ÉVFOLYAM TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ÉS ETIKA 7. ÉVFOLYAM

2 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 89 CÉLOK ÉS FELADATOK A történelem - mint múltismeret - a társadalom kollektív memóriájaként az emberi azonosságtudat egyik alapja. A nemzeti; az európai és az egyetemes emberi identitást formálja, erősíti. A történelemből ugyanakkor az is kitűnik, hogy az egyes népek, nemzetek kölcsönösen egymásra vannak utalva. A kölcsönös függőség megértése átfogó világtörténelmi látásmódot, a különbségek tudomásul vétele a kultúrák sajátos értékeinek és érdekeinek megismerését és tiszteletben tartását kívánja. A tantárgy feladata elsősorban a történelmi szemlélet fejlesztése. A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy célja, hogy megértesse a folyamatosság és a változásváltoztatás történelmi szerepét, és ezen keresztül mutassa meg, hogy minden nemzedéknek megvan a maga felelőssége a történelem alakításában. Mindez a jelen ellentmondásos folyamataiban való eligazodást is szolgálja. A tantárgy másodsorban jól segíti a kulcskompetenciák fejlesztését. Különösen igaz ez az anyanyelvi kommunikáció, a szociális és állampolgári képességek és a hatékony, önálló tanulás készségének erősítése, további fejlesztése terén. A történelem és állampolgári ismeretek fejlesztési követelményei és tananyaga segítségével bővíthető az információs társadalom technológiáiban való jártasság is. A történelem órán a tanulók kifejezik gondolataikat, érzéseiket, véleményüket szóban és írásban egyaránt. Már ebben a két képzési szakaszban megkezdődik a szakszókincs kialakítása, és fontos szerepet kap a különféle típusú szövegek (források) összegyűjtése, feldolgozása. A történelem múltismereti és a társadalomismeret jelenismereti szempontjai segítségével a tanulók tájékozódni tudnak a múlt, valamint saját koruk társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei között. A társadalomismerettel való foglalkozás az ismeretek nyújtásán túl mindenekelőtt a társadalmi problémák iránti érzékenység növelését, valamint a konfliktusok értelmezéséhez, feloldásához szükséges képességek fejlesztését jelenti. Az általános iskolai munkának a múltat élményszerűen megjelenítő történetek tanításán kell alapulnia. A éveseket általában a konkrét gondolkodás jellemzi. Az 5 6. évfolyamos tanulók a történelmi tényeket, fogalmakat, összefüggéseket a megelevenített eseményekből és jelenségekből a történetekből kiindulva érthetik meg a legkönnyebben. A képszerűen megjelenített múltat már az 5 6. évfolyamokon is elemzés tárgyává kell tenni, le kell vonni a megfelelő következtetéseket, általánosításokat, és azokat bele kell helyezni a történelmi ismeretek rendszerébe. A történettanítás nem helyettesíti, csupán megalapozza a

3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 90 történelemtanítást. A történelmi tapasztalatok és ismeretek megszerzésében az alsóbb évfolyamokon a játéknak, a konkrét szituációknak, az életszerű helyzeteknek van kitüntetett szerepe. A 7 8. évfolyamok történelemtanítása a korábbi évfolyamok eredményeire támaszkodva a múlt valóságát összetettebben, teljesebben, az általánosítás magasabb szintjén, sokoldalúbb történelmi összefüggésekbe ágyazva dolgozza fel. Alkalmazkodva az adott fejlődési szinthez a képszerű megjelenítésre a történettanításra azonban ekkor is szükség van. Mindezek együtt alkalmassá tehetik a tanulókat arra, hogy a történelem megismerésének, elemzésének alapvető módszereit elsajátítsák. A tantárgy tanulása során a tanulók megismerkednek a hagyományos paraszti kultúrával és értékrenddel, megfigyelik és megismerik a természet közelben élő a természetet tisztelő, és felhasználó ember életét, legfontosabb szokásait. A tanulóknak arra is szükségük van, hogy a múlt ismerete mellett megértsék saját korukat. Az állampolgári ismeretek tanításának célja, hogy a diákok el tudjanak igazodni a jelen bonyolult közéletében, értsék a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok rendszerét, működését. Így a tantárgy tanítása alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez. A társadalomismeret ahhoz segít hozzá, hogy tájékozódni tudjunk saját korunk társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei között. Az ismeretek nyújtásán túl ez mindenek előtt a társadalmi problémák iránti érzékenység növelését, valamint a konfliktusok elemzéséhez szükséges képességek fejlesztését igényli. Az etika betekintést nyújt az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába. Segít tudatosítani az ember sorsától elválaszthatatlan értékdilemmákat, megismertet az erkölcsi vitákban használatos érvelésmódokkal, fejleszti az önálló tájékozódáshoz, felelős döntéshez, a mások álláspontjának megértéséhez szükséges attitűdöket és képességeket. A hetedik évfolyamon e tantárgy az emberi természet, a társas kapcsolatok sajátosságait tárgyalja oly módon, hogy ötvözi a leíró embertudományokat (lélektan, szociológia) a normatív etikával. A tárgy egyszerre szolgálhatja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészít a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához.

4 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 91 FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy fontos szerepet játszik az ismeretszerzési és - feldolgozási képességek kialakításában és fejlesztésében. Szükséges, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek saját emberi-társadalmi környezetükből, történetekből, képekből, a tömegkommunikációs eszközökből, egyszerű statisztikai adatokból, grafikonokból, diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más ismerethordozókból. Fontos, hogy ezeket az ismereteket egyre önállóbban és egyre kritikusabban értelmezzék, s belőlük következtetéseket tudjanak levonni. E képességek fejlesztése közvetlenül segíti a hatékony, önálló tanulás képességének kibontakozását, megszilárdulását. Váljanak képessé a tanulók a közös munkára, saját tudásuk másokkal való megosztására, munkájuk értékelésére. A tananyag segítségével fejlődjön problémamegoldó képességük is. A tananyag-feldolgozás folyamatában a diákok sajátítsák el a sokoldalú információgyűjtés és -felhasználás képességét, a legfontosabb kézikönyvek, lexikonok, atlaszok használatát. Legyenek képesek a legfontosabb történelmi fogalmak és kifejezések készségszintű alkalmazására. A különböző információk feldolgozása során legyenek képesek különbséget tenni tények és vélemények között, tanulják meg az információt kritikusan szemlélni, a történelmitársadalmi jelenségek összefüggéseit megkeresni, e jelenségeket összehasonlítani. Konkrét ismeretekhez kapcsolódóan ismerjék fel a folyamatosság és a változások szerepét a történelmi, társadalmi folyamatokban, tudatosítsák, hogy a folyamatosságnak, az értékek megőrzésének nagy szerepe van a társadalom életében. A tananyag feldolgozása során ismerjék meg azokat az alapvető elemzési, értelmezési szempontokat, módszereket, amelyek segítségével képesek lesznek kialakítani véleményüket személyekről, helyzetekről, eseményekről, intézményekről. Ennek alapján véleményüket egyre árnyaltabban tudják megindokolni. A történelemtanításnak-tanulásnak a tanulók szóbeli és írásos kifejezőképességének fejlesztésében is jelentős szerepe van. A tanulók szerezzenek gyakorlatot események elbeszélésében, különféle szövegek reprodukálásában. Tanuljanak meg írásban válaszolni szóbeli és írásbeli kérdésekre, vázlatot, felelettervet írni, jegyzetelni. Legyenek képesek rövid beszámolót, kiselőadást tartani egy-egy témáról különböző információk alapján. Sajátítsák el

5 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 92 a kulturált vita technikáit és szabályait. Véleményüket lényegre törően és érvekkel alátámasztva fejtsék ki. Ugyanakkor legyenek képesek a másik fél véleményét is pontosan megérteni és figyelembe venni hozzászólásaikban. A történelemi események időben és térben játszódnak, hatékony történelmi tudat nem alakulhat ki időbeli és térbeli tájékozódási képesség nélkül. Ennek gyakorlására ezért mind a négy évben folyamatosan szükség van. Az évszámok segítségével történő tájékozódó képesség fejlesztése mellett a tanulóknak el kell sajátítaniuk az idő tagolásának módszerét. A tanulóknak az eseményeket térben is el kell tudni helyezniük. Gyakorlatot kell szerezniük különböző méretarányú térképek olvasásában és annak megítélésében, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egy-egy ország, térség fejlődésére. A képességek hatékony fejlesztésének fontos eszköze a differenciált tanulás szervezés, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása (egyéni-, pár-, csoport- és projektmunka), Az alapozó szakaszban (az 5-6. évfolyamon) a tanítási időkeret egy részét nem szakrendszerű oktatás keretében az iskolai alapozó funkciók (olvasás- és íráskészség, rendszerező és kombinatív képesség) hatékonyságának növelésére lehet fordítani. A tantárgy esetében ezt leginkább a témacsoportban feldolgozott tananyag (projektoktatás) segítségével lehet megoldani. A projektoktatás a tanulás iránti motiváció felkeltésének jó eszköze. Az 5-6. évfolyam tananyagának témakörei, vagy azok egy része felfogható egy-egy projekt témájaként, címeként. A tárgy segíti a személyiségjegyek fejlesztését: a társas kapcsolatokban szükséges normák készségek kialakítását, az ember és környezete viszonyának reális érzékelését, a nyitottság, a bátorság és a humorérzék emberi értékként való kezelését. Megalapozza továbbá a tanulók toleráns törvénytisztelő magatartását, kulturált vitakészségét.

6 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1,5 óra Belépő tevékenység formák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek - Képi információk gyűjtése. - Lelet és rekonstrukció összevetése. - Rekonstrukciós rajzok és néprajzi képi források összehasonlítása. - Az egyes korszakok jellemző tárgyainak, szerkezetek működésének felderítése, ismertetése. Tájékozódás könyvtárban az egyes történelmi személyiségekkel, eseményekkel kapcsolatos gyermekirodalomban. - Párhuzamok keresése a megismert történelmi élethelyzetek, események és mai éltünk között. - Annak felderítése, hogy milyen környezeti változások erednek az ókorból. - Információk gyűjtése a tankönyv és olvasókönyv szövegéből. - Annak felismerése, hogy a gondolatok rögzítésének, az írás feltalálásának milyen jelentősége volt az emberiség történetében. - A tanári elbeszélés megjegyzése. - Képi és szöveges információk együttes kezelése. - Képek jellemző vonásainak kiemelése, rendszerezése. Kifejezőképességek - Történelmi személyiségek jellemzése. - Kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi témáról. - A megismert történelmi fogalmak alkalmazása élőbeszédben. - Rajz, festmény, modell készítése történelmi eseményről, helyszínről, élethelyzetről. - Történelmi személyek vagy csoportok konkrét tetteinek megokolása. - Történelmi szituációk eljátszása, megjelenítése. - Egyszerű írásos források szövegének megértése, értelmezése tanári segítséggel. - Történetek mesei és valóságos elemeinek megkülönböztetése tanári segítséggel. Tájékozódás időben - Történelmi események időrendbe állítása.

7 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 94 - Az őskor és ókor megkülönböztetése. - A jelen, a múlt és a régmúlt megkülönböztetése. - A Kr. e., Kr. u., illetve az évtized, évszázad, évezred fogalmak megértése, gyakorlása. Tájékozódás térben - A kerettantervben felsorolt helyekhez események kapcsolása. - Az események helyszíneinek megnevezése. - A kerettanterv követelményeiben felsorolt helyek felismerése, megmutatása különböző méretarányú térképen. - Távolságbecslés különböző léptékű térképeken, számítás. - A földrajzi és a történelmi atlasz összehasonlítása az egyes időszakoknak és helyszíneknek megfelelően. - Térképolvasás a térkép grafikái és a megismert térképjelek segítségével. Témakörök 1. Élet az őskorban 2. Az ókori Kelet világa 3. Ószövetségi történetek 4. Az ókori görögök életéből 5. Az ókori Róma évszázadai 6. A kereszténység születése 7. A magyar történelem kezdetei 8. Hagyomány ismeret, mélységelvű témák 9. Mindennapi élet, életmódtörténet 1. Élet az őskorban Cél: A tanulók ismerjék meg az ősember nyomait a Földön, hogyan élt a gyűjtögető, halászó, vadászó ember, a földművelő és az állattenyésztő ember, az első mesterségek és a csere kialakulását, a természeti népek életét napjainkban, a varázslat és művészet jellemzőit. Követelmény: A tanuló tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, szóbeli) között. Legyen tisztában az alábbi fogalmak jelentésével: őskor, ősember, régészet, eszközhasználat és eszközkészítés, munkamegosztás, gyűjtögetés, vadászat, halászat,

8 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 95 földművelés, állattenyésztés, termelés, kézművesség, csere, természetimádat, mágia, varázslat, barlangrajz. Évszám: nagyon régen, régen 2. Az ókori Kelet világa Cél: A tanulók ismerjék meg a történelem korszakait, az ókori Egyiptomot, a rejtélyes piramisokat, Mezopotámiát, Indiát, Kínát, az írás kialakulását és mítoszokat, mondákat a korból Követelmény: A tanuló tudjon történetet elmondani kérdés alapján az alábbi fogalmak felhasználásával: ókor, öntözéses földművelés, fáraó, piramis, építészet, szobrászat, múmia, hieroglifa, többistenhit, város, birodalom, ékírás. Tudja, mi történt kb éve. Tudja történelmi térben elhelyezni Egyiptomot, Mezopotámiát, Indiát, Kínát, a Nílust, a Tigrist, az Eufráteszt, az Indust, a Jangce-t. Tudja mi történt kb éve. 3. Ószövetségi történetek Cél: A tanulók ismerjék meg a Bibliát, a bibliai tájakat, az ószövetségi történetet a teremtésről, a vízözönről, Mózesról, Dávid királyról vagy Salamonról. Követelmény: A tanuló tudja, hogy mi a Biblia, az Ószövetség, egyistenhit. Tudjon történetet elmesélni elmondani az következő nevek: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid vagy Salamon, és az következő helynevek felhasználásával: Kánaán, Jeruzsálem. 4. Az ókori görögök életéből Cél: A tanuló ismerje meg a görög tájat, történeteket a görög mondavilágból, görög isteneket, az olimpiai játékokat, Athént, Spártát, a hajózás, kereskedelem jellemzőit, a nép nagy csatáit és hőseit, Athént Periklész korában, az athéni népgyűlést, a művészetük legfontosabb jellemzőit, történeteket Nagy Sándorról. Követelmény: A tanuló tudja az ókori görög történelem legfontosabb eseményeit az következő fogalmak: városállam, piac, kereskedelem, népgyűlés, démosz, demokrácia, mítosz, színház; a következő nevek segítségével elmondatni: Zeusz, Pallasz, Atnéné, Héra, Dareiosz; Xerxész, Miltodész, Periklész, Nagy Sándor. Tudja térképen megmutatni Olümpiát, az Olümposzt, Athént, Spártát, a Perzsa Birodalmat, Alexandriát. Tudja mi történt kb éve.

9 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Az ókori Róma évszázadai Cél: A tanulók ismerjék meg a Róma alapításával, a királysággal, köztársasággal kapcsolatos mondákat. Ismerjen hadvezéreket és csatákat apun háború történetéből, a szabadok és rabszolgák helyzetét, Julius Caesart és hadseregét, történeteket Augusztusról, a természet és a gazdaság szerepét a Római Birodalomban. Ismerjék meg az ókori Rómát vízvezeték, fürdők, amfiteátrumok, bérházak -, a rómaiak szerepét hazánk területén és a népvándorlás viharait. Követelmény: A tanuló tudjon történeteket elmondani az ókori Róma történetéből a következő fogalmak: királyság, köztársaság, rabszolga, gladiátor, császár, provincia, amfiteátrum, barbárok, népvándorlás; és a következő nevek felhasználásával: Romulus és Rémus, Hannibál, Julius Caesar, Augusztus. Tudja megmutatni különböző léptékű térképen a következő helyneveket: Itália, Róma, Karthágó, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum (és egy lakóhelyhez közeli római kori település). Tudja, mi történt kb éve. 6. A kereszténység születése Cél: A tanulók ismerjenek történeteket Jézusról, a keresztény egyház kialakulásáról, a kereszténység fő tanításait. Ismerje a keresztény időszámítás jellemzőit. Követelmény: A tanuló tudja elmondani a kereszténység kialakulását az következő fogalmak: kereszténység, evangélium, Megváltó, próféta, apostol, vallás, egyház, püspök; és a következő nevek segítségével: Jézus, Mária, József, Júdás, Szent Pál, Nagy Konstantin. Tudja, mi történt Betlehemben; és 476-ban. 7. A magyar történelem kezdetei Cél: A tanulók ismerjék meg a magyar nép eredetével kapcsolatos mondákat és a valóságot, a vándorlást az Uráltól a Kárpát-medencéig, társadalmukat, hitvilágukat és a honfoglalás eseményeit. Követelmény: A tanuló tudja elmondani népünk történelmének kezdeti eseményeit a következő fogalmak: finnugor, őshaza, nomád pásztorkodás, nemzetség, törzs, törzsszövetség, fejedelem, táltos, honfoglalás; és a következő nevek segítségével: Hunor, Magos, Emese, Álmos, Árpád. Tudja megmutatni különböző léptékű térképen a következő helyneveket: Urál, Volga, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence. Tudja mi történt 895-ben.

10 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Hagyomány ismeret, mélységelvű témák A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet részletesebben, nagyobb időkeretben kell feldolgozni: Az írás kialakulása, fajtái, fejlődése Nagyvárosi kultúra a Római Birodalom területén Hajó és kereskedelem a főníciaiaktól a rómaiakig. 9. Mindennapi élet, életmódtörténet A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni: Cél: A tanuló ismerje meg az ókori népek örökségét, és a család és a gyermek helyzetét az ókori Görögországban és napjainkban. Követelmény: A tanuló tudja, mit örököltünk az ókori népektől, tudja hogyan élt egy család az ókori Görögországban és napjainkban, ismerje a ma élő gyűjtögető, halászó, vadászó életmódot folytató népeket. A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A diák tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, szóbeli) között. Tudja, hogy a tanult történetek közül melyik történt előbb, melyik később, mennyivel - a kerettantervben megadott lépték szerint. Tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez milyen nevek, helyszínek kapcsolhatók. Tudjon tanult történetet elmondani kérdések alapján a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történetek eseményeinek helyszíneit különböző léptékű térképeken megmutatni. Tudjon kérdéseket feltenni a tanult történetekhez. Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között. Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat.

11 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1,5 óra Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek - Képi információk gyűjtése egy adott témáról. - Korabeli építészeti és tárgyi emlékek megfigyelése eredeti helyükön. - Korabeli használati tárgyak, leletek funkcióinak, használatának felismerése. - A középkorból eredeztethető környezeti változások felderítése tanári segítséggel. - Tájékozódás a korosztálynak készült a történelmi tárgyú lexikonok, enciklopédiák, ismeretterjesztő könyvek körében. Használatuk megismerése. - Egyszerűbb korabeli írásos források olvasása (legenda, krónika, históriás ének, emlékirat). - A kerettantervben megjelölt személyiségek, fogalmak összekapcsolása. - Egyszerű mennyiségi mutatók (lakosság, terület) gyűjtése, értelmezése. - A hírközlés kezdetei, a könyvnyomtatás jelentőségének felismertetése. - A képek közti összefüggések felismerése, rendszerezése. - Tárgyi és építészeti emlékek vizsgálata a velük kapcsolatos kérdésekre adandó válaszok útján. - Oktatófilmek elemzése tanári segítséggel. - Egyszerű mennyiségi adatok összevetése. - Vázlat készítése tanári segítséggel. - Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése a szövegben. - A középkorból eredeztethető ma is élő népi hagyományok, szokások gyűjtése. Kifejezőképességek - A látott építészeti, tárgyi emlékek reprodukálása emlékezetből. - Kérdés és válasz megfogalmazása egy-egy történelmi témáról. - Összefüggő élőbeszéd gyakorlása megadott történelmi témáról a megismert fogalmak felhasználásával. - Adott korszakban, szituációban élt ellentétes történelmi személyiségek jellemzése - Életképek összeállítása és megjelenítése adott témáról előzetes kutatómunka alapján, tanári segítséggel.

12 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 99 - Kérdések megfogalmazása egyszerű korabeli írásos forrásokról, tanári segítséggel. - Érvek gyűjtése, vélemény alátámasztására, cáfolására. Tájékozódás időben - A történetek alapján elkülöníthető korszakok jellegzetességeinek felismerése tanári segítséggel. - A történelmi múlt jelenben való továbbélésének felismerése. Törtélelmi események időrendbe állítása. - Annak gyakorlása konkrét példák segítségével, hogy a különböző területeken végbement események közül melyik történt előbb, melyik később. Tájékozódás térben - A földrajzi elhelyezkedés és a történetekben megjelenő események összefüggéseinek felismerése tanári segítséggel. - Országok területi változásainak megfigyelése különböző történelmi atlaszokon. Témakörök 1. Képek a középkori Európa történetéből 2. Magyarország az Árpádok idején 3. Virágzó középkor Magyarországon 4. Az újkor kezdetén 5. Magyarország az újkor kezdetén 6. Hagyományismeret 7. Mélységelvű témák, mindennapi élet, életmódtörténet 1. Képek a középkori Európa történetéből Cél: A tanulók ismerjék meg Nagy Károly birodalmát, az arab hódítás eseményeit, Európa jellemzőit 1000 körül, a középkori egyházat, a kolostorok világát, a középkori uradalmak, a falu képét, a középkori várakat, a lovagi élet, a középkori városok életét, a céhmesterek, kereskedők tevékenységét, Európát a XV. században. Követelmény: A tanuló tudjon történetet elmondani a középkori Európa történetéből a következő fogalmak felhasználásával: középkor, iszlám, kalifa, pápa, szent, ereklye, eretnek, kolostor, szerzetes, szerzetesrend, egyházszakadás, oklevél, krónika, kódex, legenda, uradalom, robot, jobbágy, jobbágytelek, nyomásos gazdálkodás, hűbéres, hűbérúr,

13 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 100 hűbérbirtok, vár, lovag, középkori város, kiváltság, önkormányzat, polgár, adó, vám, céh, járványok, távolsági kereskedelem. Tudjon lényeget kiemelni Nagy Károly, Mohamed, Szent Benedek, Szent Ferenc életéből. Tudja megmutatni különböző léptékű térképen a következő helyneveket: Frank Birodalom, Arab Birodalom, Mekka, Bizánc, Német-római Császárság. Tudja, mi történt 800-ban. 2. Magyarország az Árpádok idején Cél: A tanulók ismerjék meg a honfoglalás eseményeit, a kalandozó hadjáratokat, Géza fejedelem és I. István tevékenységét, László és Könyves Kálmán törvényhozását, bíráskodását, ítélkezését, II. András és IV. Béla korszakát, a tatárjárás eseményeit, a második honalapítás jellemzőit, az Árpád-kor kultúráját. Követelmény: A tanuló tudjon lényeges eseményeket kiemelni, elmondani a történelmi időszakból az alábbi fogalmak: kalandozás, vármegye, tized, ispán, tatár, kun; és az alábbi nevek segítségével: Géza fejedelem, I. István, Gellért püspök, I. László, Könyves Kálmán, II. András, Julianus barát, IV. Béla. Tudja megmutatni különböző léptékű térképeken az alábbi helyneveket: Esztergom, Székesfehérvár, Erdély, Buda, Muhi. Tudja az alábbi évszámokhoz kapcsolódó eseményeket: ; 1000; ; Virágzó középkor Magyarországon Cél: A tanulók ismerjék meg Károly Róbert, Nagy Lajos, a lovagkirály, Zsigmond a császár és király, Hunyadi János, Mátyás király korát, a korszak legfontosabb eseményeit. Ismerjék meg egy középkori magyar város életét, a bárók, nemesek, jobbágyok jellemzőit, Mohács szerepét, Buda elfoglalásának eseményeit. Követelmény: A tanuló tudjon kiemelni és elmondani történelmi eseményeket a következő fogalmak: aranyforint, bandérium, nemes, báró, ősiség, kilenced, kormányzó, végvár; és a következő nevek segítségével: I. Károly, I. Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, I. Mátyás, Dózsa György, II. Lajos, I. Szulejmán, I. Ferdinánd, Szapolyai János. Tudja megmutatni különböző léptékű térképeken a következő helyneveket: Bécs, Nándorfehérvár, Visegrád, Mohács, Erdély. Tudja, mi történt 1456-ben, 1514-ben, 1526-ban, 1541-ben. 4. Az újkor kezdetén Cél: A tanulók ismerjék meg a hódítók, felfedezők tevékenységét, a felfedezések hatását Spanyolországban és Angliában, a tengerekért folyó harcokat, I. Péter ablaknyitását Európára, az Európán kívüli világot, a kultúrát és a tudományokat az újkor kezdetén.

14 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 101 Követelmény: A tanuló tudjon eseményeket elmondani, kiemelni az alábbi fogalmak segítségével: újkor, azték, inka, felfedező, gyarmat, világkereskedelem, manufaktúra, bankár, hitel, humanizmus, reformáció, protestáns, katolikus megújulás, parlament. Tudja az eseményekhez kapcsolni az alábbi személyek tevékenységét: Kolumbusz, Magellán, Luther, Kálvin, XIV. Lajos, I. Péter, Gutenberg, Leonardo da Vinci, Galileo Galilei. Tudja különböző léptékű térképeken megmutatni azt alábbi helyneveket: Amerika, Versailles, Párizs, London, Madrid, Szentpétervár. Tudja, mi történt 1492-ben és 1517-ben. 5. Magyarország az újkor kezdetén Cél: A tanulók ismerjék meg a török világ jellemzőit Magyarország, a várháborúk hőseit, életképeket, a királyi Magyarországról, Erdély aranykorát, történeteket a függetlenségi küzdelmekről, a reformáció és az ellenreformáció kulturális hatását, Buda visszafoglalásának eseményeit, II. Rákóczi Ferenc szabadságharcát. Követelmény: A tanuló tudjon önállóan elmondani eseményeket az újkor kezdetéről az alábbi fogalmak: szpáhi, janicsár, pasa, hajdú, kollégium, végvár, kuruc, labanc, nádor; és az alábbi nevek segítségével: Dobó István, Zrínyi Miklós, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Károli Gáspár, II. Rákóczi Ferenc. Tudja különböző léptékű térképeken megmutatni az alábbi helyneveket: királyi Magyarország, hódoltság, Erdélyi Fejedelemség, Gyulafehérvár, Eger, Szigetvár, Pozsony, Isztambul. Tudja, mi történt 1552-ben, 1686-ban, között. A tanév során az alábbi témák közül egyet részletesebben, nagyobb időkeretben kell feldolgozni: Középkori városok Európában és Magyarországon 6. Hagyományismeret Bárók, nemesek, jobbágyok Magyarországon a XIV-XVIII. századig. Az Európán kívüli világ a kora újkorban 7. Mélységelvű témák Mindennapi élet, életmódtörténet Cél: A tanulók ismerjék meg az Árpád-kori emlékeket Magyarországon, hazánk kereskedelmi kapcsolatait a múltban és a jelenben. A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni: Mátyás király asztalánál az étkezés történetéből, Pestis, himlő, kolera-járványok a középkortól napjainkig.

15 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 102 Követelmény: A tanuló tudja, hol vannak hazánkban Árpád-kori emlékek, és azt, hogy mi jellemezte hazánk kereskedelmi kapcsolatait a múltban és a jelenben. A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A diák legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudjon információt gyűjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel. Tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történet lényegét kiemelni. Tudjon különböző korszakokat térképen beazonosítani. Tudjon távolságot becsülni és számításokat végezni történelmi térképen.

16 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ÉVFOLYAM Heti óraszám: 2,5 óra Belépő tevékenység formák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek - Információk gyűjtése statisztikai adatokból. - Önálló kutatás adott témában, melynek végeredménye rövidebb összefoglaló kiselőadás vagy esszé. - Könyvtári kutatás megadott témában és szempontok alapján kézikönyvekből és ismeretterjesztő művekből. - Korabeli írásos források összevetése megadott szempontok alapján. - Történelmi személyiségek korabeli és utólagos megítélésének összevetése. - Különböző típusú képi információk gyűjtése egy adott témához. - Információk gyűjtése CD-k, DVD-k segítségével előre meghatározott szempontok alapján. - Kutatás informatikai eszközök felhasználásával adott témában tanári segítséggel. - Írásos források összegyűjtése megadott szempontok alapján. - A hírközlési forradalom jelentőségének megértése. - Anyaggyűjtés tanári segítséggel több szempontból egy adott témában. - Különböző képi információk jellegzetességeinek felismerése. - Valamely kijelölt téma többszempontú feldolgozása csoportmunkában, tanári irányítással. - A XIX. századi történelmi eseményekről szóló dalok, történetek, mondák feldolgozása. Kifejezőképességek - Összehasonlító diagramok, grafikonok, táblázatok készítése különböző statisztikák adatainak felhasználásával. - Szerepjáték: valamely korszak jellemző alakjának egyes szám első személyű bemutatása. - Vázlat készítése csoportmunkában. - Összefüggő felelet megadott történelmi témáról, a megismert fogalmak felhasználásával.

17 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Saját vélemény érthető megfogalmazása, mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembe vétele. - A megismert sematikus rajzok, ábrák élőszóban való megelevenítése. Tájékozódás időben - Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek összevetése térkép alapján. - Gazdasági, társadalmi, technikai jelenségek összefüggéseinek, változásának, fejlődésének felismertetése. - Térségek gazdasági, politikai, társadalmi, technikai jelenségeinek időbeli, térbeli összevetése. - Ma is előforduló jelenségek, konvenciók, eszmék, intézmények felismerése, összevetése mai jellegzetességeikkel. - Kronologikus táblázatok önálló készítése. - Események egyidejűségének megállapítása, történelmi események elhelyezése az időben. Tájékozódás térben - A tanult időszak időbeli és térbeli változásainak felismertetése történelmi térképek összehasonlítása. - Országok területi változásainak megfigyelése különböző térképeken. Témakörök 1. A polgári átalakulás kora 2. Képek a XVIII. századi Magyarországról 3. A polgárosodás kezdetei Magyarországon 4. Nemzetállamok kora 5. A dualizmus kora 6. Az első világháború 7. Mélységelvű témák 8. Mindennapi élet, életmódtörténet 1. A polgári átalakulás kora Cél: A tanulók ismerjék meg az Amerikai Egyesült Államok megalakulásának eseményeit, a felvilágosodás eszméit, személyiségeit, eseményeit a francia forradalom korából, Napóleon

18 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 105 tevékenységét, a mezőgazdaság és a gépek forradalmát, az ipari forradalom társadalmi következményeit, a kapitalizálódó Európa életmódját. Követelmény: A tanuló tudjon elmondani fontos eseményeket az alábbi fogalmak: alkotmány, emberi jogok, felvilágosodás, népfelség elve, hatalmi ágak, forradalom, jakobinus, terror, nemzet, ipari forradalom, mezőgazdasági forradalom, vetésforgó, gyár, vállalkozó, haszon, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus, politika; és a következő nevek segítségével: Washington, Rousseau, XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt, Stephenson. Tudja, mi történt 1776-ban, 1789-ben, 1815-ben. Tudja megkülönböző léptékű térképeken elhelyezni az alábbi helyneveket: Boston, Waterloo. 2. Képek a XVIII. századi Magyarországról Cél: A tanulók ismerjék meg Mária Terézia és II. József korát és tevékenységét, a soknemzetiségű Magyarország kialakulását, a francia forradalom és a napóleoni háborúk hatását hazánkban. Követelmény: A tanuló tudja az alábbi fogalmak tartalmát történelmi térben és időben elhelyezni: betelepítés, bevándorlás, úrbérrendezés, állandó hadsereg, vallási türelem, államnyelv, oktatáspolitika. Tudja, ki volt: Mária Terézia, II. József, Martinovics Ignác; tudja mi volt között. 3. A polgárosodás kezdetei Magyarországon Cél: A tanulók ismerjék meg a pozsonyi országgyűlés menetét, a magyar nyelv korabeli helyzetét, gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos tevékenységét, életképeket a reformkori Magyarországról, március 15. eseményeit, a polgári törvényeket, a nemzetiségek ébredését, részleteket a szabadságharc csatáiból, a szabadságharc és Európa viszonyát. Követelmény: A tanuló tudja a korszak kiemelkedő történelmi eseményeit elmondani, azok lényegét kiemelni az alábbi fogalmak: országgyűlés, arisztokrácia, alsótábla, felsőtábla, nyelvújítás, reformkor, közteherviselés, örökváltság, zsellér, nyilvánosság, cenzúra, sajtószabadság, választójog, felelőskormány, jobbágyfelszabadítás, nemzetiség, nemzetőrség, honvédség, trónfosztás, és az alábbi nevek segítségével: Kazinczy Ferenc, báró Wesselényi Miklós, gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, gróf Batthyány Lajos, Görgey Artúr, Bem, Metternich, Haynau. Tudja különböző léptékű térképeken elhelyezni az alábbi helyneveket: Debrecen, Isaszeg, Világos, Arad. Tudja, mi történt között, március 15-én, október 6-án.

19 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Nemzetállamok kora Cél: A tanulók ismerjék meg az amerikai polgárháború eseményeit, az új nemzetállamokat Európában: Olaszország, Németország, a Török Birodalom helyén létrejövő nemzetállamokat, az állam új feladatait: az oktatásügyet, egészségügyet, szociálpolitikát, a világfelosztásért folytatott versenyt, a modern társadalmi csoportokat, azok életmódját, a sokarcú munkásmozgalom fő áramlatait. Követelmény: A tanuló tudja kiemelni a korszak fő eseményeit az alábbi fogalmak: polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium, szociálpolitika, gyarmatbirodalom, szakszervezet, anarchisták, szocializmus, szociáldemokrácia, utópia, tömegkultúra, központi hatalmak, antant; és az alábbi nevek segítségével: Bismarck, Garibaldi, Lincoln, Edison, Marx. Tudja különböző léptékű térképeken elhelyezni az alábbi helyneveket: Poroszország, Németország, Olaszország, Szerbia, Románia, Bulgária. Tudja, mi történt között és 1871-ben. 5. A dualizmus kora Cél: A tanulók ismerjék meg Magyarországot a szabadságharc bukása után, a kiegyezés eseményeit, a politikai élet jellemzőit, a gazdasági felzárkózást, a polgárosodó magyar társadalmat, Budapest születését, a millennium sikereit, válságjeleit, a roma társadalmat, a roma életformát. Követelmény: A tanuló ismerje az alábbi fogalmakat: passzív ellenállás, emigráció, kiegyezés, közös ügyek, polgárosodás, dzsentri, nagypolgárság, kispolgárság, asszimiláció, millennium; és az alábbi személyeket: Alexander Bach, Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Tisza Kálmán, Ganz Ábrahám, Weis Manfréd, tudja történelmi térben és időben elhelyezni azokat. Tudja különböző léptékű térképeken elhelyezni az Osztrák-Magyar Monarchiát és Budapestet. Tudja, mi történt 1867-ben és között. 6. Az első világháború Cél: A tanulók ismerjék meg a háború okait, céljait, a frontvonalakat, a hátországot, az oroszországi forradalmat, a győztesek és vesztesek helyzetét. Követelmény: A tanuló tudja a következő fogalmak tartalmát, összefüggéseit: villámháború, állóháború, hátország, békerendszer, bolsevik, szovjet. Tudja, ki volt Wilson és Lenin, mi történt 1917-ben és között.

20 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 107 A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet részletesebben, nagyobb időkeretben kell feldolgozni: A katasztrófavédelem kezdetei Magyarországon: a tűzoltóság megszervezése, Széchenyi Ödön. 7. Mélységelvű témák A soknemzetiségű Magyarország: nemzeti és etnikai kisebbségek együttélése, Kultúrája A XIX. század emlékei a lakóhelyen és környékén 8. Mindennapi élet, életmódtörténet Cél: A tanulók ismerjék meg a mágnások, polgárok, parasztok, cselédek életét, a társadalmi rétegződés és az életmód összefüggéseit, a soknemzetiségű Magyarország nemzeti és etnikai kisebbségeinek együttélését, kultúráját. A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni: Oktatás, diákok Magyarországon a XVI. XX. század elejéig Város és falu az új és a legújabb korban Követelmény: A tanuló tudja, milyen összefüggés van a társadalmi rétegződés és az életmód között, és mi jellemezte a mágnások, polgárok, parasztok és cselédek életét. Belépő tevékenységformák Beszélgetés (szabad asszociációk, vélemények felszínre hozása és ütköztetése, hipotézisek bizonyítása és cáfolata, szövegek megbeszélése és elemzése). A játék (szerepjáték, szociodráma). Kutatás (önmaguk, események, helyzetek megfigyelése és elemzése, megismerkedés és interjú szakemberekkel, adatok és tények összegyűjtése, rendezése és elemzése, kísérletek, írásos és szóbeli kutatási beszámolók készítése). Kiegészíthetik bibliográfia készítése, a tanultak és feltártak vizuális megjelenítése, olvasmány- és esemény napló vezetése, sajtófigyelés, élménybeszámoló készítése, a tanult témaköröket bemutató kiállítások rendezése, segítségre szorulók megismerése, és megsegítése, cselekvési program készítése (saját maga, társai, környezete és a helyi társadalom számára), meditáció, szemlélődés; művészi alkotás létrehozása egyénileg vagy közösen

21 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 108 Témakörök és tartalmak I. Az emberi természet 1. Az ember egyedfejlődése A születés előtti időszak és a születés. Életszakaszok: csecsemőkor, kisgyermekkor, kisiskoláskor, serdülőkor, ifjúkor, felnőttkor, öregkor. 2. Test és lélek A testi és lelki betegségek. Egészség, betegség, fogyatékosság, egészség és egészség. Testünk és egészségünk iránti felelősségünk. 3. Pszichikus működésünk és mozgatóink Érzékelés és cselekvés. Ösztönök, indulatok, érzések, érzelmek, értékelés. Megismerés, gondolkodás. Meghatározottságaink és gyökereink. Szükségleteink és érdekeink. Előítéleteink. Nyitottság, empátia és tolerancia. Ismert és rejtett, aktuális és ideális énjeink. II. Egyén és személy 1. Kommunikáció, nyelv, gondolkodás Nyelv és kommunikáció. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés és tudás. Adottság, készség, képesség, tehetség. Problémamegoldás, tanulás. 2. Emberi szellem, emberi kiteljesedés Kíváncsiság. Kreativitás, intuíció.

22 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 109 Hit és tudás. Önmegvalósítás, önszeretet, önzés. Siker és boldogság. Öröm és szenvedés. 3. Az ember mint értékelő és erkölcsi lény Jó és rossz. Szokások és erkölcsök. A cselekvő szabadsága, érettsége és tudatossága. Választás és döntés. Szándék és tett. A hiba és a bűn. A lelkiismeret. Az erények. A helyes életvezetés alapelvei. III. Társas kapcsolatok 1. Társaink Szülő és gyermek, testvérek, házastársak. Barátság. Nemzetiségi és nemzeti hovatartozás. 2. Kapcsolatok A kapcsolatok szimmetriája. Rokonszenv és ellenszenv. Őszinteség és hazugság. Hűség. Engedelmesség, tekintély, kritika. Előítéletesség és nyitottság. Alkalmazkodás és önállóság. Gyávaság és bátorság. Bizalom. Erőszak, jogos önvédelem.

23 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Nemiség, szerelem, házasság Férfi és női szerepek. A nemi érettség. A házasság, mint szövetség, mint otthonteremtés, mint biológia, érzelmi, gazdasági, jogi, erkölcsi szövetség, mint szeretetkapcsolat és életadás. Konfliktusok a házasságban és megoldásuk. 4. Munka, gazdaság, alkotás Fizikai és szellemi munka. A munka mint szaktudás, az alkotás mint jog és kötelesség. 5. Kultúra és művelődés Társadalom, kultúra, vallás. Kultúra és civilizáció. Műveltség és képzettség. 6. Életszínvonal, életmód és életminőség Jólét és jól-lét. Munkaidő, szabadidő, szórakozás. Otthonteremtés. 7. Ember és természet Beavatkozás, uralom, felelősség. 8. Hit, világszemlélet, vallás Megismerés, hit, meggyőződés. Istenhitek és vallások. A vallás mint hit, ismeret, élmény, szertartás, rítus és közösség. A vallás mint világmagyarázat. 9. Egyéni és közösségi értékek A demokratikus állampolgárság értékei: a közjó, az egyén jogai, törvényesség, más kultúrák tisztelete, hagyománytisztelet, igazság, igazságosság, a polgári állam értékei. Társadalmi közösségek, többség, kisebbség.

24 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 111 A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Készítsen önállóan vázlatot az adott témáról. A diák tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról, megadott ismeretterjesztő irodalom alapján. Tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban. Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni tanári segítséggel. Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit. Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott időszakban. Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit. Tudja összehasonlítani különböző időszakok térképeit. Legyen képes egy-egy ország területváltozásait térképről leolvasni. Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak. Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos ismeretszerzési és - feldolgozási képességek fejlődése. Életkorának megfelelő szinten legyen képes különböző forrásokból ismeretek összegyűjtésére, osztályozására, elemzésére, a köztük lévő összefüggések keresésére és azokból következtetések levonására. Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos tudását, véleményét legyen képes kifejezni, mások megnyilatkozását legyen képes értelmezni. Legyen tisztában az egyéni és közösségi értékekkel, az alapvető állampolgári jogokkal és kötelességekkel. Legyen képes erkölcsi értékeket felismerni, tudjon különbséget tenni a jó és rossz, az igaz és hamis, valamint a szép és a rút között. Érdemjegy helyett szöveges értékelés félévkor, illetve a tanév végén.

25 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ÉVFOLYAM Heti óraszám: 2,5 óra Belépő tevékenység formák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek - Önálló vázlat készítése. - Statisztikai adatok gyűjtése jelenismereti témában. - Irányított és önálló számítógépes dokumentumkészítés, szerkesztés adott témában. - Kutatás informatikai eszközök felhasználásával adott témában tanári segítséggel. - Korabeli írásos források összevetése saját szempontok alapján. - Riport/interjú készítése szemtanúkkal adott témáról megadott szempontok szerint. - Adott témájú, de eltérő adatok, adatsorok összevetése, az eltérések okainak felderítése tanári segítséggel. - Dokumentumfilmek elemzése tanári segítséggel. - A televízió, a rádió, napi és hetilapok adott témájú híranyagának összevetése tanári segítséggel. - Információk szerzése dokumentumfilmekből, televízióból. - Információk szerzése napi és hetilapokból. - Információk szerzése rádióműsorokból. - Az iskolai oktatásban megjelenő tudományterületek történeti szempontú elemzése (technika, ökológia, fizika, stb.) Dokumentumfilmek és játékfilmek jellemző részleteinek értelmezése, mondanivalójának rövid leírása. Kifejezőképességek - Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek rendszerezése. - Adott történelmi és jelenismereti téma csoportos megvitatása a tanár által előzetesen megadott szempontok alapján. - Gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális jelenségek összefüggéseinek felismerése és megfogalmazása. - Adott jelenismereti téma/helyzet megjelenítése szerepjátékkal. - Statisztikai adatok bemutatása. - Ökológiai problémák összetevőinek felismertetése, történeti okainak felderítése.

26 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 113 Tájékozódás időben - Önálló kutatás az iskolai oktatásban megjelenő tudományterületek változásairól. - Szinkronisztikus kronológiai táblázatok készítése. Tájékozódás térben - A tanult időszak időbeli és térbeli változásainak felismerése történelmi térképek összehasonlításával. Témakörök 1. A világ a 20-as és a 30-as években 2. Magyarország a két világháború között 3. A második világháború 4. A globalizálódó világ 5. Magyarország története napjainkig 6. Állampolgári ismeretek 7. Mélységelvű témák 8. Mindennapi élet, életmódtörténet 1. A világ a 20-as és a 30-as években Cél: A tanulók ismerjék meg Európa helyzetét az első világháború után, a nők szerepének változását a modern időkben, a politikai és társadalmi küzdelmeket a parlamentben és a parlamenten kívül, a nagy gazdasági világválság eseményeit, a nácizmus kialakulását Németországban, a sztálini Szovjetuniót, az Egyesült Államok és Roosevelt kapcsolatát, a világ útját az új háború felé. Követelmény: A tanuló tudja elmondani, mi történt ebben a történelmi időszakban, az alábbi fogalmak segítségével: jelenkor, parlamenti demokrácia, gazdasági válság, nemzeti szocializmus, fajelmélet, antiszemitizmus, sovinizmus, koncentrációs tábor, egypártrendszer, sztálinizmus, koncepciós per, tervgazdálkodás, propaganda, New Deal. Tudja, ki volt Hitler, Sztálin, Roosevelt. Tudja különböző léptékű térképeken elhelyezni az alábbi helyneveket: Csehszlovákia, Jugoszlávia, Ausztria, Szovjetunió, New York. Tudja, mi volt között és 1938-ban.

27 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Magyarország a két világháború között Cél: A tanulók ismerjék meg a forradalom és az ellenforradalom eseményeit, Trianont és következményeit, a bethleni konszolidációt, a gazdasági világválság hatását Magyarországon, a kiútkeresés lehetőségét, a külpolitika eseményeit, az életmódot és a szellemi életet a két világháború között. Követelmény: A tanuló tudja elmondani a korszak történelmi eseményeit, összefüggéseit az alábbi fogalmak: őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, konszolidáció, irredentizmus, kommunisták, nyilasok, konzervatív, liberális; és az alábbi nevek segítségével: gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Bethlen István, gróf Teleki Pál, Gömbös Gyula. Tudja különböző léptékű térképeken elhelyezni az alábbi helyneveket: Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Észak-Erdély. Tudja, mi történt 1918-ban, 1919-ban és 1920-ban. 3. A második világháború Cél: A tanulók ismerjék meg a totális háború eseményeit, a háború és a gazdaság összefüggéseit, Magyarország szerepét a 2. világháborúban, Magyarország német megszállását, a nyilasok hatalomátvételét, az európai és a magyar zsidóság tragédiáját, a holocaust eseményei, a háború befejezését. Követelmény: A tanuló tudja a fogalmak, nevek, helyek kapcsolatát, összefüggéseit ismertetni; fogalmak: totális háború, hadigazdaság, gettó, deportálás, munkaszolgálat, holokauszt, hintapolitika, nyilasok, partizán, antifasiszta ellenállás, háborús bűnös; nevek: Churcill, teleki Pál, Kállay Miklós; helyek: Sztálingrád, Normandia, Auschwitz, Hirosima, Jalta, Potsdam. Tudja, mi történt 1939-ben, 1941-ben, március 19-én, október 15- én, május 9-én és szeptember 2-án. 4. A globalizálódó világ Cél: A tanulók ismerje meg a kétpólusú világ jellemzőit, az ENSZ létrejöttét, szerepét, a polgári demokráciákat, a kommunista diktatúrákat, a harmadik világot, a világgazdaságot, az európai integrációs, az emberi és polgári jogokat, a globális problémákat és az Európai Uniót. Követelmény: A tanuló tudja az alábbi fogalmak jelentését, kapcsolatát ismertetni: hidegháború, kommunista, diktatúra, harmadik világ, világgazdaság, globalizáció, integráció, népességrobbanás, fogyasztói társadalom, környezetkárosítás.

28 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Magyarország története napjainkig Cél: A tanulók ismerjék meg Magyarország szerepét a keleti blokkban, a koalíciós éveket, a sztálinizmust Magyarországon, a Rákosi-korszakot, az 1956-os forradalmat és szabadságharcot, a Kádár-korszakot, a magyar társadalom átalakulását, a magyarországi romák és a határon túli magyarok helyzetét, a népi kultúra hagyományit a határon túl (Székelyföld, Kárpátalja, Felvidék) a rendszerváltozás eseményeit. Követelmény: A tanuló tudja elmondani hazánk legfontosabb történelmi eseményeit a 2. világháborútól napjainkig az alábbi fogalmak: pártállam, kollektivizálás, rendszerváltozás, földosztás, államosítás; és az alábbi nevek segítségével: Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Kádár János, Antall József, Göncz Árpád. Tudja, mi történt között, között, október 23-án és ben. 6. Állampolgári ismeretek Cél: A tanulók ismerjék meg az állam és polgára viszonyát, a nyilvánosság szerepét, a politikai rendszer intézményeit, a közügyekben való részvétel lehetőségeit, az emberi jogokat, a társadalmi kötelezettségeket, a gyermekek jogait. Követelmény: A tanuló tudja az alábbi fogalmak tartalmát, kapcsolatát, összefüggéseit: állam, nemzet, nemzetiség, etnikum, állampolgárság, választási alapelvek, népszavazás, emberi jogok. 7. Mélységelvű témák A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet részletesebben, nagyobb időkeretben kell feldolgozni: Nők és férfiak a múltban. (a XIX. és a XX. században) Diákjogok, diákszervezetek a mai Magyarországon. Történetek és visszaemlékezések a lakóhely XX. századi történelméből. 8. Mindennapi élet, életmódtörténet Cél: A tanulók ismerjék meg a XX. századi tudomány és technika vívmányait, a diákjogokat és diákszervezeteket a mai Magyarországon. A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni: Családom története a XX. században Tömegtársadalom, nagyvárosi életmód Követelmény: A tanuló tudja, milyen eredményei vannak a XX. század tudományának, és milyen jogai vannak ma hazánkban, és milyen diákszervezetekben fejtheti ki tevékenységét.

29 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 116 A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A diák tudjon önálló könyvtári munka alapján kiselőadást tartani. Tudja, mi történt Európa más régióiban a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseménye idején. Legyen képes összefüggéseket találni a történelmi események és a technikai-gazdasági fejlődés legfontosabb állomásai között. Tudja a XX. századi magyar és egyetemes történelem legfontosabb fordulópontjait, idejét. Tudja ismertetni a demokráciák és diktatúrák legjellemzőbb vonásait. Legyen képes néhány jelentős eseményhez kapcsolódó forrást összehasonlítani. Ismerje a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapelemeit. Környezetének, lakóhelyének fontos történelmi eseményeit el tudja helyezni a köztörténet folyamában. SZEMPONTOK A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés módjainak (a tanítás eredményességének) vizsgálata. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a diákoknak fejlődést kell elérniük. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: - Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk, fogalmak, törvények, konvenciók, szabályok ismerete és reprodukálása. - Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, értekezés, átkódolás, transzformációs képességek. - Alkalmazás ismert vagy új szituációban. - Önálló véleményalkotás, értékelés: magasabb rendű műveletek - analízis, szintézis, értékelés-kreativitás. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók teljesítményének osztályzattal történő értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli, írásbeli értékelése alapján történhet: - Szóbeli, írásbeli beszámoló egy-egy résztémából. - Témazáró dolgozatok.